Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-17 / 91. szám, vasárnap

1955. április 17. ti j %m 3 Ä néoi demokrati Tíz évvel ezelőtt a Szovjetunió és hősi hadserege teljessé tette a fasiszta Németország vereségét és Prága felszabadításával beteljesedett Csehszlovákia felszabadítása is az idegen fasiszta iga alól Csehszlovákia népe mélységes hálával emlékezik a szovjet seregekre, amelyek meghozták szabadsagát és megnyitották előtte az új élet kapuját. Sohasem feledjük a szovjet katonákat, akik életüket áldozták a fasizmus elleni harcban és hazánk felszabadításában. Csehszlovákiának a Szovjetunió által, a német imperialisták igája alól való felszabadítása sorsdöntő forduiat a cseh és a szlovák nemzet életében, és történelmünk legjelentősebb forradalmi változásainak kezdetét jelenti. A csehek és szlovákok évszázadokon át harcé: tak nemzeti létük megvédéséért, állami függetlenségük biztosításáért. Ez a küzdelem egyszer s mindenkorra eldőlt akkor, amikor a Szovjetunió győzelmet aratott a fasiszta támadók fölött „Megállapíthatjuk, hogy az az évszázados küzdelem, amelyet Csehszlovákia népe létéért és nemzeti függetlenségéért folytatott, győztesen végetért " íSztálin.) A szovjet nép győztes harca felszabadította a fasizmus által elnyomott nemzetek o-iási zlovákia fiz éve (1945-1955) forradalmi erőit. Országunkban a munkásosztály a CSKP vezetésével a nemzeti felszabadító mozgalom élére állt. Csehszlovákia népe, a munkások és parasztok szövetségén felépülő Nemzeti Frontban tömörülve, első ízben alakított valóban népi, demokratikus államot, amely nem a külföldi imperialisták parancsait követi. A népi demokráciában biztosították a csehek és a szlovákok teljes egyenjogúságát. Csehszlovákia népe, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a győztes nemzeti és demokratikus forradalomról áttért a szocializmus alapjainak építésére. Csehszlovákia népe e harcában tovább fejleszti elődjeink leghaladóbb hagyományait, akik már a husziták korától kezdve küzdöttek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért, és valóra váltja a szocializmusért harcolt múlt nemzedékek vágyait. A szocializmus diadalmas előrehaladása Csehszlovákiában azoknak a harcoknak a folytatása és beteljesedése, amelyeket a múltban vívott népünk a nemzetiségi és osztályelnyomás ellen. A nemzeti és demokratikus forradalom győzelmének feltételei és Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása jelentősége 1. A régi München előtti Csehszlovákia a finánctőke uralma alatt álló imperialista ailam volt. A csehszlovák burzsoá köztársaságot valamennyi dolgozó kiméletlen osztályelnyomása, valamint a szlovák nép és az állam területén lakó nemzetiségek elnyomása jellemezte. A munkásosztály forradalmi része, amelyet a nagy Októberi Szocialista Forradalom és az SZKP példája lelkesített, 1921-ben megalakította Csehszlovákia Kommunista Pártját, mint nagy tömegpártot. A CSKP elkeseredett osztályharcokban lenini típusú párttá edződött, amely képes volt előkészíteni, szervezni és irányfcani a forradalmi harcot, A bolsevizálás folyamata során a párt megalakította marxista-leninista központi bizottságát, élén Klement Gottwalddal. A CSKP szívós és öntudatos harcot folytatott azért, „hogy a proletárok kisajátíthassák a bankokat, a gyárakat, az uzsorásokat, Hogy a mezőgazdasági munkások és kisparasztok kisajátíthassák a nagybirtokokat. Hogy eme állam elnýomott nemzetei megdönthessék elnyomóik uralmát!" (Gottwald.) Amikor 1933-ban a szomszédos Németországban győzött az új háborút előkészítő fasizmus, komoly veszélybe került nemzeteink állami önállósága és puszta léte is. Megerősödtek a hazai burzsoázia fasizáló törekvései. A CSKP a nép élére állt a fasizmus és