Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-23 / 70. szám, szerda

6 III SZ0 1955. március 23. v Július Duriš pénzügyminiszter jelentése az 1955. évi állami költségvetésről a nemzetgyűlésben r r r (Folytatás az 5. oldalról.) ban tehát a munkatermelékenység és a gazdaságosság növelése. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt rá kel! mutatnunk a nemzeti bizottságok fontos szerepére a közszükségleti cik­kek, az építőanyagok termelésének megjavításában és az áruválaszték ki­bővítésében, a községi szolgáltatások megjavításában és kibővítésében, a la­kóházak karbantartásában és építésé­ben, a városok és községek rendezé­sében. Mindezeken a munkaszakaszokon a nemzeti bizottságok az eddiginél még jobban biztosíthatják a dolgozók szük­ségleteinek kielégítését és a jó gaz­dálkodás példáiul szolgálhatnak. Ez megkívánja, hogy a nemzeti bi­zottságok nagyobb gonddal töreked­jenek megjavítani a helyi ipari és köz­ségi vállalatok munkáját. Amennyiben valamennyi nemzeti bizottság nem biz­tosítja a maga vállalataiban a lelkiis­meretes gazdálkodást, nem nyújthat kellő segítséget a többi termelőválla­latnak sem, amelyek munkájából jöve­delmének javarésze származik. A nemzeti bizottságok biztosítják az állami bevételek, elsősorban a jö­vedelmi adó, a vállalati nyereségek és a lakosság fizette adók tervének teljesítését is. E téren is a tervbe vett pénzügyi eredmények biztosítá­sának legfontosabb módszere a dol­gozók alkotó kezdeményezésének ki­fejlesztése. Tavaly a trenčíni és kroméŕíži nem­zeti bizottságok pénzügyi osztalyai dolgozóinak kezdeményezéseire a pénzügyi szakosztályok munkaversenyt indítottak a nemzeti bizottságok aktív gazdálkodásának biztosítására. A munkaverseny bizonyos eredmé­nyeket hozott az állami bevételek biz­tosításában, e téren a tervet 99,2 szá­zalékra teljesítették. Megjavult a föld­művesadó tervének teljesítése is, de ennek az adýnak a teljesítése továbbra is valamennyi adó között az utolsó helyen áll, bár országos viszonylatban csupán 330 millió koronát tesz ki, 86 milliárd koronás költségvetési kiadá­sok mellett. Nem sok javulás tapasztalható a nemzeti bizottságoknak a gondjaikra bízott költségvetési eszközökkel való gazdálkodásában. Még mindig előfordul, hogy pl. a kerületi nemzeti bizottság költségve­tésében az év valamennyi hónapjára feltünteti egy csecsemőgondozó fenn­tartásának költségeit, bár az intézet csak július 1-én kezdi meg munkáját, így 5 620 277 korona tartalékot bizto­sít magának. Előfordul az is, hogy a kerületi nemzeti bizottság költségve­tési szakembere, főkönyvelője és pénzügyi osztályának vezetője enge­délyt ad a mezőgazdasági osztálynak arra, hogy 800 000 korona értékű ru­házati cikkeket vásároljon a növény­orvosoknak, bár köztudomású, hogy a növényorvosoknak nincs igényük munkaruhára. A nemzeti bizottságok nem hajtják be mindig következetesen és idejé­ben bevételeiket. Előfordult, hogy a kerületi nemzeti bizottság a növényi kártevők pusztításáért 1050 000 ko­rona helyett az egész év folyamán csak 15 265 koronát inkasszált. A nemzeti bizottságoknak és dol­gozóiknak nagy részük van népgazda­ságunk fejlesztésének eredményeiben. A decentralizálás elmélyítésével to­vábbi fontos feladatokat bízunk a nemzeti bizottságokra. Ezzel megnőtt felelősségük is népgazdaságunk építé­séért és annak biztosításáért, hogy valamennyi dolgozót bevonják az ál­lam igazgatásába és a gazdaság irá­nyításába. Ezért a nemzeti bizottságok dolgozóinak mindent meg kell tenniük, hogy a nemzeti bizottságok a rajuk bízott szakaszon megbízhatóan és gon­dosan gazdálkodjanak. VI. A dolgozok alkotó