Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-15 / 63. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1955. március 15. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 63. szám MEZŐGAZDASÁGUNK ÉLETÉBŐL ntinniiwiiiKiiir • 'i >u iiiiniiiiiiiiiigntitttiiiiiiiiininmunniHiuiuiHiiiniiHmininiiiiiii iiiiiini^ii'i^iiiiiiiiiiiiiutiiiiiiiiiiiiiiiiMiniiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiniitiiiiiiiMini^ i iinltiiiiini,! A sért, mert a párt így kívánja | Argyálán Júlia, a korompai | MEZ konstruktőrje az üzemi klub I egyik sarokasztalánál mélyen be| lemerül az újságba. Sokáig nézte 3 a sorokat, míg végre felnézett. 1 Kolléganője kíváncsian nézett rá. = — Belefáradtál. Játsszunk egy 1 sakkpaitit. — Mnst ne. Inkább beszélges3 sünk. | — Beszélgessünk? — nézett rá | csodálkozva a koUéganôje. Miről I akarsfí most beszélgetni? — nézett 1 Jucira kissé huncutul. | Juci elkomolyodott. — Komoly | dologról szeretnék veled beszélni. | Olvasod az újságot rendszeresen? 3 — Mikor hogy — válaszolta a I másik. | Argyalán Juci lassan felemelte | az újságot és anélkül, hogy belesi nézett volna, így szólt: 3 — Elhatároztam, hogy elmegyek z a ' királyhelmeci gépállomásra dol| gozni. Nagy szükség van mos(í a | mezőgazdaságban a szakemberekre. | Ez áll itt az újságban. Tudod, itt 3 a sorok mögött látom a traktoro1 kat, a gépeket, melyek után mini dig vágytam. A párt pedig most | azt kívánja, hogy a mezőgazdaság| ban úi szakemberek helyezkedje3 nek el. | — És te elmennél oda? — nézett | rá a kolléganője. — Nem jobb itt | a tiszta irodában? Ott pedig olajos, | piszkos leszel a gépektől. Mert tu3 dod, a traktorosok ... 3 Ezt a beszélgetést Argyalán Jú1 lia a múlt év decemberében foly| tatta egyik kolléganőjével. Elha| tározását közölte az üzem vezető| ségével is. Nem is gördítettek 3 akadályt az útjába. Február ele1 jén belépett a traktorállomásra. Az alig húszéves Argyalán Juci mint géptechnikus dolgozik most a királyhelmeci traktorállomáson. Iskoláit Magyarországon végezte, majd később Kassán folytatta tanulmányait. Ott érettségizett a felsőipariskolában. Ahogy az előbbiekből tudjuk, az iskola befejezése után Korompán kezdett dolgozni, mint konstruktőr. Ma már a traktorállomáson találjuk. Karcsú testén jól fest a kék munkaruha. Ott sürgölődik a traktorosok között, örül, ha segít valamiben nekik, És azok a traktorosok ... nem is olyan rassz fiúk Igaz, kezdetben kíváncsian néztek a szoknyát viselő géptechnikusra, de hamar megbarátkoztak, mert Argyalán Juci remekül ért a gépekhez. Még az „öreg" traktorosok is megcsodálják sok esetben a tudását. Csodálatraméltó szákértelemmel tudja leellenőrizni a kijavított trak- | torokat, még a legkomplikáltabb 1 alkatrészekben előforduló hibák ki- š javításánál is értékes tanácsokat = tud adni. | — Nagyon, de nagyon meg va- 3 gyok elégedve munkakörömmel — 1 mondja a fiatal géptechnikusnö. I — Most érzem igazán, mennyire I •obhan tetszik nekem ez a munka- 1 kör. Az iskola padjaiban szerzet: | tapasztalataimat itt a traktorállo- § máson az olajoskezű, vidám trakto- 3 rosok között tudom igazán értéke- síteni. Amikor mint CsISz-tag el- | határoztam, hogy követem a kom- f munista párt hívó szavát, nem EÄ — láttam tisztán, mennyire itt van í cz én helyem. Géptechnikusnak I tanultam és előbbi munkahelyemen | gépet nem is láttam. Amikor is- | fcoííiba jártam és tanultam, már š akkor az járt az eszemben, hogy 3 olyan gépekkel- bánhatok majd, I amelyek járnak, amelyek termel- | nek, s amelyeket szeretni és gon- § dozni lehet. | A fiatál géptechnikus apja ter- § mészetét örökölte. Nemcsak Király- = helmecen, de még a környéken is jj ismerik az öreg Argyalán bácsit. | Igaz, a villanyszerelés mesterségét f tanulta meg, de azért a benzin- | motorok javításánál sem vallott ; szégyent, am':g a traktorállomáson | dolgozott. Ő már kiöregedett a | munkában, de helyére állt a lánya. | — Alig várom már, hogy kita- | vaszodjék — mondja mosolyogva 3 a lány. — Várom, hogy mehesiek § a földekre és gépeink munkája f nyomán új élet teremjen a szö- | vetkezetek ezerholdas tábláin. | SZARKA ISTVÁN 1 tiiiniiiaiiini wiiuiľii iiiiHini'

ii[iiniiii!iaHi iiniuiiiiHiiiiniii niHiiiifliiiiiriniiiinfiiiiiiiiiiiliiiiiiniHitiiiiiriiiiiiirtiiiiíiiiiiiii latiiiiiiiiiiiiiinini:!! m i ImIí.b i i i i miniiiiiiiitii Szocialista munkaversennyel köszöntik hazánk felszabadításának 10. évfordulóját A királyhelmeci mezőgazdasági építövállalat hatáskörébe az építés terén három járás tartozik: a királyhelmeci, a kassai és a gálszécsi. Ezekben a járásokban az üzem dolgozói a szövetkezetek, állami birtokok részére istállókat, magtárakat, családi házakat, sertésólakat építenek és munkájukkal nagyban hozzájárulnak a szocialista mezőgazdasági nagytermelés fellendítéséhez. Tízperces gyűléseiken az üzem dolgozói legtöbbet arról beszélnek, hogyan leheť jobban megszervezni a munkát és különösen a párttagok indítványára megszervezték a szocialista munkaversenyt. Nagy lelkesedéssel fogadták el a szepsi testvérüzem dolgozóinak versenyfelhívását és biztosak abban, hogy a versenyben nem fognak lemaradni. Suszter Imre, az üzemi pártszervezet elnöke és Takács Ferenc üzemvezető gyakran szoktak tárgyalni ezekről a kérdésekről, mert bizony sok feladat előtt állanak, amelyeket sikeresen akarnak elvégezni. így pl. Fejšzésen, Kereszttúron, Bodrogszögön családi házakat építenek a szövetkezeti tagok részére, ugyancsak Fejszésen borjú- és sertésistállót. Radon egy sertésistállót 400 sertés részére és egy csikóistállót, Kalsán tehénistáliót, magtárt és még sok egyéb gazdasági épületet a gálszécsi és kassai járásokban. Mindezt a munkát 1955. október 31-ig kell a terv szerint befejezni. Nemrég azonban az üzem dolgozói hazánk felszabadulásának 10. évA? első levél Engedelmet kérek, hogy soraimmal zavarom Önöket. Már három éve olvasója vagyok az Üj Szónak és látom, hogy az ország minden részéből írnak a földművesek, a munkások. Már több esetben fogtam papírt és ceruzát a kezembe magam is, de csak most először került rá a sor, hogy próbáljak valamit írni a mi falunkról. Én egyszerű szövetkezeti tag vagyok, de szeretnék gyakrabban hírt adni falunk életéről, munkájáról az U j Szón keresztül. Nagy ünnepre készülnek hazánk dolgozói. Hazánk felszabadulásáriak 10. évfordulójára. A mi községünk lakosai is nagy lelkesedéssel készülnek erre a nagy napra. Ügy a szövetkezeti tagok, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok kötelezettségvállalások tételével fejezik ki hálájukat pártunk iránt azért, hogy most boldogan élhetnek, építhetik falujukat, hazájukat. Községünkben február 28-ig 224 egyéni kötelezettségvállalás született meg. A vállalt kötelezettségek pénzértéke 85 509 Kčs. Kiemelkedő kötelezettségvállalást tett Keszeg András 3 hektáros egyénileg