Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-03 / 80. szám, vasárnap

1055. április 3. UJSZ0 Tízéves a kassai kormányprogram . Tíz évvel ezelőtt, április 5-én a felszabadult Kassa városában az első szabad csehszlovák kormány jováhagyca programját, mely i.emzeti és demokratikus forradalmunk legfontosabb irányelveit tartalmazva, a „kassai kormány­program" megjelöléssel történelmünk fontos dokumentuma lett. A kassai kormányprogram forradalmi tartal­ma, mely köztársaságunk szocialista fejlődésé­vel előrelátóan számolt, valamint a piogram előkészítése és létrejötte munkásosztályunknak és a CSKP-nak a nemzeti demokratikus forra­dalmunkban elfoglalt vezető szerepét fejezi ki. E program tervét pártunk moszkvai vezetősége dolgozta ki, miután megelőzőleg a fasizmus elleni harchoz csatlakozott burzsoázia iondoni képviselői ellen kitartóan küzdött annak alap­gondolataiért és követelményeiért. A tényen mit sem változtat az a körülmény, hogy 1915. márciusában, midőn Moszkvában sor került a Nemzeti Fropt hivatalos megalakítására, a bur­zsoázia képviselői a programhoz hozzájárultak. Aláírták a megállapodást, mert más választá­suk nem volt; a győzedelmes szovjet sere­gek elérték hazánk területét, ^dolgozó népünk a Szlovák Nemzeti Felkelés és a partizánhá­ború folyamán akaratát félreérthetetlenül ki­nyilvánította és azt a burzsoázia képviselői is, — habár fenntartással, — le respektálni vol­tak kénytelenek. A burzsoázia képviselői természetesen hamis feltevésből indultak ki, amikor feltételezték, hogy a kassai kormányprogram ugyanolyan át­meneti és nem kötelező nyilatkozat, mint ami­lyenekkel a múltban a burzsoá kormányok nem egyszer szédítették a választókat. E lényeges kérdésben tévedtek, mert nem látták vagy nem akarták látni, hogy a kassai kormányprogram társadalmunk további fejlődését azokra az új gazdasági és politikai alapokra fekteti, melye­kért dolgozó népünk és pártunk az első köz­társaság megalakítása óta nem szűnt meg har­colni és melyek a nemzeti felszabadító küz­delem fő célját képezték. A kassai kormányprogram jelentőségének egyik legfontosabb elemét éppen abban a tény­ben látjuk, hogy végeredményben a CSKP-nak megalakulásától követett stratégiai célkitűzéseit valósítja meg olyan formában és tartalommal, amely az adott történelmi, nemzetközi, sajátos osztályközi és nemzeti viszonyoknak megfelelt. A (kassai kormányprogramban foglalt célkitűzések pártunk moszkvai vezetőségének széleskörű elő­relátását, a lenini stratégia és taktika alapján kidolgozott politikai felkészültségét igazolják, mellyel a nemzeti és demokratikus forrada­lom első szakaszában helyes politikai irányvo­nalat szabott meg. Tekintetbe véve a múlt hi­báit, az 1918—1920-as évek szomorú tapaszta­latait, pártunk a kassai kormányprogramban elsősorban a munkásosztály vezető szerepét kí­vánta biztosítani a forradalom kifejlesztése és győzedelmes befejezése céljából. Ezért a Nem­zeti Front megszilárdítására fektette a fő súlyt fts harcolt mindazok elfén, akik a nemzeti egy­ség és annak gerince, a munkás-parasztszö­vetség erejét akarták aláásni. Az elmúlt tíz év történelme, a Nemzeti Front, a munkások és a többi dolgozók har­cos tömbjének megszilárdítása, a burzsoá re­akció izolálása, a kassai kormányprogram meg­valósítása és továbbfejlesztése, a februári győ­zelem utáni szocialista építés üteme, mindez fel-'ázolt politikai' célkitűzések helyességét' igazolta. * * * A moszkvai tárgyalásokon résztvevő politikai pártok képviselői a kormányprogramra Äs a kormány összeállítására vonatkozó elvi megál­lapodások aláírása után 1945. április 3-án a felszabadított Kassára érkeztek, ahol a Nemzeti Front első kormányának kinevezési okmánya már másnap közzé lett téve. Az új kormány 1945. április 5-én, első teljes ülésén jóváhagy­ta a Moszkvában elfogadott kormányprogra­mot és azt még aznap a Szlovák Nemzeti Ta­nács ünnepi ülésén kihirdette. Ezzel hazánk történelmének új fejezete nyílt meg. A kassai kormányprogram kihirdetésének napján a szovjet hadsereg győzedelmes egy­ségei felszabadították Bratislavát és gyors ütemben nyomultak a cseh és morva területek felé, ahol a fasiszta banditák kétségbeesett védekezésre sáncolták el magukat. A felszaba­dított Szlovákia számtalan sebből vérzett. Kö­zel 100.000 ház pusztult el, illetve sérült meg a harcok folyamán. 