Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-05 / 55. szám, szombat

4 UJSZ0 1955. március ô. Ha Európában békét akarunk, egyesíteni keli Németországot Nagygyűlés Londonban a Szovjetunióval való tárgyalásról A „Tribúna" labourpárti hetilap szerkesztősége március 2-án a West­minstert Central-Hallban (London „azonnali tárgyalásokat az oroszok­kal" jelszó jegyében nagygyűlést rendezett. A nagygyűlésen mintegy 2000 személy vett részt. Michael Poot labourpárti képviselő, a nagygyűlés elnöke kijelentette, hogy a gyűlésnek határoznia, kell /.arró1, hogy tárgyaljanak a német kérdésről a Szovjetunió képviselőivel még a pá­rizsi egyezmények ratifikálása előtt és megegyezést kell létrehozni a hid­rogén- és atembombák tilalmáról. A gyűlésen beszédet mondott Ane­urin Bevan, labourpárti képviselő és dr. Donald Shoper, a metodista egy­ház képviselője. Bevan és Shoper kö­vetelték, hogy a nemzetközi kérdése­ket békésen intézzék el. Beszédeiket hatalmas tapssal fogadták. Bevan kiemelte, hogy a nyugat-né­met szociáldemokraták és a szakszer­vezetek erélyesen harcolnak Német­ország újrafelfegyverzése ellen. Ki­jelentette, az a kísérlet, hogy kény­szerítik a népet, akarata ellenére fegyverkezzék, annyit jelent, mint „büntetendő őrültséget" elkövetni Megemlítette, hogy az újrafelfegyver­zést nemcsak a konzervatívok, ha­nem a Labour Párt vezetői is szor­galmazzák. Beszéde további során Bevan eze­ket mondotta: „Amíg Németország szét lesz sza­kítva, Európában lehetetlen a bé­ke. Ha kívánjuk az európai békét, meg kell teremteni a lehetőséget Németország békés egyesítéséhez. Ehhez nem elégségesek Churchill hangos szónoklatai az alsóházban. Azonnali tényeket követelünk. Azt gondolom, hogy az alsóház mindkét pártja a Szovjetunióval való tár­gyalások ellenzésében csupán az an­gol lakosság jelentéktelen részét képviseli. Dr. Donald Shoper beszédében kije­lentette, hogy Szovjetunióban tett lá­togatásakor meggyőződött a szovjet emberek békés törekvéseiről. Hozzá­tette, hogy őt nagyon felizgatta, amit az alsóházi vita során állandóan han­goztattak, hogy t. i. Oroszországot ellenségnek állították be. Hatalmas tapssal fogadták Shoper ezen szavait: „Ez rosszindulatú hazugság. Ez nem volt és soha sem lesz igaz." A csangkajseki rémuralom nyomai Felégetett, elpusztított otthon, füs tölgő romok, kínzókamrák, ez volt az a szörnyű kép, ami a kínai népi fel­szabadító hadsereg harcosainak sze me elé tárult. A népi hadsereg által felszabadított szigeteken, mindenütt a rémuralom nyomaira bukkantak. \ Tacsen-szigetektől délre fekvő kis sze­getek egyikén a csangkaisekisták tö­meggyilkosságokat követtek el. Pin­fensan-sziget börtönében kínzókamrát találtak. A menekülő csangkaisekisták ga­rázdálkodásait szerencsésen átélt la­kosság egy csoportja leírta azt a mérhetetlen szenvedést, üldöztetést, bebörtönöztetést, amelyben a lakos­ságnak része volt. Adót évente tíz­szer is szedtek, A lakosság nyomor­ban tengődött és nem volt szabad érintkeznie más szigetek lakosságá­val. AZ ŰJ KlNA hírügynökség jelenti, március 1-én Hanoiban mintegy 30 000 vietnami lakos gyűlést tartott, amelyen elítélték az indokínai-amerikai inter­venciót és tiltakoztak Dulles amerikai külügyminiszternek délvietnami tar­tózkodása ellen. Eden nyilatkozata Delhiben Az Associated Press hírügynökség közölte, hogy Eden brit külügymi­niszter, március 2-án Delhibe er­kezett és azonnal tárgyalásokat kez­dett Nehru indiai miniszterelnökkel a Tajvan térségében előálott helyzetről. Március 3-án Eden brit külügymi­niszter Delhiben egy sajtókonferencia:) beszédet