Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-10 / 59. szám, csütörtök

6 AZ UJ SZO POSTÁJÁBÓL III szo "1955. március "10. Léva kultúrházat kapott A 14 000 lakosú Lévának eddig még nem volt kultúrotthona. A népműve­lésügyi dolgozók éveken át igyekeztek megoldani a kultúrház kérdését. A hároméves szüntelen munka si­kerrel végződött. A járási nemzeti bi­zottság és a járási pártbizottság, va­lamint a kerületi nemzeti bizottság és a megbízotti hivatal segítségével, egy vendéglő helyiségeiben rendezték be a kultúrotthont. Február 20-án a népművelésügyi dolgozók átvették a helyiségeket, s ez a nap Léva városa számára emlé­kezetes volt. A kultúrotthonnak van egy előadóterme, vetítőkamrája, rádió­kabinja, klubhelyisége, s még egy kü­lön szoba a kiállításokat rendező kö­rök számára. A népművelésügyi dol­gozók a jövőben a következőket vet­ték tervbe: hetenként kétszer doku­mentációs és politikai filmeket vetíte­nek. kéthetenként a csehszlovák po­litikai ismereteket terjesztő társaság központi lektorainak jelenlétében elő­adásokat tartanak. A fentemlített rendszeres munkán kívül a járás kü­lönféle községeiben minden este film­előadásokat rendeznek. Az elkövetkező időkben arra össz­pontosítják figyelmüket, hogy miként működnek együtt a tömegszervezeteik és a Nemzeti Front tagjai. Sok függ attól, hogy az állami irá­nyítás mennyiben javítja és ellenőrzi az említett tényezők munkáját. A kultúrotthont a közeljövőben meg­nyitják. Brza Vladislav, a lévai népművelődés házának igazgatója Szépítjük községünket Tany község dolgozói alig várják, hogy a tavaszi napsugár melege elol­vassza a havat, hogy azonnal nekifog­hassanak kötelezettségvállalásaik tel­jesítéséhez. Agitkettőseink február 20-án és 27-én bejárták az egész falut, mindenkihez ellátogattak és el­beszélgettek a lakossággal falunk szé­pítési tervéről, a Béke-Világtanács felhívásáról, és a nemzetközi nőnap megünnepléséről és jelentőségéről. Az agitáció eredménye nem is ma­radt el, mert községünk dolgozói, EFSz-tagjai és az összes magángaz­dálkodók szép kötelezettségvállaláso­kat tettek. 238 egyéni kötelezettség­vállalás 6000 munkaórát jelent, 74-en vállalták, hogy beadási kötelezettsé­güknek tojásból és tejből május 9-ig eleget tesznek. Már több mint 35 sze­mély február végére teljesítette to­jásbeadási kötelezettségét. Tervünk egyes ágazatai felett a tö­megszervezetek védnökséget vállaltak. A nőbizottság vállalta, hogy a parkot rendbehozzák és megszervezik, hogy a község minden háza május 9-re rendesen ki legyen meszetve. A Svázarm vállalta, hogy a parkba nagy élöfákat fog kiültetni, a Szokol­és Cs'Sz-szervezetek pedig új labda­rúgópályát építenek futópályával, kézilabda- és röplabdapályával, öltö­zővel és tribünnel. Községünk lakói már az eddigi mun­kájukkal megmutatták, hogy a ver­senyben az elsők közé akarnak kerül­ni, az utcákat kikavicsozták, a gya­logjárdákat megcsinálták és 3000 fa­csemetét ültettek el. Községünk ver­senyre hívta ki az egész járás köz­ségeit, amit már részben el is fo­gadtak. Ez úton üzenjük az ógyallai EFSz-nek, hogy azt a borjút, amelyet a győztes község részére felajánlott, csak jól etessék, hogy a kiértékelé­sig legyen legalább három mázsa, mert azt a mi községünk dolgozói akarják megnyerni. Annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvező, mi azért dolgozunk. Kimérjük a beton­járda, valamint az alapkövezés helyét, de a többi terv is már kész, ki van dolgozva, hogy amint az idő engedi, azonnal megkezdhessük