Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1955-04-28 / 100. szám, csütörtök
1955. ápriĽs 28. ÖJSZÖ 3 A szovjet kormány jegyzéke az USA-hoz, Nagy-Britanniához és Franciaországhoz A Szovjetunió kormánya az USA moszkvai nagykövetének április 26-án jegyzéket küldött. A jegyzék tartalma a következő: A Szovjetunió kormánya igazolja, hogy átvette az Amerikai Egyesült Államok kormányának április 22-i jegyzékét, amely válasz volt a szovjet kormány 1955. április 19i jegyzékére. A Szovjetunió kormánya megnyugvással vette tudomásul az Amerikai Egyesült Államok kormányának beleegyezését, hogy a legrövidebb időn belül részt vesz a négy hatalom — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország — külügyminisztereinek konferenciáján Ausztria képviselőinek részvételével az osztrák államszerződés megkötése ügyében. A szovjet kormány reméli, hogy ez a konferencia lehetőséget nyújt az osztrák kérdés megoldására az osztrák és a szovjet fél moszkvai tárgyalásai eredményeivel összhangban, az európai. béke megszilárdítása érdekében és hogy lehetővé teszi a demokratikus Ausztria teljes függetlenségének felújítását. A szovjet kormány nincs azon a véleményen, hogy a nagykövetek bécsi MacMillan a négyhatalmi konferenciáról A „Press Association" sajtóügynökség jelenti, hogy MacMillan angol külügyminiszter az angol alsóházban feltett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az USA, Franciaország és Anglia képviselői Londonban összeülnek, hogy előkészítsék azok.it a terveket, amelyeket a külügyminiszterek elé terjesztenek a négyhatalmi konferencia összehívása ügyében. MacMillan hozzáfűzte, mihelyt a párizsi egyezmények angol ratifikációs okmányait május 5-én letétbe helyezik, azonnal Párizsba utazik, hogy részt vegyen az északatlanti egyezmény tanácsának ülésén, amely többek között hivatott, hogy megoldja a négy nagyhatalom összehívásának kérdését a szovjet kormány részvételével. A Reuter ügynökség MacMillan válaszával kapcsolatban rámutatott nyilatkozatának azon részére, amelyben kijelenti, hogy Anglia „szívesen vesz részt bármilyen színvonalú tanácskozáson, legyen az akár a miniszterelnökök, akár a külügyminiszterek öszsze jövetele." Barbara Castle asszony munkáspárti képviselő arra kérte MacMillant, biztosítsa az alsóházat, hogy nem utasítja vissza Németország semlegességét, mint a német kérdés megoldásának módját. MacMillan kijelentette, hogy ilyen kötelezettséget nem vállalhat magára. Május elseje megünneplésére készül a világ Előkészületek Franciaországban május elseje megünneplésére A „l'Humanité" című napilap közölte a Francia Kommunista Pártnak az összes dolgozóikhoz és hazafiakhoz intézett felhívását. A kommunista párt felhívja őket, hogy közösen ünnepeljék meg május elsejét ama harc jegyében, amelyet helyzetük javításáért, Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, a lázas fegyverkezés és az atomháború előkészítése ellen, valamint a gyarmati megtorlások politikája ellen folytatnak. A felhívás felszólítja a francia dolgozókat, hogy tüntessenek a francia—szovjet barátsághoz való rendíthetetlen hűség mellett és így bizonyítsák az európai népi demokratikus országok és a Kínai Népköztársaság iránt érzett szolidaritásukat. A francia kormány azon határozata, amellyel betiltotta a májusi tüntetéseket, a tiltakozások hullámát váltotta ki az országban. A „l'Humanité" közlése szerint e rendelet ellen tiltakoztak a francia Általános Szakszervezeti Szövetségihez