Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-15 / 63. szám, kedd

15 III szo 1955. március 12. A JÁRÁSI PÁ RT KONFERENCIÁKRÓL Rendszeresen látogassák az instryktorok az alapszerkezeteket Köztársaságunknak már több mint öt millió polgára aláírta a Béke-Világtanács felhívását A Csehszlovák Békevédők titkársá­gának és a Nemzeti Arcvonal Köz­ponti Bizottsága titkárságának jelen­tése szerint péntekig, március 11-ig már 5 074 796 csehszlovák állampol­gár irta alá a Béke-Világtanács fel­hívását. Szlovákiában péntekig, március 11­ig a Béke-Világtanács atomháborúéi-' lenes felhívását majdnem 2 millió dolgozó és fiatal írta alá. .A bratisla­vai kerületben több mint 450 000 pol­gár igazolta aláíráséval határozott til­takozását. A nyitrai kerületben, ahol péntekig több mint 350 000 dolgozó írta alá a felhívást, 41 870 szocialis­ta kötelezettségvállalást is tettek. A besztercebányai, zsolnai, kassai és az eperjesi kerületben az aláírások száma meghaladta a 250 000-et. Az eperjesi kerület 40? községében a tíéke-Vilég­tanács felhívását minden polgár alá­írta. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség szlovákiai bizottságának plenáris ülése Hétfőn, március 14-én ülésezett Bratislavában a Csehszlovák Szovjet Ba­rátsági Szövetség szlovákiai bizottság ának plénuma, és a Csehszlovák-Szov­jet Barátsági Szövetség III. kongresszusának határozata alapján, bírálólag értékelte a szlovákiai szövetség tevékenységét és Intézkedéseket tett mun­kájának megjavítására. Az ülésen, amelyet Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség szlovákiai bizottságának elnöke ve­zetett, részt vettek František Kubac, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, dr< h. c. Alexander Horák, a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség szlová­kiai bizottságának alelnöke, távösszeköttetésügyi megbízott, továbbá Marié Matéjkovö, a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség Központi Bizottságá­nak titkára, valamint a Csehszlovák- Szovjet Barátsági Szövetség szlovákiai kerületi bizottságainak elnökei és titkárai. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség in. kongresszusa határozatainak teljesítéséről a szövatsíg szlo­vákiai szervezeteiben és szerveiben Sa mo Falťan, a szövetség szlovákiai bi­zottságának vezető titkára számolt be. Az állami költségvetés tárgyalása a nemzetgyűlési bizottságokban A kassai járás ez évi pártkonferen­ciája értékelte a legutóbbi konferencia óta eltelt idő alatt végzett munkát. A beszámoló, valamint a küldöttek fel­szólalásai is azt bizonyítják, hogy a kassai járás kommunistái tisztában vannak mindazokkal a feladatokkal, amelyeket a párt X. kongresszusa tű­zött eléjük a mezőgazdasági termelés növelése terén. Éppen ezért a többi feladat mellett megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek a mezőgazdaság­nak. A legutóbbi konferencián három fő feladatot tűztek ki: Megszilárdítani a munkás-paraszt szövetséget, lényege­sen emelni a mezőgazdasági termelést és megteremteni a feltételeket a ter­melés további állandó emelése biz­tosítására, növelni a termelés minősé­gét és az egész népgazdaságban még­szilárdítani a jobb gazdaságosságot. E célkitűzések megvalósításában — kivéve azokat az üzemeket, ahol pél­dásan teljesítették a tervet — nem jegyezhetnek fel különösebb eredmé­nyeket. Leginkább a mezőgazdaságban nem. Vannak a járásban községek, ahol a kommunisták helyesen értel­mezték a tömegpolitika; munka fon­tosságát, s ott az eredmény sem maradt el. Azonban a legtöbb helyen nem tartották be a párt irányvonalát. Mindez a falusi pártszervezetek ala­csony