Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-24 / 97. szám, vasárnap

6 II JS20 1955. április 24. Beszámoló Szlovákia Kommunista Pártfa Központi Bizottsága munkájáról és a párt további feladatai Ma Szlovákiában nincs olyan hely, ahol ne ] szak- és ideológiai fejlődése iránti gondosko­fogyasztanának búzalisztet, húst, cukrot, mig a háború előtt egész vidékek voltak, ahol a cukorfogyasztás jelentéktelen volt, ahol húst csak ünnepeken ettek, s ahol kenyér helyett zab- vagy árpalisztből készült lepényt fogyasz­tottak. Sok vidéken, mint pl Árvában, a Fel­sögaram vidékén és Eperjes környékén a la­kosság fő eledele akkoriban a káposzta és a burgonya volt. Nemzetünk tehát sokkal jobban él, mint a kapitalista rend idején akár a háború előtt, akár az úgynevezett Szlovák Állam során. Ösz­szehasonlithatatlan mértékben megnőtt a tex­til, a Inbbeli és más árucikkek egész sorának fogyasztása is. A lakosság életszínvonalát azonban nemcsak a személyi fogyasztás szempontjából hasonlít­hatjuk össze, amely kétségtelenül nagv mér­tékben meghaladja a kapitalizmus ideiében va ló fogyasztást. Az életszínvonal emelkedésével kaocsolatban tekintetbe kell vennünk a társa­dalmi egészségügyi és kulturális intézménye­ket. különféle szolgáltatásokat is. -amelyeket a? állam a lakosságnak nyújt, és amelyek jelen­tős mértékben tovább növelik a lakosság élet­színvonalát. Vegyük csak azt a tényt, hogy 1953 elején Szlovákia 331000 lakosa élvezett járadékot, ebből 236 000 volt nyugdíjas, 80 C00 élvezett családfenntartói járadékot és 18 000 egyéb já­radékot. A járadékélvezők az összlakosság 9,34 százalékát tették. Ez annyit jelent, hogy csak­nem minden tizedik ember a társadalom, az dás. Megszilárdult az iskola és a család kap­csolata és részleges sikereket értünk el a po­litechnikai nevelés folyamatos bevezetésére irá­nyuló igyekezetünkben. Az elért sikerek azonban nem elégíthetnek ki minket. Amikor a jelenlegi szükségletek szempontjából vizsgáljuk az iskolák munkáját, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy mind ez ideig ki nem elégíthetöen teljesítjük alap­vető feladatainkat és gyengén gondoskodunk az egész ifjúság kellő művelődéséről, s egyben kommunista meggyőződésük és a kommunista erkölcsük kialakításáról. Még mindig sok diák bukik meg, soknál közülük az ismeretek for­málisak és ingadozók. Ennek okait -'sősorban tanítóink alacsony színvonalú oktató és nevelő munkájában kell látni.'ideológiailag, politikailag és szakmailag növelni kell tanítóságunk isme­reteit, jobb politikai munkát kell folytatnunk a tanítók körében. Az iskoláinkon iévő ki nem elégítő helyzet további okait az iskolai munka tartalmában, módszereiben és formáiban, a mai tantervek és tankönyvek komoly hiányában kell keresnünk. Az iskolák munkájának ki nem elégítő szín­vonalának okait továbbá abban kell keresnünk, hogy a nevelési kérdéseket még mindig elszi­getelten és egyoldalúan oldjuk meg. Valameny­nyi tanító tudatába még nem hatólt eléggé mélyen az az elv, hogy a nevelés sikere az iskola, a család és a nyilvánosság egységes ne­velő hatásának kialakításától és állandó szilár­dításától. elsősorban a pionír- és a CSISZ-szer­állam juttatásából él. Nem akarok beszélni ar- j vezet erejének kihasználásától függ ról, hogy vajon ez minden esetben helyes-e. de ez olyan tény, amelyet tekintetbe kell ven­ni. ha életszínvonalról beszélünk. S7lovákiában hatalmas előrehaladást észlel­hetünk az egészségügy terén. Míg a burzsoá köztársaság idején 1937-ben Szlovákiában ezer újszülött gyermekből egy éves korig 150 halt meg, sőt 1912-ben, a fasiszta megszállás ide­jén 160. 