a háborús veszély elleni harcban a demokratikus szabadságok, a nemzeti és állami függetlenség megvédéséért. A párt igyekezett létrehozni a munkásosztály egységfrontját, valamint a népfrontot, amely a fasizmus valamennyi ellenségét és az önálló Csehszlovákia fenntartásának híveit soraiban egyesítette. Az az árulás, amelyet Münchenben Anglia és Franciaország uralkodó körei követtek el az USA teljes támogatásával, Csehszlovákiát kiszolgáltatta a német imperializmus kénye-kedvének. A nyugati hatalmak a szovjetellenes háború előkészítése érdekében elárulták népünket, amely kész volt fegyverrel a kezében megvédeni köztársaságának függetlenségét a hitleri Németországgal szemben. Egyedül a Szovjetunió teljesítette híven vállalt kötelezettségeit és állt készen arra, hogy segítséget nyújtson. A hazai burzsoázia a szociáldemokrácia vezéreinek teljes együttműködésével visszautasította a Szovjetunió segítségét és népellenes politikájával Csehszlovákiát odajuttatta, hogy az állam felbomlott és teljesen elvesztette önállóságát. A burzsoázia mindig hazafiságával és demokratizmusával dicsekedett, de amikor ezt tettekkel kellett volna bizonyítani, gyáva árulást követett el, elvetette és sárba taposta a nemzeti és demokratikus szabadság zászlaját. 2. Csehszlovákia felbomlása és a német imperializmus által való megszállás alapvető változásokhoz vezetett az ország helyzetében. „A német fasiszták a cseh országrészeket a szó szoros értelmében gyarmatukká tették." (Gottwald.) A polgári demokratikus rendszert fasiszta rendszer váltotta fel. A nemzeti és osztályelnyomás teljes súlyával nehezedett Csehszlovákia népére, a cseh és szlovák nemzetet halálos veszély fenyegette: nemzeti létének fokozatos felszámolása és a teljes pusztulás. A csehszlovák burzsoázia a háború során is folytatta a nemzeti árulás politikáját, politikai képviselőinek egy része a német imperialistáknak teljesített lakájszolgálatokkal kompromittálta magát és a háború során teljesen elszigetelődött. A burzsoázia képviselőinek másik része Beneš vezetésével a nyugati imperialista körök felé orientálódott, fékezte a következetes nemzeti felszabadító harc kibontakozását, a kapitalista köztársaság feltámasztására törekedett, amely teljesen a nyugati imperialistáktól függött volna és a szovjetellenes tábor része lett volna. Csehszlovákia Kommunista Pártja folytatta harcát és illegalitásba vonult. 1939. március 15én, valamennyi dolgozó, minden hazafi gondolatait és törekvéseit fejezte ki kiáltványában, amelyben kinyilvánította: „A kommunisták, akik megtettek mindent, hogy az országot megmentsék a legsúlyosabb csapásoktól, a nemzetek elé lépnek és kijelentik, hogy odaadón és rettenthetetlenül helyt akarnak állni és a nemzeti harc első soraiban akarnak küzdeni a teljes szabadság és függetlenség helyreállításáért." Valamennyi demokratikus és hazafias erőt széleskörű nemzeti frontba kellett tömöríteni és harcba vezetni a nemzeti függetlenségért és a demokratikus szabadságért. A megszállók elleni harc kiszélesítése érdekében a CSKP hajlandó volt ideiglenesen együttműködni a burzsoáziának azzal a részével, amely fellépett a megszállás ellen, és a nép szemében még nem kompromittálta magát. A kommunista párt ugyanakkor szüntelenül harcolt a munkásosztály hegemóniájáért a nemzeti felszabadító mozgalomban és a burzsoázia akarata ellenére keresztül vitte, hogy fegyveres harcot indítsanak és nemzeti bizottságokat alakítsanak, mint e harc irányító szerveit. A párt munkáját a külföldi, moszkvai pártvezetőség irányította Klement Gottwalddal az élén. A Szovjetunió a nyugati hatalmaktól eltérően nemzetközi politikai téren is következetesen támogatta népünk törekvéseit, amelyek célja a független Csehszlovákia