Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-29 / 75. szám, kedd

1955. március 493. ff l IS žf l s A köztársasági tanács a francia nép akarata ellenére jóváhagyta a párizsi egyezményeket NÉHÁNY SORBAN Bulganyin elvtárs nyilatkozata Eisenhowernak a négyhatalmi tanácskozásról szóló kijelentésével kapcsolatban Március 27-én kora reggel befe­jezték a francia köztársasági > tanács­ban a Nyugat-Németország újrafsl­fegyverzését célzó párizsi egyezmé­nyek ratifikálásának különféle okmá­nyairól a szavazást. A szavazást Edgár Faure miniszter­elnök beszéde előzte meg. Beszéde zá­ró részében felolvasta a kormány írás­beli nyilatkozatát. Ebben a nyilatko­zatban a kormány ragaszkodik az elő­terjesztett törvényjavaslatok minden módosítás nélküli ratifikálásához és olyan kötelezettségeket vállal magára, amelyekben visszatükröződnek azok a követelmények, amelyek a szenátorok által előterjesztett módosító javasla­tokban szerepeltek. A kormány ezen kötelezettségei többek között a fran­cia Saar-gazdasági egyezmény megkö­tésére, a „fegyverkezési pool" szerve­zetének létesítésére és a Szovjetunió­val való tanácskozások előkészítésére vonatkoznak. A vita befejezésében a köztársasági tanács határozati javaslatot fogadott el, amelyben tudomásul veszi a kor­mány nyilatkozatát, amit „a kormány és a parlament közötti megegyezés­Azon fő tényező, amely e napok­ban a francia köztársasági tanács tag­jainak többségére hatott, az amerikai­brit zsarolás és fenyegetődzés volt. A Franciaországra gyakorolt amerikai nyomás az utolsó pillanatokig tartott. Pinaynak, a francia külügyminiszter­nek március 25-i beszéde megmutat­ta, hogy bizonyos francia kormánykö­rök meghajoltak a dollár hatalma előtt és nem tartották szem előtt a francia nép igazi érdekeit. A köztár­sasági tanács többsége megszavazta a párizsi egyezményeket és ezáltal a köztársaság elnöke jogot nyert ez egyezmények ratifikálására. Párizsi politikai körökben azonban rámutatnak arra a tényre, hogy a köztársasági tanács tagjainak több mint egyharmada mégis csak vissza­utasította azt, hogy alávesse magát az idegen parancsnak és mindvégig küzdött Franciaország nemzeti érde­keiért. Bár a párizsi egyezmények híveinek sikerült elérni a párizsi egyezmények jóváhagyását, erkölcsi és politikai ve­reséget szenvedtek, mert nem voltak képesek igazolni népellenes politiká­jukat és kénytelenek voltak különféle fondorlatokhoz folyamodni, hogy meg­valósítsák a washingtoni utasításokat. Nehru a Szovjetunióba látogat A szovjet sajtó már jelentette, hogy ez év nyarán a szovjet kormány meg­hívására Dzsavaharlal Nehru, indiai miniszterelnök ellátogat a Szovjet­unióba. A napokban India és a Szovjetunió kormánya megegyeztek a látogatás közelebbi dátumában is. Ezek szerint Nehru ez év júniusának elején megy a Szovjetunióba. A Fülöp-szigetek kormánya a kínaiak erőszakos elhurcolását készíti elő Az Üj Kína sajtóiroda jelenti, hogy a kínai közvélemény figyelemmel kí­séri a Fülöp-szigetek kormányának azon terveit, hogy erőszakkal Tajvan szigetére és az Amerikai Egyesült Államokba hurcolja a Fülöp-szigete­ken lakó 2400 kínait. Ramon Magsay, a Fülöp-szigetek elnöke a kormány március 23-i ülé­sén elrendelte, hogy a 2400 kínait erőszakkal hurcolják át Tajvanra az­zal az ürüggyel, hogy tartózkodásuk ideje a Fülöp-szigeteken lejárt. A Fülöp-szigeti bevándorlási hivatal he­lyettes igazgatója később azt közölte, hogy a kínaiakat mint hazátlanokat az Euyesült Államokba küldik. nek" tekint. A kormány ezen manőve­rezésére