Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-05 / 55. szám, szombat

1955. március 5. UJSZO 3 J. V. Sztálin — Lenin életművének továbbfejlesztője 'A Haladó emberiség, élén a mu,. ásosztállyal, nem dicsérni és csodálni áll meg Sztálin elvtárs emlékénél, hanem azért, mert ta­nulni akar életéből és életművé­ből. Tanulnj tőle azt a tudomá nyos módszert és logikát, amely egyedül teszi képessé a munkás­osztályt és a vele szövetséges dol­gozó parasztságot a természet és a társadalom objektív törvénysze­rűségének a felfedezésére, meg­értésére és ezen ismeretek alap­ián a természet és a társadalom tudatosan célszerű megváltoztatá­sára. Tanulni tőle azt a művé­szetet, amellyel ezt a tudományos megismerést a munkásság, pa­rasztság és haladó értelmiség tudatába tudta vinni, vele a tö­me?eket mozgósítani, szervez­ni, lelkesíteni és tettrevágyóvá, s így a tudományos elméletet osztá­lya leghatalmasabb anyagi erejé­vé és az emberi gyakorlatot, vi­lágot, új embert, új életet terem­tő folyamattá tudta tenni. Tanul­ni tőle -ezt az új, igaz és jó er­kölcsöt. amely az egyéni érdekek­nek, az osztálvérdek alá való ön­kéntes alárendeltségéből fakad és amely a legfőbb jói és boldogsá­got a munkásosztály és a haladó emberiség érdekeiért folytatott ál­dozatos küzdelemben találja meg. Sztálin elvtárs ebben, mint minden tekintetben, Lenin elvtárs legkitűnőbb tanítványa, életművé nek folytatója és továbbfejlesztő­le volt. Lenin, mint tudjuk, a világtör­ténelem legnagyobb forradalmára és gondolkodója, a kapitalizmus monopolista imperialista korsza­kának új viszonyai között, az osz­tályharc új tapasztalatai alapján továbbfejlesztette Marx és Engels egész tanítását és ezzel a mun­kásosztálynak és pártjának olyan szellemi fegyvert adott, amely ké­pessé tette őket a kapitalizmus megdöntésére és a szocializmus alapfeltételének megteremtésére a földkerekség egyhatodán. Ez, a Lenin által kifejíesztett marxiz­mus: a leninizmus. A leninizmus tehát az imperia­lizmus és proletárforradalmak kor­szakának a marxizmusa. Marx és Engels tanítására támaszkodva, abból kiindulva, Lenin tudomá­nyosan elemezte, konkréten vizs­gálta a korabeli kapitalizmust és felvetette annak monopolista és imperialista lényegét, sajátságos törvényszerűségeit, ellentmondá­sait, az ezekből eredő katasztró­fákat, amelyek végül a kapitaliz­mus elkerülhetetlen pusztulásához vezetnek. Az imperializmus el­lentmondásainak és fejlődési tör­vényeinek ismerete alapján Lenin továbbfejlesztette Marx forradal­mi elméletét és bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság meg­bízható szövetségese lehet a mun­kásosztálynak, továbbá azt. hogy a szocialista forradalom győzelme egy ország keretén belül nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is az imperializmus korában. Lenin továbbfejlesztette és konk­retizálta a marxizmus tanítását a proletárdiktatúráról, amikor be­bizonyította, hogy a proletárdik tatúra a munkásság és a dolgozó parasztság osztályszövetségének a formája, a munkásosztály vezető szerepe mellett. Fokozatosan meg­oldotta a nemzetiségi és szociális kérdést és kiszámította, hogy az szerves része a proletárforrada­lomnak. Lenin továbbfejlesztette a marxizmus tanítását a pártról, s ennek alapján megteremtette és felnevelte a munkáspárt új típu­sát. amely győzelemre vezette a világ munkásságának élcsapatát, az oroszországi munkásosztályt. A proletárdiktatúra átmeneti korsza­kának gazdaságát tanulmányozva, Lenin felfedezte a szocializmus felé való haladás törvényszerűsé­geit. A párt széles tömegeivel és az egész dolgozó lakossággal való szerves összekötöttsége alapján a gyakorlat és elmélet marxista-le­ninista elvének szigorú betartásá­val Sztálin elvtárs minden irány­ban konkretizálta, elmélyítette és gazdagította a marxi-lenini taní­tást. Sztálin elvtárs elméleti mű­veiben elmélyült és tartalomban gazdagodott a lenini tanítás az imperializmusról. Sztálin elvtárs kidolgozta a kapitalizmus általá­nos válságának az elméletét, fel­fedezte az imperialista kapitaliz­mus alaptörvényszerűségét és ki­mutatta a kapitalista világ erői nek feltartóztathatatlan gyengülé­sét. Ugyanakkor Sztálin tudomá­nyosan megalapozta a szocializ­mus építésének konkrét útjait és módjait, a szovjet-orosz viszo­nyok között, feltárta a szocialista iparosítás törvényét, valamint a mezőgazdasági kisüzem kollektivi­zálásának célszerűségét. Sztálin elvtárs konkretizálta és tovább­fejlesztette a marxi-lenini elméle­tet a proletárdiktatúra kérdésé ben, amikor a proletariátus állam­apparátusát mint a .győzelemre ju­tott munkásság és dolgozó pa­rasztság legfőbb hatalmi és szo­cializmust építő eszközzé fejlesz­tette. Hasonlóképpen gazdagította a marxizmus-leninizmus tanítását a pártról, mint az egész társadal­mat átható, mindenütt jelenlévő, irányító és vezető erőről, amely a proletárdiktatúra tömegszervezetei segítségével vezeti a szocializmus építését és a külső és belső el­lenséggel folytatott osztályharcot. Sztálin elvtárs új tapasztalatokkal gazdagította a marxist?-leninista elméletet a nemzetiségi és gyar­mati kérdésről és tudományosan meghatározta a szocialista nemzet fogalmát. Sztálin elméleti munkássága szorosan összefügg a szovjet mun­kásosztály és dolgozó parasztság szocializmust építő gyakorlatával. A dolgozó tömegek a szocializ­must építő gyakorlatának felvilá­gosítást követelő szükségletei vál­tották ki e műveket, s a gyakor­lat szemeivé, útját megvilágító reflektoraivá váltak. Az út, ame­lyet a szovjet nép dolgozó töme­gei Lenin zászlaja alatt és har­minc éven át Sztálin vezetésével megtettek, gigászi győzelmek út­ja volt. A szovjet nép Lenin párt­jának vezetésével, melynek élén Sztálin haladt, ez idő alatt fel­számolta a kizsákmányolás objek­tív feltételeit, megteremtette a szocialista társadalmat és szorgal­masan munkálkodik a kommuniz­mus feltételeinek megteremtésén. Sztálin útmutatásai szerint a párt befejezte a munkásosztály és pa­rasztság szövetségének kialakítá sát, megerősítését és így annak az erőnek a megteremtését, amely általánossá tette a Szovjetunió te­rületén a termelőerők jellege és a termelőviszonyok jellege közötti összhangot és az ebből folyó gyors ütemben fokozódó termelést. Lenin pártja Sztálin vezetése vei kezdeményezője, elméleti meg­alapozója és szervezője lett a szo­cialista iparosítás tömegharcossá­got kiváltó nagyszerű folyamatá­nak, amely az elmaradott mező­gazdasági jellegű Oroszországból magasfokú ipari nagyhatalommá változtatta a Szovjetuniót. A szov­jet nép és pártja ugyanakkor té­nyekkel szemléltette, hogy a kapi­talista jellegű és lényegű iparosí­tás és a szocialista jellegű és lé­nyegű iparosítás'között a különb­ség akkora, mint az égbolton ra­gyogó „fiastyúk" és az udvaron kapirgáló fiastyúk között, mert amíg a kapitalista iparosítás a munkásosztály és általában a dol­gozó nép fokozott kizsákmányolá­sát. nyomorát, munkanélküliségét és erkölcsi lezüllését vonja maga után. addig a szocialista iparosí­tás az egész nemzetgazdaság gyorsütemű fejlődését, a dolgozók életszínvonalának állandó emelke­dését. a dolgozók anyagi és kultu rális szükségleteinek fokozott mér tékű kielégítését biztosítja. A szo cialista gazdaságnak a szociálist;' termelési viszonyokból folyó ezen alaptörvénye határozza meg azt a különbséget, mely szerint a Szov­jetunió ipara 39-szeresére növe­kedett azalatt, míg az USA ipara csupán 2,6-szorosára. Ezzel együtt jár az a tény, hogy amíg a szov­jet ember életszínvonala is a többszörösére emelkedett és sza­kadatlanul emelkedik, addig az amerikai dolgozó ember életszín­vonala feltartóztathatatlanul süly­lyed. Sztálin elvtárs vezetésével Lenin pártja nemcsak a z ipari termelés­nek adott szocialista lényeget, ha­nem azonkívül a mezőgazdasagj termelésnek is. A pártnak politi­kai. gazdasági és kulturális fron­ton aratott sok diadala között is n legnagyobb és legdöntőbb jelentő­ségűek egyike a dolgozS paraszt­ság meggyőzése volt a termelőszö­vetkezeti termelés előnyösségéről az egyéni kistermeléssel szemben. Az egyén és a tömeg szocialista lényegű dialektikus egysége. — melynek megtestesülése a lenini párt, — tette lehetővé, hogy a pa­rasztság szocializmust építő erővé válásáról szóló lenini-sztálini taní­tás valóra váljék. A Szovjetunió szocialista lényegű termelő szö­vetkezeti parasztsága ezért a vi­lág legtermékenyebbül termelő és a legjobb módban élő mezőgaz­dája. A szocialista termelési viszo­nyok általánossá válása következ­tében Sztálin vezetésével a párt átnevelte a dolgozó tömegek tuda­tát és öntudatát is. A munkafe­gyelem és a munkához való új viszony a proletár hazafiság legszebb megnyilvánulásai a párt átnevelő munkájának. Sztálin ve­zetésével a pártnak sikerült a munkásságot meggyőzni arról, hogy az új szocialista jellegű ob­jektív termelési viszonyok mellett a munka a valamikori gürcölés­ből és „melózásból" a szocialista ember becsületévé, dicsőségévé, erényévé és hősiességévé vált. A kapitalizmus s korabeli konkurencia szükségszerűsége, mely a munkás­ság sorait szétdúlta, eltűnt, s he­lyében a szocialista termelőviszo­nyokból fakadó és tudatosító szo­cialista verseny lett a munkásság sarkallója. Ezért lett a szocialista dolgozó tömegek, munkások, pa­rasztok és szellemi munkások munkája igazán teremtő és az em­beriség sorsát meghatározó tevé­kenységgé. Sztálin nevével függ össze a történelem egyik legkényesebb és legbonyolultabb problémájának: á nemzetiségi kérdésnek elméleti és gyakorlati megoldása a Szovjet­unió keretében. Az ő elmélete alapján s az ő gyakorlatával veze­tett lenini pártnak sikerült a vi­lágtörténelem során először meg­teremtenie sok nemzetiség harmo­nikus, egymást támogató boldog együttélését. A volt cári „nemze­tek börtönéből" a szocialista nem zetek virágos kertje lett. Sztálin elvtárs vezetésével a párt legyőz­te a Szovjetunióban együttélő nemzetek és nemzetiségek gazda­sági és kulturális elmaradottsá­gát és politikájával a szovjet nem­zetek családjának egyenrangú és egyenjogú tagjaivá tette őket. Sztálin személyes utasításai alapján és felügyeletével alakult meg, fejlődött és nevelődött, erő­södött és vált a szocializmus le­győzhetetlen erejévé a szovjet had­sereg. A szocialista szovjet had­sereg Sztálin elvtárs erélyes ve­zetésével és az ő elméleti mun­kásságával kifejlesztett katonai taktika és stratégia alapján vált a fasizmus legyőzőjévé, a szocializ­mus. a demokrácia és a béke őr­zőjévé. Sztálin zsenialitásának minden erejével a béke megszervezésén munkálkodott. A szovjet állam külpolitikája a múltban éppen úgy, mint a jelenben is a népek békés együttélésének megteremtésére irányul. Sztálin elvtárs elméletileg bebizonyította, hogy lehetséges a két ellentétes világ, a kapitaliz­mus és szocializmus világának bé­kés együttélése, a béke fegyverei­vel való versenyzése s csupán az emberek akaratán múlik, hogy ez a lehetőség valósággá váljon. Lenin szellemét elmélyítve Sztálin elvtárs az elmélet nagy jelentőségére nevelte a pártot és a szovjet embereket. A marxi-le­nini elmélet tisztaságáért és terem­tő jellegéért folytatott harcban a különféle ellenséges ideológiák el­len állandó gondja volt arra. hogy a kommunisták és a pártonkívüli szovjet emberek elméleti tudása elmélyüljön. Sztálin elvtárs veze­tésével sikerült a pártnak a szov­jet emberek széles tömegeiben lángralobbantani a társadalmi kö­telességek, a hazaszeretet és nem­zetköziség nemes érzelmeit és ki-; fejleszteni bennük a kommuniz­mus végleges győzelmébe vetett hitüket és biztonságukat. "Sztálin elvtárs halhatatlan em­léke arra kötelez bennünket, nogy a marxi-lenini tanítás szellemében akaratunkat alárendelve a párt akaratának, a nép és a párt köte­lékeit szorosabbá fűzzük és eggyé forrva építsük szocialista hazán­kat, leküzdve az osztályellenség minden ármánykodását. Szántó László A Németország Kommunista Pártja elleni per Az Adenauer-rendszer igazságszol­gáltatása által a Németország Kom­munista Pártja ellen indított terroris­ta per március 3-i tárgyalása dr. Kroegernek. Németország Kommunis­ta Pártja meghatalmazottjának be­szédével kezdődött. Dr. Kroeger is­mételten megcáfolta a bonni kor­mány megbízottai által szán­dékosan helytelenül felhozott nyaka­tekert állítást a proletárdiktatúrá­ról. Németország Kommunista Pártjá­nak meghatalmazottai dr. Wintrich­nek, a karlsruhei alkotmánybíróság elnökének tiltakozást nyújtattak át a rendőrtisztviselők törvényellenes eljá­rása ellen, akik ellenőrzik a bírósági tárgyaláson jelenlevő hallgatóságot és lakóhelyükön nyomoznak politikai nézeteik és személyi viszonyaik után. Igyekeznek annak okát is megállapí­tani, miért követik figyelemmel a bí­•ósági eljárást. Németország Kom­munista Pártja meghatalmazottai az Adenauer-rendőrségnek ezt az eljá­rását egyenes politikai nyomásnak minősítik és felkérték a bíróság el­nökét, hogy az ügyet tüzetesen vizs­gáltassa ki. A bírósági tárgyalást elhalasztot­ták március 8-ra. A lengyel nők készülnek március 8-ra A lengyel vajdaságokban és kerü­letekben már igen nagy előkészüle­teket tesznek a különféle nőbizott­ságok a nemzetközi nőnap ünnepsé­geire. Ezek a bizottságok a városok­ban és falvakban megrendezik az asz­szonyok találkozóit a nemzeti bizott­ságok tagjaival, a pedagógusokkal, az egészségügyi dolgozókkal, a kereske­delem képviselőivel stb. A lengyel asszonyok ezeken az ösz­szejöveteleken élénken megvitatják a nemzetközi politika kérdéseit és a mindennapi élet minden problémáját! a gyermeknevelést, az egészségügyi központok, a napközi otthonok és öve­dák munkájának javítását. A március 8-i ünnepségek tiszte­letére állandóan növekszik a lengyel nőszervezetek tagjainak száma. Igen sok nőszervezet a nemzetközi nő­napra faliújságot tervez, kiállítást rendez. Igen nagy érdeklődést kelt Pozen női lakossága körében a „Mi­ben változott meg a népi Lengyel­ország 10 éve alatt az én életem és családom élete" című verseny. Az aláírási kampány sikere a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban A koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban megkezdődött a széleskörű aláírási kampány a Béke-Világtanács felhívására. Az építkezéseken, az üze­mekben, a hivatalokban, városokban és falvakban gyűléseket és összejövetele­ket tartanak és a részvevők egységesen aláírják a felhívást. A phenjani sajtó igen nagy figyelmet szentel az aláírási kampány megkezdé­sének. Az összes újságok cikkeket kö­zölnek, amelyekben támogatják ezt a kampányt. A koreai Egységes, Demok­ratikus HazafiaB Front központi bi­zottságának szerve azt írja szerkesz­tőségi cikkében, hogy a koreai népnek részvétele ebben a kampányban bizo­nyítéka elszántságának, hogy minden erővel el akarja hárítani az új háború veszélyét és követeli az atom- és hid­rogénbomba betiltását. A lengyel közvélemény követeli az atomfegyver megsemmisítését A Béke-Világtanács bécsi ülésén ki­adott felhívása élénk visszhangot kel­tett a lengyel nép minden rétegében. Lengyelországban a Nemzeti Front vaj­dasági bizottságai és a békevédők kö­zös gyűléseket tartanak. Igen sok vá­rosban, faluban, üzemben, iskolában és hivatalban nagygyűléseket tartanak e jelszó alatt: „Megsemmisíteni az atom­fegyverkészleteket, megszüntetni a tö­megpusztító fegyverek gyártását, nem engedni Nyugat-Németország remili­tarlzálását." Ezeknek a követeléseknek támogatására március 3-án Poznanban nagygyűlést rendeztek, amelyen J. Iwaszkiewicz ismert lengyel író mon­dott beszédet. Egyhangúlag helyeselték a Béke­Világ tanács vezetősége bécsi ülésének határozatát a lotzi egyetem dolgozói is. Ugyancsak tömeggyüléseken köve­telték Tomaszow, Masowieck és Chor­zowi lakosai is az atomfegyver meg­semmisítését. A csehszlovák filmfesztivál sikere a Szovjetunióban A szovjet újságok március 3-án, csütörtökön nagy figyelmet szenteltek a Szovjetunióban folyó III. csehszlovák filmfesztiválnak. Igen magasra értékelik az összes, a fesztiválon előadott filmeket, kiemelik a csehszlovák rendezők és színészek kiváló teljesítményeit az egyes felada­tok megoldásában. A „Lityeraturnaja Gazetta" című lap a fesztivál sikerével foglalkozva meg­állapítja, hogy a csehszlovák filmek a Szovjetunióban évről évre egyre na­gyobb sikereket aratnak. M. Dolgo­polov a „Trud"-ban kifejtette, hogy a nézőket a csehszlovák filmek bemuta­tásánál a típusok tarkaság^ ragadta meg elsősorban és az a törekvés, hogy aktuális müvet alkottak, amely élesen reagál az ország szocialista építésének problémáira. „A csehszlovák filmnek igen régi tradíciói vannak Európában" jelentette ki a „Szovjetszkaja Kultúra" című lap­ban N. Csiaurelli, a Szovjetunió nem­zeti művésze. A csehszlovák kormányküldöttség az NDK-ban A lipcsei tavaszi vásáron tartózkodó t A küldöttség tagjai részletesen meg­csehszlovák kormányküldöttség már­cius 2-án meglátogatta a Német De­mokratikus Köztársaság legnagyobb vegyi ipari üzemét, a Leuna-Werke-t Merseburg mellett. ismerkedtek a gyártás folyamatával. A látogatás során a küldöttség tagjaj beszélgettek a munkásokkal és a tech­nikusokkal és átadták nekik a cseh­szlovák dolgozók baráti üdvözleteit

Next

/
Thumbnails
Contents