Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-09 / 85. szám, szombat

4 IIISZÖ 1955. április 9. HÍREK w m A KOMMUNIZMUST EPITO NAGY SZOVJETUNIÓBÓL Fiatalok a Majakovszkij-könyvtárban A Vlagyimir Majakovszkij könyvtár-múzeumot számtalan fiatal látogatja. Figyelemmel nézegeti a nagy költő köny• veinek különböző kiadásalt. Képünkön Ljudmilla Majakovszkaja, Majakovszkij nővére a múzeum ifjú látogatóival beszélget, a legnagyobb szocialista költőről. A múzeum elősegíti az oktatást A pjatyigorszki kerületi múzeum nagy népszerűségnek örvend a tanítók és diákok körében. Három osztállyal rendelkezik. A természettudományi, a körzet múltját ismertető, valamint a szovjet rendszer alatti fejlődést bemutató osztállyal. A múzeum dolgozói rendszeres ismeretterjesztő előadásokat tartanak a tanuló ifjúságnak. A múzeumot nemcsak a sztavropolszki kerület, de Moszkva, Leningrád és más városok tanítói és diákjai is felkeresik. , Üj orvosi műszer V. Krepszon és I. Sipalov szovjet tudósok új orvosi műszert szerkesztettek, az Oxyhemometert, amellyel megmérhető a vér oxigéntartalma. A műszernek nagy jelentősége van az operációknál, különösen a mellkasban és a tüdőn végrehajtott műtéteknél. Ezenkívül lehetővé teszi az orvosok számára, hogy figyelemmel kísérhessék a narkózis alatt a beteg vérében levő oxigén mennyiségét. A műszer felhasználható az érrendszer és a légzőszervek zavarainak megállapítására is. Üj szovjet szénkombájn A donyeci bányák egyikében nemrég fejezték be a „Donbas-2" jelzésű bányakombájnnal folytatott kísérleteket. Az új kombájn alapja a „Donbas" konstrukciója, amely már elterjedt a szovjet szénbányákban. A „Donbas-2" azonban erősebb, 12 kw-os motorral rendelkezik és nagyobb teljesítményű adogatóval szerelték fel. A „Donbas-2" konbájnnal óránként 140 tonna szenet bányásztak. A konbájn-brigád minden tagjára így egy váltás alatt átlag 43 tonna termelési átlag jutott a 15tonnás norma helyett. Az új kombájn sorozatgyártását már megkezdték. A gyümölcsfák trágyázásának új módja A szovjet tudósok a gyümölcstermelés fokozásának lehetőségeivel kísérleteznek. A tudósoknak jelenleg olyan nagy jelentőségű kísérleti eszközök állnak rendelkezésükre, mint amilyenek a rádióaktív anyagok, kiváltképp „a jelzett atomok." Segítségükkel sikerül kivizsgálni a növényzetben lejátszódó vegyi folyamatokat, valamint a tápanyagoknak és természet feltételeinek a növények fejlődésére gyakorolt hatását. Ezen megfigyelések alapján kidolgozzák a fák trágyázásának új, ésszerűbb módszerét. A vízben feloldott műtrágyát egyenesen a gyökérhez vezetik. így a fa szövetanyaga négyszer-ötször olyan gyorsan szívja fel a tápanyagokat, mint a szokásos „felületi" trágyázásnál. Össz-szövetségi Képzőművészeti kiállítás IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK Imperialista „gondoskodás" Afrikáról A második világháború óta eltelt tíz esztendő alatt az egész világon kibontakozott a gyarmati és függő országok elszánt küzdelme a nemzeti függetlenségért és a teljes önállóságért. Ázsiában a nemzeti mozgalmak harcát siker koronázta, s egész sor ország kiszakadt a gyarmatosító hatalmak „gyámságából" és ma már önálló külpolitikára törekszik, bátran szembe szállva az imperialista törekvésekkel. Persze a gyarmatok rablói nem tudnak belenyugodni abba a súlyos anyagi veszteségbe, arr.it egyegy ország elvesztése jelent számukra Ravasz elméleteket agyainak ki és még agyafúrtabb terveken spekulálnak, hogy kezükből ki ne csússzanak a kincseket érő ázsiai, afrikai nyersanyagforrások. így az imperialista agytröszt az utóbbi