1953-ban ez a szám 62,4, 1954-ben 19,5 csökkent. A gümükór elleni harcban a ha­lálozási arányszámot a háború előtti évekhez viszonyítva 65 százalékkal sikerült csökkenteni Növekszik az átlagos emberi életkor. Vala­mennyi szanatórium, üdülőközpont és fürdőhely, amely azelőtt a gazdagok szórak07óhelye volt ma a népet szolgálja. Állandóan emelkedik a kórházi ágyak száma, amoly a háború előtt' helyzetnek viszonyítva 134 százalékkal, az in­tézeti kezelésben részesülők száma pedig 239 száralékkal növekedett A dolgozók anyagi színvonalának növekedésé­vel egyidőben nagy fejlődést mutat a kulturá­lis színvonal is. 1937-ben Szlovákiában csak 232 alacsonyabb fokú középiskola (polgári) volt, amelyet 71 272 diák látogatott. 1954-ben 927 nyolcéves kö­zépiskolánk van, amelyeket ebben az • iskolai évben 306 565 diák látogat. Míg 1937-ben Szlo­vákiában csak egy főiskola volt 2784 hallgató­val, ebben az iskolai évben 12 főiskolánk van 13 331 hallgatóval. Ebben a számban nincsenek benne a távhallgatók. A művelődés már nem­csak a gazdagok kiváltsága, hanem minden rá­termett és tehetséges diák előtt nyitva áll. Hasonló fejlődésen megy keresztül a magyar és az ukrán tannyelvű iskolaügy is. Igy pl. ma­gyar tannyelvű középiskola (polgári) 1937-ben 21. volt 4484 diákkal. 1954-ben 122 magyar tannyelvű 8 éves középiskola volt 35 982 diák­kal. A München előtti Csehszlovák Köztársaság­ban nem voltak magyar ipari és gazdasági is­kolák. 1954-ben négy magyar ipariskola, 3 gaz­dasági és néhány alcsonyabb fokú föidmüvesis­kola működik. A pedagógiai főiskolán a ma­gyar nyelvnek tanszéke van, ami főiskolái kép­zettséget biztosít a magyar tanítóknak. A fel­szabadulás előtt az ukrán ifjúság általában csak a volt elemikben nyert műveltséget, ame­lyeknek többsége egyházi iskola volt és osztá­lyaik rendkívül zsúfoltak voltak. Az ukránok az elemi iskolákon kívül csak párhuzamos osz­tályokkal rendelkeztek a mezőlaborci volt szlo­vák polgári iskola mellett, s csak 1936-ban nyílt meg egy gimnáziumuk és egy tanítókép­zőjük. Óvodájuk egyáltalán nem volt. 1954-ben 89 óvodájuk van 2231 gyermekkel. 1937-ben csak egy 7 párhuzamos osztályú középiskolájuk (polgári) volt. 1954-ben már 46 középiskolájuk van 256 osztállyal és 7152 diákkal. 1937-ben csak egy négyosztályos gimnáziumuk volt, míg '1954-ben 3 tizenegyéyes középiskolával és két szlovik U éves iskola mellett nyitott párhu­zamos osztályokkal rendelkeznek, összesen 49 osztállyal, amelyeket 1529 diák látogat; Az ösz­szes >r isz-ukrán iskolák száma 1937-ben 155 volt 107 osztállyal. 