Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-02 / 79. szám, szombat

2 UJSZ0 1955. április 5. 1945 januárjában a szovjet hadsereg világraszóló dicső győzelmei a befejezéshez közeledtek. A hitlerista hordákat egymásután érték a vereségek. Fejveszetten menekültek a felszabadított országoktól, romokat, haló it hagyva maguk után. Közelgett a vég, napjaik meg voltak számlálva. A moszkvai rádió Csehszlovákia népének üzenetet küldött: „Közeledik a felszabadulás órája a kapitalista járom alól." Ekkor már északon, az első ukrán fronton a szovjet hadsereg a csehszlovák alakulatokkal átlépte hazánk határait és feltartóztathatatlanul nyomult előre. A harmadik ukrán front délről, a negyedik pedig kelet felől indult hazánk felszabadítására. Kassa körül hstekig folytak a súlyos harcok, de a szabadságért harcoló szovjet hadsereget a fasiszta horda nem tudta feltartóztatni. így jutottak egész Nagymegyer határáig. A város nehéz napokat élt át ekkor. A hitlerista hordák nyilas csatlósaikkal, raboltak, pusztítottak tehetetlen dühükben. A marhacsordákat, a paraszt utolsó lovát is elhajtották a falvakból. A frontokról visszaözönlő fasiszta katonaság mindent elpusztított maga mögött. A hadszíntér közvetlen közelségével a város lakóira még nehezebb napok következtek. Fokozódott a hitlerista visszavonuló hadak erőszakossága, s tetőfokot ért a nyilasok embertelensége, az ártatlanok kivégzése. Már éhinség is fenyegetett a városban, hiszen a fasiszta hordák, amelyeknek a nyilasok mindenben hü követői voltak, kétszer is végigrabolták a várost. Puskákkal. géppisztolyokkal járkáltak, halált ígérgetve mindenfelé. Az ő lelkükön szárad szegény Hesz Mikola Gyula halála is. Mint katonaszökevényt elfogták őt a nyilasok és Gútán kivégezték. Két apró gyereket és beteg asszonyt hagyott hátra. A gyilkosoknak azonban ez mit sem számított. A bűnből még mindig nem volt elég. A városban lévő két nagy malmot és raktárépületet is aláaknázták, hogy a levegőbe röpítsél^. Csak az elvtársak éberségének köszönhető, hogy nem így történt. A munkásság egyöntetűen mellettük állt és bátran ellentálltak a fasiszta katonaságnak és csatlósaiknak, a nyilasoknak. Buzgó Vince, Varga Imre és a többi kommunista állt a harc élén. Megszervezték a lakosság ellenállását. Mikor ezt a beözön'őtt nyilasok megtudták, halálra ítélték őket. Március 26-án, hétfői napon este 8 órakor tárgyalták a kommunista vezetők ügyét. Az ítéletet azonban nem hajthatták végre, mert Bu ó és Varga elvtárs tudomást szereztek róla. Még azon éjjel a közeli nádasokba bújtak, s így mentették meg az életüket. A nyilasok, hogy tervük nem sikerült, szuronyhegyre szúrtak mindent a házaikban, a hozzátartozókon és a város lakosságán töltötték ki bosszújukat. Munkára vezényelték ki a lakosságot és arra kényszerítették őket, hogy tankcsapdákat és lövészárkokat ássanak a határban. Pénteken, március 30-án fajragaszok jelentek meg, amelyek szerint 60 éves korig minden férfinek be kellett volna vonulnia. A város férfilakossága azonban inkább az erdőt és a nádasokat választotta. Követték az elvtársak példáját, akik megtanították őket ellentállni. Ugyanezen a napon a falragaszok értelmében még a várost is el kellett volna hagyni a lakosságnak. A nyilasoknak azonban nem sikerült ezt a tervüket végrehajtani. Ebben az időben a német katonaság egyre nagyobb egységekben vonult el a város alól. A szovjet katonaság bekerítő mozdulatai gyors visszavonulásra kényszerítették őket. Ami csak mozdítható volt, mindent magukkal vittek. Amihez pedig nem tudtak hozzáférni, azt igyekeztek megsemmisíteni. Március 30-án éjjel, a fasisztak rémuralmának utolsó éjszakáján a pusztítás tetőfokára hágott. Borzain as robbanások hallatszottak a sötét éjszakában. A német fasiszták és nyilas csatlósaik több helyen felrobbantották a vasúti síneket és hidakat. A varosban eszeveszetten lövöldöztek es gyújtogattak. Lángtenger volt a város körös körül. Füstölgő romok, pusztulás, halottak és haldokló sebesültek jelezték visszavonulásukat. A pincékben és bunkerekben ezen az éjszakán ébren virrasztott a város.laGyózflfifs Mrcok nyomán tté fte soha nem fele jti... kossága és reménykedve várta a felszabadító szovjet katonákat. Szombaton, március 31-én délután fél kettőkor jelent meg az első szovjet katona. Pár perc múlva tele volt velük a város. Mire Varga Imre hazatért a nádasokból, házában 9 szovjet katona volt, akik mosolygó arccal fogyasztották a megérdemelt ebédet, összecsókolóztak, az örömtől és meghatottságtól némán ölelgették egymást. A város népe perceken belül az utcákon volt és örömrivalgással fogadta a felszabadító sereget, amely véget vetett a rettegésnek. Sok-sok átvirrasztott éjjel után végre nyugodtan álomra hajthatták fejüket. A szovjet katonák, csak nézték a meggyötört, pincékből előbújt embereket. Bátorították, vigasztalták a la kosokat. Boldog jövőt, szabad életet ígértek és megjósolták; hogy boldog élete lesz itt minden dolgozónak. Lesz munka, lesz jó kereset a Csehszlovák Köztársaságban. A város lakossága bizalommal nézett rájuk. Nagymegyer népe hálával emlékezik meg a szovjet katonákról. A várost nemcsak felszabadították, hanem azonnal hozzáláttak az újjáépítéséhez is. A nép mindenben egy emberként segédkezett. Első gondjuk volt a városból eltávolítani a tankakadályokat, helyrehozták a telefonhálózatot, megjavították a vasutat, és megindították a forgalmat. A felrobbantott részeken új síneket raktak le és újjáépítették a vasúti hidakat. Ma tizedszer emlékezik meg Nagymegyer e nagy nap évfordulójáról, mindnyájunk legdrágább és legkedvesebb emlékünnepéről. Tizedszer emlékeznek meg a hős szovjet hadseregről, amely több ezer kilométert tett meg harcolva, amíg Nagymegyer dolgozóit felszabadította. Ügy emlékeznek meg e hadseregről, mint a dolgozók felszabadítójáról. Tíz év múlt el a felszabadítás óta. A történelemben tíz év csak röpke pillanat, de az emberi életben hosszú idő. Ezt bizonyítja a nagymegyeri járásban az a nagy alkotó munka, amely tíz év alatt végbement. Üj élet sarjadt a I