és a köztársasági tanács tag­jaira gyakorolt nyomására a jobboldali többség az összes módosító javaslato­kat elutasította. Ezután megkezdték a párizsi egyez­ményekkel kapcsolatos különféle ok­mányok ratifikációs törvényjavaslatá­nak szavazását. A „Nyugateurópai Unió" — Nyugat-Németország részvé­telével új katonai tömb létesítésére vonatkozó egyezményt 184 szavazattal 110 ellenében hagyták jóvá. A Nyugat­Németországnak az északatlanti tömb­be való felvételéről szóló jegyzököny­vet 200 szavazattal 114 ellenében, az 1954. október 23-i francia-nyugat­német egyezményt a Saar-vidékről 217 szavazattal 92 ellenében, a nyugat­németországi megszállási rendszer megszüntetéséről szóló egyezményt 234 szavazattal 75 ellenében hagyták jóvá. A párizsi egyezményeket így minden módosítás nélkül jóváhagyták. Most a köztársasági elnök elé kell terjeszteni ratifikálás végett, melyek csak a ra­tifikációs okmányok kicserélésével lépnek érvénybe. A cikk befejező része így hangzik: A párizsi egyezmények ratifikálása el­leni harc tovább folyik. Bármiképpen is határozzon az elnök, az az egy biz­tos, hogy a francia nép sohasem fog egyetérteni Nyugat-Németország fel­fegyverzésével. „Országunkban az erő­viszonyok már mások, mint voltak a müncheni időkben," — jelentette ki Maurice Thorez, a moszkvai „Prav­da" tudósítójával folytatott beszélge­tésében. Az a tény, hogy a köztársa­sági tanács többsége idegen nyomásra és zsarolásra megszavazta a párizsi egyezményeket, a nemzeti független­ségért a háborús gyújtógatók tervel ellen harcoló hazafias erők további megszilárdulását eredményezi. A leleplezett A moszkvai Pravda cikket közölt „A leplezett hamisítók csalási ma­nőverei" címmel. A cikk a többi között ezeket írja: A. A. Gromikónak, a Szovjetunió képvise­lőjének az ENSZ leszerelési albizott­ságában a TASZSZ londoni tudósítójával folytatott beszélgetése a nyugati ha­talmak vezető köreinek és sajtójának ideges reakcióját váltotta ki. Az USA állami départementjének képviselője, a brit külügyminiszter hi­vatalos megbízottja és a nyugati hatal­mak képviselői március 25-én az albi­zottságban kijelentették, hogy a szov­jet képviselőnek a tudósítóval folyta­tott beszéde állítólag a londoni kon­ferencia „titkos jellegének" megsérté­se. Ugyanebben a szellemben ír a reak­ciós burzsoá sajtó is. Az a lárma, amit e kérdés körül csaptak, nem a véletlen müve. Egy ha­tározott célt szolgál: el akarja vonni a figyelmet az ügy lényegétől — attól, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak beleegyezni a fegyverkezés csökkentésébe, vala­mint az atom- és hidrogénfegyver eltiltásába. Csak ezzel lehet megmagyarázni a reakciós propaganda ama szorgalmas törekvését, hogy a dolog lényegét és a tényeket fejtetőre állítsa. A nyugati hatalmak képviselői és sajtója valamiféle egyezményre hivat­koznak, amely állítólag megtiltja az al­bizottság működéséről való informálást és azt állítja, hogy a szovjet fél ezt az egyezményt megsértette. Ezek a kí­sérletek azonban teljesen alaptalanok. Amennyire a nemzetközi megfigyelők előtt ismeretes, ilyen szerződés soha­sem létezett. Azok előtt a tudósítók előtt, akik a konferencia működését Londonban figyelemmel kísérték, ugyancsak ismeretes, hogy az albizott­ság első ülésén valóban tárgyaltak ar­ról, hogy az albizottság tagjai ne ad­A „TRIBÚNE DES NATIONS" című hetilap közölte Bemard Lavergnea cikkét, amelyben marról Ir, hogy Franciaországnak olyan a helyzete az északatlanti tömbben, mint egy „sze­gény rokoné". „Ha ratifikálják a