mondott. Beszélt a Tajvan térségében előállott feszült helyzet­ről. Delhiben rámutatnak arra, hogy Eden nyilatkozatában és az újságírók­nak adott válaszaiban gondosan elke­rülte, hogy az USA agresszív akciói által kiváltott feszültségről beszéljen, amely Tajvan és a kínai partvidék térségében támadt. Az osztrák ipar részt vesz Nyugat-Németország felfegyverzésében A „Tribúne des Nations" című fran­cia lap bécsi tudósítójának cikkét közli, az osztrák ipar részvételéről Nyugat-Németországi felfegyverzé­sében. Bécsben rámutatnak arra, — mond­ja a tudósítás —, hogy az Egyesült Államok kötelezte magát az első hat német hadosztály felfegyverzésére. Ami a többi hadosztályt illeti, azokat a német és osztrák iparnak' kell el­latnia, amelyek a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása esetén emelik kapa­citásukat. Megjegyzendő, hogy már ,.az európai védelmi közösség" léte­sítéséről szóló tárgyalások elején az Egyesült Államok a legnagyobb oszt­rák kohászati üzemeket ellátta a leg­modernebb berendezéssel, hogy ezek az üzemek hozzájárulhassanak Né­metország újrafelfegyverzéséhez. Egyes osztrák üzemek már meg­kezdték Nyugat-Németország részére a fegyverek gyártását. A Böhler Wer­ke-üzem ez év elején több, m<it J 00 000 gépfegyvercsövet szállított Németországba és a Blank-hivatal megrendelésére megkezdte a rozsda­mentes lemezacél gyártásat, amely n tengeralattjárók építéséhez szükséges A textil- és bőrgyárak megrendelést kaptak egyenruha, lábbeli és külön­féle felszerelés szállítására. A fegy­ver-, felszerelés- és egyenruha szál­lítások Nyugat-Németország részére Waldbrunner, osztrák közlekedésügyi miniszter és az államosított vállala­tok minisztere és Erhard nyugat­német gazdasági miniszter által alá­írt egyezmény alapján folynak. NÉHÁNY SORBAN AZ UTÓBBI IDŐBEN fokozódik a dolgozók harca Finnország különböző helységeiben anyagi helyzetük meg­javításáért. Turku város kikötőmunká­sai is magasabb béreket követeltek. Az igazgatóság megtagadta követelé­seik teljesítését, mire a dolgozók til­takozó sztrájkba léptek és az igaz­gatóság kénytelen volt követeléseik­nek eleget tenni. A SZOVJETUNIÓ kulturális minisz­tériumának pedagógiai könyvkiadóvái­lata ebben az évben 140 millió orosz nyelvtankönyvet, irodalomtörténetet, matematikai, fizikai, vegyi, földrajzi és természetrajzi könyveket ad ki. A könyvek a hét- és tízéves iskolák szá­mára készülnek. AZ ADN hírügynöksége jelentése szerint március 2-án Lipcsében aláír­ták a Német Demokratikus Köztársa­ság és az Albán Népköztársaság kö­zötti 1955-re szóló árucsere egyez­ményt. A FRANCIA-SZOVJET TÄRSASÄG folyóirata válaszokat közölt a Fran­ciaország és a Szovjetunió . közötti kultúrkapcsolatok jelentőségének an­kétjéről. Ismert tudósok és művészek, akiket az újság megkérdezett, egy­hangúlag azt válaszolták, hogy kíván­ják a szovjet dolgozókkal való kapcso­lat kibővítését. AZ I. G. FARBENINDUSTRIE, amely a múlt háborúban Hitler hatalmának legjelentősebb támogatója volt, az ADN hírügynökség jelentése szerint tőkéjét 99,3 millió márkával emeli. Ezt a összeget mérgesgázok és fosz­for gyártására, továbbá az atomkuta­tások kiszélesítésére fordítják. LENNOX-BOYD, a gyarmatügyek minisztere, az angol alsóházban kö­zölte, hogy ez év február 11-től Ke­nyában 221706 afrikait börtönöztek be, ebből 92 571-et elitéltek. Többsé­güket koncentrációs táborba úgyneve­zett munkatáborokba zárták. 