"

.*

"*

"*' • • li

l I I H

HI

I

.I • • n—

t >..|i

H I I I >|->

n> >

n» • • • l I Áz új árak érvénybelépésével egy időben végezték be a vetést MÁR JÖ PÁR NAPJA teljes gőzzel dolgoznak a csallóközcsütörtöki traktorállomás dolgozói. A szövetkezetek és az egyéni gazdák földjein éjjel-nappal zúgnak a trak| torok. Azon igyekeznek, hogy minél hamarabb elvégezzék | a tavaszi munkálatokat. Naponta átlag 850 hektár fölf det müveinek meg Eddig összesen 2029 hektár földet t vetettek bé tavasziakkal,- abból 462 hektárt kereszt-, ! 1567-et pedig sürűsorosan vetettek el. A többi tavaszi I munkálatokban is szépen haladnak Naponta 3,60/o-kal { emelkedik a terv teljesítése. ? A traktorállomáson sem maradnak el a mechanikusok ý és a szerelők. Nagyban készítik a négyzetes ültetéshez t szükséges agregátokat. A traktorállomásnak 930 hektár ä

kukoricát és 250 hektár burgonyát kell négyzetes-fészkes módszerrel elvetnie. Az állomás dolgozóit erősen ser. kenti a szocialista munkaverseny és a vállalt kötelezett| ségek. Ezeket határidő előtt akarják teljesíteni. Miní denki igyekszik, hogy munkabeosztásában az első le] gyen. i A március 29-én kiadott villámújság arról számol be, | mennyire vannak a tavaszi munkákkal az egyes brigáf dok. A szocialista munkaversenyben az első helyen a f tejfalusi traktorosbrigád áll 42,8%-os teljesítménnyel. ! A traktorállomás agronómusa azonban úgy vélekedik. | hogy a kispakai brigád hamarosan utóiéri őket. Ugyanis t ott eddig csak előkészületet végeztek, ^ így a második ^ helyre szorultak. f NEM VOLTUNK RESTEK és kimentünk a kispakai traktorosbrigádhoz is. Este hat és hét óra között szokták váltani a traktorosok egymást. Bizony már félhét volt, f mire beérkezett az első traktoros. Földes elvtárs rögtön jelentést tett a diszpécsernek, hogy Zetor-traktorával ma 25 hektáron végezte el a fogasolást. A traktor napi normája csak 13 hektár. Később egymásután jöttek a traktorosok. Kovács Baltazár 30 hektáron szórta el a műtrágyát és 10 hektárt fogasolt meg. Testvére, Kovács Mihály 33 hektár boronálást és nyolc hektár keresztsoros vetést, Német Imre Zetortraktorával tíz hektár keresztsoros vetést és tíz hektár fogasolást, Varga László pedig DT-54 lánctalpas traktorával A0 hektár fogasolást és boronálást jelentett. A BRIGÁDKÖZPONTBAN mindenki értesült róla, hogy este a rádió fontos határozatot közöl. Mindenki türelmetlenül várja az estét. Az arcok mosolyogva figyelték, amikor hét órakor bejelentette a rádió, hogy pártunk és kormányunk a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árait immár negyedszer csökkenti. Jankovcová miniszter beszédét is különös érdeklődéssel figyelték mert hiszen őket is érinti az árlesszállítás. Az örömhír újabb munkateljesítményekre buzdítja a jelenlévőket. Cafik elvtárs, a szakasz szerelője feláll és jelenti a brigádvezetőnek, hogy az egyik traktor nincs éjjeli váltásra beosztva. Engedélyt kér, hogy ő mehessen ezzel a traktorral dolgozni. Német Dezső brigádvezető pedig ceruzát vesz elő és számolni kezd. Azután a traktorosok felé néz és ezt mondja: — Mit szóltok hozzá, mire érvénybe lépnek az új árak, mi is befejezzük a vetést. Százkét hektárt kell még bevetni. A TRAKTOROSOK megértették, miről van szó és máris nekiláttak a munkának. A traktorok motorjai felbúgtak. Elindultak, hogy