Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-23 / 70. szám, szerda

4 m s 2

0 1955. március 25. Csehszlovákia népgazdasága fejlesztésének 1955. évi állami terve ez a szövetkezeti tagok, gépállomási dolgozók és egyénileg gazdálkodó parasztok közös feladata, akiket az állam teljes mértékben támogat a termelés növelésére irányuló igyekezetükben. A mezőgazdasági termelés biztosításában, az agrotechnikai határidők betartásában és a haladó munkamódszerek alkalmazásában fontos gazdasági, szervező és politikai szerepet játszanak gép- és traktorállomásaink, amelyeknek jelenleg az a legsürgősebb feladatuk, hogy sikerrel befejezzék a tavaszi munkák előkészületeit. A mezőgazdasági szerveknek sokkal nagyobb figyelmet keli fordítaniok arra is, hogy biztosítsák és idejében elosszák a vetőmagot és állandóan javítsák annak minőségét. A nehézipar és a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatoknak megfelelően állapítja meg az 1955. évi terv a beruházások elosztását is. Bár az 1954. évi beruházások összege 1953-hoz képest terjedelmében nem emelkedett, a rájuk szánt összegeket elsősorban hazai nyersanyagalapunk kibővítésére, a mezőgazdaság fejlesztésére és a lakásépítésekre összpontosítottuk. A helyes beruházási politika rendkívül fontos elsősorban azért, hogy biztosítsuk népgazdaságunk fejlődésének távlatait. A dolog lényege nemcsak abban áll, hogy mekkora összeget juttatunk az egyes ágazatoknak, hanem abban is, hogyan használjuk ki a beruházásra szánt összegeket. A beruházásokat úgy kell kihasználnunk, hogy biztosítsuk a termelési kapacitás maximális növekedését, a haladó technika teljes érvényesítését és ezzel a termelés gazdaságosságát. Megfontolandó tény, hogy a beruházások összegében jelentős helyet foglalnak el az építkezési és szerelési munkák, ami csökkenti a beruházások hatásosságát. Ez arról tanúskodik, hogy az új üzemek terveinek kidolgozáséban komoly fogyatékosságok vannak, a tervek drága építkezésekkel számolnak ahelyett, hogy a tulajdonképpeni célt követnék: minimális anyagi befektetéssel maximális és műszakilag minél tökéletesebb teljesítményeket elérni. Népgazdaságunk egyes ágazatai necsak igényeljék a beruházásokat, hanem gondoskodjanak arról is, hogy a beruházásokat tökéletesen ki is használják. Ha nem teljesítjük a beruházási építkezések tervét, úgy az fölöslegesen megköti anyagi eszközeinket, fékezi a népgazdaság fejlődését és az életszínvonal emelkedését. Hisz a ma épülőfélben levő üzemek javarésze a második ötéves tervben olyan alapvető fontosságú gyártmányokat fog termelni, amelyektől egész népgazdaságunk felvirágzása függ. Ezért az épülőfélben levő üzemek befejezése és az épülőfélben levő létesítmények számának csökkentése általában, továbbá más építkezések gondos és lekiismeretes előkészítése a beruházási építkezések terén 1955-ben legfontosabb feladatunk lesz. A beruházási építkezések végrehajtásában fontos szerep jut építőiparunknak. Az építkezési költségek csökkentése, az építkezési munkák célszerűségének és gazdaságosságának biztosítása a tervek kidolgozásától kezdve, elsősorban tipizálás révén, továbbá az építkezési munkák céltudatos és eredményes irányításának biztosítása, ez az az út, amelyen biztosíthatjuk az ipari, mezőgazdasági létesítmények, kulturális és egészségügyi intézmények, valamint lakóházak minél eredményesebb és gazdaságosabb építését. A termelés gyarapodása, a nemzeti jövedelem 1955-ré tervbevett növekedése és elosztása lehetővé teszi, hogy tovább emeljük dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalát. Az élelmiszeriparban növeljük az eddigi árufajták termelését, megjavítjuk minőségüket és bővítjük a választékát, így pl. a tejtermékek termelését több mint 10 százalékkal, a halkészítmények termelését 25 százalékkal, a vaj termelését 18 százalékkal növeljük. A könnyűipar szakaszán a gyapjúszövetek gyártágát 9 