Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-27 / 99. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. április 27, szerda 30 fillér VIII. évfolyam 99. szám. A felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére * * * Tavaszi szemle a királyhelmeci járásban A bodrogszögi állami gazdaság a mostoha időjárás ellenére is már el­vetette az összes tavaszi gabonafé­léket, s cukorrépát, marharépát, bük­könyt és lóherét. Ezenfelül 9 hektár takarmányt é<= öt hektár magbükkönyt. A kukorica és a burgonya alá is elő­készítették a földeket. Az összes őszieket fejtrágyázták. A rizsföldön is megkezdődött a munka. A 87 hektárból 36 hektárt kihasítottak. Ezen a területen kísér­leteket folytatnak. Az idén elért eredményeket a gaz­daság nagy részben annak köszön­heti, hogy megértették a X. párt­kongresszus határozatát a termésho­zam növelésével kapcsolatban. Meg­szervezték a szocialista munkaver­senyt a gazdaság dolgozói között. A traktorosok szintén versenyben állnak egymással. A kertészeti csoport is jól végzi feladatát. Már ezelőtt egy héttel ret­ket és salátát adtak a piacra. A szentesi szövetkezet tagjai már elvetették a tavaszi kalászosokat és 15 hektáron a cukorrépát is elültet­ték. Hogy ezt az eredményt el tud­ták érni, úgyszólván az éjjelt is nap­pallá tették. A jó munka megszer­vezésének az lett az eredménye, hogy a tavaszi munkákat 5 nappal a ter­vezett határidő előtt végezték el. Panykó Pál, a perbenyíki gazdaság dolgozója hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tisztelétére kötelezett­séget vállalt, hogy május 31-ig a nö­vendékállatok napi súlygyarapodását 97 dekára emeli. A kötelezettségválla­lással egyidejűleg versenyfelhívást intézett a járás valamennyi állami gazdaságának állatgondozóihoz, hogy kövessék példáját. * * * A bolyi EFSZ a tavaszi munkák tel­jesítése mellett a beadási kötelezett­ség teljesítéséről sem feledkezett meg. Az első negyedévi tejbeadást 140 százalékra, a húsbeadást pedig 120 százalékra teljesítették. A tavaszi munkákkal is jól halad­nak. Az összes tavaszi kalászosokat elvetették. Ezenfelül 13 hektár bor sót, 14 hektár cukorrépát, 3 hektár lencsét, 13 hektár lóherét és 3 hek tár előcsíráztatott krumplit ültettek. Az ősziek ápolását is elvégezték. Zelenák István, Perbenyik A pótori bányászok a felszabadulás évfordulójára készülnek A pótori szénbányákban a felszaba­dulási versenyben Dulaj András kol­lektívája érte el a legszebb eredménye­ket. A kötelezettségvállalásokat a bu­koveci 23. munkahelyen 106,54 száza­lékra teljesítették. ígéretüket a meg­határozott idő előtt valóra váltották és terven felül 1598 tonna szénnel adtak többet hazánknak. Példás munkát végzett Hovorka György elővájár csoportja is, amely el­határozta, hogy május 9-ig 43 folyó­métert fejtenek ki és ezt máris túl­teljesítette. ígéretük teljesítése után újabb felajánlást tettek, hogy a Bá­nyásznapig 50 méter folyosót hajtanak ki. Felajánlásuk teljesítésében már szépen előrehaladtak. A Szlatinka-bányában Molnár József csoportja is határidő előtt teljesítette kötelezettségvállalását és eddig 513 tonnával teljesítette túl. Példájukat követi Kapinai Mihály kollektívája a 33. munkahelyen és a jól ismert Fajd Jó­zsef csoportja, amely 531 tonnát fej­tett ki terven felül. A Háj-bányában nagyon megnehezíti a kötelezettségvállalások teljesítését a gépek gyakori üzemzavara, ami jelen­tős munkaidőveszteséget és sok száz tonna szénveszteséget