Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1955-04-19 / 92. szám, kedd
1955. április 17. ti j %m 3 K. Vorosilov távirata az konferenciája A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, K. Vorosilov táviratot küldött az ázsiai és afrikai országok Bandungban ülésező konferenciájának. A távirat így szól: „üdvözlöm a konferencia részvevőit, az ázsiai és afrikai országok képviseázsiai és afrikai országok elnökségének lőit, akik ma kezdik munkájukat Bandungban. Teljes szívemből kívánom a konferenciának, hogy munkája gyümölcsöző legyen és megoldja"" azokat a nemes feladatokat, amelyekkel foglalkozni S. Rasidov távirata az ázsiai és afrikai országok konferenciája elnökségének ' Saraf Rasidov, az Üzbég Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke az alábbi szövegű táviratot küldte az ázsiai és afrikai országok Bandungban ülésező konferenciájának: „Az üzbég Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa Elnöksége az üzbég nép nevében köszönti az ázsiai és afrikai országok képviselőit, akik Bandungban konferenciára gyűltek össze. Meggyőződésünk, hogy a konferencia határozatai hozzájárulnak az ázsiai és afrikai országok közötti baráti együttműködés fejlesztéséhez, a szabadság megszilárdításához és a népek nemzeti függetlenségéhez, valamint a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a világbéke megszilárdításához. Kívánjuk a konferenciának, hogy munkája gyümölcsöző legyen és sikerrel oldja meg azokat a kérdéseket, amelyekkel foglalkozni akar." Sajtóvisszhangok a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozatára LONDON. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata a Közel- és Közép-Kelet biztonságával kapcsolatban Londonban azt eredményezte, hogy bdzcxnyos körök arról beszélnek, hogy ennek a nyilatkozatnak nagy hatása lehet a gyarmati országok körében. A Reuter jelentése szerint a nyugtalanságot az a tény okozta, hogy a nyilatkozat éppen az ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciájának előestéjén látott napvilágot. A nyilatkozat támogatja azokat az arab államokat, melyek határozottan szembeszállnak a török—iraki és a török— pakisztáni egyezménnyel. P A R I Z S. A párizsi lapok vasárnapi számukban az első oldalon feltűnő helyen közlik a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozatát. A lípok rámutatnak arra, hogy a Szovjetunió szükségesnek tartja ezt a kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezetében megvitatni, ha a Közel- és Közép-Kelet országaira továbbra is olyan nyomást gyakorolnak, mint napjainkban. A „Francé Presse" hírügynökség kommentárjában megállapítja, hogy a Szovjetunió nyilatkozata arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió a világnak e részére is nagy figyelmet fordít. A hírügynökség feltételezi, hogy a bandungi konferencia részvevői is szívesen fogadják a Szovjetunió nyilatkozatát. NEW-YORK. A „New-Yorik Times", a „New-York Herald Tribúne", és a „New-York Journal American" ir, beszámolt a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozatáról. A lapok itt is kiemelik a nyilatkozat ama részét, amely arról beszél, hogy a feszültség fokozásával az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztik a Közel- és Közép-Kelet kérdését. Az állami département, mint általában, most is „propagandánaik" bélyegezte a nyilatkozatot. Változások a lengyei kormányban A Lengyel Népköztársaság államtanácsa, a Minisztertanács elnökének javaslatára kinevezte a Minisztertanács alelnökévé Franciszka JozwiakaWitoldát, az állami ellenőrzés miniszterét. Helyébe pedig Romana Zambrowskát bízták meg, az állami ellenőrzés minisztériumának vezetésével. Megállapodtak a bandungi konferencia tárgysorozatában A hírszolgálati irodák tudósítói