Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-08 / 84. szám, péntek

\ 1955. április 8. UJSZ0 Delhiben megkezdődött az ázsiai országok konferenciája A nemzetközi feszültség enyhítését célzó ázsiai konferenciát Delhiben április 6-án este ünnepélyesen megnyitották. Romesvarl Nehru asszony, a konferencia előkészítő bizottságának elnöke tartott megnyitó beszédet. Üdvözölte a küldötteket és azt kívánta, hogy munkájuk járuljon hozzá az ázsiai országok közötti barátság elmélyítéséhez és hogy a konferencia hívja fel a világ közvéleményét a háború ellen. Ezután a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Japán, Pakisztán,' Vietnam, Szíria küldöttei és mint vendég René Capitant volt francia miniszter üdvözölték a konferenciát. Viharos tetszéssel fogadták Kuo Mo-zso kínai professzornak, a világbéke mozgalom kiváló harcosának kijelentését, hogy az ázsiaiak nem fognak ázsiaiak ellen harcolni. India és Egyiptom barátsági szerződést kötött Kairóban április 6-án India és Egyiptom között barátsági szerződést írtak alá. A szerződés célja az, hogy hozzájáruljon a két ország közötti barátság és békés együttműködés megszilárdításához és a kulturális kapcsolatok továbbá kiszélesítéséhez. A szerződés alapján India és Egyiptom együttműködnek majd az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a tengeri hajózás terén is. Pakisztáni összetűzések Az afganisztán lapok hírt közöltek arról, hogy a pakisztáni kormány nemrég Karpi közelében katonai építkezésekbe kezdett és az építkezéseket az Észak-Pachtunisztában lakó momandi törzsek vezetőinek tiltakozása elle"nére sem hagyta abba. Ezért a momandi népi harcosok megtámadták a Kanu Kala városában kaszárnyát építő katonaságot. Az ütközetben a pakisztáni légierő is részt vett. A konferencia megnyitó ülésén felolvasták a világ minden tájáról érkező üdvözleteket, közöttük Hja Erenburg. szovjet író levelét is, aki betegsége miatt személyesen nem vehet részt a konferencián. Mire használják Nyugaton az emigránsokat Vladimír Vaszilaki ultrán emigráns ta nár menedékjogot kért az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság belügyminisztere közölte, hogy Vladimír Vaszilaki ukrán emigráns tanár, aki Nyugat-Németországból jött át a Német Demokratikus Köztársaságba, politikai menedékjogot kért az NDKA Biztonsági Tanács az újabb izraeli határsértésekkel foglalkozott A Biztonsági Tanács A. A. Szoboljev szovjet küldött elnökletével április 6-án folytatta ülését. Az ülésen az izrael—egyiptomi új határincidensekkel foglalkoztak. Az izraeli küldöttség az egyiptomiakat teszi felelőssé az incidensekért. Az egyiptomi küldött az egyes incidensekért Izraelre hárítja a felelősséget. A Biztonsági Tanács Izrael panaszá nak meghallgatása után az ülést elnapolta. Az üggyel majd az izrael— egyiptomi fegyverszüneti vegyes bi zottség jelentésének megérkezte után foglalkoznak. Ä Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége új minisztériumot létesített A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége létrehozta a Szovjetunió szénipari vállalatai építésügyi össz-szövetségi minisztériumát és átadta e minisztériumnak a Szovjetunió minisztertanácsa által jóváhagyott kimutatás szerinti szervezeteket és vállalatokat. Ezen minisztérium élére a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége Leonid Georgijevics Melnyikovot nevezte ki és felmentette őt a Szovjetuniónak a Román Népköztársaságban betöltött nagyköveti funkciójától. Meghiúsult a jemeni puccskísérlet Ausztria örömmel fogadja a három nagyhatalom nyilatkozatát Az osztrák sajtóiroda április 6-án hivatalos hírt közölt, amelyben rámutat arra, hogy „Ausztria örömmel fogadja a három nyugati nagyhatalom