Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-28 / 100. szám, csütörtök

1955. ápriĽs 28. ÖJSZÖ 3 A szovjet kormány jegyzéke az USA-hoz, Nagy-Britanniához és Franciaországhoz A Szovjetunió kormánya az USA moszkvai nagykövetének április 26-án jegyzéket küldött. A jegyzék tartalma a következő: A Szovjetunió kormánya igazolja, hogy átvette az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányának április 22-i jegy­zékét, amely válasz volt a szovjet kormány 1955. április 19­i jegyzékére. A Szovjetunió kormánya megnyug­vással vette tudomásul az Amerikai Egyesült Államok kormányának bele­egyezését, hogy a legrövidebb időn belül részt vesz a négy hatalom — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britan­nia és Franciaország — külügymi­nisztereinek konferenciáján Ausztria képviselőinek részvételével az osztrák államszerződés megkötése ügyében. A szovjet kormány reméli, hogy ez a konferencia lehetőséget nyújt az oszt­rák kérdés megoldására az osztrák és a szovjet fél moszkvai tárgyalásai eredményeivel összhangban, az euró­pai. béke megszilárdítása érdekében és hogy lehetővé teszi a demokratikus Ausztria teljes függetlenségének fel­újítását. A szovjet kormány nincs azon a vé­leményen, hogy a nagykövetek bécsi MacMillan a négyhatalmi konferenciáról A „Press Association" sajtóügynök­ség jelenti, hogy MacMillan angol kül­ügyminiszter az angol alsóházban fel­tett kérdésekre válaszolva kijelentet­te, hogy az USA, Franciaország és Anglia képviselői Londonban össze­ülnek, hogy előkészítsék azok.it a ter­veket, amelyeket a külügyminiszte­rek elé terjesztenek a négyhatalmi konferencia összehívása ügyében. MacMillan hozzáfűzte, mihelyt a pá­rizsi egyezmények angol ratifikációs okmányait május 5-én letétbe helye­zik, azonnal Párizsba utazik, hogy részt vegyen az északatlanti egyez­mény tanácsának ülésén, amely többek között hivatott, hogy megoldja a négy nagyhatalom összehívásának kérdését a szovjet kormány részvételével. A Reuter ügynökség MacMillan vá­laszával kapcsolatban rámutatott nyi­latkozatának azon részére, amelyben kijelenti, hogy Anglia „szívesen vesz részt bármilyen színvonalú tanácsko­záson, legyen az akár a miniszterel­nökök, akár a külügyminiszterek ösz­sze jövetele." Barbara Castle asszony munkáspárti képviselő arra kérte MacMillant, biz­tosítsa az alsóházat, hogy nem utasítja vissza Németország semlegességét, mint a német kérdés megoldásának módját. MacMillan kijelentette, hogy ilyen kötelezettséget nem vállalhat magára. Május elseje megünneplésére készül a világ Előkészületek Franciaországban május elseje megünneplésére A „l'Humanité" című napilap kö­zölte a Francia Kommunista Pártnak az összes dolgozóikhoz és hazafiak­hoz intézett felhívását. A kommu­nista párt felhívja őket, hogy közö­sen ünnepeljék meg május elsejét ama harc jegyében, amelyet helyze­tük javításáért, Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, a lázas fegyver­kezés és az atomháború előkészítése ellen, valamint a gyarmati megtor­lások politikája ellen folytatnak. A felhívás felszólítja a francia dolgozókat, hogy tüntessenek a fran­cia—szovjet barátsághoz való rendít­hetetlen hűség mellett és így bizo­nyítsák az európai népi demokratikus országok és a Kínai Népköztársaság iránt érzett szolidaritásukat. A francia kormány azon határozata, amellyel betiltotta a májusi tünteté­seket, a tiltakozások hullámát vál­totta ki az országban. A „l'Humanité" közlése szerint e rendelet ellen tilta­koztak a francia Általános Szakszer­vezeti Szövetségihez