pá­rizsi egyezményeket, Amerika és Nyugat-Németország rabszolgájaként térünk észre." A „DAWN" című lap megbízható forrásokra támaszkodva közli, hogy fokozódott az idegen olajtársaságok érdeklődése a pakisztáni kőolaj iránt. A legnagyobb angol olajtársaság, a British Petroleum Company már tár­gyal a pakisztáni*, kormánnyal. Ugyan­csak érdeklődik négy amerikai olaj­társaság is. SZOMBATON, március 26-án Lon­donban konferenciát tartottak az atomenergia szakértői. A konferenciát a „Tudomány és Béke" nevű szer­vezet kezdeményezésére hívták össze. Az atomfegyverek betiltásáról tárgyal­tak. A konferencia résztvevői felhí­vásukban felszólítottak az atomfegy­verkísérletek beszüntetésére. BOLÍVIA gazdasága nehéz helyzet­ben van. A „La Nation" című lap szerint 150 millióról 70 millió dollár­ral csökkentették az USA-nak szállí­tott cink vételárát. A SZOVJETUNIÓ főiskolai miniszté­riumának meghívására finn tudósok küldöttsége érkezett Moszkvába. A küldöttséget M. Levon technikai fő­iskolai igazgató vezeti. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT felhívta a dolgozókat, hogy támogas­sák a kommunista és demokratikus sajtó megsegítéséit létrehozott ala­pot. A IHurranité" közli, hogy az alap javára eddig több mint 25 millió frank gyűlt össze. A BOLGÁR SAJTÓ jelentése szerint Bulgáriában a Béke-Világtanács fel­hívását 2 664 846 lakos irta alá. Ez a szám napról napra növekszik. Már­cius 23-tól 26-ig a felhívást csak­nem félmillió ember írta alá. A „FRANCÉ PRESSE" hírügynök­ség jelenti, hogy március 26-án Da­maszkuszban több ezer szíriai fiatal tüntetett a török provokációk ellen. A „HANDANIHA" c. lap írja, hogy Sirazától 7 km-re hatalmas repülőtér építését kezdték el. A tervek szerint a repülőgép építése körülbelül két évig tart, és a legnagyobb méretű re­pűkSgépek is használhatják. janak jelentést a sajtónak az albizott­ság működéséről. Akkor a szovjet kép­viselő rámutatott arra, hogy ilyen el­járási szabályok az albizottságban az­előtt nem léteztek és hogy nem tart­ja szükségesnek bevezetésüket. A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség aszerint szándékszik eljárni, hogyan fogja a nyugati országok sajtója a szovjet ál­láspontot magyarázni. Amennyiben a sajtó — ahogyan az már azelőtt több­ször megtörtént — a Szovjetunió ál­láspontját megmásítaná, a szovjet fél megteszi a szükséges intézkedéseket avégből, hogy a nemzetközi nyilvános­ság megtudja az igazat. Azok az események, amelyek az al­bizottság londoni működésének meg­kezdésekor lezajlottak, igazolták a szovjet küldöttség álláspontját. A brit és francia burzsoá lapok által lelkesen támogatott amerikai sajtó ál­szenteskedően az albizottság munkájá­nak „titkos jellegére" mutatott rá, azonban a valóságban minduntalan irt az albizottság működéséről és amellett szándékosan kiforgatta a Szovjetunió álláspontját. A Szovjetuniónak az albizottságban elfoglalt álláspontját durván megmá­sították a New York Times és a Wall Street Journal, valamint más amerikai lapok. Ezek az újságok igyekeztek a Szovjetunióra hárítani a hibát azért, hogy a londoni tárgyalás, amely már csaknem egy hónapja folyik, még egyet sem hárított el azok közül az akadá­lyok közül, amelyek előtt hosszú évek óta áll az Egyesült Nemzetek Szövetsége. A brit kormányhoz közelálló „Daily Tflegraph and Mormng Post" című lap nagy cikket körölt, amelyben ki­forgatta a szovjet javaslatok lénye­gét a fegyverkezés csökkentésére és a tömegpusztító fegyverek betiltására Moszkva, március 26. Dwight Eisenhower, az