tartozó szakszervezetek, a Force Ouvrier és a Keresztény Dolgozók Francia Szövetsége. Németország Kommunista Pártjának felhívása május elsejére i Németország Kommunista Pártjának elnöksége április 26-án felhívást intézett Németország dolgozóihoz, A párt elnöksége üdvözli a dolgozókat és felhívja őket a május elseje méltó megünneplésére. Egyben felszólítja Nyugat-Németország összes békeszerető polgárát, hogy a dolgozók harcának nemzetközi napján követeljék a párizsi katonai egyezmények megsemmisítését és foglaljanak állást a németek és a nagyhatalmak közötti megértés mellett Németország békás egyesítése céljából. Javaslatok szovjet-japán tárgyalásokra A. Szavada japán nagykövet, Japán ENSZ-be li megfigyelője április 23-án átadta A. Szoboljevnek, a Szovjetunió ENSZ-beli küldöttének a japán kormány jegyzékét, amely szerint a japán kormány a tárgyalások színhelyéül Londont jelölte ki. A nagykövet kijelentette, hogy a japán fél a tárgyalásokat 1955. június 1-én óhajtja megkezdeni. A. Szoboljev A. Szavada nagykövetnek április 25-én adta át a szovjet kormány válaszát, amelyben a szovjet kormány beleegyezik abba, hogy a szovjet—japán tárgyalásokat Londonban tartsák meg. A. Szoboljev egyidejűleg közölte, hogy a szovjet fél a tárgyalások megkezdését 1955. július l-re kívánja. Mohammed Ali nyilatkozata A karacsi rádióállomás közlése szerint Mohammed Ali pakisztáni miniszterelnök a szingapúri repülőtéren április 26-án kijelentette, hogy a bandungi konferencia csökkentette a háború kitörésének lehetőségeit és hozzájárult a feszültség enyhüléséhez az egész világon, de különösen a TávolKeleten. Mohammed Ali felszólította az USA-t, hogy adjon választ a kínai javaslatra s a tárgyalások megkezdésére vonatkozólag. Csou En-laj, a kínai miniszterelnök — mondotta Mohammed Ali — a konferencián nagyon értelmes álláspontra helyezkedett. Szíria miniszterelnökének nyilatkozata A „Francé Presse" ügynökség damaszkuszi tudósítója közli, Szabri Assali, Szíria miniszterelnöke kijelentette, hogy a bandungi konferencia határozatai a jog, a szabadság, és az igazság elveinek győzelmét jelentik. Egy brazil szenátor követeli a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való kapcsolatok felújítását . A „New-York Times" című lap Rio de Janeiro-i tudósítója közli, hogy L. Fontes munkáspárti szenátor, Varga.s volt elnök személyes tanácsadója a szenátusban beszédet mondott, amelyben élesen bírálta az USA-nak Brazíliával szemben folytatott politikáját és felszólította a kormányt, hogy a kapcsolatokat a Szovjetunióval és a «éDÍ demokratikus köztársaságokkal újítsa meg. Az. USA-nak a Brazíliával szemben folytatott politikájáról Fontes kijelentette, hogy az ország élete az észak-amerikai piac szeszélyeitői függ. Fontes a brazil kormány külpolitikáját bírálva kijelentette, hogy Brazíliát állandóan az fenyegeti, hogy más nemzetek ellen háborúba taszítják. konferenciájának összehívása a jelenlegi feltételek mellett a legrövidebb út egyezmény elérésére az osztrák kérdésben, mert felmerült a teljes lehetőség ahhoz, hogy ezt a kérdést a legrövidebb időn belül megtárgyalják és megoldják a négy nagyhatalom külügyminisztereinek konferenciáján Ausztria részvételével. Mivel azonban az Amerikai Egyesült Államok kormánya úgy véli, hogy a nagykövetek ezen előzetes konferenciája okvetlenül szükséges ahhoz, hogy „bizonyos előkészítő munkálatokat" elvégezzenek, a szovjet kormány kész eleget tenni az Amerikai Egyesült Államok