1954-ben az iskolák száma 353-n 'melkedett 739 osztállyal. Ezenkívül az ukrán t'mnyelvű középiskolák tanítói részére felső" ,°' !aoógiai iskolával és a pedagógiai főis­kola filológiai karán az ukrán nyelv tanszé­kével rendelkeztek. Az SZLKP és a CSKP X kongresszusa óta eltelt időszakban sikeresen léptettük életbe az új iskolatörvényt. A nyil­vánosság körében megnőtt az iskola és a ta­nító jelentősége, elmélyült a tanító további A neve­lést a szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus szellemében lényegesen el kell mélyíteni és az ifjúságot öntudatos fegyelemre kell nevelni. Iskoláinknak bele kel! olt-jniuk az ifjúságba a nénünk halc-dó hagyományai és kü­lönösen a jelen iránti büszkeséget, ifjúságunkat a kitűzött ragy célokra és faladatokra kell lel­kesíteni és vágyat kel! benn" ébreszteni meg­valósításukra. Szabad életünk 10 éve alatt jelentős fejlő­désen ment keresztül a szlovák tudomány. Megalakult a Szlovák Tudományos Akadémia, a szlovákiai tudomány csúcsintézménye. Az el­múlt időszakban kialakultak a tudományos mun­kahelyek szervezett és összhangba hozott együttműködésének, a tudományos dolgozók kollektív elvtársi kapcsolatainak és. a tapasz­talatok kölcsönös kicserélésének előfeltételei \ tudomány új szervezete lehetővé tette a tudományos munka intenzivebb kiépítését a marxizmus-leninizmus alapján, kialakította a testvéri cseh tudománnyal való szorosabb együttműködés, valamint a szovjet és a világ más haladó tudományos ismeretei jobb kiak­názásának lehetőségeit. Ennek következtében si­kereket értünk el, pl. a vegyészeti és gyógy­szerkutatás stb. terén. A szlovák tudomány, hála az új feltételeknek, amelyeket népi de­mokratikus rendünk biztosít, behozza sok éves elmaradását. Gyakran azonban elszigetelődik a gyakorlati élettől, felismeréseit lassan érvénye­síti a gyakorlatban. Különösen sürgős tudo­mányunk segítsége a mezőgazdasági termelés fellendítésében. A tudománynak felismeréseit kel! tudnia alkalmazni a gyakorlatban és így lényegesen hozzá kell járulnia a termelés nö­veléséhez. Néhány kutatóintézet jó tapasztala­tait általánosítani kell. A társadalmi tudományoknak határozottabban kell rálépniük népünk ideológiai és kulturális színvonala emelésének útjára. A társadalmi tu­dományok dolgozóitól megköveteljük, hogy ál­landóan és céltudatosan tárják fel és segítsék kiküszöbölni a burzsoá ideológiák megnyilvánu­lásait, elsősorban a burzsoá nacionalizmus és annak legkártékonyabb fajtáját, a néppárti sze­paratizmus megnyilvánúlásait az emberek tu­datában. Annak érdekében, hogy a szlovák tudomány teljesíthesse felelősségteljes feladatait, amelye­ket a szocialista építés tűz eléje, növelni kell a gondoskodást a fiatal öntudatos szocialista dolgozók nevelése terén, el kell érni azt, hogy a fiatal, öntudatos tudósok nevelése idősebb, tapasztalt dolgozóink szívügye, hazafiságának kérdése legyen. Tovább kell növelni a párt gon­doskodását a tudományos dolgozók ideológiai és politikai nevelése irányában, állandóan erősíteni kell a párt hatását a tudományra, gondoskodni kell arról, hogy a tudományos munkahelyeken és különösen a Szlovák Tudományos Akadémiá­ban a dolgozók tiszteletét és teljes bizalmát elnyert emberek dolgozzanak. Biztosítani kell a Szlovák Tudományos Akadémia vezetőségé­nek és munkaszakaszainak szoros kapcsolatát és együttműködését- a Csehszlovák Tudományos Akadémiával és a Csehszlovák Mezőgazdaság­tudományi Akadémiával. Meg kell szilárdítani a Szlovák Tudományos Akadémia kölcsönös együttműködését a főiskolákkal és az egyes szakok tudományos intézeteivel. A munkát össz­hangba kell hoznunk úgy, hogy ezek a mun­kahelyen kölcsönösen támaszkodhassanak egy­más tapasztalataira, s hogy a tudományos mun­ka eredményeit a legnagyobb mértékben át­ültessék a gyakorlatba. Pártunk s egész dolgozó népünk nem kétel­kedik abban, hogy a szlovák tudósok még szo­rosabbá teszik kapcsolatukat a néppel, annak a szocializmus felépítéséért és a világ békéjéért folytatott hősi harcában. Kiterebélyesedett és felvirágzott nemzeti kul­túránk is. Új, jelentékeny íróink nőttek fel, akik müveik témáit dolgozó népünk hősi tet­teiből merítik és alkotásaikban folytatói klasz­szikusaink műveinek. Új életünket megéneklö költők nőttek fel. Tavaly 1452 könyvet adtunk ki 11 869 000 példányszámban. Ezt össze sem hasonlíthatjuk az 1937-ben kiadott könyvek számával, amikor 813 könyv jelent meg kb. 1 600 000 példányszámban. A háború előtt két hivatásos színhazunk volt. Eddig az állandóan működő színházak szá­ma 11-re emelkedett, ebből a faluszínháznak j hat együttese van Széleskörű tevékenységet fejt ki a néprnű­: velés A Politikai és Tudományos Ismereteket ; Terjesztő Társasággal, a tömeg- és kultúrszer­vezetekkel, amilyenek pl. a FSZM, a CSISZ. a CSSZBSZ, a Csemadok, az Ukrán Dolgozók j Kultúregyesülete, az elmúlt év során 71 800 | különböző tudományos, politikai és kulturális témájú előadást rendeztek. Ezt a célt szolgál­ja 30 kultúrház a kerületi és járási városok­ban, 1003 kultúrotthon városainkban és fal­vainkhan A magas kultúrát népünk számára hozzáférhetővé tettük és emellett 5400 nép­i művészeti együttesben fejlesztjük a népművé­; szeti alkotóképességet. A háború előtt nem i voltak saját szlovák filmjeink. A megszállás ] idején a néppárti árulóknak csak egyetlen egy I visszataszító fasiszta fércmúvet sikerült cssze­j tákolniok, azt is a német fiimezők felügyelete I alatt. A felszabadulás óta nem egészen 10 év alatt Szlovákiában 19, egész estét betöltő já­tékfilmet és 188 dokumentum és népszerű tu­j dományos filmet alkottunk. Két egész estét betöltő filmet, éspedig „A harcnak holnap vé­ge" és a „Töretlen föld" című filmeket ál­lamdíjjal tüntették ki. Kétségtelenül igen ér­tékes a František Hečko író regénye alapján készült „Falu a hegyek között" című legújabb egész estét betöltő film. E film felszabadítá­sunk mozgalmas pillanatait örökíti meg és Púplava személye alakítójának, Adamčík szí­nésznek sikerült a végsőkig önfeláldozó, népét szerető falusi embert, falusi forradalmárt ala­kítania, aki eljut a kommunista öntudatosság­ig. A film helyesen tárta fel a kulákok dühön­gését és a középparaszt ingadozását. A filmalkotásokat népünknek a mozgókép­színházak hatalmas száma közvetíti. Számuk az 1937. évi 146-ról 1954-ben 944-re emelke­dett. ^ Zeneszerzőink nem egy sikerült alkotást te­remtettek, amelyek népünknek állandó örömöt, lelki elmélyülést szereznek. Eugen Suchoň „Örvény" és J. Cikker „Já­nošík" című operái mellett zeneszerzőink je­' lentős sikereket értek el a szimfőnikus müvek, : a filmzene, valamint a népművészeti együtte­sek, különösen a Sľuk, a Lúčnica és a katonai művészegyüttes számára készült szerzemények alkotásával. • Képzőművészetünk mérlege a népi demok­ratikus köztársaság fennállásának tíz éve alatt nem kevésbé örvendetes. Grafikánk — élén Vincent Ložník államdíjassal — a semmiből fejlődött ki. Népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk lehetővé teszi a szlovákiai ma­gyar és ukrán nemzetiségű lakosság kultúrájá­nak általános fejlődését. A magyar dolgozók kultúrájukat az állani által támogatott Cse­madok kultúregyesületben fejlesztik. Komárom­ban állandó állami magyar színház és a falu­színház keretében magyar együttes működik. Hasonlóképpen gondoskodva van az ukrán kul­túra fejlesztéséről az Ukrán Dolgozók Kultúr­egyesülete révén. Ezenkívül Eperjesen állandó ukrán színház van, az összes járásban pedig népművelési dolgozók, akik ukrán nyelven gondoskodnak a szocialista nevelésről. Űj szo­cialista kultúránk rohamos fejlődésében is vannak azonban hiányosságok. Az irodalomban és a művészetben az eddiginél jobban kell fejleszteni a pártosságot. Az irodalom és a művészet pártosságának marx-leniní értelmezését fejezik ki Lenin sza­vai, hogy a művészek alkotásuknál mindig a munkásokra és a parasztokra, a népre gondolja nak. Az irodalom és a művészet pártossága megköveteli, hogy az emberi lélek mérnökei mindkét lábukkal az igazi élet talaján álljanak.­A pártosság a nép érdekeit szolgáló alkotá­j si szabadság. Az irodalom és a művészet sok­kal adósa a csehek és szlovákok testvérisége állandó megszilárdítása eszméjének. Tíz év után irodalmunknak nincs olyan regénye, amely azt a tényt ábrázolná, hogy a cseh munkásosztály segítsége nélkül nem érhettünk volna el át­ütő sikereket Szlovákia szocialista iparosításá­ban Nincs olyan müvünk, amely feltárná a csehek és a szlovákok testvériségének törté­nelmi gyökereit, amely állandóan szilárdítaná azt a tudatot, hogy a csehek és a szlovákok, ez a két nemzet nemcsak nyelvében rokon hanem közel áll egymáshoz történelmünk leg­dicsóbb szakaszaiban, mint amilyen a huszi­tizmus, a nemzeti megújhodás és más idősza­kokban. Ninc.i olyan művünk, amely rámutatna a nagy szlovák hi/afiak. Kollár, Šafárik, Hviez­cipslav. Kukučín és mások cseh nemzet iránti szoros kapcsolataira, a másjk oldalon pedig ) arra, hogy a cseh történelem nagyjai, Komen- ský, Neruda, Nemcova. Heyduk, majd később Wolker, Fučík, Nejedlý igazán testvéri szívvel szeretik a szlovák dolgozó népet. Ján Neruda „Üzenet Szlovákiának" versében így kiált fel: „Szlovákia. Szlovákia úgy féltelek. Édes húgom, ég óvjon tégedet!" Hazánk felszabadításának 10. évfordulója újra arra figyelmeztet és arra utasít, minket, hogy íróink, zeneszerzőink, képzőművészeink, film- és színművészeink minden erejét, nagy j alkotóképességeit arra irányítsuk, hogy lelke­1 sen megvédjék és szilárdítsák a csehek és szlovákok testvériségét és ezzel egyidejűleg kifejezésre juttassák népünk nagy háláját a szovjet nép iránt. Müveikkel legyenek a cseh­I szlovák hazafiság tanítói, ami a szlovák dol­1 gozó nép örömteli és dús életének biztos elő­j feltétele. A csehek és szlovákok testvériségét szilár­dítva egy pillanatra sem szűnünk meg határo­zott harcot folytatni a ludáksagnak, mint a csodoe került szlovák burzsoazia egy részének ideológiai megnyilvánulása ellen. Arra van szükség, hogy Tatarka regénye, „A plébános köztársasága" mellett olyan újabb művészi al­kotások jöjjenek létre, amelyek művészi erő­vel álcázzák le a fasiszta néppárt