Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-08 / 84. szám, péntek

4 III

SZ

Ö 1955. április 9. cÁ nwLQÁpjs libnliét lihíifel TUD0/1ANY TECHNIKA Az elseJSn kezdfidő magyiir filmhéten az űj magyar filmművészetnek három alkotása került Bratislavában a közönség elé. Ezek a filmek, amelyek közül a „A város alatt" két esztendővel ezelőtt, a „Rokonok" és a „Hintónjáró szerelem" pedig az elmúlt évben készült, hírt adnak a magyar film dolgozóinak arról a törekvéséről, hogy mind a multat, mind a jelent hitelesen és művészi igényességgel ábrázolják. Három egymástól teljesen' elütő filmről van szó, e tekintetben tehát szerencsés volt a választás, ahhoz azonban, hogy teljesebb képet kapjunk a magyar film jelenlegi helyzetéről, figyelembe kellene vennünk a tavalyi Nemzetközi Filmfesztiválon a Munka díjával kitüntetett „Életjelt", a „Simon Menyhért születése", az „Én és a nagyapám" és a „Liliomfi" című filmeket is, amelyek közül az „Életjel"-et közönségünk már megismerhette, a másik három pedig remélhetőleg rövidesen bemutatásra kerül nálunk. Minden forgatókönyvíró és rendező nagy fába vágja fejszéjét, amikor egy regény filmfeldolgozására vállalkozik. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a film adja vissza az író mondanivalóját, teremtse meg a regényből hitelesen áradó légkört és a film különleges nyelvén hozza a néző elé a regény történéseit, alakjainak jellemét és összecsapásait. Erre a nagyon igényes feladatra vállalkozott Móricz Zsigmond regényének, a Rokonoknak forgatókönyvírója, Thurzó Gábor és rendezője, Máriássy Félix. A Horthy-rend úri Magyarországának lápvilágának furcsa ingoványában vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul az ember. Ez a világ olyan, hogy „az olyan növények, amelyek szeretik ezt a nedvdús talajt, buja, nagy virágokat hajtanak, azok, akik nem szeretik, belefúlnak a sárba" — írja regényében Móricz Zsigmond. Kopjáss István, a regény, illetve a film főhőse is ebbe a helyzetbe kerül, amikor 1929-ben Zsarátnokon főügyész lesz. Kopjáss tagadhatatlanul becsületes szándékkal gyürkőzik neki, hogy kitisztítsa a város Augiász-istállóját és leleplezze a panamista urakat, de már ott követi el az első hibát, hogy programjában a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon elvet vallja. A város panamista polgármestere, bankigazgatója és többi szélhámosa erősebbnek bizonyul nála, könnyen a hálójukba vonják és amikor azt hiszi, hogy a panamisták fölé kerekedett, a nyaka köré hurkolják a kötelet, a saját panamájával szorítják sarokba, amelybe egy kedves rokona, a hamis, szenet szállító Berci bácsi keveri. A film mindvégig kitűnő ott, ahol az alföldi nagy magyar mezőváros tespedő hangulatát kell adnia. Az őszi sáros, lucskos utca és a szüntelen kalapemelgetések, a városháza előtt ttoiong'ó kisemberek és az érkező helyi hatalmasságok rajza találóan idézi a Móricz-regény Magyarországának világát. A környezet rajza is kitűnő mindenütt, azonban a film adósunk marad a Móricz-regény légkörének forró hőfokával és alakjai mesteri jellemzésével. A regény démonikusan nagyvonalú polgármestere egy alapjában véve jószívű idős tisztviselővé szürkül, aki csupán azért csal és panamázik, mert ez az élet rendje, és csupán a véletlennek köszönheti, hogy simán megússza a panamák következményeit. Ugyanúgy elszürkül a házaspár belső konfliktusa, a Kopjáss, Lina és Magdaléna hármas izgalmas küzdelme, a villavásárlás ténye sem kap megfelelő hangsúlyt. Viszont érdeme a filmnek, hogy a Sertéshizlaló körüli panamát leegyszerűsíti, a film nyelvére érthetően fordítja le és ezzel a regény izgalmas történéseinek egy részét jól tolmácsolja. A film szereplői jól oldják meg feladatukat. Ungváry László Kopjáss szerepében