Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-26 / 98. szám, kedd

* 1955. 'április 23. IIISZO Előre új győzelmek' felé a szocializmus építésében visszamaradt agrárországból fejlett iparral rendelkező, pezsgő életet élő országgá válik. Szlovákia népe demokratikus köz­társaságunk fennállásának elmúlt tíz esztendeje alatt óriási lépést tett előre­a kultčru. a társadalmi haladás, a tudomány, a művészet és a művelődés terén. A gazdasági fellendülés meg­teremtette a szlovákiai szellemi élet és általában a szlovák kultúra példátlan felvirágzásának előfeltételeit — azét a kultúráét, amely tartalmában szocia­lista és formájában nemzeti. Népi de­moV-aUkus Csehszlovák Köztársasá­gunk kulturális forradalmának fontos részei azok a forradalmi kulturális át­alakulások, amelyek Szlovákiában men­tek végbe. A szlovák kultúra sikerrel folytatja haladó hagyományait és köz­vetlenül merít a cseh kultúra és mű­vészet gazdag örökségéből, jelenkori alkotó munkájából. Hasonlóképpen a cseh kultúra és művészet is sok ihle­tet merít a szlovák kulturális érté­kekből. Hallatlan változások mentek végbe e téren Szlovákiában. Ennek legmeg­győzőbb bizonyítéka a különféle kul­turális, társadalmi és egészségügyi in­tézmények fejlődése, amely kiegészíti a szlovákiai dolgozók életszínvonalŕ emelkedésének képét. A háború előtti 1937. évben Szlovákiában pl. csak két állandó színház, 196 mozi, egyetlen főiskola, 160 óvoda működött. Ma Szlo­vákiában 12 állandó színház, 940 mozi, 12 főiskola és 1736 óvoda van, A há­ború előtt Szlovákiában a főiskolai hall­gatók száma 2000 volt, ma meghaladja a 14 ezret. A háború előtt a szlovákiai szakiskolákon alig 10 ezer diák tanult, ma számuk eléri a 37 ezret. Ezeket az ere 'menyeket csakis azért érhettük el, mert népi demokratikus köztársasá­gunk van, amelynek vezető ereje a nemzetiségi politika marxista-leninista elveit következetesen valóra váltó kommunista pártunk. Pártunknak és minden egyes kom­munistának mindenkori és jelentős kö­telessége. hogy éberen védelmezze és szüntelenül szilárdítsa és erősítse ha­zánk egységét, teljességét, szilárd összefogását és nagyfokú védelmi ké­pességét. Feltétlenül szükség van ar­ra is, hogy az emberek gondolkodásá­ba és minden dolgozó szívébe fáradha­tatl nul és rendszeresen beoltsuk an­nak tudatát, hogy csakis népeink szo­ros összefogása a népi demokratikus államban biztosíthatja a szocializmus­hoz vezető utunk győzelmét. Orszá­gunkban tönkrevertük a burzsoázia szándékait, amellyel továbbra is fenn akarták tartani a nemzetiségi egye­netlen-éget és gyűlölködést akartak szítani nemzeteink között. Szétzúztuk ezeket a törekvéseket, de teljesen még nem semmisítettük meg. Hisz a kapitalizmus évszázados csöke­vényeiről van szó, amelyek mélyen gyökereznek az emberek gondolkodá­sában és amelyeket tudatosan és mes­terségesen táplálnak idehaza a kizsák­mányoló osztályok maradványai, külö­nösen pedig ellenségeink külföldi rádió­állomásai. E téren nehéz a harc és ez a küz­delem sok erőt és kitartást igényel. Sztálin elvtárs már a Szovjetunió Kommunista Pártjának XVII. kong­resszusán megállapította, hogy „az emberek tudatában élő kapitalista csökevénjek a nemzetiségi kérdésben sokkal ellenállóbbak, mint bármely más téren. Ellenállóbbak, mert nemzeti köntössel álcázhatják magukat." Kötelességünk tehát, hogy lépten­nyomon a legkeményebben küzdjünk az emberek gondolkodásában élő csö­kevén.vek, a reakciós burzsoá ideoló­giák ellen Feltétlenül küzdenünk kell a bur/soá nacionalizmus megnyilvá­nulásai ellen csakúgy, mint ez ideoló­gia minden hirdetője ellen is és ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy az a lakosság fejlődésében elmaradt, de egyébként becsületes