időben világgá kürtölte, hogy az USA a legnagyobb ellensége a gyarmati rendszemek és a nemzeti felszabadító mozgalmak harcának eredményeként önállósult országokat az Egyeisült Államok vezetői úgy tüntetik feli mintha az ő józan politikájuknak az eredménye lenne. Persze kitalálni, hazudni akármit lehet, csak legyen aki elhiggye. A „National Herald" című indiai lap így reagált erre az újdonsült elméletre: „A nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtásával nehéz bebizonyítani, hogy az USA ellensége a gyarmati rendszernek ... Ázsia és Afrika népeinek szemében az Egyesült Államok ma a gyarmati rendszer és az imperializmus fő támasza." Ázsiában az USA zászlója alatt tömörültek az összes reakciós erők. A délkeletázsiai katonai paktum (SEATO) és a török-iraki szerződés egyik fő feladata a gyarmatosítók uralmának biztosítása és a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtása. Afrikáiban is ég a talaj a gyarmatosítók talpa alatt. A kétszázmilliós néger földrész is egyre határozottabban követeli függetlenségét. A francia parlament az algíri feszültség miatt szavazta meg a rendkívüli állapot kihirdetését. Marokkóban, Tuniszban sem rózsás a gyarmatosítók helyzete. Nehni indiai miniszterelnök a napokban határozottan tiltakozott a négerek üldözése ellen a Délafrikai Unióban és gyalázatosnak bélyegezte a fehérek eme politikáját. Kenyában 1946-ban 5680 néger volt bebörtönözve, napjainkban 87 ezerre emelkedett számuk, és újabb börtönök, koncentrációs táborok építéseinek költségeit szavazták meg. Afrika mozgolódik és az imperialisták sem tétlenkednek. A Délafrikai Unió báb-honvédelmi minisztere, Erazmusz nemrég bejelentette, hogy Londoniban egy afrikai „védelmi szervezet" tervein dolgoznak. A' nyugati sajtó a NATO (Atlanti Szövetség) SEATO (délkeletázsiai katonai tömb) nr'ntájára el is keresztelte a készülő új szervezetet ATO-nak (az afrikai szövetség szervezető.) Az ATO gondolata nem új. Először az Anglia által 1951-ben Najrobba (Kenya), összehívott gyarmatosító hatalmak konferenciáján vetődött fel. 1953-ban Anglia, Franciaország, Belgium, Portugália, a Délafrikai Unió és Libéria képviselői megállapodást kötöttek .afrikai tevékenységük összehangolására. 1954 márciusában Dakarban (Francia Nyugat-Afrika) a gyarmatosítók újabb tanácskozást tartottak. Az „Aľ Gumhuria" című egyiptomi lap ekkor ezt írta: „Franciaország, Anglia és a Délafrikai Unió az Atlanti Szövetséghez hasonló afrikai védelmi közösség létrehozásán fáradozik." Kitől akarják megvédeni Afrikát az ATO kitalálói? Nyomban megértjük, ha megismerkedünk az ATO céljával: 1. Az afrikai felszabadító mozgalmak elfojtása; 2. Afrika természeti kincseinek kiszolgáltatása a monopolistáknak (újabban főleg a gazdag uránlelőhelyek után nagy az érdeklődés); 3. katonai támaszpontok, bázisok a béketábor ellen. Annak, hogy eddig nem sikerült az ATO-t létrehozni, két oka van. Az afrikai tömegek ellenállása és az imperialisták közötti versengés Afrika birtoklásáért. Természetesen az ATO-ban is az USA szeretné megkaparintani a vezetőszerepet. Szövetségeseit, partnereit rohamosan kiszorítja. Ujabb és újabb amerikai katonai támaszpontokat épít Afrikában. Francia-Marokkóban öt hatalmas repülőteret épített az atombombázásra alkalmas repülőgépek számára. De nemcsak a Földközi-tenger mellékén tűnnek fel az új támaszpontok, hanem Keleten Abesszíniában, Nyugaton Libériában, Francia Nyugat-Afrikában és Afrika szívében, Belga-Kongóban is. Találó a „Lityeraturnaja Gazeta" megjegyzése. „A katonai támaszpontok az USA taktikájában a trójai