Egyesült Ál­lamok elnöke márqjus 23-i sajtóérte­kezleten a sajtó képviselőinek arra a kérdésére, mi a véleménye a nagyha­talmak kormányfőinek tanácskozásáról, kijelentette, hogy véleménye szerint az ilyen tanácskozást megelőzhetnék a külügyminiszterek tárgyalásai. Ami a nagyhatalmak kormányfőinek tanács­kozását illeti, az Egyesült Államok el­nöke kijelentette: „Nem szabad felad­nunk annak reményét, hogy valamilyen új tanácskozáson valamilyen konstruktív lépés történik." Véleménye szerint a nagyhatalmak kormányfőinek tanács­kozását össze lehetne hívni, és azon minden kérdést meg lehetne tárgyalni. A TASZSZ munkatársa megkérdezte NEW VORK A „New York Ti­mes", a „New York Heraid Tribúne", és a „New York Journal American" első oldalon vastagbetüs cím alatt foglalkoznak N. A. Bulganyinnak a TASZSZ tudósítójának kédéseire adott válaszával. A „New York Times" ezt írja: „A Szovjetunió kedvező álláspontot fog­lalt el a négy nagyhatalom tárgyalá­sának lehetőségével kapcsolatban, amelyet' az Egyesült Államok vetett fel Bulganyin a feszültség enyhülé­sének lehetőségéről beszélt." LONDON A „Reuter" ügynök­ség jelentése szerint a brit hivata­los körök megértéssel fogadták N. A. Bulganyinnak, a szovjet miniszter­elnöknek az Eisenhower elnök nyilat­kozatával kapcsolatban adott válaszát a Kelet- és Nyugat közötti konferen­cia összehívásának lehetőségéről. PÁRIZS A „Humanité-Dimanche" az első oldalon írja: „Bulganyin: Egyetértek a négyhatalmi konferen­ciával, ha elősegíti a nemzetközi fe­szültség enyhülését. Az osztrák kér­dést már most meg lehet oldani." A lap közölte N. A. Bulganyin vála­szának teljes szövegét. VARSÓ A „Tribúna Ludu" hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió pozitív állást foglal el a négyhatalmi kon­ferencia összehívásával kapcsolatban. vonatkozólag. A „Times" című lon­doni lap március 21-én ezt Irta: Oroszország álláspontja a lefegyver­zés kérdésében nem járul hozzá a kérdés megoldásához. A londoni tár­gyaláson semmit sem sikerült elérni. A „Yorkshire Post" című lap ugyanaz nap azt állította, hogy a szovjet kép­viselő az albizottságban állítólag „obstrukciót" folytat. Az amerikai és brit lapok hasonló kitalálásai a londoni tanácskozások befolyásáról azt igazolják, hogy a nyugati hatalmak felhasználják a ta­nácskozások „titkos jellege" körüli beszédeket, hogy hamisan informál­ják a nyilvánosságot és durván ki­forgassák a Szovjetunió álláspontját. A Szovjetunió albizottsági képviselő­jének beszélgetése a TASZSZ tudó­sítójával nagy csapást jelentett a hamisítók részére, mert leleplezte a reakciós sajtó intrikáit, rámutatott az albizottságban előterjesztett szov­jet javaslatok valódi tartalmára és kleplezte az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada küldötteinek manőverezését, akik igyekeztek meg­nehezíteni az albizottság működését. A Szovjetunió — eltérően a nyugati hatalmak szándékosan ködös javaslatai­tól — a londoni tanácskozásokon konk­rét és világos tervet terjesztett elő a lefegyverzésre, az atom-, a hidro­génfegyver és más tömegpusztító fegyverek betiltására vonatkozótag. A Szovjetunió emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezen intézkedések hatá­sos ellenőrzési rendszerét vezessék be, olyan rendszert, amelytől a nyu­gati hatalmak rettegnek és ami ellen nem tudnak semmit szembe állítani „az ellenőrzésen" kívül, amely azon­ban csak a többi államok belügyeibe való beavatkozást jelenti. N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökét, hogyan foglal állást a