800 sze­mélyt agyonlőttek. A KIATISAK című lap közli, hogy Phao Siriyama, a thaiföldi rendőrség főigazgatója magasrangú rendőrtisz­tekkel tervet dolgozott ki, hogyan le­hetne védekezni az országban terje­dő „felforgató tevékenység" ellen. A tanácskozás során a rendőrhivatalok felfektették a kommunistákkal szim­patizálók névsorát, hogy később eze­ket kihallgatásra rendeljék. Az USA megkísérli Japánt bevonni az ázsiai katonai tömbbe Az amerikai sajtó hangsúlyozza, hogy Dulles ázsiai látogatásának egyik­célja az, hogy a SEATO-ba bevonja, nemcsak Dél-Koreát és a tajvanszi­geti csangkajseki talpnyalókat, ha­nem Japánt is. Dulles terve azonban a japán körök visszautasító álláspont­jába ütközött. Az United Press saj­tóügynökség tokiói tudósítójának köz­lése szerint a japán főváros hivatalos körei „nagyon kevéssé tartják való­színűnek", hogy Japán a közeljövő­ben hasonló katonai tömbbe lépne. A tudósító hangsúlyozza, hogy a hi­vatalos japán képviselők hivatkoz­nak arra, hogy Japán ebben a szer­vezetben nem vehet részt, mert ez ellenkezik háború utáni alkotmá­nyával. MOSZKVÁBAN az utóbbi időben tárgyalások folytak a Szovjetunió ke­reskedelemügyi minisztériuma és egy bolgár kereskedelmi küldöttség kö­zött. A tárgyalások alapján a Szovjet­unió és Bulgária között árucsere egyezményt kötöttek az 1955. évre. A Szővjetunió Bulgáriának ipari ké­szítményeket, traktorokat, mezőgazda­sági gépeket, autókat, színesfémeket, kaucsukot, papírt, vegyi készítménye­ket és más árukat ad, Bulgária a Szovjetuniónak dohányt, vontató te­herhajókat és néhány fajta mezőgaz­dasági terméket szállít. A NAPOKBAN Salzwedelben, Marx feleségének szülőhelyén ünnepélyesen megkezdődött a német asszonyok há­ború és fegyverkezés elleni hete. Kül­földi vendégek jelenlétében Ilse Thiel, Németország demokratikus nőszövet­ségének elnöknője mondott beszédet, aki felhívta Kelet- és Nyugat-Német­ország nőit és anyáit, hogy minden erejükkel harcoljanak a párizsi egyez­mények ellen. A TOKIÓI RÁDIÓ jelentette, a japán parlament elhatározta, március 18-ra összehívja a parlament alsóházát, hogy megválassza a miniszterelnököt. Egy embert se, egy garas t s e háborús célokra Az olasz szenátus tárgyalja a párizsi egyezmények ratifikálását Az olasz szenátus március 2-án es­te Jplytatta a párizsi egyezmények ratifikációs vitáját. Canevari szociál­demokrata és Amadeo köztársaságpar­ti szenátor védték a Nyugat-Német­ország felfegyverzésére irányuló ter­veket. Amadeo a többi között azt ál­lította, hogy „a nyugat-európai uniö" állítólag kevésbé sérti a nyugat-euró­pai államok szuverenitását, mint az „európai védelmi közösség" létesíté­sét célzó kudarcot vallott terv. Ama­deo megismételte, hogy ez a katonai egyezmény „védelmi" jellegű. Minio kommunista szenátor rámu­tatott arra a veszélyre, amely Európát, fenyegeti, ha életbe lépnek a párizs: egyezmények. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése és a német militarizmus felújítása fo­kozza a nemzetközi helyzet feszültsé­gét. Németország felfegyverzésével és kettéosztásával szemben, — mondta, — a Szovjetunió javaslattal állt elő Németország békés egyesítésére és a kollektív biztonsági szerződés meg­kötésére az összes európai országok között, a lefegyverzés és a tömeg­pusztító fegyverek betiltása alapján. A kommunisták küzdeni fognak azért, hogy ezek a népek létérdekei­nek megfelelő javaslatok valóra vallja­nak és hogy az imperialistáknak ne sikerüljön vérengzést előidézni Euró­pa népei között. Angelina Merlino (szocialista-párti) kijelentette, hogy a „nyugat-európai unió" az Egyesült Államok eszköze az új háború előkészítésében. Az olasz szocialisták szembehelyezkednek ezzel az unióval, mert hűek akarnak ma­radni jelszavukhoz: „Egy embert se, egy garast se háborús célokra!" Pontecorvo, a Szovjetunióban élő olasz atomtudós nyilatkozata Az egész világon nagy visszhangot keltett Pontecorvo professzor, a vi­lághírű atomkutató tudós nyilatkoza­ta, aki már néhány év óta a Szovjet­unióban dolgozik az atomenergia bé­kés célokra való kihasználásán. Már maga az a tény, hogy Pontecorvo professzor a Szovjetunióban él, bom­baként hatott a kapitalista államok­ban. Pontecorvo professzor eredeté­re nézve olpsz. 