Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-11 / 60. szám, péntek

1955. március 11. S

i J sz

o 3 Eden beszéde az angol alsóházban Eden brit külügyminiszter március 6-án az alsóházat informálta bangkoki, és Nehruval folytatott delhi szágaiban tett útjának eredményeiről. Foglalkozott Dullessel folytatott bangkoki, és Nehruval folytatott delhi; tárgyalásaival és a Tajvan- és más kínai szigetek kérdésével. Eden megkísérelte mentegetni az USA agresszív akcióit a Kínai Nép' köztársaság ellen Tajvan térségében Azután felhívta a Kínai Népköztársaság kormányát és a Tajvan-szigetét megszállva tartó csangkajsekistákat, akik az amerikai tengerészet és légihaderő védelme alatt állnak, hiogy „hagyják abba az erőpolitikát." Eden ezzel akarta leplezni azt a szégyenA Német Kommunista Part elleni per • Mint ai ADN hírügynökség jelenti, március 9-én folytatódott a karlsruhei szövetségi bíróság előtt a Német Kommunista Párt elleni per. A bírósági tárgyalás első részében Fritz Rische, a Német Kommunista Párt képviselője visszautasította azt az elferdített vádat, hogy a NKP valamilyen „önkényuralomra" tör. Bár F. Rischetől több ízben megvonták a szót, bizonyítékok alapján bebizonyította, hogy a Német Kommunista Párt azonnal a hitleri rezsim elpusztítása után erőfeszítéseket tett antifasiszta és demokratikus kormány megalakítására, amelyet az összes demokratikus j pártok és szervezetek támogattak. Jelenleg is a NKP Németország demokratikus és békés egyesítésére | törekszik. A bonni kormány jogi képviselője azután megkísérelte, hogy a NKP-t „megvádolja" azzal, hogy segít a német-szovjet baráti társaságnak a szovjetellenes uszítás megakadályozásában. Fritz Rische a bonni kormánynak erre a véleményére kijelentette: az elmúlt évek megmutatták, hogy a német nép számára mindig jó volt, amikor baráti kapcsolatban élt a Szovjetunióval és mindig rossz volt, amikor ezek a viszonyok megszakadtak. Dr. Heiiand szövetségi bíró ezután a vitában megtámadta a Szovjetuniót, ami a jelenlevők között nagy felháborodást keltett. A NKP jogi képviselője javaslatot tett, hogy utasítsák vissza Heiiand bíráskodását, mivel mint érdekelt fél kifejezésre juttatta szovjetellenes magatartását. A bíróság ezt a javaslatot elvetette. A bírósági tárgyalást ezután elnapolták. letes erőszakosságot, amelyet az Egyesült Államok elkövettek, amikor idegen területre küldték fegyveres erőiset. Ellentétben Dulles terveivel, Eden követelte, hogy a csangkajsekisták ürítsék ki Quemoy és Macu partviüéki szigeteket. Eden elmondotta, hogy a Dullessal és Nehru indiai miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során arra a megáilapítasra jutott, hogy jeitnleg még „nincsenek meg az alapfeltételek" a Tajvan körzetében előállt helyzet kérdésének megoldásara. A Reuter hírügynökség Eden nyilatkozatának e részéhez fűzött kommentárjában kifejtette, hogy Edém éppúgy, mint azelőtt, azt kívánja, hogy a csangkaisekistákat hívják meg ennek a kérdésnek a tárgyalására. Eden nyilatkozata megmutatta, hogy a brit miniszterelnök a Dullesszel való ellentétek dacára, nem ismeri el a kínai nép törvényes jogait. Azzal, hogy a kérdés megoldásánál arra hivatkozik, hogy „időre és türelemre" van szükség, Eden segíti az USA agresszív akcióit a Távol-Keleten. A bangkoki konferenciáról beszélve, Eden amellett volt, hogy közös akciókat kell folytatni a délkelet-ázsiai országokban ezeknek n területeknek a „védelmére" valamilyen „veszéllyel" szemben. Eden ugyancsak kifejezésre iuttatta azt a véleményét is, hogy meg kell erősíteni a brit érdekeket Malájföldön. Eden a SEATO bangkoki konferenciájának eredmenyeiről tartózkodóan nyilatkozott. A Közel-Kelet problémáival kapcsolatban Eden kijelentette, hogy a brit kormány csatlakozik a törökiraki paktumhoz. Ezeknek az intézkedéseknek célja, hogy a Nagy-Br: tannia és Irak közötti viszonyok „a Törökországhoz és az Északatlanti paktum más brit partnereihez való viszonyhoz legyenek hasonlók." Ä Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége plenáris ülésének határozata Budapest, március 10. (TASzSz) A magyar lapok március 9-i számukban közölték a Magyar Dolgozók Pártja határozatát a politikai helyzetről és a további feladatokról. A határozatot a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének március 2—4-1 plenáris ülésén egyhangúlag elfogadták. A határozat ismerteti a magyar dolgozók sikereit a szocializmus építésében az eltelt tíz év alatt és rámutat arra is, hogy a szocializmus építésében a párt sok hibát követett el. „Pártunk 1951-től kezdve — mondja a határozat — a szocialista iparnak lehetőségeinket, gazdasági adottságainkat meghaladó üzemi fejlesztésére vett irányt, a termelőszövetkezetek fejlesztésében nem volt tekintettel — egyes esetekben — az önkéntesség elvére s nem fordította a szükséges figyelmet az egyénileg gazdáikodó dolgozó parasztok termelési tartalékainak mozgósítására. 1953 júniusában pártunk Központi Vezetősége megvizsgálta országunk helyzetét s bátor bírálattal és önbírálattal a szocializmus építésében elkövetett hibákat feltárta, s kidolgozta a • hibák kiküszöbölésére szolgáló intézkedéseket. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatai teljesen helyeseknek bizonyultak. De e helyes határozatok végrehajtásáért vívott eredményes harc mellett a végrehajtásban hibák és fogyatékosságok is voltak, sőt a határozatokat egyenesen opportunista, antimarxista módon eltorzították, ami káros jobboldali hibákhoz, jobboldali elhajláshoz vezetett. Ennek következtében népi demokráciánk gazdasági és politikai helyzetében néhány nyugtalanító jelenség mutatkozik. A népgazdaságunk helyzetében megmutatkozó komoly nehézségek okai mindenekelőtt abban keresendők, hogy az utóbbi időben, 1953 júniusa óta olyan jobboldali antimarxista, pártellenes, opportunista nézetek terjedtek el a pártban, az államapparátusAz angol munkáspárt vezetősége elhatározta, hogy Bevant kizárja a parlamenti csoportból Sajtójelentések szerint a Labourpárt parlamenti bizottsága határozatot hozott, hogy kizárja Bevant a munkáspárti csoportból. (Ezt a határozatot a csoport a jövó héten tárgyalja meg.) Londoni politikai körökben a bizottság határozatát úgy értékelik, mint kísérletet arra, hogy einyomják a Labour-párt tagjai körében észlelhető nyugtalanságot, mivel a párt vezetősége támogatja Nyugat-NémetorNÉHÁNY SORBAN A SAJTÓ KÖZLI, hogy a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége a Román Népköztársaság Minisztertanácsának javaslatára 1955. március 7-én törvényerejű rendeletet adott ki a Románia és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről. Románia 1944. augusztus 24-én üzent hadat Németországnak. A Németországgal való hadiállapot megszüntetése nem érinti Romániának és Németországnak az érvényes nemzetközi egyezményekből folyó kölcsönös jogait és kötelezettségeit. A NEW TIMES OF BURMA jelentése szerint Csang Kaj-sek laoszi banditahaderőinek maradványait repülőgépen Burma és Laosz határára szállították. Január végétől február közepéig nagyszámú szállítórepülőgép vitte CsangKaj-sek katonáit a Laosz Phong Saly tartományában fekvő Outay térségéből a Burma és Laosz határán fekvő Moung Xin térségébe. A lap szerint ezek a Csang Kaj-sekkatonák Muong Xin térségébe érkezésük után azonnal szétszóródtak a környező erdős hegységekben. Ez idő szerint a Burma területén fekvő Mong Khan térsége felé haladnak, amely szomszédos a Kínai Népköztársasággal. Közben csatlakozni akarnak Csang Kaj-sek azon banditáihoz, akik már előbb hatoltak burmai területre, és együttesen készülnek megtámadni a kínai határt. A „NEW CHRONICLE" című lap március 9-én közölte Aneurin Bevan cikkét, aki az atom- és tömegpusztító fegyverek elpusztítása mellett és a Szovjetunióval való tárgyalásokért szállt síkra. AZ ELMÚLT NAPOKBAN a karlsruhei bíróság 6 tagú büntető bírósága előtt lezajlott az újrafelfegyverzés elleni német munkásbizottság elnöke és munkatársai elleni per. Mint az ADN hírügynökség jelenti, március 9-én Fritz Thrunt, a bizottság elnökét egyévi börtönre és Kari Jungmannt, a bizottság tagját kétévi börtönre ítélték. szág felfegyverzését és a lázas atomfegyverkezést, amelyet az angol kormány meg akar valósítani. Mint ismeretes, Bevan tolmácsolta az egyszerű párttagok véleményét és beszédében előnyben részesítette a négyhatalmi tárgyalásokat a német kérdésről Németország újrafelfegyverzésével szemben. Néhány újság a Bevan kizárásával kapcsolatos kommentárjában azt írja, hogy ez az óvintézkedés nem tudja megakadályozni a pártban keletkezett ellentéteket, mivel nem anynyira Bevanról van szó, mint inkább igen sok munkáspárti angol véleményéről, akiket Bevan képvisel. Végül is a „Daily Telegraph and Morning Post" című lap. amely B e varana 1 szemben teljesen ellenséges magatartást foglal el, megállapította szerkesztőségi cikkében, hogyha Bevant ki is zárják a pártból, nem lesz hiány olyan emberekben, akik kifejezzék azt az álláspontot, amelyet ő képvisel. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Ugyanazt a nótát fújják! (A bukaresti ,,Előre"-ből.) ban s más területeken, amelyeknek hatására iparunk fejlődése megtorpant, csökkent a szocialista felhalmozás, romlott az állami és állampolgári fegyelem. A káros jobboldali nézetek mindenekelőtt a szocialista iparosítás helyes politikájának elferdítésében mutatkoznak meg. Pártunk 1953 júniusi határozatai, a III. pártkorfgresszus határozata s más fontos párthatáro zatok világosan leszögezik, hogy a szocializmus építésének fő eszköze a szocialista iparosítás, hogy a termelőeszközök termelésének elsődlegességét biztosítani kell. *A szocialista iparosítással kapcsolatos jobboldali nézetek nemcsak abban jutnak kifejezésre, hogy hirdetőik elvetik a nehézipar fejlesztésének elsődlegességét, hanem abban is, hogy lebecsülik a termelés, a termelékenység állandó növekedésének, valamint az önköltség állandó csökkentésének szerepét és jelentőségét. Ez veszedelmes demagógia a nép megtévesztésére. „A munka termelékenysége, — mutatott rá Lenin — ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából." Leninnek ezt az alapvető tanítását szem elől tévesztve. Nagy Imre elvtárs gyakorta elkövette azt a hibát, hogy elfeledkezett erről a szocializmus győzelme szempontjából legfontosabb és legfőbb dologról, a munkatermelékenység rendszeres emelésének szükségességéről, ami nélkül az ország nem tudja megerősíteni és fellendíteni gazdaságát, ami nélkül a dolgozók életszínvonalának felemeléséről tett összes ígéretek megalapozatlanok és üresek, s a dolgozók félrevezetését jelentik. Különösen nagy kárt okoztak azok a marxizmus-leninizmustól idegen, jobboldali nézetek, amelyek pártunk parasztpolitikájának fő kérdéseiben jelentkeztek. Pártunk Központi Veze'ze tősége leszögezi, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetség további megszilárdítását egyik legfontosabb feladatának tartja. A határozat kipellengérezi az úgynevezett „teoretikusokat", akik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének parancsoló szükségességét tagadni kezdték és ezen a címen a termelőszövetkezeti mozgalom elgáncsolására vettek irányt. Az ilyenféle nézeteknek nagy szerepük van abban, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmunk az elmúlt évb^n számszerűleg nem nőtt, sőt valamelyest csökkent, jóllehet a termelőszövetkezetek jelentős részében a tagok életmódja ma már jobb, mint az egyénileg gazdálkodó középparasztoké. Pártunk Központi Vezetőségének az a véleménye, hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a szövetkezeti mozgalom népszerűsítéséért az egyénileg gazdálkodó parasztság körében s rámutatni arra, hogy ez a fejlődés egyetlen járható útja. A megerősödött jobboldali opportunista elhajlás megmutatkozott a párt vezető szerepének lebecsülésében is, — egyesek tagadták a párt vezető szerepét a hazafias népfrontban ... A népfrontot a népi demokrácia legátfogóbb tömegszervezetévé akarták tenni és ezzel lényegében a hazafias népfrontnak nagyobb szerepet akartak adni, mint a helyi tanácsoknak, amelyek tudvalevőleg a legátfogóbb tömegszervezetek és az államhatalom helyi szervei is, s amelyeket a választásokon maga a dolgozó nép hoz létre. Ezek a jobboldali nézetek lényegében a proletariátus diktatúrájáról szóló marxi-lenini tanítást akarták revírió alá venni. A legfontosabb a népi demokrácia rendszerében a munkásosztály forradalmi pártjának irányító, vezető szerepét feltétlenül biztosítani. Ennek biztosítása nélkül nincs népi demokrácia! A megerősödött jobboldali nézetek, — mondja a továbbiakban a határozat — pártunk belső élete, egész harci tevékenysége, valamint a párt egységes, szilárd vezetése biztosításának alapvető elve, a demokratikus centralizmus elve ellen irányultak. Ez jobboldali opportunista álláspont s ha a párt nem lépett voina fel ellene, végső soron megfosztotta volna pártunkat, mint a munkásoszály forradalmi pártját, élcsapat, szervezett csapat jellegétől. Megszüntette volna a párt akarategységét, • ajtót-kaput nyitott volna különböző csoportosulásoknak a párton belül. A Központi Vezetőség rámutat arra, hogy a jobboldali veszély megnyilvánul a kritika és az önkritika kispolgári elferdítésében és anarchikus jellegében és leszögezi: „Bátran ki kell bontakoztatni az alkotó kommunista kritikát, amely nélkül nem biztosítható pártunk jó munkája és épülő szocialista társadalmunk előrehaladása". A határozat harcra szólít egyik legveszedelmesebb jobboldali elhajlás, a nacionalizmus és a sovinizmus ellen és hangsúlyozza, hogy: „népünk nevelésében döntő szerep jut nagy felszabadítónk, a szocialista Szovjetunió népei iránti mélységes hála és szeretst ápolásának". A jobboldali nézetek pártunkban és államunkban azért válhattak ilyen veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs beszédeiben és cikkeiben támogatta ezen antimarxista nézeteket, söt elsősorban ő volt ezek hirdetője. Nagy Imre elvtárs jobboldali vonalának egyik alapvető vonása abban mutatkozott meg, hogy tagadta és lebecsülte a párt által elért nagyszerű győzelmeket és rendszeresen elhallgatta az eredményeket. Nagy elvtárs, a minisztertanács elnöke, valamint egyes gazdasági, párt- és szakszervezeteink nem törekedtek a munkásosztály mozgósítására, a termelési tervek teljesítésére és túlteljesítésére, az ipar minőségi mutatóinak megjavítására, a munka termelékenységének emelésére, az önköltség csökkentése, a technika jobb kihasználása érdekében. Nagy elvtárs és néhány más elvtárs a minisztériumokban, a sajtóban demagóg ígéretekkel tévedésbe ejtették a munkásosztályt, a megnyugvás, a sült galamb várás hangulatát terjesztették a munkásosztályban, alkalmazkodtak a munkások elmaradott rétegeihez és ezzel a bomlás bizonyos elemeit vitték be a munkásosztályba. Az ipar 1954. évi nem kielégítő munkájának fő oka ebben áll." A határozat befejező részében meghatározza a párt feladatait a szocializmus építésében. A Központi Vezetőség hangsúlyozza, hogy a szocialista építés sikere érdekében „következetesen érvényesíteni kell pártunk fő irányvonalát, a szocialista iparosítás politikáját, biztosítva a nehézipar fejlesztésének elsőbbségét a népgazdaságban. A szocialista ipar, benne mindenekelőtt a nehézipar fejlesztése erősíti elsősorban a szocializmus anyagi alapjait. A szocialista iparosítás politikájának következetes megvalósítása — mondja a határozat — elengedhetetlen feltétele a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, amelynek fő útja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése révén. A dolgozó nép életszínvonalának következetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés." A Központi Vezetőség elrendeli, hogy a párt III. kongresszusának szellemében a politbüró dolgozzon ki részletes útmutatást a második ötéves tervre, különös tekintettel a nehézipar elsőrendű fontosságára és mindenekelőtt a termelőeszközök gyártására, amelyek szükségesek a mezőgazdaság gépesítésének további fejlesztéséhez, a mezőgazdaságban a szocialista alap megteremtéséhez, valamint a szükség-, leti cikkek termelésének további növeléséhez. „A Központi Vezetőség szilárdan meg van győződve arról, hogy a magyar dolgozók harcedzett pártjának minden szervezete s egész tagsága, a dicső magyar munkásosztály, dolgozó népünk milliói lelkes, szívós, odaadó munkával valóra váltják azokat a nagy nemzeti feladatokat, amelyeket e határozat országunk felemelkedésére, népünk boldogulására kitűzött."