ideológiai színvonalára vall. A pártfeladatokkal szemben sok esetben formális és passzív álláspontot foglal­tak el, vagyis megvalósításukat nem biztosították. A felszólalások során a küldöttek rá­mutattak a járási pártbizottság mun­kájának fogyatékosságaira is. Például Mikula elvtárs, Vyšný Klatovról, el­mondta, hogy a járási pártbizottság instruktora csak egyszer volt náluk s akkor is kijelentette, hogy nem megy többet hozzájuk. Ugyanilyen és hasonló eset fordult elő a kassai já­rás több községében is. Mikula elvtárs többek között ari^í is rámutatott, hogy a járási pártbi­zottságnak nagyobb súlyt kell helyez­nie az agitációs és propagációs mun­A szepsi járás pártszervezeteinek és szervéinek munkája a múlt év folya­mán eredményes volt. Ez kifejezésre jutott azoknak a sikereknek felsorolá­sában, amelyekről a járási pártkonfe­rencia részvevői beszámoltak. Mányik elvtárs, az alsómecenzéfi Tátrasmalt­ból, Sztaniszló elvtárs, a csécsi EFSz dolgozója, Novák elvtárs jászói szövet­kezeti elnök, Rusňák elvtárs Lucia­bányáről, a jánoki, péderi s a többi üzemi, szövetkezeti és állami gazdaság­ban dolgozók vitafelszólalásaiból ki­tűnt, hogy a pártszervezetek akció­képessége sok helyen szép eredmé­nyekkel járt. A párt üzemi szervezetei eredmé­nyes szervező munkát fejtettek ki a szocialista munkaversenyben s a köte­lezettségvállalások teljesítése terén. A szepsi vasércbányák Rufus-bányai üze­mi pártszervezete a munkaverseny ala­pos megszervezésével jóval határidő előtt teljesítette tervét. Az alsómecen­zéfi Tatrasmaltnak a X. pártkongresz­szus tiszteletére vállalt kötelezettségei és azok teljesítése értékes gazdasági eredménnyel járt. A Keletszlovákiai Érckutató Vállalat üzemi pártszerveze­te munkájának eredményeként a múlt évben két ízben nyerte el a vándor­zászlót. A bányák kommunistái a szo­cialista munkaverseny élén haladtak, s normateljesítményeikkel, mint Dria, Vinca, Ciprovsky, Müller és a többi elvtársak, jó példát mutattak üzemeink dolgozóinak. A járásban szép példáit látni az üze­mek védnöki tevékenységének, mint a poproči bánya, a mecenzéfi Tatra­smalt, a tornai mészbánya dolgozóinál, akik nagy segítséget nyújtottak a falu dolgozóinak, különösen a nyári munká­latok idején. Ezt a védnöki tevékeny­séget, ami eddig csak a terménybeta­karításra szorítkozott, állandó látoga­tássá, sokrétű műszaki és népművelői tevékenységgé kell kiszélesíteni. A szepsi járás mezőgazdasági jellegű. kára, mert az az utóbbi időben tel­jesen visszamaradt. Kifogásolták a JNB dolgozóinak munkáját is, akik keveset segítenek a falunak. Annak el­lenére, hogy a Járási pártbizottság minden alapszervezetnél a helyi viszo­nyokhoz mérten igyekezett kidolgozni a kongresszusi irányelveket, azok meg­valósítását mégsem tudta biztosítani. Ezért fontos, hogy a járási párt­bizottság olyan instruktor! testülettel rendelkezzen a jövőben, amely töké­letesebb politikai és szervező munkít fog végezni. Az instruktorok nem fog­nak kizárólag az EESz-tagokra tá­maszkodni, hanem valamennyi kis- és középparaszttal, s helyes tömegpoliti­kai munkával fogják a feladatokat megvalósítani. Bár a választás előtti kampányban a pártszervezetek bebizonyították dol­gozóinknak, hogy minden kérdés­ben közösen van érdekelve úgy a munkásság, mint a parasztság, a mun­kás-paraszt szövetséget tovább kell fejleszteni. Ez egyedül a pártszerve­zetek kitartó tömegpolitíkai munkájá­tól függ. Az EFSz-ek szép eredmé­nyeket értek el ugyan, de az egyé­nileg gazdálkodók alacsony hektárho­zamai fékezték a beadások egyenle­tes teljesítését. Ennek következtében a kassai járás 1023 és fél