tartozó szak­szervezetek, a Force Ouvrier és a Keresztény Dolgozók Francia Szövet­sége. Németország Kommunista Pártjának felhívása május elsejére i Németország Kommunista Pártjá­nak elnöksége április 26-án felhívást intézett Németország dolgozóihoz, A párt elnöksége üdvözli a dolgozókat és felhívja őket a május elseje méltó megünneplésére. Egyben felszólítja Nyugat-Németország összes békesze­rető polgárát, hogy a dolgozók har­cának nemzetközi napján követeljék a párizsi katonai egyezmények meg­semmisítését és foglaljanak állást a németek és a nagyhatalmak közötti megértés mellett Németország békás egyesítése céljából. Javaslatok szovjet-japán tárgyalásokra A. Szavada japán nagykövet, Japán ENSZ-be li megfigyelője április 23-án átadta A. Szoboljevnek, a Szovjet­unió ENSZ-beli küldöttének a japán kormány jegyzékét, amely szerint a japán kormány a tárgyalások szín­helyéül Londont jelölte ki. A nagy­követ kijelentette, hogy a japán fél a tárgyalásokat 1955. június 1-én óhajtja megkezdeni. A. Szoboljev A. Szavada nagykövet­nek április 25-én adta át a szovjet kormány válaszát, amelyben a szov­jet kormány beleegyezik abba, hogy a szovjet—japán tárgyalásokat London­ban tartsák meg. A. Szoboljev egyi­dejűleg közölte, hogy a szovjet fél a tárgyalások megkezdését 1955. július l-re kívánja. Mohammed Ali nyilatkozata A karacsi rádióállomás közlése sze­rint Mohammed Ali pakisztáni minisz­terelnök a szingapúri repülőtéren áp­rilis 26-án kijelentette, hogy a ban­dungi konferencia csökkentette a há­ború kitörésének lehetőségeit és hoz­zájárult a feszültség enyhüléséhez az egész világon, de különösen a Távol­Keleten. Mohammed Ali felszólította az USA-t, hogy adjon választ a kínai javaslatra s a tárgyalások megkez­désére vonatkozólag. Csou En-laj, a kínai miniszterelnök — mondotta Mo­hammed Ali — a konferencián na­gyon értelmes álláspontra helyezke­dett. Szíria miniszterelnökének nyilatkozata A „Francé Presse" ügynökség da­maszkuszi tudósítója közli, Szabri Assali, Szíria miniszterelnöke kije­lentette, hogy a bandungi konferen­cia határozatai a jog, a szabadság, és az igazság elveinek győzelmét je­lentik. Egy brazil szenátor követeli a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való kapcsolatok felújítását . A „New-York Times" című lap Rio de Janeiro-i tudósítója közli, hogy L. Fontes munkáspárti szenátor, Varga.s volt elnök személyes tanácsadója a szenátusban beszédet mondott, amely­ben élesen bírálta az USA-nak Bra­zíliával szemben folytatott politikáját és felszólította a kormányt, hogy a kapcsolatokat a Szovjetunióval és a «éDÍ demokratikus köztársaságokkal újítsa meg. Az. USA-nak a Brazíliával szemben folytatott politikájáról Fon­tes kijelentette, hogy az ország élete az észak-amerikai piac szeszélyeitői függ. Fontes a brazil kormány külpoliti­káját bírálva kijelentette, hogy Bra­zíliát állandóan az fenyegeti, hogy más nemzetek ellen háborúba taszít­ják. konferenciájának összehívása a jelen­legi feltételek mellett a legrövidebb út egyezmény elérésére az osztrák kér­désben, mert felmerült a teljes lehe­tőség ahhoz, hogy ezt a kérdést a legrövidebb időn belül megtárgyalják és megoldják a négy nagyhatalom kü­lügyminisztereinek konferenciáján Ausztria részvételével. Mivel azonban az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya úgy véli, hogy a nagykövetek ezen előzetes konferenciája okvetle­nül szükséges ahhoz, hogy „bizonyos előkészítő munkálatokat" elvégezze­nek, a szovjet kormány kész eleget tenni az Amerikai Egyesült Államok kormánya