1936-ban elhagyta a fasiszta Olaszországot és Franciaor­szágba ment, mert tudományát nem akarta a fasiszta támadók szolgála­tába állítani. Franciaországból 1940­ten az Egyesült Államokba, majd Ka­nadába ment, ahol az atomenergia kutatásán dolgozott és mint az atom­tudomány legjobbjainak egyike kivív­ta az egész világ elismerését. 1949­ben elhagyta az Egyesült Államokat és Angliában vállalt állást a Liver­pool-i egyetemen. 1950-ben Ponte­corvo elhagyta Nagy-Britanniát és menedékjogot kért a Szovjetunióban, ahol lehetővé tették tudományos munkálkodását az atomkutatás terén. Most, amikor Pontecorvo tanár Moszkvában nyilatkozott, az egész vi­!ág megtudta, hogy a világhírű tudós és atomszakember már néhány év óta a Szovjetunióban él, kitüntették a Sztálin-díjjal és sikerrel dolgozik az. atomtudomány békés célokra való fel­használásán, amihez a szovjet kor­mány teljes lehetőséget nyújt neki. „Meg vagyak gýôzôdve róla — mon­/ dotta Pontecorvo —, hogy a szovjet nép és kormánya mindent megtesz­nek, azért, hogy a világ békéjét meg­őrizzék. A helyzet komolysága, amely a német militarizmus feltámasztásá­nak veszélyével állott elő, és a hábo­rús uszítók ama szándékai, hogy atomháborút készítsenek elő, minden becsületes ember és különösen tudós kötelességévé teszi, hogy mindent megtegyen az új háború megakadá­lyozására. Kitartóan kell küzdenünk az atom- és nukleáris fegyver hasz­nálatának betiltásáért és az atom­energia békés célokra való felhasz­nálásáért." A nyugatnémet dolgozók tiltakozása a Német Kommunista Párt elleni per miatt Az ADN hírügynökség híreket kö­zöl arról, hogy a nyugatnémet lakos­ság tiltakozik a Német Kommunista Párt elleni per miatt. Karlsruheba, ahol a per folyik, állandóan küldöttsé­gek érkeznek és követelik, hogy a szövetségi bíróság szüntesse be a bí­rósági tárgyalást. Csütörtökön Man­heim, Salzgitter és Hofenblüttel kül­döttségei érkeztek meg. A manheimi küldöttek a bíróság elé egy 700 dol­gozó által aláírt levelet terjesztettek, amelyben követelik a tárgyalás be­szüntetését. Az „optimista" miniszterelnök FRANCIAORSZÁGBAN az új Faure­kormány megkezdte működését. Sem­mivel sem marad el elődjének, Men­des-France-nak módszerei mögött és tulajdonképpen semmi mást nem csi­nál, mint igyekszik tovább vinni azt a politikát, amelybe az „előd" belebu­kott. Most folyik a vita arról, hogy mikor kezdődjék meg a vita a Köztár­sasági Tanácsban a párizsi egyezmé­nyek ratifikálásának kérdéséről. Edgár Faure március 1-én azt ajánlotta, hogy ezt a vitát március végéig fejezzék be. Érdekes, hogy a párizsi angol nagy­követ és az amerikai ügyvivő látoga­tást tett Faure miniszterelnöknél. Az amerikai és angol hírügynökségek nem győzték hangoztatni, hogy udvariassági látogatásokról van szó, azonban a láto­gatások a bonni szavazás után és a francia minisztertanács ülése előtt tör­téntek, s az időpontoknak ez a talál­kozása más színezetet adott a diplo­maták „udvariaskodásának", mint ami­re az amerikai és angol lapjelentések­ből következtetni lehet. A francia baloldali sajtó világosan megírta, hogy a nyugati diplomaták a párizsi egyezmények gyors tető alá ho­zását követelték az új francia minisz­terelnöktől. A nyugati vezető körök a bonni parlament szavazását arra akar­ják felhasználni, hogy ezzel is nyomást gyakoroljanak Faure-ra és ezzel a pá­rizsi szerződések szenátusi ratifikálá­sát elérjék. Egyfelől fenyegetnek, ki­jelentik, hogy Németország már készen áll és ha Franciaország nem ratifikál, hát Is Sudnak mondani erről a ratifi­kálásról. Másfelől különböző „érzések­re" apellálnak. Azt állítják, hogy az Adenauer-kormány veszélyben van és ezért van szükség a gyors párizsi ra­tifikációra, ezzel talán elérik, hogy a német szocialisták elvesztik bátorságu­kat. A párizsi lapok szerint a párizsi egyezmények ratifikálása továbbra is éles harcot vált ki parlamenti körök­ben. Michel Debré szenátor, a szocia­lista csoport elnöke hétfőn este interpel­lációt terjesztett be a külügyminiszter­hez Adenauernek a Saar-vidékkel kap­csolatos nyilatkozata miatt. Élesen til­takozott Adenauer kijelentései ellen. „Vajon ismét elkezdődnek azok a viták, amelyeket Hitler nyitott meg?" — kér­dezte a szenátor. — A kancellár által használt kifejezések ugyanis kellemet­lenül emlékeztetnek a második világ­háború éveire. Nézzünk egy kicsit a mélyére annak, vajon milyen az a kormány, amelyet Edgár Faure megalakított. A kormány jobboldali vagy enyhébben szólva „jobb-közép kormány". Faure a kor­mány 19 miniszterét nyolc pártból verbuválta össze. Szerepelnek a kor­mányban a már többször lejárt reak­ciós „nagyságok". Pinay, mint külügy­miniszter, Pflimling mint pénzügymi­niszter, Schuman mint igazságügymi­niszter stb. A KORMÁNY PROGRAMJA a lehető legnépszerütlenebb. A 46 éves Edgár Faure, Mendes-France elvbarátja és konkurrense, pénzügy- és külügymi­niszter volt már 40 napig, 1952-ben pedig miniszterelnök. Politikai prog­ramjában semmi újat nem hozott előd­jeivel szemben. Kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül be akarja fejezni a párizsi egyez­mények ratifikálási folyamatát. Hogy azonban mégis „megnyugtassa" a fran­cia közvéleményt, azt hangoztatja, hogy szövetségeseivel egyetértésben a Szov­jetunióval való négyhatalmi tárgyalá­sok mellett van, de csak a párizsi egyezmények ratifikálása után. így fi­gyelmen kívül hagyja azt, hogy a Szov­jetunió már megmondotta, hogy Nyu­gat-Németország felfegyverzése után nem lehet szó tárgyalásokról. Programja magán viseli a szociális demagógia bélyegét. Észak-Afrikában folytatni akarja Mendes-France elnyo­mó politikáját, a belpolitikában a dolgo­zóknak mindenfélét ígér, de a burzsoá­zia felé a tőkés profit növelésének po­litikáját hirdeti. A különféle nyugati újságok is igen rövid életet jósolnak a Faure-kormány­nak. A „Combat" azt írja, hogy igen optimista a miniszterelnök, ha három­hónapos programot dolgozott ki. A nyugati hatalmak üdvözölték Fau­re kormányát és egyre erősbödő nyo­mást gyakorolnak rá, hogy minél előbb vigye keresztül a párizsi egyezmények ratifikálását. Már a végső időponton is vitáznak és március 15-ét emlegetik. A FRANCIA NÉP küzdelme egyre erősödik a német militarizmus feltá­masztása ellen. A német militarizmus elleni tiltakozó akciókban a legkülönfé­lébb személyiségek, pártok és a legcl­lentétesebb meggyőződésű tömegek vettek részt. A viszonyokat legjobban a Francia Kommunista Párt határozata jellemezte, amely kimondja, hogy Fran­ciaország politikai válsága csak akkor érhet véget, ha figyelembe veszi a munkásosztály, a néptömegek érdekeit és megváltozik a francia külpolitika. V. I.

Next

/
Thumbnails
Contents