nyilatkozatát." A jelentés a többi között így szól: „Mivel az osztrák kormány tudatában van annak, hogy az államszerződés megkötése csak a négy hatalom közötti egyezmény alapján lehetséges, útjának fő célja olyan eredmény elérése, amely lehetővé tenné, hogy az osztrák kormányküldöttség Moszkvából való visszatérte után összeüljön a négy megszálló hatalom." A sajtó közlése szerint a jemeni puccskísérlet kudarccal végződött. Emir Abdullah, aki igényt tartott Imam Ahmed trónjára, kénytelen volt elmenekülni Jemenből. Az „A1 Gumhuria" című lap közlése szerint Nasr egyiptomi minisztereinek április 5-én táviratot kapott A1 Badrtól, Imam Ahmed jemeni király fiától arról, hogy az összeesküvést Jemenben felszámolták és viszszaállították Imam Ahmed uralmát. Az „A! Ahram" című lap közölte, hogy Imam Ahmedet -körülzárt palotájából fia A1 Badr szabadította ki, aki az Imámhoz hű törzsekből nyolcezres hadsereget toborzott. A hírmondó közli, hogy Emir Abdula El Riadban Szaudi-Arábia fővárosában keres menedéket. A sajtó híreiből kitűnik, hogy a jemeni puccskísérletet az imperialista hatalmak sugalmazták. Imam Ahmed Jemennek az imperialista tömbökben való részvétele ellen van és támogatja az arab államok új szervezetének megalakítását. Amerikai szakértők segítenek Adenauernek Bonnból érkező hírek szerint az amerikai katonai szakértők, akik a Blank hivatallal, a nyugatnémet hadügyminisztériummal együttműködve a Wehrmacht feltámasztásában segédkeznek, megkezdték működésüket. Ez a katonai szakértő csoport mintegy 50 amerikai katonatisztből áll, akik április 6-án érkeztek az USAból repülőgépen Nyugat-Németországba. Az amerikai katonai szakértők egyik fő feladata lesz az amerikai fegyverszállítások lebonyolítása a nyugatnémet Wehrmacht részére. A. Eden lett Anglia új miniszterelnöke A Reuter hírügynökség jelentése szerint április 6-án röviddel azután, hogy Anthony Edent kinevezték NagyBritannia miniszterelnökévé, összeült az alsóház. Clement Attlee, a munkáspárti ellenzék vezére dicsérőleg nyilatkozott Churchill működéséről. Majd jókívánságait fejezte ki Edennek miniszterelnökké való kinevezéséhez, de hozzáfűzte: „Mi munkáspártiak természetesen nem kívánhatjuk, hogy ebben a hivatalban sokáig megmaradjon." Ezután Eden, az új miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre, aki dicsérő beszédet mondott Churchillről, megköszönte a fogadtatást, és kijelentette: „Mindent megteszek, ami erőmből telik, hogy segítségére legyek az országnak". IVHért mondott le Churchill ? A moszkvai Pravda április 7-i számában közölte I. Alekszandrov „Churchill lemondásáról" című cikkét. rendítette a múlt év novemberében tett nyilatkozata, hogy a második világháború végén szándékában volt a A szerző azt írja, hogy Churchill német fasiszta egységekei felhasználminiszterelnöki tisztségéről néhány ni a szovjet hadsereg ellen. héttel az általános parlamenti választások előtt mondott le. Ennek daChurchill az angol alsóházban beszédet mondott az atom- és hídrogéncára Churchill lemondása Nagy-Bri- fegyver felhasználásáról. Most, amikor tanniában senkit sem lepett meg. a nép energikusan követeli e tömegA szerző véleménye szerint a le- pusztító fegyverek betiltását. Ez még mondás oka nem a magas kor (1954 inkább megrendítette Churchill helynovemberébe nlett 80 éves), hanem az, hogy helyzete a kormányban anynyira megingott, hogy bizonyos mérzetét. Az angol imperialista körök elfogadták a miniszterelnök lemondását, mert Churchillnek mint politikusnak tékben akadályozta a konzervatív személyisége számukra egyre kevepárt politikáját és ezért kívánatos, hogy háttérbe vonuljon. Churchill külügyi politikája kudarcot vallott, mert nem vette figyelembe az angol