szovjet kormány az Egyesült Államok elnökének e nyilatkozatához. N. A. Bulganyin a következőket vá­laszolta: A szovjet kormány, mint azelőtt is, kedvezően foglal állást az Egyesült Ál­lamok elnökének a nagyhatalmi ta­nácskozásokra vonatkozó elgondolásá­hoz, ha olyan tanácskozásról van szó, amely elősegíti a nemzetközi feszültség enyhítését. Ezzel kapcsolatban minde­nekelőtt utalni lehet arra, hogy a szov­jet kormány már javasolta, a legrövi­debb időn belül tartsanak olyan négy­hatalmi tanácskozást, amelyen meg le­hetne oldani az osztrák államszerződés kérdését. BERLIN A „Welt am Sonntag" hangsúlyozza, hogy N. A. Bulganyin „különösen" arra figyelmeztetett, hogy a Szovjetunió már javasolta a négyhatalmi konferencia mielőbbi összehívását az osztrák kérdés ren­dezésére. BELGRÁD A „Borba" című lap cikket közölt a következő címmel: „A minisztertanács elnöke igenlő választ adott Eisenhower javaslatára az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió miniszterelnökei konfe­renciájának összehívása tárgyában." KOPPENHÁGA A „Láng Og Folk" és a „Social Demokraten' című lapok első helyen foglalkoztak N. A. Bulganyin válaszával. STOCKHOLM A „Dagens Nyhe­ter", Az orosz „igen" „A négyhatalmi konferenciával kapcsolatban" című cikkében és a Stockholms Tidningen „Kelet- Nyugat nagyhatalmai tár­gyalni akarnak" címmel foglalkozik N. A. Bulganyin válaszával. Dél-Vietnamban feszült a helyzet A „Francé Presse" hírügynökség je­lenti Sajgonból: Március 25. óta Sajgonban, Dél-Viet­nam fővárosában ostromállapot van. A francia katonaság beavatkozásra készen áll. A Ngo Dinh Diem kormá­nyát támogató húsz zászlóaljból álló vietnami helyőrség a kaszárnyákban tartózkodik. A helyőrség két tankez­reddel és néhány tüzérségi egységgel rendelkezik. A helyzet a városban nagyon fe­szült. Éjszakákon át lövöldözés hall­ható. A lakosság az óvóhelyekre me­nekül. Az utolsó 24 órában a vallási szekták képviselői a lakosság körében sok röpiratot osztottak szét. Az indokínai francia főbiztos fel­hívta a francia lakosságot, hogy ne vegyen részt semmiféle összejövete­len és ok nélkül ne tartózkodjék az elővárosban. Német szociáldemokrata vezetők nyilatkozatai a párizsi egyezmények ratifikálása után Erich Ollenhauer, Németország Szo­ciáldemokrata Pártjának elnöke a Rajna melletti Köln közelében levő Sieghur városában tartott kerületi kongresszuson kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt a párizsi egyez­mények ratifikálása után legfőbb cél­jának tekinti Németország újbóli egyesítését. Németország Szociálde­mokrata Pártja minden legális esz­közzel arra fog törekedni, hogy Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzése előtt megtartsák a Németország egye­sítését célzó négyhatalmi tárgyalást. Carlo Schmid, Ollenhauer helyette­se ezzel szemben Kaiserslautern vá­rosában kijelentette, hogy Németor­szág Szociáldemokrata Pártja támo­gatni fogja a katonai kötelezettség törvényjavaslatát. Carlo Schmid a DPA nyugatnémet sajtóügynökség közlése szerint kijelentette: „Ha a fiatalok egy napon behívót kapnak, a szociáldemokrata párt nem fogja őket szabotálásra felhívni! A francia nép sohasem ért egyet a szégyenletes határozattal A MOSZKVAI PRAVDA TUDÓSÍTÓJÁNAK KOMMENTÁRJA A moszkvai „Pravda" március 28-i számában közölte Zsukovnak és Ra­szadinnak, a lap párizsi tudósítóinak cikkét. A cikben többek között ez áll: leleplezett hamisítók csalási manőverei Bulganyin elvtárs nyilatkozatának világvisszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents