Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-19 / 120. szám, csütörtök

1955. május 14. Ili SZO Csou En-laj beszéde az ázsiai és afrikai országok értekezletének eredményeiről A Népi Képviselők Ossz-Indiai Gyű lése állandó bizottságának ülésén Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Ál lamtanácsának elnöke május 13-án beszédet mondott az ázsiai és afrikai országok Bandungban nemrégen megtartott értekezletéről. Csou En-laj kijelentette : Az ázsiai és afrikai országok értekezletének összehívása történelmi szempontból mérhetetlen fontos. Azon országok értekezlete volt ez, amelyek vágyva remélik, hogy maguk fognak dönteni sorsukról, a nyugati gyarmati hatalmak részvétele nélkül. Ez az értekezlet tolmácsolta az ázsiai és afrikai nemzetek közös óhaját és követelményeit. Ezek a népek az egész világ lakosságának több mint felét alkotják. A gyarmati rendszer elleni harc, a nemzeti függetlenségért, az agresszív háború ellen, a világbékéért folytatott harc, az ázsiai és afrikai országok baráti együttműködésének támogatása: ez az ázsiai és afrikai országok népeinek közös vágya és követelménye. A KlNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG külpolitikájának alapelvei a következők: a nemzeti függetlenség, szabadság, a Kínai Népköztársaság területi integritásának, szuverén jogainak védelme a szilárd nemzetközi béke és az összes országok népei baráti együttműködésének támogatása, valamint az agresszió és a háború imperialista politikája ellen folytatott harc. Ezek az alapelvek megfelelnek az ázsiai és afrikai országok népei óhajának és követelményeinek. Az ázsiai és afrikai országok értekezletét azért hívták össze, hogy hozzájáruljon az ázsiai és afrikai országok között fennálló jóakarathoz és együttműködéshez és hogy megállapítsa közös érdekeit, azokat támogassa és hogy ezen országok között baráti és jószomszédi kapcsolatokat alakítson ki. Ügy véltük, hogy az ázsiai és afrikai országok értekezletének meg kell erősítenie és kifejeznie az ázsiai és afrikai népek közös törekvéseit és vágyait és nem szabad a szociális rendszerek és ideológiák közti ellentétekbe fulladnia. A közös alapok keresésének ebben a szellemében dolgozott a Kínai Népköztársaság más országokkal együtt, amelyek részt vettek az értekezleten, hogy ez az értekezlet sikeresen végződjék, és mellőzte a nézetekben fennálló különbségeket. Az ázsiai és afrikai országok értekezletének fő kérdése a gyarmati rendszer ellen, a nemzeti függetlenségért és annak védelméért folytatott harc volt. Hála az értekezlet számos küldöttsége közös erőfeszítéseinek, az értekezlet végül egyhangúlag megegyezett a gyarmati rendszer ellen és a nemzeti függetlenség biztosításáért folytatott harc különféle kérdéseiben. Csou En-laj továbbá azokról a határozatokról beszélt, amelyeket az értekezlet e kérdésekkel kapcsolatban hozott. AZ ÁZSIAI ÉS AFRIKAI országok értekezlete komolyan megtárgyalta a béke és a háború kérdését és megegyezett abban, hogy utakat és eszközöket kell találni a jelenlegi nemzetközi feszültség enyhítésére, valamint az atomháború veszélyének elhárítására. Az értekezlet e kérdéssel kapcsolatban határozatot és deklarációt hagyott jóvá a világbéke és együttműködés támogatásáról. Ezzel megerősítette az ázsiai és afrikai népek közös kívánságát, hogy harcoljanak az agresszív háború ellen és támogassák az egész világ békéjét. Csou En-laj részletesen elemezte ezt a deklarációt. — Azon a nézeten vagyunk — mondotta —, hogy a deklaráció tíz alapelve lényegesen kibővíti és továbbfejleszti a békés együttélés öt elvét. Ezek az elvek újból megmutatják azt az irányt, amelyen haladniuk kell azoknak az országoknak, amelyek békés együttélésre