százalékkal növeljük, emellett nagyobb mértékben gyártunk majd könnyű- és közepes fésült gyapjúszöveteket. Azáltal is megiavítjuk a textiláruk minőségét, hogy fésült fonalból készült szövetekben növeljük a gyapjúfonál arányát. A közszükségleti cikkek termelése terén gépiparunknak az eddiginél sokkal jobban, tettrekészebben és kezdeményezőképesebben kell teljesítenie feladatait, ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket nagyobb szerkezeti felkészültsége biztosít, jobban ki kell használni termelési kapacitását, valamint a rendelkezésre bocsátott nyersanyagokat és az eddiginél sokkal több közszükségleti cikket kell gyártani. Az 1955. évi terv szerint pl. 50 százalékkal több mosógépet, 135 százalékkal több hűtőszekrényt kell gyártani. Lényegesen növelni kell a személygépkocsik és motorkerékpárok gyártását. Valamennyi minisztériumnak gondoskodnia kell arról, hogy biztosítsa a közszükségleti cikkek gyártását és a gyártmányok kiváló minőségét. Ez a feladat egyaránt vonatkozik valamennyi, a közszükségleti cikkek gyártásában érdekelt minisztériumra. Dolgozó népünk egyre határozottabban követeli igényeinek kielégítését, bővebb választékot, jobb minőségű árut kíván. A közszükségleti cikkeket gyártó dolgozóknak ezért nagy gondot kell fordítaniok a gyártmányok minőségére és választékára, az áruk csinosságára és le kell számolniuk az egy kaptafára készült gyártási eljárás kényelmes megoldásával. A lakosság igényeinek kielégítésével kapcsolatban külön hangsúlyozni kell a községi és szövetkezeti vállalatok munkájának jelentőségét. Ezeknek a vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy az eddiginél hathatósabban biztosítsák a javítómunkák elvégzését és jó minőségét, valamint a helyi nyersanyagforrásokból előállított közszükségleti cikkek gyártását. Állami és szövetkezeti kereskedelmünk munkájával támogassa a termelést fontos feladatainak megoldásában és nyújtson segítséget a fogyasztónak abban, hogy szükségleteit jó árucikkekkel célszerűen kielégíthesse. A szövetkezeti kereskedelemnek további feladata, hogy biztosítsa a falu jobb áruellátását és a város és falu közti piaci kapcsolatok kibővítésével hozzájáruljon a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításához. 1955-ben az életszínvonal emelésében fontos szerepet játszik a lakásépítés. Az állami terv értelmében 1955-ben egyharmadával több lakásnak kell elkészülnie, mint 1954-ben. Gazdaságunk további ágazataiban is meg kell javítanunk a fennálló helyzetet, mivel a terv számol a kultúra, az iskolaügy és az egészségügy további fejlesztésével is. Az állami tervben azonban nem sorolhatunk fel és részletezhetünk minden egyes intézkedést külön-külön és ezért # kérdéseidre kinek-kinek a maga munkája szakaszán fokozott figyelmet kell fordítania. Az életszínvonal emelésével kapcsolatban azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy e feladat teljesítésében második alapvető feltétel a gazdaságosság rendszerének megszilárdítása, amely a vásárlóerő reális növelésének biztos útja. A nagyobb gazdaságosság alapja a munkatermelékenység növelése, a szó legszélesebb ertelmében. A munkanap teljes kihasználása, a munkafolyamat célszerű megszervezése, a meglevő termelési kapacitások maximális kihasználása, a selejt csökkentése — mindez hozzájárul a gazdaságosság növeléséhez. Következetesen be kell tartanunk a fogyasztási és minőségi normákat. A kormány megköveteli a kohászatban, a vegyiiparban, az építőiparban és a többi iparágban az anyagfogyasztási normák következetes betartását. A szigorú gazdaságosság rendszerének bevezetésében fontos szerepet játszik az üzemi dolgozók széleskörű kezdeményezése, akik legjobban ismerik a megtakarítás lehetőségeit és feltárhatják a tervfeladatok .túlteljesítéséhez szükséges tartalékokat. A közlekedésügyben is biztosítanunk kell a nagyobb gazdaságosságot, azzal, hogy csökkentjük a