beszámolnak arról, hogy Bandungba megérkezett az ázsiai és az afrikai országok konferenciáján részvevő 29 ország küldöttsége. Április 17-én, vasárnap Szasztroamidjoja indonéz miniszterelnöknél jöttek össze a küldöttségek vezetői. A tudósítók jelentése szerint megegyeztek abban, hogy a konferencia, amely a világbéke megszilárdítását és az ázsiai és afrikai országok együttműködésének feladatát tűzte ki célul, az alábbi főbb kérdéseket fogja megtárgyalni: Gazdasági együttműködés, kulturális együttműködés, az emberi jogok és az önrendelkezési jog, gyarmati rendszer és a fajelmélet, az atomenergia békés felhasználása, az ENSZ-tagság, a békés együttélés alapelvei. Ezenkívül vasárnap gyűlést tartottak a bandungi konferenciát összehívó India, Indonézia, Burma, Ceylon és Pakisztán miniszterelnökei, A kínai küldöttség vezetője Csou En Laj, Nehru indiai miniszterelnökkel tanácskozott. Szíria népe nem ijed meg a török provokációktól Ä&é^íssaŕ'i- -ŽŠL- - % A török kormány erős katonai egységeket vezényel a szíriai határra, hogy ezzel próbálja megfélemlíteni Szíria kormányát és rábírni arra, hogy csatlakozzék a török—iraki egyezményhez. Szíria népe elítéli ezeket az alávaló módszereket és kitart álláspontja mellett, hogy nem csatlakozik egyetlen katonai paktumhoz sem. Képünkön a török motorizált tüzérség útban a szíriai határ felé. i Külföldi lapok a szovjet—osztrák tárgyalásokról BÉCS. A bécsi lapok az első oldalon közölték a szovjet—osztrák tárgyalások anyagát. A lapok arról is megemlékeztek, hogy Figl osztrák külügyminiszter április 16-án a három nyugati hatalom ausztriai főbiztosait tájékoztatta a moszkvai tárgyalások eredményeiről. A lapok beszámolnak arról is, hogy az osztrák kormány és a parlament e héten megvitatja a moszkvai tárgyalások eredményeit. A „Wiener Zeitung" című minim 11111111111111 hihihi Az 1906-os időszak emlékei közül különösen elevenen él bennem az, amikor Vlagyimir Iljics a stockholmi kongresszusról tért Vissza. Egy időre megszakította útját Hankoban. Itt írta meg a kadetokról szóló cikkét. Az én feladatom akkoriban až volt, hogy a kongresszus küldötteit külföldre, vagy vissza irányítsam Oroszországba. Sok délvidéki elvtárs jött hozzám, különösen Kaukázuson túliak, akik külföldre mentek fegyvert Vásárolni. A Kaukázuson túlról jött és külföldre igyekvő elvtársak között volt egy grúz, aki elmesélte nekem, mit csináltak a kadetok Tifliszben. Ügy gondoltam, hogy ez az anyag jó lesz Vlagyimir Iljicsnek a cikkéhez és elküldtem a grúz elvtársat Leninhez. De nem mondtam meg, hogy kihez küldöm. Az elvtárs nemsokára viszszajött és így szólt: — Miért nem mondtad meg, hogy Leninhez küldesz? — Ha megtudtad volna, hogy Leninhez mégy — feleltem —, nekiálltál volna beszámolót készíteni, ahelyett, hogy egyszerűen és világosan mindent elmesélj neki... Eszembe jut az 1906. évi pártkonferencia is, amit először Pétervárott a Zagorodnyij-proszpekten, aztán Terojikiban tartottunk. A terojiki üléseken bolsevikok, mensevikek is felszólaltak. Jól emlékszem Fjodor Dan beszédére, aki olyan leereszkedő hangon fordult hallgatóihoz, mint valami öreg cári tábornok a katonáihoz. Utána szólalt fel Vlagyimir Iljics. Világosan, meggyőzően beszélt. Felszólalása után mindenfelől körülvették az elvtársak. Lenin nemcsak vezetőnk volt, haEMLEKEK LENINRŐL Lenin, az agitátor írta: J. D. Sztaszova — írásbeli nem legjobb barátunk is. Minden bajunkkal, kétségünkkel, minden kérdéssel hozzá fordulhatunk — nemcsak politikai, hanem személyi kérdésekkel is. 1906-ban zajlottak le az Állami Duma választásai. A pétervári bizottság és a Központi Bizottság egységesen működött. A Vitte-féle duma bojkottálásáért agitáltunk. Nálam volt az agitátorok névsora, amelyen Vlagyimir Iljics