rétegei igen könnyen kerülnek ezeknek az ellen­séges nézeteknek h befolyása alá. Dolgozó népünk túlnyomó többsége már felismerte, hogy nemzeteink nem­zeti szabadsága, állami függetlensége és szocialista fejlődése csakis közös népi demokratikus államunk keretében és a Szovjetunióhoz fűződő szoros testvéri szövetségünk alapján biztosít­ható. Ennek ellenére azonban lépten­nyomon találkozunk a burzsoá nacio­nalizmus veszedelmes megnyilvánulá­saival, elsősorban egyik formájával — a néppárti szeparatizmussal, — ame­lyet a maga-s egyházi hierarchia ré­széről Szlovákiában tudatosan élesztett reakciós tévhitek táplálnak. A bur­zsoá nacionalizmus elleni harc meg­követeli, hogy a dolgozó nép között rendszeresen terjesszük a marxizmus­leninizmus eszméit, a proletár nem­zetköziség és a szocialista hazafiság eszméjét. A burzsoá nacionalizmus szerfölött káros és ellenséges irányzata nyilvánul meg pl. abban, hogy egyes szlovákiai gazdasági dolgozók nem az országos érdekek szempontjából tekintenek az ipar és a mezőgazdaság fontos kérdé­seire és ezt az eljárásukat állító­lagos nemzeti érdekekkel indokolják. Helyenként még súrlódások tapasz­talhatók a cselv és szlovák dolgozók között, és ezzel kapcsolatban termé­szetesen hangsúlyozni kell azt is, iiogy a cseh országrészek dolgozói sem jár­nak el mindig helyesen. Szlovákiában a szlovák nemzet mel­lett további nemzetiségek élnek, ma­gyarok és ukránok. Államunkban az ezekhez a nemzetiségekhez való vi­szony kérdését is a marxista-leninista nemzetiségi politika helyes elvei sze­rint oldottuk meg, biztosítottuk egyenjogúságukat, gazdasági és kultu­rális fejlődésük minden lehetőségét. De ezen a vonalon is, az említett nemzetiségekhez va'ó viszony vonalán még találkozunk burzsoá nacionalista megnyilvánulásokkal, amely jelensége­ket és okozóit feltétlenül le kell lep­lezni és ártalmatlanná kell tenni. A párt tagjainak, járási bizottságai­nak és alapszervezeteinek fáradhatat­lanul rá kell mutatniuk a nacionalista nézetek ártalmasságára, le kell lep­lezniük e nézetek hirdetőit és minden dolgozót arra kell vezetniök, hogy minden erejükből harcoljanak szocia­lista országépítésünk további sike­reiért. A pártunk X. kongresszusán kitű­zött irányvonalak végrehajtásában minden szakaszon nem csekély fel­adatok hárulnak a szlovákiai állami és gazdasági szervekre. Igaz, sok mi­nisztérium számára a köztársaság még mindig Ostravanál és Gottwal­dovnál végződik, ami semmi esetre sem helyes. A központi szervek arra valók, hogy gazdasági szervező mun­kájukkal biztosítsák az országos fel­adatok sikeres teljesítését és az egész köztársaság keretében oldják meg a problémákat. Érthető, hogy ez csakis a Megbízottak Testületével és egyes megbízotti hivatalokkal szoros együtt" működésben lehetséges. A Megbízottak Testületének és szerveinek az a feladata, hogy hatás­körükben, szlovákiai viszonyok szem­pontjából biztosítsák a szocialista or­szágépitést, operatívan, bürokrácia­mentesen, kezdeményezően dol­gozzanak, fontosságuk és felelősségük teljes tudatában. Elsőrendű feladat, hogy fokozzuk a Megbízottak Testü­letének felelősségét a párt és kor­mány kitűzte feladatok biztosításáért és végrehajtásáért. Sokkal magasabb színvonalra kell emelni az egyes meg bízotti hivatalok és az egész Megbí­zottak Testülete gazdasági, szervező és mindenekelőtt irányító feladatát, elsősorban abban az értelemben, hogy a megbízotti hivataloknak kezdeménye­zően kell megoldaniuk az egyes sür­gető kérdéseket. Munkájuk egyelőre kevéssé hatásos és ami a legmeg­f.ntolandóbb, nem egyszer igyekez­nek megszabadulni a felelősségtől és a hatáskörükbe tartozó ügyeket meg­oldás céljából a központi szervek elé tei jesztik. Lényegesen