Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1955-04-07 / 83. szám, csütörtök
4 UJSZ0 1955. április 7, A zöld takarmány etetésének fontossága a sertésnevelésben és hizlalásban írta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, a bratislavai Bioveta igazgatója A szímőiek is bevezetik az új módszereket * t 53 : i? * « A szövetkezet tagjai élen járnak a tavaszi .munkákban. A szövetkezeti tagok maguk akarnak meggyőződni róla, hogy az új haladó agrotechnikai módszerek alkalmazása milyen eredményt hoz. Ezért a burgonyát két hektáron négyzetes-fészkes módon ültetik, öt hektáron pedig előcsíráztatott burgonyát ültetnek. Képünkön az egyik munkacsoport tagjait látjuk a burgonya válogatása és osztályozása közben. A? ógyallai traktorállomás megelőzte versenytársát JJ j élet pezseg azóta az ógyaHai gépállomáson, amióta Rusznyák Ferenc elvtárs vette kezébe az irányítást. Az új igazgató leleményessége, segítő akarata, tudása, jó szervező képessége a gépállomás minden területén megmutatkozik, \emcsak a műhelyekben megy jobban a munka, de a brigádközpontokban is. Erről tanúskodik a legújabb jelentés is, amely szerint a gépállomás tavaszi munkatervét 37,8 százalékra teljesítette és jóval megelőzte versenytársát, a komáromi gépállomást. A tavaszi munkákban elért szép eredménnyel az ógyallai gépállomás a nyitrai kerület legjobb gépállomásai közé küzdötte fel magát. A brigádközpontok közül a komámmszentpéteri, ógyallai, hetényi e.> az ímelyi traktorosbrigád jár az élen. Ezek a brigádközpontok már több mint 50 százalékra teljesítették a tarasui munkák tervét. .'1 traktorosok közül Jankó József DT 54-ss gépével egy műszak alatt 30 hektárt simítózott és boronált meg, Krádek Kálmán, a marcellházi brigádból pedig 100 liter üzemanyagot takarított meg. Jakulács Imre Zetor í5-ös gépével ugyancsak jól dolgozik. Xost már a száz százalékos tervteljeútesnél tart. A 2 ógyallai gépállomás alaposan felkészült a kukorica négyzetes vetésere. E célból 23 vetőgépet készítettek elő. Az elmúlt vasárnap egy kéthektáros területen próbavetést végeztek. A gépek beváltak és az idén sok száz hektáron kerül a kukorica vetőmagm négyzetesen a földbe az ógyallai járásban. F. K. Küfyofttikai je$y\etek Az élő szervezet a külső környezetével szoros kapcsolatban van, sőt a szervezet és az azt körülvevő környezet elválaszthatatlan egységet képez. Sertéseink ősei egész életüket a szabad természetben töltötték, s csak amióta az ember háziállatává váltak, szoktak el a természetes rideg élettől. Sertéseink életfolyamatát mind az etetés, mint az istállózás terén túlságosan megváltoztattuk. Annyira mentünk, hogy szervezetük elkényesedett és ezáltal csökkent a hideg és meleghez való alkalmazkodóképességük is, ami abban nyilvánult meg, hogy könnyen megfáznak és megbetegszenek. Az időjárás viszontagságaival szemben csak akkor válhatnak edzetté, ha ismét természetes tartással a szabadon való tartózkodáshoz szoktatjuk szervezetüket. A környezet, az állatot tekintve, kétféle: külső és belső. Ezen cikkemben a külső környezettel fogok foglalkozni. A külső környezet fő alkotói a levegő, napsütés, eső és az ezekkel kapcsolatos hideg és meleg. Ha ezek a külső tényezők kedvezőek, már magában jelentősen fokozzák a sertés jó közérzetét és az ezzel együtt járó étvágy érzetet. A sertés szereti a napsütést, kivéve a tikkadt forró nyári napokat. A napfény hatására bőrében fokozódik az anyagcsere, ami szintén serkenti étvágyát. A gyors hőváltozás, például a szél, eső utáni gyors lehűlés káros, mert csökkenti a bőrön keresztül a párolgást. A legrosszabbul tűri a sertés a nedves hideget, mert a nedves levegő jó hővezető és sok hőt von el a szervezettől. Éppen ezért edzeni kell az állatokat, hogy a bőr erei a szükségeshez mérten összehúzódhassanak és kitágulhassanak s így a test egyforma hőmérsékletét megtarthassák. Meleg időben a test hősugárzása csekély. Ilyenkor az állat kevesebb takarmányt kíván, hideg időben viszont az állat testhőmérsékletének fenntartása érdekében több E napokban Delhi felé fordul a világ béketáborának, különösen pedig Ázsia népeinek figyelme. Delhiben ülésezik ugyanis 18 ázsiai ország békeköveteinek parlamentje. Köztük olyan kiválóságok mint Nyikolaj Tyihonov, Kou- Mo zso, Pak Den Aj, Hja Erenburg. Az értekezlet napirendje számos kérdést ölel fel. Tanácskozni fognak az atom- és a tömegpusztító fegyverek eltiltásának szükségességéről, az atomerőnek békés célokra való felhasználásáról, a Kínai Népköztársaság ama elvitathatatlan jogáról, hogy méltó helyet foglaljon el az ENSZ-ben, és szőnyegre kerül Korea békés egyesítésének ügye. A tanácskozás természetesen mélyrehatóan foglalkozik majd a gyarmatosítás kérdésével, az ázsiai országok belügyeibe való idegen beavatkozással is. Ezenkívül megvitatják, milyen veszélyekkel jár Ázsia népeire nézve a háborús katonai paktumokban való részvétel és az idegen katonai támaszpontok létesítése. Végül és nem utolsó sorban felvetődik majd az ázsiai országok közti diplomáciai kapcsolatok normalizálásának, és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének ügye. Joggal írja a NEW AGE című lap, hogy az értekezlet történelmi jelentőségű és fontos lépés az ázsiai országok kölcsönös megegyezésének útján. Ázsia népei bizakodással és reménységgel telve várták e békeértekezletet, ahol a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, India, Japán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Burma stb. legjobb békeharcosai utat és niódott mutatnak a szabad, független nemzeti lét biztosítására, a népek közötti békés, alkotó együttműködés megteremtésérc és a háborús gyújtogatok cselszövéseinek meghiúsítására. delhi értekezlet sohasem lehetett tápanyagot használ fel, mint a meleg környezetben, s ennek következtében vagy többet eszik, vagy kisebb súlygyarapodásra tesz szert. A hideg, meleg és éles szél szélsőséges behatásaitól, a gyors hőmérsékleti ingadozások ellen meg kell védenünk a sertéseket, mert ez a védelem nélkülözhetetlen a sikeres sertésnevelésnél és hizlalásnál. A jó istállónak télen aránylag melegnek és nyáron hűvösnek kell lennie. Legveszedelmesebb a magas páratartalom. Ha ugyanis sok a pára, akkor az a hideg falakon, plafonon lecsapódik, onnan lecsepeg az állatra és az átnedvesedett bőrű állat sokkal könnyebben fázik meg. A jó közérzet, valamint az egészség csak megfelelő környezetben őrizhető meg. E kettő pedig legfontosabb előfeltétele a jó étvágy biztosításának. Tehát a lehető legkedvezőbb külső környezetet kell számukra megteremtenünk, azaz megfelelő kifutót, jól épített, jól gondozott, tiszta, s a külső körülményekhez mindig alkalmazkodóan szellőztethető istállót kell biztosítanunk. A sertések legősibb takarmánya a legelőfű volt. Valamikor minden sertés zöldtakarmánnyal táplálkozott. Minél intenzívebbé vált a sertés nevelés, annál inkább csökkent a legeltetés és növekedett az állat istállózása. Ezzel az átalakulással egyre kevesebb zöldtakarmányhoz jutott a sertés. Téves alapon ezen takarmányok fehérjeés keményítőtartalmára helyezték a fő súlyt. Nem vették tekintetbe azt, hogy a friss zöld takarmány a fehérjéken és keményítő anyagokon kívül igen fontos és a szervezet részére nélkülözhetetlen vitaminokat és sóféléket tartalmaz. Az újabb kutatások alapján egyre fokozódik a zöldtakarmányoík jelentősége. Lucernában, salátafélékben és a csalánban eddig még ismeretlen, de fontos hatóanyagfeleslegeket fedeztek fel. Pár évvel ezelőtt a zöld növények növekedését, servolna időszerűbb, mint éppen ma, mi- I kor az amerikai imperialisták és szö- I vetségeseik kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy visszafordítsák a történelem kerekét. Csak nemrégiben zajlott le Bangkokban a SEATO néven ismert délkelet-ázsiai háborús tömb értekezlete. Ez a tanácskozás — a nyugati imperialisták közti ellentétek következtében — igen nyomorúságos eredménnyel végződött ugyan, de annál élesebb fényt vetett a gyarmatosítókra, akik a leggaládabb összeesküvéstől sem rettennek vissza, hogy vérbefojtsák a nemzeti függetlenségre törekvő népek szabadságharcát. Az amerikai imperialisták egy ideig még igyekeztek azt a látszatot kelteni, mintha nem azonosítanák magukat teljesen az angol és francia gyarmatosítók módszereivel, hogy így könnyebben behatolhassanak Ázsiába, de a tajvani és koreai intervenció után a leghalványabb reménységük sem lehetett az ámítás sikerére. Az ázsiai nemzeti-felszabadító mozgalmak rémülettel töltik el Washingtont, amely tisztában van azzal, hogy taktikázással Ázsiában már eljátszotta kisded játékait. Ezért a nyílt, brutális erőszak útjára lépve, a SEATO keretében a tagállamok közös haderejét igyekszik megszervezni, melyben persze a vezetőszerepet önmagának kívánja biztosítani. Angliának és Franciaországnak a legkisebb kifogása sincs Ázsia népeinek leigázása ellen, de nem akarnak olyan háborús kalandokba sodródni, melyek az Egyesült Államok imperialistáinak céljait követik, szóval nem mutatkoznak hajlandónak, hogy az USA kormányköreinek szabad kezet adjanak. így hát kútba esett a kentő hatását, főleg a vitamintartalommal magyarázták, de már tudjuk, ehhez más anyagok jelenléte is hozzájárul. Gyakorlati kapcsolatokból tudjuk, hogy a friss zöldtakarmány növekedést serkentő hatása sokkal erősebb, mint a szárítotté. A sertés legjobb és legolcsóbb zöldtakarmánya a lucerna és a fehér here, de csak akkor, ha még fiatal és nem fás. Ezek nemcsak azért a legjobbak, mert viszonylagosan igen sok fehérjét tartalmaznak, hanem főképpen azért, mert ez a fehérje kiegészíti a többi takarmányfélék nem teljes biológiai értékű fehérjét és így az állat az egész takarmánykeverékből több fehérjét tud felépíteni, mintha lucerna nélkül kellene a táplálékot értékesítenie. Ezenkívül a lucerna mésztartalma is nagy. A fiatal lucerna könynyen emészthető, a sertés szereti, mert ízletes és az emésztését is elősegíti. Éppen ezért nagy jelentőségű a szovjet kutatók által kidolgozott és most már nálunk is egyre szélesebb körben elterjedt mód, mely szerint a sertésnek a hizlalás ideje alatt is adagolunk zöldtakarmányt. Ez azonban csak akkor eredményes, ha az állat friss, zsenge növényt kap. A zöldtakarmányok víztartalma igen magas, keményítőértékük viszont a koncentrált takarmányhoz képest alacsony. Ezért ha az állatok gyors fejlődését akarjuk biztosítani. csak bizonyos mennyiségű zöld'takarmányt szabad etetnünk, fiatal hízónak többet, idősebbnek kevesebbet. A hizlalás végén csökkentsük az adagot annyira, amennyire éppen az étvágy serkentésére és bizonyos vitaminok juttatásához szükséges. Fiatal korban rendkívül előnyösen hat a zöldtakarmány etetése, mert jól kifejleszti a sertés gyomor. és bélrendszerét és így képessé teszi arra, hogy nagyobb takarmánymennyiségeket is jól meg tudjon emészteni. tervezett közös parancsnokság eszméje és csak az úgynevezett SEATOTANÁCS létesítésében sikerült megállapodniuk, amely tárgyalhat, javasolhat, de egyebet aztán nem tehet. Anglia határozottan ellenezte, hogy Tajvan és Dél-Korea bevonassék a SEATO-ba, Franciaország pedig komoly fenntartásokkal él Dél-Vietnam, Patet Lao és Kambodzsa bevonása tekintetében, minthogy ez a genfi egyezmény súlyos megsértését jelentené s igen nagy bonyodalmakkal járna. Az ázsiai országoknak nyújtandó segítség kérdése, melynek révén Washington adósait bele akarja kényszeríteni katonai tömbjébe, ismételten kidomborította az imperialista nagyhatalmak közti viszálykodásokat. Eden a „gazdasági segítség" elosztására olyan megoldást követelt, amely elsősorban az angol érdekszférákat erősítette volna. így aztán a „Figaro" című párizsi lap — amely különben híven szolgálja a Wallstreet-ot, kénytelen megállapítani, hogy a bangkoki értekezlet alapjában véve kudarcot vallott. Dullesék egyszerűen „felforgató tevékenységnek" bélyegzik Ázsia országaink nemzeti felszabadító mozgalmát, ami ellen — úgy képzelik — csak egyetlen ellenszer létezik: Pentagon páncélökle. Washington, mint Dél-Vietnam esete is mutatja, rendületlenül halad a provokációk, az agresszív politika útján. Erre vall egyébként az is, hogy Bangkokba a guatemalai véres puccs szervezőjét, Peuiyfoyt nevezte ki nagykövetnek, ami önmagában is a legnagyobb éberségre int. így hát a delhi kezdeményezések megvalósítása, nevezetesen a békeszerető ázsiai nemzetek összefogása ma szükségesebb, mint valaha. Másrészt az USA monopolistái piacaik és nyersanyagforrásaik kiterjesztésének érdekében magukra az úgynevezett. „anyaországokra" is mind nagyobb nyomást gyakorolnak, s egyre inkább félgyarmati sorsra juttatják őket. Legjobban mutatja ezt Olaszország helyzete. Alighogy Scelba miniszterelnöknek sikerült a párizsi egyezmények ratifikálását a szenátusban keresztülhajszolni, máris készítette podgyászát Washingtonba, hogy ott rendezze a függő ügyeket, elsősorban Olaszország újonnan felfedezett kőolajforrásainak és naftaiparának sorsát. Tudnivaló, hogy az USA már ellenőrzi Olaszország előbb feltárt olajforrásainak 98 százalékát, naftaiparának pedig 70 százalékát. Most a Trust Gulf Oil és a Standard Oil nevű társaságok az új kőolaj-lelőhelyekre is rá akarják tenni kezüket. Ezek a források, melyeket a Po-völgyben, az Abruzzokban és Szicíliában fedeztek fel, a hírek szerint Irán kőolajforrásainak bőségével vetekednek. Szóval hatalmas zsákmányról van szó... Az amerikai propaganda-gépezet már ontja is a magyarázatokat, miért van az amerikai „segítségre" szükség. Olaszországnak nincsenek meg a kiaknázáshoz szükséges gépei, nincsenek szakemberei, no meg a kiaknázáshoz szükséges tőkével sem rendelkezik — sajnálkoznak a monopolisták — s ezért szerintük, az olasz kormány nem tehet egyebet, minthogy bérbeadja a fekete arany kitermelését. Közben bölcsen hallgatnak arról, hogy Olaszország évente több milliárd líráért kénytelen naftát behozni s hogyha ehelyett a- kőolajtelepek kiaknázásába és a nafta feldolgozásába fektetné a tőkéket, lényegesen fellendíthetné Olaszországot. A Scelba miniszterelnök washingtoni tárgyalásairól kiadott záró közlemény mit sem árul el a kőolaj-kérdés ügyében, amelyre vonatkozólag a római parlament kommunista és szocialista képviselői biztosítékot követeltek Scelba elutazása előtt. A kommüniké hangsúlyozza az atlanti szövetségben tömörült európai államok gazdasági és politikai összefogásának szükségét, de minden konkrétumtól tartózkodik. A hírek szerint több kérdésben súlyos ellentétek merültek fel a tárgyaláskor, így a Földközi-tenger, a balkáni szövetség, a Távol-Kelet és az atomenergia tekintetében is, viszont a jelentések szeriíit éppen a kőolaj kiaknázása kérdésében mutatott megértést Scelba, akinek Washington koncként állítólag 70 millft dollár hitelt kínált. Ez volna tehát az ára a kőolaj-konceszsziónak, Olaszország függetlensége további megnyirbálásának. Az „amerikai szövetségért" szinte felmérhetetlen áldozatokat hoz Olaszország népe. 1948-tól 1951-ig 3,9 milliárd lírát emésztettek fel a fegyverkezés költségei. Olaszország teljesen amerikai katonai ellenőrzés alá került. Hogy mi az amerikai behatolás által ''okozott kizsákmányolás következménye, azt élesen megvilágítja néhány adat. Olaszország 11 és fél millió la. kosságának több mint harmada sohasem eszik húst és túlnyomó része vagy egyáltalán, vagy alig fogyaszthat cukrot. Ilyen körülmények közt a tömegek elégedetlensége egyre nő, a kommunista és a baloldali szocialisták által hirdetett összefogás politikájának népszerűsége mind nagyobb visszhangra lel. Az olasz nép érzületéről, növekvő politikai érzékenységéről mi sem tanúskodhatok jobban, mint az, hogy a kommunista párt a legutóbbi 3 hónapban 100 000 új harcossal gyarapította sorait. S. I. »