Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-25 / 72. szám, péntek

1955. március 475. ffl IS žfl s Az ipolyviskiek példája nyomán... Legszükségesebb tudnivalók házi állataink elletésénél írta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, a bratislavai Bioveta igazgatója A kora tavaszi hónapokban van nafly háziállataink ellési időszaka és ezért egyetlen állattartónak sem lesz kárára, ha felfrissíti és kiegészíti ismereteit a szükséges tennivalókról ellő álla­tainál. Az ellés várható ideje hozzávetőle­gesen ismert, mert a jó állattartó, legyen az szocialista nagytermelő, vagy önálló kisgazda, a párosulás nap­ját fel szokta jegyezni és nyilván Szokta tartani. Bár a vemhesség idő­tartama egyes fajokon belül is bizo­nyos mértékben ingadozó, de az esetek 80 százaléka majdnem pontosan a várt napra szokott esni. Kancáknál az átlagos idő 11 hónap és 3 nap. Hideg­vérű lovaknál a vemhesség rövidebb: 322—330 nap között ingadozik. A 300 napnál előbb ellett csikók rendszerint életképtelenek. A tehén vemhességi ideje 285 nap. Ismeretes, hogy a bikaborjú átlag 2—5 nappal később születik meg, mint az üszőborjú. Juhoknál és kecskéknél a vemhes­ségi idő 150 nap, a koca vemhességi ideje 115 nap. A vemhesség időtarta­mára nagyon sok körülmény van be­folyással: 1. A szülők fajtája annyiból, hogy a korán érő (korán fejlődő) fajtáknál általában rövidebb a vemhesség ideje. Például a szimentáli tehenekné. 291 nap, a hazai keresztezett teheneknel 285 nap. 2. A magzat neme: a hímnemű magzat mind a borjúknál, mind a csi­kóknál 2—5 nappal később születik. 3. Az anyakoca: előhasi állatok rendszerint valamivel tovább hordják magzataikat, mint a többször ellettek. 4. A nigiénia és etetés: a jobban etetett és tsztántartott anyaállatoknál valamivel hamarább szokott bekövet­kezni az ellés, rendszerint 1—2 nap­pal. 1 Azok az állattartók, akik a pároso­dás idejét nem jegyezték fel, vagy más ok miatt nem ismerik, ha egy kis gyakorlattal rendelkeznek, felis­merhetik a vemhességnek azon jele­it, amelyek az ellés idejére vonatko­zólag elég megbízhatóan tájékoztat­ják őket. E tünetek közül a legfeltű­nőbb a faroktő mellett mindkét olda­lon keletkező ökölnyi nagyságú mé­lyedés; népiesen azt szokták mondani, hogy az ellő állat „be van szakadva". A far besüppedése kancán, tehénen és .kocán egyaránt feltűnő. A tehén­nél ezenfelül a farok nagyon könnyen mozgatható, úgy lóg, mintha érzéket­len és béna lenne. A csípftkeresztcsont-ízülete k is meg­lazulnak és a tehén fara ezáltal fel­emelkedik, hátgerince pedig megsüly­lyedve behajlik. A péra ajkak az ellés előtti napokban megduzzadnak, kipi­rosodnak, a pérarés erősen kitágul és üveg erű nyúlós váladékot ürít ki. A tőgy a nemtejelő állatoknál már a vemhesség fele idejétől növekedik, közvetlenül az ellés előtt erősen meg­duzzad és többnyire megindul a tej­elválasztás. Kancánál többnyire 8 nappal az ellés előtt a csecsbimbó nyílásán gyantaszerű váladék jelenik meg. A tehén csecsbimbójából 4—5 nappal előbb vízszerű, azután nyálkás sárga, néha rózsaszínű váladék fej­hető ki. Kocáknál a tejelés csak közvetlenül 1—2 nappal a malacozás előtt szokott megindulni. Állattartóinknak, amint észreveszik állataiknál a közelgő ellés jeleit, több igen fontos dologra kell figyelniük: 1. Az ellő állat elhelyezése legyen tágas, fertőtlenített, frissen almozott és gondosan kiszellőztetett. 