aktivitása — az életszínvonal emelésének döntő fontosságú forrása Evtársak! Azt a feladatot tűzzük magunk elé, hogy tovább fejlesztjük az ipari és mezőgazdasági termelést, tovább emel­jük népünk anyagi és kulturális szín­vonalát és tovább szilárdítjuk köz­társaságunk védelmi képességét. A termelés és a gazdaságosság nö­velésétói függ, hogy mennyi anyagi és pénzügyi eszközt biztosíthatunk a fogyasztás és a további országépítés céljaira. A termelés és a gazdaságosság to­vábbi növelésének lehetőségei roha­mosan fejlődő népgazdaságunk nagy teljesítőképességében és mindenek­előtt dolgozó népünk nagy alkotóere­jében rejlenek. Ezek a feladatok azonban megkö­vetelik azt is, hogy tovább javítsuk az állami és gazdasági apparátus mun­káját is. Ez elsősorban a Pénzügyminiszté­rium, az Állami Beruházási Bank, az Állami Takarékpénztár, a biztosítók, a nemzeti bizottság tanácsai mellett működö pénzügyi szakosztályok dol­gozóira, valamint a többi miniszté­rium, vállalat és nemzeti bizottság pénzügyi dolgozóira és főkönyvelőire vonatkozik. Bár a pénzügyi szervek dolgozói javítják a termelő munkához fűződő kapcsolataikat, még mindig nem él­nek kielégítően a rájuk bízott eszkö­zökkel, nem használják ki őket arra, hogy sikeresen elősegítsék a tervki­tűzte feladatok teljesítését, a kihasz­nálatlan tartalékok feltárását, a mun­katermelékenység növelését, a végzett munka szerinti díjazás elvének kö­vetkezetes érvényesítését, a gazdasá­gosság rendszerének megszilárdítását és az önálló elszámolás bevezetését. A pénzügyi szervek dolgozói soha se tévesszék szem elől, hogy a pénz­ügyi eredmények a termelésnek és az ember munkájának az eredményei, ezért nem várhatunk tétlenül arra, hogy bekövetkezzenek, hanem tevéke­nyen és a bajokat megelőzve kell elő­segítenünk a tervbevett pénzügyi eredmények elérését. Elvtársak! A jövő hetekben ünnepeljük annak 10. évfordulóját, hogy a hős szovjet hadsereg felszabadította népünket és köztársaságunkat. Mindnyájan együtt örvendünk majd a köztársaság építé­sében elért sikereinknek. Ezek a si­kerek egész dolgozó népünk becsüle­tes munkájának eredményei. Második ötéves tervünket készítjük már elő hazánk termelő erőinek to­vábbi növelésére, iparunk további fej­lesztésére és mezőgazdaságunk mű­szaki színvonalának további emelésé­re. mivel azt akarjuk, hogy tovább gyarapodjék köztársaságunk gazdasá­gi ereje és népünk hatalma. Ezért városainkban és falvainkban még jobban összefogjuk^ erőinket, még szélesebberi kifejlesztjük az al­kctó szocialista munkaversenyt, hogy még többet termeljünk népünk javá­ra. hogy köztársaságunk gazdáiként még jobban gazdálkodjunk, hogy to­vább fejlesszük nehéziparunkat és gyarapítsuk mezőgazdasági termelé­sünket, hogy szüntelenül emeljük a nép anyagi és kulturális színvonalát és gondoskodjunk mindenről, amire népünknek, néphadseregünknek és biztonsági szerveinknek szüítségük van hazánk megvédésében. A beterjesztett költségvetés az or­szágépítés költségvetése és népünk, köztársaságunk szükségleteit és a bé­két szolgálja. Ez a költségvetés aktív, mivel eredményei a dolgozó nép nagy al­kctő erejének eredményei lesznek. Ez a nép Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével és szoros egy­ségbe tömörülve a Nemzeti Front kormánya körül, hazánk felszabadu­lásának 10. évében biztosítja, hogy köztársaságunk idei költségvetését is sikerrel teljesítjük. A kormány nevében javaslom, hogy a nemzetgyűlés az 1953. évi állami zárszámadást, valamint az 1955. évi költségvetési törvényt és állami költ­ségvetést hagyja jóvá. BEKEERT KÜZD A HARCOS IFJÚSÁG A német ifjúság Kongresszusa az új