Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-23 / 70. szám, szerda

1955. március 23. ffl

I

S

žf

l s > Július Ďuriš pénzügyminiszter beszámolója az 1955. évi állami költségvetésről a nemzetgyűlésben A nemzetgyűlés kedden, március 22-én folytatta az 1955. évi állami költségvetés és az 1953. évi állami zárszámadás megvitatását. A nemzetgyűlés ülésén részt vettek Karol Dacílek, Rudolf Barák, dr. Alexei Čepička, dr. Jaromír Dolanský, Zdenek Fierlinger, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Viliam Široký, Antonín Zápotocký, a CSKP KB politikai irodájának tagjai, Otakar Šimúnek mérnök, a politikai iroda jelöltje, valamint dr. Emánuel Šlechta mérnök, dr. Josef Plojhár, dr. Josef Kyselý és Vincent Pokojný, a Nemzeti Frcmt pártjainak képviselői. Az ülést Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. František Timeš képviselő, a költségvetési bizottság elnöke előadói jelentésében I. A Csehszlovák Köztársas beszámolt az idei állami költségvetés és az 1953. évi állami zárszámadás egyes fejezeteinek megvitatásáról a nemzetgyűlés bizottságaiban. Az állami költségvetést és az 1953. évi állami zárszámadást Július Ďuriš pénzügyminiszter ismertette. Kevéssel dél előtt megkezdték a javaslatok megvitatását. A vita során a következő képviselők szólaltak fel: Vilém Krejči, Josef Holička, Jiri Hlavatý, Jozef Zaveta, František Mráz, dr. Karel Kacl, Jiri Baier, Antonín Bekr, Ladislav Wait, Anna Karlovská, Miloslav Braborec, Josef Škoda, Karel Zedník és Antonín Klecka akadémikus. Az utóbbi felszólalásával véget ért a nemzetgyűlés keddi ülése. A napirenden szereplő törvényjavaslatok megvitatását szerdán, f. hó 23-án folytatják. népgazdaságának fejlődése Köztársaságunk szabad népe tíz esztendeje építi népgazdaságunkat. Ez az évforduló megköveteli, hogy a városok és falvak dolgozó népe e köztársaság egyetlen gazdájaként számot vessen munkájának eredményeivel és kitűzze a feladatokat a termelés további növelésére, a köztársaság gazdasági hatalmának és védelmi erejének gyarapítására, a dolgozók életszínvonalának emelésére. Ezért a nemzetgyűlés vitája, amelyének napirendjén népgazdasági tervünk és állami költségvetésünk szerepel, egész dolgozó népünket illeti. A beterjesztett állami költségvetés biztosítja az ipar, elsősorban a nehézipar további építéséhez, a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztéséhez, a közszükségleti cikkek gyártásának további kibővítéséhez, a dolgozók anyagiés kulturális színvonalának szüntelen emeléséhez, a köztársaság védelmi erejének további megszilárdításához szükséges pénzügyi eszközöket. Az 1955. évi feladatok megállapításánál azokra a nagy sikerekre támaszkodunk, amelyeket a köztársaság építésének tíz esztendeje alatt ért el dolgozó népünk szorgos munkájával, a Szovjetunió áldozatkész segítségére támaszkodva, a többi népi demokratikus országgal testvéri együttműködésben. Népünk, melyet a Szovjetunió világtörténelmi győzelme szabadított fel, lerázta magáról az imperializmus igáját, biztosan kezébe vette államában a hatalmat és a gazdasági élet irányítását, szabad alkotó munkájával új értékekkel gazdagította köztársaságunkat és megteremtette a nemzeti jövedelem és a dolgozók életszínvonala szüntelen emelkedését, a nemzeti kultúra felvirágzásának alapját. Az elmúlt évtizedben gyors iramban fejlődött ipari termelésünk. Elsősorban arra összpontosítottuk igyekezetünket, hogy tovább gyarapítsuk nehéziparunkat, amely népünk nagy kincse és egész népgazdaságunk felvirágzásának, a dolgozók életszínvonala emelkedésének és a köztársaság védelmi ereje gyarapodásának tartós alapja. Valamennyi dolgozónk hasznát látja annak, hogy az ipari termelés 193/-hez képest 128 százalékkal emelkedett, a nehézipar termelése pedig 142 százalékkal. 1937-hez képest a villanyáram terV Tavaly jelentős sikereket értünk el abban a törekvésünkben, amelynek célja népünk életszínvonalának további emelése az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozat és a CsKP X. kong- I resszusán elfogadott irányelvek szellemében. A tavaly végrehajtott harmadik árleszállítás évente hatmilliárd korona megtakarítást eredményezett dolgozóinknak. * Leszállítottuk a nőtlen és gyermektelen dolgozók béradóját, ami további több mint egymilliárd korona megtakarítást jelent dolgozóinknak. Számos fontos intézkedést hajtottunk végre a szövetkezeti tagok, valamint az egyénileg gazdálkodó kisés középparasztok érdekében. Emelmelése 231 százalékkal, a kőszéné 30 százalékkal, a barnaszéné 106 százaléka kal, a kokszé 92 százalékkal, a nyersvas termelése pedig 67 százalékkal nőtt. Népi demokratikus rendszerünknek és nemzeteink testvéri szövetségének nagy eredménye Szlovákia építése. Szlovákiában az ipari termelés 1937hez képest 368 százalékkal, a nehézipar termelése 600 százalékkal emelkedett. Köztársaságunk gazdasági egysége erősödött azáltal, hogy Szlovákia részesedése az ország egész ipari termelésében az 1937. évi 10 százalékról már 16,3 százalékra nőtt. Szlovákiában tervszerűen tovább folyik az országépítés munkája. Az idén Szlovákia 26,5 százalékban részesedik az országos beruházásokból. A szocialista ipar e fellendülése lehetővé teszi a nemzeti jövedelem szüntelen gyarapodását és a további beruházási építkezéseket. Nemzeti jövedelmünk 1948-hoz képest 65 százalékkal nőtt, a beruházások értékét pedig az 1948. évi 6885 millió koronáról 1954-ben 20 000 millió koronára emeltük. A szocialista ipar fejlődése a szocialista mezőgazdaság építésének és a mezőgazdasági termelés gyarapításának anyagi és műszaki alapja is. Az idei állami költségvetés is arról tanúskodik, hogy iparunk nagy segítséget nyújt mezőgazdaságunknak. A népgazdaság szüntelen fejlődése és az ötéves terv sikeres teljesítése alapján megszüntethettük a jegyrendszert, végrehajthattuk a pénzreformot, az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozat és Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának határozatai szellemében emelhettük népünk életszínvonalát, három ízben Is leszállíthattuk az árakat, növelhettük a dolgozók jövedelmének reális értékét és koronánk vásárlóerejét. Népgazdaságunk szüntelen gyarapodásának bizonyítéka az is, hogy egyre bővül állami költségvetésünk és egyre nagyobb összeget fordítunk évről évre a termelés növelésére és dolgozó népünk szükségleteinek' kielégítésére Az 1955. évi állami költségvetés kiadásai azonos alapra átszámítva az 1946 évhez képest 130 százalékkal emelkednek és 86 039 millió koronát érnek el. Állami költségvetésünk 1949 óta évről évre aktív volt és felesleggel zátük a begyűjtési és felvásárlási árakat és leszállítottuk a beadási normákat, a műtrágya és a vetőmag árait, további leírásokat engedélyeztünk a I felvett hitelekből és a gépállomások követeléseiből, intézkedéseket tettünk a határvidék megsegítésre stb. Mindezek az intézkedések a harmadik árleszállítással együtt évi három milliárd koronával növelték a mezőgazdasági dolgozók reáljövedelmét. Azoknak az intézkedéseknek a révén, amelyeket pártunk és kormányunk a pénzreform óta végrehajtott, a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiségiek 1954-ben kereken 12 400 millió koronát nyertek. így tehát a munkások geálbére az árleszállítások és az átlagbérek emerult. 1953. évi állami zárszámadásunk, amelyet jelenleg vitat meg a nemzetgyűlés, 6620 millió korona felesleget mutat ki. Az 1954. évi állami költségvétés is a rendelkezésünkre álló előzetes adatok szerint — szintén felesleggel zárul. Az állami költségvetés alapvető 'és országos méretű pénzügyi tervünk és szoros kapcsolatban áll állami népgazdasági tervünkkel. Mint minden vállalatban a pénzügyi terv teljesítése valamennyi dolgozó munkájának eredményétől függ, úgy az állami költségvetés teljesítése is az egész dolgozó nép alkotó aktivitásának eredménye, amelynek munkájából jön létre minden érték. Államunk a költségvetés révén tervszerűen mozgósítja a népgazdaság pénzügyi eszközeit és tervszerűen elosztja őket, hogy biztosítsa a termelés további fejlődését és az egész társadalom növekvő szükségleteinek kielégítését. A költségvetés anyagi alapja, a termelés, a termelés szüntelen gyarapítása és gazdaságosabbá tétele. Népünk életszínvonalának további emelése, a köztársaság gazdasági hatalmának és védelmi erejének fokozása megköveteli, hogy még gyorsabb ütemben fejlesszük tovább népgazdaságunkat, mégszüntessük a még fennálló hiányosságokat és aránytalanságokat különösen a mezőgazdaságban, a tüzelőanyag-, energetikai és ércalap fejlődésében és biztosítsuk a munkatermelékenység valamint a gazdaságosság gyorsabb növekedését. Népünk életszínvonalának szüntelen emelése igen nagy anyagi és pénzügyi eszközöket igényel. Erről tanúskodik az a tény, hogy az 1954. évi árleszállítások következtében a forgalmi adó idei hozama 6 milliárd koronával csökkent volna, ha ezt a csökkenést nem egyenlítenénk ki a termelés növelésével, a munkatermelékenység fokozásával és a nagyobb gazdaságossággal. Az állami népgazdasági' terv és az állami költségvetés megvitatásával kapcsolatban mindnyájunknak, minden munkahelyen és minden családban szem előtt kell tartanunk, hogy pártunknak és kormányunknak a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelésére irányuló programja nem valósul meg magától, hanem fáradságos munka eredményképpen. lése következtében 1954-ben 20 százalékkal nőtt. Mindezeknek az intézkedéseknek az alapján lényegesen emelkedett a munkások. parasztok és a dolgozó értelmiség reáljövedelme. A lakosság személyes fogyasztása 1953-hoz képest lT'54-ben 16 százalékkal növekedeti Az iskolaügyi. kulturális, egészségügyi és szociális kiadások összege 1953-hoz képest 11,4 százalékkal emelkedett. ' Népünk életszínvonalának emeléséről tanúskodik az a tény is. hogy a lakosság takarékbetétjei sokkal nagyobbak, mint a pénzreform idején voltak. 1954-ben a betétek összege több mint ezermillió koronával, 1955 januárjában és februárjában további 434 millió koronával emelkedett. A betétek e szüntelen emelkedése azt tanúsítja, hogy a városi és falusi dolgozók bíznak a népünk életszínvonalának szüntelen emelésére irányuló párt- és kormányhatározatok következetes és eredményes végrehajtásában. A betétek hozzájárulnak országépítésünk biztosításához, a gazdaságosság rendszerének megszilárdításához és fokozzák koronánk értékét. A dolgozók életszínvonalának e jelentős emelése szükségszerűen összefügg a termelés fejlesztésével, a munkatermelékenység növelésével és az önköltségek csökkentésével. Az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozat és a CSKP X. kongreszszusán kitűzött irányelvek szellemében a dolgozók életszínvonalának emelésére tett messzemenő intézkedéseket azonban tavaly egyes szakaszokon nem biztosították kielégítően a termelés gyarapításával, a munkatermelékenység növelésével és a gazdaságosság fokozásával. Az általunk elért sikerek azonban azt bizonyítják, hogy népgazdaságunkban megvan a további gyorsiramú fejlődés minden feltétele. Erről tanúskodnak azok a jó eredmények, amelyeket a szénbányászat és a villanyáramtermelés fejlesztésében tavaly elértünk. Ezért még nagyobb igyekezetet kell kifejtenünk abban, hogy az idén szabatosan teljesítsük a szénfejtés tervét, amelyet az év első három hónapjában nem teljesítünk kielégítően. Tudjuk, mily fontos egész népgazdaságunk és minden dolgozónk számára, hogy 1953-hoz képest a szénfejtés 8,6 százalékkal emelkedett, bár a vállalt terven felüli feladatokat nem teljesítették hiánytalanul, és hogy a villanyáramtermelés közel 10 százalékkal nőtt, úgyhogy nem kellett kikapcsolni az áramot. A városi és falusi dolgozók javát szolgálja, hogy a mezőgazdasági gépek termelése 1954-ben 150 százalékAz 1955. évi állami költségvetés hivatott a szükséges pénzügyi eszközöket biztosítani a népgazdasági terv kitűzte feladatok teljesítésére, hogy tovább fejleszthessük népgazdaságunkat, tovább emelhessük népünk életszínvonalát és tovább szilárdíthassuk köztársaságunk védemni képességét. E fontos feladatok egyidejűleg csak akkor teljesíthetők, ha meggyorsítjuk a termelés, a munkatermelékenység növelését és az önköltségek csökkentését. Široký elvtárs, miniszterelnök ezért hangsúlyozta az 1954. december 13-i kormánynyilatkozatban, hogy „azokat a feladatokat, amelyeket a munkatermelékenység és az önköltségek kérdésében az 1955. évi állami terv tűz elénk, minimális feladatokrak kell tekintenünk." Az 1955. évi állami költségvetés bevételei 86 209 millió koronát tesznek ki. Az 1955. évi állami költségvetés kiadásai 86 039 millió koronát tesznek ki. Az előirányzott költségvetési felesleg tehát 170 millió korona. A költségvetési bevételek és kiadások összege 1954-hez képest, mai árakra átszámítva, kereken 8 százalékkal emelkedett, bár számszerűen az adatok kisebbek, mint 1954-bén. Az előirányzott költségvetési kiadások megoszlása a következő: 1. A népgazdaság fejlesztésére 51% 2. Kulturális, egészségügyi és szociális célokra 32,9% 3. Az állam védelmére 12,1% 4 Közigazgatási célokra 4% A beterjesztett 1955. évi állami költségvetés továbbra is népgazdaságunk szüntelen fejlesztésének vonalát követi. A CSKP X. kongresszusa határozatainak szellemében biztosítja mind a termelőeszközök termelésének, mind a közszükségleti, cikkek termelésének tervszerű és arányos kai emelkedett és hogy megnőtt és javult a közszükségleti cikkek termelése is. Ezért fokozottabb erővel kell összpontosítanunk törekvéseinket azoknak a fogyatékosságoknak a megszüntetésére, amelyek a termelés gyorsabb fejlesztésének a munkatermelékenység növelésének és a gazdaságosság elmélyítésének útjában állanak. Az 1954. évben azoknak az intézkedéseknek végrehajtásánál, amelyeket pártunk és kormányunk foganatosított népünk életszínvonalának emelésére, felhasználtuk az elmúlt években teremtett anyagi és pénzügyi tartalékokat is, 1955-ben nem élhetünk már a múlt évekből származó tartalékokkal, hanem fokoznunk kell a termelés fejlesztésének és a gazdaságosság elmélyítésének ütemét, új anyagi és pénzügyi tartalékokat kell teremtenünk azoknak a feladatoknak a megvalósítására, amelyeket a második ötéves tervben tűzünk majd magunk elé gazdaságunk további fejlesztése, népünk életszínvonalának további emelése érdekében. $ Az iparban és mezőgazdaságban még távolról sem használtuk ki népgazdaságunk teljesítőképességét. Népgazdaságunkban ma is vannak és törvényszerűen szüntelenül kialakulnak egyre újabb tartalékok. Ezért az a körülmény, hogy az elmúlt évben a fejlődés irama egyes szakaszokon nem volt kielégítő, ellentétben áll a népgazdaságunkban rejlő nagy lehetőségekkel, népünk egyre növekvő szükségleteivel és azzal a feladatunkkal, hogy tovább építsük és erősítsük köztársaságunkat. Minden minisztériumban, vállalatban, egységes földművesszövetkezetben és egyéni parasztgazdaságokban most az a legfontosabb feladat, hogy a dolgozók alkotó közreműködésével feltárjuk ezeket a kimeríthetetlen lehetőségeket és megvitassuk velük, hogyan növelhetjük tovább a termelést és a munkatermelékenységet, hogyan szilárdíthatjuk a gazdaságosság rendszerét. fejlődését. A népgazdaság fejlesztésére az állami költségvetés 43 864 millió koronát szánt, vagyis arányosan átszámítva 5,9 százalékkal többet, mint a múlt évi teljesítés összege. A párt és a kormány továbbra is kü- , lünleges gondot fordít a nehézipar fejlesztésére, amely a szocializmus építésének, az életszínvonal emelésének, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar és mezőgazdaság fejlesztésének, az állam gazdasági hatalma és védereje további gyarapodásának anyagi alapja. Ipar 1955-ben az állami költségvetés az ipar további fejlesztésére a vállalatok saját anyagi forrásain kívül 14112 millió koronát fordít, az 1954. évi 13 555 millió koronával szemben. Az ipar műszaki fejlesztését és a földtani kutatásokat az állami költségvetés 1603 millió koronával fedezi, az 1954. évi 1168 millió koronával szemben. Az ipar fejlesztésére szánt összegekből a legnagyobb rész a szén- és ércbányászat, a villamosenergia termelés fejlesztését, valamint a kohászat, a gép- és vegyiipar további fejlesztését és tökéletesítését szolgálja. E: célokra a költségvetés a vállalatok saját anyagi forrásain kívül összesen 10197 millió koronát irányoz elő, az 1954. évi 9985 millió koronával és az 1952. évi 9226 millió koronával szemben. A szénfejtés fejlesztésére, gépesítésére, bányák építésére, új szénkészletek feltárására 3978 millió koronát fordítunk, vagyis 70 százalékkal többet mint 1952-ben. Népgazdaságunk arányos fejlődése megköveteli, hogy a szénbányászat fejlesztése mellett biztosítsuk további villanymüvek építését is és ezzel megszüntessük a népgazdaság szükségletei és az elégtelen villanyenerII. 1954. évi gazdálkodásunk eredményei III. Az 1955. évi állami költségvetés — a népgazdaság és az életszínvonal további fejlesztésének eszköze