Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-03 / 80. szám, vasárnap

4 lllSZCf 1955. április 3. Enyingen nincsen semmi érdekes Ruffy Péter E

nying nagyközség a Balatonhoz közei, a Dunántúl szívében. Még soha nem jártam ott. Az újságíró pedig keresztül-kasul ismerje meg hazáját. Egy csendes héten elhatároztam, hogy odautazom. Budapesten a Földmüvelésügyi Minisztériumban, mielőtt elutaztam oolna, azt

j kérdezték: — Minek mész Enyingre? Nincsen ott semmi érdekes. Enyingen a Béke-termelőszövetkezet elnöke ezzel fogadott: — Kár volt idefáradnia. Enyingen minden csendes. A szövetkezeti pék, akivel ezután beszéltem, a vidéki emberek bölcs nyugalmával legyintett. Esemény? Nincs. Reggel megérkezik a posta, este az autóbusz. Enyingen nem történik soha semmi. A vidék körzeti orvosa azt ajánlotta: — Legjobban teszi, ha visszafordul. De én konok ember vagyok és hiszek abban, hogy mindenütt, az élet minden

j pillanatában történik valami rendkívüli és megragadó. Nem hiszem, hogy Enying ki-\ vétel volna. Elhatároztam, hogy kiutazom Kustyántanyára, amely még az enyingi termelőszövetkezet. földjéhez tartozik. A második világháború befejezése előtt Enyinq körül minden föld Csekonics Sándor gróf nagybirtokos, királyi pohárnok' tulajdona volt. Enyinqen százhatvanezer, Dél-Maqyarországon egymillió hatszázezer, ár. Aki Enyingen vagy környékén élt. mind a nagybirtokon dolgozott. A háború\ befejezése előtt Csekonics grófé volt természetesen a Kustyán-tanya is. Ködös, sötét este este érkeztem a tanyára. A gépkocsivezető velem együtt kiszállt az autóból és ketten indultunk meg a cuppogó sárban a tanyai házak felé. Néha egy-egy mérges kutya vakkantott: arcunkra ritkás, kisszemü eső hullott. Az első portán, ahová be akartam nyitni, villanyfény égett. Már a kilincsen volt a kezem, mikor a gépkocsivezető megérintette a vállamat: — Várj csak. Hallgasd ... A z ablak úgy kétujjnyira nyitva volt. A párkányon muskátli állt, mögötte öreg paraszt ült egy könyv előtt. A könyv az asztalon feküdt, kinyitva. Kötése hosszú és keskeny formájáról, egy régi kiadás jellegzetes alakjáról nem x>olt nehéz kitalálni, hogy Ady Endre, a századelő nagy magyar költőjének összegyűjtött versei fekszenek előtte. Az asztal mellett búboskemence fehérlett, amelynek padkáján iskoláslány ült fényes és kerek szemekkel. Az öreg, aki szemmelláthatóan a nagyapa volt, akadozva, meg-megállva a kislány iskolai leckéjét olvasta fel: „Koldus, rossz álmú zsellér ébred, Lompos, bús kutya csahol. Az egész táj vad fájdalom, S a gróf mulat valahol." Ez a négy sor „A grófi szérűn" című híres költeményből való, amelyet még az első világháború előtt írt Ady Endre. Az öreg, miután felolvasta, a gyerekre néz, megkérdezi: — Érted? Megkérdezi még egyszer: — Erted? A tízéves formájú leányka hallgat. Az öreg felpattan, s mérgében majd hogy az asztalra nem üt: — Mari, te! Hát ezért járatlak iskolába? Mit nem értesz? Mozdulatlanul állunk az ablak előtt. — Én nem tudom, mi az a.. . zsellér, meg az a... gróf — tör fel a kétségbeesett sírás a kislányból. Az eső csak suhog, suhog. ... Enyingen valóban nem történik soha semmi? SZABAD MAGYARORSZÁG A Magyar Népköztársaság egyik új lüsikesége az inotal November 7. erőmű. 1945. április 4-én a dicsőséges szovjet hadsereg önfeláldozó hősi harcok árán megtisztította Magyarországot az utolsó német fasiszta csapatoktól és magyar csatlósaiktól. Ezzel Magyarország visszanyerte nemzeti függetlenségét, amelyért a törökverő Hunyadi János, az osztrák elnyomás ellen fegyvert fogó Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos lobogója alatt a magyar nép legjobbjai küzdöttek, amelyről a nagy magyar forradalmár költő, Petőfi Sándor álmodott. Magyarország a szörnyű imperialista háború következményeképpen romokban hevert, a nemzeti vagyonnak közel a fele elpusztult, csaknem fél millió emberáldozat sokáig be nem gyógyuló sebeket okozott népünk szívében. Mindez azonban nem fosztotta meg népünket a jobb jövőbe vetett reményétől. Volt olyan erő, amely egyesíteni tudta a nemzet hazafias erőit, lelkesíteni tudta a dolgozó tömegeket az új\szebb élet megteremtéséért vívott harcra. Ez az erő a munkásosztály volt, amely a vele szövetséges parasztság és a néphez hű értelmiség támogatásával, a Magyar Kommunista Párt vezetésével kivívta Magyarországon a nép hatalmát, a népi demokráciát. A felszabadító Szovjetunió nemcsak az új élet lehetőségét teremtette meg, hanem önzetlen baráti segítséget is nyújtott népgazdaságunk megerősödéséhez. Szovjet élelmiszerszállitmányok mentették meg városainkat az éhínségtől, szovjet kohó-koksz-, vasérc-, gyapotszállítmányok tették lehetővé tönkrement iparunk termelésének megindulását. Azóta sincs olyan eredmény országunkban, amelyben ne lenne szerepe a Szovjetunió állandó segítségének. A Szovjetunió és a testvéri népi demokráciák segítségére támaszkodva a munkások és műszakiak erőfeszítései nyomán nőtt naggyá a magyar ipar. A korszerű nehézipar olyan hatalmas létesítményekkel gazdagodott. mint a Sztálin Vasmű, a Lenin Kohászati Művek, a kazincbarcikai Vegyi Kombinát, az inotai „November 7" Erőmű. A nehézipar tette lehetővé a könynyűipar korszerű gyárakkal való bővítését. A gyárak bővítése során 65 új gyár létesült. így vált hazánk túlnyomórészt mezőgazdasági országból ipari országgá,- ahol az ipari termelés 1954-ben három és félszeresére emelkedett 1938-hoz viszonyítva. A nagyarányú iparosítással bekövetkezett változások nyomán az utóbbi években a népgazdaság egyes termelési ágainak viszonyában 1 átmeneti aránytalanságok állottak elő annak következtében, hogy a nehézipar gyorsütemű fejlődéséhez képest a fogyasztási cikkeket •gvártó ipar lassabban gyarapodott. A népgazdaság helyes arányainak kialakítása, a fogyasztási cikkeket és ipari nyersanyagokat termelő mezőgazdaság fejlődésének meggyorsítása érdekében a Magyar Dolgozók Pártja 1953. júniusában mesziszemenő programot dolgozott írta: MÁNYIK PÁL, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja ki, aminek alapján a népi demokrácia kormányzata széleskörű intézkedéseket hajtott végre. A megerősödött nehézipar segítségével sikerült is nagymértékben fokozni a fogyasztási cikkek termelését és ezzel jórészben helyreállítani az ipari termelés helyes arányait. Nagyjelentőségű volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955. márciusi határozata, mely elhárította az 1953. júniusi ülésén, valamint a III. Pártkongresszuson hozott határozatok végrehajtásának útjában álló akadályokat. A Központi Vezetőség megjelölte a szocializmus felépítésének érdekében megvalósítandó további feladatokat elsősorban a nehézipar fejlesztésének, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének vonalán. Felhívására egész dolgozó népünk újult erővel lát munkához, amit fényesen bizonyít a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Mélyreható fejlődés ment végbe az ország mezőgazdaságában is. A nagybirtok-rendszer felszámolásával teljesült a parasztság régi, forró vágya: a Magyar Kommunista Párt kezdeményezése és kemény harcai eredményeképpen megvalósult a földreform. Az állam továbbra is támogatásban részesítette a földhoz-juttatottakat. Kiépült a gépállomások hálózata, megindult a küzdelem a magyar parasztság réme, az aszály ellen. Megkezdődött az Alföld vízszegény térségeit öntözővízzel ellátó Keleti Főcsatorna építése, megépült a TSszalöki Vízduzzasztó. Az