a munkát. Csak akkor fogunk nyugodtan ünnepelni, ha vállalt kötelezettségein­ket teljesítjük s akkor elmondhatjuk majd, hogy mindent megtettünk, hogy községünket gazdagabbá, szebbé te­gyük. Kotton János, a tanyi helyi nemzeti bizottság titkára „Példás kiszolgálás" Átutazóban voltam 1955. február 3­án Losoncon. Mivel két órát kellett vámom a vonatra, elhatároztam, hogy bemegyek a városba széjjelnézni és egyúttal megvacsorázom. Betértem a Fő utcán lévő Orava étterembe és leültem egy asztalhoz. Nem voltak sokan és 8—10 asztalnál nem ült senki. Jött egy pincér és mikor vacsorát kértem, kezembe nyomott egy étlapot és el­sietett. Mire kiválasztottam a vacso­rát, jött egy másik pincér két pohár borral a kezében és erélyesen felszó­lított, hogy üljek át másik asztalhoz, mert ez foglalt. Csodálkozva kérdez­tem, hogy mivel tíz asztal is áll üre­sen, hogyan lehet ez foglalt és ha ez így van, a másik pincér miért nem szólt? ö azonban ellentmondást nem tűrően szólt, hogy nem ér rá velem vitatkozni, és vita helyett menjek má­sik asztalhoz. Mivel kezdett feltűnő lenni a dolog és ha a másik asztalt el akartam volna foglalni, végig kel­lett volna mennem a termen, inkább vettem a kabátomat és elmentem va­csora nélkül. Félóra múlva azonban kíváncsiságból visszamentem és meg­lepődve azt tapasztaltam, hogy a t asztalnál, ahonnan elhajtottak, senki sem ült, és a két pohár bor is érin­tetlenül ott állt. Azonban megláttam egy plakátot, mely arra az estére artis­taműsort hirdetett. Rájöttem, hogy emiatt nem vacsorázhattam meg nyu­godtan. Ilyen formán, azt hiszem, itt nem lehet példás és mintaszerű kiszolgá­lásról beszélni. Gáspár Sándor, Csákányháza PÁRTELET A járási pártkonferenciákról Kevés szó esett a védnökségi üzemek feladatairól a íüleki járási konferencián Kellemes várakozás Az autóbusz technikai okok miatt későn érkezett a losonci állomásra. A következő vonat indulásáig még na­gyon sok idő volt. Az előcsarnokban egy feliratra lettünk figyelmesek: „Ha unatkozol, keresd fel a kultúrszobát." Bementünk. ízlésesen berendezett, kellemesen meleg helyiségbe kerül­tünk. Újságokkal, képeslapokkal meg­rakott asztalok mellett ültek a vára­kozók. Olvastak, sakkoztak, a rádiót hallgatták. Mi is letelepedtünk egy kerek asztal mellé. Én átnéztem a napilapokat, feleségem a képesújsá gokat. így kellemesen töltöttük el a várakozás máskor olyan unalmas óráit. Később a kis szoba megtelt fiatalokkal. Művelődtek, szórakoztak Nekik ez már természetes dolog. Ez a kis kultúrszoba is éreztette velünk kormányunk és pártunk szerető gon doskodását. Bodor Géza, Tajti Ha kell, én is harcolok Tisztában vagyok azzal, hogy az én szerény soraim a sok millió között annyi, mint a tengerben egy vízcsepp. De én is tiltakozom. Két világháborút megértem. Har­coltam Kolcsák bandája ellen és a má­sodik világháborúban is részt vet­tem. Azonban, ha szabad hazánkat bántani merné az idegen hódító, akkor én, 67 éves létemre, a mi fiataljaink köze ónként jelentkeznék. Azt hiszem, nem is lennék egyedül, még sok az ilyen idős ember, aki szabad hazában akar élni. inkább meghalna a szabad­ságért, minthogy azt elveszítse. Erdélyi János, a kékkői Háj­bánya legidősebb bányamunkása. Reggel 9 óra Kbrül jár az idő. Az állami és vörös zászlókkal díszített füleki kultúrházban már sokan van­nak. Járási pártbizottsági tagok, az üzemi és falusi pártszervezetek dele­gátusai, a kerületi és központi párt­bizottság küldöttei csoportokban be­szélgetnek. Egv óra múlva kezdődik