nép követeléseit, amely a nemzetközi feszültség okainak elhárítását kívánta. Churchill 1953 májusától több ízben kijelentette, hogy híve a nagyhatalmak konferenciájának, a nemzetközi ellentétek megoldására. Kijelentései; azonban tettek nem követték. Churchill az alsóházban nemrég kijelentette, hogy az amerikaiak kívánságára elállt a nagyhatalmak konfesebbet jelentett. Churchill túlságosan nyíltan cselekedett a széles népi körök akarata ellen és ezáltal veszélyeztette a kilátásokat arra. hogy pártja az általános választások után hatalmon usradhaison. Az Amerikából érkező hírek szerint Churchill lemondása ott sem lepett mej s-nkit. Az USA kormányköre: nyilvánvalóan arra számítanak, hogv sikerül nekik Nagy-Britanniát a jövőben is „fiatalabb partrerként" kezelni. Az utolsó szó azonban nem az USA-t, hanem az angol népet illeti, renciájának összehívásától. Ezáltal az amely egyre határozottabban védi orUSA vezető köreinek kívánságait többre becsülte, mint népe érdekeit. Ez szága nemzeti érdekeit és követeli a nemzetközi feszültség enyhítését és lényegesen csökkentette pártvezéri az új háború veszélyének kiküszöbötekintélyét. Churchill helyzetét meg- lését. A libanoni politikai pártok a török—iraki egyezmény ellen Az „A1 Hajat" című bejrúti lap közli, hogy a különféle libanoni politikai pártok és szervezetek konferenciájának résztvevői elítélték a török—iraki katonai egyezményt és állást foglaltak az Egyiptom, Szíria és SzaudiArábia közötti egyezmény mellett, mely az arab államok közötti gazdasági és katonai együttműködésre irányul. ban, hogy előkészíthesse hazájába való visszatérését. Vaszilaki tanár az amerikai kémszolgálat által 1954-ben létesített szovjetellenes emigrációs együttműködési központ elnöke volt. Ezenkívül a szovjet nemzetek bolsevistaellenes ligája élén állt és vezetője volt az ukrán „felszabadító mozgalom" és a szovjetellenes ukrán emigrációs szervezetnek is, Egyúttal a Münchenben megjelenő „Üj Ukrajna" című ukrán emigráns lap felelős szerkesztője volt. Vladimír Vaszilaki Charkov városából származik. A második világháború folyamán Nyugat-Németországba került, ahol 11 évig élt. A reakciós erők befolyására a szovjet nép ellen aktívan tevékenykedett. Az egész idő alatt Page és Sergeant amerikai szervező utasításait követte. Az élet szétzúzta az emigráns* tanár fantasztikus elgondolásalt. Az amerikai Imperialisták, akik a párizsi egyezmények ratifikálására törekednek és új háborút készítenek elő a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, az összes emigrációs szervezetek tevékenységét népeik ellen irányuló harcra állítják be. A tanár rádöbbent, hogy politikái ténykedése az ukrán és az egész szovjet nép ellen irányul és csakis az amerikai imperialistákat szolgálja, ezért elhatározta, hogy végez ezzel a tevékenységgel és visszatér hazájába. A Német Demokratikus Köztársaság teljesítette Vladimír Vaszilaki kétését és menedékjogot nyújtott neki addig, míg hazatérésének ügye elintéződik. A belga szenátus megkezdte a párizsi egyezmények ratifikációs vitáját A belga szenátus április S-én megkezdte a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A nemzetgyűlés a javaslatot már jóváhagyta. Belgiumban ízéleskörü mozgalom indult meg a párizsi egyezmények ratifikálása és megvalósítása ellen. Nyugat-Németország felfegyverzésének tervei a belga nép ellenállásába ütköznek. A belga államtanács arra a megállapodásra jutott, hogy a párizsi egyezmények ellenkeznek a belga alkotmánnyal. A belga kormánykörök azonban ennek dacára arra törekednek, hogy keresztülhajszolják a parlamentben a ratifikációs törvényjavaslatok elfogadását. A szenátus ülésén a vita során felszólaltak többek között Dehousse és van Remoorrtel szocialista, Struye keresztényszocialista 6a Motz liberális szenátorok, akik dicsőítették a párizsi egyezményeket és pártcsoportjaik nevében kijelentették, hogy a ratifikáció mellett fognak szavazni. A luxemburgi parlament ratifikálta a párizsi egyezményeket A sajtó közlése szerint a luxemburgi egykamarás parlament április 6-án jóváhagyta a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Dulles sajtókonferenciája Az április 5-i sajtókonferencián Dulles, az USA államtitkára nyilatkozott az északatlanti szerződés 6. évfordulója alkalmából. Dicsérte ezt a támadó jellegű katonai tömböt, mint olyan tényezőt, amely állítólag hozzájárul a béke megszilárdításához, holott az atlanti tömb létrehozása a valóságban egyike volt a nemzetközi feszültség fő okainak. Arra a kérdésre, lehetségesnek tartja-e a négyhatalom külügyminisztereinek júniusi sanfranciskói hivatalos konferenciáját, Dulles azt felelte, hogy nézete szerint ez nagyon valószínűtlen. Azt állította, hogy e konferenciával kapcsolatos előkészületek annyira bonyolultak, hogy nem biztos, hogy az előkészületeket addig befejezik. r NÉHÁNY SORBAN ÄPRILIS 6-AN volt hetedik évfordulója a Szovjetunió és Finnország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának. A finn demokratikus sajtó vezércikkeket szentel ezen évfordulónak, amelyekben hangsúlyozza a szerződés nagy fontosságát a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlődése és a béke megszilárdítása érdekében. AZ UJ KlNA sajtóiroda jelentése szerint április 6-án érkezett Pekingbe Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára és Róbert Stewart, a kommunista párt fellebbezési bizottságának elnöke. A FRANCIAORSZÁGI békeerők népi gyűlésének határozata alapján megkezdték a Béke-Világ tanács felhívásúra az atomháború előkészítése ellen aláírási mozgalmat. AZ IRÄNI SAH április 5-én este elfogadta Zahedi tábornok miniszterelnök lemondását és megbízta Hussein Ala minisztert az új kormány összeállításával. Beugrott Edgár Faure miniszterelnök a Nyugat-Német „szövetségbe" (A. Rucaci rajza.) A BALESETEK LEKÜZDÉSÉT célzó első világkongresszus április 5-i ülésén felszólalt A. V. Voscsinin, szovjet küldött, aki a munkások iskoláztatásának kérdésével foglalkozott a munka biztonsága érdekében. AZ ENSZ leszerelési albizottsága április 6-án Jules Moch franciaországi küldött elnökletével rendes ülést tartott. A következő ülés április 13án lesz. TÖBB OLASZ VÁLLALAT munkásai kérlelhetetlen harcot folytatnak szakszervezeti jogaikért és életszínvonaluk emeléséért. Az „Unité" című lap közli, hogy a „Montecatini" nagy vegyi konszern 45 ezer munkása április 6-án sztrájkolt. A sztrájk a vegyi üzemekben 4, a bányákban 24 órán át tartott. A sztrájkolók követelték, hogy a munkásoknak ugyanazokat a pőtbéreket fizessék ki, amelyeket eddig csak a tisztviselők kaptak. ATHÉNBEN nyilvánosságra hozták Papagosz görög miniszterelnök nyilatkozatát Cannon athéni amerikai nagykövet kijelentéséről, akinek cikke az athéni sajtóban a görög közélet felháborodását váltotta ki. A cikket a görög ügyekben való nyílt beavatkozásnak tekintik. Papagosz a többek között kijelentette, hogy Cannoonak igaza van. Az USA újabb reakciós törvényjavaslata Johnston demokrata- és Margarét Smith köztársaságpárti szenátor néhány nappal ezelőtt az USA kongresszusa elé törvényjavaslatot terjesztett, amely szerint betiltanák „bármilyen írott, vagy nyomtatott anyag" szétküldését olyan ürüggyel, hogy ez az úgynevezett „világkommunizmust" mozdíthatja elő. A „Washington Post and Times Herald" szerkesztőségi cikkben írja, hogy ez a törvényjavaslat „rosszabb a cenzuránál" és hogy jóváhagyása ellenkeznék az amerikai alkotmánynyal. i