rafelf egy vérzés ellen Berlinben március 19-én a Német Demokratikus Köztársaság külügymi­nisztériumának ünnepélyesen feldíszí­tett termében megkezdték a német ifjúság kétnapos kongresszusát az újrafelfegyverzés ellen. A kongresz­szust a német ifjúsági szövetség kez­deményezésére hívták össze, amelyen részt vettek Németország mindkét része ifjúsági szervezeteinek képvise­lői. Több mint ezer békeharcos jött a kongresszusra. A kongresszus résztvevői viharos tapssal üdvözölték Ottó Grotewohlt, az NDK miniszterelnökét, Walter Ulbrichtet, a miniszterelnökhelyettest és az NDK közéletének többi jelentős képviselőit. Helena Weigel, az NDK államdíjasa beszédében rámutatott arra a vesze­delemre, amely Németországot és az egész emberiséget fenyegeti az im­perialisták részéről, akik fel akarják használni a nukleáris fegyvert. Ezután Alfréd Gottschalk, Wolfgang Hahn, Fritz Moratczki, ing. Moritz és más dolgozók beszéltek. Az összes beszé­dekben az a törhetetlen akarat nyil­vánult meg: a párizsi egyezményeket érvényteleníteni kell, hogy a német ifjúság élhessen. A kongresszus második napján fel­szólalt Ottó Grotewohl, az NDK mi­niszterelnöke is. A történelemből vett példákkal igazolta, hogy a né­met ifjúság minden időben az első sorokban küzdött a haladás és a ne­mes eszmék érdekében. A mai ifjúság is megértette, hogy Németországnak nem azon az úícn kell járnia, amelyik ebben az évszázadban már kétszer is katasztrófába sodorta. Viiágifjúsági hét a Szovjetunióban A szovjet ifjúság antifasiszta bizott­sága táviratot küldött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek és .sokmili lió fiatal nevében üdvözli a békéért és a jobb jövőért küzdő szervezetet. Március 21-én a Művészeti Dolgozók Központi Házában a világifjúsági hét tiszteletére ünnepséget rendeztek. Az ünnepélyen megjelentek a Moszkvá­ban tanuló népi demokratikus orszá­gok diákjai is. A kultúrműsorban fel­léptek a nemzetközi ifjúsági találkozó nyertesei. Leningrádban hasonló estet rendeztek, amelyen mintegy ezer fia­tal vett részt. A falusi ifjúság nemzetközi találkozóján részt vett fiatalok tevékenysége A DIVSz titkársága jelentéseket kap a világ minden részéből a falusi ifjúság múlt év decemberében Bécs­ben megrendezett nemzetközi talál­kozóján részt vett fiatalok tevékeny­ségéről. Franciaországban a köztársasági if­júsági szövetség „Falusi Ifjúság" címmel folyóiratot ad ki, amelynek első száma közölte a nemzetközi ta­lálkozó anyagát. A fiatal olasz föld­művesek a falusi ifjúság találkozóját szervezik Olaszországban. Indiában, Bihar államban nemrégen a Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség konferen­ciát hívott össze, amelyen elhatároz­ták, hogy Komharan faluban iskolát építenek. A mozgalom a földművesek körében támogatásra talált. Indiában szintén készülnek a falusi ifjúság ta­lálkozójának megrendezésére. Auszt­riából, Burgenlandból jelentés érke­zett, hogy két osztrák fiatal falujuk­ban egy hét alatt 244 aláírást gyűj­tött a Béke-Világtanács felhívására. A falu egész lakossága 751 ember. Izrael városaiban és falvaiban össze­jöveteleket rendeztek, ahol a fiatalok megtárgyalták az V. Világifjúsági Ta­lálkozó előkészületeit. Hasonló jelen­tések érkeznek Kanadából, Szíriából, Romániából és Hollandiából. A DIVSz megkezdi az „Ifjú Földműves" című újság kiadását, amely közölni fogja a különféle ifjúsági szervezetek tapasz­talatait. Az első szám hamarosan meg­jelenik. A moszkvai konferencián részt vett baráti országok tanácskozásai Az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítására vonat­kozó moszkvai konferenciája határoza­ta