Lenin neve is szerepelt. Emlékszem, mennyire mérgelődtek a tnensevikiek, mert nekik nem volt ilyen szónokuk Pétervárott. Ha titkos találkozóra hívtam Vlagyimir Iljicset (illegálisan dolgoztunk ugyanis), hogy megmondjam neki, hol kell beszédet mondania, mindig eljött, sőt az sem fordult elő soha, hogy elkésett volna. Másnap mindig nagyon pontosan beszámolt: hányan voltak az előadásán, milyen kérdéseket tettek fel, milyen hiányosságok vannak abban a szervezetben, ahova kiküldtük. Rendkívülfegyelmezett volt. Elmondok egy példát, bár ez később, 1918-ban történt, nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Iljics Pétervárról Moszkvába utazott. Lenin a Kremlben lakott. A folyosón, amely lakásához vezetett, a Kreml parancsnoka őrséget állított fel az Össz-szövetségi Központi Végrejhajtó Bizottság iskolájának hallgatóiból. Közöttük sok fiatal volt, akik nem ismerték személyesen Vlagyimir Iljicset. A parancsnok kiadta az utasítást: engedély nélkül senki sem léphet be Lenin lakásába! Vlagyimir Iljics egyszer a Népbiztosok Tanácsában berendezett dolgozószobájába ment, de állandó belépőjét otthon felejtette. Napközben szüksége volt valamire és haza akart menni. Az ügyeletes őrszem kérte a belépési engedélyt. Vlagyimir Iljics lakása ajtajára mutatott és azt mondta: — De hiszen ez az én lakásom! — Azt én nem tudhatom — felelt a fiatalember. Parancsom van, hogy senkit se engedjek be írásbeli engedély nélkül. Vlagyimir Iljics visszafordult, elment a parancsnokságra, belépőcédulát kért és úgy ment haza. Elérkezett az őrségváltás ideje. Az őrszem jelentést tett parancsnokának a történtekről. A parancsnok megkérdezte: — Tudod ki az, akit nem engedtél be? — Nem tudom! — Lenin, a Népbiztosok Tanácsának elnöke. A fiú a fejéhez kapott és elrohant Leninhez bocsánatot kérni. De Lenin ezt mondta: '—? Nincs miért mentegetődznöd. A parancsnok rendelkezése, vagy utasítása törvény a Kreml területén. Hogy sérthetném meg én, a Népbiztosok Tanácsának elnöke ezt a törvényt? Én voltam a hibás és neked volt kormánylap örömmel tudatja a hírt, hogy közelebb jutott Ausztria az önállósághoz és a szabadsághoz. RÓMA. Csaknem valamennyi olasz burzsoá lap megjegyzéseket fűz szovjet—osztrák tárgyalásokhoz. A „Messagero" azt Írja, hogy Raab táv irata, amelyben az áll, hogy Ausztria visszanyerte a szabadságát „bizonyos mértékig túlzás". A lapnak ez a nézete természetes, hisz attól tart, hogy Ausztria kiesik a nyugati hatalmak katonai terveiből. A „Popolo" című keresztény demokrata lap azt írja, hogy a szovjet—osztrák tárgyalások lehetővé tették a nemzetközi feszültség csökkenését. A „Corrierre della Sera" lelkesen kijelenti, hogy most már „nyitva az út az osztrák államszerződéshez." BELGRÁD. Minden jugoszláv lap optimista hangon ir a szovjet—osztrák tárgyalások eredményeiről. A „Borba' hírmagyarázatában ezt írja: „Kellemes hír érkezett Moszkvából. Ennek a hírnek nemcsak az osztrák nép örül, hanem minden nemzet és különösen az európaiak. A szovjet—osztrák tárgyalások eredménye újabb reményt, optimizmust kelt az emberekben." A „Politika" című lap rámutat, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeként Európa két nagy problémájából egyiket meg lphet oldani. NEW YORK. Az amerikai újságok továbbra is sokat foglalkoznak az osztrák kormányküldöttség moszkvai útjával. A „Washington Post and Times Herald" szerkesztőségi cikkében azt Írja, „hogy nem szabad akadályt gördíteni az elé, hogy a szovjet—osztrák közlemény a négy nagyhatalom megegyezésévé változzon és biztosítsa Ausztriának a függetlenséget. A lap rámutat arra, hogy Washington minden késlekedése az osztrák kérdésben még inkább aláássa az Egyesült Államok vezető szerepét szövetségesei szemében. A „New York Herald