jelent. Az üzem­zavarok okozója sok esetben a gondat lanság. Például a gumiszalagot nagy széndarabokkal túlterhelik, emiatt megnyúlik a szalag, továbbá annak el­lenére, hogy a szállítóberendezés tisz­títására be vannak osztva dolgozók, a gép körül felgyülemlett szén a szala­got többször elszakítja. Pedig a szaka­dások nagy részét megelőzhetnék, ha nagyobb gondot fordítanának a gép kezelésére és tisztántartására. A Háj­bánya bányászainak munkája sokkal eredményesebb lenne, ha többet segí­tenének a mechanikusoknak és kar­bantartóknak a hibák megelőzésében. Csakis közös munkával biztosíthat­ják az üzemzavarok csökkentését a kö­telezettségvállalások és a terv teljesí­tését. Miroslav Ulík, Pótor A FÖLD MÉLYÉBEN Jrráoához egészen közel fekszik a köztársasáa egyik legnagyobb szénle­lőhelye, Kladno. Bányái számtalan vagon szenet adnak havonta a legfon­tosabb célra, hazánk nehéz- és köny­nyüipara fejlesztésének elősegítésére.. A Nosiek-bánya, amelyet csak a fel­szabadulás után kezdtek rohamosan kiépíteni, a kladnói bányakerület legmodernebb aknája. Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy kiépítése, gépesítése már be van fejezve. A bá­nya bejáratánál az első, ami a sze­münkbe ötlik, a sürgölődő építőmun­kások serege. Az új, korszerű gazda­sági épületben még érezni a friss festés szaaát. A különféle irodákon kívül itt vannak elhelyeze az orvosi rendelők, vízgyógyintézet, férfi és női öltözők, zuhanyozók. Reggel hat órakor már nagy a sür­gés-forgás. Egyik autóbusz a másik után áll meg a bejárat előtt. A reg­geli műszakra érkezők sietnek fürgén átöltözni, hogy mielőbb leszállhassa­nak. A formalitások elintézése után bá­nyászruhát öltve csatlakozunk az el­ső számú bányarész vájáraihoz. Né­hány perc múlva már 480 méteres mélységbe röpít minket a lift. A ki­szállás után kissé meglepetve nézünk körül. A föld alatti élet, legalábbis ezen a részen, nem nagyon különbö­zik a föld felettitől. A fával és vas­betonnal alátámasztott folyosókon nagyteljesítményű villanymozdonyok röpítik a csilléket, piros és zöld lám­pa jelzi a tilos és szabad utat, neon­világítás, egyszóval az egész kép olyan benyomást kelt, mintha földalatti vas­útállomáson lennénk. A fiatalos külsejű, szikár testal­katú Jedlička elvtárs vesz pártfogásá­ba. Tizenhat éve dolgozik a föld alatt. Gazdag tapasztalatait, Szakképzettsé­gét, haladó munkamódszereit mint az első bányarész vezetője, folyton gyümölcsözteti. Jó darabot gyalogo­lunk, míg eljutunk Bureš brigádve­zető csoportjához. Éppen robbantásra készülnek. Václav Ráš lőmester 11 kanócot telepít a szénfelületen. Né­hány perc múlva a dörrenéseket szá­molva ellenőrizzük, hogy mind a tizenegy felrobbant-e. Ráš elvtárs a bánya egyik legjobb szakembere. Rendkívül közkedvelt a vájárok kö­zött. Állandó jókedvével, széles mo­solyával, mintha napsugarat varázsol­na a tátongó sötétségbe. Harsogó ne­vetése úgy robban ki, mint a lőszer­anyag a fekete gyémántban. Öt gyer­mek boldog apja, de még nem mond­ta ki az utolsó szót. Pártcsoportvezetö és mivel mint lőmesternek több bri­gáddal van állandó munkaközössége, ezt a funkcióját is kiválóan ellátja. Drvota elvtárs, a pártbizottság elnöke szerint, egyik legerősebb támaszuk a mélyben. Jó teljesítménye, munka­fegyelme és nem utolsó sorban örök humora kitűnő példa a többieknek. A robbanás után körülbelül egy negyedórával, hála a jó szellőztető berendezésnek, a Bureš-brigád már lapátolja a szenet a rázócsúszdára. Onnan a kígyózó szállítószalagra jut a szén, majd a csillébe ömlik. Felfedező utunk befejeztével meg­állunk Drvota elvtársnál. A pártbi­zottság elnökénél egymásnak adják a kilincset a dolgozók. Nyugodtan meg­beszélhetnek vele mindent, ő is bá­nyász volt azelőtt. Kitűnően ismeri munkatársait, a bánya minden zúgát. Nyugodt, kedves modora, derűs kék szeme optimizmust áraszt. — A Nosek-bánya jelenleg a leg­jobb a kladnói szénkerületben — mondja — 106,5 százalékra teljesí­tettük a tervet az év eleje óta. Ezt a szép eredményt főként az első bá­nyarész dolgozóinak köszönhetjük, akik negyedévi tervüket 111,9 száza­lékra teljesítették és a 2864 tonna terven felül adott szénnel a legna­gyobb mértékben hozzájárultak a ha­zánk felszabadulásnak 10 éves év­fordulója alkalmából tett összüzemi felajánláshoz. Az első bányarész dol­gozóinak sikere abban áll, hogy fel­adataikat napról-napra, dekádról de­kádra egyenletesen teljesítik. Azon­kívül, ahol a körülmények megenge­dik, ciklusos grafikon szerint dolgoz­nak. Dolgozóink meggyőződtek róla, hogy ez a munkamódszer nemcsak a termelés növelését, hanem saját ke­resetük emelkedését is biztosítja. A vállalaton belüli önelszámolási fél éve alkalmazzuk. Főleg az anyagmegta­karításnál mutatkoznak az első ked­vező jelek — fejezi be szavait. /{_ kladnói bányászok, úgy, mint az előző években, mozgósító, lelkes május elsejére készülnek. Akadjon el mindenkinek a lélekzete, ha az ő harco... egységet sugárzó felvonulá­sukat látja. Apáról fiúra, bányászról bányászra száll a régi május elsejék története. Már nem kell félni az urak hatalmától, az összetűzésektől. Emelt fővel, ujjongó örömmel menetelnek majd a vörös Kladno sokat látott ut­cáin. A Nosek-bánya dolgozói a szén fej­téséért folytatott harc szerény sorka­tonái. Eredményeikkel bebizonyították, hogy Csehszlovákia Kommunista Párt­je. Központi Bizottságának jelszavát: „A köztársaság felszabadulásának tíz éves évfordulója — a bányászok pél­dás munkájának éve!" az utolsó be­tűig teljesítik. K. É. A falusi pártszervezetek sürgős feladata A Földművelésügyi Minisztérium je­lentése szerint az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok orszá­gos feladataikat, a gabonaneműek ve tését 39,2 százalékra teljesítették. A tavaszi munkák sikeres lefolyása, ami a párt X. kongresszusa irány' elvei és a mezőgazdasági termelés lényeges növelése teljesítésének fel­tétele, biztosítva van mindenütt, ahol a falusi pártszervezet bizottságai tö rődnek a tavaszi munkával, ahol kommunisták megmagyarázzák min­den mezőgazdasági dolgozónak, hogy az idejében való és jó minőségű ve­tés és ültetés, minden darab föld ki­használása több mezőgazdasági ter­ményt — elsősorban élelmiszert je lent dolgozóink számára és nagyobb jövedelmet parasztjainknak, akik töb­bet termelnek és többet adnak be­gyűjtésre és felvásárlásra. Jól végzik a tavaszi munkákat ott, ahol a párt­szervezetek bizottságai tanácsot ad­nak földműveseinknek, segítenek ne­kik s velük együtt keresik az aka­dályok eltávolításának útját. így dol­goznak a kommunisták például a Znojmó melletti Sedlešovicén. A fa­lusi szervezet bizottsága többször fog­lalkozott a tavaszi munkák meneté­vel, igyekezett megtalálni a munkák meggyorsításának módját. Az EFSZ kommunistáinak meghagyta, hogy a szervezet bizottságának javaslatait tárgyalják meg az EFSZ-ben a többi szövetkezeti tagokkal és biztosítsák azok megvalósítását. Ennek köszön hetö, hogy a szövetkezet megtette a helyes intézkedéseket a vetés meg­gyorsítására és idejében fejezte azt he. A falusi szervezet bizottsága a HNB kommunistái közvetítésével gon­doskodott arról is, hogy a község egyénileg gazdálkodó parasztjai ide­iében és jól megművelhessék, meg­trágyázhassák és beültethessék a föl­deket. Az elvtársak Sedlešovicén igen helyesen megértették, hogy nem elég, ha a kommunista csak az EFSZ-el törődik. A mezőgazdasági termelés növeléséhez fel kell használni minden eszközt, minden tartalékot az EFSZ­ben és a többi földműveseknél is. A CSKP KB februári plénuma a fa­lusi pártszervezetek figyelmének kö­zéppontjába a tavaszi munkálatok te­rén a község összes földjei megmű velésének és teljes mértékű kihasz­nálásának kérdését állította. A CSKP KB határozata megállapította, hogy a legalapvetőbb feladatnak kell te­kinteni azt, hogy minden HNB, min­den JNB, minden gép- és traktorrl­lomás és minden állami gazdaság a tavaszi munkálatok ideje alatt bizto­sítsa az egész tervezett szántóterü let megművelését. Ebből kell a falu­si pártszervezeteknek munkájukban kiindulni és harcolni az olyan törek­vések ellen, amelyek csökkentenék a parlagon heverő és kihasználatlan föl­dek elleni harcot. A kommunistáknak konkrét tényekkel és számokkal kell fcebizonyítaniok, hogy egy ilyen hek­tár föld megművelése mertnyi ha­szonnal jár, milyen haszna lesz belőle minden gazdálkodónak és egész nép­gazdaságunknak. Egyes falusi szervezetek eddig nem tettek meg mindent, amit a CSKP KB februári plénuma meghagyott nekik. A Choteborsk vidéki Sobinov község­ben most április végén még 23 hek­tár földnek nincs gazdája. Annak elle­nére, hogy a falusi szervezet bizottsá­ga tárgyalt ezekről a nehézségekről, nem tett semmiféle hatékony intézke­dést arra nézve, hogy a szövetkezet és az egyénileg gazdálkodó földműve­sek átvegyék és megműveljék e föl­det, sem pedig arra, hogy a földről a HNB gondoskodjék. Hogy mennyi ér­téket veszítettek a sobinovi földmű­vesek, bizonyítja az a tény, hogy ta­valy, amikor a föld megművelését a helyi nemzeti bizottság bizosította, átlag 20 mázsa gabona volt a hektár­hozam, ami hektáronként körülbelül 400 kg, felvásárlási árban kb. 6400 korona értékű sertéshúst jelent. Jó gazda számára ezek a földek még nagyobb hozamot jelenthetnének. Ha a kommunisták a falu földműve­seinek konkréten megmagyarázták volna, miért kell a földet megművel­ni és mennyi jövedelmet biztosítana minden hektár, ha biztosítanák a gép­és traktorállomás segítségét, egészen biztosan nem maradna egyetlen ár te­rület sem gazda és megművelés nél­kül. A falusi pártszervezeteknek kö­telességük teljes áttekintést szerezni a község földjeinek teljes mértékű ki­használásáról. Egy ár sem kerülheti el figyelmüket és minden darab me­zőgazdasági területnek . a maximális hozamok biztosítását kell szolgálnia. Mezőgazdaságunknak nagy lehető­ségei vannak a termelés növelésére. Elsősorban a kommunisták felelősek a föld kihasználásáért. Hiszen a mun­ka végső eredménye attól függ, hogy az EFSZ dolgozóit és a többi földmű­veseket hogyan tudják bevonni a ma­gasabb hektárhozamokért és a jobb hasznosságért vívott harcba. A falusi szervezeteknek állandó figyelmet kell szentelniök a nemzeti bizottság kom­munistái tevékenységének, a gép- és traktorállomások munkájának és tö­rödniök kell azzal, hogy a mezőgazda­sági osztályok dolgozói a falusi kom­munisták segítségével jól teljesítsék feladataikat. Sok nehézséget