vagon ga­bonával adósa maradt a köztársaság­nak. Hasonló volt a helyzet a burgo­nyánál is. Bár a bysteri EFSz 180, a vajkovcei EFSz pedig 168 mázsa bur­gonyát termelt egy hektáron, de ugyanakkor nem teljesítette a tervet a magánszektor, s így a járás 2998 vagon burgonyával maradt adós. To­vábbá 26 és fél vagon kukoricával, 26 és fél vagon olajosnövénnyel és 92 vagon takarmánnyal is adós maradt. A feltüntetett számok bizonyítják, hogy a falusi pártszervezetek nem fordítottak kellő figyelmet a hektár­hozamok növelésére. A cukorrépater­melésre sem fordítottak nagy gondot, különösképpen az egyénileg gazdálko­dók. Szép eredményeket értek el a beniakovcei EFSz-ben, ahol 313 má­zsát termeltek egy hektáron, Keny­hecen pedig 250 mázsát. Az EFSz-ek 56 hektárról 101 vagont, az egyénileg gazdálkodók 261 hektárról csak 93 va­gont adtak át, vagyis ötször keve­sebbet, mint a szövetkezetesek. Harminc felsőbb típusú egységes szö­vetkezet van itt, melyek az állami gazdaságokkal együtt a járás szántó­területének 60 százalékán gazdálkod­nak. A járás túlteljesítette beadási tervét. Az előző évek eredményeit fi­gyelembe véve azonban mindez nem elég. Nincsen biztosítva eléggé a ta­karmányalap sem. Ezért nem növeke­dik az állattenyésztési termelés a meg­felelő ütemben. Bár a hektárhozamok elérésében a szövetkezetek lényegesen előbbre jutot­tak az egyéni gazdálkodók eredmé­nyeinél, a Tielytelen talajművelés sok esetben lerontotta az eddig elért minő­séget és mennyiséget. A felszólalók szavaiból kitűnt, hogy a szövetkezetek nincsenek tudatában a trágyázás jelen­tőségével. sok helyen az értékes trágyáié még ma is elfolyik a gazdasági udvarokból Sokkal kedvezőbb képet mutat ennél a műtrágyázás, ahol a szövetkezetek túl­szárnyalták tervüket. Ezzel szemben az egyénileg gazdálkodók műtrágya felvásárlása feltűnően alacsony. Petrás elvtárs felsorolta az új vetési módszerek tervét a tornai állami gaz­daságban. Oj munkamódszereket vezet­nek be az állattenyésztésben is, hogy példaként álljanak a környék szövet­kezetei előtt. A beszámoló s az azt kö­dvető felszólalók a talaj megművelésé­vel kapcsolatban rámutattak a gép­és traktorállomás sok esetben lelkiis­meretlen, rossz munkájára. _ Fontos tennivaló hárul a falvak kom­munistáira a szántóterüli tik kiterjesz­tése, a nem jövedelmező rétek, legelők és a parlagon heverő földek felszántá­sa, a takarmányalap biztosítása és a silózás terén. Sztaniszló László elvtárs, a csécsi szövetkezet dolgozója beszé­dében lelkesen mondotta: „Milyen Miben rejlik itt a hiba? Abban, hogy nem használták ki a meglevő tartalé­kokat a termelés növelésére. Nem propagálták eléggé a haladó módsze­rek bevezetését, de legfőképpen a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdítása terén követtek el hi­bákat. Egyénileg dolgozó parasztja­ink igenis pártunk politikája megva­lósításáért küzdenek, csak többet kell velük foglalkozni. Többször kell közé­jük menni és meg kell tanítani őket az' új módszerek alkalmázására. Tö­rekvésüket mi sem bizonyítja jobban, mint az a 6000 egyéni kötelezettség­vállalás, melyet a téli kampányban tettek. Nagy feladatok állnak a falusi párt­szervezetek eiőtt. Ott van például a földstatisztika, mely szerint 1948-tól 3045 hektárról mutatnak ki kevesebb földet a járásban A legtöbb eltitkolt föld Haniskän, Ka­vecsányban, Koš, Olčanyban és Zsebe­sen van. Az NB-n dolgozó kommunis­ták feladata, hogy ezeket a földeket már most feltárják és a tavasz fo­lyamán bevessék. További fontos fel­adat a földek jó megművelése. Javult a szakkáderek biztosítása a GTÁ-okon. A múlt évben 25 szakkép­zett dolgozó ment a GTÁ-okra. Termé­szetesen ez még nem jelenti azt, hogy a jelenlegi helyzet kielégítő. A GTÁ­okon dolgozó kommunistáknak arra kell törekedniük, hogy még több se­gítséget nyújtsanak a szövetkezetek­nek, s az egyénileg gazdálkodó föld­műveseknek is. Fokozni kell a segít­séget a védnökségi üzemek részéről is. Mikula elvtárs jogosan bírálta azo­kat a védnökségi üzemeket, amelyek csak akkor mentek a faluba, amikor valamilyen eredményt értek el. Hiányossága volt a vitának, hogy nem foglalkoztak eléggé a mezőgazda­sági termelés fejlesztésével, amely kulcskérdés a kassai járásban. Mind­ez arra figyelmezteti a kommunistá­kat, hogy a falu dolgozóival megis­mertessék pártunk Központi Bizottsá­gának határozatait. A járási konferen­cián hozott határozatok megvalósítá­sát és a mezőgazdaság: termelés fo­kozását igyekezzenek úgy teljesíteni, ahogy azt a X. kongresszus kitűzte. K. I. nagyszerű dolog a silótakarmány! Most látjuk csak, mit jelent az a jószágnak!" Az állatállomány tervbe vett létszá­mának bebiztosítása nagy feladatot ró a párt és a közigazgatás szerveire. Az állatok elhullásának megakadályozása, istállók építése, a haladó munkamód­szerek bevezetése terén nagy munka vár rájuk. A szövetkezeti vagyon szét­lopkodása még mindig fennáll. Szüksé­ges — éspedig sokkal nagyobb ala­possággal, mint eddig — a szövetkezeti tagok ideológiai nevelése, szakképzett­ségének emelése. A konferencián felszólalók rámutat­tak az üzemi és falusi pártszervezetek ideológiai nevelőmunkájának hiányos­ságaira. A járási pártbizottság sok esetben nem nyújt megfelelő segítsé­get az alapszervezeteknek, nincsen meg közöttük a közvetlen kapcsolat. Ben­ko elvtárs, a pocskaji Piloimpregna ki­küldötte elmondta, hogy nagyon szeret­nék, ha a járási pártbizottság tagjai időnként meglátogatnák őket, mert je­lenleg az instruktor fogalma is isme­retlen előttük. A falusi pártszervezetek még min­dig nem mindenütt irányítói a falu életének. Ahol a párt jól dolgozik, mint Péderen, Perényen, Jánokon, Já­szon, ott eredmény is mutatkozik a szövetkezetek fejlődésében, a begyűj­tésben, a gazdasági és kulturális élet színvonalának emelkedésében. A konferencia határozata, melyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak, egyszersmind a pártszervezetek köte­lezettségvállalása is. A hiányosságokat, melyek gazdasági és ideológiai téren a járásban mutatkoznak, a nevelés és a propaganda fegyverével küszöbölik ki. Ez jutott kifejezésre azokból a szavak­ból, melyek jegyében a járási konfe­rencia összeült: „Következetesen telje­síteni a párt X. kongresszusának hatá­rozatait hazánk erejének és biztonsa­gának felvirágoztatásáért!" Mészáros Gyula A nemzetgyűlés bizottságai foly­tatták az 1955. évi állami költség­vetés egyes fejezeteinek megtárgya­lását. A költségvetési és a gazdasági bi­zottság megtárgyalta és a nemzet­gyűlés elé terjesztésre javasolta a belkereskedelmi minisztérium, a kül­kereskedelmi minisztérium és a táv­összeköttetésügyi minisztérium költ­ségvetését. Az egészségügyi bizottság napirendjén a nemzeti biztosítás és az állami járadékbiztosító hivatal költ­ségvetési fejezete van, amelyeket szintén a nemzetgyűlés plénuma elé való terjesztésre javasoltak. Dr. Jaromír Berák előadó képvise­lő a külkereskedelmi minisztérium fe­jezetéhez hozzáfűzte, hogy külkeres­kedelmünk biztosítja gyártmányaink keresletét és az alapnyersanyagok, az élelmisterek behozatalát a Szovjet­unióból és a népi demokratikus álla­mokból. Josef Ruzha előadó a távösszeköt­tetésügyi minisztérium költségvetésé­A sokolovói ütközet évfordulója al­kalmából — amely ütközetnek az el­múlt háborúban nagy jelentősége volt népünje, hazánk felszabadításáért ví­vott harcában és amely jelentősen hozzájárult a csehszlovák és a szov­jet nép harcos barátságának elmélyí­téséhez — a fasisztaellenes harcosok szövetsége, a ČKD Sokolovo-üzemmel karöltve, vasárnap a prágai Lucerná­ban ünnepséget rendezett, amelyen a sokolovói harcok számos résztve­vője is jelen volt. A sokolovói ütkö­zet jelentőségéről Ludvik Svoboda képviselő, hadseregtábornok, a Szov­jetunióban alakult első csehszlovák egység parancsnoka beszélt. Ludvik Svoboda képviselő, hadse­(Folytatás az 1. oldalról.) egész sorának értelmét, amelyeket most. a kerületi és járási bizottságok ülései után fognak érvényesíteni. A párt járási konferenciáin néhány fel­szólaló helyesen mutatott rá arra, hogy nem olyan könnyű követni a párt irányvonalát, el nem témi sem balra, sem jobbra. Ehhez nem elég „átvinni a feladatokat", hanem el kell sajátí­tanunk ennek a kérdésnek elméleti alapját. Ilyen alkotó, igazán kommu­nista munkát, amely egybekapcsolja az elméletet a gyakorlattal, várnak el a pártszervektől. Természetesen a kerületi és járási, valamint az alapszervezeti funkcioná- | riusoknak sem szabad arra korlátozód- | ről szólva, dr. Alois Neuman távösz­szeköttetésügyi miniszter jelenlétében a távösszeköttetés gazdasági és pénz­ügyi szervezésének fejlődéséről szá­molt be. Dr. Karel Kacl tanár, képviselő el­nöklete alatt tárgyalta meg az egész­ségügyi bizottság a nemzeti biztosí­tás költségvetési fejezetét. E fejezet előadója Jozef Való képviselő voit, aki hangsúlyozta, hogy a betegsegéiyzől tételek legnagyobb részét, 55,7 "szá­zalékát a családi pótlékok teszik ki. Az előadó ezután az 1955. évi költség­vetést számbelileg boncolgatta és rámutatott arra, hogy míg 1947-ben betegsegélyzői célokra 170 millió ko­ronát áldoztak, az 1955. évre 5 mil­liárd korona esik. A bizottság azután megtárgyalta az állami járadékbiztosító hivatal költségvetési fejezetét. A javaslat szerint a kiadások elérik a 7 milliárd koronát és körülbelül 2 millió jára­dékélvezőt érintenek. regtábornok beszédében rámutatott, hogyan alakult meg az első cseh­szlovák katonai egység a Szovjetunió területén, a szégyenletes müncheni egyezmény s ennek következménye­ként Csehszlovákia megszállása után. Hála a Szovjetunió segítségének és Csehszlovákia Kommunista Pártja moszkvai vezetősége gondoskodásá­nak, a csehszlovák katonák a szovjet hadsereg oldalán harcot indíthattak a közös ellenség, a hitleri Németország és szövetségesei ellen Csehszlovákia teljes felszabadításáért, a népi de­mokratikus, kizsákmányolóktól meg­szabadult köztársaságért. Küzdelmük­kel népünk és a szovjet nép örök szövetségéért harcoltak. niuk, hogy ők maguk elméleti síkon tisztázzák a parasztpolitika égető kér­déseit. A kommunisták kötelessége a legszélesebb, tömegek között terjesz­teni a marx-lenini ismeretek fényét. Ez annyit jelent, hogy az előadások, a sajtó és az agitáció minden formá­ja segítségével sokoldalú propagan­damunkát szervezzenek, amely a munkás-paraszt szövetség szilárdítá­sának, a mezőgazdasági termelés fel­lendítése jelentőségének, a nemzeti bizottságok ezzel kapcsolatos felada­tainak stb. kérdéseivel foglalkozzék. Minél jobban megértik a legszélesebb tömegek a saját érdekeikből kiinduló párthatározatokat és irányelveket, an­nál gyorsabb lesz előrehaladásunk. A takarmányalap biztosítása — az állattenyésztés előfeltétele Az ideológiai tisztánlátásért a földművespolifiikában Sokolovo és Dukla dicsőséges hagyományainak szellemében fokozzuk továbbra is hadseregünk harci felkészültségét

Next

/
Thumbnails
Contents