ló szerepét töltik be. Bevezetője és egyben biztosítása a különböző országok gazdasági leigázásának." A gyarmatosítás rendszere a végét járja. Hiába kapkodnak fűhöz-fához a tőkés világ vezetői, a történelem kerekét nem lehet megállítani, nem lehet visszaforgatni. A NAPOKBAN ÜL ÖSSZE az afrikai és ázsiai országok konferenciája Bandungban, hogy megtárgyalja ezen országok helyzetét, jövőjét, a béke megszilárdításának lehetőségét. Az imperialisták rúgkapálództak a konferencia összehívása ellen és most mindent megtesznek, hogy báb-kormányaikon keresztül érvényre juttassák nézetsiket. Egy dolog azonban biztos, a gyarmatosítók nem sokat remélhetnek ettől a konferenciától. Szűcs Béla. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII APRÓ JEGYZETEK r.iiíÍí&;

:. Egy kép az össz-szövetségi képzőművészeti kiállítás sok száz nagyszerű festménye közül. I. H. Kricsev: A Karakum sivatagban 1953. WASHINGTONBAN keserűen döbbentek rá, hogy a szovjet kultúra egyre népszerűbb lesz az egész világon és állandóan nő a szovjet zeneművészet, irodalom stb. kedvelőinek tábora. összedugták fejüket a nagy okosok és kiadták a hangzatos jelszót: „Ellentámadással elszigetelni a szovjet kultúrát!" Az „Éter-szimfóniája" nevű rádiózenekart Ázsiába vezényelték, a newyorki filmharmonikusokat ÉszakEurópába, a nemzeti balettet LatinAmerikába küldik és így tovább. Nemes verseny, csak úgy ne járjanak a nagy kultúrtámadással, mint Saunders Redding négerszármazásű professzor, akit alaposan kioktattak és Indiába küldtek, hogy népszerűsítse í ott az amerikai életformát. A BRONWSKI egyetem professzora hazatérve „Egy amerikai Indiában" című könyvében sírta el panaszait Indiai élményeiről. Hogy hányszor kellett a hátsó ajtón sietve meglépni a gyűlésről, hányszor vágták a szemébe, hogy nem mond igazat és milyen amerikaellenes szenvedéllyel találkozott, azt mindenki sejtheti. De hogy ne beszéljünk a levegőbe, Idézzünk a frofesszor bánatoshangú könyvének befejező részéből néhány sort: „India népe az Egyesült Államokat imperialista hatalomnak tartja és az Indiával szembeni amerikai erveket imperialista terveknek bélyegzi. India népe meggyőződött róla, hogy az amerikai politikát a színesbőrű népek szabadsága ellen irányítják." Ilyesmi gyakran előfordul az amerikai életforma népszerűsítőivel. A napokban Amerika leghűbb „szövetségesei", az angolok betiltották a milliós példányszámban megjelenő amerikai „Komics" szennyirodalmat, amely az állati ösztönöket, szadizmust, embertelenséget és gyilkosságot dicsőíti. Az amerikai kultúrszakértők versengése ezek után nem sok sikerrel kecsegtet. Az IIISZG külpolitikai kis lexikonja A Közel' és Közép-Kelet országai Az utóbbi időben egyre többet hallunk a Közel- és Közép-Kelet országairól. Az alábbi kis összefoglalóban igyekszünk dióhéjban elmondani a legfontosabb tudnivalókat ezekről az országokról. Bevezetőül csak annyit, hogy ez a Földközi-tengertől Kínáig, Indiáig terjedő terület természeti kincsekben (főleg kőolajban) nagyon gazdag. A második világháborúig Anglia volt az úr Közel- és Közép-Keleten, de azóta Amerika már kiszorította a legtöbb országból, és most elkeseredett harc folyik birtoklásukért. Egy félhivatalos jelentés arról tudósít, hogy

1 a francia külügyminiszter is rövidesen az arab államokba utazik, hogy az imperialista csetepaték tüzéből ő is kikaparja a maga sültgesztenyéjét. Vegyük sorra a Közel-Kelet országait: TÖRÖKORSZÁG: Területe 776 723 négyzetkilométer. Lakosainak száma 20 millió. Fővárosa: Ankara. Törökország reakciós uralkodókörei életre halálra eladták magukat az USA-nak. Az Egyesült Államok felfegyverezve Törökországot, területén egyre másra építi katonai támaszpontjait és belekényszerítette a török-iraki katonai szerződésbe, amelynek célja a Közel-Kelet reakciós erőinek tömörítése az USA zászlaja alatt és háborús céljai érdekében. IRAK: Területe 425 415 négyzetkilométer. Lakosainak száma körülbelül 5,5 millió. Fővárosa: Bagdad. Irak reakciós vezetői nem sokat törődnek ,az ország önállóságával. A napokban Anglia is csatlakozott a török-iraki szerződéshez, így fegyveres erőit tovább is Irakban tarthatja és ilyenformán biztosíthatja az ország ellenőrzését. Az angol diplomácia azért törekedett eme sakkhúzásra, mert most járt le az Irakkal 1930-ban megkötött szerződése. LIBANON: Területe 9400 négyzetkilométer. Lakóinak száma 1,2 millió. Fővárosa: Beirut. A népi tömegek nyomására a kormány az önállóság látszatát igyekszik kelteni, de Samun libanoni miniszterelnök Ankarában a parlament tudta nélkül, titokban csatlakozni akar a török-irald paktumhoz. EGYIPTOM: Területe körülbelül 1 millió négyzetkilométer. Lakóinak száma 20 millió. Fővárosa Kairó. Egyiptom kezdeményezte az amerikaiak által szervezett támadó jellegű katonai tömörülés ellensúlyozására az arab államok szövetségének létrehozását. Ehhez a gondolathoz elsőként csatlakozott. SZAÚDI ARÁBIA: Területe 1800 000 négyzetkilométer. Lakosainak száma 6 millió. Fővárosai: El Riad és Mekka. (Az ország két részből áll, ezért van két fővárosa.) Szaúdi Arábia vezetői figyelembe vették a népi tömegek akaratát és önálló nemzeti politikát akarnak folytatni, ezért csatlakoztak az Egyiptom által kezdeményezett szövetséghez. Ide tartozik még: SZÍRIA: Területe 187 ezer négyzetkilométer. Lakóinak száma 3,2 millió. Fővárosa: Damaszkusz. Az arab országok közé ékelődött és stratégiailag nagy fontosságú Szíriát is szerették volna belekényszeríteni az Egyesült Államok vezette katonai tömbbe, de az ország népe ellenállt. Az imperialisták Törökországot Szíriára uszítják és egymást követik a Szíria elleni durva provokációk. De Szíriát ez nem rettenti vissza attól, hogy katonai, gazdasági és pénzügyi szövetségre lépjen Egyiptommal és Szaúdi Arábiával. Az ország vezetői többször kijelentették, nem akarják, hogy hazájuk idegen hatalmak gyarmata legyen. JEMEN: Területe 195 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma körülbelül 4,5 millió. Fővárosa Sana. Az itteni angol protektorátusok: Aden, Omán, Hadramant és Kuwait stb., mintegy félmillió lakost számlálnak. Néhány közelkeleti lap arról számolt be, hogy Jemen is csatlakozni óhajt az arab államok most megkötött szövetségéhez (Egyiptom, Szaúdi Arábia és Szíria). Az imperialisták ezért puccsot szerveztek, de az nem sikerült. JORDÁNIA: Területe 91 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma 1,7 millió. Fővárosa: Amman. Lap jelentések szerint szintén be akar lépni az arab államok szövetségébe. IZRAEL: Területe 20 850 négyzetkilométer. Lakosainak száma 1,6 millió. Fővárosa: Jeruzsálem. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a napokban megrótta Izraelt Egyiptom-ellenes provokációi miatt. A Közép-Kelet országai. IRÄN: Területe 1630 000 négyzetkilométer. Lakósainak száma 19 millió. Fővárosa: Teherán. Az amerikaiak mindjobban kiszorítják az angolokat ebből a gazdag országból és a segítségükkel hatalomra jutott bábkormány mindenben kiszolgálja őket. Lehetséges, hogy rövidesen csatlakozik a török-iraki egyezményhez. AFGANISZTÁN: Területe 650 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma: 12 millió. Fővárosa Kabul.