Tribúne" arról ir, hogy az osztrák államszerződés „ügye nem áll rosszul" és a fellelkesült osztrákok feltételezik, hogy a nyugati hatalmak is egyetértenek vele. „Ebben az esetben sikerül kijutni a zsákutcából, amely lehetetlenné tette az osztrák kérdés megoldását és egyben a világpolitika egyik jelentős problémáját oldja meg." Togliatti elvtárs beszéde az olasz politikai helyzetről Az Olasz Kommunista Párt Kč?7»onti Bizottsága e napokban ülést tartttt. Az ülésen Palmiro Togliatti, a párt főtitkára beszédében az olasz pojitikai helyzettel foglalkozott. Togliatti megállapította, hogy a jelenlegi olasz helyzetre főként a zűrzavar, a bizonytalanság és a politikai kuszáitság a jellemző. A kommunisták nak az a véleményük, hogy a keresztény demokrata párt uralkodó köreit az a szándék vezeti, hogy — bár más formában — elérjék azt, amit De Gasperinak a csaló választójogi törvénnyel nem sikerült elérnie, vagyis a keresztény demokrata párt tartós politikai monopóliumát. Togliatti megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket az Olasz Kommunista Pártnak a jelenlegi helyzetben meg kell oldania. Az alapvető feladat harcolni a keresztény demokrata párt politikai monopóliumának megtöréséért. Ma a kommunisták jelentik a fő erőt, a döntő tényezőt a tömegek harcában. A kommunisták tagkönyveinek megújítása során bebizonyosodott — körülbelül 2100 000 tagkönyvet újítottak meg és 103 ezer új tagot vettek fel a pártba —, hogy a párt alapvető ereje érintetlen és fejlődik. A párt szilárdsága feltétele a munkás-, népi és demokratikus egységre épülő eredményes politikának, amelynek célja az, hogy folyamatos politikai tevékenységgel megváltoztassa az olasz politika jelenlegi irányát. Változások a Német Demokratikus Köztársaság kormányában A Német Demokratikus Köztársaság kormányelnöksége mellett működő hírszolgálati iroda közlése szerint Ottó Grotewohl miniszterelnök felmentette Heinrich Rout gépipari minisztert funkciójából és megbízta a külés belkereskedelmi minisztérium vezetésével. A Minisztertanács elnökségének határozata szerint az eddigi gépipari minisztériumot két részre osztották, nehézgépipari minisztériumra és általános gépipari minisztériumra. Erich Appel, a gépipari miniszter helyettese lett a nehézgépipari miniszter és az általános gépipari minisztérium vezetésével Helmuth Wunderlichet, az eddigi gépipari minisztérium államtitkárát bízták meg. Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyilatkozata Ausztria Kommunista Pártjának Központi Bizottsága „A moszkvai szerződés végrehajtásáért, a szabad, demokratikus, független Ausztriáért" címmel nyilatkozatot adott ki, amelyben a többi között ez áll: Az államszerződés előtt szabad az út. A szovjet kormány és az osztrák kormány megegyezése áldásos népünkre és kedvező az európai békére. Ez nemcsak Ausztria számára jelent nagy sikert, hanem mindenki számára, aki a népek békés egymás mellett éléséért küzd. A Központi Bizottság nyilatkozata hangoztatja: A harc tovább tart, mert még nincs államszerződésünk, nincs függetlenségünk, a nyugati hatalmak még nem adták meg beleegyezésüket. Továbbra is erélyesen követelni kell a négyhatalmi értekezlet haladéktalan egybehívását. Most minden attól függ, hogy a kormány szilárdan ragaszkodjék ahhoz, amiben Moszkvában megállapodott és hogy népünk aktívan küzdjön. Az amerikaiak minden eszközzel támogatják Ngo Dinh Diemet Az „Associated Press" szajgoni tudósítójának jelentése szerint az Egyesült Államok Ngo Dinh Diem dél-vietnami miniszterelnök tudomására hozta, hogy az Egyesült Államok mindenben támogatja és szó sem lehet leváltásáról. Eisenhower elnök személyes megbízottja Collins tábornok személyesen meglátogatta Ngo Dinh Diemet, hogy ezeket tudomására hozza. \