állami gazdálkodás, az ipar segítségére egyre szélesebb paraszti tömegekben váltotta ki azt a felismerést, hogy a dolgozó parasztok számára a felemelkedés egyedüli helyes útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezet. A Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának eredményei, a szovjet kolhozküldöttségfcik magyarországi látogatásai és a Szovjetunióban járt magyar parasztdelegációk hatására megindult a termelőszövetkezeti mozgalom. Eredményeképpen ma az ország termőterületének egyötöd részén a termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A magyar kormány a legutóbbi esztendők során megnövelt beruházásokkal támogatta a mezőgazdaságot. Az elmúlt évben 4500 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet és sok egyéb gépet kapott a mezőgazdaság a már működő gépek tízezrein felül. Nagy fejlődést tett meg az állattenyésztés: a sertésállomány egy év alatt 20 százalékkal emelkedett és nagy mértékben emelkedett a Jó-, juh- és a baromfiállomány is. Mire jellemző az a tény, hogy a falu villamosítási programja keretében 1954-ben 600-nál több községben gyulladt ki a fény, hogy a mozilátogatók száma 18 és fél millióról közel százmillióra emelkedett a múlthoz képest? Csak a népi demokratikus országokban lezajló kultúrforradalom nyomán születhetnek ilyen eredmények, ahol a nép megdönti az uralkodó osztályok kulturális monopóliumát is. Az elmúlt évben 2750 könyv jelent meg. A vidék kulturális életének týzhelyei, a kultúrotthonok száma 1954-ben 1951-hez képest másfélszeresére, 1883-ra emelkedett. A dolgozók egyre növekvő igényekkel fordulnak az új magyar irodalom és művészet alkotásai felé, amit a sajtóban kibontakozó viták is tükröznek. Példa nélküli a magyar kultúra történetében az a rendkívüli támogatás, melyben az állam a kultúra munkásait, az irodalmat, a művészetet és a tudományt részesíti. Nagy változáson ment keresztül a lakosság szociális és egészségügyi ellátottsága. A társadalombiztosításban részesülök száma családtagjaikkal együtt 1954-ben a háború előttihez képest több mint kétszeresére, közel 6 millióra emelkedett. Ezek a nagyszerű változások csak olyan országban mohernek végbe, amelynek motorja, lelke, vezetőereje az ipari munkásság, élén a kommunista párttal. A magyar nép tudja, hogy eddigi építőmunkájának eredményeit csak úgy képes megőrizni, továbbfejleszteni, ha béke van. A magyar nép ezért híven támogatja a magyar kormány külpolitikáját, a béke és a nemzeti függetlenség megvédése, a világ többi népeivel való együttműködés politikáját. A magyar nép aggodalommal és növekvő felháborodással látja a német agresszió újjáteremtésére irányuló- imperialista törekvéseket. A közelmúltban lezajlott IV. magyar békekongresszus tanúsítja, hogy a német katonai gépezet feltámasztása, s az atomháború előkészítése elleni, egész Európára kiterjedő mozgalomban ott van a magyar nép elszántsága és kiállása is. A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő történelme arra tanította a magyar népet, hogy függetlensége megvédésének érdekében a legbiztosabban mindig a Szovjetunió barátságára és segítségére támaszkodhat. • A Magyar Népköztársaság állandóan erősíti kapcsolatait a béketábor többi országával, a baráti népi demokratikus országokkal. A magyar nép mindennapi életében állandóan tapasztalja óriási előnyeit annak, hogy a Szovjetunió harcai nyomán alapvető változás állott be Európa e részének országai között, ahol az egymás ellen uszító imperialista politikát a testvéri népi demokráciák baráti kapcsolatai, gazdasági és kulturális együttműködése váltotta fel. Nagyszerű példáit szolgáltatják ennek az új típusú együttműködésnek a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között megszilárdult baráti együttműködés évről év(Folytatás a 6. oldalon.) Magyarország fejlődése a számok tükrében NÉPESSÉG — Az ország lakosainak száma 1954. december 31-én kb. 9 750 000 volt. A népesség száma annak ellenére, hogy a második világháború következtében 420 000-en elpusztultak, a születések számának növekedése és a halandóság csökkenése következtében 400 000-rel magasabb, mint az 1941. évi népszámláláskor volt. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS — ÜDÜLTETÉS — Családtagjaikkal együtt 1938-ban 2 800 000, 1954-ben 5 800 000 volt a biztosítottak száma. A szakszervezetek 1950-ben 152 300, 1954-ben pedig már 194 000 dolgozót részesítettek az ország legszebb vidékein ingyenes, illetve kedvezményes üdültetésben. TANULÓ ÉS TANERŐ LÉTSZÄM — 1938ban 1 096 100, 1951/52-ben 1 205 200, 1954/55ben 1207 500 az általános iskolai tanulók száma. Míg 1938-ban 26 017 volt, addig 1951/55-ben már 46149 az általános iskolai tanerők száma. KÖZÉPISKOLÁK — A középiskolai tanulók száma 1938-hoz képest megháromszorozódott. A munkás- és parasztszármazású tanulók aránya 4 százalékról 63 százalékra emelkedett. 1938-ban 10 859, 1954-ben 26 479 tanuló tett sikeres érettségi vizsgát. EGYETEMEK ÉS FŐISKOLÁK — 1938-ban 11747, 1955-ben 47 454 az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A mérnökök száma 16-szor, a mezőgazdáké közel hétszer több mint 1938-ban. KÖNYVNYOMTATÁS — A kiadott művek példányszáma 1938-ban 17 272 000, 1953-ban 51 078 600. SZÍNHAZAK ÉS FILMSZÍNHÁZAK — A színházi látogatók száma 1950-bsn 2 876 800, 1952-ben 5 959 500 és 1954-bsn 6 091 800 volt. Míg 1935-ben a Magyarországon működő 410 filmszínháznak 18 és fél millió nézője volt, addig az 1954-ben működő 2813 filmszínház már közel 100 millió nézőt vonzott. Kossuth-díjat kapott egy faragéművész R

égi, híres juhásznemzetségből való a Kapoli-család Magyarországon. Az ország legdélibb vidékének nagybirtokain éltek, mindig távol a várostól, falutól. A juhászélet egyhangúságát apáról-fiúra szálló faragással tették változatossá. Botok, dobozok faragása hírneves pásztormüvészetté formálódott ezen a vidéken, s ebben különösen az idősebb Kapoli Antal, majd később fia és tanítványa, ifjú Kapoli Antal bizonyult tehetségesnek. Idős Kapoli Antal 1867-ben született, s 12 éves korától 63 éves koráig volt juhász. A magyar pásztorfaragás híres mestere a most 88 éves Kapoli Antal. Somogyhárságy névű kis faluban él. Otthona szinte iskolapéldája a magyar népművészeknek, a falubeliek tanítójuknak, példaképüknek tekintik a barátsáqos, öreg juhászembert. Művészetében — mivel legnehezebb életkörülményei között sem mondott le szenvedélyéről — egy egész élet tapasztalata elevenedik meg. Fiatal korában virág-lajtorjákat (földbe szúrható díszes virágtámasz), rokkafákat, hosszú pásztorfurulyákat faragott. Teremtő képzelete, ügyes keze kora hajnaltól a késő éjféli órákig alkotott. Amit, faragott, mind megvásárolták. így biztosítótű nagy családja mindennapi kenyerét. — És „Kapoli bácsira" lassan felfigyelt az egész ország. Faragásainak nagy becsülete támadt. Mindig újat és újat csinált: gyufatartókat, különféle kazettákat. Legértékesebb munkáit szép, fehér ökörszarvból és csontból készítette. Fafaragásainak egy része domborúan kiképzett díszítésű, reliefként megdolgozott munka. Szereti a figurákat, alkotásaiban gyakorta találkozunk a kutya, róka, ló, szarvas, vadász, juhász, betyár, nőalak, szekéren ülő pipázó férfi, két madár és viráginda elemeivel. Az egyes díszített felületek elválasztásánál palmetta, lánc és stilizált virágdíszítéseket alkalmaz. Művészetét gazdag, mindig változó kompozíció jellemzi. Klinkó Márk i