teljesítsék adott szavukat. így akarják viszonozni pártunk és kormányulík gondoskodását. i Jó példáváI járnak elöl a dunaújfalusi kommunisták A dunaújfalusi EFSZ tagjai március 25-én kezdték meg a tavaszi munkálatokat. Először a földeket készítették elő, azután műtrágyát szórtak. A tavaszi árpa vetését -26 hektáron kezdték meg. A 64 éves Fülöp brigádvezető és Toronyi Titusz, a brigád fiatal agronómusa jól megértik egymást és mindenben segítik a traktorosokat, hogy azok akadály nélkül folytathassák munkájukat. A szövetkezet vezetőségével minden este értékelik az egész napi munkát, megbeszélik a következő napi feladatokat s erről a traktorosokat és a csoportok tagjait is idejében értesítik. Az EFSZ-tagok és a traktorosok elhatározták, hogy a tavasziakat kereszt- és sürűsorosan vetik el, mint ahogy' az őszieket is így vetették. Kora reggeltől késő estig megy a munka, mint a karikacsapás. Nagy feladatot vállaltak a traktorosok és a szövetkezeti tagok. Elhatározták, hogy a tervezett 97 hektár árpát, 15 hektár zabot, 20 hpktár tavaszi keveréket április 2-ig elvetik. Ezért úgy szervezték meg a munkákat, hogy a gépeket jól ki tudják használni. Jól megy a munka a dunaújfalusi szövetkezet tábláin, mert a traktorosok és a párttagok jó példát mutatnak a szövetkezet tagjainak. Takács Ferenc és Múcska János DT 54-es lánctalpas traktorjukkal két váltásban dolgoznak. Fáradságot nem ismerve éjjel is végzik a talaj előkészítését. Hideg János három vetőgépet húzat Škoda-traktorával. A műtrágyaszórógép körül idősebb Kiss József és idősebb Takács Nándor szorgoskodnak és fiatalos mozdulatokkal töltik a gépeket. Ifj. Szikhard Ferenc KD 35-ös lánctalpas traktorával tíz nehéz fogast húzat. Ezek jó apróra zúzzák a göröngyöket, s így a map jól előkészített földbe kerül. A 35 soros vetőgépet Múcska Ferenc Zetor 25 traktora húzza. Múcska figyelmesen vezeti gépét, nehogy eltévessze a keréknyomot. A vetőgépen Takács Márton szövetkezeti tag ügyesen tisztogatja a vetögép csöveire erősített csoroszlyákat, hogy a csövek el ne duguljanak. Nem feledkezik meg a vetőgép után húzott könnyű magtakaróról sem, ezt menetközben is ügyesen fel-felemeli, hogy mindig tiszta legyen. A dunaújfalusi pártszervezet betartja a termelés pártellenőrzését és a pártbizottság üléseire meghívja Szabó Sándort, a szövetkezet elnökét és Kiss Jenőt, a szövetkezet agronómusát is. Közösen megtárgyalják a szövetkezeti munkák menetét. Schulz József, a falusi pártszervezet elnöke is eljár az EFSZ-be és segít a munka helyes megszervezésében. A dunaújfalusi EFSZ eredményes munkát végez, mert a falusi' pártszervezet mindenben segítségére siet a szövetkezetnek. A tapgyűléseken megvitatják a mezőgazdasági kérdéseket, s megbeszélik a termelés soron lévő feladatait. r>ni r.M'in Jól halad a munka Ekecsen Az^ekecsi szövetkezet tagjai jól felkészültek a tavaszi munkákra. A munkák megkezdése előtt a helyi nemzeti bizottság tagjai a kommunistákkal és a szövetkezet vezetőségével alaposan megtárgyalták, hogyan végezhetnék el a legrövidebb idő alatt a vetést. Alig szikkadt meg egy kissé a föld, máris kivonultak a szövetkezet tagjai a földekre, hogy megkezdjék a vetést. Megállapítható, hogy nem hiába dolgozták ki a tavaszi munkák tervét, mert 300 hektárt már bevetettek. A kertészetben is jól folyik a munka. Eddig 15 000 karalábépalántát ültettek ki és a múlt héten elvetettek 5 hektár borsót. Nagyon jól bevált a saját készítményű 130 négyzetméteres üvegház, ahol szép palántákat neveltek. A kertészetben különösen az ifjúsági munkacsoport segít sokat. Ebbe a csopo-.-tba 11 fiú tartozik, akik most is és a jövőben is komoly segítséget jelentenek a szövetkezének. Hogy ezek az eredmények megszülettek, az elsősorban a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság jó munkájának tudható be. Minden szakaszon a kommunisták a kezdeményezők. Minden lehetőségük megvan arra, hogy felszabadulásunk 10. évfordulóján vállalt kötelezettségeiket hiánytalanul teljesíthessék. Palóci László, Ekers romokon, a boldog alkotó munka, melyet a dolgozó nép a maga számára végez. Csehszlovákia Kommunista Pártja a fasizmus legyőzése után új harcra, a haza újjáépítésére mozgósította a népet. Kisajátítottuk a gyárokat ?s nagybirtokokat. A felszabadítás után a nagymegyeri járás minden községében szocialista földreformot hajtottak végre, a nyugatra menekült bárók és nagybirtor kosok földjeit a szegényparasztság kapta meg. Annak ellenére, hogy az újjáépítés megkezdése nem kis akadályokba ütközött, mégis nagy lendülettel folyt. A nép elszántsága és lelkesedése csodákat művelt. A dolgozók lelkesedését és cselekvő képességét megacélozta a győztes szovjet hadsereg jelenléte s az a siker, hogy a szovjet hadsereg a hitlerista fenevadakat egész Berlinig kergette. A szovjet katonák önzetlen testvéri segítségével és támogatásával hamarosan eltüntették a város romjait. Ha Nagymegyer népe ma visszatekint alkotó munkájának tíz esztendejére, büszkén és bátran vonhatja meg végzett munkájának mérlegét. Űj üzemek, iskolák, kultúrházak, mozik és más középületek épültek fel. Nagyíj megyeren felépült egy hatalmas váýó- híd, amely két járást lát el hússal. Üj járási székházat építettek és 560 személy befogadására kultúrházat. Több üzletet és kocsmahelyiséget átalakítottak irodahelyiségekké és új emeletes házakat építettek a dolgozók szárrňra. Felépítették a hatalmas traktorállomást is, nagy gépparkkal és korszerű műhelyekkel. A telefonhálózatot föld alatt kábelezték és a város közepén, ahol ezelőtt szemétdomb volt, parkot létesítettek, virágokkal és szökőkúttal. Ezen felül még a várost vízvezetékkel is ellátták. A járás falvain is hatalmas építkezések folytak. Kultúrházakat, iskolakat és szórakozóhelyeket építettek, hogy a falvak lakossága kulturális téren is fejlődhessék. Hét község kapott új mozit. Üjabb öt faluba beszerelték a helyi hangszórót, új községházakat építettek, iskolákat rendeztek be. Izsap és Padány szintén új községházat épített. Kint az izsapi pusztán és Jánostelepen a grófi kastélyban mezőgazdasági szakiskolát létesítettek, 65 tanuló befogadására. Az apácaszakállasi grófi kastélyban pedig gyógyintézetet rendeztek be, ahol 125 angolkóros gyereket gyógyítanak. Több faluba bevezették a villanyt. Nyárasdon, amely 1954ben kapott villanyt, a falu lakossága falig két hónap alatt 184 rádiót vásá| rolt. | Az életszínvonal egyre emelkedik a Ť falvakban. Bizonyítja ezt az a sok új f családi ház, amely a járásban felépült. | Alig négy év alatt 1010 családi házat Í építettek. Magán Nagymegyeren 136| ot, Csicsón 98-at, Füssön 39

Tet és TaI nyon 38-at. A falvak további gazdaI godását biztosítják az egységes föidí művesszövetkezetek. A járasban 29 f EFSZ működik és a szántóföld 96,7 szá| zalékát művelik meg. A szövetkezet f minden faluban lehetővé tette a hekI tárhozamok és az állatállomány hasz\ nosságának fokozását. A nyárasdi EFSZ ! naponta 12 000 liter tejet ad az or| szág dolgozóinak, míg azelőtt a közelj fekvő három állami gazdasággal együtt ? sem tudtak naponta 1200 liternél tob1 bet leadni. | A falvak lakossága kulturális téren j is hatalmas fejlődésen ment át. Népi f demokratikus államunk erre minden le| hetőséget megad. A főiskolások, peda| gógiai és középiskolai tanulók száma | sokszorosan meghaladja a háború előtf tit. A könyvesboltokban húszszor any! nyi könyv fogy, mint a kapitalista rend| szerben. A községekben alig akad ház, t ahol újságot, vagy folyóiratokat ne öl'i vasnának. Ezeníeljji a berendezett | könyvtárakból számos pulitlkai, szakf és szépirodalmi könyvet kölcsönözn* '< f ki a dolgozók. így folytathatnók méy | tovább a fejlődésünkről tanúskodó ? adatok felsorolását, t A nagymegyeri nép nagyon jól tud? ja, hogy milliók véráldozata vívta ki f számára a szabadságot, az emberhez | méltó életet. Sok hős szovjet katona, l sok csehszlovák harcos vére folyt ki | azért, hogy szabadon építhessük bolí dog hazánkat. Éppen ezért örök barát| ság fűz minket a Szovjetunióhoz, és | e

zt a barátságot Csehszlovákia dolgo5 zó népe egyre jobban elmélyíti. Soha i el nem múló hálával emlékezünk visz| sza egy évtized távlatából a felszaba? dító szovjet katonákra. Halász Aojbrup