3000 kilométer vasútvonal volt tönkretéve, 1000-nél több híd felrobbant­va, a mozdony- és vasúti kocsiállomány nagy­része elhurcolva vagy üzemképtelen állapotban volt. Míg Cseh- és Morvaországban a nemzeti felszabadító küzdelem a CSKP vezetése mellett tetőpontjához közeledett, Szlovákiában dolgozó népünk a forradalmi nemzeti bizottságok segít­ségéve! megkezdte a háborús pusztítás által okozott károk eltávolítását és a Szlovák Nem­zeti ' Tanács útján törvényerejű rendeletekkel szentesitette a dolgozók forradalmi követelmé­nyeit Mindezen körü'ménvek a kassai kormány­programban egységes és átfogó kifejezést nyer­tek és a Nemzeti Frontba tömörült tömege­ket azok végrehajtásához mozgósították. E kö­vetelmények legfontosabb részei a következők voltak: Hazánk felszabadítása és külpolitikánk vezérvonala Az 1945 áprilisában fennálló katonai hely­zetből kiindulva a kassai kormányprogram a Nemzeti Front kormányának legfontosabb fel­adatául Csehszlovákia népei katonai erőfeszíté­sének fokozását, az ország egész területének a fasiszta betolakodóktól való megtisztítását je­lölte meg és minden más feladatot ennek a célnak rendelt alá. Ezzel kapcsolatban a kormány az előrenyo­muló szovjet hadsereg támogatása érdekében minden szükséges lépést megtett; intézkedett a közlekedés felújításáról, a szovjet katonai egységek szükségleteinek kielégítéséről. A fel­szabadított területeken folytatódott a katona­köteles polgárok mozgósítása és ezúton az új csehszlovák hadsereg további egységeinek fel­állítása és a még megszállt területeken a fegy­veres felkelés és a partizánharcok megszer­v ezése. A kormányprogram ugyanakkor leszögezi, hogy hazánk külpolitikáját a Csehszlovákia és a Szovjetunió között megkötött barátsági, köl­csönös segélynyújtási és a háború utáni együtt­működést szabályozó szerződés alapelvei irá­nyítják és ez az együttműködés katonai, poli­tikai, gazdasági és kulturális térre egyaránt kiterjed. A kormányprogram e nyilatkozata dol­gozó népünk azon meggyőződésének adott kife­jezést, hogy a Szovjetunió az egyetlen baráti állam, mely a legnehezebb időkben is áldozatot nem kímélve segített, a fasiszta betolakodóktól megszabadított bennünket és a felszabadítás után nemzeti és állami önállóságunkat biztosít­ja és szebb jövőnk békés felépítését lehetővé teszi. v A külpolitikai irányvonal lerögzítéséhez tar­tozik a kormányprogram további nyilatkozata is, mely szerint a kormány a Szovjetunióval és a többi demokratikus állammal karöltve vesz részt a német kérdés megoldásában és a béke megszervezésében. Az államhatalom és igazgatás új alapjai A kassai kormányprogram leszögezi, hogy köztársaságunkban az államhatalom egyetlen forrása a nép és hogy a kormány könyörtele­nül harcol minden fasiszta elem eltávolításáért. Ez a nyilatkozat új alapokra fektette az állam­hatalom szervezetét. Az 1920-as alkotmánnyal ellentétben, melyben a „nép hatalma" csak írott malaszt maradt, most a nép, tehát a vá­rosok és falvak összes dolgozóinak tényleges államhatalmát a munkásosztály és az ennek élén álló CSKP biztosította elsősorban azzal, hogy a Nemzeti Frontba tömörülő demokra­tikus erőket a fasiszta elemek elleni küzde­lembe bekapcsolta. A fasiszták és kollaborán­sok elleni harc minden formája, a náci bűnö­zők, árulók és segítőtársainak megbüntetése, a kollaboráló politikai