gaztetteit. ! Végül mindenkinek meg kell magyaráznunk, milyen átok volt népünk számára a néppár­ti szeparatizmus, milyen gyalázatos csapdát | készített elő irodalmunknak és művészetünk­nek. El kell utasítanunk mindent, ami a fasizmust ! szolgálta és merészen magasba kell emelni mindazt, ami harcba szállt a fasizmus ellen az | emberi jogok és a haladás védelmében. A fa­sizmus nemcsak a kommunistákat, Jilemnickýt, Fraňo Král't gyűlölte, hanem a nagy demokra­tát, Jesenskýt is, tudatosan eltitkolta a nagy Hviezdoslav leghazafiasabb szellemű müveit is. Ezt azért tette, mert ezek a művészek és nem­zetünk többi nagy fiai mindig harcoltak a sö­tétség, az embertelenség, a feudális tudatlan­ság ellen, kimondhatatlan tisztelettel viseltet­tek a nyelv ápolása, a nép művelése és fel­emelése iránt. A szlovák állam fasiszta kórsza­ka éles ellentétben áll mindazzal, ami tiszta, világos és egészséges nemzetünkben. Nemcsak az irodalomtörténészek feladata, hogy feldol­gozzák ezt a korszakot, hanem maguké az íróké is. Nagy feladat ez, amely egyben hoz­zájárul ahhoz, hogy népünket csehszlovák szo­cialista hazafiságra, proletár nemzetköziségre neveljük. Az Írók és a többi alkotóművész előtt nagy feladatok állnak azzal kapcsolatban, hogy lé­nyegesen fejlesztjük mezőgazdasági termelé­sünket, átformáljuk falvainkat, neveljük a töb­bi dolgozót, elsősorban a fiatalokat. Irodal­munk, művészetünk előtt az a gyönyörű, fennkölt történelmi feladat áll, hogy szeretettel nevelje a fiatal gyárépítöket, az ifjú szövetkezeti tago­kat és dolgozó parasztokat, a tanuló ifjúság ezreit, büszkeséggel és öntudattal töltse el hadseregünk és határőrségünk tagjait, a haza­fiság, az életet áldozni kész hazaszeretet ér­zéseivel, az imperialista támadók visszaveré­sére kész hősiességgel töltse el őket. amellyel tönkrezúznak mindenkit, aki támadni merné drága hazánk határait. Az állami szervek és a nemzeti bizottságok feladatairól A szlovák nemzeti szervek a dolgozók ke­zében a szocializmus-hatalmas eszközei. A má­jus 9-i köztársasági alkotmány hatáskörüket törvényesen rögzítette és megszabta, s így lehetővé tette tevékenységük akadálytalan ki­bontakoztatását. A Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testülete kiterjedt hatáskörrel rendelkezik a könnyű-, élelmiszer-, építő-, és helyi „ellegű iparban, a mezőgazdaság szaka­szán, a tervezés és pénzügy, a közlekedés, az egészségügy, iskolaügy, kultúra terén és nagy jogkörük van a nemzeti bizottság ténykedésé­nek biztosításában és Irányításában. Azonban az eddiginél jobban ki kell hangsú­lyozni a szlovák nemzeti szervek feladatát a gazdasági és kulturális kérdések tw g'-ldásában, Szlovákia általános fejlődésének biztosításában. Csak tevékenységük teljes kibont-' -zfisával j támogathatják hatékonyan Csehszlová' i Kom­I munista Pártjának és a Nemzeti Front kormá­nyának politikáját abban a tudatban, hogy Szlovákiában megvalósításáért teljes mérték­ben felelnek. Szükséges, hogy a Megbízottak Testülete és minden megbízotti hivatal meg nem szegve az országos törvényeket és a miniszterek dönté­seit, operatíven és gyorsan teljesítse feladatát, hogy e hivatalokban dolgozó elvtársak tökéle­tesítsék az alájuk rendelt üzemek és intéžmé­t »

Next

/
Thumbnails
Contents