a járási pártkonferencia. A bizottság beszámol eddigi munkájáról, a kül­döttek megválasztják a járási pártbi­zottságot és a delegátusokat a kerü­leti konferenciára. A járási pártkonferencia megnyitá­sa után Jarabka elvtárs, a járási párt­bizottság vezető titkára felolvasta a járási pártbizottság beszámolóját. El­mondotta, hogy egyes földművesszö­vetkezetek, például a várgedei és a nagy daróci a haladó módszerek alkal­mazásával növelték a gabonafélék és a krumpli hektárhozamát. Vannak azonban még olyan szövetkezetek, mint pl. a bozitai, fülekkovácsi, ahol még mindig ragaszkodnak a régi, el­avult módszerekhez. Ez természetesen mindenekelőtt a tagság jövedelmének rovására megy. A beszámoló foglalkozott a gép- és traktorállomások munkájával is, ame­lyek az elmúlt esztendő tervét, ha egyes esetekben késéssel ls, de mégis száz százalékon felül teljesítették. A gépállomás üzemi pártszervezete mun­kájának eredménye, hogy az EFSz-ta­gok soraiból ma már jóval többen dolgoznak a gépállomáson, mint egy évvel ezelőtt. De nagy szükségük volna gépjavítókra is. Eddig ezen a téren még nem találtak megértésre az üzemekben. Igaz, hogy a Kovo­smaltból kaptak egy szakembert, azonban többre van szükségük ahhoz, hogy teljesíthessék pártunk X. kong­resszusának határozatalt. Büszkén sorolta fel a beszámoló az iparban elért eredményeket. A járási ipari üzem 111 százalékra, az aj­nácskői téglagyár 105 százalékra, a Béke nemzeti vállalat 104 százalékra teljesítette tervét a múlt évben. A Iemaradottak között vannak a kőbá­nyák és a Kovosmalt, a járás legna­gyobb üzeme is. A Kovosmalt 1,5 szá­zalékkal maradt le a terv teljesítésé­ben. Ez nem következett volna be, ha az üzemi pártszervezet éberebb lett volna. • Harcoljunk a szociáldemokratizmus megnyilvánulása ellen A lemaradás fő oka a szociáldemok­ratizmus megnyilvánulása, az egyen­lősdi bérpolitika terjesztése az üzem­ben — mondja vitafelszólalásában Hronec József elvtárs, a Kovosmalt egyik dolgozója. Ez jelentősen rontot­ta a munkaerkölcsöt. E káros politi­ka terjesztői már nincsenek a pártta­gok soraiban. Szükséges, hogy az üze­mi pártszervezet tagjai idejében fel­ismerjenek és világosan lássanak min­den tudatos, vagy öntudatlan kísér­letet, amely akadályokat gördíthetne az anyagi érdekeltség, a teljesítmény szerinti bérezés elve hiánytalan meg­valósításának útjába. A beszámoló a vezetőség kollektív munkája. Rámutatott az eredmények­re, bátran bírálta és feltárta a hibá­kat. Azonban volt egy jelentős hiá­nyossága. A majdnem két és félórás beszámoló mindössze egy-két mondat­ban említette meg a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának szüksé­gességét. Pedig ez nagyon fontos, hi­szen a járásban nagyon sok az ipari munkás, akik nagy erkölcsi és anyagi segítséget nyújthatnak a földműves­szövetkezetnek, sőt a magángazdálko­dóknak is. Ha a beszámoló foglalkozott volna, vagy kiértékelte volna, hogy az egyes üzemek pártszervezetei hogyan biztosították a védnökségi szerződés­ben foglalt kötelezettségek teljesíté­sét, a felszólalások is értékesebbek lettek volna, mert a védnökségben nyilvánul meg a legjobban, hogy ki hogyan járul hozzá a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához. Nagy érdeklődéssel hallgatta a kon­ferencia, Vágó Lajos elvtársnak, a Kovosmalt küldöttének felszólalását, aki beszámolt arról, hogy politikai előadásokon kívül szerszámok készí­tésével, javításával és könyvelők is­kolázásával tudnak segíteni a fülek­kovácsi és a galsai szövetkezetnek és a magángazdálkodóknak. Helytelen azonban, hogy nem ígértek brigádse­gítséget a csúcsmunkák idejére. Hi­szen a brigádok nyújtják a legjobb al­kalmat a személyes agitációra, az üze­mi fegyelem és szervezettség meg­honosítására a szövetkezetekben. Az üzemi és falusi pártszervezet felada­ta úgy megszervezni a brigádot, hogy munkaverseny alakuljon ki a munká­sok és a parasztok között a csúcs­munkák jó és gyors elvégzéséért. Helyes lett volna, ha a konferencia részvevői bírálták volna a járási nem­zeti bizottság üzemi pártszervezeté­nek munkáját, mert mindenekelőtt a kommunisták felelősek azért, hogy a mezőgazdasági osztályon egy év alatt 30 ember váltotta fel egymást. Ha az üzemi pártbizottság nagyobb gondot fordítana a káderek helyes ki­választására és nevelésére, akkor a szövetkezetek és a magángazdálkodók is nagyobb segítséget kaptak volna a JNB mezőgazdasági osztályától. Az agitációról, a népnevelésről hosz­szasan beszélt ugyan Kubinyec Gyula elvtárs, a járási nemzeti bizottság küldötte, de egyetlen példával, tapasztalattal sem világította meg a fogyatékosságok okait. — Konkré­tabbá kell tenni az agitációt — mon­dotta, de hogy mi legyen a konkrét agitáció, arról már nem beszélt. Sok más kérdés Is felmerült a kon­ferencián. Beszéltek pl. a tavaszi mun­kák előkészítéséről. Ezzel kapcsolat­ban Havrán elvtárs felhívta a gépál­lomás küldötteinek figyelmét, hogy az ő szövetkezetük dohányszárítójánál két javítatlan vetőgép alussza téli ál­mát. Pedig már közeledik az idő, mi­kor nagy szükség lesz iájuk. A kon­ferencián sok szó esett a begyűjtési minisztérium járási megbizottamak tevékenységéről is. A küldöttek szi­gorúan bírálták Kovács elvtársat, aki a begyűjtésnél a régi kupecok mód­jára áldomást iszik a parasztokkal, ahelyett, hogy politikailag meggyőzné őket a beadási kötelezettség teljesí­tésének fontosságáról. A konferencia helyesen és alaposan tárta fel a pártmunka fogyatékossá­gait a füleki járásban. Egyben felhív­ta az üj járási pártbizottság figyel­mét a pártélet megjavításának leg­fontosabb feladataira. Az újonnan vá­lasztott bizottságban ot vannak a já­rás legjobbjai, üzemi munkások, pe­dagógusok, szövetkezeti tagok és ma­gángazdálkodók, akiknél megvan az előfeltétel és majd minden lehetőt megtesznek, hogy a pártszervezetek helyes irányításával és segítségével megszilárdítsák a munkás-paraszt­I szövetséget. Erdősi Ede. A legfontosabb feladat a termelés szakszerű irányítása A szenei járási pártkonferencia a bírálat és önbírálat jegyében zajlott le. A beszámoló mélyrehatóan ele­mezte a népgazdaság építésében elért eredményeket, de egyúttal rámuta­tott azokra a komoly fogyatékossá­gokra is, amelyek a mezőgazdaság fejlesztése terén fordulnak elő a szenei járásban. A felszólalások, a be­számolóból kiindulva megmutatták, hogy a kommunisták ismerik a fo­gyatékosságokat és az új járási párt­bizottság irányításával mindent meg­tesznek kiküszöbölésükre. A termelés irányítása A beszámolóból, de főként a vitá­ból azt a következetetést lehet le­vonni, hogy a járási pártbizottság a n.