törekednek. Ehhez a tíz alapelvhez csatlakozhatnak más államok is. Az ázsiai és afrikai országok értekezlete, hogy hozzájáruljon az ázsiai és afrikai országok közötti baráti kapcsolatok kialakításához, határozatot hozott a gazdasági és kulturális együttműködésről. Az értekezlet megállapította, hogy a gazdasági együttműködésnek tekintetbe kell vennie a kölcsönös előnyöket ós kölcsönösen tiszteletben kell tartania a nemzeti szuverenitást. Az ázsiai és afrikai országok számára e téren az a legfontosabb, hogy kibontakoztassák saját termelésüket és hogy saját erejükre támaszkodjanak. Ezért az említett országok közötti gazdasági együttműködésnek elsősorban kölcsönös segítségen, valamint az egyes országok saját termelésének fejlesztésén kell alapulnia. A SZOVJETUNIÓ ÉS KlNA közötti gazdasági kapcsolatok példáját adják ennek az új típusú gazdasági együttműködésnek. Az ilyen együttműködés alapja a kölcsönös segítség és a közös gazdasági haladásra irányuló őszinte törekvés. Kína gazdasági együtt'működésre törekszik valamennyi ázsiai és afrikai országgal és emellett nem követel semmilyen kiváltságot. Valamennyi ázsiai és afrikai ország közül Japán ipara a legfejlettebb. Ha Japán lemond azelőtti gyarmati törekvéseiről, műszaki segítséget nyújthat más ázsiai és afrikai országoknak. Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés senkit sem zár ki. Az ázsiai és afrikai országok értekezletén Kína támogatta az ázsiai és afrikai országok igazságos harcát a nemzeti függetlenségért, valamint szuverenitásuk és területi integritásuk biztosításáért. A kínai népnek az a követelése, hogy felszabadítsa saját területét, Tajvant és felújítsa Kína törvényes jogait az ENSZ-ben, megnyerte sz'ímos ázsiai és afrikai ország és nép támogatását. Ezen az értekezleten azonban nem terjesztettünk elő semmilyen olyan javaslatot, amely Tajvannak, az Egyesült Államok által való megszállása ellen irányulna, vagy elítélné a Tajvan körzetében az USA által kialakított feszült helyzetet. Nem terjesztettünk elő semmilyen javaslatot a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak felújítására az ENSZben. Nem akartuk, hogy az ázsiai és afrikai országok értekezlete vitákba és antagonizmusokba fulladjon e két kérdésben a külső nyomás következtében. Az értekezleten félreérthetetlenül kifejtettük Kína szilárd álláspontját e két kérdésben és az értekezleten részvevő országok közül egy sem tett ellenvetést ezen állásfoglalással szemben. AZ ÉRTEKEZLETEN KÍVÜL tárgya, lásokat folytatott a kínai küldöttség a burmai, ceyloni, indiai, indonéz, pakisztáni fülöpszigeti és thaiföldi küldöttségek vezetőjével és megtárgyalta velük a Távol-Keleten, főleg a- Tajvan körzetében fennálló feszültség enyhítésének kérdését. Ezeken a tárgyalásokon újból kifejtettük Kína állásfoglalását a tajvani kérdésben. Tajvan kínai terület. A nép, amely Tajvan szigetén él, kínai nép és Tajvan felszabadítása a -kínai nép által Kína belügye. Tajvan megszállása az Egye sült Államok által feszültséget idézett elő Tajvan körzetében és ezért ez kérdés nemzetközi kérdés Kína és az Egyesült Államok között. Ezt a két kérdést nem lehet egybekapcsolni Kína és az Egyesült Államok között nem áll fenn hadiállapot és ezért nincsen szó úgynevezett túzszünetről A kínai nép baráti érzésekkel viseltetik az amerikai nép iránt. A kínai nép nem akar harcolni az Egyesült Államok ellen. A kínai kor mánv a Tajvan körzetében lévő fe szültség envhítése érdekében tSrgva lásokat akar kezdeni az Egyesült Ál lamok kormánvával. Ami a tárgyalá' sok formáját illeti, a kínai kormány támogatja azt a szovjet javaslatot hogy rendezzenek tízhetalmi értekezletet és ezenkívül kész más tárgyalási formákról is megbeszéléseket folytatni. Nem szabad azonban, hogy 'bármilyen tárgyalás valaha is befő lyással legyen a kínai nép szuverén jogainak megvalósítására, igazságos követelésére és eljárására Tajvan felszabadítását illetőleg. A kínai kormány azonban soha sem fog beleegyezni abba, hogy a Csangkajsek-klikk részt vegyen bármilyen nemzetközi értekezleten. A KÍNAI NÉP TAJVANT két módon szabadíthatja fel. Háborúval, vagy békés úton. A kínai nép Tajvan felszabadítására békés eszközökkel akar törekedni, amennyiben ez lehetséges lesz.A Kínai Népköztársaság küldöttsége az ázsiai és afrikai országok értekezletén azt az elvet támogatja, hogy az ENSZ-ben való tagságnak általánosnak kell lennie. Továbbá támogatta azt a nézetet, hogy a biztonsági tanácsban a nem állandó helyek szétosztásánál tekintetbe kell venni az ázsiai és afrikai országokat. Felszólaltunk amellett, hogy az ENSZ-be vegyenek fel olyan országokat, amelyek részt vesznek ezen az értekezleten, és amelyek eleget tesznek az ENSZben való tagság követelményeinek. Ez megfelel az ENSZ alapokmányának és a béke érdekeinek. Ami a Kínai Népköztársaságot illeti, arról van szó, hogy visszaadják neki törvényes helyét az ENSZ-ben, nem pedig arról, hogy felvegyék az ENSZ tagjai közé. Csou En-laj hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy az ENSZ sikeresen dolgozhassák, szükséges, hogy a Kínai Népköztársaságnak hamarosan visszaadják törvényes helyét az ENSZ-ben. Az ázsiai és afrikai országok értekezletének eredményei kétségtelenül hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az egész világ békéjének biztosításához. Azokat a sikereket, amelyeket az ázsiai és afrikai országok értekezlete elért, még meg kell szilárdítanunk és tovább kell fejlesztenünk. A kínai népnek a többi ázsiai és afrikai országok népeivel közösen folytatnia kell harcát az értekezlet határozatainak megvalósításáért, a háború veszélyének elhárításáért és a béke biztosításáért. A jugoszláv sajtó a küszöbön álló szovjet—jugoszláv tárgyalásokról A „Borba" című lap vezércikkben foglalkozik a Szovjetunió és Jugoszlávia legfőbb képviselőinek találkozójával, amelyre május végén kerül sor. A lap a következőket írja: ,A jugoszláv kormány és a Szovjetunió kormánya legfelsőbb képviselőinek találkozója, amelyet május végén tartanak meg Belgrádban, nagyfontosságú nemzetközi esemény lesz. Ez az esemény elsősorban a jelenlegi nemzetközi helyzet pozitív fejlődésének az eredménye. Nem kétséges, hogy hozzájárul a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez, valamint a két állam egyenjogúságon alapuló békés együttműködésének fejlődéséhez. Ez a tevékeny nemzetközi együttélés politikájának újabb fontos megnyilvánulása. A belgrádi találkozó lehetővé teszi, hogy a két állam vezető államférfiai kicseréljék nézeteiket a nemzetközi problémákkal kapcsolatban és hozzájárul a Szovjetunió és Jugoszlávia között fennálló nyílt kérdé- 1 sek megoldásához, s ezáltal a jugoszláv—szovjet kapcsolatok további javulásához és a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez." A „Politika" című lap a szovjet és a jugoszláv kormány képviselőinek előkészületben lévő tárgyalásairól a következőket írja: „A Szovjetunió és a Jugoszlávia közötti kapcsolatok normalizálásának folyamata a kormányküldöttségek tárgyalásairól szóló határozat után új impulzust kapott. A két állam legfelsőbb képviselőinek tárgyalásai azt bizonyítják, hogy mindkét ország óhajtja azon vitás kérdések radikális megoldását, amelyek az országaink közötti normális és baráti kapcsolatok fejlődését akadályozzák, Reméljük, hogy a májusi belgrádi tanácskozások olyan eredményeket hoznak, amelyek elősegítik azt, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti kapcsolatokban tartós bizalom és együttműködés alakul ki. A szovjet ipari dolgozók össz-szövetségi értekezlete Kedden, május 17-én a nagy Kremlpalotában tovább folyt az ipari dolgozók össz-szövetségi értekezlete. A vállalatok igazgatói, a termelési újítók, miniszterek és tudományos dolgozók a szovjet gazdaság különféle ágazatainak fejlesztésében elért sikerekről beszéltek. Egyúttal azonban feltárták a hiányosságokat is, - intézkedéseket javasoltak a szovjet ipar további felvirágoztatására a tudomán", a technika vívmányainak és a legjobb tapasztalatoknak széleskörű alkalmazása alapján. Elsőnek Gerorgij Glebovszkp az uráli nehézgépipari üzem igazgatója szólalt fel. 1954-ben ennek az üzemnek a termelés 5,5-szerte magasabb volt, mint 1940-ben. Glebovszkij igazgató annak a nézetének adott kifejezést, hogy a vállalatokat gazdaságilag érdekeltekké kell tenni az új technika bevezetésében. Ogy kell eljárni, — mondotta, — hogy a vállalatok számára előnyös legyen új gépek gyártása és ne legyen előnyös elavult típusú gépek előállítása. Roman Melnyikov, Üzbekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára megállapította e középázsiai köztársaság ipari fejlődésében elért sikereket és hangsúlyozta, hogy számos ágazatban a munkatermelékenység to-> vábbi növekedését a fáradságos és segédmunkák gépesítésének alacsony színvonala gátolja. Az új technika bevezetése — jelentette ki — megköveteli a munkások, mérnökök és technikusok szakképzettsségének további emelését. Ki kell bővíteni az esti szakiskolák és intézetek hálózatát, hogy a kádereket a termelésben végzett munkájuk félbeszakítása nélkül lehessen iskoláztatni. Felszólalt továbbá Konsztantyin Kiszljakov, a harkovi turbinaüzem vasesztergályosa. Az értekezlet részvevői tapssal jutalmazták azt a kijelentést, hogy az 1955-ös év első hónapjaiban már teljesítette évi normáját és hogy a háború befejezése óta eddig összesen 23 évi normát teljesített. Kijelentette, hogy a turbinaépítők minden téren arra fognak törekedni, hogy a szovjet turbinák legyenek a legjobbak ä világon. Nyikolaj Bajvakov, a Szovjetunió kőolajipari minisztere bejelentette, hogy új kőolajlelőhelyek felfedezése és azok kitermelése, főleg a Volga és Ural közötti területeken a mostani ötéves tervben lehetővé tette a kőolajfejtés átlagos évi termelésének többszörös emelését a ' háború előtti ötéves tervvel szemben. A kőolajipar azonban még komoly hiányosságokban szenved, amelyek akadályozzák sikeres fejlődését. Ez főleg a fúrómunkálatok szervezésére vonatkozik. Ezen a téren sok fontos tartalék van: a legjobb furómunkások a nem produktív időt 3—5 százalékra csökkentették és lényegesen fokozták a fúrósebességet. A következő felszólaló Nyikolaj Lupandin, a charkovi traktorüzem frézelője volt. Elmondotta, hogy milyen munkamódszerekkel éri el magas teljesítményét és rámutatott a tapasztalatcsere megszervezésében lévő komoly hiányosságokra. A legjobb dolgozóknak az egyes üzemekből el kellene látogatniuk a többi üzemekbe és közvetlenül a gépeknél kellene megmutatniuk, hogyan kell magas termelékenységű munkát végezni. Alekszander Topcsijev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának főtitkára a tudomány feladataival foglalkozott a további műszaki haladásért folytatott harcban. A május 17-i ülésen a vita folyamán több mint húsz felszólaló mondott beszédet, közöttük Leonid Szolovjov, az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács elnökhelyettese, Alekszej Krylov, a moszkvai J. V. Sztálin áutomobilüzem igazgatója, Tvan Brityko, a donyeci kőszénmedence Dimitrov-bányájának újítója, és mások. Az értekezlet tovább folyik. NÉHÁNY SORBAN PÁRIZSBAN a csehszlovák kereskedelmi kamara a párizsi csehszlovák nagykövetséggel karöltve május 17-én a párizsi nemzetközi vásáron „Csehszlovák napot" rendezett. A csehszlovák készítmények kiérdemelték az öszszes jelenlevők elismerését, akik csodálták a készítmények ízléses kivitelét és minőségét, ami a csehszlovák dolgozók becsületes munkáját dicsért. ANGLIÁBAN a konzervatív párt központi bizottságának május 17-i közlése szerint a konzervatív párt a május 14-i községi választásokon 1428 mandátumot kapott, vagyis 258-cal többet, mint a múlt választásokon. Ezzel szemben a munkáspárt 1291 mandátumot szerzett, ami 305-tel kevesebb a mandátumok eddigi számánál. FRANCIAORSZÁGBAN a párizsi és a Párizs környéki vállalatok fémnari dolgozói május 16-án bérsztrájkba kezdtek. A sztrájk átterjedt BoulogneBillancourte és Geneville számos üzemére is. AZ IRAKI KORMÁNY e napokban Szíria kormányához jegyzéket intézett, amely arról szól, hogy Irak az arabországok háromoldali egyezményének aláírását Irak elleni „ellenséges cselekedetnek" minősíti. Az iraki kormány követeli, hogy Szíria ne írja alá ezt az egyezményt. Szíriai kormánykörök az iraki kormány ezen jegyzékét Szíria belügyeibe való durva beavatkozásnak tekintik. AZ OLASZ BÉKEVÉDŐK bizottsága közölte, hogy a Béke-Világtanács atomháború előkészítése elleni bécsi felhívása alá Olaszországban eddig 9167 342 aláírást gyűjtöttek. A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére Moszkvában május 17-én ünnepi ülést tartottak, amelyet a Szovjetunió tudományos akadémiájának történelmi osztálya rendezett. A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG kormánya Ho Csi Min elnök elnöklete alatt ülést tartott. A kormány jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek Haifon felszabadított kikötőváros és a partmenti terület rendes életének felújítására voltak szükségesek és elhatározta, hogy az Észak- és Dél-Vietnam közötti kapso'atok rendszeresítésének kérdését haladéktalanul megoldja. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK május 16-án Pnom Penhuban Kambodzsával közvetlen katonai segítségről szóló egyezményt kötött. Ez az egyezmény kísérlet arra, hogy Kambodzsa felett amerikai ellenőrzést létesítsenek, ami ellentétben áll a genfi fegyverszüneti egyezménnyel. Washingtonból érkező Ihír szerint az Egyesült Államok ezen egyezmény alapján Kambodzsába a katonai segítséggel kapcsolatban tanácsadó csoportot küld ki. BUDAPESTEN Csehszlovákia Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulója megünneplése keretében a „Csehszlovák kultúra" május 17-én a Művészklubban kultúrestet rendezett. A kultúrműsor keretében fellépett Lakatos Sándor népi együttese cseh, szlovák és magyar népdalokkal. FRANCIA ÉSZAK-AFRIKA helyzete továbbra is feszült. A Francé Presse hírügynökség jelenti, hogy csak az utolsó három nap folyamán az algíri megyékben a helyi lakosság és a francia katonák között négy nagyobb fegyveres összetűzésre került sor. Mindkét oldalon voltak sebesültek és halottak is. A katonák a légierőt is felhasználták a helyi lakosság ellen. Amerikai szakszervezeti dolgozók a négyhatalmi értekezlet meSíett Chicagóban tartotta a húskonzervipar alkalmazottainak szakszervezete értekezletét, amelyen a „Daily Worker" című lap szerint 450 küldött vett részt. Az értekezlet részvevői határozati javaslatot fogadtak el, amelyben üdvözlik a négy hatalom minisztereinek jövő értekezletét. A határozati javaslat további részében a küldöttek felszólítják az Egyesült Államok kormányát, hogy kezdje meg a többi nagyhatalommal az általános leszerelés tervéről való tárgyalást és a Kínai Népköztársasággal a Tajvan körzeti helyzetet oldja meg békés tárgyalások útján.