helyreállítása volt. A Szovjetunió és Csehszlovákia között 1943. december 12-én megkötött barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés a háború alatt és a háború után nemzeti és állami létünk legfőbb támasza lett. Csehszlovákia népe idehaza és külföldön engesztelhetetlen harcot vívott a megszállók ell^n. E harcban több, mint 200 ezer csehszlovák hazafi áldozta életét. A nemzeti felszabadító mozgalom legfőbb és döntő frontja a hazai ellenállás volt. A kommunisták, akik a Szovjetunióban katonai egységeket, idehaza partizánegységeket szerveztek, a legáldozatosabban küzdöttek a fasizmus ellen, nemzeti szabadságunkért. 25 ezer kommunista, a párt háborúelőtti taglétszámának közel a fele áldozta életét a hazánk felszabadulásáért, nemzeti és állami önállóságunk helyreállításáért vívott harcban, köztük a párt számos vezető dolgozója, mint Ján Sverma, Július Fučík és mások. A szlovák nép a cseh néphez hasonlóan nem törődött bele a német imperializmus uralmába és kezdettől fogva harcolt megdöntéséért. A nemzeti szabadság, a teljes nemzeti és társadalmi fejlődés biztosításáért vívott harcban szoros egységben járt el a testvér cseh néppel A szlovák nép hősi harca szabadságáért, a népi demokráciáért, a csehekkel való együttes ál Iámért és az egyenjogúság elvén felépülő új Csehszlovák Köztársaságért a Szlovák Nemzeti Felkelésben érte el tetőpontját. (1944. augusztus 29.) Csehszlovákia Kommunista Pártjának ve zetésével Szlovákia népe jelentősen hozzájárult a fasiszta erők meggyöngítéséhez és vereségük meggyorsításához. A Szlovák Nemzeti Felkelés mint a szlovák nép nemzeti és társadalmi szabadságharcának legfontosabb és legdicsőbb fejezete vonul bc a történelembe. 3. Népünk nemzeti felszabadító harca az imperialista- és fasisztaellenes háború része volt, amelyet a világ minden szabadságszerető nemzete és haladó ereje folytatott élén a Szovjet unióval A Szovjetuniónak az imperialista Németország, az imperialista Japán és szövetségesei felett a második világháborúban aratott győzelme a szocializmus javára változtatta meg a kapitalizmus és a szocializmus erőviszonyait, elmélyítette a kapitalizmus általános válságát és felszabadította a nemzetek forradalmi erőit. Közép- és Délkelet-Európa, valamint Ázsia sok országának népe a népi demokrácia útjára lépett. A szovjet hadsereg hatalmas támadó csapások sorozatával zúzta szét országunk területén a fasiszta seregeket és felszabadította Csehszlovákiát. (1944 szeptembere és 1945 májusa között.) Csehszlovákia népének nemzeti felszabadító harca a felszabadtíó szovjet hadsereg előnyomulásával erősbödött és a szovjet csapatok old&lán fegyverrel a kezükben utat nyitottak maguknak hazánkban a Szovjetunióban megalakult csehszlovák katonai egységek is. Csehszlovákia népének nemzeti felszabadító harca nemzeti és demokratikus forradalmunkban csúcsosodott ki. A felszabadítást Prága és egyéb városok népének májusi felkelése is elősegítette. Csehszlovákia, hála a Szovjetunió által történt felszabadításának és a Szovjetunió támogatásának, felszabadult az imperializmus járma alól, mentes maradt az imperialista intervenciótól és népünk szabadon dönthetett sorsáról. A nemzeti és demokratikus forradalom a munkásosztályvezette néptömegek fellépésének és forradalmi harcának eredménye volt, amelyhez a Szovjetunió győzelmével megteremtette a legkedvezőbb feltételeket. A Szovjetunió győzelme és támogatása, valamint népünknek a CSKP vezette forradalmi harca nélkül nem győzedelmeskedhetett volna forradalmunk, nem kerülhetett volna a hatalom a nép kezébe, nem J jöhetett volna létre és nem szilárdulhatott volI na meg a népi»demokrácia. Harc a népi demokrácia megszilárdításáért, a nemzeti és demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való átnövéséért 4. Az a tény, hogy helyreállt Csehszlovákia önállósága és a hatalom a nép, a nemzeti bizottságok és a csehek és szlovákok nemzeti frontja kormányának — a kommunisták vezette első népi forradalmi kormánynak — a kezébe került, a nemzeti és demokratikus forradalom politikai fő feladatának megoldását jelentette. A nemzeti demokratikus forradalom elsősorban nemzeti felszabadító, imperialistaellenes és fasisztaellenes feladatokat oldott meg. A forradalomban a vezető szerepet (hegemóniát) a munkásosztály harcolta ki Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével. A fő mozgató erők, a proletariátus és a parasztság, kezdettől fogva népi jellegűvé tették a forradalmat. A burzsoázia, amely elárulta a nemzeti és demokratikus szabadságokért folytatott harcot, nem volt képes vezető szerepet játszani a forradalomban. A "nemzeti demokratikus forradalom a szocialista forradalom kiinduló pontja volt. Kezdettől fogva fontos szocialista elemek jellemezték, elsősorban a proletariátus hegemóniája és a kommunista párt vezető helyzete az államban. A felszabadulás után megindulnak az első szocialista változások is. A párt baloldali elhajlásokként határozottan elítélte azokat a törekvéseket, hogy átugorják a forradalom nemzeti és demokratikus szakaszát és közvetlenül a szocialista forradalomba vegyenek irányt. Hasonlóképpen elítélte a párt azokat az opportunista törekvéseket is, hogy a forradalom vezetését engedjék át a burzsoáziának. „Üjből és alulról kezdjük az építés munkáját. Azt jelenti ez talán, hogy már legközelebbi célunkul a szovjet köztársaságot, a szocialista államot tűzzük ki? Nem azt jelenti! Ellenkezőleg, súlyos stratégiai hiba lenne, ha a párt ilyen közvetlen perspektívát tűzne maga elé. A kedvező helyzet ellenére legközelebbi célunk nem a szovjetek és a szocializálás, hanem a jelenleg folyó demokratikus, nemzeti forradalom valóban következetes véghezvitele, mégpedig úgy, hogy a továbbiakban utat nyithassunk magunknak új célok felé, lehetőség szerint a nemzet széles frontjában és a nemzet élén." (Klement Gottwald 1945. április 8-án.) A kommunista pártnak helyes politikai irányzatával, stratégiájával és taktikájával sikerült megnyernie a nép széles tömegeit a forradalom nemzeti és demokratikus feladatai következetes megoldásának. Ezáltal létrejöttek annak feltételei, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista' forradalommá alakuljon át. 5. A háború utáni Csehszlovákia népi demokrácia lett. „Mai rendszerünket politikai téren az jellemzi — mondta Gottwald elvtárs, — hogy a Nemzeti Front kormánya van uralmon, amely képviseli a munkásokat, a parasztokat, a kisiparosokat, a dolgozó értelmiséget, valamint a cseh és szlovák burzsoázia egyes részeit." Azoknak a forradalmi változásoknak az alapvető programja, amelyek megvalósítását a Nemzeti Front kormánya az egész néppel karöltve megkezdte, az 1945. április 5-én meghirdetett kassai kormányprogram volt. A kassai kormányprogram a cseh és a szlovák nép nemzeti és demokratikus forradalmának programja volt, olyan népi demokratikus állam felépítésének harci programja, amely biztonságában a Szovjetunióhoz fűződő szilárd és megbonthatatlan barátságára, valamint két egyenjogú nemzet, a csehek és szlovákok testvéri szövetségére támaszkodik. A kassai kormányprogram megvetette a Csehszlovák Köztársaság új külpolitikájának alapjait. A kassai kormányprogram gazdasági rendelkezései burzsoáellenes osztályjellegüek voltak. A német és magyar kapitalisták és nagybirtokosok pozícióinak következetes felszámolását jelentették, jelentősen megtörték a cseh és a szlovák burzsoázia gazdasági erejét. A kassai kormányprogram megvalósítása és továbbfejlesztése megszilárdította a munkások és parasztok szövetségét és a munkásosztály vezető szerepét e szövetségben. A munkásosztály hatalomrajutását tükröző forradalmi változások egyik legfontosabbika az volt, hogy szétzúztuk a régi állami apparátust és újat építettünk ki. „A nemzeti bizottságok eszközül szolgálnak arra, hogy alapjában megváltoztassuk egész államrendünket." (Gottwald.) A néphadsereg építésének alapja a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadtest volt. A régi burzsoá rendőrségi apparátus helyébe új, népi biztonsági szervezetet létesítettünk. Megtiltottuk a fasiszta burzsoá lapok feltámasztását. A csehek és szlovákok viszonyát tekintve megszüntettük a szlovák nemzet egyenlőtlen helyzetét. Alapjában leküzdöttük a cseh burzsoázia sovinizmusát, amely az „egységes csehszlovák nemzet" elméletének köpenyege alá bújt és elismertük a szlovák nemzet sajátos létét, amelynek viszonyát a cseh nemzethez az egyenjogúság alapján rendeztük. A CSKP egyaránt küzdött a szlovákokkal szemben megnyilvánuló cseh sovinizmus, valamint a csehekkel szemben megnyilvánuló szlovák burzsoánacionalizmus és ľudák szeparatizmus ellert. A nemzeti és demokratikus forradalom legfőbb eredményeihez tartozik az agresszív német fasizmus támaszát jelentő német kisebbség kitelepítése. Ez a kitelepítés karöltve azzal, hogy a határvidéket cseh dolgozókkal telepítettük be, megszüntette a fasiszta ötödik hadoszlop veszélyes tevékenységét és hozzájárult a köztársaság függetlenségének és demokratikus fejlődésének biztosításához. Elkoboztuk és nemzeti gondnokság alá helyeztük a fasiszta németek, kollaboránsok és árulók vagyonát. A nemzeti és demokratikus forradalom eredményeinek biztosításáért és elmélyítéséért folytatott harcban a párt nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a Nemzeti Frontban megszilárdítsa a nép egységét. A CSKP a Nemzeti Frontot a munkásosztály, a parasztság és a városi középrétegek szövetsége kifejezőjének tekintette, amely a nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelemben jött létre. A burzsoáziának a Nemzeti Frontban lévő képviselői igyekeztek azt a politikai pártok egyszerű koalíciójává tenni és végeredményben felbomlasztására törekedtek. A Nemzeti Frontot csak úgy szilárdíthattuk meg, hogy küzdöttünk a burzsoázia bomlasztó törekvései ellen, a burzsoázia elszigeteléséért és legyőzéséért. A CSKP valamennyi dolgozó támogatásával kiharcolta a bankok, a bányák és a nagyipar államosítását (1945. október 24-én iktatták törvénybe). Az ipar több, mint 60 százaléka a burzsoázia kezéből a népi demokratikus állam kezébe került. Ez az intézkedés gazdaságilag lényegesen meggyöngítette a burzsoáziát, s fontos lépést jelentett a szocialista átalakulások felé, megvetette a szocialista termelési viszonyok megteremtésének alapjait, amelyek a forradalom további folyamán szüntelenül bővültek. 6. A burzsoázia gazdasági káoszra törekedett, követve saját jelszavát: „Minél rosszabb (a köztársaságnak), annál jobb (a burzsoáziának)". E törekvésekkel szemben a kommunista párt népünk igyekezetét a népgazdaság helyreállítására irányította. „Abban az időben, amikor a nemzet vezetéséért folyt a küzdelem a munkásosztály s elsősorban annak vezető tényezője — a kommunista párt — és a burzsoázia között" (Gottwald), meg kellett osztani a burzsoázia erőit, amely uralmának helyreállítására törekedett, le kellett álcázni a burzsoáziát, meg kellett őt fosztani a tömegekre gyakorolt befolyásától és a politikai hatalom birtokolt részétől. A párt a Csehszlovákiában adott konkrét történelmi feltételekből kiindulva, amelyeket elsősorban a Szovjetunió által történt felszabadításunk teremtett meg, felülről és alulról egy-