ezen kívánságának. Emel­lett a szovjet kormány abból indul ki, hogy amennyiben a felek között egyez­mény jönne létre a független és de­mokratikus Ausztria államszerződésé­ről szóló javaslatra vonatkozólag, és amennyiben az érdekelt országok kö­zötti véleménycsere folyamán egyön­tetű vélemény alakulna ki Ausztria mint független és békeszerető állam fejlődésére nézve, a nagykövetek kon­ferenciájára hárul az a feladat, hogy gondoskodjék a négy nagyhatalom kül­ügyminisztere konferenciájának mi­előbbi összehívásáról Ausztria részvé­telével. Ezen a konferencián megtár­gyalnák és aláírnák az osztrák ál­lamszerződést Tekintettel az említett indokokra, a szovjet kormány beleegyezik abba, hogy a négy nagyhatalom nagyköve­teinek konferenciáját május 2-án Bécsben tartsák meg. A szovjet kormány hasonló tar­talmú jegyzéket intézett a francia és angol nagykövetséghez is. NÉHÁNY SORBAN A NAPOKBAN folytak le Japánban a községi választások, amelyeken a baloldali pártok jelentős sikereket ér­tek el, amennyiben összesen 590 mandátumot szereztek, vagyis 170-el többet, mint eddig. A „NEW YORK TIMES" című ha­talmas amerikai lapvállalat tárgyalá­sokat folytat a „Times of India" című indiai napilap megvásárlására. Az in­diai iparban és kereskedelemben való terjeszkedésük után az amerikai monopolisták a hírszolgálatra is rá­vetették magukat. NYUGAT-EURÓPA egyik legna­gyobb mintavásárán, a brüsszeli vá­sáron kedden csehszlovák napot tar­tottak. A csehszlovák kiállítás helyi­ségét meglátogatta a brüsszeli cseh­szlovák követ a baráti országok dip­lomatáival együtt. A brüsszeli kiál­lítási bizottság elnöke igen elismerő­en nyilatkozott a csehszlovák kiállí­tásról, valamint az egyes kiállított termékekről. A „f HUMANITÉ" jelentése szerint számos algériai kerületben rendkívü­li állapotot hirdettek ki. A hazafiakat „elövigyázatból" úgynevezett „ellenőr­zött területekre" hajtották, ahol kon­centrációs táborokhoz hasonló körül­mények között állandó rendőri és ka­tonai őrizet alatt állnak. LENINGRÁDBA számos országból szakszervezeti és munkásküldöttségek érkeztek, amelyek a május elsejei ün­nepségre jöttek a Szovjetunióba. LENGYELORSZÁG és Ausztria kö­zött új kereskedelmi szerződést ír­tak alá, amely egy évre érvényes. A NAPOKBAN Pekingbe érkezett a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak küldöttsége, amelyet az akadémia alelnöke, I. P. Bardin vezet. A szovjet küldöttséget a kínai tudományos élet számos kiválósága üdvözölte. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN április 25-i hatállyal számos élelmi­szer és iparcikk árát leszállították. Ugyanakkor a román minisztertanács elhatározta, hogy május 1-től olcsóbb lesz a színház és a mozi. HASONLÓ INTÉZKEDÉST léptettek életbe Bulgáriában is. A bolgár ár­leszállítás immár az ötödik. Ezek mindegyike sokszáz millió léva meg­takarítást jelent a dolgozók számára. FRANCIAORSZÁGBAN távolból irá­nyítható elektromos mozdonyokkal kí­sérleteznek, amelyeken nincs moz­donyvezető. A kísérletek bíztató ered­ményeket hoztak. A KÖZELJÖVŐBEN lesz tíz esz­tendős az Egyesült Nemzetek Szö­vetsége. Ebből az alkalomból jelentős ünnepségekre készülnek. Thorez elvtárs 55 éves Maurice Thorez, Franciaország for­radalmi munkásosztályának legkivá­lóbb élharcosa, a francia kommunista párt főtitkára és a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik legkimagaslóbb vezéralakja, ma tölti be 35. életévét Ez évforduló alkalmából népünk tisztelettel és szeretettel adózik Mau­rice Thoreznek, aki már kora ifjú­ságától kezdve