meg kell javítani a S. lovák Nemzeti Tanácsn&k, a leg­főbb szlovákiai választott szervinek és képviselőinek munkáját. A pátt s/ervei, a szlovákiai központi párt­bizottság és a párt kerületi bizott­sigai elsősorban a kommunista kép­viselőket ösztönözzék arra, hogy vá­lasztókerületükben az üzemekben és falvakban a választók között rend­szeres öntudatosltó és nevelőmunkát fejtsenek ki. Képviselőink gyűléseken, nyilvános rendezvényeken, a választókkal foly­tatott vitákban és beszélgetésekben végezzenek fáradhatatlan agitációs és propagációs munkát, ösztönözzék és mozgósítsák az embereket szocialista országépítésünk feladatainak követ­kezetes elvégzésére. Hasonlóképpen elkerülhetetlen, hogy magasabb színvonalra emeljük a min­denfokú nemzeti bizottságok munká­j'it. Egy évvel ezelőtt ezer meg ezer szlovákiai dolgozót választottak be a nemzeti bizottságokba, további ez­rek a nemzeti bizottságok állandó szakbizottságaiban fejtenek ki tevé­kenységet. De ezzel nem elégedhe­tünk meg. Hisz éppen a nemzeti bi­zottságok révén vesz részt népünk közvetlenül az állam igazgatásában és ezért múlhatatlanul szükséges, hegy tovább szilárdítsuk és bővítsük a nép és a nemzeti bizottságok kap­csolatait. Szlovákia Kommunista Pártja — a CSKP szilárd harci osztaga Kommunista pártunk az a döntő té­nyező, amelytől közvetlenül függ szo­cialista országépítésünk további fel­lendülése és menete. Ott, ahol a párt megfeszíti erejét, ahol aktívan mű­ködnek a párt szervei és szervezetei, ahol céltudatos munkát fejtenek ki a kommunisták, ott minden, bármily tiehéz feladatot is sikeresen mego'­danak. Szlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákia Kommunista Pártjának elválaszthatatlan részeként és oszta­gaként szocialista országépftésünk minden szakaszán sok jó és becsületes munkát végzett. Napról napra nőnek azonban a fel­adatok, amelyeket magunk elé tü­zünk. Ez megköveteli, hogy ugyan­csak napról napra fokozódjék és ja­vuljon pártmunkánk, hogy szcrcSabb­ra fogjuk a párt sorainak egységét, hogy megnőjjön minden egyes párt­szervezet cselekvőképessége. Pártunk fejlődésének és összefogá­sának első feltétele, hogy az eddi­ginéi sokkal nagyobb gondot fordít­sunk az ideológiai munkára és rend­szeresen emeljük minden kommunista eszmei színvonalát. Szóltam a bur­zsoá nacionalizmus megnyilvánulásai­ról, amelyeknek gyökerei Szlovákiá­ban, mindenekelőtt a vallási ^tévhitek­kel egybefonódó régi néppárti szepa­ratizmusban keresendők. Ezek ellen a jelenségek ellen csakis akkor küzd­hetünk hathatósan, ha fokozott igye­kezettel törekszünk arra, nogy a kom­munistákat és minden dolgozót a marxizmus-leninizmus eszméinek szel­lemében tanítsuk és neveljük. Nevelő és öntudatosító munkánk minden ellanyhulása szabad kezet biztosít az osztályellenségnek arra, hogy terjessze ellenséges nézeteit. Ezt semmi esetre sem tűrhetjük. Széles­körűen ki kell fejlesztenünk a nép tömegeiben felvilágosító és nevelő ­munkánkat, a dolgozókat odaadásra kell nevelnünk népi demokratikus ál­lamunk iránt, meg kell acéloznunk a kommunisták hűségét a párt fenn­költ eszméi iránt, növelnünk kell so­ha nem múló szeretetüket pártunk iránt. Egész népünket a proletár nemzetköziség és szocialista hazafi sáy szellemében kell nevelnünk, sze­retetre és odaadásra felszabadítónk, a Szovjetunió iránt és meg kel 1 ed­zeni dolgozóinkat a szocializmus ügyéért vívandó harcra. Éppen e napokban emlékezünk meg a halhatatlan Lenin születésének 85. évfordulójáról. Legyen ez az alkalom fontos ösztönzőnk arra, hogy elsa­játítsuk a marxizmus-leninizmus győzhetetlen tanítását. Pártmunkánk másik fontos követelménye, hogy szünteleíiül növeljük és erősítsük a párt befolyását életünk minden