Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-16 / 90. szám, szombat

84 III szo 1955. április 19. A vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetésével az egyenletes és gazdaságos tervteljesítésért Lenm-napok Bratsslaváhan A bratislavai V. I. Lenin-Múzeum jól felkészült a „Lenini-napokra", amelyeken a Szovjetunió népével együtt megemlékezünk a világ első szocialista államának megalkotójáról, V. I. Leninről. Április 14-én a múzeum helyiségeiben könyvkiállítást rendeztek V. I. Lenin könyveiből, amelyeket 1921—1938-as években adtak ki nálunk. Az oroszul, csehül, szlovákul, magyarul és németül írt könyvek azt bizonyítják, hogy az orosz marxisták forradalmi eszméi a munkásmozgalom vezetőit nálunk is arra ösztönözték, hogy kövessék példájukat. A múzeum célja, hogy megismertesse Vlagyimir Iljics Lenin életét és műveit a látogatókkal és hogy rávilágítson Lenin jellemvonásaira és igazi helyére a történelemben. A „Lenin-napok" alatt a múzeum megszervezi Bratislava ifjúságának és dolgozóinak manifesztációs látogatását Marx és Engels müve folytatója születésének 85. évfordulója alkalmából. A kiállított tárgyakon kívül a látogatók rendelkezésére áll a könyvtár, V. I. Lenin müveivel és a klubhelyiség, amelyben filmeket vetítenek Lenin életéről és életmüvéről. A látogatók itt gramofonlemezről hallgathatják V. I. Lenin beszédét, amelyet 1919-ben a Kommunista Internacionálé megalakításakor mondott, valamint a vörös hadsereghez intézett beszédét, Prága főváros központi nemzeti bizottságának ülése A X. pártkongresszusnak a népgazdaság fejlesztését szolgáló 1955. évi állami terv kidolgozásához kiadott irányelvei hangsúlyozzák, hogy minden népgazdasági ágban feltétlenül a maximális gazdaságosság elérésére kell törekednünk, valamint arra, hogy a gazdaságosság rendszerének szilárdítása alapvető módszerré váljon az állami terv feladatainak teljesítésénél. A nagyfokú gazdaságosság legfőbb forrása a népgazdaság fejlesztésének és alapfeltétele a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének. Az irányelvek megmutatják a kitűzött feladatok teljesítésének módjait is. Ezeknek a módoknak egyike az önálló elszámolás következetes bevezetése az üzemekben. Ezért minden pártszervnek és szervezetnek harci feladata, az üzemekben dolgozó minden kommunistának elsőrendű feladata, hogy az üzemrészlegekben, műhelyekben, a munkaszakaszokon és az egyes dolgozóknál is bevezessék az önálló elszámolást. Ha azt akarjuk, hogy az üzem sikeresen teljesítse a tervet, nem nélkülözheti a jó munkamegszervezést. És az önköltség alakulásának jó ellenőrzési rendszerét, a helyes műszaki-gazdasági normákat, továbbá az olyan tervezést és a műhelyek, valamint az egyes részlegek munkaeredményeinek olyan nyilvántartását, amely nemcsak a tervteljesítés eredményeit tünteti fel, hanem azt is, milyen mértékben aknázzák ki minden műhelyben és minden munkahelyen az öszszes tartalékokat. És ezek az előfeltételei a vállalaton belüli önálló elszámolás teljesmérvű érvényesítésének is. Ahol nincsenek kidolgozva a műszaki-gazdasági normák, ahol fogyatékos a tervezés és a nyilvántartás, ott nem lehet igazában szó arroi, hogy az önálló elszámolás alapján irányítsuk a termelést. Azokban az üzemekben, ahol úgy képzelik az önálló elszámolás bevezetését, hogy csak újabb kimutatásokat szerkesztenek „az önálló elszámolás mutatói" címmel, a többi pedig a régi mederben marad, ott csak feleslegesen terhelik az adminisztratívát. Azok a gazdasági vezetők, akik az üzemben uralkodó állapotok elemzése alapján meghatározott és alaposan megfontolt eljárás nélkül fognak hozzá az önálló elszámolás bevezetéséhez, azok csak egyszeri kampányt látnak benne, s nem értik, hogy az önálló elszámolás rendszeres és céltudatos harcot jelent a termelés jobb megszervezéséért és irányításáért. Az önálló elszámolás bevezetésének meg kell nyerni a dolgozókat és kezdeményezésükre kell támaszkodni. Azok a gazdasági dolgozók, akik nem így cselekszenek, büntetésreméltóan lejáratják az önálló elszámolást a dolgozók szemében. Ez a veszély különösen ma forog fenn, amikor tömegesen kezdik bevezetni a vállalaton belüli önálló elszámolást. De vajon ez azt jelenti-e, hogy a vállalaton belüli önálló elszámolást csak akkor lehet bevezetni, ha mar megteremtették számára az összes előfeltételeket? Nem, nem azt jelenti. Ellenkezőleg, a vállalaton belüli önálló elszámolás egyenesen megköveteli a munkaszervezésben felmerülő fogyatékosságok kiküszöbölését, a munkahelyek folyamatos anyagellátását, a műszaki-gazdasági normák pontosabbá tételét, az operatív tervezést és nyilvántartást. Ezért nem kell várni a vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetésével, amíg létrejönnek számára az összes feltételek. Sok üzemrészlegen és műhelyben, ahol csak néhány mutató alapján kezdték bevezetni a vállalaton belüli önálló elszámolást, vagy ahol a munkások a személyes megtakarítási számlák alapján dolgoznak, az egyes dolgozók és egész kollektívák is saját érdekükben arra törekszenek, hogy megteremtsék a többi feltételeket, azaz olyan szervezési intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek biztosítják a rendes és zavartalan termelést. Ebben rejlik a vállalaton belüli önálló elszámolás nagy jelentősége. A vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetésének ezért nem szabad néhány egyén gondjaira bízott egyszerű adminisztratív üggyé válnia. Minél szélesebbkörüen vesznek részt a dolgozók tömegei bevezetésében és további szilárdításában, annál biztosabb a siker. A pártszervezetek feladata, hogy az üzem összes belső tartalékainak széleskörű kiaknázására és az önálló elszámolás szilárdítására mozgósítsanak. Döntő szerepet kell játszania a pártszervezetek politikai tömegmunkájának, amelyet úgy kell irányítania, hogy az üzem minden dolgozóját mélyen áthassa az a tudat, hogy takarékoskodnunk kell, meg kell becsülni a nemzeti jövedelem minden koronáját, minden fillérjét. Meg kell mutatni a dolgozóknak a „csekélységek" értékét. A tapasztalatok arra vallanak, hogy sok üzemi dolgozó még mindig nem értette meg, hogy a nagy dolgok apróságokból állnak és tűrik az anyagok, szerszámok, kenőanyagok és más segédeszközök pazarlását. Még mindig akadnak olyan gazdasági dolgozók, akik bármily áron teljesíteni akarják az állami tervet. A „bármibe kerül is" jelszó nem a mi jelszavunk. Éppen ezért a kommunistáknak az elsők között kell lenniük, akik segítenek a vállalat minden részlegében bevezetni az önálló elszámolást. Elsősorban arra kell törekedniük, hogy idejében és rendszeresen teljesítsék az állami tervet, de úgy, hogy ez minél kevesebb emberi erőbe, anyagba és eszközbe kerüljön. A vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetésének hatékonysága nemcsak a széles munkástömegek részvételétől függ, a szervezésben és a megvalósításban, hanem attól is, milyen mértékben vonjuk bele a mérnököket, technikusokat és mestereket az önálló elszámolás megszervezésébe. A vállalaton belüli önálló elszámolás fokozott követelményeket »ró a termelési technológia megszervezésére és rendszeres javítására. Ezen a téren elsősorban a mérnöki-műszaki kádereknek kell döntő szerepet játszaniuk. Az önálló elszámolást mint a szocialista gazdaság vállalatainak leghaladóbb igazgatási módszerét, el sem lehet képzelni a tudománnyal és a legkorszerűbb technika dolgozóival való szoros és alkotó együttműködés nélkül. Éppen ez a kapcsolat vezet a termelés olcsóbbátevéséhez és a magasfokú munkatermelékenység eléréséhez. A tudományos és műszaki dolgozókkal való alkotó együttműködést állandósítani kell. Ezért pártszervezeteinknek a lehető legnagyobb figyelmet kell szentelniük annak, hogy propagálják a műszaki értelmiség között a termelés irányításának önálló elszámolási módszereit. Az önálló elszámolás szerinti gazdálkodással kapcsolatban ugyanis felmerül az a feladat, hogy naponta csökkenteni kell a termelés költségeit. Ezt pedig nem lehet elérni a legjobb technikusok segítsége nélkül. j Ebben az irányban kell az alapszervezeteknek folytatniuk a politikai tömegmunkát, a meggyőző agitálást és az önálló elszámolásnak mindenki számára érthető népszerűsítését. A tömegmunkában arra kell törekednünk, hogy minden dolgozó közvetlenül érdekelt legyen a termelés eredményeiben. Ahol ez megvan, ott a munkások, mesterek, műszaki dolgozók, tervezők és a többi dolgozók maguk tesznek javaslatokat a fennálló fogyatékosságok kiküszöbölésére és igyekeznek felszámolni a hiányosságokat. A dolgozók jobban ellenőrzik indítványaik megvalósítását. Véget kell vetnünk az önálló elszámolás propagálásában előforduló hibáknak, vagyis annak, hogy nem magyaráztuk meg kellően a hozrascsot kérdéseit. Ha a párt és CSISZ-funkcionáriusok jól akarják végezni a propaganda- és agitációs munkát és meg akarják magyarázni a dolgozóknak az önálló elszámolás kérdéseit, akkor elsősorban maguknak kell a lehető legalaposabban megismerkedniük e módszer alapelveivel. Az önálló elszámolásról tartott tanfolyamon részt kell venniük a gazdasági vezetőknek és a mérnöki-műszaki kádereknek is. Több előadást, megbeszélést kell majd tartani, cikkeket írni az üzemi újságba, tanfolyamokat szervezni az üzemi munkaiskolában stb. Az önálló elszámolás sikeres bevezetésének az a titka, hogy be tudjuk bizonyítani az embereknek, hogy érdekeik egyeznek a köz-/az egész népgazdaság érdekeivel. Ha többet és olcsóbban fogunk termelni, akkor gyorsabban erősítjük országunk termelési alapját, fokozzuk hazánk védelmi képességét, s emellett több közszükségleti cikket bocsáthatunk a piac rendelkezésére. Ha helyesen megmagyarázzuk a dolgozó tömegeknek az önálló elszámolás elveit, akkor nem fogják ezt a módszert csupán bonyolult adminisztratív eljárásnak tartani. Jól lehet bizonyos szervezési-technikai, adminisztratív és könyvelési intézkedésekre feltétlenül szükség van. A vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetésénél, rendszeres elmélyítésénél és szilárdításánál jelentős segítséget nyújtanak a személyes megtakarítási számlák, amelyek tulajdonképpen kisebb méretű, önálló elszámolást jelentenek — az egyes dolgozók, vagy kisebb csoportok önálló elszámolásét. A személyes megtakarítási számlák, amelyeket a dolgozók saját kezdeményezésükből nyitnak meg, egyik módját képezik a vállalaton belüli elszámolás bevezetésének. E számlák megnyitása után a dolgozók felismerik mekkora jelentősége van a legcsekélyebb nyersanyag, segédanyag mennyiségének is, az elpazarolt energiának, kárbaveszett időnek, stb. Keresni kezdik a fogyatékosságok kiküszöbölésének útját, ezzel jelentősen hozzájárulnak a munka megszervezésében, a tervezésben felmerülő nehézségek és akadályok elhárításához, a fogyasztási normákban észlelhető hiányosságok felszámolásához, aminek nagy jelentősége van az egész műhely vagy munkarészleg szempontjából. A személyes megtakarítási számlák növekvő száma elősegíti a normázás, tervezés és nyilvántartás megjavítását és hatással van a termelés alapvető pontjain folyó munka tervszerű irányításának tartalmára és módszereire is. Ebből következik milyen fontos feladat vár a mesterekre, tervezőkre, a műhelyek gazdászaira, a könyvelökre, a bérelszámoló és munkaosztályok dolgozóira, s végeredményben a műszaki dolgozókra is a személyes megtakarítási számlák bevezetésénél. Ha a mesterek, részlegvezetők, könyvelők, és tervezők nem támogatják a munkások kezdeményezését, ha a személyes számlákon nem jegyzik fel rendszeresen a szükséges adatokat, ha nem vetik alá tartalmukat alapos és megfelelő ellenőrzésnek, ha a személyes számlák eredményeit nem használják fel a haladó tapasztalatok népszerűsítésére, akkor ezek a számlák elvesztik jelentőségüket és a dolgozók megszűnnek irántuk érdeklődni. A személyes megtakarítási számlák megnyitása csak egy lépés a vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetéséhez. A személyes megtakarítási számláknak csak akkor lehet tartós sikerük, ha utánuk vagy velük egyidejűleg bevezetik a műhelyben és az üzemrészlegben a vállalaton belüli önálló elszámolást. Számos üzemünkben, ahol bevezették ugyan a személyes megtakarítási számlákat, de nem teremtették meg egyúttal a vállalaton belüli elszámolás feltételeit is, az üzemrészlegekben és a műhelyekben azt tapasztalták, hogy csökken az érdeklődés a személyes számlák iránt, számuk nem emelkedik, gazdasági eredményeik pedig nem domborodnak ki. Ezekből a tapasztalatokból kell kiindulniok a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek, az önálló elszámolás magyarázatánál és üzemeinkben való bevezetésénél. A személyes megtakarítási számlák a könnyűiparban terjedtek el a legjobban, ahol 1954. végéig több mint 20 000 ilyen számlát nyitottak meg. A személyes számlák által a dolgozók nemcsak arra kötelezik magukat, hogy teljesítik és túllépik a kitűzött feladatokat, hanem arra is, hogy a lehető legkisebb költséggel teljesítik őket. Öntudatos munkásaink ezáltal gondos gazdákká, a nemzeti vagyon őreivé és a szocialista tulajdon védelmezőivé válnak. Számos üzemünk annak köszönheti jó eredményeit, hogy az önálló elszámolás elveihez igazodik, szerintük dolgozik és céltudatosan bevezeti és érvényesíti ezeket az elveket a vállalat részlegeiben. Ez elsősorban ott sikerül, ahol a vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetését megbeszélik az emberekkel, ahol a pártszervezet minden erőit mozgósítja a politikai tömegmunka fejlesztésére, ahol megmagyarázzák a dolgozóknak a vállalaton belüli önálló elszámolás lényegét és jelentőségét. (Részletek a „Pártélet" 6. számának cikkéből.) Pénteken, április 15-én folyt le a központi nemzeti bizottság V. ülése, amelyen jóváhagyták fővárosunk 1955. évi fejlesztési tervének költségvetését és kiosztották Prága város díjait. Az ülésen jelen volt Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, dr. Ján Bartuška tanár, igazságügyminiszter, dr. Emánuel Šlechta tanár, építészeti miniszter, a nemzetgyűlés képviselői és más vendégek. Az ülést Jozef HuAz I. Országos Spartakiád idején nagy feladat vár közlekedési dolgozóinkra. A milliós városban megbízhatóan és biztonságosan kell a közlekedést irányítani, amellett több százezer részvevőt és nézőt kell a strahovi stadionra kiszállítani. A spartakiád fő napjain 1 858 000 Utassal számolnak. A közlekedést 3 vonalon bonyolítják le. Az egyes vonalakon közlekedő szállítóeszközöket különböző színekkel jelölik meg. A részvevők és nézők 19 villamosvonalon, három trolejbuszvonalon és egy autóbuszvonalon juthatnak el a stadionhoz. Prága minden körzetéből átszállás nélkül lehet majd eljutni a stadionhoz. A nyitrai kerületben, Egerszegen, Garamkelecsényen, Alekšincén, Tekovský-Hrádokon és Csatán megvalósították a falusi filmtavasz első részét. A falvakban „Barátom, Fábián", a „Falu a hegyek közt", „A (Folytatás az 1. oldalról.) mint két tojás és amelyeket azután minden alapszervezetnek megküldenek. Jobb volna — és néhány járási bizottság tapasztalata is ezt mutatja — a járási bizottság ülésén csak egy vagy két kérdést megtárgyalni, amelyek a járásban abban az időben fontosak. Például a slezská ostravai járási bizottság ülésén a Sztahanovbánya és a Peter Bezruč-bánya helyzetét megoldották. Alapos átvizsgálás után a járási bizottság plénumámak és más bányák kommunista gazdasági dolgozóinak segítségével az elvtársak alaposan elbírálták e bányák helyzetét. A járási bizottság tárgyalásainak eredményei segítettek a hiányosságok okának leleplezésében és egyszersmind példát mutattak a többi alapszervezetnek. Sok kérdés egyszerre történő megoldása odavezet, hogy a járási bizottság nem figyel az egyes üzemek, falvak, szövetkezetek különös helyezetére és hogy egyforma módon kezeli és egyforma követelményeket támaszt velük szemben. Az ilyen munka nem hozhatja meg a kívánt eredményt. A járási bizottság plénuménak még a legjobb tárgyalása és jó, ellenőrizhető határozata is keveset érne, ha nem fejlődnék a további szervezési munka és pontjai elvégzésének naponkénti ellenőrzése. Éppen itt lép előtérbe a járási bizottság irodájának feladata. Az iroda kötelessége, hogy biztosítsa a plénum határozatainak teljesítését. Amint elfogadják a határozatot, a járási bizottság irodája dolgozza azt fel alaposan. És most következik a legnehezebb munka — biztosítani a halínsky, a főpolgármester első helyettese nyitotta meg, majd Adolf Svoboda főpolgármester tartott beszédet Prága főváros központi nemzeti bizottságának költségvetéséről és az 1955. évi fejlesztési tervről. Rámutatott arra hogy az 1955-ös évre kitűzött tervek összeállításában a CSKP X. kongresszusának irányelvei vezették, amelyeket 1954. december 14-én a kormánynyilatkozat kibővített. A meggyorsított szállítás biztosítása érdekében több intézkedést foganatosítanak. A forgalmat telefon- és rövidhullámú állomások segítségével irányítják. Kijelölik a gyalogjárók útját, akiknek a smíchovi stadionon például külön utat építenek. A stadiontól visszafelé való utazáshoz 33 pénztárban vásárolhatók a jegyek. Több hangszórót szerelnek fel, 100 000 közlekedési térképet osztanak szét és minden felszállóhelyen tájékoztató berendezések lesznek. A gyakorlatozók kedvezményesen utazhatnak. Az ünnepi jelvény birtokosai 3,50 koronáért vehetik meg a vonaljegyet, a gyakorlatozó ifjúság 30 fillérért utazhat. legjobb ember", „Ma este mindennek vége", „Frona", „A város végén" és rövid mezőgazdasági filmeket vetítettek. Az előadásokon több mint 4000 szövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó földműves vett részt. tározat teljesítését. Ez nem történhet meg a járási pártbizottság tagjainak, a pártapparátus dolgozóinak, az alapszervezetek funkcionáriusainak, a nemzeti bizottságokban funkciót betöltő kommunistáknak, a gazdasági szerveknek és a tömegszervezeteknek tevékeny részvétele nélkül. Éppen ezért az iroda gondoskodjék arról, hogy a párt széles aktívája megismerhesse a határozatot. Sok járási bizottság nem értékeli a széleskörű aktívák összehívásának jelentőségét, amelyeken a funkcionáriusok legtöbbjét megismertetnék a határozattal, hogy az elvtársak elé terjesszék megvitatás végett az időszerű problémákat, vagy tárgyaljanak velük a tervezett intézkedésekről. Az ilyen széleskörű aktívagyűléseken a funkcionáriusoknak elég meggyőző érvet adhatunk az emberek közötti politikai munkájukhoz. A tapasztalt dolgozók áthelyezése a kerületből a járásba fontos feladat a párt jelenlegi feladatainak biztosításában. Ezt eddig nem értették meg helyesen egyes kerületi bizottságok Szlovákia legtöbb kerületében, ahol a járási bizottságokat eddig még nem erősítették meg kellően. A párt járási bizottságainak nagyok a feladatai. Nem állnak azonban üres kezekkel, tapasztalat nélkül előttük. Ami a legértékesebb: hatalmas erővel rendelkeznek. Ha a járási bizottság munkamódszereiről beszélünk, azt akarjuk, hogy minden járási pártbizottság valóban jó szervezővé váljék, hogy tevékenyen irányítsa az alapszervezeteket és a járás minden dolgozóját vezesse a párt X. kongresszusa irányelveinek teljesítésére. A munka jó módszerei elősegítik, hogy a legjobb eredményeket érhesse el e munkájával. SPARTA KIÄD-HÍREK Falusi filmtavasz a nyitrai kerületben A járási pártbizottságok munkamódszereiről