2. Az ellő állat állása ne legyen hátrafelé lejtős, mert ilyen esetben könnyen lehet méh- vagy hüvelyelő­esés. Az anya az ellés ideje alatt nehéz, ' fárasztó és veszedelmes életfolyama­tot végez, miközben sokféleképpen meg is sérülhet és ezért fontos, hogy mihelyt az újszülött körül elvégez­tük a legfontosabb tennivalókat, gon­doskodásunkat azonnal az anyának szenteljük teljes mértékben. Függetlenül attól, hogy az elles könnyű vagy ellenkezőleg hosszú és nehéz lefolyású volt-e, az ellés befe­jezése után, amint az anya kipihente magát, próbáljuk meg felkelten'. Részben, hogy meggyőződjünk arróí. hogy a medencecsontok és izületek nem szenvedtek-e sérülést, másrészt azért, hogy az ellés közben esetleg a medencébe tolódott méh a felkeléssel visszacsúszhasson eredeti helyzetébe, no meg azért is, hogy az állást rend­behozhassuk. A magzatvíztől és vértől átnedvesedett almot takarítsuk el és puha friss alommal pótoljuk. Tehe­neknél a méhelőesés elkerülése vé­gett arra is vigyázzunk, hogy mind­addig, amíg a magzatburok el nem távozik, a far magasabban legyen. Általában az anyaállatok ellés után 3—4 napig nagy veszedelemnek van­nak kitéve, mert a betegségeknek egész sora jelentkezhet' náluk, mint pl. magzatburokvisszatartás, méh­gyulladás, méhbetüremkedés, ellési vérmérgezés, ellési bénulás, ellés utá­ni megfekvés, tögygyulladás stb. Éppen erre a sokféle veszélyre való tekintettel nagy gondozást, körülte­kintést és megértést kell állattartó­inknak tanúsítaniok ellő állataik iránt, hogy e veszedelmes bajok keletkezését megelőzzék. Igen fontos feladat a szülőállatok takarmányozása közvetlen az ellés után. Pár napig óvakodjunk savanyí­tott eleség adagolásától, s a hirtelen takarmányváltoztatástól, mert ez leg­többször befolyásolja a tej összetéte­lét és az újszülötteknél bélgyulladást és hasmenést válthat ki. Az ellésnél minden munkát a legnagyobb tiszta­sággal kell végezni. Az ellóhely legyen teljesen tiszta, frissen oltott mésszel átmeszelve, a segédkező emberek, * valamint a se­gédeszközök legyenek tiszták, kifőzve és az ellés helye legyen tiszta, szá­raz alommal ellátva. Az állattartók­nak mindent meg kell tenniük, hogy a/ állatok méhe meg ne fertőződ­jék, mert a méhbetegségekkel össze­függő meddőség, elvtélés leginkább az ellésnél könnyelműen elköve­tett tisztátalanságok folytán beál­lott méhfertőzéssel hozható összefüg­gésbe. A kancáknál 6 óra, a teheneknél 24 óra alatt el nem távozott magzat­burkot állatorvossal kell eltávolíttat­ni. Ne feledkezzünk meg ellés után a só adagolásáról. A tej termelésével nagymennyiségű só távozik el az anya szervezetéből, amit okvetlenül pótolni keli -és £zért szoptatás idején kan­cáknál és teheneknél legalább napi 5—10 dkg sőt adagoljunk, kocáknál pedig az egész szoptatás' id%jé alatt minden malacra 1 dkg sót kell ada­golni naponta. Az elmondottakból lát­hatjuk, hogy nem elégséges az ellési idő kiszámítása után nyugodtan, tét­lenül várni, míg állataink leellenek, hanem már jóval az ellés előtt kell, hogy az állattartó mindent elkészít­sen, rendbehozzon, ami a jó elléshez feltétlenül szükséges és az el­lés ideje alatt és utána minden fi­gyelmét; szaktudását az anya és az újszülött gondozására,, ápolására és szakszerű takarmányozására fordítsa. Az ipolyviski szövetkezet kimagasló eredményei Szlovákia-szerte komoly visszhangot keltettek a szövetkezeti tagok széles körében. Ennek jele az ebedi szövetkezet fejlődése is, amely a párkányi járásban 1954-ben még az utolsó helyen állt. Amióta azonban Ipolyviskhez hasonlóan szövetkezetük­ben bevezették az új házirendet és munkájukban szigorúan ragaszkodnak az alapszabályzathoz, rövid néhány hó­nap alatt-figyelemreméltó eredménye­ket értek el. Már idén az első negyed­évben sikerült a tejhozamot 50 száza­lékkal emelniük, ezáltal 6000 liter tej­jel túlteljesítették az első negyedévi beadást. Ezenkívül 91 mázsa marha­húst adtak be és mindössze 67 mázsa hiányzik az egész évi terv teljesítésé­hez. A sertéshús negyedévi beadását ugyancsak teljesítették, a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére pedig közel 20 mázsa marhahúst, továbbá 50 ser­tés tervenfelüli beadását vállalták. Az ebedi szövetkezet e figyelemre­méltó eredményeket a tavalyi feltéte­lek mellett és ugyanazokkal a tagok­A besztercebányai kerület állami gazdaságainak dolgozói az idén 2600 hektár eddig parlagon heverő földről is gazdag termést várnak. A múlt év őszén 350 hektáron elvetették az őszie­ket és 1250 hektár parlagon heverő földet készítettek elő tavaszi vetésre., Az állami gazdaságok agrotechniku­sai a besztercebányai kerület helyi nemzeti bizottságaitól további 1000 hektár megműveletlen földet vesznek gondozásba. A terv szerint a tavaszi munkák folyamán a parlagon heverő földekre 160 hektáron tavaszi árpát, 90 A füleki járás szövetkezetesei, egyé­nileg gazdálkodói és a traktorállomás dolgozói készenlétben várják a tavaszi munkák megkezdését. A traktorállomás jól kijavított gépekkel várja azt a per­cet, hogy megkezdhesse a szántást­vetést. Az idén a traktorállomás az kai érte el, akik 1954-ben a laza munkaszervezés révén képtelenek vol­tak még a beadást is teljesíteni. A jó munkaszervezést a traktorállomás in­struktora, Cinkovszki elvtárs kezdemé­nyezte, aki ma is naponta ellenőrzi azokat a konkrét feladatokat, amelye­ket minden tagnak el kell végeznie. A szövetkezeti tagok, akik eleinte ber­zenkedtek a fegyelmezett házirend be­tartásától, az eredmények láttán öröm­mel teljesítik a feladatokat. Cinkov­szki elvtárs meggyőző munkáját az is megerősítette, hogy a járás segítségé­vel 30 tagú küldöttséget szervezett meg az ebedi és a muzslai szövetkezeti tagokból, akik meglátogatták Ipolyvis­ket és meggyőződtek arról, hogy az ipolyviski szövetkezet sikerének titka a jó munkamegszervezésben, a csopor­tok közti versenyben és az alapszabály­zatok szigorú betartásában rejlik. Előrelátható, hogy az ebedi szövet­kezet már a tavaszi munkák gyors végrehajtásánál is felhasználja az ipolyviski szövetkezetben szerzett ta­pasztalatait. hektáron kukoricát vetnek, 37 hektáron burgonyát ültetnek és 850 hektáron különféle takarmánykeveréket vetnek s ilyen módon a téli időszakra a ta­valyi tartalékkal szemben 200 vagonnal több takarmányt biztosítanak. Az álla­mi gazdaság növénytermelő csoportjá­nak tagjai a parlagon heverő földek megművelése során a szovjet módsze­reket alkalmazzák. A gabonafélék csak­nem 90 százalékát kereszt- és sűrű­sorosán vetik, s 43 hektáron négyzetes­fészkes módon ültetik a kukoricát. egyénileg gazdálkodó parasztokkal is kötött szerződéseket Az egyénileg gazdálkodó parasztokat két brigádköz­pont fogja segíteni, hogy a munkákat idejében el tudják végezni és így jóval magasabb hektárhozamokat érhessenek I el. Veres János, Fülek Két brigádközpont segíti az egyénileg gazdálkodó földműveseket a füleki járásban Az eddig parlagon heverő földek megműveléséve 200 vagon takarmányt nyernek ellátjuk a legkülönfélébb iparcikkek­kel. A múltban számos ipari terméket a paraszt csak a járás székhelyén, esetleg még messzebb fekvő nagyobb városokban vásárolhatott meg, feltéve, ha volt rá pénze. Helyenként azonban még ma is zavarok tapasztalhatók fal­vaink ellátásában, ami a falusi lakos­ság elégedetlenségét és jogos bírála­tát váltja ki. így pl. Vel'aty faluban (tőke'terebesi járás) a fogyasztási szö­vetkezet helyi boltjában három hóna­pon keresztül nem volt kapható szap­pan, rizs, élesztő és csokoládés cu­korka, Tŕňa községben pedig több hé­ten keresztül hiányzott a boltból a tea, fűszer, cukor és kávé. Az efféle hiányoknak könnyen elejét vehetjük, ha a nemzeti bizottságok minden ülésükön a bírálat és önbírálat fegyverét alkalmazva felülvizsgálják, hogyan teljesítik munkájukat és ho­gyan tesznek eleget a választópolgárok kívánságainak, akik az 1954 májusi Választásokon kitüntették őket bizal­mukkal. A különféle fokozatú nemzeti bizottságok csak akkor építhetik fel munkájukat a munkás-paraszt szövet­ség széles alapján, ha a párt és a kor­mány határozatainak valóra váltásában és a helyi feladatok megoldásában a dolgozók tömegeire támaszkodnak. En­nek érdekében a nemzeti bizottságok üléseit az állandó szakbizottságok és ak­tivisták közreműködésével úgy kell előkészíteni, hogy ezek az ülések az éles bírálat és önbírálat alkalmazásá­val megoldják az országépítés minden problémáját. A nemzeti bizottságok formális, tartalmatlan ülései, amelye­ket nem készítettek elő gondosan, nem tehetnek eleget azoknak az igé­nyeknek, amelyeket az államhatalom helyi szerveivel szemben támasztunk, gazdasági-szervező és kulturális neve­lőmunkánk terén. Pozitív például szolgálhat a poprádi járási nemzeti bizottság ülése, amelynek előkészíté­sében részt vett a JNB valamennyi tagja, az állandó szakbizottságok és 15 aktivista. A poprádi JNB tagjai vá­lasztókörzeteikben az ülés előtt gon­dosan felülvizsgálták, hogyan teljesí­tik a X. pártkongresszusnak a mező­gazdasági termelés lényeges fejlesz­téséről szóló irányelveit. A nemzeti bizottsági választásik, valamint a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői választásai­nak előkészületei .megmutatták, ho­gyan dolgozzék a nemzeti bizottság, milyen munkát fejtsen ki a lakosság körében. Bebizonyosodott, hogy a leg­jobb eredménnyel jár, ha a szovjetek munkájának tapasztalatait alkalmaz­zuk viszonyainkban, vagyis ha a nem­zeti bizottságok minél szorosabbra fű­zik kapcsolataikat a néppel és vele közvetlen együttműködésben tesznek eleget fontos feladataiknak. Joggal ál­lapíthatjuk meg, hogy a választások történelmi fordulópontot jelentettek nemzeti bizottságaink munkamódsze­rében. Ezért pl. az idei téli kampány sikereit annak tulandoníthatjuk, hogy sok nemzeti bizottság már új mód­szereket alkalmaz munkájában és tag­jai az egész lakosságot mozgósítják hazafias feladatainak teljesítésére A politikai tömegmunkának nagy része van abban, hogy a kassai kerület szá­mos járásában az egyénileg gazdálkodó parasztok értékes kötelezettségválla­lásokat tettek. 1955. március 9-ig a hazafias vállalások száma meghaladta a ezret. Ez azt jelenti, hogy a kassai kerület egyénileg gazdálkodó paraszt­jainak több, mint fele kötelezettséget vállalt a termelés növelésére. Miről tanúskodnak ezek az ered­mények? Arról, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok is követik Csehszlovákia Kommunista Pártjának útmutatását és teljes mér­tékben részt akarnak venni hazánk­nak a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadítása 10. évforduló­jának méltó megünneplésében és a mezőgazdasági termelés fokozásáért folytatott nagy harcban. Tapasztala­taink arról tanúskodnak, hogy a nem­zeti bizottságok, amelyek munkájuk­ban és döntéseikben a munkások, a dolgozó parasztok és a dolgozó értel­miségiek segítségére támaszkodnak, valóbann a munkás-paraszt szövet­ség megszilárdításának szervezői lesz­nek. A CSKP X. kongresszusa és a CSKP KB február 10-én és 11-én megtar-^ tott legutóbbi ülése a nemzeti bizott­ságok kötelességévé is teszi, hogy gyors iramban tovább növeljék a me­zőgazdasági termelést. E történelmi jelentőségű határozat megvalósítása megköveteli, hogy tovább szilárdít­suk a munkások és a dolgozó parasz­tok szövetségét. Helyesen járt el a késmárki járási nemzeti bizottság, amely gondoskodott arról, hogy a gépállomás további két brigádközpon­tot létesítsen olyan falvakban, ahol