sza­kaszán. Az eddiginél sokkal nagyobb mertékben kell hatni a dolgozók szé­les tömegeire, meg kell nekik ma­gyarázni a belpolitikai és a nemzet­közi élet fontos kérdéseit és a poli­tikai tömegmunka fejlesztése alapján a pártunk kitűzte merész célok ha­tározott megvalósítására kell őket mozgósítani. Ez elsősorban megköveteli, hogy minden téren helyesen érvényesítsük a párt vezető szerepét. Minden egyes kommunista kötelessége, hogy a gond­jukra bízott szakaszon érvényre jut­tassák a párt vezető szerepét. De a vezető szervek munkájának nem vala­mi jó bizonyítványa az a tény, ha egyes elvtársak helytelenül képzelik el a párt vezető szerepének érvénye­sítését abban az értelemben, hogy a gondjaira bízott helyen parancsolgat, diktál és azt hangoztatja, hogy a párt, az alapszervezeti vagy a járási párt­bizottság ilyen, vagy amolyan érte­lemben döntött. A párt vezető szere­pének helyes gyakorlása lényegében egészen más. Abban áll, hogy a gaz­dasági szervekben, nemzeti bizottsá­gokban, tömegszervezetekben dolgozó kommunisták úgy érvényesítik a párt irányelveit, hogy azokat valamennyi pártonkívüli is magáénak vallja és a kommunistákkal vállvetve törekedjék megvalósításukra. A párt vezető szerepének helyes ér­vényesítése nagy követelményeket tá­maszt a pártszervek és szervezetek, járási és kerületi bizottságok, vala­mint az alapszervezetek munkájával szemben. E feladat megköveteli, hogy rendszeresen foglalkozzunk az embe­rekkel, konkrét feladatokat bízzunk a kommunistákra, ellenőrizzük munká­jukat és támogassuk őket a rájuk bí­zott feladat jó elvégzésében. A feladatok biztosításában minden az emberektől függ, akik e feladatokat megoldják és annak ellenőrzésétől, ho­gyan hajtják végre a szóbanforgó fel­adatokat. • További fontos feladat, amely Szlo­vákia Kommunista Pártja előtt fel­merül, a kádermunka lényeges meg­javítása. A szlovákiai kerületi és já­rási pártértekezletek megmutatták, milyen kevéssé ismerjük még az em­bereket. Nem egyedülállók azok az esetek, hogy az elvtársak verejtékezve igyekeztek újabb jelölteket felhaj­' szólni, hogy betölthessék a megválasz­tandó pártszerveket, az értekezlete­ken pedig tucatszámra szólaltak fel az olyan elvtársak, akik lángoló lel­kesedéssel küzdenek a szocializmus felépítéséért, mélységes tárgyi isme­rettel beszéltek a különféle fontos problémákról, merészen feltárták a hibákat és határozottan rámutattak további előrehaladásunk útjára. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a X. pártkongresszus irányelvé­nek valóra váltása az emberektől függ, és hogy a kitűzött feladatokat a gyá­rakban és falvakon, az egyes munka­helyeken, vállalatokban, a földműves­szövetkezetek földjein, gépállomáso­kon váltják valóra. Ez tehát megkö­veteli, hogy az említett helyeken mi­nél jobban fokozzuk pártunk tevé­kenységét, a helyszínén és a dolgok ismeretében irányítsuk a munkát és megszilárdítsuk elsősorban a járási bizottságok és az alapszervezetek kapcsolatait. Ezt az irányt követi, a pártapparátus új szisztemizálása is, az a körülmény, hogy a járási párt­bizottságok mellett oktatók hálózatát építjük ki, akik elősegíteni hivatottak a fajvak és gépállomások pártszerve­zeteinek munkáját. Sikeres előrehaladásunk biztosításá­nak mozgató ereje, hogy széleskörűen kifejlesszük a nyílt és bátor kom­munista bírálatot és önbírálatot. Ez pártéletünk egyik alapelve, amelynek felmérhetetlen jelentősége van a párt­szervezetek aktivitásának fejlesztésé­ben, a feladataink végrehajtásáért ví­vott harcban. A párt szerveinek és szervezeteinek kötelessége, hogy po­litikai és szervező munkájukban kö­vetkezetesen ügyeljenek a párt bel­ső élete ezen elvének betartására és könyörtelenül üldözzenek minden