értelmében az utóbbi időben a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársa­ság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztár­saság és az Albán Népköztársaság Hollandia Kommunista Pártjának programjavaslata A „De Waarheid" című lap március 18-i számában közölte Hollandia Kom­munista Pártja programjavaslatát. A programjavaslatot megvitatják a párt kongresszusán, amit Amszterdamban tartanak meg. A program a többi között ezeket tartalmazza: Ebben a történelmi pilla­natban, amikor keleti határainknál a német militarizmus arra törekszik, hogy talpraálljon, Hollandia Kommu­nista Pártja felhívja az egész ország népét, hogy egyesüljön az ország vé­delmére és megmentésére. Hollandia Kommunista Pártja kije­lenti, hogy bármilyen kormányt tá­mogatni fog, amelynek politikája az atom- és hidrogénfegyver feltétlen betiltását és a fegyverek megsemmi­sítését tűzi programjára, amelynek po­litikája nem engedi meg a német mi­litaristák felfegyverzését és a párizs 1' egyezmények ratifikálását és az euró­pai kollektív védelmi rendszer kiépí­tésére fog törekedni. kormányai között konzultációk foly­tak a moszkvai konferencián részt vett 8 ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződések megkötésére vo­natkozólag. i E konzultációkon az országok kor­mányai között teljes az egyetértés a szerződés elveire vonatkozólag, vala­mint arra nézve is, hogy a tagálla­mok között szükséges a közös kato­nai vezetés megszervezése. Az erre> vonatkozó szerződést a párizsi egyez­mények ratifikálásának esetén kötnék meg, hogy biztosítsák ezen államok biztonságát az európai béke megőrzé­se érdekében. A nyolc állam kormányainak kon­zultációin részt vett a Kínai Népköz­társaság kormánya is, amely teljesen egyetértett a tervbevett intézkedések­kel. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének határozata A Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nöksége N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének javaslatára elhatározta, hogy G. F. Alekszandrov elvtársat felmenti a Szovjetunió kulturális minisztere tisztségéből, mert nem biztosította a kulturális minisztérium vezetését. Az elnökség N. A. Mihajlov elvtársat nevezte ki a Szovjetunió kulturális­miniszterévé és felmentette őt a Szovjetunió nagykövetségi hivatalától a Lengyel Népköztársaságban. Churchill durva nyomása a francia kormányra A francia lapok március 21-i esti kiadásai közölték azon levelek szöve­gét, amelyeket ez év januárjában vál­tottak egymással Mendés-France volt francia miniszterelnök és Churchill brit miniszterelnök. Mendés-France január 5-én arról informálta Church i't, hogy a nem­zetgyűlésben befejezték a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló vi­tát és hangsúlyozta, hogy „ez a vita nagyon nehéz volt." A levélhez csatolt mellékletben Mendés-France azt aján­lotta, hogy május havában rendezzék meg a négyhatalmi tárgyalást abban az esetben, ha a párizsi egyezmények francia ratifikálását addigra befejezik. Mendés-France Churchill tudomásá­ra hozta, hogy a Szovjetunióval való tárgyalásra vonatkozó javaslata azon törekvéséből ered, hogy a francia nyil­vánosságot megnyugtassa, amely a nemzetközi ellentétek békés elintézé­sét követeli. Hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlési vita során említést tett arról, hogy ez a tanácskozás lehet­séges és ezáltal „hozzájárult ahhoz, hogy a képviselők bizonyos száma a párizsi egyezmények mellett szava­zott." Mendés-France azonban elhall­gatta, hogy ennek a tanácskozásnak a német kérdést is meg kell oldania. [ Mendés-France javaslatára Churchill ! élesen