Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-26 / 98. szám, kedd

4 UJSZ® 1955. április 26. Előre új győzelmek felé a szocializmus építésében szlovákiai falvak élete. Kétségtelen, hogy a dolgozó parasztság hasonlíthatatlanul jobban él, mint bármikor azelőtt, a tőkések uralma Idején. Sokáig tartana felsorolni mindazokat a vívmányokat, amelyeket dolgozó parasztságunk elért népi demokratikus rendszerünkben. Megváltozott a népi demokratikus rendben a parasztság politikai és gazdasági helyzete a tőkés rendszerhez képest, amely kíméletlenül kizsákmányolta és nyomorba döntötte. Hála a népi demokratikus rendnek, megváltozott a mezőgazdasági termelés módja is. A szlovákiai falvakban rohamos léptekkel halad előre a gépesítés, amely megkönnyíti a parasztok munkáját és lényegesen hozzájárul a mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséhez. A háború előtti 30-as évekhez képest Szlovákiában a traktorok száma 721 százalékkal emelkedem. A gép- és traktorállomásokra egyre több olyan gép érkezik, amelyet azelőtt falun nem ismertek. 1952-ben Szlovákiában 171 gabonakombájn volt. Két esztendő múltán, 1954-ben számuk 634-re emelkedett. A falu új életéről tanúskodik az a tény, hogy már több, mint 1420 szlovákiai községben a kis- és középparasztok az újmódszerü közös gazdálkodás mellett döntöttek és magasabb típusú egységes földművesszövetkezeteket alakítottak. A szlovákiai foldművesszövetkezetek közel 720 ezer hektár termőterületen gazdálkodnak és a szövetkezetekben közel 92 ezer parasztgazdaság tömörül kereken 108 ezer taggal. Minden szlovákiai kerületben tucatszámra akadnak olyan szövetkezetek, amelyeknek gazdálkodási eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista szövetkezeti nagytermelés a jólét széles távlatait nyitja meg a parasztok előtt. Több, mint 200 szlovákiai szövetkezet tavaly 16 koronánál nagyobb összegben állapította meg a munkaegység értékét és nem számít ritkaságnak az olyan szövetkezet sem, amelyben a munkaegyseg 25 vagy akár 30 koronát is ér. Mindezek ellenére azonban tény az is, hogy mezőgazdasági téren éppen Szlovákiában küzdünk mindeddig a legkomolyabb nehézségekkel. Arra sem hivatkozhatunk, hogy itt nehezebbek lennének a feltételek. Éppen ellenkezőleg, Szlovákiában valóban nagy lehetőségek vannak arra, hogy fejlesszük a szövetkezeteket és fellendítsük a szövetkezeti termelést. Az a tény, hogy ezeket a lehetőségeket mind ez idtig nem tudtuk kihasználni, nem valami jó bizonyítványt állít ki a falusi, járási és kerületi pártszervek kommunistáinak, á'lami és gazdasági szerveinknek, különösen pedig nemzeti bizottságainknak és ezek földmüvelésügyi osztályainak munkájáról. Két komoly kérdésről van szó, elvtársak, amelyek szorosan összeiüggntk egymással. Arról, hogy lényegesen növeljük egész mezőgazdasági termelésünket és ugyanakkor tovább haladjunk előre az egységes földrnűvesszövetkezetek építésének útján. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében teljesen ki kell használnunk minden rendelkezésünkre álló eszközi es lehetőséget, mozgósítanunk kell minden termelési tartalékot a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok gazdaságaiban is és termelőmunkájukhoz meg kell adnunk nekik minden támogatást. De ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a mezőgazdasági termelfcs valóban tartós és lényeges fejlesztését széleskörűen csakis a szocialista szövetkezeti nagytermelés biztosíthatja. Falusi munkánkban tehát ezt az irányt kel! követnünk, szilárdítanunk és fejlesztenünk kell a meglévő szövetkezeteket és új szövetkezeteket kell alakítanunk. Van rá lehetőségünk, elvtársak, hogy egész mezőgazdasági termelésünket rövid időn belül lényegesen növeljük? Igen, ehhez megvan minden előfeltételünk. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében az a legfőbb feladat, hogy kihasználjunk minden rendelkezésünkre álló termőföldet és gondoskodjunk a hektárhozamok szüntelen növeléséről, gazdálkodásunk belterjességének fokozásáról. Bár az idei tavaszi munkákban meg kell küzdenünk a kedvezőtlen időjárással, mégis minél jobban meg kell művelnünk minden talpalatnyi földet, hogy biztosítsuk a nagy terméshozamokat. Az. egész mezőgazdaság, termelésben a földművelésre kell fordítanunk a legnagyobb figyelmet. Különösen Szlovákia déli részein van meg minden előfeltétele annak, hogy szüntelenül fokozzuk a hektárhozamokat. Ugyanakkor egy pillanatra sem szabad felednünk, hogy a növénytermesz' tésben fontos helyet foglal el a takarmányalap, amelytől > közvetlenű

1 függ az állattenyésztési termelés fejlődése. Az idén Szlovákiában több mint 100 ezer hektárt vetünk be kukoricával Erre az értékes növényre különösen Szlovákiában nagy figyelmet kell fordítani. A bratislavai, nyitrai és besztercebányái kerületben eszményi feltételek biztosítják a szemeskukorica ,ió termését éš a termesztő igen ritkán csalatkozik számításaiban. A kukorica sokoldalúan és teljes egészében felhasználható, sokkal nagyobb a hsszna, mint a többi takarmánygabonáé, amelyek hozama nemcsak sokkal kisebb, hanem gyakran bizonytalan is. Fontolóra kell vennünk ezeket a körülményeket és tovább kel! terjesztenünk Dél-Szlovékiában a kukorica-termesztést, hisz itt biztosítják a legkedvezőbb feltételek a jó terméshozamokat. A szlovákiai kerületekben a rétek és legelők jelentős tartalékokat biztosítanak a takarmanyalap bővítésére. Sajnos azonban, ezeket a nagy lehetőségeket igen hiányosan használjuk ki és még mindig extenzíven gazdálkodunk a rétekkel és a legelőkkel. Tavaly a réteken a száraz takarmány hektárhozama alig érte el a 21 mázsát, a legelőkön pedig csak kb. 10 mázsát. Ha csak 200 ezer hektárnyi réten 10 mázsával növelnénk a hekJárhozamokat, annyi takarmányt nyernénk, hogy elég lenne 66 ezer fejőstehénnek. A háború előtti évekhez képest a szlovákiai kerületekben jelentősen megnőtt a gazdasági állatállomány. Az állatállomány összességében megfelelne a tervelőirányzatnak, de az áilatok java része háztáji gazdaságokban és törpegazdaságokban található és ugyanakkor távolról sem használjuk ki azokat a nagy lehetőségeket, amelyeket a szlovákiai kerületek adottságai biztosítanak az állattenyésztés fejlesztésében. Ezen az állapoton változtatni kell. A mezőgazdasági termelés tartós és lényeges fejlesztésének útja természetesen a szocialista nagytermelés útja, a földművesszövetkezetek kiépi tésének, új szövetkezetek alakításának, a falvak szövetkezetesítése útján. A fóldművesszövetkezetek építésiben Szlovákiában csakúgy, mint egész köztársaságunkban az utóbbi időkben megtorpantunk, sót helyenként nemcsak, hogy egy helyen topogunk, hanem az is előfordul, hogy visszafelé haladunk. Márpedig ezt, elvtársak nem türnetjük tovább. Ezon az állapoton változtatni kell. El kell érnünk a kedvező fordulatot és a fölművesszövetkezetek építésében előre kell haladnunk, ki kell szélesítenünk a meglévő szövetkezeteket és újakat kell alapítanunk. A parasztokat leginkább szemléltető példával nyerhetjük meg a szövetkezetnek, ha olyan példákat tárunk eléjük, anwlyek kézzelfoghatók és szemmel láthatók. A jól gazdálkodó szövetkezetek, amelyek gazdasági eredményeikkel bizonyítják, hogy közös munkával hasonlíthatatlanul jobb eredmények érhetők ei. mint az apró földeken való pepecseléssel, további parasztokra gyakorolhatnak és gyakorolnak is vonzóerőt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt és az állam szervei karbatett kézzel várják, hogy a jó szövetkezetek példájukkal hassanak a kisŕs középparasztokra. Sajnos, egyelőre még sok elvtárs ilyen helytelen álláspontra helyezkedik, ennek aztán számos kerületben az az eredménye, hogy megtorpan a szövetkezeti mozgalom fejlődése. Sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocializmus építése harcot jelent. Tömegpolitikai munkánkban tehát arra kell törekednünk, hogy meggyőzzük a parasztokat és fáradhatatlanul kell dolgoznunk körükben. A parasztok meggyőzésével egyidejűleg le kell leplezni a kulákok bajkeverését és ki kell küszöbölnünk politikai és gazdasági befolyásukat. De még távolról sem állapíthatjuk meg minden szövetkezetről, hogy jól gazdálkodik. Szlovákiában még mindig sok olyan szövetkezet akad. amely komolyan elmarad a cseh országrészek földművesszüvetkezetei mögött. Ezt az állapotot semmiképpen és semmivel sem mentegethetjük, nem is magyarázhatjuk. Az összes szövetkezetek közül a cseh országrészben 13 százalék nem érte el a 8 koronás munkaegységet. Szlovákiában azonban az ilyen szövetkezetek arányszáma teljes 36 százalék. A cseh országrészekben a szövetkezetek 39 százalékában 16 koronánál nagyobb értékű a munkicgység, Szlovákiában az ilyen szövetkezetek arányszáma csupán 15 százalék. Ez a kedvezőtlen helyzet nem írható semmi más rovására, csakis annak, hogy pártunk, a kommunisták és elsősorban a földművelési szervekben működő párttagok nem végeznek kielégítő munkát. Hogy ez így van, azt a zsolnai kerület példája mutatja, amely egyben arra is okulás, hogy igenis, elérhetjük, hogy minden szövetkezet jól gazdálkodjék. Ebben a kerületben a legkevesebb a lemaradó szövetkezet. Ez azért van így, mert a párt kerületi, járási bizottságai és alapszervezetei nagy gondot fordítanak a szövetkezetek munkájára, harcolnak azért, hogy teljesítsék Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatait. Négy, véleményem szerint legkomolyabb hiányosságra szeretném felhívni figyelmüket, amelyek fékezik a szövetkezetek további fejlődését és amelyeknek megszüntetéséről ezért a kommunistáknak gondoskodniuk kell. Az első az a körülmény, hogy sok szövetkezetben nem veszik komolyan a szövetkezet alapszabályzatát, hogy a szövetkezetben „mind a négy lábára" sántikál a munkaszervezés, durván megsértik a végzett munka menynyisége és minősége szerinti igazságos díjazás elvét, nem egyszer szótlanul tűrik a szövetkezeti vagyon megdéz§málását, ami természetesen csak arra vezethet, hogy az egész szövetkezet visszamarad fejlődésében. Fontos feladat jut osztályrészül gép- és traktorállomásainknak. A gépállomások munkája kifejezésre juttatja azt a támogatást, amelyet államunk nyújt a mezőgazdaságnak és ezért hivatottak nagyobb mértékben elősegíteni a mezőgazdasági termelést és megmutatni a parasztoknak a helyes utat, hogy az előrehaladás csakis a szövetkezeti nagytermelés alapján lehetséges. A mezőgazdaság gépesítésének fejlődése a feltétele annak, hogy fellendítsük falvainkon a szövetkezeti mozgalmat. Ez gyakorlatilag kipróbált és bevált lenini elv, amelyet következetesen alkalmaznunk kell. A gépállomás és dolgozoi hivatottak céltudatos politikai munkát kifejteni falvainkon és a parasztokat szüntelenül a gazdálkodás közös formái felé vezetni és nevelni. Ahhoz, hogy következetesen érvényesítsük a falvakon pártunk politikájának helyes alapelveit, szüntelenül szilárdítanunk és erősítenünk kell a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségét. A munkás-paraszt szövetség egész népi demokratikus államunk rendíthetetlen alapja, Nemzeti Frontunknak, a városi és falusi dolgozó nép tömbjének alappillére és annak biztosítéka, hogy országunkban felépítjük a szocializmust'. Ezért szent kötelességünk mindent megtenni, hogy falvainkat szocialista falvakká alakítsuk át. Ennek érdekében kell szilárdítanunk a munkások és a parasztok szövetségét, mégpedig elsősorban a szövetkezetek erősítésének, kibővítésének és alapításának útján. Ugyanakkor azonban támogatnunk kell a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat Is. gondoskodnunk kell róluk, meg kell győznünk őket arról, hogy a munkásosztály természetes szövetségesük. Munkásosztályunk államunk vezető erejeként hivatott arra, hogy e téren határozott munkát végezzenek. Az üzemi dolgozók támogassák rendszeresen e nagy feladat teljesítését. A mezőgazdaság fejlesztésének elválaszthatatlan része az is, hogy A