vagonok forgalmának időtartamát, növeljük a szerelvények tonnasúlyát, ami egyben fokozza a vasúti közlekedés teljesítőképességét is. Népgazdaságunk valamennyi szakaszán meg kell követelni a vezető gazdasági dolgozóktól, a vállalati igazgatóktól kezdve a miniszterig, hogy szüntelenül gondoskodjanak a legfontosabb mutatószámok betartásáról, amelyek együttvéve képet adnak b gazdaságosság színvonaláról. Az önköltségcsökkentés mutatószámairól van szó. Azóta, hogy a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, országunk termelő erőit a Szovjetunió felbecsülhetetlen műszaki és anyag: támogatásanak alapján a béketábor többi országával együttműködve, fejlesztettük. Ennek az együttműködésnek az alapja az a közös törekvésünk, amelynek célja a szocialista társadalom felépítése. Ezért 1955. évi tervünkben annak szükségéből indulunk ki, hogy tovább mélyítsük, szilárdítsuk és bővítsük ezt az együttműködést. Fejlett népgazdaságunk lehetővé teszi, hogy a függetlenség, egyenjogúság és kölcsönös előnyök biztosítása alapján kiterjesszük kereskedelmi kapcsolatainkat más országokkal is, mivel ezek a kapcsolatok erősítik a nemzetek békés együttműködését. Ezért az 1955 évi terv is azzal számol, hogy növeljük külkereskedelmünk feladatait kivitelben és behozatalban egyaránt. Külkereskedelmünknek a fogyasztók igényeit és szükségleteit azáltal ke

1.! biztosítania, hogy idejében leköti a szállításokat, nagyobb gondot fordít a külföldi rendelők tájékoztatására. Másrészt hangsúlyoznunk kell, hogy külkereskedelmünk csak akkor teljesítheti feladatait, csak akkor biztosíthatja népgazdaságunk ' s-zámára a szükséges nyersanyagokat és lakosságunk ellátását, ha a kivitelre szállító minisztériumok felelősen és cselekvőképesen biztosítják az exportárukat, gondoskodnak azok jó minőségéről, megfelelő választékáról és a szállítási határidők betartásáról. III. Hogyan biztosítsuk az 1955. évi tervfeíadatokat Azok a sikerek, amelyeket országunkban a szocializmus építésében elkönyvelhetünk, nem születtek meg maguktól. E sikereket népünk áldozatos és szorgos munkájával értük e'. Amennyiben ezt a nagyszerű erőforrást nem mindig használjuk ki teljesen a nép javára, tigv ennek — amint azt már 1952-ben megállapította Klement Gottwald — az az oka, hogy különböző íokú szerveink nem teljesítik kielégítően irányító feladatukat. Kétségtelen, hogy a gazdasági szervező munka megjavítása a minisztériumoktól egészen az üzemekig' a legfőbb feltélele annak, hogy megoldjuk azokat a nagy feladatokat, amelyek az idén és a következő években előttünk állnak. Az irányító gazdaság: apparátus gazdasági szervező munkájának megjavítása attól függ, hogyan emeljük dolgozóinknak szakképzettségét és eszmei színvonalát. A gazdasági szervezőmunka megjavítása csak akkor lehetséges, ha megszabadulunk a bürokratikus irodai módszerektől, amelyek fékezik dolgozó népünk kezdeményezését. A vezető gazdasági dolgozóknak minden képessegükkel és erejükkel arra kell törekedniök, hogy biztosítsák az állami tervben kitűzött feladatok teljesítését. Ellenőrizniük kell a kitűzött feladatok elvégzését es nagyobb ügyismerettel kell irányítaniuk az alsóbbfokú szervek munkáját. Harcolniuk kell a terv egyenletes teljesítéséért, mivel csakis ez biztosíthatja a termelés gyarapodását és gazdaságosságát. Nem tűrhetik a napi a tlag termelés nagyobbarányú ingadozását, amint azt például ez'év februárjában a gépipari minisztérium és a könnyűipari minisztérium szakaszán tapasztalhattuk; végleg le kell számolniuk a hóvégi hajrázással és egyéb visszásságokkal, amelyek akadályozzák a terv mennyiségi és minőségi érték jelzőinek teljesítését. Azok a tapasztalatok, amelyeket 1954-ben és a folyó év első két hónapjában szereztünk az állami terv kitűzte feladatok teljesítésében, azt mutatják, hogy a minisztériumok még mindig kevés gondot fordítanak arra, hogy biztosítsák az állami