kitűnő. Arcjátéka, mozdulatai móriczi hőfokon idézik fel a rokon siserehadától körülvett és a banda hálójában tehetetlenül vergődő Kopjáss lelkivilágát, becsületes nekibuzdulását és későbbi letörését. Tolnay Klári Linája már halványabb, a forgatókönyv írója és a rendező kevesebb alkalmat ad a nagy művésznőnek, hogy igazi, sokrétű móriczi asszonyalakot formálhasson. Amit ad, a teljesség egy darabja: egy reménytelenül küzdő aszszony szenvedése és harca, hogy viszszatartsa férjét a katasztrófától. Kicsinyes gondjaiban van valami megindító hősiesség, Tolnay Klári ezt visszafogott hangjával és pilantásaival élményszerűen hozza elénk. A panamázó városi hiénák sorából jellegzetesen kiválik Pécsi Sándor kedélyegségében is veszélyes Kardics bankigazgatója és Rajnai Gábor sima, kifelé rokonszenvesnek tűnő polgármestere. A rokonok siserehadábói Gózon G.yula Berci bácsija marad a néző emlékezetében. Temessy Hédi Magdaléna, a számító szépasszony szerepében színtelen, nincsen sem csábító ereje, sem démonisága. Máriássy Félix, aki már néhány kitűnő magyar filmet rendezett, jó munkát végzett azzal, hogy filmjében megadta a klasszikusokat m?gillető kegyelettel és megértéssel a Móriczregény hangulatát és környt.zetr;jjzát. A budapesti földalatti vasút építéséről és az építkezés embereiről próbál számot adni a filmhét másik filmje: A város alatt. A moszkvai Metro mintájára készülő földalatti vasút építése sok érdekes problémát vetett fel és ezekre mutat rá Halász Péter forgatókönyvíró és Herskó János rendező filmje. Az a körülmény, hogy a film csaknem három esztendővel ezelőtt került forgatásra, és 1953-ban készült cl, magyarázza erényeit és indokolja sematizmusát. A film erénye elsősorban a téma riportszerű érdekessége. Az építkezés megindulásakor kevés volt a képzett szakember, vezetőmérnök és k»s>;or:munkás, jócskán akad tehát a munkára jelentkezők között selejtember, pesti vagány, akit csak a nagvobb kereset csábított az építkezésre. író és rendező, operatőr és színész munkája jó ott, ahol megmutatja a közösség embertformáló erejét. így válik a Pestre jött falusi legényt 200 forintjától megfosztó zsebtolvaj Dobsa igaz emberré, vagy a borravalót sirató hölgyfodrász Füge a keszonmunkások meleg emberközösségében jó munkássá. De az önzővé vált, csak a mnga lelkinyugalmát féltő öreg Váradi mérnökből is a közösségért hevülő lolgozó embert farag az idő. Ezt a nagytudású öreg mérnököt a mult kapitalista világa ártatlanul börtönbe juttatta, a film történése jól mutatja meg, hogyan omlik össze ebben az öreg értelmiségiben a magaemelte válaszfal a régi és az új világ között és hogyan siet, építkezés színhelyére, amikor azt veszély fenyegeti. Ennek az érdekes és történésében elég izgalmas filmnek művészi hatását azonban csökkenti, hogy alakjait csaknem mindenütt a munka frontján, magánéletük és érzésviláguk kirekesztésével ábrázolja. Ott, ahol a film az emberek érzelmi világába is behatolni próbál, teljesen színtelenné, sőt lapossá válik. A szerelmi jelenetek fakók, sematikusak, a film sem itt, sem az alakok gondolatvilágában nem jut túl a szokványoson. Sematikus a szabotáló mérnök rajza is, úgyszintén a vele kapcsolatban álló keszonmunkásé is. Hogy a magyar film a sematizmusnak ezeket a kirívó hibáit levetette, és művészileg teljesen kielégítő, nemzetközi viszonylatban is elsőrangú filmeket tudott készíteni, arra a legjobb példa \3z „Életjel" vagy a „Simon Menyhért születése". A „Város alatt" hibái ellenére is hasznos film, amely különösen sokszínű emberábrázolásával, epizódszereplőinek tarkaságával, nemkülönben humorával leköti I a nézőt. Bessenyei György az építkezés vezetőjének szerepében nyugalmával, fellépésének biztonságával hat, az édesapját alakító Kemény László is jól formálta meg szerepéi. Bulla Elma, aki Váradi főmérnök édesanyját alakítja, különösen drámai nagyjelentében kiváló. A minden szerepében jól bevált Szirtes Ádám mellett feltűni!: a pesti vagányt játszó Sinkovits Imre és a Füge fodrászt alakító, fanyarhumorú Pongrácz Imre. A legnagyobb érdeklődés előzte meg Urbán Ernő vígjátékának, a „Hintónjáró szerelem"-nek bemutatását. Ez az új magyar színes film beváltotta a hozzá fűzött reményeket és előreláthatólag nálunk is nagy sikert könyvelhet el. Mi lehet kívánatosabb, mint egy film, amely mai életünkről ad híradást, népünk alkotókedvéről, öröméről és humoráról számol be szórakoztatóan, derűt ébresztően. Ahogy mindennapi életünkben egyre több a napfény, mint az árnyék, jól esik elgyönyörködni és derülni egy filmen, amely nem törekszik arra, hogy az élet problémáit drámaian bogozza, hanem beéri az élet derűje és borúja hol felhős, hol napsugaras ábrázolásával. Urbán Ernő ezúttal telibe talált kísérletével: megteremteni a filmvígjátékot, amelynek történésén, alakjain derülhetünk, s amelyről nem mondhatjuk, hogy ez a történés valószínűtlen mese és alakjai operettfigurák. A forgatókönyv egy hasonló című novella nyomán íródott, de a film jóval többet ad a kis elbeszélés szívet melegentő idilljénél. Történetét néhány sorban összefoglalhatom: A Tavasz termelőszövetkezet vezetői nem ismerik fel Peczöli Sándor almakertész tehetségét és nem hajlandók úgy felvenni a szövetkezetbe, hogy az öreget megtegyék kertésznek. Ám az élet közbelép, Pecsöli Vilmája és a katonaságtól hazajövő Majsa Berci, a nyalka kocsis egymásba szeretnek. A leány apja nem ellenzi a fiatalok szerelmét, annál inkább a szövetkezetre kígyót-békát kiáltó hiú és nagyravágyó Peczöliné. A két fiatal szerelme áldozatul esne ennek az oktalan haragnak, ha nem lépnek közbe a Pestről jövő Farsang professzor és Terka néni, a termelőszövetkezet erélyeskezű ..párttitkárnéja". ők ketten összebékítik a haragosokat, Peczölit beveszik kertésznek és a fiatalok egymáséi lehetnek. Sok csók csattan el a filmen és sok szerelmes jelenetet rögzít meg a gép lencséje, mégsem válik operetté a film. Egyszerűen azért nem, mert csóknak és szerelemnek emberi háttere van, és ha nem is csap magasra a szenvedély, jól melegítenek a szerelmes szívekből áradó kis lángok, apró tüzek. Urbán Ernő, az író és Ranódy László, a rendező igen tehetségesen és ötletesen aknázzák ki a nem nagyigényű mese lehetőségeit. Azzal, hogy nem akarnak többet, mint vidám jelenetekkel, szép tájakkal, az ötletek, humoros helyzetek halmozásával kellemesen elszórakoztatni a nézőt, teljes sikert aratnak. A népes és kitűnő szereplőgárda élén Fónay Márta, a naivul korlátolt Peczöliné alakítója áll. Nem játszik rosszindulató házisárkányt, hanem csak magakellető falusi „nagyságát", aki csak hiúságból és nem gonoszságból ellenzője a közösködésnek, az új életnek, s a fiatalok szerelmének. Van egy fergetes táncjelenete, amelyben utolérhetetlen humorral csaknem agyontáncoltatja a partnereit és lényének közvetlen, természetes humorát nagy jellemző erővel megcsillogtathatja. Férjét, a papucs alatt nyögő Peczölit Makláry Zoltán, a termelőszövetkezet elnökét pedig Bihari József alakítják remekül. Az egyik pompás almáira, a másik lovaira büszke, s talpig ember mind a kettő. A fiatal szerelmeseket Szirtes Ádám és Medgyesi Mária játsszák. Az érzelmek ábrázolásában mindkettőt az érzelgősség veszélye fenyegeti, a „haragszom-rád" túlontúl ismert és népszínművekben elcsépelt hangulata. Szirtes Ádámot nagy színészi gyakorlata megmenti attól, hogy sablonos szépfiúvá váljon, de a nagyon bájos Medgyesi Mária csak az első jelenetekben tud lebilincselni, a továbbiakban elszíntelenedik, ismétli önmagát, Sinkovltcs Imre felvásárló jól megjátszott negatív figura, és kitűnő Pécsi Sándor Farsang professzora is. A szövetkezeti parasztokat alakító Bánhidi és Szemethy ugyancsak élő figurák. Külön figyelmet érdemel Badal János operatőr munkája. A balatoni táj csodálatos szépségét, Szigliget, Badacsony, a tóparti nyárfasor nyárvégi varázsát úgy megfogja, hogy a néző nem tud betelni vele. A magyar filmművészet kis seregszemléje örömteljes jelentés arról a művészi munkáról, amely a felszabadulásának 10. évfordulóját ünneplő népi demokratikus Magyarország filmműtermeiben és tájain folyik. A filmhét, ha nem is adhatott átfogó képet — amint azt bevezetőnkben hangsúlyoztuk — megmutatta, mit végzett és hol tart a mai magyar filmművészet. Egri Viktor Nincs többé malária a Szovjetunióban A malária megbetegedését a Szovjetunióban teljesen kiküszöbölték. Tudósok csoportja két új gyógyanyagot állított elő — akrichint és bitunált, — melyek a chinin csoportjába tartoznak. A chinintöl azonban abban különböznek, hogy nincsen semmiféle utóhatásuk és a megbetegedést tökéletesen gyógyítják. Kútfúrás robbantással Az új módszerrel gyorsan fakasztanak vizet a szovjet sztyeppéken. Fúrógéppel lefúrnak a kívánt mélységre, s amikor elérték a vizet, hoszszú, erősen lassított hatású robbanótöltetet engednek le. Ez a robbanótöltet a talajt tömöríti és megfelelően kiszélesíti a nyílást. A kútfal tel- | jes mélységében szabályos köralakú és szilárd lesz. Biztosítására csak azért van szükség, nehogy a talajvíz később szétmossa. Iparunk és háztartásunk egyik legfontosabb szükségleti cikke a cérna. Mégis amikor háziasszonyaink kezükbe veszik a varrnivalót, bizony nemigen gondolnak arra, hogy mennyi munkába, mennyi küzdelembe kerül, amíg végre kezeikhez juthat ez az egyszerű, olcsó kis portéka. Látogassunk csak el hazánk egyik legjelentősebb cérnakészítő üzemébe, a nemzetközi női napról elnevezett Március 8-a üzembe és tekintsünk egy kissé bele a cérnakészítés titkaiba. A cérnakészítés bonyolult munkáját Kelecsényi József, az üzem technikai osztályának fiatal előadója magyarázza el. — A cérna nyersanyagát, a gyapotot a Szovjetunióból, Egyiptomból és Brazíliából kapja üzemünk — kezdi el érdekes előadását Kelecsényi elvtárs. — Az üzemben legelőször is meglazítják a gyapotbálakat, majd hogy egyforma színűek legyenek a gyapotszálak, egy gép segítségével összekeverik a gyapotot és kitisztítják belőle az idegen anyagot. Ezután a kártológépbe kerül' a nyersanyag, mely egyrészt megtisztítja a gyapotot a portól, másrészt a szétzilált gyapotszálakat párhuzamos sorokba rakja össze. A következő gép kifésüli a gyapotból a túlrövid szálakat, a fonógép pedig a megfésült anyagból egyenlő vastagságú fonalakat készít és ezeket orsókra tekeri fel. Végül a cérnázógép következik, amely cérnává fonja össze a fonalakat. Persze, ez a nyers cérna még mindig igen messze van az általunk ismert cérnától. Mert a cérnázógépből kikerült sárgásfehér színű fonal előbb még a kikészítőbe kerül, ahol vagy fehérítik, vagy pedig megfestik és kifényezik. És csak ezután csavarják fel a már kész cérnát az orsókra, hogy adjusztálás és csomagolás után mint iparunk egyik fontos terméke kerüljön ki a hazai és a külföldi piacokra. És vajon miképpen végzi ezt a munkát a Március 8-a cérnakészítő üzem? A bratislavai cérnagyár fiatal előadója ezekkel a szavakkal fejezte ki az üzem szinte példátlan munkagyőzelmét: Tavaly a 37. helyen álltunk az ország egymással versenyző 38 textilüzeme között, az idén már a második helyen vagyunk! * * * Igen, tavaly még a 37. helyen kullogott a bratislavai cárnagyár. Aztán jöttek a változások. Oj igazgató, új vezető-emberek, új munkaszervezés. És a gyár dolgozóinak szívét-lelkét betöltő óriási küzdeni akarás! Az üzem legkisebb részlegeiben is bevezették az önálló elszámolást. Minden dolgozó személyi számlát vezet, amelyre naponta fel kell jegyezni a végzett munka legapróbb adatait is. Másnapra már pontosan rajta áll a személyi s~ Ián, hogyan teljesítette a dolgo:--;' őzö napi normáját, mennyi selejtje volt, mennyit keresett. így aztán mindenki tisztán láthatja, milyen hibákat kell a Atom vagy kazein? Pár héttel ezelőtt pókhálószerű különös anyag lepte el a New York állambeli Horsehead városka fáit, háztetőit, utcáit. Óriási pánik tört ki az atomhisztéria következményeként. A lakosság meg volt győződve, hogy rádióaktív-hatású anyag fenyegeti életét, azonban nem volt ok a riadalomra. A különös anyag egy tejpor-gyár keményeiből származott és nagy kazein tartalmánál fogva pókhálószerü alakot öltött. új gyógyszer atuberkulózis ellen A Szovjetunióban új gyógyszert készítettek a tuberkulózis gyógyítására. A gyógyszer neve PASK (paraaminoszalicil sav). A gyógyszer a bacilusokat fullasztja, így azoik kevesebb oxigénhez jutnak, és gyorsan elpusztulnak. következő napon kijavítani, hogyan lehet növelni a keresetet. A mesterek ezzel szemben minden hónap elején megkapják annak a pontos kimutatását, mennyit kell termelniük a következő hónapra és milyen anyagból mennyit használhatnak fel. így aztán a mestereknek is módjukban állott a leggazdaságosabban felhasználni még a legjelentéktelenebb üzemanyagot is. Ám nagymértékben elősegítette a „cérna-csatát" az új igazgató, Soukup József nem mindennapi szervező készsége is. Mert amióta őt nevezték ki a gyár élére, azóta már naponként pontosan nyilvántartják a naponta előállított összes gyártmányok legapróbb részletadatait is. — És legeslegvégül, de nem utolsósorban, nagyban elősegítette a páratlan győzelmet a dolgozóknak az a nagy lelkesedése is, amely arra késztette őket, hogy 6—7 százalék híján — mindnyájan bekapcsolódjanak a szocialista munkaversenybe. Persze az üzemi munka óriási fellendülése nagyban elősegítette a dolgozók szociális és kulturális élétének fellendülését is. Kényelmes, szinte fényűzően berendezett üzemi klub, hatalmas könyvtár, üzemi étkezde, internátus és saját ambulancia áll a dolgozók kényelmének és egészségvédelmének szolgálatára. A sportolók részére futball-, tenisz- és kosárlabdapályákat építettek, a művészetet kedvelők számára az idén alakult meg a szlovák és magyar színjátszókör, a festészeti és fényképezési kör és az üzemi zenekar. Igen példaadóan működik a Kelecsényi József, Bárci Boriska, Valentin Mária és Szalay Zsigmond kezdeményezéséből alakult és állandóan fejlődő magyar színjátszó kör. Ezek a lelkes színjátszók ma már ott tartanak, hogy háromórás vidám műsoraikkal nemcsak a gyár dolgozóit szórakoztatják és nevelik, de minden második héten a közeli falvak lakosai előtt is bemutatják kultúrmunkájuk szépen fejlődő eredményeit. » * • És végül beszéljünk egy pár szót azokról is, akiknek a legnagyobb részük volt abban, hogy a bratislavai Március 8-a üzem oly bravúros huszárvágással felküzdötte magát hazánk textilüzemeinek élcsoportjába. Említsük meg azokat az éldolgozókat is, akik a nagy hajrában, a becsületért vívott nagy küzdelemben mint elsők vezetnek a szocialista munkaversenyben. A legelső helyen Krajcsovics Jozefinát, a munkaérdemrendes kiváló dolgozót kell megemlítenünk, de méltó társai a 115 százalékot teljesítő Porubčanská Veronika, a 103 százalékra dolgozó Szakái Mária, a 126 százalékra dolgozó Petrákovics Lajos, a 141 százalékot elért Zéger Anna, továbbá Kelló Gábor, Polák Irén, Hübner Károly és Valiik Pál mesterek, akik az utolsó kiértékelés szerint mind-mind élharcosai voltak az üzemben folyó szocialista munkaversenynek. Neumann János c^t h a vm iiieltetedih v&L a mámdik keltve