Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-24 / 97. szám, vasárnap

1955. április 24. III SZŐ Beszámoló Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága munkájáról és a párt további feladatai ságában még 1875 lovat és 91168 anyasertést tartanak. A szövetkezeti tagok magántulajdonában lévő lovakat gyakran a szövetkezet takarmányából etetik, de mindenféle fuvarozásokra használják és a kereset az egyének zsebébe folyik. « Az ĽFSZ-ek tényleges helyzetét józanul kell megítélnünk és rendszeresen arra kell töreked iánk, hogy az állapotokat megjavítsuk. A párt és a kormány határozata értelmében a rosszul gazdálkodó EFSZ-ek-\ támogatására 426 termelési szervezőt küldtünk ki. Túlnyomó részük jól bevált a munkában. hg,yes szövetkezetekben még mindig előfordul, hogy helytelen, szektás álláspontot foglalnak el az egyénileg gazdálkodó parasztokkal szemben.d Pélául a bzincei EFSZ-ben (vágújhelyi járás) azért nem akarnak új tagokat felvenni, mert állítólag nincs elég istállójuk az állatállomány összpontosítására. A rakitovcei EFSZ-be (besztercebányai járás) nem akarnak további parasztokat felvenni, még azokat se fogadják vissza, akik kiléptek volt a szövetkezetből, mert állítólag „meg kell mutatni nekik" Hasonlóképpen a Veľké Zalužice-i és nagysárosi szövetkezetbe se akarják visszafogadni az egykori tagokat csak azért, mert 1953-ban kiléptek 3z EFSZ-ből. Világos, hogy az efféle nézetek teljesen helytelenek, sőt pártellenesek. A becsületes tagokat fel kell venni az EFSZ-be, mert csak így szilárdítható meg a szövetkezet. A szlovákiai EFSZ-ek tagjai között van még 554 olyan paraszt, akinek földbirtoka meghaladta a 20 hektárt. Ne feledjük elvtársak soha a lenini jelszót: Támaszkodjunk szilárdan a kisparasztra, egyezzünk meg a középparaszttal és sohase szűnjünk harcolni a kulákok ellen. Az EFSZ-be befurakodott kulákokat gyakran nem leplezzük le és megtűrjük őket a szövetkezetben. A kulákok gyakran kártevő működést fejtenek ki és ők a kezdeményezői a szövetkezeti vagyon megdézsmálásának, a munkafegyelem megbontásának. A szövetkezeti tagokat meg kell győzni arról, hogy a kulákot ne tűrjék meg a szövetkezetben és a taggyűlés határozata alapján zárják ki őt az EFSZ-ből \ Ez hát a helyzet, elvtársak. Van néhány igen jó EFSZ-ünk. Nagyszerű gazdasági eredményeket érnek el, tagjaikat, az egész falut a jólét felé vezetik. Az Ilyen szövetkezeteket tovább kell lelkesítenünk, támogatnunk kell őket, sikeresen kel! őket vezetnünk előre a kitűzött úton Vannak azonban olyan szövetkezeteink is, amelyek különböző okokból nem váltják valóra azokat a reményeket, amelyeket pártunk és kormányunk beléjük helyez. Az ilyen szövetkezeteket külön-külön, konkrétan kell segíteni. Meg kell ismerni az élükön álló embereket. Türelmesen kell vezetnünk őket, segédkezet kell nyújtanunk nekik a munka helyes megszervezésében, ügyelnünk kell a könyvelés rendjére, politikai és szakszerű támogatásban kell őket részesítenünk. Ha azonban méltatlan emberekkel találkozunk, idejében gondoskodnunk kell arról, hogy leváltsák őket. Az EFSZ-ek megszilárdítása tehát azt jelenti, hogy naponta megjavítsuk gazdálkodásukat, munkaszervezésüket. politikailag helyesen vezessük őket, növeljük a munka termelékenységét és ezzel a munkaegység értékét és végül szüntelenül bővítsük a tagok létszámát. Amellett, hogy naponta gondoskodunk falvaínkon a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről, ezzel karöltve a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztése érdekében ki kell használnunk a még egyénileg gazdálkodó parasztok termelési tartalékait is. Ezt követeli az állam közvetlen gazdasági érdeke, valamint annak a feladatnak a teljesítése, hogy megszilárdítsuk szövetségünket az egész dolgozó parasztsággal. Az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési törekvéseinek támogatása nemcsak növeli a mezőgazdasági termékek mennyiségét és megszilárdítja a munkás-paraszt szövetséget, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztokat meggyőzi arról, hogy helyzetüket csak az EFSZben .javíthatják meg tartósan, földjeik hozamát csak az EFSZ-ek növelhetik lényegesen. Ez az egyénileg gazdálkodó parasztok támogatásának értelme és feladata. Minden talpalatnyi föld megművelésében, mezőgazdasági termeiésínk belterjesebbé tételében rendkívül fontos szerepet játszanak gépés u íiktorállomásaink. A mezőgazdasági munka műszaki színvonalának és termelékenységének emelése attól függ, hogy minden tekintetben megjavítsuk a gépállomások munkáját, lényegesen növeljük feladataikat a mezőgazdasági termelés fejlesztésében az EFSZ-ek, valamint az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok földjein. A gépállomások munkája a CSKP X. kongreszszusa óta határozottan javult. A szlovákiai gépállomások 1954-ben először teljesítették a mezőgazdasági munkák egész évi tervfeladatait 107,96 százalékra. 13,56 százalékkal több munkát végeztek el, mint 1953-ban, egy 15 lóerős ítlaoos traktor tervbe vett teljesítményét 28 hektárral múlták felül és a mezőgazdasági munkákban 371,41 hektáros átlagos teljesítményt értek el. A gépállomások évről évre több munkát gépesítenek. A gépállomások egyre jobban teljesítik azt a feladatukat is, hogy támogassák az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat. Az idén 93 717 paraszttal kötöttek szerződést 388 772 hektár föld megművelésére. E munkák biztosítására külön traktorokat jelöltek ki és külön traktorosbrigádokat alakítottak, amelyekben különös gondot fordítanak majd a politikai munkára.A téli gépjavítások során a gépállomásokon aránylag jól fejlesztették ki és szervezték meg a szocialista munkaversenyt. A gépállomások pártszervezetei és gazdasági vezetői az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat megfelelően kihasználhatnák a gépállomások mezei munkáiban is és tovább fejleszthetnék a gépállomások dolgozóinak kezdeményezését. Egyes jó eredmények ellenére még mindig sok fogyatékosság tapasztalható gépállomásaink munkájában. Komoly fogyatékosság, hogy a gépállomások a tavasziak vetésén kíVül egyetlen egy névszerinti feladatot sem teljesítettek. A beruházási építkezések tervét a gépállomások 1954-ben csupán 81 százalékra teljesítették. Bár az agronómiai szolgálat munkája megjavult, a gépállomások az ősziek vetésében nem tartották be az agrotechnikai határidőket (kb. az esetek 25 százalékában), nem mindenütt teljesítették a tavaszi szántás tervét. Sok gépállomás még mindig lassan alkalmazza a gyakorlati mezőgazdasági munkában a haladó agrotechnikai módszereket, nem támogatja kielégítően az EFSZ-eket a növénytermesztés megszervezésében és irányításában, és igen hiányos segítséget nvujtanak a gyönge EFSZ

Teknek. Elégtelenül folyik a szakképzett munkaerők toborzása más munkaszakaszokról a gépállomások számára. 2 617 mezőgazdasági és más szakember helyett csupán 365 dolgozót helyeztek át a gépállomásokra. Ebben egyaránt hibásak a gépállomások, a kerületi nemzeti bizottságok a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal és más szektorok dolgozói, amelyeknek az említett munkaerőket szabaddá kellett volna tenniök. Fzt a feladatot a legrövidebl időn belül teljesíteni kell, mivel ettől függ gépállomásaink iobb munkája, márpedig a gépállomások jelentik számunkra a legfontosabb eszközt a munkások és a kis- és középparasztok szövetségének megszilárdítására, a mezőgazdaságnak szocialista nagytermeléssé való átalakítására. * * . Az állami gazdaságokban a CSKP X. kongresszusának határozatai eddig még nem tettek hatást arra, hogv növelték volna a hektárhozamokat, az állatállomflnv hasznosságát és a gazdaságosságot A kitűzött feladatok teliesítése és a haladó munkamódszerek alkalmazása až idén hivatott meoteremteni annak első előfeltételeit, hoqv elérjék a gabonafélék tervbe vett hektfirhozamait. Az állami gazdaságok fokozatosan kiegészítik gazdasági állatállományukat. A sertésállomány tervét 103,5 százalékra, ebből az anyakocák állományának tervét 100 százalékra, a szarvasmarhaállományét 95,7 százalékra, a tehénállományét 92,1 százalékra teljesítették. Mind ez ideig azonban ezek az eredmények minőségileg nem jutottak kifejezésre, mivel az állatállomány hasznossága és súlygyarapodása a hizlalás során kisebb, mint 1952-ben volt. A gazdasági állatállomány hasznossága 1952-höz képest csökkent a hízósertéseknél és hízómarháknál. így pl. a fiatal marhák súlygyarapodása 1952-ben 0,51 kg, 1954-ben 0,42 kg volt. A szarvasmarhák hizlalása során 1952-ben 0,74 kg, 1954-ben 0,64 kg súlygyarapodást értek el. A hízósertések súlygyarapodása 1952ben 0,33 kg volt, 1954-ben elmaradt a tervbe vett súlygyarapodás mögött. Egyes dolgozók és egyes állami gazdaságok jó eredményeit nem veszik át az egész kollektívák és más állami gazdaságok. Például a palárikovói állami gazdaság jó gazdálkodási eredményeit nem érvényesítik a többi állami gazdaságban. Emellett meg kell állapítanunk, hogy a szlovákiai állami gazdaságok kellő számú munkaerővel, jó munkaerőkkel rendelkeznek. Az állami gazdaságoknak példát kell mutatniok a nagymértékben gépesített, nagy termelékenységű és jövedelmező mezőgazdasági nagytermelésben, munkájukban fel kell használniuk a tudomány legújabb vívmányait, hozzá kell járulniuk a közellátási alapok biztosításához és elő kell segíteniük a szövetkezeti nagytermelés fejlődését. E feladatukat az állami gazdaságok csak akkor teljesíthetik ha a földművelésügyi megbízotti hivatal až eddiginél jobban irányítja és ellenőrzi munkájukat ha az SZLKP járási bizottságai és üzemi pártszervezetei az állami gazdaságok dolgozóit gazdaságosságra, a szocialista tulajdonhoz való öntudatos viszonyra, a haladó termelési módszerek alkalmazására ösztönzik és ha az üzemi pártszervezetek helyesen érvényesítik ellenőrzési jogukat. A mezőgazdasági termelés fejlesztése a mezőgazdaság dolgozóinak fő feladata. De nem kevésbé fontos, hogy a termelt nagyobb menynyiség eljusson a fogyasztókhoz, hogy a begyűjtési dolgozók biztosítsák a begyűjtési terv teljesítését. Bár a tavalyi termés a vártnál valamivel gyöngébb volt, meg voltak annak előfeltételei, hogy teljesítsük a. begyűjtési feladatot, mégpedig nemcsak a szocialista szektorban, hanem az egyéni kistermelés szakaszán is A begyűjtési tervet tavaly nem teljesítették. Mezőgazdaságúink 16 382 tonna hússal, 140 millió liter tejjel, 51 millió tojással és 5 476 vagon gabonával maradt adósa a fogyasztóknak. Az egy hektár földre átszámított piaci termelés a szocialista szektorban sokkal nagyobb, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. A szocialista szektor a mezőgazdasági termőterület 40 százalékán gazdálkodik. Ugyanakkor a szocialista szektor p közellátás céljaira beadott összes mennyiségből a búza 47 százalékát, a rozs 46 százalékát, a kukorica 48 százalékát, a cukorrépa 74 százalékát szállította. Állattenyésztési termékeket tekintve a közellátás céljaira felvásárolt vágómarha 47 százalékát, sertések 60 százalékát szállította a szocialista szektor. Az 1954. év egész folyamán a begyűjtés terén nagy nehézségekkel kelllett megküzdenünk. Ez év elején sem javult a helyzet. Ezért az SZLKP KB irodájj ez év márciusában levéllel fordult a párt alapszervezeteihez, hogy a párt szervei, a nemzeti bizottságok és a begyűjtő szervezetek dolgozói és funkcionáriusai, valamint a tömegszervezetek tagjai lényegesen javítsák meg az egyénileg gazdálkodó parasztok körében végzett politikai tömegmunkájukat, hogy azok eleget tegyenek beadási kötelességeiknek. A párt alapszervezeteinek nagy része következetesen foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyeket a kommunistáknak teljesíteniük kell a begyűjtési feladatok biztosításával kapcsolatban és több mint 600 falusi pártszervezet már írásban jelentette a párt Központi Bizottságának, milyen intézkedéseket tesznek a begyűjtési feladatok teljesítésére. Naponta tucatjával érkeznek a levelek további pártszervezetektől, amelyek szintén e szerfölött fontos kérdéssel foglalkoznak. A kommunisták munkájának eredményei már megnyilvánulnak abban, hogy részben javulnak a begyűjtési eredmények. Az egész párt, minden egyes kommunista feladata, hogy a falusi pártszervezeteknek, a nemzeti bizottságokban és a begyűjtési szervekben működő kommunistáknak ez az aktivitása ne legyen egyszeri, hanem a begyűjtési dolgozók helyes munkamódszereivel együtt rendszeresen biztosítsa dolgozóink ellátását. A mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztését szolgáló valamennyi lehetőség kihasználásában döntő jelentőségű, hogy emeljük a mezőgazdasági szervek gazdasági szervező munkájának általános színvonalát. Milyen is a helyziet ebben nálunk? A földművelésügyi megbízotti hivatalban, a kerületi és járási nemzeti bizottságokon dolgozó elvtársak igen gyakran megelégszenek az elért részsikerekkel, önelégültség hibájába esnek, nem nézik bíráló szemmel a maguk és mások munkáját, és nagyon keveset törődnek azzal, hogy munkájukat a tervfeladatok és a párthatározatok általános teljesítésének szempontjából értékeljék. Szlovákiában a gazdasági szervezőmunka nincs kellő színvonalon és felülről, a földművelésügyi megbízotti hivataltól kezdve a kerületi és járási nemzeti bizottságoktól egészen a helyi nemzeti bizottságokig nem egyszer lehetünk tanúi bürokratikus munkamódszereknek. Az elvtársak gyakran azt hiszik, hogy az egész mezőgazdaságot felülről le, minden egyes faluig irányíthatják anélküi, hogy tökéletesen ismernék az illető munkaszakasz, az illető helység viszonyait. Innen ered az a törekvésük, hogy a problémákat irányelvek, körlevelek segítségével oldják meg, amelyek nem adnak és nem is adhatnak választ minden problémára, amellyel a gépállomásokon, állami gazdaságokban, EFSZ-ekben az egyes kerületekben és járásokban találkozunk. Ugyanakkor elhanyagolják az eleven, személyes kapcsolatot. Természetesen az sem elég, ha bizonyos korlátozott utasítással, irányelvvel elküldünk a szóbanforgó helységbe egy embert. Ez még távolról sem jelenti azt, hogy megszüntettük a bürokratikus munkamódszereket. A kerületekbe és járásokba alkalmas embereket kell küldenünk, akik tökéletesen ismerik a fennforgó problémákat és nemcsak a határozatokat tudják közölni, hanem tanáccsal is tudnak szolgálni és képesek segítséget nyújtani a felme- A húsé 79g szäza]ékka] a sertészsíré 1013 rülő bajok kiküszöbölésében. Alkalmas ídópon- szazaIékkaIj a tejé 8, szazaIékk

a, a sa tot kell megválasztani ahhoz, hogy értekez- 203 százalékkal, a búzaliszté 51 százalékkal zünk a parasztokkal, a helyi funkcionáriusok- a cukor

é 94,2 százalékkal, a söré 442 2 százaszínen, a kerületben vagy a járásban, amíg el nem intézzük a kérdéses ügyet. De ismerünk olyan példákat is, amelyek az állami apparátus jó szervező munkájáról tanúskodnak. A földművelésügyi megbízotti hivatal a tavaszi munkák biztosítására, Szlovákia öt kerületébe küldte dolgozóinak egy-egy csoportját, a főosztály vezetőjének, vagy a megbízott helyettesének vezetésével. Ez helyes elhatározás volt. Ezek a munkacsoportok annak ellenére, hogy nem készülhettek fel kellően az adott feladatokra, a kerületekben értékes és jó munkát végeztek. Ennek a kezdeményezésnek a tapasztalatait kellően értékelni kell és hasonló és még, jobb módon kell megszervezni a munkát, mégpedig nemcsak a megbízotti hivatalban a kerületek és járások megsegítésére, hanem a kerületekben és a járásokban is a városok és falvak támogatására. Mezőgazdasági dolgozóink és az állami apparátus mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó dolgozói gyakran megelégszenek azzal, hogy a múlt évhez képest jobban teljesítik a tervet és nem veszik tekintetbe, hogy a tervet az elmúlt években sem teljesítették, bár minden feltételük megvolt hozzá. így Szlovákiában 1954 őszén mintegy 90 000 hektárral kevesebb földet szántottak fel, mint amennyit a terv előírt és 6700 hektáron nem készítették elő a cukorrépa vetését. A rétek és legelők gondozását csupán 59 százalékra végezték el, bár a múlt ősz kedvező volt e munkálatok számára. Az idén a hosszantartó tél következtében a tavaszi munkák mintegy háromhetes késedelmet szenvedtek. Ennek az időveszteségnek arra kellett volna mozgósítania a mezőgazdasági dolgozókat, hogy jarovizálják a vetőmagot és až ültetményeket. Bár a korai burgonya csíráztatásának terve nem tűzött ki valami nagy feladatokat — csupán 1200 hektárról volt szó —, mégis e tervet mindössze 66 százalékra teljesítették. E feladatoknak eleget tehettek volna, ha az agronómusok, a járási nemzeti bizottságok és a gépállomások szigorúan betartották vglna a felettes szervek utasításait. Ebben az esetben nem tudott idejében közbelépni sem a földművelésügyi megbízotti hivatal sem a kerületi nemzeti bizottságok, amelyeknek felül kellett volna vizsgálniok, hogyan kés'ültek fel a jarovizálásra, és ellenőrizniük kellett volna az érdekelt dolgozók szakmai tudását. Nagy fogyatékosságok tapasztalhatók az állattenyésztési termelésben. Bár a szarvasmarhaállomány tervét egészben véve 10f,3 százalékra teljesítik, igen egyenetlen az állomány területi elosztása. A földnélküli állattenyésztők (erdészek, erdőkerülők, útmesterek, vasúti őrök stb.) jelentősen túllépik a tervbe vett állatállományt, de azokon a szakaszokon, amelyekre a legnagyobb súlyt helyezzük, vagyis az EFSZ-ekben a szarvasmarhaállomány tervét csupán 83,9 százalékra teljesítik. Mezőgazdaságunkban még sok fogyatékosság tapasztalható a gazdasági szervező munkában. Ha nem javítjuk meg a mezőgazdasági szervek gazdasági szervező munkáját, nem biztosíthatjuk mezőgazdaságunk nagyobb termelését. Ezt kell szem előtt tartaniuk és e szerint kell cselekedniük elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó kommunistáknak. Azt követeljük tőlük, hogy kezdeményezőképesebben, alkotó munkával törődjenek a mezőgazdasági kérdésedben hozott párthatározatok teljesítésére. Több nerészséget követelünk tőlük és elvárjuk -/lük, hogy nagyobb kedvvel küzdjenek meg „ nehézségekkel. Igaz, a mezőgazdaságban nem könnyű feladatok várnak megoldásra. De teljesítésük azt jelenti, hogy biztosítjuk várpsi és "falusi dolgozó népünk boldogabb, dúsabb életét. És ezért a célért érdemes harcolni és dolgozni. Népünk anyagi és kulturális színvonalának növelése Gazdaságunk állandó fejlődése, az ipari és a mezőgazdasági munkatermelékenység növekedése, a korszerű technika kihasználása, a munkaszervezés folytonos tökéletesítése, valamint ü szilárd és értékes pénzegyséQ lehetőséget nyújt Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának ahhoz, hogy fokozatosan csökkentse az árakat és biztosítsa a lakosság életszínvonalának állandó emelkedését. Jóllehet Szlovákiában a háború előtt lényegesen alacsonyabb volt az életszínvonal, mint a cseh országrészekben és hogy ma általában véve eléri a cseh országrészek színvonalát — az élelmiszer és az ipari termékek fogyasztásának háború előtti és jelenlegi állapota közti különbség ma Szlovákiában sokkal nagyobb, mint országos méretben. Az 1937-es évi állapothoz viszonyítva Szlovákiában 1954-ben a kővetkezőképpen emelkedett az élelmiszerfogyasztás: kai, minél több emberrel beszéljünk és ha komoly dologról van szó, addig maradjunk a hely lékkai és a cigaretta fogyasztása 129,3 százalékkal.