Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-10 / 59. szám, csütörtök

1955. március 10. UJSZ0 Védekezés a szarvasmarhák fertőzéses elvetélése ellen irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, o bratislavai Bioveta igazgatója A háziállatok fertőzéses elvetélése egyike azoknak a fertőző betegségeknek, amely világszerte minden olyan országban, amelyben az állattenyésztés magas színvonalon áll, rendkívül nagy károkat idéz elő. Különösképpen a nagyüzemi gazdálkodás keretében létesült tenyészetekben szokott fellépése esetén komoly bajokat és károkat okozni. A betegség elleni védekezés ezért elsőrendű feladat nemcsak az állattenyésztést érő közvetlen veszteségek elhárítása végett, hanem azért is, mert a háziállatok fertőzéses elvetélésének elfojtása egyúttal az embernek is — e betegség ellen való megvédését szolgálja, mert közismert, hogy ez az állati betegség az emberekre is átterjed, súlyos, lázas, hosszantartó betegedés formájában nyilvánul meg és elég nagy százalékban egész életre szóló súlyos máj- és idegrendszer megbetegedéseket idéz elő. Mint minden fertőző betegség elleni védekezésnél, úgy ennél a betegségnél is az az elv, hogy könynyebb a bajt megelőzni, mint a már meglévőt felszámolni. Mi a védekezés a szarvasmarha fertőző elvetélése ellen? A vészmentes állatállományokat általában úgy lehet megvédeni a fertőződés ellen, hogy megakadályozzuk fertőzött állatoknak az egészségesek közé való jutását. Ennek legmegbízhatóbb módja a tenyészeteknek saját nevelésű állatokkal való feltöltése, de ha erre nincs mód és ha idegenből származó állatokat kell beállítani, előbb meg kell győződnünk róla, hogy ezek az újonnan beszerzett állatok fertőzéstől mentesek-e. De még ilyen esetben is célszerű az új állatokat a régi állománytól elkülönítve tartani addig, amíg magunk meg nem győződünk vérpróba segítségével a fertőzéstől való mentességükről. Ennek az elkülönítésnek addig kell tartania, amíg két vérvétel háromheti időközben nem igazolja, hogy fertőzéstől mentesek. A vészmentes állatoknak ilyen állapotban való megtartására egyébként is nagy gondot kell fordítani, mert a fertőzéses elvetélés fertőzött állatok beállításán kívül más utakon is bejuthat valamely vészmentes állományba. így az emberek is beviheti k a fertőzött anyagot lábbelijükön, vagy másfajta háziállatok, lovak, sertések is behurcolhatják a járványt, sőt ma már ismeretes, hogy a rágcsálók és a mezei nyulak is terjeszthetik ezt a betegséget. Ezért ha vészmentes állományban elvetélés fordul elő, vagy ha az elléshez magzatburok visszatartás is társul, az állatot azonnal el kell különíteni. Ha a tehenészetben nincs mód arra. hogy minden elvetélést vagy ellést elkülönítőben bonyolítsunk le, az állást a szomszédos állásokkal együtt azonnal fertőtleníteni- kell, mert számítani kell azzal, hogy a tehenészetbe valami módon fertőző anyag kerülhetett. Az állattartókkal minden rendelkezésre álló eszközzel tudatosítani kell azt a szabályt, hogy minden elvetélást és minden magzatburok visszatartást fertőző természetűnek tartsanak mindaddig, míg ismételt vérpróbák nem igazolják ennek ellenkezőjét. Hogyan szabadulhatunk meg fertőzött állományban a járványtól? Az egyik módszer abban áll, hogy a vérvizsgálat pozitív eredménye alapján fertőzöttnek tekinthető állatok kiselejtezésével fertőzéstől mentes állatcsoportot létesítsünk. A fertőzöttnek minősített állatokat, ha szánjuk nem nagy, vágóhídon' értékesíthetjük, különben pedig a fertőzött állatokat a nem fertőzöttektől elkülönítve tovább tarthatjuk. Ezt az eljárást végzik a Szovjetunióban, ahol a fertőzött állatokat külön, szigorúan elzárt gazdaságokban tartják tovább, ahol tapasztalat szerint kb. 2—3 év alatt megszabadulnak a járványtól, ha fogékony állatokat nem állítanak közéjük. Ezzel az eljárással valóban meg lehet szabadulni a fertőzéses vetéléstől, különösen akkor, ha a baj még nem öltött nagyobb méreteket. A védekezésnek másik módja, melyet megfelelő viszonyok között jó eredménnyel lehet használni, hogy igyekszünk elérni azt, hogy a még nem fertőzött állatok fertőzését megakadályozzuk azáltal, hogy az elvetelésnek és az ellésnek is a közös isttállón kívül, elkülönített helyen kell történnie. A kis mértékben fertőzött gazdaságokban elvetéltető, vagy ellőhelyeket kell berendezni és ezekben az állatokat külön ápolóval kell gondoztatni oly módon, hogy a fertőzött anyag az elkülönített helyről sem közvetve, sem közvetlenül ne kerülhessen a tenvészistállóba. A legnagyob gondot arra kell fordítani, hogy minden tenvészistálló személyzetével és az elkülönítőbe került állatok ápolóival türelmes oktatással meg kell értetni teendőik célját és lényegét, meggyőzve őket féladatuk fontosságáról és a legkisebb mulasztás végzetes következményeiről. Természetes, hogy az eredmény az említett dolgozók gyakorlatától is függ. és azért csak olyan állományokban várható az eljárástól siker, ahol állandó személyzet látja el az állatok gondozását. A fertőzött állományokban a vemhes állatokat gondosan rneg kell figyelni, hogy azokat, amelyeken a közelgő ellés vagv elvetélés jelei mutatkoznak, azonnal el lehessen különíteni az ellőbe, vagy elvetélőbe. Ez lehetséges, mert eltekintve a nagyon korai elvetélésektől, amelyek különben nem szoktak fertőzéses elvetélésből eredni, úgy az elvetélés, mint az ellés jelei már napokkal korábban jelentkeznek, illetve észrevehetők; ezért a jól kioktatott ápolónak, ha hetenként kétszer gondosan megfigyel minden vemhes állatot, idejében észre kell vennie azokat a tüneteket, amelyek az ellést vagy Jól terem a föld, ha jól megművelik Molnár József oroszkai egyénileg gazdálkodó paraszt nemcsak a faluban, hanem az egész járásban köztiszteletben áll. Öt hektár földön gazdálkodik, s minden évben 120—130 százalékra teljesíti beadási kötelezettségét. Földjeit a legnagyobb szakszerűséggel kezeli s állatállományát sem hanyagolja el. Olyan állatok, mint az ö istállójában vannak, ritkák Oroszkán. Az idén pártunk X. kongresszusának határozatai alapján még szebb eredményeket akar elérni, mint a múlt évben, több mezőgazdasági terményt fog juttatni az ország dolgozóinak, mint eddig. Vállalta, hogy beadási kötelezettségén felül 50 mázsa cukorrépát, 3 mázsa kukoricát és 3 mázsa árpát ad be. Cukorrépája a múlt évben is olyan magas hektárhozamot adott, amilyenre nem emlékezik. 454 mázsát termelt 1,20 hektár földön. Az idén ezt is túl akarja szárnyalni és ha megkérdezik tőle, hogyan, így felel: — A föld szakszerű kezelésével, a megfelelő istálló és műtrágyák alkalmazásával, a szorgalom fokozásával és gépek alkalmazásával. Molnár József megértette, hogy a boldogabb jövő alapja, ha minél többet ki tud venni földjéből és tudatában van annak is, hogy minden kilogrammal, amit terven felül bead, hozzájárul a béke megvédéséhez. Patyolat Sándor, Oroszka elvetélést megelőzik. Az ilyen lelkiismeretes és önérzetes ápolók ezt szívesen meg is teszik és büszkék arra, hogy istállójukban nem kerül sor ellésre vagy elvetélésre. Az elkülönítőben lezajlott minden ellés és elvetélés után a magzatburkokat, valamint az elhalt magzatot mély elásással ártalmatlanítjuk, a magzatvizet, valamint az állat állását pedig 10 százalék fahamulúggal és frissen oltott mésszel fertőtlenítjük. Az elvetélt és leellett teheneket csak akkor szabad ismét visszahelyezni a tenyészistállóba, ha már nincsen hüvelykifolyásuk és akkor is ajánlatos őket enyhe fertőtlenítővel alaposan lemosni. A tenyészistállókba visszakerült állatok, ha testükben történetesen életben maradtak kis kóranyagok, legfeljebb tejükkel fertőzhetik meg társaikat, de ha az istállóban tisztaság uralkodik és ha a fejés alkalmával az első tejsugarakat nem az alomra, hanem az e célra kéznél tartott edénybe fejik, amelyben fertőtlenítő van és ha a fejő egyén minden állat fejése után alaposan megmossa a kezét, akkor gyakorlatilag az ilyen állatok sem veszélyesek társaikra. A kézmosás annál is inkább fontos, mert ennek elvégzésével a fejő saját egészségét védi. Ha minden gon dosság ellenére mégis történne elvetélés vagy ellés magában a tenyészistállóban, azonnal intézkedni kell az állat elkülönítéséről és az illető istállórész fertőtlenítéséről. Az elmondott eljárásokkal, kellő megértést, tudást és gondosságot tételezve fel, néhány év alatt nem csak az elvetéléseket szüntetjük meg, hanem sikerül a fertőzéses elvetélés egyéb megnyilvánulásai tói is megszabadulni. Az eljárás eredményességét azonban a legkisebb hibák és mulasztások is kétségessé teszik, ezért azokban a gazdaságokban, ahol ezeket a rendszabályokat nem lehet valami ok miatt telies egészükben végrehajtani, a védekezés eredményességének fokozására és biztosítására a fogékony állatok védőoltását vezettük b5 Az oltás veszélytelen a beoltott állatokra és ma már sok tízezer oltott álla ton végzett megfigyelések szerint az oltás a gyakorlati követelményeknek megfelelő ellenállást (im munitást) biztosít. Ezenfelül kiderült, hogy az oltott állatokból származott borjak teljesen egészségesen születnek és hogy a leellő tehenekben magzatburok visszamaradás vagy más elégtelenség nem mutatkozik. A fertőzéses elvetélés p

1,

oni hathatós és eredménytelíes küzdelem nem könnyű feladat. Ha egészében nézzük és látjuk ezt a betegséget, megállapíthatjuk, hogy az ellene folytatott küzedelemben nemcsak az állatorvosi tudomány eredményeit kell alkalmaznunk, hanem széles skáláját azoknak a feladatoknak, amelyek a higiéniai rendszabályok betartásának körébe tartoznak, mindenekelőtt a megfelelő tartási viszonyoknak, a jó szervezésnek és a fegyelmezett munkának. Az említett rendszabályokat tervszerűen kell végrehajtani, ellenkező esetben hiábavaló munkának bizonyulnak, ha történetesen valamely fertőzött állományban az ellésre váró vagy leellő, illetve elvetélt állatokat nem különítjük el, nem gondozzuk szakszerűen és nem hajtjuk végre a higiénás rendszabályok elemi követelményeit. A betegség elleni hatásos beavatkozásnak, mint látjuik, sok függvénye van és adott esetben megfelelő alkalmazásuk csak akkor helyes és célirányos, ha ennek végrehajtsa rendszeres és következetes, s ha a szakember — legyen az akár állatorvos, akár zootechnikuis, vagy állatgondozó — tisztában van a betegséggel és kellő ismeretekkel rendelkezik. Tavasz előtti szemle a csata i szövetkezetben Még hó borítja a beláthatatlan határt, s a reggeli kemény fagyok is a telet hirdetik, az élet azonban lüktet a falvakban. Az utcák zsivajgó élettől hangosak, s már a kora reggeli órákban az emberek százai sietnek munkahelyeik felé, kiki a maga posztjára. Már messziről látszanak a vasutasok kék meleg ruháikban, amint az állomás felé sietnek. Mások az építkezésekhez vagy üzemekíbe igyekeznek, legtöbbjük^ azonban a szövetkezet irodája felé veszi az útját, ahol megkapják a napi munkabeosztást. Azért, hogy kemény az idő, akad munka a szövetkezetben is. Igaz az a közmondás, hogy a jó gazda mindig talál munkát. így vannak ezzel a csatai szövetkezetesek is. A zimankós hideg, a vastag hólepel mit sem számit, mindig akad tennivaló. Meg azután március dereka feilé járunk, készülődni kell a tavaszi munkákra. Mindennap jóra válhat az idő, hamar kitavaszodhat, s nem akarják, hogy készületlenül érje őket. Amerre nézel, mindenütt nagy készülődés folyik, s ég a munka a dolgos kezek nyomán. Lent a bognárműhelyben fúrnakfaragnak az emberek. Egy pár törött szekér vár a javításra, s kocsikerék is jócskán akad, amibe küllő kell. Közben az ügyes mesterek új szekereket is csinálnak. Szerszámfa van elég, nem okoz gondot a beszerzése. A szövetkezetnek 24 hektár erdeje van, amiből még eladásra is jut. Egyre-másra készülnek el a megrongálódott szekerek, amelyeket azon nyomban a fészerek alá húzhatnak, hogy helyükbe az újonnan eltörött, vagy megrongálódottakat hozzák. Mire nyílik az idő, készen kell lenni mindnek. A kovácsműhelyek felől tompa kalapácsütések hangzanak, amint az áttüzesedett vasat verik, hogy formás alkatrészekké kalapálják. Egy pár új szekér vár vasalásra, új síneket kapnak. De van még ott egyéb is. Vetőgép, ekevas és sok más gazdasági eszköz vár sorsára. Nem szabad, hogy egyetlen rossz kocsi, vagy hasznavehetetlen gép maradjon tavaszrd. •A többtermelés eléréséhez jól megjavított gépek és szerszámok szükségesek. A kovácsok homlokán kiüt a verejték a serény munkában. Cseng az ülő a rávert kalapácsütésektől és az izzó sínt nagy gonddal húzzák a kerékre, hogy tartós legyen. De nemcsak a műhelyben szorgoskodnak, a földeken is folyik a munka a mezőgazdasági termelés gyarapításáért. A csatai szövetkezetesek megértették Široký elvtárs szavait a mezőgazdaság fellendítésével kapcsolatban. Ahogy Široký elvtárs kijelentette, a több termés egyik alapja az is, hogy több .stállótrágyái használjunk. A szövetkezeti tagok tehát jobban istállótrágyázzák földjeiket, mint a múlt évben. Már jóideje tizenkét szekér állandóan a trágyát hordja a földekre, pedig először úgy számították, hogy csak ősszel fogják kihordani. Azután elolvasták Široký elvtárs beszámolóját és újra megkezdték a trágya kihordását. A táblák végére, nagy kupacokba rakják, hogy ősszel csak szét kelljen hordani. A tagoknál éveken át összegyűlt trágyát mind kiszállítják Hatalmas felfogó gödröket ástak és nem engedik elfolyni a trágyáié ve c sem, mert e? is emeli a hektárhozamokat. Műtrágyát is többet adnak a földnek, tudják, hogy többszörösen visszakapják az árát a földből. A kertészetben is nagy a készülődés. A melegágyakat többnyire már elkészítették, s a 21 hektáron elvégezték az előkészületi munkákat. Készen várja a palántákat, csak a simítózás, boronálás van hatra. A korai káposzta, karfiol, karalábé és paprikamagvakat már elvetették. Nagy jövedelmet akarnak a kertészetből és éppen ezért idejében hozzáfogtak a palánták előkészítéséhez. Száz ablak alól pikiroznak majd, s a felesleges palántákat eladják. Nemcsak a föld felett, de a föld alatt is folyik a munka. A pincékben burgonyát csíráztatnak, s gondosan ládákba rakják, hogy időre új csírát hajtson. Két hektár korai krumplit ültetnek, a földet még ősszel elkészítették alá, már csak simítózni' kell. és ha az idő engedi, elültetik. Négyzetesen vetik el, hogy jó termésük legyen. Hektáronként 320 mázsa istálló* és 4,5 mázsa műtrágyát szórtak széjjel. Még 8 hektár nyári krumplit is vetnek, amit a sertések részére szántak. A földet ez alá is előkészítették és tavasszal még megsimítózzák és megfogasolják, hogy a gyommagvakat kiirtsák. A szövetkezeti tagok nagyrésze az erdőn dolgozik. Tisztítják a fák alját és irtják ott, ahol sűrű, hogy szép sudár erdejük legyen. Az Ipoly mentén 6,5 hektár hasznavehetetlen területet még erdősítenek. A vizenyős, sovány talajba kanadai topolyt ültetnek, mely jól bírja a vizenyős talajt. Egy darabka földet sem hagynak kihasználatlanul. Rövidesen, amint az idő megengedi, megkezdik a 15 000 gödör kiásását, s a csemeték kiültetésében már az asszonyok is segítenek. Pár év múlva nagy jövedelmet hoz majd a szövetkezetnek. A csatoiak ésszel dolgoznak, s arra törekszenek, hogy mindenből elegendő legyen. Bent a szövetkezeti irodában már terveznek, számolnak, hogyan is vetik majd a cukorrépát, árpát és a kukoricát. A földek készen várják a tagokat, csak eljöjjön a tavasz. Cukorrépát 51 hektáron termelnek, s a 320 mázsa istállótrágyát jó mélyen még novemberben beszántották. Műtrágyával is megszórták és még most is, simltózás után újabb 2,5 mázsát szórtak széjjel hektáronként, amelyből 1 mázsa szuperfoszfát és 1,5 mázsa Thomasz-salak. Utána boronálják majd, s amint lehet, földbe teszik a magot. A földeket a cukorrépa alá háromszor szántották, s az utolsó mélyszántást 28 cm mélyen végezték. Árpát 140 hektárt vetnek, a földeket még ósszel előkészítették. Már megtisztították az összes vetőmagot és együtt van a vetésre szánt 260 mázsa gyönyörű árpa a raktáron. Mindezt sűrűsorosan vetik majd el és hektáronként 190 kg-ot adnak. Csupán mütrágyázni kell a földeket, amit simltózás előtt végeznek el. Másfél mázsa szuperfoszfátot adnak egy hektárra, amit azután beleboronálnak a foldl-e. Csak vetés előtt pár naplal csávázzák a vetőmagot és akkor is csak annyit, amennyi szükséges lesz, hogy a megmaradt árpa elhaszn-3'ható legyen. Az idén több kukoricát termelnek, hogy sertésállományukat növelni tudják. ötvennyolc hektárt vetnek be belőle négyzetes módon. Tavaly csak 10 hektárt ültettek négyzetesen, de a hektáronkénti 10 mázsás különbözet meggyőzte őket arról, hogy érdemes ezt az új vetési módszert alkalmazni. Gépekkel vetik el, s már meg is kötötték a szerződést a traktorállomással. Ügy számítanak, hogyha csak 10 mázsával is lesz nagyobb a termés mint tavaly az egyszerű vetéssel, ak)*or is 580 mázsa kukoricatöbbletet nyernek, ami kb. 50 mázsa sertéshús előállításához elegendő. .Tői számítanak a csatai szövetkezeti tagok, s nem bánják meg, ha az új munkamódszerek szerint dclg .znak. Nagyobb lesz a tagság jövedelme, gazdagodik, gyarapodik a közös vagyon és több kenyeiet, több húst adhatnak az ország dolgozóinak is. Azt is tudják azonban, hogy csak közös akarattal, jő munkával, az agrotechnikai határidők betartásával, a gépek jó kihasználásával tudják megvalósítani a X. pártkongresszus határozatait. Ezért a lázas munka mindenféle, a tervezés és szervezés. Hogy jó úton járnak a csatai szövetkezetesek, azt bizonyítja az is, hogy nincsenek elmaradva a munkával és jól felkészültek a tavaszi munkákra. Csupán 26 hektár van felszántatlanul, amibe rizst és kendert vetnek. A két DT—54-es lánctalpas, ami a fészer alatt készen áll, biztosíték arra, hogy amint kitavaszodik, két nap alatt ezt is felszántják. A további jó munkát hirdeti az is, hogy a tagok létszáma napról napra emelkedik. Az idén újabb 7 tag jelentkezett a szövetkezetbe, hogy segítsenek megvElósitani azt a ->agy feladatot, amit pártunk és kormányunk a mezőgazdaság elé tűzött. Halász AmbruJ. I