kormánya ezen kívánságának. Emellett a szovjet kormány abból indul ki, hogy amennyiben a felek között egyezmény jönne létre a független és demokratikus Ausztria államszerződéséről szóló javaslatra vonatkozólag, és amennyiben az érdekelt országok közötti véleménycsere folyamán egyöntetű vélemény alakulna ki Ausztria mint független és békeszerető állam fejlődésére nézve, a nagykövetek konferenciájára hárul az a feladat, hogy gondoskodjék a négy nagyhatalom külügyminisztere konferenciájának mielőbbi összehívásáról Ausztria részvételével. Ezen a konferencián megtárgyalnák és aláírnák az osztrák államszerződést Tekintettel az említett indokokra, a szovjet kormány beleegyezik abba, hogy a négy nagyhatalom nagyköveteinek konferenciáját május 2-án Bécsben tartsák meg. A szovjet kormány hasonló tartalmú jegyzéket intézett a francia és angol nagykövetséghez is. NÉHÁNY SORBAN A NAPOKBAN folytak le Japánban a községi választások, amelyeken a baloldali pártok jelentős sikereket értek el, amennyiben összesen 590 mandátumot szereztek, vagyis 170-el többet, mint eddig. A „NEW YORK TIMES" című hatalmas amerikai lapvállalat tárgyalásokat folytat a „Times of India" című indiai napilap megvásárlására. Az indiai iparban és kereskedelemben való terjeszkedésük után az amerikai monopolisták a hírszolgálatra is rávetették magukat. NYUGAT-EURÓPA egyik legnagyobb mintavásárán, a brüsszeli vásáron kedden csehszlovák napot tartottak. A csehszlovák kiállítás helyiségét meglátogatta a brüsszeli csehszlovák követ a baráti országok diplomatáival együtt. A brüsszeli kiállítási bizottság elnöke igen elismerően nyilatkozott a csehszlovák kiállításról, valamint az egyes kiállított termékekről. A „f HUMANITÉ" jelentése szerint számos algériai kerületben rendkívüli állapotot hirdettek ki. A hazafiakat „elövigyázatból" úgynevezett „ellenőrzött területekre" hajtották, ahol koncentrációs táborokhoz hasonló körülmények között állandó rendőri és katonai őrizet alatt állnak. LENINGRÁDBA számos országból szakszervezeti és munkásküldöttségek érkeztek, amelyek a május elsejei ünnepségre jöttek a Szovjetunióba. LENGYELORSZÁG és Ausztria között új kereskedelmi szerződést írtak alá, amely egy évre érvényes. A NAPOKBAN Pekingbe érkezett a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának küldöttsége, amelyet az akadémia alelnöke, I. P. Bardin vezet. A szovjet küldöttséget a kínai tudományos élet számos kiválósága üdvözölte. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN április 25-i hatállyal számos élelmiszer és iparcikk árát leszállították. Ugyanakkor a román minisztertanács elhatározta, hogy május 1-től olcsóbb lesz a színház és a mozi. HASONLÓ INTÉZKEDÉST léptettek életbe Bulgáriában is. A bolgár árleszállítás immár az ötödik. Ezek mindegyike sokszáz millió léva megtakarítást jelent a dolgozók számára. FRANCIAORSZÁGBAN távolból irányítható elektromos mozdonyokkal kísérleteznek, amelyeken nincs mozdonyvezető. A kísérletek bíztató eredményeket hoztak. A KÖZELJÖVŐBEN lesz tíz esztendős az Egyesült Nemzetek Szövetsége. Ebből az alkalomból jelentős ünnepségekre készülnek. Thorez elvtárs 55 éves Maurice Thorez, Franciaország forradalmi munkásosztályának legkiválóbb élharcosa, a francia kommunista párt főtitkára és a nemzetközi munkásmozgalom egyik legkimagaslóbb vezéralakja, ma tölti be 35. életévét Ez évforduló alkalmából népünk tisztelettel és szeretettel adózik Maurice Thoreznek, aki már kora ifjúságától kezdve harcot folytat a francia proletariátus társadalmi felszabadításáért — a szocializmus győzelméért. Ennek az ügynek szenteli minden erejét, kivételes tehetségét, mérhetetlen lelkesedését és harcos szellemét, melyet szülői hagytak rá örökségül. Maurice Thorez, mint bányászcsalád sarja még gyermekkorában megismerte a proletársors minden keservét és nyomorúságát. Hatéves korában, szülőhelyén Nouvelles Goudault-ban tanúja volt 1300 bányász tragikus pusztulásának, majd az azt követő hatalmas észak-franciaországi hatalmas sztrájkot élte át. Maurice Thorez kezdetben napszámosként dolgozott egy szénbányában, azután az első világháború során Közép-Franciaországba sodródott, ahol földmunkásként kereste meg szűkös kenyerét. Figyelme csakhamar a szocializmus eszméi felé fordul. Szomjasan hozzálát tanulmányozásukhoz. 1919 márciusában mint bányamunkás belép a szocialista pártba. Azért küzd, hogy a párt csatlakozzék a III. Internacioná'éhoz. A dicsőséges toursi kongresszuson azok élén áll, akik elhatározták a csatlakozást s így a francia kommunista párt megalakítását. Ez egyúttal a likvidátorok elleni harc megindítását is jelenti. 1924-ben a kommunista párt Központi Bizottságának tagjává választják. Majd Szovjetoroszországba kerül. Visszatérése után nem egyszer börtönbe vetik, mert elvhűen küzd a marokkói nép szabadságáért. 1930-ban a párt főtitkárának választják meg. Kipróbált vezetése alatt Párizs forradalmi munkássága 1934. februárjában sikeresen hiúsítja meg De la Rougue ezredes tűzkeresztes fasisztáinak puccskísérletét. Maurice Thorez nevéhez fűződik a Népfront kiharcolása is, amely ugyan a szocialista jobboldali vezetők árulása miatt nem vezethetett végső győzelemre, de mérföldkövet jelent a francia munkásosztály fejlődésében. A gyászos emlékű München után, amikor már a francia reakció illegalitásba szorította a kommunista pártot, Maurice Thorez magui-mozgalmat szervez. Az illegalitás nehéz éveit Franciaországban tölti, majd a testvéri Szovjetunió szabad földjén éL 1944. novemberében visszatér hazájába, programot ad pártjának s azt 1945-ben a X. kongresszus elé terjeszti. E program jegyében fáradhatatlanul küzd az egységfrontért, melyet azonban a Léon Blum vezette jobboldali szociáldemokrácia megint csak meghiúsít. Ezért sikerülhetett a reakciónak 1947-ben a kommunista minisztereket kiszorítani a kormányból. Ámde a párt erejét és befolyását megtörni nem lehetett. Franciaország Kommunista Pártja politikájának helyessége egyre fényesebb igazolást nyer. A nagyburzsoázia nemzetáruló politikája folytán egyre több francia hazafi ismeri Maurice Thorez útmutatásának igazságát, mind több dolgozó követi parlamentben tett fogadalmát. „A francia nép sohasem engedi meg — erősítette meg nemrégiben újra Maurice Thorez — hogy háborúba rántsák a Szovjetunió ellen", ellenkezőleg, lankadatlanul fog küzdeni a világbéke megszilárdításáért s a szocializmus mielőbbi győzelméért. S. 3. Mire mutatott rá a bandungi konferencia E címen közölte a moszkvai Pravda április 26-i száma bandungi tudósítójának, I. Plisevszkinek hírmagyarázatát, amelyben az ázsiai—afrikai országok konferenciájáról ír. A cikk a többi között hangsúlyozza: Az ázsiai és afrikai országok konferenciája jóváhagyott több fontos határozatot.- E határozatok jelentősége annál nagyobb, mert 29 ország akaratát fejezik ki, amely országok magukban foglalják az emberiségnek több mint a felét. Egyidejűleg meg kell állapítani, hogy a konferencia harcos légkörben folyt le a valódi békevédők között egyrészről, akik a konferencián többségben voltak és azok között, akik a békét csak szavakkal védik és a valóságban igyekeztek a konferencia figyelmét elterelni alapcéljaitól. Jellemző, hogy a konferencia határozottan visszautasította azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmust rágalmazta, amidőn a béke és a nemzetközi együttműködés ellenségei a konferencia részvevői sorában igyekeztek ezt a határozati javaslatot megszavaztatni. A konferencia részvevőinek, valamint az ázsiai és afrikai országok közvéleményének egyöntetű nézete szerint a konferencia sikerét lényegesen előmozdította a Kínai Népköztársaság küldöttségének álláspontja. A Kínai Népköztársaság küldöttsége ugyanis békeszerető politikájával összhangban konstruktív javaslatokat terjesztett elő, amelyek nagyban hozzájárultak až egyezmény eléréséhez a konferencia tárgysorozatának főbb pontjaiban. A hírmagyarázó megemlíti Csou Enlajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének nyilatkozatát arról, hogy a kínai kormány kész tárgyalást kezdeni az Egyesült Államok kormányával a távolkeleti helyzet, különösen a Tajvan körüli helyzet feszültségének enyhítéséről. Az USA-nak most lehetősége van a Kínai Népköztársasággal való tárgyalásra. Azonban az USA vezető tényezői a valóságban ezt nem kívánják. Továbbra is fenn akarják tartani a Tajvan térségében uralkodó feszült helyzetet. A tudósító a továbbiakban rámutat a küldöttségek vezetői között lefolyt bandungi tanácskozások nagy jelentőségére a nemzetközi feszültség további enyhülésére nézve Ázsiában és a cikk befejező részében ezt írja: A bandungi konferencia fő eredménye az, hogy az ázsiai és afrikai országok túlnyomó többségben a békés együttélés és együttműködés mellett foglaltak határozott állást. A konferencia határozatainak nagy nemzetközi jelentőségük van. Mindenkinek számolnia kell az emberiség nagyobbik felének akaratával. A bandungi sajtókonferencia visszhangja Dulles sajtónyilatkozata Dulles, az USA államtitkára až április 26-i saptókonferencián nyilatkozatot tett, amelyben az ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciájáról és az osztrák kérdésről beszélt. Dulles törekedett olyan helytelen benyomást kelteni, mintha a bandungi konferencia állítólag teljesítette volna az USA kormánykörei által hozzáfűzött reményeket. A továbbiakban arra törekedett, hogy kétségbe vonja a Kínai Népköztársaság küldöttsége nyilatkozatának őszinteségét az iránt, hogy a kínai kormány kész tárgyalni az USA kormányával, hogy megvitassa a távol-keleti és főképp a Tajvan körzeti feszültség enyhítésének kérdését. Dulles azt mondotta, hogy az USA-nak szándékában van megállapítani ezen javaslat őszinteségét. Azonban až állami département álláspontja „őszinteségről" tanúskodik az a körülmény, hogy amint Dulles kijelentette, az USA-nak nincsen szándékában „lemondani a hűség és becsületesség irányvonaláról" a kuomintangi klikkel szemben, amely befészkelődött Tajvan-szigetén. Nyilatkozatának második részében Dulles rámutatott arra, hogy Európában a legjelentősebb esemény a Szovjetunió javaslata az osztrák államszerződés megkötésére. Az USA szándékáról és készségéről az osztrák kérdés végleges megoldását illetőleg Dulles nem mondott semmi határozottat. A kérdésekre adott válaszában csak annyit mondott, hogy az USA ragaszkodni fog a csangkajseki képviselők részvételéhez a Tajvan-szigetet érintő tanácskozások alkalmával.