és hibát küszöbölhetünk ki, amelyek a tavaszi munkálatokban akadályokat gördíte­nek az egységes földművesszövetke­zetek dolgozói, s különösen az egyé­nileg gazdálkodó földművesek útjába, ha a földművesek egyesítik erejüket és eszközeiket, kölcsönösen segítik egy­mást, ha együtt dolgoznak. A falusi kommunisták feladata, hogy megszer­vezzék a földművesek közös munkáját, megmutassák azokat az előnyöket, amelyek a közös munkából erednek földműveseink számára. Továbbá ma­gyarázzák meg, hogy jobban lehet ki­használni a gépeket és a fogatokat, jobban lehet dolgozni két műszakban és gyorsabban lehet befejezni a ve­tést, holott az egyénileg gazdálkodó földműves főleg csak a saját elégte­len eszközeire van utalva s a munkát nem szervezheti meg előnyösen, mivel egyedül van. Kell, hogy a falusi szervezetek tö­rődjenek azzal, hogyan segíthetik az egyénileg gazdálkodó parasztokat és hogy megmutassák nekik, milyen erőt képvisel a kis- és középparasztok összefogása a munkában. Mennyire si­kerül közösen elvégeznünk azt, amire egyedül nem volnánk képesek. Az egyes falusi pártszervezetekben azt gondolják, hogy nem szükséges meg­tárgyalni a tavaszi munkák rendszeres lefolyásának kérdéseit és segíteni a földműveseknek. Azon a véleményen vannak, hogy minél jobban töri magát a' földműves a földön, annál előbb megérti, hogy az EFSZ-ben jobb lesz a munka. Néhányan ezek közül az elvtársak közül azt gondolják, hogy a földművesek maguktól jönnek rá, hogy jobb közösen dolgozni és előbb vagy később belépnek a szövetkezet­be, vagy pedig megalakítják azt falu­jukban. Természetesen azt gondolják, hogy ha körülöttük mindenütt egy­séges földművesszövetkezetek lesz­nek, „megérik" a helyzet náluk is és a szocializmus munka nélkül az ölük­be hull. A CSKP KB februári ülése világo­san megmutatta, he azt akarjuk, hogy fordulat álljon be a mezőgazda­sági termelésben, el kell érnünk, hogy fordulat álljon be a falusi pártpoli­tika munkájában. A kommunista párt döntő tényező, tőle függ a szocializmus építésének további előrehaladása hazánkban. A falus pártszervezetek bizottságainak a feladata, hogy harcoljanak a párt által kitűzött feladatok teljesítéséért. Nem szabad megelégedni csupán a mezőgazdaság kérdéseinek a rendszeres gyűléseken való megtárgyalásával, hanem operatíven, konkréten kell dolgozni és minden nap irányítani, ellenőrizni kell minden kommunista munkáját. Ahol a kommunisták a párt irányelvei teljesítésének megnyernek minden földművest, minden mezőgaz­dasági dolgozót, ott megvan minden feltétel arra, hogy a tavaszi munkákat idejében elvégezzék és mindent meg­tegyenek a mezőgazdasági termelés növelése érdekében, ami népünk élet­színvonala további emelésének félté­tele. A CSKP KB februári ülésének ha­tározata világosan leszögezi, mit kell megtenni, hogy ezt a célt elérjük. E határozat teljesítéséért nemcsak a járási pártbizottságok és a mezőgaz­dasági osztályok dolgozói felelősek, hanem minden falusi pártszervezet és minden falusi kommunista. A fa­lusi pártbizottságok feladata, hogy megtárgyalják, hogyan teljesítettük eddig a határozatot és meg kell ten­niök minden szükséges intézkedést a tavaszi vetés és ültetés gyors befeje­zése érdekében és arra, hogy a kom­munisták a legjobb dolgozók, a kis­és középparasztok tanácsadói legyenek, hogy nap nap után meggyőzzék okét a szocialista termelés előnyeiről, meg­nyerjék őket az EFSZ közös gazdál­kodásának.

Next

/
Thumbnails
Contents