últ év folyamán nem fordított kellő gondot a munkatermelékenység fo­kozására, a hektárhozamok növelé­sére. Irányította ugyan a pártszerve­zeteket, de a nagyobb figyelmet azok­ra a szervezetekre fordította, ahol a munka jobban ment. A jövőben az lesz a feladatuk, hogy főként azokat a pártszervezeteket segítsék, ahol a szövetkezetek, vagy az üzemek mun­kájában nagyobb fogyatékosságok mutatkoznak. így nagyobb segítséget kell nyújtani a járási nemzeti bizott­ság szervezetének, mert amint a fel­szólalások is bizonyították, a járási nemzeti bizottság pártszervezete és a nemzeti bizottság dolgozói a múlt év során elég sok hibát követtek el. így pl. a szenei egységes földmüvesszö­vetkezet a cukorrépát nem megfelelő talajba vetette. Erről tudott a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági szak­oszálya is. Hektáronként azonban eb­ből a földből kevés haszon lett, mind­össze 125 mázsa cukorrépa termett. fgy a szövetkezet vesztesége 2376 mázsa, amely mennyiség járási mé­retben számottevő. Azt, hogy a járási riánFzottság nem támogatta egyen­letesen a pártszervezeteket, még más tények is bizonyítják. Vegyünk csak egy példát: a boldogfai EFSz 312 hek­táron gazdálkodik és a múlt évi jö­vedelme 1156 000 korona volt. Ezzel szemben a jókai szövetkezet, amely 1043 hektáron gazdálkodik, csak 1406 000 korona jövedelmet ért el. A járási pártbizottságnak, hogy a jövőben a munkát járási méretben megjavíthassa, többet kell törődnie a pártalapszervezetek támogatásával. Fő­ként a termelés pártellenórzésére kell több gondot fordítani, mert e téren több EFSz-ben és üzemben fogyaté­kosságok mutatkoznak. A traktor­állomás pártszervezete e téren oz el­múlt évben kevés eredményt ért el, és amint a beszámoló meg a vita is mutatta, a kommunisták a traktor­állomáson nem tudtak együtt dol­gozni az igazgatósággal. A termelés ellenőrzésével kapcsolatban az állami birtokot is bírálták, ahol az utóbbi időben indokolatlanul emelkedtek a termelési önköltségek. A káderek nevelése A konferencián az elhangzottak alapján helytálló volt a bírálat és kitűnt, hogy a fogyatékosságok nagy része a népgazdaság különböző sza­kaszain n hiányos szak- és politikai tudás következménye. Habár a járási pártbizottság foglalkozott a propa­gandisták és az agitátorok nevelésé­vel, járási méretben e téren még ko­moiy fogyatékosságok mutatkoznak. A járásban vannak jó propagandisták, mint Končit. Tóth Pál, Hajko Antal, Vadkerti elvtársak és mások, de van­nak clyan fontosabb funkciókban lévő elvtársak is, akik az önművelődés te­rén gyengén állnak. Jellemző példa <;rre Bečica elvtárs, aki az állami gazdaságban fontos feladatot végez, és mégis arra kérte az üzemi párt­bizottságot, hogy mentsék őt tel az egyéni tanulás alól és osszák be a pártoktatás legalacsonyabb csoport­jába. Ez helyten, mert ha valaki maga­sabb funkciót tölt be, akkor nagyobb szak- és politikai tudással kell ren­delkeznie, hogy a munkát irányítani, szervezni tudja, s az embereket ta­nítsa, nevelje. A szenei járási párt­konferencián elhangzottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a já­rási pártbizottság jövő munkájában tegyen meg mindent a kommunisták elméleti tudásának emeléséért, hogy a népgazdaság szakaszain az eredmé­nyek egyre számottevőbbek legye­nek. Főleg az állattenyésztés és a nö­vénytermelés terén kell a munkát megjavítani a gépesítés nagyobfcfokú kihasználásával. A szövetkezetekben szem előtt kell tartani a mindennapi szervezési munkát és többet kell fog­lalkozni a még egyénileg gazdálkcdó kis- és középparasztokkal, mert já­rási méretben gazdasági szempont­ból fontos helyet foglalnak el. Az új járási pártbizottság feladata, hogy a konferencia határozatából ki­mdulva a mezőgazdaság, valamint a népgazdaság többi szakaszán lévő fel­adatokat a komtrj^nisták segítségével a dolgozók széles tömegeire támasz­kodva teljesítse. G. A. I i X

Next

/
Thumbnails
Contents