pártok feloszlatása, a fa­siszták és kollaboránsok vagyonának elkobzása — mindez egyben osztályharc is volt, mivel az árulók és kollaboránsok zöme a hazai nagy­tőkések, bankárok és nagybirtokosok köréből származott. E politikai és gazdasági intézkedé­sek eredményeként a cseh és szlovák nagy­tőke gazdasági és politikai ereje lényegesen meggyöngült és a dolgozó nép hatalmi hely­zete erősbödött. Ugyanakkor a hatalmi harc győzedelmes befejezésének alapvető biztosíté­kát a CSKP-nak a Nemzeti Frontban elfoglalt vezető szerepe biztosította. A népi demokratikus állam szocialista fejlő­désének szemszögéből elsőrangú fontossággal bír a régi burzsoá közigazgatási szervezet el­távolítása és az új forradalmi nemzeti bizott­ságok egységes, a nép által választott és el­lenőrzött, a nép által visszahívható államhatal­mi és igazgatási szervezetének megszilárdítása. A hatalomra jutó munkásosztály elsőrangú for­radalmi feladatát képezi a burzsoá államgépe­zet szétzúzása és a szocialista államszervezet fokozatos kiépítése. Nemzeti és demokratikus forradalmunk sajátos körülményei között a nemzeti bizottságok szervezete, mely a dolgozó tömegeknek az államhatalomban és igazgatás­ban való közvetlen részvételét biztosította, a szocialista forradalomba való átmenet egyik feltétele volt. idetartoznak a kassai kormányprogram, to­vábbi intézkedései is, melyekkel az államszer­veknek a megbízhatatlan elemektől való meg­tisztítását, a politikai, szakszervezeti, szövetke­zeti, kulturális és egyéb önkéntes tömegszer­vezetek felállítását rendelte el és a nők követ­kezetes egyenjogúságát, a választójog demok­ratikus kiterjesztését, a mukához való jogot stb. deklarálta. A kormányprogram e részében a polgári szabadságjogok, a dolgozók gazda­sági és szociális érdekei a szocialista demokrá­cia elvének megfelelően olyan kifejezést nyer­tek, amely a további forradalmi fejlődésnek fél­reérthetetlen irányt adott. Á hadsereg újjászervezése A népi demokratikus állam biztonságának, önállóságának, békés fejlődésének kérdése az új csehszlovák hadsereg kiépítésével szoros összefüggésben állott. A kassai kormányprogram ezért kijelenti, hogy a csehszlovák hadseregnek a szovjet hadsereggel való harcos együttmű­ködését meg kell szilárdítani, mert a szovjet hadsereg az uj. vaióban demokratikus és anti­fasiszta csehszlovák hadseregnek példaképe. A kormányprogram ez irányban a következő alapelveket fektette le: az ú; csehszlovák had­sereg felszerelése és kiképzése a szovjet had­sereg mintája alapján lesz megszervezve, hogy következetesen demokratikus, a népnek szol­gáló hadsereggé váljék, mely a nép akaratát teljesíti, a nép bizalmát és szeretetét élvezi. Az új csehszlovák hadsereg demokratikus és öntudatos fegyelmen alapszik, ezért végezni kell a hadsereg „politikamentességével" és új, demokratikus és antifasiszta tisztikart kell ki­építeni. A kassai kormányprogram előrelátását a hon­védelem terén csak ma értékelhetjük kellően, amikor az imperialista háborús uszítók bűnös politikája folytán előállott nemzetközi helyzet­ben népi demokratikus hadseregünk a Szovjet­unió által vezetett béketábor fegyveres erejé­nek részeként a demokrácia és szabadság, az önállóság és a világbéke megvédésére készen áll. A nemzetiségi problémák megoldása A nemzeti egység kifejlesztésének előfeltéte­le a cseh és szlovák nép teljes egyenrangúsítása volt. Ezt a problémát a kassai kormányprogram a lenini-sztálini tanítás alapján, a szlovák nem­zet teljesjogúságának elismerésével, a cseh és szlovák nemzet legszorosabb testvéri köteléké­nek megerősítésével oldotta meg. Ez a megoldás egyúttal a CSKP nemzetiségi politikájának győzelmét jelentette, annaik a po­litikának győzelmét, mely a burzsoázia osztály­uralma idején nem valósulhatott meg. A kassai kormányprogram végleg száműzte a burzsoázia által erőszakkal kifejlesztett és a londoni emig­ráció által képviselt „egységes csehszlovák nemzet" reakciós elméletét. A cseh és szlovák nép egyenrangúságából következik a szlovák nép államjogi helyzete a közös és egységes Csehszlovák Köztársaságban. Az ezzel összefüggő külön államhatalmi és igaz­gatási szervek működési körét a kassai kor­mányprogram jogilag lerögzítette, kijelentvén, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács az államhatalom hordozója Szlovákiában és a Megbízottak Tes­tülete ennek végrehajtó szerve. A szlovák nem­zet gazdasági, szociális és kulturális egyenran­gúsága Szlovákia iparosítása és mezőgazdasá­gának fellendülése útján érhető el. E feladat elvégzése a kormányprogram fontos részét ké­pezi. Csehszlovákia nemzetiségi problémái legfon­tosabb részének megoldására ily módon adva voltak az előfeltételek; az elmúlt tíz évben elért gazdasági és kulturális átalakulások iga­zolják az e téren elért eredményeket és biztos alapot nyújtanak a jövőben is a burzsoá nacio­nalista csökevények maradéktalan eltávolításá­ért vívott következetes és szívós küzdelem számára. ^ A kassai kormányprogram végrehajtása so­rán, a győzedelmes február után bekövetkezett új viszonyok között, a belső reakció és a párt­ba betolakodott burzsoá nacionalisták veresége és eltávolítása után, pártunk és kormányunk a köztársaság nemzeteinek és nemzetiségi cso­portjainak egyenrangú és szabad fejlődése ér­dekében a magyar, ukrán és lengyel dolgozók problémáinak megoldásán fáradozott. Alkotmá­nyunk és egyéb törvényeink a nemzetiségi cso­portoknak gazdasági, politikai és kulturális téren a szabad fejlődéshez minden lehetőséget megad­nak. Nemzeti Bizottságainknak sokezer magyar nemzetiségű tagja van, a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba a legutóbbi válasz­tásoknál 21 magyar nemzetiségű képviselő ke­rült. A múlt évben 122 magyar középiskola. 4 magyar ipariskola és 3 magyar gazdasági is­kola működött és a pedagógiai főiskolán a ma­gyar nyelvnek külön tanszéke van. A Csemadok, amelyet az állam magas anyagi támogatásban részesít, biztosítja a magyar kultúra fejlődését ugyanúgy, mint a magyar színházak és népi együttesek. A magyar nyelv használata hiva­talainkban és bíróságainkon biztosítva van. E kérdéssel kapcsolatban nem szabad azon­bai? elfelejtenünk, hogy a burzsoá nacionaliz­mus azon kapitalista csökevényekhez tartozik, mely az emberek tudatában mély gyökeret vert és ezért eltávolításának szükségességét nem szabad szem elől veszteni. Küzdenünk kell a proletár internacionalizmus elvének megszilár­dításáért, mert Bacílek elvtárs szavaival élve: „összes polgáraink nemzetiségre való tekintet nélkül köztársaságunkban hazájukra találtak és a közös célért, a szocializmus felépítéséért, a köztársaság összes dolgozóinak boldog életé­ért fáradoznak." A nemzeti zárgondnokságok és a földreform A kassai kormányprogram gazdasági jellegű intézkedései a nemzeti és demokratikus for­radalom továbbfejlesztése és a dolgozó nép ál­lamhatalmának kiépítése érdekében elsőrangú fontossággal bírtak. Ide tartoztak az ellensé­gek és árulók birtpkainak elkobzása, a nem­zeti zárgondnokságokra (národná správa) és a földreformra vonatkozó határozatok. A nemzeti zárgondnokságok útján alapjában véve a munkásellenőrzés egy sajátos és átme­neti formája valósult meg a tőkések, földbirto­kosok, részvénytársaságok és bankok vagyon­tárgyainak nagv részére vonatkozóan. Ezzel az intézkedéssel megtörtént a tőkések kisajátítá­sát célzó első lépés, melyet - a kassai kor­mányprogramban előre jelzett és 1945 őszen megvalósított - a nagyipari kulcspozíciók, a közlekedés, a pénzügy államosítása követett. A kassai kormányprogram elrendelte a nagy­birtokosok. nemesek, kolaboránsok, kapitalista társaságok földbirtokának ellenérték nélküli el­kobzását a valóban demokratikus