Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-01 / 51. szám, kedd

PÁRTELET Gondoskodjunk a falusi ifjúság neveléséről A perbenyíki EFSz a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért Zuhogó esőben indulunk a perbenyíki EFSz irodája felé. A faluban Tiagy a osend, csak az esö zuhogásn hallatszik. — Kutya idő — állapítjuk meg. Vé.qre célunkhoz érünk. Az EFSz irodájában komoly tárgyalásba merülve talaljuk Kondás elvtársat, az EFSz sinökét, Fetykó Mihály agronómust és Bartha Jánost, az ellenőrző bizottság elnökét. A szót Kondár. elvtárs viszi, aki éppen a JNB-ről jött haza, ahol a eukortépa prosz

enyicei módszerszerinti termesztéséről tartottak oktatást a szóvetkezeti elnökök részére. Kondá:; elvtárs a legapró'ékosabban elmagyarázza a hallottakat. Nem jár ő hiába az iskolázásra. Pontos jegyzeteket kászit, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy a hallottakat a tagság előtt ismertet/ii tudja. Végül azt mondja: — Csak azt sajnálom, elvtársak, hogy mindezt nem egy évvel ezelőtt tudtam meg, hogy már a múlt évben alkalmazhattuk volna az új módszert a cukorrépatermelésnél, mert úgy jóval nagyobb hektárhozamot erhettünk volna el. Kondás elvtárs szerint — s nekünk is az a véleményünk — a JNB mezőgazdasági osztályának fokozottabb mértékben kellene ismertetnie a haladó módszereket a szövetkezeti tagok előtt. — Reméljük, — folytatja Kondás elvtárs — hogy az 1955. gazdasági évben sikeresen pótoljuk az elmulasztottakat és az eredmény jobb lesz. mint az utóbbi években volt. Nem is fér kétség ahhoz, hogy Perbenyíken mindezt megvalósítják. Sőt nagyon sok más új munkamódszer, bevezetését is tervbevették. Kondás elnök figyelme a legkisebb dolgokra is kiterjed. Azt tartja, hogy jól meg kell gondolni mindent, mielőtt a megvalósításhoz kezdenének, mert sok esetben kis mulasztásból nagy hibák keletkezhetnek. Az 1955. évi termelési és pénzügyi tervet az adott lehetőségek figyelembevételével úgy dolgozták ki, hogy annak minden pontja a termelés növelését és a tagság nagyobb jövedelmét eredményezze Az idei tervben különös figyelmet fordítottak a melléküzemek létesítésére. A napokban helyezik üzembe a szövetkezeti mosodát. Úgyszintén berendezkedtek a mennyezatnád készítésére, melyhez a szükséges nádat a szövetkezeti földfken termelik. A növénytermesztésben két csoportot állítottak fel, melyek csapatokra vannak felosztva. A csoportok megkapták a munkatervet és ellátták őket a szükséges élő és holt leltárral. A munkaerők és a munkaegységszükséglet tervét szétírták egész évre havonként minden tagra, ami útmutatóul szolgál minden tagnak, hogy IWUi « l l l l lu::ríl;llllllllllll]itlll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMI felkészüljön egész évi feladatának teljesítésére. Mindezt a talaj jó előkészítésével és a növények idejében való és pontos ápolásával, valamint a pó

tjutalmazás bevezetésével fogják biztosítani. Zöldséget is fognak termelni mind saját szükségletükre, mind piaci eladásra. Az állattenyésztésre, amely már a múltban is fó jövedelmi forrásuk volt, különös gondot fordítanak. Míg a múlt évben egyedül a fejősteheneknél volt pótjutalmazás, ez idén az állattenyésztés minden szakaszán bevezetik 1955-ben a tejhozamot 400 literrel, vagyis 1600 literről 2000 literre fogják emelni. A sertéstenyésztésben már a múl í évben is szép eredményeket értek el. Egy anyasertéstől pj. 1954-ben 16 malacot neveltek fel, amit ebben az évben túl akarnak szárnyalni. A sertéstenyésztésben bevezették a lóhereszecska etetést, ami igen gazdaságosnak bizonyult. Az állattenyésztési termelest a hároméves fejlesztési terv keretén belül 1955-ben a következőképpen növelik: Fejősteheneknél 64-röl 90 darabra, kocáknál 60-ről 70 darabra, anyajuhoknál 100-ról 180 darabra és a baromfinál 200-ról 700 darabra. Mindent megtesznek, hogy állattenyésztésük sikores fejlesztése érdekében biztosítsák a bőséges takarmányalapot. Mintegy százhektárnyi területen termelnek különféle takarmányféléket, 12 hektáron kizárólag silózásra alkalmas keverékeket vetnek. A takarmánytermesztéshez nagy mértékben hozzájárul az a negyven hektár felszántott terület is, amivel az elmúlt őszön bővült mezőgazdaságunk. Célkitűzéseik valóraválcásának ércekében minden tag hathatós agitációs munkát végez s a szocialista munkaverseny elmélyítésével egyre eredményesebben valósítják meg feladataikat. Az 1955. évi tervük szerint bőven lesz szabadpiacra is termékük. Harmincezer liter tejet, 120 mázsa sertéshúst, 50 mázsa marhahúst, 10 mázsa puhasajtot, 50 vagon terményt, ô vagon étborSót és minél több zöldséget értékesítenek majd a szabadpiacon. Mindez elérhető Perbenyíken, ahol a vezetőség Kondás elnök elvtárssal a tagságra támaszkodva úgy dolgo-; zik, hogy a legkisebb hibát is elkerülhessék és így a nagyobb jövedelem távlatait nyitják mag a tagság előtt. Kaszonyi István. iiininiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiniiriiiiiiiiiiiiniiiiiiin»i»«»i"«it BÄTORKESZIN, a párkányi járásban a múlt évben 64 kis- és középparasztot nyertünk meg az egységes földművesszövetkezetbe való belépésre. Ma már a község kis- és középparasztjainak legnagyobb része közösen dolgozik az egyesített földeken. A falusi pártszervezet hathatós segítségével a földművesszövetkezet jól gazdálkodik és a járásban az elsők közé tartozik. E sikerekben nagy része van a CsISz-be tömörült falusi ifjúságnak is. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség bátorkeszi helyi szervezetének már az alakuláskor

1 több mint 100 tagja volt. Azonban mufikájuk még két év előtt nem volt a legjobb. A földművesszövetkezetben csupán néhány fiatalember és leány dolgozott, a fiatalság zöme a városba, az ipari közipontokba ment dolgozni. Falusi szervezetünk előtt akkoriban az a feladat állt, hogy az ifjúság egy részét a faluban tartsa, megnyerje a mezőgazdasági munkára és olyan feltételeket biztosítson számára, hogy a fiatalság alkotó tehetsége és kezdeményezése tökéletesen kifejlődhessék. A pártszervezet bizottsága is több gondot kezdett fordítani a CsISz szervezetére. Tagjait ezért kiküldte az ifjúsági szervezet gyűléseire és azok funkcionáriusait meghívta a saját bizottsági és taggyűléseire, ahol tanáccsal látta eí őket, hogyan dolgozzanak. A ifjúsági szervezetet azzal is erősítette, hogy több figyelmet szentelt az ifjú- kommunistáknak és a legjobb CslSz-tagokat a párt tagjelöltjeinek nyerte meg. Igyekezetünket főleg arra összpontosítottuk, hogy felébresszük a fiatalságban a föld iránti szeretetet és megnyerjük őket aktív munkára az EFSz-ben. Szervezetünk legjobb tagjai az / ifjúsági gyűléseken és más alkalmakkor nem egyszer beszéltek az ifjúságnak a mezőgazdaságunkban végbement nagy változásokról a felszabadulás után, és rámutattak óriási távlataira a jövőben. Konkrét tényekkel bizonyították, hogyan gondoskodik pártunk és koi.nányunk a mezőgazdaság fejlesztéséről és felvirágoztatásáról, hogy dolgozó parasztjaink minden évben egyre több korszerű gépet kapnak, új gazdasági épületeket építenek és a mezőgazdaság részére a szakembarek ezreit oktatják ki. Elmondták, hogy ma a mezőgazdasági munka egyre örömteljesebb lesz. Az EFSz megalakulása után fiatalságunk csakugyan meggyőződött arról, mily nagy lehetőségeket nyújt érvényesülésükhöz az egységes földmüvesszövetkezet. Hogy ifjúságunk a falusi munkát megkedvelje, annak egyik feltétele, hogy kujtúréT&tét fejlesszük és politikai, valamint szaktudása elmélyítését lehetővé tegyük. A pártszervezet fokozott figyelmet szentel e kérdésnek. A nemzeti bizottságban, a tömegszervezetekben lévő kommunistákat úgy vezeti, hogy az ifjúságnak ez irányban is segítséget nyújtA bratislavai Béke-üzem pártszervezete már a múlt év decemberében foglalkozott a mezőgazdaság megsegítésének kérdőével. A részlegszervezetek, a tömegszervszetek és a műhelytanácsok alapos politikai meggyőző munkát végeznek az üzem dolgozói körében. E türelmes, meggyőző munkának meg is lett az eredménye. Először is a fiatalok mutattak utat, megértették, hogy a mezőgazdaság megsegítése hazafias kötelessége az ifjúságnak. Harmincöt fiatal jelentkezett a határvidékre, hosszabb időre. Ezzel a tettükkel példát mutatnak ifjúságunknak, olyan példát, amelyet ma sok száz fiatal tart eszményképének. De nemcsak a fiatalok értették meg, mennyire fontos támogatni a mezőgazdaságot. Megértették ezt az intézkedést az idősebbek is. Az üzemből már ez ideig tizenhármán jelentkeztek a mezőgazdaságba. Nagy részük az egységes földmúvesszövetkezetekbe megy dolgozni, mások meg az állami gazdaságokba. Ha tekintetbe vesszük a jelentkezettek számát, arra a meggyőződésre jutunk, hogy az üzemi pártszervezet és a tömegszervezetek magukénak érzik a feladatokat és mindent megtesznek azért, hogy a mezőgazdaságot egyre hathasanak. A nemzeti bizottság segítségével jól felszerelt kultúrházat létesítettünk, amit a CslSz-nek adtunk át használatra. Az ifjúság összejöveteli helyéül a szövetkezet épületében biztosítottunk helyiséget. A szövetkezetben való gyakori tartózkodás elősegíti, hogy az ifjúság minden tagja megismeri a szövetkezet gazdáik xlását. tisztában van nehézségeivel és szükség esetén, különösen a sürgős és rendkívüli munkáknál segítséget nyújthat a szövetkezetnek. A PÁRTSZERVEZET megvilágítja azokat a lehetőségeket, amelyeket az ifjúságnak a nagyban való gazdálkodás nyújt. Például a mezőgazdaságunk fejlesztését célzó tervben elhatározták, hogy még 1954-ben 12 hektár területen halastavat létesítenek. Az ifjúságnak megmagyarázták, hogy a halastó lehetővé teszi néhány vízisport, különösen az evezés fejlesztését. A halastó ma már készen van. Kiderült, hogy a szövetkezet fejlesztése egyúttal az ifjú/ág érdekeit is kielégítheti a sport és szórakozás terén. Falusi szervezetünk türelmes munkájának meg lett a gyümölcse. A fiatalság visszatér falujába és az EFSzben dolgozik. Az ifjúsági szervezet 110 tagjának legnagyobb része az egységes földművesszövetkezetben, vagy a gép- és traktorállomáson dolgozik. A fiatalság aktivitása legjobban a múlt évi aratásban nyilvánult meg. A falusi pártszervezet az ifjúság aktivitásának és •• ezdemén;.ezésr>iek fejlesztését azzal támogatta, hogy segítségükre küldte Száraz elvtársat, aki a CslSz-tagokat tanáccsal látta el, hogyan lehet a falusi ifjúságot az aratási munkákra a legjobban megnyerni. Száraz elvtárs ez alkalommal elmondta, hogyan arattak és csépelI tek a München előtti köztársaság idején. Majd rátért a mai örömteljes terménybetakarításra népi demokratikus köztársaságunkban. Felhívta az ifjúsági szervezet valamennyi tagját, hogy aktívan vegyenek részt a term énybe takarításban. Lelkes szavainak meglett az eredménye. Az ifjúság példásan kivette részét a munkából . és a szövetkezeti munka után külön 2200 brigádórát dolgozott le. Az aratásban és cséplésben kifejtett munkája eredményeképpen szervezetük a nyitrai kerület legjobb szervezete lett és elnyerte a CsISz nyitrai kerületi bizottságának vándorzászlaját. A múlt évi terménybe takarításnál CsISz-tagjaink más kitüntetéseket is kaptak. E SIKEREK IFJÜSÁGUNKBA új erőt és lelkesedést öntöttek. Saját kezdeményezésükből tavaly munkaversenyre hívták ki a nyitrai kerület CsISz helyi szervezeteit a „Legjobb ifjúsági szervezet az őszi munkákban" címért. Ebben a munkaversenyben is becsülettel megállták helyüket. Két héten keresztül az első helyen voltak, majd a második helyre Otthonról haza tósabban támogassák. Látják a dolgozók, hogy pártunk és kormányunk intézkedései, amelyek a mezőgazdaság fellendítésére irányulnak, mindenekelőtt a dolgozó nép életszínvonala emelését szolgálják. Erről egyébként Gregorovic Károly is meggyőződött, aki szintén a mezőgazdaságba jelentkezett. Már kifelé jöttünk az üzemből, amikor a szakszervezet egyik dolgozója felhívta a figyelmünket Gregorovic elvtársra. Sietett a munkahelyére, de azért szakított ánnyi időt, hogy röviden elmondhatta elhatározásának okát: — Nézze — mondta határozottan — az ember számol. A mi szövetkezetünkben 24 koronát fizettek egy munkaegységre. 1942 óta dolgozo n az üzemben. Sokat, nagyon sokat utaztam azóta. Megúntam az utazgatást. Otthon mégis csak otthon van az ember, nem igaz? — nézett rám kérdőleg. \ — Igaz — válaszoltam neki. Aztán elmondta, hogy a Vistraüzemben dolgozott eddig. Villanyszerelő volt, karbantartó, vagy úgy is mondhatnánk: segédmunkás. Habár papíron nem volt meg a szakképzettsége, sok mindent elvégzett, sok mindenhez ért. Meg is becsülték. kerültek. Az őszi munkák folyamán az ifjúság rendszeres szövetkezeti munkáján kívül — több mint 1800 brigádórát dolgozott le. Különösen nagy segítséget nyújtottak az ősziek vetésében. A pártszervezet bizottsága az ősziek idejében való elvetése érdekében felkérte az ifjúsági szervezetet, hogy szervezzenek ifjúsági brigádot az éjszakai szántásra. A CsISztagság 16 traktorral két éjszakai műszakban dolgozott s így az ősziek vetését az EFSz idejében, terv szerint valósította meg. A CslSz-tagság értékes munkát végzett a „Falvaink szépségéért" hónapjában, a nyersanyag-gyűjtésnél és más akcióknál is. Á CsISz-szervezet gazdag kultúréletet él. Tagjai színi, tánc- és énekegyüttest alakítottak, amelyek sikeresen fejlesztik munkájukat. A múlt évben két színdarabot tanultak be és az ének- és táncegyüttes többször fellépett a szövetkezeti tagok előtt, különösen a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások idején. A népművelési otthon könyvtára is rendelkezésükre áll. Onnan könyveket kölcsönöznek ki nekik. A pártszervezet felhívja a fiatalság figyelmét a politikai és a szakiskolázás jelentőségére. A CsISz politikai oktatása segített abban, hogy 30 ifjúsági szervezeti tag a hároméves szövetkezeti munkaiskolát látogatja, ahol elsajátítják a mezőgazdaság haladó módszereit. Egy CsISz-tagot zoo- technika! iskolába, három tagot kertészeti tanfolyamra küldtünk ki. AKTIVIZÁLÓDOTT és megjavult až ifjúsági szervezet élete is. A rendszeresen megtartott gyűléseken a tagok túlnyomó többsége részt vesz. A tervszerű gyűléseken rendszeresen foglalkoznak a nemzetközi helyzettel és a szövetkezet munkájával. Falusi pártszervezetünk állandó segítségével községünkben sok példás dolgozó fejlődött ki. így például Blahovics György, Suba György, Kiss Sándor traktorosok feladataikat átlagban 200%-on felül teljesítik. Varga Ilona CslSz-tag a múlt évben a szövetkezetben 350, Fehér Margit és Bittér Anna tagok pedig több mint 250 munkaegységet dolgoztak le. így dolgoznak még sokan mások is. GYARAPODOTT a CslSz-tagság idológiai fejlettsége is. Néhányan olyan színvonalra emelkedtek, hogy a pártszervezet a választasi kampányban agitációs munkával bízta m?g őket. Közülük tízet népnevelők köze osztottunk be és mindnyájan nagyon jól beváltak. A falusi partszervezetnek az ifjúság iránti gondosságát bizonyítja, hogy a múlt évben kilenc fiatal fiút és leányt vettünk fel tagjelöltnek a pártszervezetbe. Nevelésükre nagy gondot fordítunk, feladatokkal bízzuk meg őket, amelyeket a fiatalság körében kell megvalósítaniok, hogy jó párttagok legyenek belőlük. VINCENT ZAPLETAJ, a Pártélet 3. számából. Most hazamegy. Otthonról haia —, ahogy mondotta. Mert azóta nagyon a szívéhez nőtt a Vistra. Hiába, 13 év nagy idő. Látom rajta, hogy még valamit akar mondani. Nem is kéreti magát sokáig. Kinéz a gyár"ablakán, abba az irányba, Dunaivánka felé, ahol dolgozni fog. Majd így kezdi: — Közelebb kerülünk egymáshoz a fiammal, mert ő is rokonszakmában dolgozik. Sofőr a Pozemné stavby nemzeti vállalatnál. Valóban közelebb kerülnek így egymáshoz, már ha nem is a munkahelyek szerint, de a munkában, mert Gregorovic elvtárs, aki olyan ezermester-féle, megjavítja még a traktort is, ha arról van szó, bármit elvégez, amilyen munka csak akad. Meg is mondta, hogy elvégez ő a szövetkezetben mindent, még kőműves >s lesz, ha a szükség kívanja. Az üzemben szeretik Gregorovic elvtársat, de megértették, hogy Dunaivánkán is szükség van rá. A szövetkezetben valóban nagy szükség van a szakemberekre, az olyanokra, akik értenek egyhez-máshoz. Ezért jól jár vele á szövetkezet. Űj munkahelyén is ember lesz a tílpán, mint a vistrai Béke-üzemben volt, ahol évekig dolgozott. G. Á. A kisdobrai egyénileg gazdálkodók sem akarnak lemaradni Bevezetik az új módszereket A X. kongresszus irányelvei alapján kormányunk nagy gondot fordít hazánk mezőgazdaságának fokozatos fellendítésére. Óriási segítséget nyújt a szövetkezeteknek és ugyanakkor a kis- és középparasztokat is támogatja, akik egyrészt a gépállomásoktól kapnak segítséget, másrészt a beadott gabonafélékért és más gazdasagi termékeknél nagyobb összegei, mint a régi rendszerben. A terven felül beadott termékekért pedig ennél még magasabb árakat kapnak. A királyhelmeci járás egy kis falujában, Kisdobrán, a kis- és középparasztok azzal válaszolnak kormányunk nagyszerű gondoskodására, hogy igyekeznek többet és jobbat termelni, mint eddig. A faluban több kisi és középparaszt, mint Palkó Béla, Ragány Mihály, Nagy Béla, Iski József, Kondás István. 110 százalékra teljesítették múlt évi beadási kötelezettségűgazdálkodásuk megjavítására /cet. Iski József például gabonát " szolgáltatott be terven felül. Kon- • dás István egyénileg gazdálkodó . paraszt szintén megértette a X. \ pártkongresszus irányelveit, múlt évi beadási kötelezettségét jóval I túlteljesítette és gazdálkodását az • új munkamódszerek bevezetésével . igyekszik megjavítani. Ebben az \ évben már vágott egy hízódisznót és most készül a második disznó- I ölésre. Megvan elégedve minden- : nel, mert hisz a kormány neki is . jót akar, mikor a mezőgazdaság ] fellendítésére törekseik. Nemrég • kötelezettséget vállalt, hogy évi beadását 120 százalékra fogja, telje- ? síteni, éspedig október l-ig. Ha- . sontó vállalást tett Kis József egyéni gazda is, aki szintén 120 • százalékra vállalta a beadás telje- \ sítését. Kövessék a többi kisdobrai • magángazdálkodók is Kondás József és Kiss József példáját. \ Zelenák István, Perbenyík r "ÍIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIHIHIIIIHIHIHIIÍIHIIIIIIII'1 !•>«• «••«• «»•:

1 J IIIIÜHIHÜIÍU;"!'""'"