harcot folytat a fran­cia proletariátus társadalmi felsza­badításáért — a szocializmus győzel­méért. Ennek az ügynek szenteli min­den erejét, kivételes tehetségét, mér­hetetlen lelkesedését és harcos szel­lemét, melyet szülői hagytak rá örök­ségül. Maurice Thorez, mint bányászcsa­lád sarja még gyermekkorában meg­ismerte a proletársors minden ke­servét és nyomorúságát. Hatéves ko­rában, szülőhelyén Nouvelles Gouda­ult-ban tanúja volt 1300 bányász tra­gikus pusztulásának, majd az azt követő hatalmas észak-franciaországi hatalmas sztrájkot élte át. Maurice Thorez kezdetben napszá­mosként dolgozott egy szénbányában, azután az első világháború során Kö­zép-Franciaországba sodródott, ahol földmunkásként kereste meg szűkös kenyerét. Figyelme csakhamar a szo­cializmus eszméi felé fordul. Szom­jasan hozzálát tanulmányozásukhoz. 1919 márciusában mint bányamunkás belép a szocialista pártba. Azért küzd, hogy a párt csatlakozzék a III. Inter­nacioná'éhoz. A dicsőséges toursi kongresszuson azok élén áll, akik elhatározták a csatlakozást s így a francia kommu­nista párt megalakítását. Ez egyúttal a likvidátorok elleni harc megindítá­sát is jelenti. 1924-ben a kommunista párt Köz­ponti Bizottságának tagjává választ­ják. Majd Szovjetoroszországba kerül. Visszatérése után nem egyszer bör­tönbe vetik, mert elvhűen küzd a marokkói nép szabadságáért. 1930-ban a párt főtitkárának választják meg. Kipróbált vezetése alatt Párizs for­radalmi munkássága 1934. februárjá­ban sikeresen hiúsítja meg De la Rougue ezredes tűzkeresztes fasisz­táinak puccskísérletét. Maurice Tho­rez nevéhez fűződik a Népfront ki­harcolása is, amely ugyan a szocia­lista jobboldali vezetők árulása miatt nem vezethetett végső győzelemre, de mérföldkövet jelent a francia munkásosztály fejlődésében. A gyászos emlékű München után, amikor már a francia reakció ille­galitásba szorította a kommunista pár­tot, Maurice Thorez magui-mozgalmat szervez. Az illegalitás nehéz éveit Franciaországban tölti, majd a test­véri Szovjetunió szabad földjén éL 1944. novemberében visszatér hazájá­ba, programot ad pártjának s azt 1945-ben a X. kongresszus elé ter­jeszti. E program jegyében fáradha­tatlanul küzd az egységfrontért, me­lyet azonban a Léon Blum vezette jobboldali szociáldemokrácia megint csak meghiúsít. Ezért sikerülhetett a reakciónak 1947-ben a kommunista minisztereket kiszorítani a kormány­ból. Ámde a párt erejét és befolyá­sát megtörni nem lehetett. Franciaor­szág Kommunista Pártja politikájának helyessége egyre fényesebb igazolást nyer. A nagyburzsoázia nemzetáruló politikája folytán egyre több francia hazafi ismeri Maurice Thorez útmuta­tásának igazságát, mind több dolgozó követi parlamentben tett fogadalmát. „A francia nép sohasem engedi meg — erősítette meg nemrégiben újra Mau­rice Thorez — hogy háborúba ránt­sák a Szovjetunió ellen", ellenkezőleg, lankadatlanul fog küzdeni a világ­béke megszilárdításáért s a szocia­lizmus mielőbbi győzelméért. S. 3. Mire mutatott rá a bandungi konferencia E címen közölte a moszkvai Prav­da április 26-i száma bandungi tudó­sítójának, I. Plisevszkinek hírmagya­rázatát, amelyben az ázsiai—afrikai országok konferenciájáról ír. A cikk a többi között hangsúlyozza: Az ázsiai és afrikai országok konfe­renciája jóváhagyott több fontos ha­tározatot.- E határozatok jelentősége annál nagyobb, mert 29 ország akara­tát fejezik ki, amely országok maguk­ban foglalják az emberiségnek több mint a felét. Egyidejűleg meg kell állapítani, hogy a konferencia harcos légkörben folyt le a valódi békevédők között egyrészről, akik a konferencián több­ségben voltak és azok között, akik a békét csak szavakkal védik és a való­ságban igyekeztek a konferencia fi­gyelmét elterelni alapcéljaitól. Jellem­ző, hogy a konferencia határozottan visszautasította azt a határozati ja­vaslatot, amely a kommunizmust rá­galmazta, amidőn a béke és a nemzet­közi együttműködés ellenségei a kon­ferencia részvevői sorában igyekeztek ezt a határozati javaslatot megszavaz­tatni. A konferencia részvevőinek, vala­mint az ázsiai és afrikai országok köz­véleményének egyöntetű nézete sze­rint a konferencia sikerét lényegesen előmozdította a Kínai Népköztársaság küldöttségének álláspontja. A Kínai Népköztársaság küldöttsége ugyanis békeszerető politikájával összhangban konstruktív javaslatokat terjesztett elő, amelyek nagyban hozzájárultak až egyezmény eléréséhez a konferencia tárgysorozatának főbb pontjaiban. A hírmagyarázó megemlíti Csou En­lajnak, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének nyilatkozatát arról, hogy a kínai kormány kész tárgyalást kezdeni az Egyesült Államok kor­mányával a távolkeleti helyzet, külö­nösen a Tajvan körüli helyzet feszült­ségének enyhítéséről. Az USA-nak most lehetősége van a Kínai Népköztársasággal való tárgya­lásra. Azonban az USA vezető té­nyezői a valóságban ezt nem kíván­ják. Továbbra is fenn akarják tarta­ni a Tajvan térségében uralkodó fe­szült helyzetet. A tudósító a továbbiakban rámutat a küldöttségek vezetői között lefolyt bandungi tanácskozások nagy jelen­tőségére a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhülésére nézve Ázsiában és a cikk befejező részében ezt írja: A bandungi konferencia fő eredménye az, hogy az ázsiai és afrikai országok túlnyomó többségben a békés együtt­élés és együttműködés mellett fog­laltak határozott állást. A konferencia határozatainak nagy nemzetközi je­lentőségük van. Mindenkinek számol­nia kell az emberiség nagyobbik felé­nek akaratával. A bandungi sajtókonferencia visszhangja Dulles sajtónyilatkozata Dulles, az USA államtitkára až áp­rilis 26-i saptókonferencián nyilatko­zatot tett, amelyben az ázsiai és afri­kai országok bandungi konferenciá­járól és az osztrák kérdésről be­szélt. Dulles törekedett olyan helytelen benyomást kelteni, mintha a bandungi konferencia állítólag teljesítette vol­na az USA kormánykörei által hozzá­fűzött reményeket. A továbbiakban arra törekedett, hogy kétségbe vonja a Kínai Népköztársaság küldöttsége nyilatkozatának őszinteségét az iránt, hogy a kínai kormány kész tárgyalni az USA kormányával, hogy megvitas­sa a távol-keleti és főképp a Tajvan körzeti feszültség enyhítésének kérdé­sét. Dulles azt mondotta, hogy az USA-nak szándékában van megálla­pítani ezen javaslat őszinteségét. Azonban až állami département ál­láspontja „őszinteségről" tanúskodik az a körülmény, hogy amint Dulles ki­jelentette, az USA-nak nincsen szán­dékában „lemondani a hűség és be­csületesség irányvonaláról" a kuomin­tangi klikkel szemben, amely befész­kelődött Tajvan-szigetén. Nyilatkozatának második részében Dulles rámutatott arra, hogy Európá­ban a legjelentősebb esemény a Szov­jetunió javaslata az osztrák állam­szerződés megkötésére. Az USA szán­dékáról és készségéről az osztrák kérdés végleges megoldását illetőleg Dulles nem mondott semmi határozot­tat. A kérdésekre adott válaszában csak annyit mondott, hogy az USA ragaszkodni fog a csangkajseki kép­viselők részvételéhez a Tajvan-szi­getet érintő tanácskozások alkalmával.

Next

/
Thumbnails
Contents