Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)
1955-03-05 / 55. szám, szombat
1955. március 5. UJSZO 3 J. V. Sztálin — Lenin életművének továbbfejlesztője 'A Haladó emberiség, élén a mu,. ásosztállyal, nem dicsérni és csodálni áll meg Sztálin elvtárs emlékénél, hanem azért, mert tanulni akar életéből és életművéből. Tanulnj tőle azt a tudomá nyos módszert és logikát, amely egyedül teszi képessé a munkásosztályt és a vele szövetséges dolgozó parasztságot a természet és a társadalom objektív törvényszerűségének a felfedezésére, megértésére és ezen ismeretek alapián a természet és a társadalom tudatosan célszerű megváltoztatására. Tanulni tőle azt a művészetet, amellyel ezt a tudományos megismerést a munkásság, parasztság és haladó értelmiség tudatába tudta vinni, vele a töme?eket mozgósítani, szervezni, lelkesíteni és tettrevágyóvá, s így a tudományos elméletet osztálya leghatalmasabb anyagi erejévé és az emberi gyakorlatot, világot, új embert, új életet teremtő folyamattá tudta tenni. Tanulni tőle -ezt az új, igaz és jó erkölcsöt. amely az egyéni érdekeknek, az osztálvérdek alá való önkéntes alárendeltségéből fakad és amely a legfőbb jói és boldogságot a munkásosztály és a haladó emberiség érdekeiért folytatott áldozatos küzdelemben találja meg. Sztálin elvtárs ebben, mint minden tekintetben, Lenin elvtárs legkitűnőbb tanítványa, életművé nek folytatója és továbbfejlesztőle volt. Lenin, mint tudjuk, a világtörténelem legnagyobb forradalmára és gondolkodója, a kapitalizmus monopolista imperialista korszakának új viszonyai között, az osztályharc új tapasztalatai alapján továbbfejlesztette Marx és Engels egész tanítását és ezzel a munkásosztálynak és pártjának olyan szellemi fegyvert adott, amely képessé tette őket a kapitalizmus megdöntésére és a szocializmus alapfeltételének megteremtésére a földkerekség egyhatodán. Ez, a Lenin által kifejíesztett marxizmus: a leninizmus. A leninizmus tehát az imperializmus és proletárforradalmak korszakának a marxizmusa. Marx és Engels tanítására támaszkodva, abból kiindulva, Lenin tudományosan elemezte, konkréten vizsgálta a korabeli kapitalizmust és felvetette annak monopolista és imperialista lényegét, sajátságos törvényszerűségeit, ellentmondásait, az ezekből eredő katasztrófákat, amelyek végül a kapitalizmus elkerülhetetlen pusztulásához vezetnek. Az imperializmus ellentmondásainak és fejlődési törvényeinek ismerete alapján Lenin továbbfejlesztette Marx forradalmi elméletét és bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság megbízható szövetségese lehet a munkásosztálynak, továbbá azt. hogy a szocialista forradalom győzelme egy ország keretén belül nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is az imperializmus korában. Lenin továbbfejlesztette és konkretizálta a marxizmus tanítását a proletárdiktatúráról, amikor bebizonyította, hogy a proletárdik tatúra a munkásság és a dolgozó parasztság osztályszövetségének a formája, a munkásosztály vezető szerepe mellett. Fokozatosan megoldotta a nemzetiségi és szociális kérdést és kiszámította, hogy az szerves része a proletárforradalomnak. Lenin továbbfejlesztette a marxizmus tanítását a pártról, s ennek alapján megteremtette és felnevelte a munkáspárt új típusát. amely győzelemre vezette a világ munkásságának élcsapatát, az oroszországi munkásosztályt. A proletárdiktatúra átmeneti korszakának gazdaságát tanulmányozva, Lenin felfedezte a szocializmus felé való haladás törvényszerűségeit. A párt széles tömegeivel és az egész dolgozó lakossággal való szerves összekötöttsége alapján a gyakorlat és elmélet marxista-leninista elvének szigorú betartásával Sztálin elvtárs minden irányban konkretizálta, elmélyítette és gazdagította a marxi-lenini tanítást. Sztálin elvtárs elméleti műveiben elmélyült és tartalomban gazdagodott a lenini tanítás az imperializmusról. Sztálin elvtárs kidolgozta a kapitalizmus általános válságának az elméletét, felfedezte az imperialista kapitalizmus alaptörvényszerűségét és kimutatta a kapitalista világ erői nek feltartóztathatatlan gyengülését. Ugyanakkor Sztálin tudományosan megalapozta a szocializmus építésének konkrét útjait és módjait, a szovjet-orosz viszonyok között, feltárta a szocialista iparosítás törvényét, valamint a mezőgazdasági kisüzem kollektivizálásának célszerűségét. Sztálin elvtárs konkretizálta és továbbfejlesztette a marxi-lenini elméletet a proletárdiktatúra kérdésé ben, amikor a proletariátus államapparátusát mint a .győzelemre jutott munkásság és dolgozó parasztság legfőbb hatalmi és szocializmust építő eszközzé fejlesztette. Hasonlóképpen gazdagította a marxizmus-leninizmus tanítását a pártról, mint az egész társadalmat átható, mindenütt jelenlévő, irányító és vezető erőről, amely a proletárdiktatúra tömegszervezetei segítségével vezeti a szocializmus építését és a külső és belső ellenséggel folytatott osztályharcot. Sztálin elvtárs új tapasztalatokkal gazdagította a marxist?-leninista elméletet a nemzetiségi és gyarmati kérdésről és tudományosan meghatározta a szocialista nemzet fogalmát. Sztálin elméleti munkássága szorosan összefügg a szovjet munkásosztály és dolgozó parasztság szocializmust építő gyakorlatával. A dolgozó tömegek a szocializmust építő gyakorlatának felvilágosítást követelő szükségletei váltották ki e műveket, s a gyakorlat szemeivé, útját megvilágító reflektoraivá váltak. Az út, amelyet a szovjet nép dolgozó tömegei Lenin zászlaja alatt és harminc éven át Sztálin vezetésével megtettek, gigászi győzelmek útja volt. A szovjet nép Lenin pártjának vezetésével, melynek élén Sztálin haladt, ez idő alatt felszámolta a kizsákmányolás objektív feltételeit, megteremtette a szocialista társadalmat és szorgalmasan munkálkodik a kommunizmus feltételeinek megteremtésén. Sztálin útmutatásai szerint a párt befejezte a munkásosztály és parasztság szövetségének kialakítá sát, megerősítését és így annak az erőnek a megteremtését, amely általánossá tette a Szovjetunió területén a termelőerők jellege és a termelőviszonyok jellege közötti összhangot és az ebből folyó gyors ütemben fokozódó termelést. Lenin pártja Sztálin vezetése vei kezdeményezője, elméleti megalapozója és szervezője lett a szocialista iparosítás tömegharcosságot kiváltó nagyszerű folyamatának, amely az elmaradott mezőgazdasági jellegű Oroszországból magasfokú ipari nagyhatalommá változtatta a Szovjetuniót. A szovjet nép és pártja ugyanakkor tényekkel szemléltette, hogy a kapitalista jellegű és lényegű iparosítás és a szocialista jellegű és lényegű iparosítás'között a különbség akkora, mint az égbolton ragyogó „fiastyúk" és az udvaron kapirgáló fiastyúk között, mert amíg a kapitalista iparosítás a munkásosztály és általában a dolgozó nép fokozott kizsákmányolását. nyomorát, munkanélküliségét és erkölcsi lezüllését vonja maga után. addig a szocialista iparosítás az egész nemzetgazdaság gyorsütemű fejlődését, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését. a dolgozók anyagi és kultu rális szükségleteinek fokozott mér tékű kielégítését biztosítja. A szo cialista gazdaságnak a szociálist;' termelési viszonyokból folyó ezen alaptörvénye határozza meg azt a különbséget, mely szerint a Szovjetunió ipara 39-szeresére növekedett azalatt, míg az USA ipara csupán 2,6-szorosára. Ezzel együtt jár az a tény, hogy amíg a szovjet ember életszínvonala is a többszörösére emelkedett és szakadatlanul emelkedik, addig az amerikai dolgozó ember életszínvonala feltartóztathatatlanul sülylyed. Sztálin elvtárs vezetésével Lenin pártja nemcsak a z ipari termelésnek adott szocialista lényeget, hanem azonkívül a mezőgazdasagj termelésnek is. A pártnak politikai. gazdasági és kulturális fronton aratott sok diadala között is n legnagyobb és legdöntőbb jelentőségűek egyike a dolgozS parasztság meggyőzése volt a termelőszövetkezeti termelés előnyösségéről az egyéni kistermeléssel szemben. Az egyén és a tömeg szocialista lényegű dialektikus egysége. — melynek megtestesülése a lenini párt, — tette lehetővé, hogy a parasztság szocializmust építő erővé válásáról szóló lenini-sztálini tanítás valóra váljék. A Szovjetunió szocialista lényegű termelő szövetkezeti parasztsága ezért a világ legtermékenyebbül termelő és a legjobb módban élő mezőgazdája. A szocialista termelési viszonyok általánossá válása következtében Sztálin vezetésével a párt átnevelte a dolgozó tömegek tudatát és öntudatát is. A munkafegyelem és a munkához való új viszony a proletár hazafiság legszebb megnyilvánulásai a párt átnevelő munkájának. Sztálin vezetésével a pártnak sikerült a munkásságot meggyőzni arról, hogy az új szocialista jellegű objektív termelési viszonyok mellett a munka a valamikori gürcölésből és „melózásból" a szocialista ember becsületévé, dicsőségévé, erényévé és hősiességévé vált. A kapitalizmus s korabeli konkurencia szükségszerűsége, mely a munkásság sorait szétdúlta, eltűnt, s helyében a szocialista termelőviszonyokból fakadó és tudatosító szocialista verseny lett a munkásság sarkallója. Ezért lett a szocialista dolgozó tömegek, munkások, parasztok és szellemi munkások munkája igazán teremtő és az emberiség sorsát meghatározó tevékenységgé. Sztálin nevével függ össze a történelem egyik legkényesebb és legbonyolultabb problémájának: á nemzetiségi kérdésnek elméleti és gyakorlati megoldása a Szovjetunió keretében. Az ő elmélete alapján s az ő gyakorlatával vezetett lenini pártnak sikerült a világtörténelem során először megteremtenie sok nemzetiség harmonikus, egymást támogató boldog együttélését. A volt cári „nemzetek börtönéből" a szocialista nem zetek virágos kertje lett. Sztálin elvtárs vezetésével a párt legyőzte a Szovjetunióban együttélő nemzetek és nemzetiségek gazdasági és kulturális elmaradottságát és politikájával a szovjet nemzetek családjának egyenrangú és egyenjogú tagjaivá tette őket. Sztálin személyes utasításai alapján és felügyeletével alakult meg, fejlődött és nevelődött, erősödött és vált a szocializmus legyőzhetetlen erejévé a szovjet hadsereg. A szocialista szovjet hadsereg Sztálin elvtárs erélyes vezetésével és az ő elméleti munkásságával kifejlesztett katonai taktika és stratégia alapján vált a fasizmus legyőzőjévé, a szocializmus. a demokrácia és a béke őrzőjévé. Sztálin zsenialitásának minden erejével a béke megszervezésén munkálkodott. A szovjet állam külpolitikája a múltban éppen úgy, mint a jelenben is a népek békés együttélésének megteremtésére irányul. Sztálin elvtárs elméletileg bebizonyította, hogy lehetséges a két ellentétes világ, a kapitalizmus és szocializmus világának békés együttélése, a béke fegyvereivel való versenyzése s csupán az emberek akaratán múlik, hogy ez a lehetőség valósággá váljon. Lenin szellemét elmélyítve Sztálin elvtárs az elmélet nagy jelentőségére nevelte a pártot és a szovjet embereket. A marxi-lenini elmélet tisztaságáért és teremtő jellegéért folytatott harcban a különféle ellenséges ideológiák ellen állandó gondja volt arra. hogy a kommunisták és a pártonkívüli szovjet emberek elméleti tudása elmélyüljön. Sztálin elvtárs vezetésével sikerült a pártnak a szovjet emberek széles tömegeiben lángralobbantani a társadalmi kötelességek, a hazaszeretet és nemzetköziség nemes érzelmeit és ki-; fejleszteni bennük a kommunizmus végleges győzelmébe vetett hitüket és biztonságukat. "Sztálin elvtárs halhatatlan emléke arra kötelez bennünket, nogy a marxi-lenini tanítás szellemében akaratunkat alárendelve a párt akaratának, a nép és a párt kötelékeit szorosabbá fűzzük és eggyé forrva építsük szocialista hazánkat, leküzdve az osztályellenség minden ármánykodását. Szántó László A Németország Kommunista Pártja elleni per Az Adenauer-rendszer igazságszolgáltatása által a Németország Kommunista Pártja ellen indított terrorista per március 3-i tárgyalása dr. Kroegernek. Németország Kommunista Pártja meghatalmazottjának beszédével kezdődött. Dr. Kroeger ismételten megcáfolta a bonni kormány megbízottai által szándékosan helytelenül felhozott nyakatekert állítást a proletárdiktatúráról. Németország Kommunista Pártjának meghatalmazottai dr. Wintrichnek, a karlsruhei alkotmánybíróság elnökének tiltakozást nyújtattak át a rendőrtisztviselők törvényellenes eljárása ellen, akik ellenőrzik a bírósági tárgyaláson jelenlevő hallgatóságot és lakóhelyükön nyomoznak politikai nézeteik és személyi viszonyaik után. Igyekeznek annak okát is megállapítani, miért követik figyelemmel a bí•ósági eljárást. Németország Kommunista Pártja meghatalmazottai az Adenauer-rendőrségnek ezt az eljárását egyenes politikai nyomásnak minősítik és felkérték a bíróság elnökét, hogy az ügyet tüzetesen vizsgáltassa ki. A bírósági tárgyalást elhalasztották március 8-ra. A lengyel nők készülnek március 8-ra A lengyel vajdaságokban és kerületekben már igen nagy előkészületeket tesznek a különféle nőbizottságok a nemzetközi nőnap ünnepségeire. Ezek a bizottságok a városokban és falvakban megrendezik az aszszonyok találkozóit a nemzeti bizottságok tagjaival, a pedagógusokkal, az egészségügyi dolgozókkal, a kereskedelem képviselőivel stb. A lengyel asszonyok ezeken az öszszejöveteleken élénken megvitatják a nemzetközi politika kérdéseit és a mindennapi élet minden problémáját! a gyermeknevelést, az egészségügyi központok, a napközi otthonok és övedák munkájának javítását. A március 8-i ünnepségek tiszteletére állandóan növekszik a lengyel nőszervezetek tagjainak száma. Igen sok nőszervezet a nemzetközi nőnapra faliújságot tervez, kiállítást rendez. Igen nagy érdeklődést kelt Pozen női lakossága körében a „Miben változott meg a népi Lengyelország 10 éve alatt az én életem és családom élete" című verseny. Az aláírási kampány sikere a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban A koreai Népi Demokratikus Köztársaságban megkezdődött a széleskörű aláírási kampány a Béke-Világtanács felhívására. Az építkezéseken, az üzemekben, a hivatalokban, városokban és falvakban gyűléseket és összejöveteleket tartanak és a részvevők egységesen aláírják a felhívást. A phenjani sajtó igen nagy figyelmet szentel az aláírási kampány megkezdésének. Az összes újságok cikkeket közölnek, amelyekben támogatják ezt a kampányt. A koreai Egységes, Demokratikus HazafiaB Front központi bizottságának szerve azt írja szerkesztőségi cikkében, hogy a koreai népnek részvétele ebben a kampányban bizonyítéka elszántságának, hogy minden erővel el akarja hárítani az új háború veszélyét és követeli az atom- és hidrogénbomba betiltását. A lengyel közvélemény követeli az atomfegyver megsemmisítését A Béke-Világtanács bécsi ülésén kiadott felhívása élénk visszhangot keltett a lengyel nép minden rétegében. Lengyelországban a Nemzeti Front vajdasági bizottságai és a békevédők közös gyűléseket tartanak. Igen sok városban, faluban, üzemben, iskolában és hivatalban nagygyűléseket tartanak e jelszó alatt: „Megsemmisíteni az atomfegyverkészleteket, megszüntetni a tömegpusztító fegyverek gyártását, nem engedni Nyugat-Németország remilitarlzálását." Ezeknek a követeléseknek támogatására március 3-án Poznanban nagygyűlést rendeztek, amelyen J. Iwaszkiewicz ismert lengyel író mondott beszédet. Egyhangúlag helyeselték a BékeVilág tanács vezetősége bécsi ülésének határozatát a lotzi egyetem dolgozói is. Ugyancsak tömeggyüléseken követelték Tomaszow, Masowieck és Chorzowi lakosai is az atomfegyver megsemmisítését. A csehszlovák filmfesztivál sikere a Szovjetunióban A szovjet újságok március 3-án, csütörtökön nagy figyelmet szenteltek a Szovjetunióban folyó III. csehszlovák filmfesztiválnak. Igen magasra értékelik az összes, a fesztiválon előadott filmeket, kiemelik a csehszlovák rendezők és színészek kiváló teljesítményeit az egyes feladatok megoldásában. A „Lityeraturnaja Gazetta" című lap a fesztivál sikerével foglalkozva megállapítja, hogy a csehszlovák filmek a Szovjetunióban évről évre egyre nagyobb sikereket aratnak. M. Dolgopolov a „Trud"-ban kifejtette, hogy a nézőket a csehszlovák filmek bemutatásánál a típusok tarkaság^ ragadta meg elsősorban és az a törekvés, hogy aktuális müvet alkottak, amely élesen reagál az ország szocialista építésének problémáira. „A csehszlovák filmnek igen régi tradíciói vannak Európában" jelentette ki a „Szovjetszkaja Kultúra" című lapban N. Csiaurelli, a Szovjetunió nemzeti művésze. A csehszlovák kormányküldöttség az NDK-ban A lipcsei tavaszi vásáron tartózkodó t A küldöttség tagjai részletesen megcsehszlovák kormányküldöttség március 2-án meglátogatta a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb vegyi ipari üzemét, a Leuna-Werke-t Merseburg mellett. ismerkedtek a gyártás folyamatával. A látogatás során a küldöttség tagjaj beszélgettek a munkásokkal és a technikusokkal és átadták nekik a csehszlovák dolgozók baráti üdvözleteit