; statisztikai adatok szerint a szlovákiai szövetkezetek 88 százalékában állandó munkacsoportokat alakítottak Ezek a csoportok azonban sokhelyütt csak papíroson léteznek. Gyakran nem látják el őket a szükséges termelő eszközökkel, -nem szabják meg felelősségüket a termelési feladatok teljesítéséért. Mindezek a komoly fogyatékosságok, amelyek a szövetkezetek alapszabályzatának be nem tartásából következnek, együttvéve arra vezetnek, hogy a tagság elégedetlen, nem érdeke a mezőgazdasági .termelés fejlesztése és gyakran a szövetkezet ügyeivel sem törődik. Ezekkel az alapvető fogyatékosságokkal karöltve, amelyekkel még mindig sok szövetkezetünkben találkozhatunk, járnak további hibák és bajok is. A másik komoly jelenség, amely elfordítja a szövetkezeti tagokat a közös gazdálkodástól, az a körülmény, hogy aránytalanul nagykiterjedésű a háztáji gazdálkodás, és nagy az ott tartott állatállomány Ez elsősorban a lemaradó szövetkezetekben tapasztalható. A kommunisták csak kevés figyelmet fordítanak erre a megfontolandó jelenségre, a szövetkezeti tagok pedig ahelyett, hogy elsősorban a szövetkezet ügyeivel törődnének és a háztájiban csak jövedelmük pótforrását látnák, a dolgokat éppen fordítva ítélik meg. A háztáji gazdálkodással törődnek elsősorban és a közösbe csak akkor mennek, ha idejük marad rá. A kommunisták pedig nem képesek megmagyarázni a parasztoknak, hogy csak a szövetkezetben végzett közös munka teszi lehetővé a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztését éa ennek alapján a szövetkezeti tagok jövedelmének gyarapítását. ( A sok szövetkezetben tapasztalható fogyatékosságok harmadik, de semmi esetre sem utolsó oka az a tény, hogy mindenfelé kulákok furakodtak be a szövetkezetbe, a szövetkezeti tagság pedig mindmáig nem volt képes leszámolni velük és kitenni a szűrüket a szövetkezetből. Ha annak okát keressük, miért marad le a munkában ez, vagy az a szövetkezet, nem egyszer azt látjuk, hogy a bajok forgondosan biztosítsuk a mezőgazdasági terménybegyűjtés feladatait. A nép életszínvonala emelkedésenek egyik előfeltétele az, hogy rendszeresen biztosítsuk a dolgozók élelmiszerellátását és gondoskodjunk az iparunk számára szükséges mezőgazdasági nyersanyagokról. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mezőgazdasági termények begyűjtését közvetlenül a termelés határozza meg. Elsősorban az állami szervek, az egész mezőgazdasági igazgatás kötelessége, hogy gondosan ügyeljenek a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítésére, valamint a begyűjtési terv folyamatos és példás teljesítésére is. yogy milyen a begyűjtési helyzet Szlovákiában, arra a legtalálóbban néhány adattal világíthatunk rá. 1954ben jelentősen leszállították a beadási normákat és ennek ellenére egyetlen alapvető mezőgazdasági termékben sem teljesítették száz százalékra a begyűjtést. Szlovákiában tavaly gabonabegyüjtésben 88,3 százalékot, burgonyában 66 százalékot, cukorrépában nem egész 86 százalékot, vágómarhában 97,6 százalékot, sertésben 83,2 százalékot, tejtfcn 62,3 százalékot, tojásban nem egészen 76 százalékot értek el. Ez év első hónapjaiban sem ta- j pasztaiható gyökeres fordulat. Az | A népi demokrácia uralomra jutása Csehszlovákiában, népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk megteremtése országunkban véglegesen lehetővé tette, hogy megoldjuk a két testvérnemzet, csehek és szlovákok kölcsönös viszonyának kérdését. Csehszlovákia Kommunista Pártja az ország vezető erejeként kitartóan hirdette és következetesen érvényesítette a marxista-leninista nemzetiségi politika helyes elveit. Megszüntettük a régi kapitalista rendszert, amelyben a nemzeti egyenetlenség, kölcsönös torzsalkodás és nemzetiségi gyűlölködés, rása a kulákok ellenséges aknamunkájában keresendő. Hadd hozok fel ismét néhány számadatot. A szlovákiai kerületek szövetkezeteiben ma több mint 1500 olyan személy van, akiknek gazdasága 15—20 hektáros volt, és több mint 550, 20 hektárnál nagyobb földdel rendelkezett birtokos. Hát én bizony nem tenném tűzbe a kezemet ezekért a „szövetkezeti parasztokért." Igaz, nem lehet sommásan mérni, de hacsak az olyan birtokosokat tekintjük, akik valamikor 20 hektárnál több földet mondhattak magukénak, nem egynéhány, hanem több száz kulákka! van dolgunk, akik befurakodtak a szövetkezetbe. Ezzel kapcsolatban szem előtt kell tartanunk az ismert lenini elvet, hogy a szocialista falut csak akkor építhetjük fel, ha szüntelen és engesztelhetetlen harcot folytatunk az utolsó kizsákmányoló és velünk szemben ellenséges osztály — a kulákság ellen. Jelenleg az a feladatunk, hogy következetesen alkalmazzuk falvainkon a kulákság korlátozásának és kiszorításának helyes elvét. Végül negyedszer. A meglévő szövetkezetek megszilárdulásának alapvető kérdése a jó vezetés. A szövetkezet központi alapja az elnök, tőle függ a szövetkezet egész munkája és gazdálkodása. Az elnök politikai és szakmai fejlettsége, szervező képessége az egész szövetkezet sikeres munkájának feltétele. Ezért a pártszervek egyik fő feladata gondoskodni arról, hogy minden szövetkezet élén magabiztos, határozott elnök álljon, aki kezeskedik a szövetkezet jó vezetéséről. Ugyanakkor ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy a szövetkezet minden alapvető kérdését a vezetőség és a taggyűlés vitassa meg és ezáltal bevonják a tagságot a szövetkezeti gazdálkodásba. Elsősorban arról van szó elvtársak, hogy kifejlesszük a falusi pártmunkát és úgy dolgozzunk, hogy szabad életünk e tizedik évében további jelentós lépést tegyünk meg előrefelé a földművesszövetkezetek megszilárdításában és fejlesztésében, mindenekelőtt új szövetkezetek alapításában. egyénileg gazdálkodó parasztok az eperjesi kerületben tehenenként és naponta 0,14 liter tejet, a kassai kerületben 0,24 litert adnak be. A sertéshús begyűjtését Illetőleg az első negyedévben az egész ország területén nem teljesítették a tervet. A szlovákiai kerületek több, mint 5000 tonnával maradtak adósai közellétásunknak. A begyűjtés jó eredményeinek biztosítása elsősorban szükségessé teszt, hogy törődjünk a termelés jó eredményeivel. Ugyanakkor azonban lelkiismeretesen és rendszeresen, helyes politikai munkával kell biztosítanunk a begyűjtést, ki kell irtanunk minden visszásságot, ami a begyűjtés során előfordul, ugyanakkor azonban következetesen meg kell követelnünk, hogy teljesítsék a begyűjtési feladatokat. Elvtársak! A mezőgazdaság terén pártunk előtt álló feladatok bonyolultak és ugyanakkor szerfölött sürgősek. Feltétlenül úgy kell dolgoznunk, hogy e eladatoknak sikerrel eleget tegyünk. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket és a leghatározottabban harcolnunk kell azért, hogy a mezőgazdaság szakaszán az utolsó betűig teljesítsük a X. pártkongresszus határozatait. amelyet a burzsoázia szított, lehetővé tette a tőkés kizsákmányolóknak, hogy könnyűszerrel hatalmukban tartsák a dolgozó népet. Országunkban a teljes egyenjogúság alapján két nemzetünk, csehek és szlovákok vállvetve építik a szocializmust. Nemzeteink testvéri barátságát nemcsak szavakkal hirdetjük, de százszázalékosan alá is támasztjuk gazdasági, szociális és kulturális egyenjogúsággal. A cseh munkásosztály kiadós támogatásával megszűnik az egyes szlovákiai vidékek évszázados elmaradottsága és Szlovákia a fejlődésében Szilárdítsuk a munkások és a parasztok szövetségét Gyarapítsuk köztársaságunk hatalmát és erejét t