válaszolt. Churchill levele is­; tnételten leleplezi íróját, mint a j Szovjetunióval való tárgyalás ellenző­jét. „Nem tudom elképzelni — írja Churchill, — hogy a jelenlegi helyzetben a szovjettel való bármiféle tárgyalás a négyhatalmi konferenciáról eredmé­nyes volna közös ügyünk számára." Churchill csak úgy ontotta magából a franciaellenes kirohanásokat, ame­lyeknek nincsen párja a diplomáciá­ban. „Nemzetközi izolációval" fenye­getödzik. Churchill levelének befeje­ző részében demagógikusan azt állítot­ta, hogy „forrón szereti" Franciaor­szágot, de azzal fenyegetődzik, hogy amennyiben Franciaország nem ért egyet a német militarizmus felújítá­sával „izolálja magát és elveszti be­folyását a szabad világban", és hogy „a sors rettenetes csapása éri." Ami Churchill érvelését illeti a „nemzetközi izolációról", a legélesebb látású francia képviselők felismerik, hogy Franciaországot a párizsi egyez­mények visszautasítása esetén nem fenyegeti „izoláció". Ellenkezőleg. A ratifikálás esetén, amely Nyugat-Né­metország militarizmusának feltámasz­tását vonja maga után, Franciaország másodrangú hatalommá süllyed. Üj tervek az arab államok bevonására a közép-keleti tömbbe Az iraki kormány március 14-töI 19-ig tanácskozásokat folytatott Bag­dadban Szíria küldöttségével. A ta­nácskozáson részt vett Chaled Azem szíriai külügyminiszter és mindkét ál­lam hadseregének vezérkari főnöke. A külföldi sajtó hangsúlyozza, hogy Muri Szaid iraki miniszterelnök a tárgyalások f.'lyamán rá akarta ven­ni Szíriát, hogy ne legyen ellene a török-iraki szerződésnek, és egyezzen bele a Szíria-Egyiptom és Szaud Ará­bia közötti katonai és gazdasági együttműködés szervezésének reví­ziójába, amelyet az Ankara—Bagdad­tengely ellensúlyozására kötöttek Az iraki kormány különösképp igyekszik ebből az egyezménybő' kiküszöbölni azt a határozatot, hogy a török-iraki egyezményben való részvétel össze­férhetetlen a szervezésben lévő arab szervezet tagságával. A „Francé Presse" kairói tudósító­jának jelentése szerint Salah Salem Egyiptom nemzeti együttműködési és a szudáni ügyek minisztere a sajtó­konferencián tett nyilatkozatában említést tett a Szíria—Irak közötti tárgyalásokról és a török-iraki egyez­ményről; Salem a többi között hangsúlyozta, hogy „Egyiptom kész elismerni a tö­rök-iraki jgyezményt azzal a -felté­tellel, hogy Törökország és frak el­ismeri az Egyiptom—Szíriai és Szaud Arábia közötti előkészületben lévő szövetséget." Salem azonban nem tett említést az egyiptomi kormány előb­bi nyilatkozatairól, amelyek a török­iraki egyezményt úgy jellemzik, mint „az arab országok hátbatámadfisát", „az arab egység felbomlasztását cél­zó kísérletet" A DAWN" című lap londoni tudósí­tója a brit külügyminisztérium vezető­jének nyilatkozatára hivatkozva kö­zölte, hogy Edennek az az elhatározá­sa, hogy elhalasztja törökországi lá­togatását, nem lesz hatással Nagy­Britanniának az irak-török katonai paktumhoz való csatlakozására. Lon­doni hivatalos körökben kijelentették, hogy a közeljövőben a török-angol­iraki katonai paktumhoz csatlakozik Pakisztán és az USA is. „ÜJ SZÖ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős Dénes Ferenc főszerkesztő Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 8—10, telefon: 347-16. 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého ö. telefon 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60 Terieszti a Posta Hírlap szolgálata Megrendelhető minden postahivatal­D-52741 nál és kézbesítőnél Nyomás: Pravda Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadŕvállalata. Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents