Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-12 / 61. szám, szombat

4 UJSZO 1955. március 12. Az egész szakszervezeti mozgalom fokozott tevékenységével a CsKP X. kongresszusa határozatainak teljesítéséért V. Daubnernek, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökének az össz-szlovákiai szakszervezeti konferencián mondott beszédéből A párt a szocializmus építésének minden időszakában feladatokat tűz ki, amelyek népünk boldogságát és jólétét szolgálják. E feladatok telje­sítésében nagy felelősség hárul az egész munkásosztályra és annak leg­nagyobb tömegszervezetére, a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalomra. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galmat Szlovákiában a Szlovák Szak­szervezeti Tanács képviseli. Ez fele­lős a Szakszervezetek Központi Taná­csa határozatainak teljesítéséért és egybehangolja a szlovákiai szakszer­vezetek és szervezetek munkáját. A Szlovák Szakszervezeti Tanács mun­káját a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktivitása és a szocializmus építésében Szlovákiában elért ered­mények tükrözik. A szlovák össz­szakszervezeti konferencia feladata az, hogy értékelje eddigi munkánkat és következtetéseket vonjon le belőle an­nak további javítására. A CsKP X. kongresszusának hatá­rozatai a következő fő feladatokat tűz­ték elénk: a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztése a legközelebbi két-három évben, a nyersanyag, a tüzelő- és energetikai alap fejleszté­sének biztosítása, a közlekedés mun­kájának megjavítása, a dolgozók jó minőségű áruval való ellátásának ja­vítása, a kiszolgálás javítása és a gazdaságosság következetes érvénye­sítése. 1954-ben Szlovákiában az ipari ter­melés tervét 100,7 százalékra teljesí­tenék A múlt évhez viszonyítva az ipari termelés 4,8 százalékkal emel­kedett. Országos viszonylatban a ter­vet 102,2 százalékra teljesítették, a termelés pedig 4,4 százalékkal növeke­dett. Szlovákiában minden ágazatban teljesítettük a tervet, kivéve a tüzelő­és energetikaügyi minisztérium válla­latait, a gépipari minisztérium és az élelmiszeripari megbízotti hivatalt. A szakszervezeteknek a legfontosabb ágakban végzett munkájáról Nemzetgazdaságunk legfontosabb ágainak egyike a bányaipar. A szén­és ércbányák azonban nem teljesítik rendszeresen feladataikat. A szakszervezeti és a gazdasági dol­gozók egy nótát fújnak: objektív okok! A dolog úgy festett, hogy egyszer a szakszervezeti tagok, másszor a gaz­dasági dolgozók voltak a hangadók. Az ilyen eljárás félrevezet a fejtés fő problémáinak megismerésétől és meg­o.'áásátől. Helyes, ha együttműködnek, azt azonban ne a kifogásokban, hanem a terv teljesítését fékező akadályok eltávolításában tegyék. A bányák szakszervezetei ahelyett, hogy bírálőan rámutatnának a hiányos­ságokra és igyekeznének őket eltávo­lítani, nem egyszer a gazdasági szer­vekkel együtt hibáik megindokolására törekedtek a bányák rendkívüli ne­héz körülményekre hivatkozva. A bá­nyaüzemek szakszervezetei nem telje­sítik küldetésüket bányászaink neve­lésében és nem váltak még a szocia­lista versenynek és a munka új mód­szereinek szervezőivé, nem állnak a minden hiányosság elleni harc élén és nem mozgósítják a bányászokat e hi­bák eltávolítására. Ez évben a szén­fejtést 10,3 százalékkal kell emelnünk. Ez a feladat megkívánja a szakszer­vezetek munkájának alapvető megja­vítását. A figyelmet a gépi eszközök jobb kihasználására, a falazás beveze­tésére és ezzel kapcsolatban a ciklu­sos grafikon bevezetésére kell össz­pontosítani. Sokkal nagyobb mértékben kell alkalmazni a kultúrnevelési munka minden eszközét, harcot vezetni a hiányzás és a munkaerő-hullámzás el­len, minden dolgozót öntudatos fe­gyelemre, munkaerkölcsre, valamint minden bányászt öntudatos szakszer­vezeti taggá és a szocializmus építőjé­vé nevelni. Építőiparunk is nagy feladatok meg­oldása előtt áll. Az építőipari terme­lés térfogata az ötéves tervben két­szeresére emelkedett. Ezt az emelke­dést a munka termelékenységének 97 százalékos növekedésével értük el. Építőiparunk sok, különösen a lakás­építésben megmutatkozó termelési és technikai problémával • küzd. A szövetség elsőrendű feladata: a funkcionáriusok eszmei színvonalának állandó emelése, a szakszervezeti ta­goknak a munkához való szocialista viszonyra nevelése, a tagsági alap szé­lesítése és szilárdítása. A tömegek között végzett mindennapi munkával még 37 százalék szakszervezeten kí­vüli építészeti dolgozót kell megnyer­nünk. Gazdaságunk fontos ága a közleke­dés. A vasúti közlekedés megjavításá­nak érdekében 1954. május 26-án pár­tunk és kormányunk fontos határoza­tokat fogadott el. A vasúti alkalma­zottak szövetségének kerületi konfe­renciája mind Brünnben, mind Kassán azt igazolta, hogy e fontos határoza­tokat nem teljesítik elégségesen. A közlekedési grafikont nem tartják be. A kassai vonalon június havában a gra­fikont 89,4 százalékra, októberben 82,2 százalékra teljesítették és december­ben a teljesítés további 10 százalék­kal csökkent. Nem teljesítik a kocsik körforgásának tervét sem. Az állo­másokon csak nehezen fejlődik a ne­héztormás-mozgalom. A X. kongresszus az úti közlekedés javítását ís feladattá tette. Nagyobb eredményeket érhetnénk el a gépko­csi-közlekedésben is, ha közlekedési szövetségünk minden dolgozóját több felelősségérzetre, a kocsik technikai karbantartására és arra nevelné, hogy ne történjenek meg olyan esetek, mint a múltban, az eperjesi járásban, ahol 78 986 kilométert meghaladó 3094 csatlakozást mulasztottak el. Nincs talán több pontosságot és fe­gyelmet megkövetelő munkaág, mint a közlekedés. A szakszervezetnek a vasutak és a közlekedés dolgozóiban a legmagasabb felelősségérzetet kell kifejlesztenie. Ezért mindkét szövet­ségben a nevelő és a meggyőző mun­kát kell előtérbe helyezni. A közleke­dés fejlődése a legnagyobb követel­ményeket támasztja annak vezetőivel szemben. A szövetségi szervek köte­lessége lesz tagjaikat rávezetni arra, hogy szakminősítésüket szüntelenül emeljék. A szocialista verseny — szakszervezeteink szervező munkájának jelentős alkotó része A terv teljesítéséért folyó harc döntő módszere a szocialista verseny. Elvitathatatlan, hogy a szocialista ver­seny nagy eredményeket hozott szá­munkra. A szocialista versenyben az újítók egész csoportja nőtt fel, akik iparunkban túlszárnyalták az elavult módszereket és normákat, bevezet­ték a fémek gyors megmunkálását és olvasztását, a gyors téglaégetést, a szalag- és ciklusos rendszert az épít­kezésben. Ezekre az eredményekre kell most is építenünk, amikor min­den üzemünkben technikai-ipari és pénzügyi tervekkel rendelkezünk, amikor bevezetjük a kollektív szer­ződéseket, amelyeknek az egész 1955. évben üzemeink munkatartalmává kell válniok. A szocialista verseny fejlesztésében nagy jelentősége van a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa határozatának, amely világosan meg­mondja, hogyan kell vezetnünk és mire irányítanunk a szocialista versenyt. Az érsekújvári Elektrosvit-üzemben dolgozó elvtársak helyesen járnak el. Az igazgatóság idejében közli az üze­mi tanáccsal a termelési feladatokat minden hónapban. Az üzemi tanács megvitatja ezeket a feladatokat és elfogadja az üzemben folyó verseny­ről szóló határozatokat. A műhelyek és a részlegek gyűlésPin a mesterek megismertetnek minden dolgozót mű­helyük feladataival. A íészlegbizal­miak minden dolgozónak részletesen megmagyarázzák feladatát és a mód­szereket, hogyan kell azokat teljesí­teni és az egész hónapban figyelem­mel kísérik a szocialista verseny le­folyását. A szakszervezet a gazdasági szer­vekkel együttműködve kialakítja a verseny fejlesztésének feltételeit. Fi­gyeli a lemaradókat és segít nekik a legfejlettebb dolgozók színvonalá­nak elérésében. A dolgozókat szak­képzettségük fokozására vezeti. A ver­seny eredményeit rendszeresen kiér­tékeli a részlegek és az egész üzem gyűlésein. így az érsekújvári Elekt­rosvit-üzem többször elnyerte a vö­rös zászlót. Az Elektrosvit dolgozói felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy a terme­lés nyers értékének tervét 105 szá­zalékra, az árutervet 102 százalékra, a különleges feladatok tervét pedig 102 százalékra teljesítik. Daubner elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott a szakszervezeti kerületi bizottság elégtelen munkájára, amely ezeket a hasznos tapasztalatokat nem tudta bevezetni a komáromi Steiner Gábor-üzembe és más üzemekbe, ahol a verseny csak formális és nem ve­zet a terv teljesítésére. Ezután rá­mutatott még a szervezet munkájá­nak hiányosságaira, a gépek elégtelen kihasználására, amire a verseny fej­lesztésében tekintettel kell lenni. Daubner elvtárs újra megvilágította, mi mindent kell még megtenni, hogy a verseny helyes és szervezésében biztosítva legyen, ahogyan ezt a Szak­szervezetek Központi Tanácsának és a kormánynak a szocialista verseny­ről szóló határozata megkívánja. A verseny célja — magasabb termelékenység és gazdaságosság A CsKP X. kongresszusa az egész dolgozó osztály figyelmét a munka termelékenységének kérdésére irányí­totta, amelynek döntő szerepe van a szocializmus győzelmében. Az 1951. évi eredeti terv a munka termelé­kenységének 4,6 százalékos emelke­désére számított, de a termelékeny­ség a múlt évhez viszonyítva csak 3,8 százalékkal emelkedett. A munka termelékenységének növekedésére va­ló törekvésünkben is döntő jelentő­ségű a nevelő és a felvilágosító mun­ka. A szakszervezet tanítson meg minden dolgozót arra, hogy munka­idejét a legjobban használja ki és legtermékenyebben vegye igénybe a gépeket, a szerszámokat, a nyers­anyagot és az energiát. Mutassuk meg dolgozóinknak, hogy a munka t-.rmelékenysége az alapja bérük emelésének. Az öntudatos fegyelemre és az elvtársi eayüttműködésre való nevelés egyenesen a munkatermelé­kenység növekedésének támogatását jelenti. A munka termelékenysége íö­vekedésének szempontjából nagy je­lentőségű a termelési újítók haladó módszereinek rendszeres terjeszté­se. Élenjáró dolgozóink módszereit kell propagálnunk, akik az elavult normákat túlszárnyalják és így a ter­melékenység emelésének úttörőivé válnak. A termelékenység emelésére irá­nyuló törekvésünkkel szorosan össze­függ a lengnagyobbfokú gazdaságossá­gért vívott harc is. Erre a kérdésre a CsKP X. kongresszusa hangsúlyozot­tan figyelmeztetett bennünket. A ter­melés gazdaságos irányításának fő módszere az üzemen belüli önálló el­számolás, amelynek bevezetését ta­valy kezdtük meg a Tatrasvit példája nyomán. Szlovákiában már több mint 100 üzem elfogadta a Tatrasvit fel­hívását és további 137 üzem meg­kezdte az üzemen belüli ónálló elszá­molás bevezetését. Az 1955-ben üzemi tanácsaink által kötött kollektív szerződések legna­gyobb része megemlékezik az üze­men belüli önálló elszámolás beve­zetéséről, illetőleg elmélyítéséről. Üzemeink és szövetségi szerveink fel­adata lesz, hogy egész éven át őr­ködjenek afölött, hogy ezeket a kö­telezettségvállalásokat következetesen teljesítsék. Daubner elvtárs ezután hangsúlyoz­ta az újítómozgalom és az új munka­módszerek bevezetésének jelentősé­gét, mint a magasabb termelékeny­ség és gazdaságosság elérésének dön­t.ö tényezőjét. Egyidejűleg figyelmez­tetett az új technika napjai meg­szervezésének, valamint a rendszeres termelési megbeszéléseknek szüksé­gességére, amelyek már sok szaka­szon beváltak. A termelékenység gyorsabb növe­kedésében és a termelés gazdaságossá tételében döntő jelentőségű a dolgo­zók helyesen magyarázott anyagi ér­dekeltsége a munka fokozott terme­lékenységében. Ilyen helyes anyagi érdekeltséget csak akkor érhetünk el, ha termelé­sünk minden ágazatában és minden üzemben biztosítjuk a szocialista bér­szervezés rendjét, amely kizárólag a végzett munka mennyiségén, minősé­gén és társadalmi jelentőségén alap­szik. Az eddigi eredmények azonban e szakaszon jelentős hiányokat mu­tatnak. 1954-ben a bérek gyorsabban emelkedtek, mint a munka termelé­kenysége. Daubner elvtárs emellett rámutatott az egyes üzemek helytelen térpoliti­kájára és figyelmeztetett a bérelszá­moló bizottságok munkájának hiá­nyaira. A szakszervezetek feladata a mezőgazdasági termelés emelésében A dolgozók életszínvonalának ál­landó emelését nem biztosíthatjuk a mezőgazdasági termelés gyorsitott fejlesztése nélkül. Erre irányulnak a Szakszervezetek Központi Tanácsa el­nöksége XIII. plenáris ülésének hatá­rozatai. Daubner elvtárs itt különösen o gép- és traktorállomások és az álla­mi birtokok munkájáért a szakszer­vezeteket terhelő felelősségre muta­tott rá. Hangsúlyozta, hogy a munka eredményeinek megjavításában itt is döntő jelentősége van a szocialista munkaversenynek. Igen jelentős feladat vár a szak­szervezetre a munkaerőknek és a technikai kádereknek a mezőgazda­ságba való áthelyezésében. Minden szlovákiai szövetségi bizottságnak tervekkel kell rendelkeznie, amelyek szerint a szakemberek mezőgazdasá­gunk segítségére való átmenetét fi­gyelik és biztosítják. Nagy szükség Van minősített gépészmérnökökre. A gépészeti szövetség feladata, hogy a traktorállomás és az állami gazda­ságok szövetségével egyetértésben biztosítsa e feladat teljesítését. Vé­get kell vetni a könnyelmű felfogás­nak, amellyel eddig a szakszervezeti funkcionáriusok a mezőgazdaságnak megnyerendő erők kérdésére néztek. Ugyanez érvényes a határmenti terü­letekre való munkaerő-toborzásra is. Sok hiányosság van a vé<fnökségi munkákban is. A legtöbb csak for­mális, sokszor politikai tartalom nél­küli, s ezért kevésbé hatásos. Ojra is­mételnünk kell, hogy különösen a CsKP KB határozatainak értelmében i. védnökségi üzemek rvem szorítkoz­hatnak csupán a sürgős mezei mun­kákban való segítségre, esetleg a traktorállomás műhelyeinek segítésé­re, hanem politikai munkával kell segíteniük a gépesítés terjesztésében és tökéletesítésében, a fejlettebb tech­nika bevezetésében, a munkaszervezés haladó formáinak alkalmazásában és az egységes fôldmúvess'ť&vetkezet szervezeti és gazdasági megszilárdí­tásában is. A mezőgazdaság fejlesztése érde­kében sokat tehet a Begyűjtő Szö­vetség és az Igazságszolgáltatási és Közigazgatási Szövetség. A Begyűjtő Szövetség feladata az, hogy tagjait arra vezesse, hogy a falvak és a vá­rosok dolgozói kapcsolata megszilár­dításának propagátoraivá és agitáto­raivá váljanak. A „Közigazgatási és igazságszolgáltatási alkalmazottak szö­vetsége" sokat segíthet mezőgazda­sági feladataink teljesítésében azzal, hogy a nemzeti bizottságok dolgozói között nevelőmunkát folytat, hogy a nemzeti bizottságok vetkőzzék le a formaiságot és a bürokráciát a me­zőgazdaság követelményeinek inté­zésében. A szakszervezet feladatai a mező­gazdasági termelés fejlesztésében na­gyok, felelősséggel járó és elsőrendű feladatok. Minden üzem, hivatal tár­gyalja meg nyilvános ülésein azt, mi­hez kezd, hogyan segíti a mezőgaz­dasági termelés emelését,. Az olyan üzemek üzemi tanácsai, amelyek gé­peket, műtrágyát és más szükséges dolgot gyártanak a mezőgazdaság szá­mára, irányítsák a szocialista versenyt a megrendelések idejében való jómi­nőségű teljesítésére. Ne legyen tehát egyetlen szakszervezet sem, amely ne termé magáévá e feladatokat. E feladatok következetes teljesítésével hozzájárulunk a földművesek és a munkások kapcsolatának megszilárdí­tásához. Tudatosítsuk magunkban azt a nagy felelősséget, amely bennünket terhel. Üjra hangsúlyozni kell, hogy földműveseink megsegítése szocializ­musunk építésének érdekében áll s ezért minden dolgozónak legszemélye­sebb feladata. A szlovákiai össz-szakszervezeti konferencia a III. össz-szakszervezeti kongresszusra való előkészület része. Előtte folytak le az éwégl taggyűlé­sek az üzemekben, a kerületi és szlo­vákiai szövetségi konferenciák és a kerületi össz-szövetségi konferenciák. Szlovákiában összesen 4732 üzemi ta­nácsot, 3445 műhely tanácsot és 26 874 szakaszbizalmit választottunk meg. Megválasztottunk továbbá 79 kerületi és területi szövetségi bizottságot, 21 szlovák szövetségi bizottságot és 6 ke­rületi szakszervezeti tanácsot. Hozzávetőleg 50 százaléknyi új funkcionáriust választottunk meg. A szakszervezeti munkára azonban nap nap után új meg új dolgozókat nye­rünk meg. Magától értetődő, hogy ezek az új funkcionáriusok kezdetben még tájékozatlanok a szakszervezeti munkák problémáiban. Minden szak­szervezet alapvető kötelessége e funk­cionáriusoknak segítséget nyújtani. Az összes funkcionáriusokat és dolgo­zókat gyűlésre kell összehívni a szak­szervezeti munka minden szakaszán. Meg kell szervezni az aktivisták ta­pasztalatcseréjét és gondoskodni kell rendszeres iskolázásukról. A szakszervezeti szakasz az a hely, ahol az üzem szakszervezete legjob­ban teljesítheti hivatását, hogy a dol­gozókat a termelési feladatok telje­sítésére mozgósítsa. Itt hoznak hatá­rozatokat a szocialista versenyről, a termelési értekezletekről, a tagdíjak fizetéséről és szervezéséről. Szakszer­vezeti szakaszon fejthető ki legjobban az emberről való gondoskodás. Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusa és a III. össz-szakszervezeti kongresszus előtt állunk. A kongresz­szusok előkészítésében az lesz a fel­adatunk, hogy a párt vezetésével fo­kozzuk igyekezetünket a szocialista verseny megszervezésében hazánk fel­szabadulása 10. évfordulójának tiszte­letére. Továbbá az, hogy tömegpoliti­kai munkánkkal minden tagot meg­nyerjünk a kollektív szerződések kö­vetkezetes teljesítésének és így a ter­vezett feladatok teljesítésének is. A termelési értekezletek megszervezésé­vel fejlesztjük és felkeltjük dolgozóink kezdeményezését. Ne legyen egyetlen egy szakszervezet sem, amely a III. össz-szakszervezeti kongresszusig ne nyerné meg dolgozói többségét a szakszervezetek soraiba. Továbbá az. hogy egy pillanatra sem feledkezzünk meg a munkásosztály történelmi fel­adatáról abban az időszakban, amely a mezőgazdasági termelés gyarapítá­sát követeli tőlünk a legközelebbi két-három évben. E feladatok sikeres teljesítésének feltétele továbbra is az egész szakszervezeti mozgalom és an­nak minden szervezete és szerve tel­jes aktivitásának kifejtése. Az üze­mekben növeljük a szakszervezeteknek nyújtott segítséget és munkánkban támaszkodjunk a legszélesebb szak­szervezeti aktívára. E munkánkban is legyenek példaképeink a szovjet szak­szervezetek. Kimeríthetetlen népünk ereje és kezdeményezése, mely biztosíték arra, hogy feladatainkat teljesítjük. Előre hazánk további felvirágzásá­ért és a tartós béke megszilárdításá­ért! Éljen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, dolgozóink egységes szak­szervezete! A szakszervezetek jobb munkájával előre a III. össz-szakszer­vezeti kongresszus elé Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, népünk vezetője és győzelmei­nek szervezője!

Next

/
Thumbnails
Contents