Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-14 / 116. szám, szombat

1955. május 14. ül S10 3 Ottó Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének beszéde Hegedűs Andrásnak, a Magyar Népköztársaság küldöttsége vezetőjének beszéde A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége teljes mértékben egyetért a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésével, amelyet Bulganyin elvtárs adott elő és nagy örömmel fogadja azokat a javaslatokat, amelyeket a szovjet kormány a nemzetközi feszültség enyhítésére, a béke megvédésére és népeink biztonságának megvédésére előterjesztett. A magyar nép az összes békeszerető népekkel együtt nagy örömmel fogadja és támogatja a szovjet kormány javaslatait a vitás nemzetközi kérdések — a német kérdés, a fegyverkezés csökkentésének kérdése, az atom- és hidrogénfegyverek betiltása kérdése tárgyalás útján történő megoldására. A mágyar nép jól emlékezik arra, milyen súlyos következményekkel járt számára Ausztria erőszakos megszállása és ezért különös figyelemmel követi a német militarizmus felújítására irányuló terveket és mély felháborodással veszi tudomásul a nyugatnémet szándékokat és törekvéseket, amelyeknek célja egy új „Anschluss". A magyar nép évszázadokon keresztül szenvedett a német militarizmus miatt és jól tudja, mire vezetne Nyugat-Németország újrafelfegyverzése. Számára üres fecsegés a német militarizmus ellenőrzésének és koflátozásának ismételt nyugati biztosítéka. A történelem tanulságai azt bizonyítják, hogy ezek a megnyugtató kijelentések valójában a német militaristák hódító törekvéseit leplezik és támogatják. A magyar nép tudja, hogy a német militarizmus felújítása szabadságát és függetlenségét veszélyezteti, és ezért mindent megtesz, ami szükséges a veszély elhárítására. A magyar kormányküldöttség a magyar munkásosztály, dolgozó parasztság, a haladó értelmiség, az egész magyar nép egyöntetű akaratával összhangban teljesen helyesnek találja az előttünk fekvő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket, valamint a közös katonai vezetés megteremtésének egyezményeit, mert ezek a javaslatok teljesen megfelelnek a jelenlegi nemzetközi helyzet követelményeinek. Elfogadja és aláírja ezeket. Hegedűs András megállapította továbbá, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyről tárgyalnak, teljesen megfelel a nemzetek elvitathatatlan önvédelmi jogának és azon egyezményeknek, amelyeket ezelőtt írtak alá a német militarizmus felújítása és újabb agresszió veszélye elhárításának érdekében. Mivel ezen szerződés olyan regionális szerződés, amelynek célja Európa békéjének és biztonságának megőrzése és mivel ez a szerződés kizárólag védelmi jellegű, teljesen megfelel az ENSZ alapokmánya elveinek és céljainak. Úgyszintén megfelel az országok együttműködése fő elveinek, a függetlenség, a szuverenitás és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elveinek. Ezeket az alapelveket elfogadhatja műiden ország, államberendezésére való tekintet nélkül. Ez a szerződés így jelentős mértékben hozzájárul a népek közeledéséhez, együttműködésük elmélyítéséhez, mert minden ország csatlakozhat hozzá, amelyik csatlakozni akar. A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége éppen ezért teljesen helyesnek tartja, hogy a szerződési javaslat bevezető része magában foglalja országainknak Európa kollektív biztonsága rendszerének megalakítására irányuló törekvéseit és azt is, hogy Európa kollektív biztonsága rendszerének megteremtése esetében e szerződés érvényét veszti. A kezesség, amelyet a szerződés nyújt azzal, hogy agresszió esetén a szerződő felek minden rendelkezésükre álló eszközzel feltétlen segítséget nyújtanak a megtámadott félnek, népünk Igazi nemzeti érdekeit szolgálja. Ez a szerződés fontos feltétele békés fejlődésünknek és ezért megteszünk mindent, ami erőnkből telik, hogy a szerződéssel összhangban megerősítsük és elmélyítsük együttműködésünket az összes szerződő féllel. E szövetségben majdnem tízmilliós népünk hangja egybefonódik a világ népei százmillióinak hangjával. Ez a szövetség, amely legyőzhetetlen erőt képvisef, nemzeti biztonságunk védelmezője, hatalmas fegyver a kivívott magyar szabadság és nemzeti függetlenség védelmében. Ma az agresszorok fenyegetéseit olyan biztonsággal, nyugodtan és tömörülve álljuk, mint még soha Magyarország történetében. Ha szövetségre lépünk ezen értekezleten részvevő államokkal, megvédelmezhetjük és valóban megvédelmezzük azt a kincset, amelyet olyan sokáig nélkülöztünk és amely ezért annál drágább nekünk: népünk szabadságát és hazánk függetlenségét. Hegedűs András hangsúlyozta, hogy a magyar kormányküldöttség meg vaň győződve róla, hogy a megtárgyalt szerződés teljesen megfelel a magyar nép érdekeinek, mert Magyarország szabadságát és függetlenségét védi és megszilárdítja Európa, valamint az egész világ békéjét. Befejezésül kijelentette: Biztosíthatjuk a szerződésben részvevő összes feleket, hogy a magyar nép és a Magyar Népköztársaság kormánya mindent megtesz és nem fogja kímélni erejét, hogy a barátsági, együttműködési kölcsönös segélynyújtási szerződésből ráháruló kötelezettségeket minden téren valóra váltsa. Gh. Gheorghiu Dej-nek, a román küldöttség vezetőjének beszéde Nyugat-Németországban az amenkai és német militaristáknak sikerült sok mesterkedéssel rábírni a bonni szövetségi parlamentet, hogy elfogadja a párizsi egyezményeket. Ez további lépést jelent Németország kettéosztottságának elmélyítéséhez és NyugatNémetországnak az amerikai és német militarizmus katonai támaszpontjává és felvonuló területévé való tételéhez. A német militaristák ezzel Németország egy részét 50 évre eladták idegen intervenciósoknak és Nyugat-Ném-jtországot az amerikai imperializmus protektorátusává tették. Az 1954. november 29-tól december 2-ig tartó moszkvai konferencia után a politikai helyzet fejlődése Németországban és Európában teljesen igazolt a moszkvai konferencia határozatainak és bennük a helyzet' értékelésének" helyességét. Amikor a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a- Magvar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormányai ajinak idején megbeszéléseket tartottak a moszkvai deklarációt aláírt 8 állam közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötéséről, felmerült annak a szükségessége, hogy a népek békéje és biztonsága megőrzésének céljából további lépéseket tegyenek. Široký elvtárs miniszterelnöknek a moszkvai konferencián előterjesztett javaslatai alapján három állam — a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, amtlyeket elsősorban veszélyeztet a nyugatnémet militarui.ius — megtárgyalta a sajátos politikai és földrajzi helyzetükből eredő kérdéseket és közösen megtette azok t a lépéseket, amelyek a kölcsönös baráti kapcsolatok további meoszilárdítására irányulnak. Ottó Grotewohl, a párizsi egyezménvek -vénybelénése utáni napok jellemzésétan rámutatott arra, milyen htzug a bonni kormány azon állítása, hogy Nyugat-Németország állítólag attól az .időtől kezdve, amint a párizsi egyezmények érvénybe léptek, szuverén állammá lett és egyedül határozhat bel- és külpolitikai kérdésekben. A bonni köztársaság „szuverénitása" abban nyilvánul, hogy „joga" van fegyverkezni és csatlakozni a NATO-hoz, amely az amerikai világuralmi tervek megvalósításának eszköze. O. Grotewohl megállapította, hogy a bonni szövetségi parlament összeállítása nem felel meg Nyugat-Németország népe és választói akaratának és, hogy a párizsi egyezményeket a német nép akarata ellenére ratifikálták, és hogy ezért ezen összes határozatok érvénytelenek, és kijelentette: A Német Demokratikus Köztársaság Jé s az összes német hazafiak sohasem ismerik el a párizsi egyezményeket. Mozgósítani fogják a német nép tömegeit a párizsi egyezmények elleni, a német kérdés békés megoldásáért való harcra, harcot szerveznek mindaddig, amíg a párizsi egyezményeket nem hatálytalanítják és amíg Németország nem lesz egységes, békeszerető, demokratikus állam. A Német Demokratikus Köztársaságban a munkások és földművesek, technikusok és tudósok valóban demokratikus rendszert építettek ki és a szocializmus alapjainak építésében jelentős eredményeket értek el és hatalmas értékeket teremtettek. Ez nem hagyja nyugton a nyugatnémet monopolistákat. Ezek el akarják ragadni a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóitól vívmányaik gyümölcseit és fel akarják újítani a junkerek és a kapitalizmus régi társadalmi rendjét. A Szovjetunió több konkrét javaslatát arra, hogy még 1955ten szabad választásokat tartsanak meg egész Németország területén és hogy hazánk egyesüljön, az Adenauer-kormány egyszerűen elhallgatja. A bonni kormánykoalíció abban a törekvésében, hogy a német népiét és a világ közvéleményét becsapja, a szövetségi parlament elé határozati javaslatot terjesztett, amelyben azt állítja, hogy Németország békés úton való egyesitése állítólag a szövetségi köztársaság óhaja és törvénye. A szövetségi parlament és a szövetségi tanács úgy vélik, hogy Hyen határozati javaslatokkal igazolhatják magukat a német nép előtt. Ottó Grotewohl a továbbiakban arról tanúskodó tényeket sorakoztatott fel, hogy a népi tömegek Nyugat-Némel országban tudatosították az ezen helyzetből eredő veszedelmet és hogy kezdenek kilépni passzivitásukból. Ausztria példája — folytatta Ottó Grotewohl — megmutatja a/ német kérdés megoldásának reális útját. A szovjet—osztrák tárgyalások azért vezettek požitív eredményekre, mert az osztrák kormány a független nemzeti politika útjára lépett. Ausztria kötelezte magát, hogy nem lép be semmiféle katonai tömbbe és hogy nem engedi meg katonai támaszpontok létesítését területén. Az osztrák nép ezért elnyeri nemzeti függetlenségét. A német kérdés megc'tíása most elsősorban attól függ, hogy Nyugat-Németország hazafias erői meg tudják-é valósítani Németország békés egyesítésének valóban független nemzet; uoii tikiját demokratikus alapon, a békés tárgyalások és egyezmények politikáját. Ehhez szükséges az, hogy a német nép felszámolja a párizsi egyezményeket és hogy a németek megegyezzenek egymással minden kérdésben, amely a német probléma megoldását akadályozza. Adenauernek a Német Demokratikus Köztársasággal való tárgyalásokat visszautasító álláspontja meggondolatlan. Azonban Adenauer sem lesz mindig hatalmon. De Németország és a németek örökké élni fognak. A németek közös asztalhoz ülnek, megegyezést kötnek egymással, szétzúzzák a katonai egyezményeket, kezet adnak egymásnak és megalkotják az egységes, békeszerető és demokratikus Németországot. Ottó Grotewohl a továbbiakban rámutatott arra, hogy a bonni militaristák nagyon is sietnek és már fegyverkeznek. A párizsi egyezmények ratifikálása után az európai helyzet megkívánja, hogy a békeszerető államok .egyesítsék a biztonság megőrzésére irányuló törekvéseiket. Ezért — jelentette ki Ottó Grotewohl — a Német Demokratikus Köztársaság egyetért a barátsági", együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésével és a közös vezetés létesítésével. Ezek az intézkedések elvben különböznek az új agresszió előkészítésére alakult Nyugateurópai Unió tagállamainak politikájától. Ezek az intézkedések az egyenjogú és szuverén államok teljesen új együttműködésének példái, amely államok célja a béke és védelem biztosítása. Ezek az intézkedések elősegítik az európai béke és biztonság megszilárdítását. A varsói szerződés jelentős lépést jelent a kollektív biztonság összeurópai rendszerének megvalósítása felé. Teljesen megfelel a Német Demokratikus Köztársaság és az egész német nép államérdekeinek. Biztonságát mostantól kezdve hét állam a Szovjetunióval, a világ leghatalmasabb államával az élen biztosítja. Bármilyen, a Német Demokratikus Köztársaság biztonsága ellen intézett támadást a béke és' demokrácia egész tábora ver vissza. A Német Demokratikus Köztársaság viszont minden tőle telhetőt megtesz arra, hogy hozzájáruljon ezen értekezleten részvevő 8 állam védelmi képességének fokozásához és a nyugatnémet militarizmus agressziója megismétlésének meggátlásához. A varsói szerződés, tekintettel Nyugat-Németországnak a párizsi egyezmények alapján történő felfegyverzésére, múlhatatlanul szükséges, nemcsak Európa szempontjából, hanem egyúttal a német nép további létének biztosítása szempontjából is. A párizsi egyezmények azt a veszedelmet rejtik magukban, hogy a nyugatnémet és amerikai háborús uszítók új agressziót kezdenek Németország területén. A varsói szerződés az agresszorokat lehűti és meghiúsítja kalandjaikat. A párizsi egyezmények célja új háború előkészítése. Ezzel szemben a varsói szerződés a biztonságot és a békét szolgálja. A párizsi egyezmények Németország ke.ttéosztottságát jelentik. Ezzel szemben a varsói szerződés megszilárdítja Németország hazafias erőit, hogy sikeresen haladhassanak tovább a haza békés egyesítésének útján. A párizsi egyezmények megfosztják a nyugatnémet lakosságot attól a jogától,, hogy egyességre léphessenek Németország békés és demokratikus alapon való egyesítésére vonatkozólag. Ezzel szemben a varsói szerződés — és ezt a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének nézete szerint külön hangsúlyozni kellene a jegyzőkönyvben — a Német Demokratikus Köztársaságnak teljesen szabad kezet hagy a Németország békés egyesítéséről szóló tárgyalásokra. E szerződés célja, amelylyel teljesen egyetértünk az, hogy az európai népek békéjét és biztonságát biztosítsa és lehetővé tegye Németország békés és demokratikus egyesítését az európai béke megőrzésének érdekében. Németország békés és demokratikus egyesítése a német nép tagadhatatlan nemzeti joga. A Német Dímokratikus Köztársaság ezt a jogot minden telente tben meg fogja védeni és meg fogja valósítani. Gh. Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság küldöttségének vezetője beszédében rámutatott arra, hogy a német militarizmus feltámasztására irányuló tervek jogos aggodalmakat váltanak ki az európai népeknél. A román kormány teljesen osztja a szovjet kormány nézetét, amit N. A. Bulganyin elvtárs fejtett ki az értekezleten, azon törekvéseket illetőleg, amelyeket az államok közötti rendes kapcsolatok létesítése céljából kell végrehajtani. A Román Népköztársaság különös figyelmet szentel a szomszéd államokkal való együttműködési és baráti kapcsolatok ápolásának a közös biztonság és a békés fejlődés érdekében. Ezzel kapcsolatban a román kormány szükségesnek tartja hangsúlyozni a ^Jugoszláviával folytatott jó szomszédi kapcsolatok megjavulását. A nemzetközi helyzet fejlődése és az Európában, valamint Ázsiában lejátszódott események azt igazalják, hogy az agresszív köröknek a nemzetközi kérdések megoldásában tanúsított halogató módszerei ellenére, és azon terveik ellenére, amelyek célja a világot új háborús bonyodalmakba bevonni, a béke erői nőnek és erősödnek. A nemzetközi helyzetben az államok közötti kapcsolatok feszültségének enyhítésére megvannak a lehetőségek. | A Román Népköztársaság a többi békeszerető országgal együtt egyre kitartóbban és energikusabban küzd a nemzetközi kapcsolatokban uralkodó feszültség enyhüléséért. A román nép meggyőződött róla, hogy a békeszerető országoknak minden lehetőségük megvan arra és képesek a háborút meggátolni, valamint az emberiség békéje és szabadsága ellenségeinek terveit meghiúsítani. Ehhez különösen hozzájárulnak azok az intézkedések, amelyeket az értekezlet jóváhagy. Az értekezleten részvevő államok közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése és a közös vezetés létesítése elmélyíti a nyolc állam közötti sokoldalú együttműködést, megszilárdítja azok nemzetközi helyzetét és biztonságot teremt arra, hogy az esetleges agresszor ne találja őket készületlenül. Ezek az intézkedések jelentős mértékben fokozzák országaink védelmi képességét és megteremtik az európai béke és biztonság biztosítására szükséges erőt. 4 Valko Cservenkovnak, a bolgár küldöttség vezetőjének beszéde /alko Cservenkov, a Bolgár Népköztársaság küldöttségének vezetője beszédében rámutatott arra, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása és több kapitalista állam katonai tömbjének létesítése, amelybe bevonják a felfegyverzett Nyugat-Németországot, kiélezi az európai helyzetet. A Bolgár Népköztársaság kormánya készséggel aláírja a baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést — mondotta Valko Cservenkov — mert benne a béke megszilárdítása iránti harc hatalmas eszközét, valamint a bolgár nép és Európa összes államai szabadsága és nemzeti függetlensége megőrzésének állandó kezességét látja. Teljes egészében támogatja a szerződésben foglalt elveket és gyakorlati meghatározásokat is és egyetért a szerződést aláírt államok katonai erői közös vezetésének javaslatával, mint a béke igen fontos tényezőjével, amely megvédheti és biztosíthatja az európai népek békés munkáját és biztonságát. Kijelentem, népünk szilárdan elhatározta, hogy kész képességei szerint a végsőkig hozzájárulni ezen értekezlet határozatainak megvalósításához. Bulgária nemzeti érdekeinek megvédése, védelmi képességének megerősítése, a béke megszilárdítása és megőrzése érdekében népünk kész minden erőfeszítésre, ha ecre szükség lesz. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásával minden erőnkből támogatjuk a fegyverkezés korlátozására, az atom-, a hidrogén- és m^is tömegpusztító e.gyverek betiltására vonatkozó szovjet javaslatot és határozottan, még nagyobb energiával fogunk küzdeni a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtéséért és a béke erőinek további megszilárdításáért. Mind az európai, mind a világ öszszes népei biztonságának, és a béke védelmének érdekében olyan egy égesek vagyunk, mint soha azelőtt — mondotta Valko Cservenkov. Most tovább fokozzuk erőinket és új lépéseket teszünk, hogy képességeinket tovább fokozzuk a béke megvédése érdekében, s hogy ha arra szükség lesz, szembeszállhassunk bármilyen agresszorral. Országaink kormányainak megbízásából aláírt e szerződés a béke ügyét szolgálja. A béke ügyét szolgálja a nagy SzoV' jetunió vezette tábor hatalmas ereje, a Szovjetunió oldalán halad a nagy népi Kína. Most a varsói értekezlet után ez az erő még fokozódik.