gazdálkodó paraszt. ígéretet tett, hogy terven felül 200 kg marhahúst, 100 kg rozsot és 20 tojást ad. Ezenfelül a falu szépítése érdekében 25 munkaórát dolgozik le. A kötelezettségvállalásokon kívül még arról is örömmel számolok be, hogy a Béke-Világtanács felhívását nálunk mindenki aláírta. A mi fordulója tiszteletére kötelezettséget , , .. , , , ,, , , ,, , ... r . . „„ ua nepunk nem akar háborút, bekenappa^ 'megrövidítik ^ ^ ^ ^ « főnket. Zelenák István, Perbenyiki- Máriási László, Marcellháza „Ha máshol jól bevált, nálunk is sikerülni fog" Az évzáró taggyűlés után a pódatejedi szövetkezet tagjai elhatározták, hogy a jövőben sokkal jobban fognak gazdálkodni. Különösen az állatgondozók voltak elégedetlenek az eddigi eredményekkel. Ezek az eredmények nem is voltak valami kiemelkedők, mert az átlagos napi tejhozam 2,8 liter volt tehenenként. — Sokáig bizony nem szégyenkezhetünk, mondogatták egymás között, mert másutt lassan már egy kecskétől is több tejet fejnek, mint mi egy tehéntől. Az állatgondozók azzal a gondolattal foglalkoztak, hogy jó volna a szövetkezetben bevezetni Malinyina fejési módszerét. Az említett módszerről tartott előadásokat feszült figyelemmel hallgatták. Az előadás után az egyik szövetkezeti tag így szólt: „Nem rossz dolog". Társa fejezte be gondolatát: „Próbáljuk meg mi is". Benkovszky Lajos és Kalmár Mihály rövidesen 24 tehénnél vezették be a napi háromszori etetést. így aztán több lett a gondjuk és a dolguk is. De nem csüggedtek még akkor sem, amikor látták, hogy egyelőre nem javul az eredmény. Társaik közül egyesek gúnyos megjegyzésekkel kisérték munkájukat. Ök azonban azt válaszolták: „Ha máshol jól bevált, nálunk is sikerülni fog". Az első héten semmi eredmény nem mutatkozott és csak a következő héten kezdett emelkedni a tejhozam. Az eredmény fokozta munkakedvüket és most már a háromszori fejést is bevezették. A tejhozam fokozatosan növekedett. Most már 8,1 litert fejnek naponta. Pakos Pál, Dunaszerdahely Az ideológiai tisztánlátásért a földművespolitikában A határozatok csak akkor töltik be küldetésüket, ha teljes mélységükben megértjük őket és érvényesítjük a gyakorlati életben. Egy pártszerv, egy kommunista sem valósíhatja meg jó eredményekkel a párt politikáját, ha elméleti szempontból nem látja világosan a szocializmus építésének alapvető kérdéseit. Ezt igazolja a CsKP Központi Bizottságának a X. pártkongresszus határozatai teljesítésével kapcsolatos értékelése. A Központi Bizottság megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés elmaradasának oka elsősorban egynéhány ideológiai kérdés értelmezésében megnyilvánuló zavar. Földművespolitikánk elvi jelentőségű elméleti kérdéseinek lebecsülése, valamint az ezzel kapcsolatos helytelen nézetek akadályozták a párt funkcionáriusait és a mezőgazdasági igazgatás dolgozóit, hogy teljesítsék a mezőgazdasági termelés fellendítésének reális és megvalósítható irányelveit. Ebből kiindulva elkerülhetetlenül szükséges, hogy a pártszervek a CsKP és az SzlKP Központi Bizottsága figyelmeztetése alapján a gyakorlati intézkedéseken kívül figyelmüket a földművespolitika szakaszán elsősorban az elméleti kérdésekre összpontosítsák. Szükséges, hogy elsősorban a funkcionáriusok világosan lássák a parasztkérdésről szóló alapvető marxi-lenini tételeket, állandó és élénk propagandát, valamint, hogy agitációt szervezzenek a dolgozók körében. Melyek parasztpolitikánk központi elméleti kérdései

9 Elsősorban a munkásosztály szövetségének kérdése a kis- és középparasztokkal. Ez alapvető feltétele a népi demokratikus államhatalom szilárdításának és a szocializmus felépítésének. Némely elvtársak, nern ismerve a marxi-lenini elméletet, nem értették meg, hogy a parasztokkal való szövetség nem üres jelszó és nem valamilyen ideiglenes manőver, hanem tartós irányvonal, amelytől egy tapodtat sem térhetünk el. Azt a tényt, hogy ezek a hiányok az alacsony elméleti színvonal következtében léptek fel, nagyon meggyőzően bizonyította például a bratislavai kerületi pártbizottság plénumának legutóbbi ülése. Megmutatkozott, hogy a parasztpolitikában éppen ott követték el a legkomolyabb hibákat, ahol a funkcionáriusok a leginkább elmaradoznak a marxi-lenini oktatásban. A kerületi pártbizottság feltárta a közvetlen kapcsolatot és összefüggést a pezinoki járás funkcionáriusainak alacsony elméleti színvonala és aközött, hogy ebben a járásban hiányok mutatkoztak a termelési és begyűjtési szerződések megkötésében. Természetesen az elméleti színvonal nem lehet magas, ha a járási pártbizottság a pártoktatást és különösen a funkcionáriusok egyéni tanulmányait az utolsó helyre helyezi, ha az egész járásban V. I. Lenin műveit kisebb példányszámban veszik, mint ahány tagja van magának a járási bizottságnak. Pedig éppen Lenin müveinek legutóbb megjelent köteteiben találjuk meg a proletariátus diktatúrájáról és a munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal valő szövetségéről — mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet nélkülözhetetlen feltételeiről — szóló alapvető tételeket. Még mindig vannak olyan funkcionáriusok, akik nem tanulmányozzák állandóan a marxizmus-leninizmus klasszikusait, sőt gyakran nem szentelnek megfelelő figyelmet a napi pártsajtónak sem. Azok a pártdolgozók, akik nem sajátítják el a marxizmus-leninizmust, prakticizmusbá esnek és könnyen beadják derekukat a helytelen káros nézeteknek. A parasztpolitikában ez elsősorban a szociáldemokrata opportunizmus és a baloldali szektánsság. A szociáldemokrata opportunizmus abban nyilvánul meg. hogy kételkednek abban, hogy a paraszti tömegek a munkásosztály hatékony szövetségesévé válhatnának társadalmunk szocialista átformálásában. Sőt történtek olyan estek is, hogy néhány előadó nem akart a parasztoknak ' és a szövetkezeti tagok nak előadást tartani, mivel „a parasz tok nem értik meg politikánkat." Azok h pártszervek, amelyek hacsak kis mértékben is, létjogosultságot adtak ilyen nézeteknek, nem tudták felven ni a harcot a nemzeti bizottságok, a begyűjtési apparátus és a gép- és traktorállomások, vagyis azon szervek bürokratikus és adminisztratív módszerei ellen, amelyeknek feladata szilárdítani a dolgozó parasztsággal való szövetséget. A szövetkézetek irányában ezeknek a helytelen nézeteknek karos hatása abban nyilvánult meg, hogy a szövetkezetek alakításánál nem tartották mindig tiszteletben a meggyőzés elvét és hogy a szövetkezet megalakítása után gyakran nem gondoskodtak annak megszilárdításáról, a szövetkezeti tagok munkájáról, gazdálkodásukról és iskoláztatásukról. A munkásosztálynak a kis- és középparasztokkal való szövetsége lebecsülése abban is megnyilvánul, hogy ugyan elvben ezt a szövetséget' elismeri, azonban a gyakorlat egészen más. Tudatában kell lenni annak, hogy :tt nincs szó ennek a szövetségnek valamilyen általános formában való elismeréséről, hanem konkrét ténykedésről a begyűjtésnél, az állami gép- és traktorállomások, az állami és szövetkezeti kereskedelem munkájában, az agitációban és az üzemek védnökségi tevékenységében. Itt, az egyénileg gazdálkodó parasztokkal és a szövetkezetekkel való mindennapi kapcsolat során kell nekik nyújtanunk sokoldalú termelési és politikai segítséget, hogy megismerjék a munkásosztállyal való szövetség jelentőségét és súlyát és ezen az alapon jobban teljesítsék kötelességeiket. A baloldali szektánsság, amely a munkások és parasztok szövetségét leszűkíti a szövetkezeti tagokkal való szövetségre, éppoly káros, mint a szociáldemokrata opportunizmus. Ez a szektáns álláspont volt az oka annak, hogy sok falun és járásban nem támogatták az egyénileg gazdálkodó kisés középparasztok termelési igyekezetét, akik jelentős mértékben részesednek a mezőgazdasági össztermelésben. Csak az egyénileg gazdálkodó parasztok felajánlási mozgalma nyitotta ki sok dolgozó szemét, meggyőzte őket arról, milyen nagy rejtett tartalék van a dolgozó paraszti tömegek alkotó kezdeményezésében, ha baráti szóval közeledünk hozzájuk, ha ezt tettekkel is, a gép- és traktorállomások segítségnyújtásával, műtrágya-szállításokkal és hasonlókkal igazoljuk. A parasztok iránti ilyen kapcsolat és nem az adminisztratív és gazdasági nyomás nyeri meg őket a szövetkezetek számára, amelyek gazdaságilag és erkölcspolitikailag szilárdak lesznek. A szövetség erősítésénél felelősségteljes feladat hárul a nemzeti bizottságra* A nemzeti bizottság az a hely, ahol nap nap után edződnie kell a munkások szövetségének a dolgozó parasztokkal. Ez természetesen megköveteli, hogy sok nemzeti bizottság számoljon le a régi gyakorlattal, amiV.or csak abban az esetben fordultak a parasztokhoz, ha valamit akartak tőlük: a termelési és begyűjtési szerződések aláírásánál és a felvásárlásnál. Ennek a helytelen gyakorlatnak maradványai megmutatkoznak abban is, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok felajánlási mozgalmában csak a szerződésen felüli beadásra helyezik a hangsúlyt, de elhanyagolják a kérdés másik oldalát, hogy kötelességük elsősorban segítséget nyújtani a parasztoknak termelésük növelésében. Pártunkba és a mezőgazdasági igazgatás dolgozói körébe behatoltak a mezőgazdasági termelés közgazdasági kérdéseivel kapcsolatos szűklátókörű, kasztszerű kártékony nézetek is. Propagandánknak sokkal meggyőzőbben kell megmagyarázni a parasztoknak és a mezőgazdaság dolgozóinak, hogy csak a munka termelékenységének, a hektárhozamoknak és az állatállomány hasznosságának növelésével érhetik el a jólétet. Ez az a néhány komoly elméleti kérdés, amely a X. pártkongresszus irányvonalának megvalósításáért folytatott harcban előtérbe kerül. Ezek a kérdések a munkások és parasztok szövetségének lényegét érintik és ezért csak teljes megértésű fegyvere vértezheti fel a mezőgazdasági szakaszon dolgozókat, hogy öntudatosan, teljes ügyismerettel küzdjenek a párt és kormány intézkedéseinek megvalósításáért, a szocialista falu felépítéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Pártszervek és szervezetek újra és elkerülhetetlenül hibát követnének el, ha nem hatolnának a CsKP Központi Bizottsága februári ülése határozatainak lényegébe, ha elméletileg nem értenék meg a gyakorlati intézkedések (Folytatás a 2. oldalon.)