egyénileg gazdálkodó kis- és közép­parasztok élnek. Eredményesen va­lóra váltotta kötelezettségvállalásait a gálszécsi gépállomás is, amelyeket akkor tett, amikor a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlajával tüntették ki. A gálszécsi gépállomás akkoriban vállalta, hogy a gépállomás munkatervének kereté­ben a munkák 43 százalékát egyé­nileg gazdálkodó parasztok földjén végzik el. A nemzeti bizottságok feladataik sikeres teljesítése érdekében használ­ják ki a Nemzeti Frontban tömörült sezrvezetek együttműködését." Nem­zeti Frontunk kifejezésre juttatja Csehszlovákia egész dolgozó népének akaratát és elszántságát, hogy a szo­cializmus építésében követi a Nem­zeti Front vezető erejét, Csehszlová­kia Kommunista Pártját. A nemzeti bizottságok, a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom, a Csehszlovákiai Ifjú­sági Szövetség, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség és más tömeg­szervezetek közreműködését felhasz­nálva, valóban a dolgozó nép legszé­lesebb körű tömeg szervezetévé válnak. A munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége megszilárdításá­nak fontos eszköze, hogy tovább mélyítsük egész lakosságunk testvéri szeretetét felszabadítónk és szövet­ségesünk, a Szovjetunió iránt. A Szov­jetuniónak, a szovjet nép életének megismerése megtanít mindnyájun­kat arra, hogyan építsük új életün­ket, hogyan erősítsük a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét. Megállapíthatjuk, hogy a kassai kerület egyes járásaiban és községeiben elért kedvező gazdasági, kulturális és politikai eredmények annak köszönhetők, hogy sikerrel al­kalmaztuk a szovjet tapasztalatokat. Az a tény, hogy a kassai kerületben ai iskolákon kívül évente kereken 20 ezer lakos tanulja az orosz nyelvet a népi orosz nyelvtanfolyamok kere­tében, megmagyarázza például a Bre­zina elvtárs által a hranovnickei EFSZ-ben Surikov módszerének alkal­mazásával elért sikereket, az állami gazdaságok, gépállomások dolgozóinak és az EFSZ-ek tagjainak merész kez­deményezését a burgonya, a kukorica négyzetes-fészkes ültetésének alkal­mazásában, stb. A szovjet tapasztalatok alkalmazá­sában testvéri versengés folyik az üzemek munkásai, a szántóvető pa­rasztok, a tudományos intézetekben, hivatalokban és iskolákban dolgozó értelmiségiek' között. így válnak fel­szabadítónk, a Szovjetunió és népé­nek gazdag tapasztalatai békés éle­tünk építésének, államunk politikai alapja megszilárdításának, tehát a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetsége megszilárdításának legfontosabb tényezőjévé és munkánk­ban legjelentősebb segítőtársunkká. A nemzeti bizottsági funkcionáriu­sok csak akkor szilárdíthatják céltu­datosan a munkások és a parasztok szövetségét, ha ideológiailag és poli­tikailag fejlődnek és érettek lesznek. Csakis a politikai, gazdasági és kul­turális feladatok magaslatán álló em­berek oldhatják meg sikeresen és po­litikailag helyesen gazdasági és kul­turális ország építésünk legbonyolul­tabb feladatait. A májusi választások során az üzemek legjobb dolgozói, az EFSZ-ek legjobb tagjai, a legkiválóbb egyén'­ieg gazdálkodó parasztok és értelmi­ségiek kerültek be a nemzeti bizott­ságokba. Becsületbeli és felelős fel­adataikat csak akkor teljesíthet^, ha szüntelenül gondoskodunk továbbkép­zésükről. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy nemzeti bizottsá­gainknak megvan minden lehetőségük ahhoz, hogy megszüntessék a fogya­tékosságokat, biztosítsák a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésének tervét és még fontosabb szerepet játszanak a munkások és a dolgozó parasztok szövetségének megszilárdításában.

Next

/
Thumbnails
Contents