Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-11 / 60. szám, péntek

2 msxo 1955. március 11. A járási pártkonferenciákról A nagymegyeri járás hírnevén a jövőben se essen csorba A nagymegyeri járásban a szántó­földek 96 százaléka a szocialista szek­torba tartozik. A X. pártkongresszus óta az EFSz-ek és az állami gazdasá­gok a kommunisták vezetésével szép eredményeket értek el a mezőgazda­sági termelés terén. A helyes és meg­győző politikai munka eredménye ab­ban is megnyilvánul, hogy a múlt év­ben eza a járás köztársaságunk járá­sai között elsőnek teljesítette a gabona­beadást, még hozzá jóval 100 száza­lékon felül. A járásban több szövet­kezet példaadó munkájával az ország élenjáró szövetkezetei közé sorako­zott. A hároméves fejlesztési terv keretében még jobban meg akarják javítani munkájukat. Az állami bir­tokok és a szövetkezetek dolgozói a kommunisták vezetésével bebizonyí­tották, hogy a munka jó megszerve­zésével és a tartalékok kihasználásá­val lényegesen lehet fokozni a mun­katermelékenységet. A haladó módszerek segítségével magas hektár­hozamokat értek el A járási pártbizottság a helyi párt­szervezetek helyes irányításával ál­landóan arra törekszik, hogy megerő­sítse a már meglévő szövetkezeteket. Ez az igyekezet már a múlt évben meghozta a kellő eredményt. így pél­dául a burgonya és a kukorica négy­zetes-fészkes vetési tervét járási mé­retben 400 százalékra teljesítették, az árpa és a zab vetésterületének 92 százalékát pedig sűrű- és kereszt­soros vetési módszerrel vetették. E módszerek segítségével az ekecsi EFSz 25 mázsás átlagtermést ért el. A csúcseredmény azonban jóval ma­gasabb, 35 mázsa volt hektáronként. Árpából 280 hektáron 27 mázsás át­lagtermést értek el. A holiari EFSz a kukorica négyzetes-fészkes ülteté­sével és idejében való megkapálásá­val 70 mázsás csöves kukorica hek­tárhozamot ért el, a füssi EFSz pedig 405 mázsás átlagtermést ért el cu­korrépából. Hasonló jó eredmények­kel végezték az 1954. gazdasági évet a járás többi szövetkezetei is. Ezek idejében teljesítették a terménybe­adást is és gazdaságilag megerősöd­tek. Ezek a szövetkezetek most a X. kongresszus határozatát igyekeznek bebiztosítani. A járásban már 15 igen jól gazdálkodó szövetkezet van. Kö­zéjük tartozik a nyárasdi, gelléri, holiari, füssi, tanyi, okányikovói szö­vetkezet. E szövetkezetek a helyi pártszervezetek és a szövetkezetek­ben dolgozó kommunisták segítségé­vel a járás élére kerültek. Példakép­pen megemlíthetjük a nyárasdi szö­vetkezetet, amelyben a múlt évben 55 mázsa kukoricatermést értek el hektáronként A napi átlagos tejhozam egy tehéntől 9 liter volt. Ebben a szövetkezetben a múlt év folyarrlán bevezették a ho­zam utáni jutalmazást, amely érde­keltté tette a szövetkezeti tagokat a termelés növelésében. 14,60 koronát fizettek egy munkaegységre és az év végén pótjutalmazás címén még 4,60 koronát kaptak a tagok minden mun­kaegységre. A járási pártszervezet a múlt év folyamán és ez év elején is helyesen vezette a falus: pártsz* rezeteket, amelyeknek napirendjén állandóan a X. kongresszus határozatainak bebiz­tosítása szerepelt. Hogy az ez évi magas hektárhozamokat biztosítsák, a járás szövetkezetei a múlt év őszén 1000 hektár szántóföldet megtrágyáz­tak istállótrágyával, a traktorosbrigádok segítségével idejében eivéo. tok az őszi munkálat és az őszi búzának 95 százalékát kereszt- és cűrtisorosan vetették el. A szövetkezetekben dolgozó kom­munisták nagy gondot fordítanak a tskarmányalap kibővítésére. E célbői az ekecsi, nagymegyeri, padányi, csi­csói, csilízradványai és más szöveí­kszetek 546 hektár eddig parlagon heverő földet szántottak fel \ hároméves fejlesztési terv kereté­ben az idén 205 vagon búzát, 38 va­gon rozsot és 120 vagon árpát ter­melnek terven felül. 1100 hektár ku­koricát, 215 hektár burgonyát négy­zetes-fészkes módszerrel ültetnek. 150 hektár cukorrépaföldet pedig a pro­senicei módszer szerint fognak meg­munkálni. 550 hektár árpa helyett kukoricát vetnek. 1136 hektáron pe­dig silókukoricát termelnek. 1000 hek­táron megvalósítják a sorok közti termelést és a másodnövények veté­sét. Az állattenyésztésben is bevezetik a haladó mód­szereket A járási konferencia foglalkozott az állattenyésztés lemaradasának kér­désével. Ezért elhatározták, hogy a 450 tehénnél bevezetik a togymasz­százst, Malinyina módszerét, 1600 sertésnél Surikova módszerét, 450 anyasertésnél Ljuszkova módszerét és 450 borjúnál alkalmazzák a rideg ne­velést. A konferencián felszólalt Ferenci elvtárs, az ekecsi pártszervezet elnö­ke is. Rámutatott arra, hogy szövet­kezetük alkalmazni fogja az összes l.aladó módszereket, hogy ezzel emel­jék a hektárhozamokat és az állat­állomány hasznosságát. Az átlagos tejhozamot 7 literre emelik. A tava­szi munkákat úgy szervezik meg, hogv a kommunisták szocialista munka­versenyt kezdeményeznek A takar­mányalap biztosítására felszántanak 60 hektár legelőt és 230 hektár ka­szálót. Százhúsz hektár legelőt meg­trágyáznak. 100 tehénnél bevezetik a napi háromszori etetést, tíz borjú­nál a rideg nevelést. 150 sertésnél Surikova módszerét. Az ekecsi párt­szervezet tagjai jó meggyőző politi­kai munkát végeztek a múlt évben a szövetkezeti tagok „ és az egyénileg dolgozó parasztok között. Ennek ered­ménye, hogy a múlt évben 52 új tag lépett a szövetkezetbe. A falusi pártszervezetek küldöttei rámutattak az osztályharc kérdéseire is, amelyről a beszámolóban nagyon keveset hallottak. A járási pártbi­zottságnak nagyobb figyelmet keil szentelnie erre a kérdésre, mert meg­történtek olyan esetek, hogy a szö­vetkezetbe beférkőzött kulákok nyu­godtan garázdálkodtak. Sőt a becsü­letes kis- és középparasztokat igye­keztek kiszorítani a szövetkezetből. Konkrét példa erre a patasi, nagy­megyeri és más szövetkezetek. A járási pártkonferencia világosan kitűzte a feladatokat. Szükséges, hogy a kommunisták harcoljanak a hatá­rozatok megvalósításáért, hogy a nagy­megyeri járás hírnevén a jövőben se essen csorba. Horváth Sándor. A falusi pártmunka egyik fő feladata a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása A tornaijai járás mezőgazdasági jel­legű, ezért a pártkonferencia a fő súlyt arra fektette, milyen módon érhetné­nek el lényeges javulást a mezőgazda­ságban. A beszámoló és a vita vissza­tükrözte, a hibák egyik fő oka, hogy a legtöbb szövetkezet élén alacsony szakképzettségű emberek állnak. En-" nek következménye az is, hogy sok helyen nem tartják be az alapszabá­lyokat. Nem indulnak ki abból az ely­ből, hogy a megérdemelt munka után kell adni a jutalmat. Egyes szövetke­zetekben a tagság megélhetése fő for­rását nem a szövetkezetben, hanem a háztáji gazdálkodásban látják. így for­dul elő, hogy egyes EFSz-tagok három­négy szarvasmarhát is tartanak ház­táji gazdálkodásukban. És miután a félhektáron nem tudnak elegendő mennyiségű takarmányt termelni, hoz­zányúlnak a szövetkezetéhez. Egyrészt az ilyen áldatlan állapotok az okozói annak, hogy egyes szövetkezeti tagok kilépnek. Például Rimaszécsen és Vel­kenyén a kis- és középparasztok je­lentkeztek kilépésre. Ez azzal magya­rázható, hogy az említett két község­ben a szövetkezet vezetősége megaka­dályozta a közös istállók építését, ami­vel gátolták a szövetkezet fejlődését. Az ilyen szövetkezetekben a becsületes kis- és középparasztokkal kell meg­erősíteni a vezetőséget. A hiányosságok egyik oka még, hogy több kommunista nincsen tisztában a munkás-paraszt szövetség jelentőségé­vel. Ebből adódik, hogy egyes falvak­ban a kulákok még garázdálkodhatnak, holott a munkás-paraszt szövetség megköveteli a kulákok elszigetelését. Hiba az is, hogy egyesek a munkás­paraszt szövetséget csak a szövetkeze­ti tagokban látják, holott a magángaz­dálkodók is a munkásosztály szövetsé­gesei. Feltétlenül fontos, ly>gy a járás­ban nagyobb gondot fordítsanak a magángazdák megsegítésére. A konferencia az állattenyésztés hiányosságaival kapcsolatban rámuta­tott, hogy tavaly a silózási tervet csak 50 százalékra teljesítették a járásban. A pártszervezeteknek nem szabad a megalkuvás útjára lépniük és biztosí­taniuk kell a takarmány alap megterem­tését. A termelés pártellenőrzése Barankai elvtárs Bejéről arról be­szélt, hogyan esett át szövetkezetük a tűzkeresztségen. A szövetkezetben va­lóban tűz pusztított, azonban a harc a reakciós vezetőség leváltásáért ment, amely többet ártott a szövetkezetnek, mint a tűz. A pártszervezet, a járási pártbizottsággal karöltve, bár nehéz harcot vívott, mégis sikerült a reakciós vezetőséget leváltani, amely nem te­remtette meg az előfeltételt arra, hogy a szövetkezeti tagok munkájuk után becsületes jutalomban részesüljenek. — Nem fognak ránk többé újjal mutogatni — mondotta Barankai elvtárs a konferencián. — Azzal, hogy a rossz vezetőséget leváltot­tuk, átestünk az igazi tűzkereszt­ségen. Érvényesítjük a termelés ellenőrzését, a pártbizottság együtt dolgozik az EFSz vezetőségével. Azóta rendben folyik nálunk a munka. Az őszi munkákat kellő időben elvégeztük. A trágyahordás­ból még az asszonyok is kivették részüket. Március 3-ig az egész évi marhahúst, május elsejéig az egész'évi sertéshúst beadtuk. A fel­szabadulás 10. évfordulójának tisz­teletére 40 mázsa sertés- és 40 má­zsa marhahúst adunk be \erven felül. Barankai elvtárs felszólalása tele volt optimizmussal. Egyben utat mu­tat azoknak a pártszervezeteknek is, akik még nem gyakorolják eléggé a termelés pártellenőrzését. Utat mutat arra is, hogy a pártszervezeteknek el­sőrendű feladatuk, hogy szívügyüknek tekintsék az EFSz-ek munkáját. Abban az esetben, ha a szövetkezet vezetősé­ge nem képes helyét megállni, akkor le kell váltani. Ha a pártszervezetek figyelembe veszik Barankai elvtárs fel­szólalását, lényeges javulást érhetnek el a mezőgazdasági termelés fellendí­tésében. Megvan arra minden lehető­ség, hogy a tornaijai járásban is na­gyobb gazdasági sikereket érjenek el. Az őszi munkákat 102 százalékra vé­gezték el és a vetések 95 százalékát sűrűsorosan vetették. A trágyázást is szakszerűbben végezték, mint az előző évben. Az egységes földmüvesszövet­kezetek, az egyénileg gazdálkodók meg­értették a többtermelés jelentőségét és az EFSz-ek 2 312 320, a magángaz­dálkodók pedig 184 630 korona értékű kötelezettségvállalást tettek. Szabó Béla Az állami költségvetés megtárgyalása a nemzetgyűlési bizottságokban Március 9-én a nemzetgyűlés költ­ségvetési, gazdasági, mezőgazdasági és kulturális bizottságaiban tovább foly­tatták a költségvetés megtárgyalását. A költségvetési és a gazdasági tanács megtárgyalta a kohó- és ércbánya­ügyi minisztérium költségvetését. Vob­rovský mérnök képviselő értékelte azt a rendkívüli figyelmet, amelyet nép­gazdaságunk eme ágának az ötéves terv folyamán 1954-ben is szenteltek. Beszélt a legfontosabb építkezések be­ruházási tervéről, a gépesítés és az automatizálás jelentőségéről a munka­termelékenység növekedésében és a technikai fejlődés tervéről, amelyet szovjet mintára dolgoztunk ki. Josef Reitmajer kohó- és ércbánya­ügyi miniszter záróbeszédében felelt a képviselők kérdéseire és megjegy­zéseire, miközben foglalkozott a mun­kaerőhullámzás kérdéseivel. A bizottság jóváhagyta az előadó javaslata szerint a kohó- és ércbá­nyaügyi minisztérium költségvetési fe­jezetét és jóváhagyás végett a nem­zetgyűlés plénuma elé terjesztette. A bizottság továbbá megtárgyalta a földtani központi intézet költségve­tését, emelynek Josef Holička képvi­selő volt az előadója dr. Vladimír Zou­bek, az intézet elnökének jelenlété­ben, akinek a képviselők a vita folya­mán különböző, a munkahelyeket il­lető néhány kérdést tettek fel. A képviselő beszámolója után a bi­zottság hozzájárulását adta a központi földtani intézet költségvetési fejeze­téhez és jóváhagyásra terjesztette fel. A bizottság megtárgyalta továbbá a vegyiiparügyi minisztérium költségve­tését. Goppoldová mérnök, képviselő, előadó azon feladatokról beszélt, ame­lyeket a CsKP X. kongresszusa tűzött ki a vegyiipar elé. Az értékes megbeszélésen a képvi­selők vegyi üzemeink különböző prob­lémáiról beszéltek s egyben rámutat­tak a hibák eltávolításának módjára. Josef Púčik mérnök, vegyiiparügyi miniszter részletesen válaszolt a be­szélgetés közben felmerült kérdésekre és megjegyzésekre. Ami a miniszté­rium előtt álló nagy feladatokat illeti, ezek teljesítését elsősorban folyama­tos termeléssel, a technikai fejlődés kérdéseinek megoldásával, a munka gépesítésével biztosítjuk. A bizottság jóváhagyta a vegyiipar­ügyi minisztérium költségvetési feje­zetét és jóváhagyás végett a nemzet­gyűlés elé való terjesztésre javasolta. A mezőgazdasági bizottság megtér-* gyalta az állattenyésztési termelés gépesítését érintő kérdéseket, a mező­gazdaság különböző építőanyaggal va­ló ellátását, a mezőgazdasági gépal­katrészek kiutalását, azonkívül az if­júság megnyerését a mezőgazdaságba, különösen olyan szakmákba, mint a kovács, kerékgyártó és hasonlók. A gyűlésen részt vett Marek Smida földművelésügyi miniszter és K. Mes­tek, a begyűjtési miniszter helyettese. A bizottság jóváhagyta a földművelés­ügyi és begyűjtési minisztériumok költségvetését s mindkét fejezetet jó­váhagyás végett a nemzetgyűlés elé való terjesztésre javasolta. Utolsó pontként a kormánynak a vízgazdaságról szóló javaslatát tár­gyalták meg, amelyhez A. Klečka kép­viselő, akadémikus szólt hozzá. Ezzel a mezőgazdasági bizottság ülésének programját kimerítették. A közmüvelődésügyi minisztérium költségvetésének megtárgyalásában részt vett Ladislav Štoll miniszter is. Ján Drda képviselő és előadó kijelen­tette, hogy kulturális fejlődésről való gondoskodásunkban megelőzzük a vi­lág legnagyobb kapitalista államait. A közművelődésügyi minisztérium költ­ségvetése 639 millió korona kiadás­sal számol. Művészeti célokra majd­nem 162 millió koronát áldoz. Ján Drda képviselő beszélt még a készü­lőben levő színházi törvényről, a kép­zőművészet kérdéseiről, a film, a rá­dió és a kultúremlékek restaulásának kérdéséről. A vitában egyes képvise­lők választási körzetük kultúrproblé­máiról beszéltek. A záróbeszédet La­dislav Štoll közművelődésügyi minisz­ter mondotta. A közművelődésügyi bi­zottság ezután áttért a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémiák költségvetési fejezeteinek megtárgya­lására, amelyekhez Zdenek Nejedlý, a CsTA elnöke, J. Trávníček képviselő, akadémikus, Lőrincz Gyula képviselő és Blaškovič akadémikus szóltak hoz­zá. A közművelődésügyi bizottság a megtárgyalt költségvetés fejezeteit egyhangúlag elfogadta és jóváhagyás végett a nemzetgyűlés plénuma elé való terjesztését javasolta. A városok és falvak rendezésére és fejlesztésére alakult bizottság üléséről y Csütörtökön, március 10-én ült ösz­sze a Megbízottak Testülete mellett működő, a városok és falvak rendezé­sére és fejlesztésére alakult bizottság. Az ülésen, amelyet Štefan Šebesta, a bizottság elnöke és a Megbízottak Tes­tületének alelnöke vezetett, megbeszél­ték a március 20-án sorrakerülő or­szágos műszak előkészületeit. Szlovákia fővárosában már több mint 87 000 polgár jelentkezett az or­szágos műszakra. Szombaton, március 19-én kezdik meg a városszépítési munkálatokat. A bratislavai kerületben az országos műszakban több mint 300 000 dolgozó vesz részt. A kerületi bizottságok elnökei és képviselői beszámoltak az országos műszak előkészületeiről, a városok és falvak rendezésére és fejlesztésére ala­kult város- és falufejlesztő bizottság­nak. Ahogy a beszámolóból kitűnt, a bratislavai KNB készült fel a legjob­ban az országos műszakra. a+i+K AZ EPERJESI kerületben az állami birtokok dolgozói hazánk felszabadítá­sa 10. évfordulójának alkalmáhól kö­telezettséget vállaltak a növényi és állati termelés fokozására. A stankov­cei egyik osztályon a kötelezettség­vállalások értéke eléri a 350 000 ko­ronát. A munkacsoportok és egyé­nek egész éven át versenyezni fog­nak. SPEJBL ÉS HURVÍNEK bábjátszó együttese hétfőn, március 7-én Fran­ciaországba és Angliába utazott. "így hónapig Franciaországban, egy hónapig Angliában fog játszani. A VÁROSOK ÉS FALVAK szépíté­sére irányuló akcióban a felszabadítás 10. évfordulójának tiszteletére szép sikereket érnek el Surány lakosai. A parkok, utak, gyalogjárók és a JNB épülete előtti térség rendezésénél ed­dig 1500 brigádórát dolgoztak le. A városban már 130 méter hosszúságú utat és 200 méter gyalogjárót javítot­tak meg. Az új tér területére, ame­lyet ez év május l-ig akarnak elké­szíteni, már csaknem 700 köbméter­nyi földet hordtak. Az eddig elvégzett munkák értéke meghaladja a 20.000 koronát. Teljesítik az évzáró gyűlés határozatát A balonyi pártszervezet évzáró tag­gyűlésén határozatot hozott, hogy a tömegszervezetekben dolgozó kommu­nistáknak nagyobb segítséget nyújt, főleg a szervezési munkában. A falusi pártszervezet azóta többször foglal­kozott a tömegszervezetekkel, vala­mint a nöbizottsággal. A nőbizottság munkája Balónyban lényegesen meg­javült. Március 1-én ülést tartott, amelyen megjelentek a pártszervezet bizottságának tagjai. Az ülésen elha­tározták, hogy a nemzetközi nőnap tiszteletére kötelezettséget • vállalnak. E célból a nőbizottság agitációs mun­kát /fejtett ki, amelynek meg is lett az eredménye. Többen kötelezettsé­get vállaltak. Vörös Gyüláné 300 li­ter tejet ad be terven felül. Ollári Andrásné 100 tojástt, Both Józsefné 200 liter tejet, Csicsai Istvánné 200 liter tejet és 100 tojást. Soós András­né 100 tojást, Vörös Mária is 100 to­jást, Laca Rozália 200 liter tejet és 100 tojást, Santur Ilona 400 liter te­jet és 300 tojást. Vörös Benedekné 100 tojást, Vida Mária 100 tojást, Farkas Mária 100 tojást, Dusa Imré­né 200 tojást, Jankó Vincéné 200 to­jást, Markó Vincéné 100 tojást, Mátis Julianna 100 tojást, Máti Ignácné 100 tojást és Schulcz Rudolf né 100 tojást ad be terven felül. Santur Ilona a járási pártkonferencia tiszteletére 130 kg-os hízósertést ad a közellátás részére A nőbizottság tagjai az év folyamán rendszeres propagáló tevékenységet folytatnak a beszolgáltatások teljesí­téséért. A pártszervezet törődik a többi tö­megszervezetekkel is, hogy aktivizál­ja azokat és így mozgósítani tudja a dolgozók széles rétegeit-a tervfelada­tok teljesítésére. Buda József, Balóny

Next

/
Thumbnails
Contents