földreform végrehajtása céljából. Az elkobzott mezőgaz­dasági területeket a kormányprogram értelmé­ben a kis- és középparasztok és mezőgazdasá­gi munkások között osztották fel és a felosz­tást a nemzeti bizottságokból és a földművesek­ből összeállított földosztó bizottságok tevékeny részvétele mellett hajtották végre. A földre­formra vonatkozó intézkedéseket a belső reak­ció képviselőinek ellenállásával szemben kellett megvalósítani és e küzdelem folyamán paraszt­ságunk rájött arra, hogy érdekeinek megvédé­sét csak a munkásosztálytól és a CSKP-töl várhatja. A munkás- és parasztszövetség tovább erő­södött az első köztársaságbeli földreform reví­zióiának folyamán, melynek második. 1948. feb­ruár utáni szakasza a földbirtokos osztály ha­talmának véget vetett hazánkban és a munkás­paraszt szövetséget-népi demokráciánk szocia­lista fejlődésének politikai alapját — megszi­lárdította. • * # A kassai kormányprogram kihirdetése óta dolgozó népünk nagy utat tett meg. Az elért eredmények e program megvalósítását hozták magukkal, sőt annak tartalmát több irányban túl is haladták. Mindennek ellenére a kassai kormányprogram történelmi jelentősége tíz év távlatából is igen jelentős maradt és e tény most, amikor felszabadulásunk tizedik évfordu­lóját ünnepeljük, különös kiemelést érdemel. A kassai kormányprogram történelmünk egyik legfontosabb dokumentuma, mert ez az okmány irányt adott első népi forradalmunknak, mely­ben a munkásosztály, élén a CSKP-val vezető szerephez jutott, vezető szerepét megszilárdí­totta és népi demokráciánkat a szocializmus felépítésének útjára vezette. Az a tény, hogy a szocializmus építése során a kassai kormány­program kereteit messze túlléptük, hogy e program megvalósítása folyamán és a Nem-, zeti Front politikájával a reakció igazi arcáról lerántottuk az álarcot, egymagában is igazolja a CSKP politikájának helyességét, mely a kas­sai kormányprogramba foglalva dolgozó népünk forradalmi harcának győzedelmes befejezését biztosította. A kassai kormányprogram intézkedéseit ta­nulmányozva ma tisztán látjuk, hogy e prog­ram kihirdetésétől a győzedelmes februárig egyenes és előrelátott út vezetett, hogy ha­zánkban e program megvalósítása tette lehe­tővé a proletárdiktatúra népi demokratikus ál­lamformájának kiépítését. A kassai kormányprogram befejező monda­tai is igazolják ezt a történelmi tényt: „Az új kormány, hazai földön, felelősségteljes hivata­lába lépve, nem titkolhatja el népünk előtt, hogy a mély sebek meggyógyításáfooz, melyeket al­jas ellenségek és árulók ejtettek nemzeteink testén, még nehéz, tövises, áldozatokkal és fá­radságos munkával telített út vejiet. Az új kormány azonban népünknek a front mindkét oldalán egyet megígérhet: hogy a kormány az általa elfogadott programot legjobb tudása és lelkiismerete szerint teljesíteni fogja és min­denkor és mindenütt nemzeteink és köztársasá­gunk érdekeinek megfelelőén fog eljárni és nem engedi meg, hogy a felszabadított köztár­saságban az élősdi egyének és csoportok ki­zsákmányoló érdekei a városok és falvak dol­gozó népének érdekeit uralják. A kormány szi­lárdan hisz népünk nagy alkotó képességeiben, mindent megtesz ezen alkotó képességek kifej­téséért, és kifejlesztéséért oly módon, hogy demokratikus úton fogja szervezni és támo­gatni nemzeteink legszélesebb rétegeinek rész­vételét a mindennapi politikai, gazdasági, szo­ciális és kulturális életben, hogy így váljék valósággá az, hogy a nép tényleg az államha­talom egyetlen forrása." Felszabadulásunk tizedik évében megelége­déssel állapithatjuk meg, hogy népi demokrá­ciánk kormányai a kassai nyilatkozatot teljesí­tették és bizalommal tekintünk a jövőbe, mert tudjuk, hogy dolgozó népünk pártunk vezetése mellett továbh halad a szocializmus békés épí­tésének útján. Vietor Márton 1

Next

/
Thumbnails
Contents