olyan jelenséget, amely a bírálat és önbí­ŕ rálát korlátozására, megbénítására, sőt elnyomására vezetne. Végül, elvtársak, fokozni kell népünk éberségét és harci készenlétét az osz­tályellenséggel szemben. A nemzet­közi feszültség kiéleződésének idején, amelyet az amerikai imperialisták idéztek elő, népünknek is fokozott éberséggel kell szembeszállnia az osz­tályellenség törekvéseivel, amelyekkel meg akarja zavarni szocialista ország­építésünket. Számos, a múltból szár­mazó példa mutatja, hogy az ame­rikai háborús gyújtogatok a nemzet­közi jog minden szokásával és elvével ellentétben szemérmetlenül használ­ják fel a zsoldjukba szegődött kárte­vőket és kalózokat arra, hogy lehe­tetlenné tegyék a béke és demokrá­cia táborához tartozó országok zavar-f talan fejlődését. Az amerikai imperia­listák Nyugat-Németországban és egyebütt egész iskolahálózatot létesí­tettek, ezekben a „tanintézetekben", kártevőket képeznek ki, akiket a né­pi demokratikus államokba küldenek, hogy zavarják a dolgozó nép munká­ját. Az amerikaiak száz meg százmil­lió dollárt fordítanak erre a célra. Nagy figyelmet szentelnek köztársa­ságunknak is. Illegális kémcsoporto­kat szerveznek, amelyek elsősorban a levitézlett burzsoázia tagjaira támasz­kodnak, szüntelenül kártevőket, felfor­gatókat küldenek országunkba. Pártunknak fokozott erővel kell ar­ra törekednie, hogy leleplezze az el­lenség szándékait és lehetetlenné te­gye kártevő működését országunkban. A munkahelyen is nagyobb éber­séget kell tanúsítanunk és figye­lembe kell vennünk minden visszássá­got. Nagyobb figyelmet kell fordítani azokra az emberekre is, akik nem ro­konszenveznek népi demokratikus rendszerünkkel, fel kell figyelnünk minden idegen és ellenséges szellemű köztársaságellenes szóra és tettre, mert mögötte rendszerint az osztály­ellenség szándékai rejlenek. Be kell tartani, következetesen ér­vényesíteni és alkalmazni kell a szo­cialista törvényességet és az állami fegyelmet. Egész dolgozó népünk megbontha­tatlan összefogása, odaadása a szocia­lizmus ügye iránt, nagyfokú ébersége és készenléte az a hathatós fegyver, amely meghiúsítja az ellenség törek­véseit. Pártszervezeteinknek ez irány­ban is rendszeresen nevelni és vezet­niök kell a párt minden tagját és egész népünket. A kommunisták, a párt szervei és szervezetei hivatottak a dolgozók élé­re állni, rettenthetetlenül és merészen harcra vezetni őket a szocialista or­szágépítés győzelméért. Elsősorban a párt munkájától függ minden, elvtár­sak. Pártunk Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy Szlovákia Kommunista Pártja megsokszorozza erőit és tántoríthatatlanul vezeti Szlo­vákia egész dolgozó népét a kitűzött célok elérésére. Beszédem végére értem, elvtársak. Világosan rajzolódik előttünk utunk további iránya, amelyet a párt X. kongresszusa tűzött elénk. Arro' van szó, hogy merészen haladjunk előre, a szocializmus felépítése felé hazánk­ban. Arról van szó, hogy ebben az évben, amikor hazánkban a szovjet hadsereg által való felszabadítása ti­zedik évfordulóját ünnepeljük, újabb nagyszerű győzelmeket érjünk el. Pár­tunk és körötte tömörülő népünk ke­zeskedik arról, hogy miénk lesz a győ­zelem. Éljen és virágozzék népi demok­ratikus Csehszlovák Köztársaságunk, a csehek és szlovákok szocializmust építő hazája! Erősödjék szövetségünk és barát­ságunk felszabaditónkkal, a legyőzhe­tetlen Szovjetunióval! Éljen Szlovákia Kommunista Pártja, drága pártunknak, Csehszlovákia Kom­munista Pártjának szilárd harci osz­taga! Dicsőség tanítónknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának! Dicsőség győztes pártunknak, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának!

Next

/
Thumbnails
Contents