terv legfontosabb feladatainak valóra váltását. Megcáfolhatatlan tény, hogy a minisztériumok gyakran úgy teljesítik a nyerstermelés tervét, hogy gyakran nem teljesítik az állami tervben megnevezett feladataikat és túllépik a többi gyártmányok tervét. Ez elsősorban a gépipari minisztériumra. továbbá a vegyiipari és építészeti minisztériumra vonatkozik. Valamennyi minisztérium tekintse legfőbb kötelességének, hogy biztosítsa az állami tervben megnevezett feladatainak teljesítését és túlteljesísét. Bár az 1955. januári és februári adatok számos esetben arra mutatnak, hogy az 1955. első negyedévének feladatait teljesítik, esetleg túlteljesítik, egyes gyártmányok esetében lemaradás tapasztalható. Néhány minisztérium adósa maradt népgazdaságunknak oly fontos nyersanyagokkal és gyártmányokkal, mint pl. barnaszén, piritkoncentrát, nyersvas, hengerelt vas, kátrány, autóbenzin, ammóniák, szóda, nitrogéntartalmú műtrágyák, kordselyem, gyapotfonal, préselt üveg és számos gépipari gyártmány. A másik fontos körülmény, amely az 1954. év és az idei első két hónap tervteljesítés elemzése útján megállapítható, a tervfeladatok egyre ismétlődő egyenetlen teljesítése a negyedév, illetve az egyes hónapok folyamán. A gépipari éš könnyűipari minisztérium, de egyes más minisztériumok szakaszán is az állanr terv feladatait úgy teljesítik, hogy a hónap első tizedében a termelés messze elmarad a terv kitűzte feladatoktól, a harmadik tizedben pedig hajráznak és lényegesen növelik a termelési volument. így pl. ez év februárjának utolsó 10 napjában a mezőgazdasági gépek termelése három és félszer, a golyóscsapágyak termelése pedig háromszor nagyobb volt, mint a hónap első tizedében. A könnyűipari minisztérium szakaszán február első tizedében a tervet 97,9 százalékra, a hónap utolsó tíz napjában pedig 107,5 százalékra teljesítették. Az egyenetlen tervteljesítés okait abLan kell keresni, hogy nem megfelelő a munka szervezése és irányítása és fogyatékosság tapasztalható a vállalatok operatív tervezésében is. Az állami terv feladatainak egyenetlen teljesítése egyrészt rámutat azokra a nagy tartalékokra, amelyek iparunkban rejlenek, másrészt pedig megdrágítja a termelést, a gépek és gépi berendezések fölösleges túlterhelésére, túlórázására, vasárnapi munkára vezet, és végeredményben az a következménye, hogy rosszul, vagy nem teljesítik az önköltségek csökkentésével kapcsolatos feladatokat, nem növelik a munka termelékenységét és aránytalanság támad a munkatermelékenység és az átlagjövedelmek alakulása között. A termelő munka irányításának és szervezésének megjavítása, a terv arányos és egyenletes teljesítésének biztosítása, vállalataink ütemes termelő munkájának biztosítása megkívánja, hogy valamennyi minisztérium sokkal több gondot fordítson a terv teljesítésének rendszeres és hathatós ellenőrzésére, az elért eredmények állandó elemzésére, hogy így már jókor felfedjék a kialakuló aránytalanságokat és megállapítsák, hol fenyegetheti lemaradás a népgazdaság szempontjából fontos feladatok teljesítésc't. A minisztériumok, főosztályok és vállalatok szakaszán a munka irányításának és szervezésének megjavítása érdekében a vezető gazdasági tényezők és valamennyi dolgozó törekvését arra kell összpontosítani, hogy naponta, szüntelenül ellenőrizzék és biztosítsák a termelést és a terv minden minőségi mutatószámának következetes betartását. A terv 100 százalékos teljesítése és túlteljesítése minden üzemben, vállalatban és minisztériumban a legfontosabb módja annak, hogy megszüntessük a népgazdaságunkban fellépő zavarokat és biztosítsuk népgazdaságunkban a terv előrelátta arányos fejlődést. Ezek a kérdések egész népgazdaságunkra vonatkoznak és elsősorban az irányító munka színvonalával kapcsolatosak. Véleményem szerint például közlekedésünk jobb irányításával az egész közlekedés menetét lényegesen meg lehetne javítani. A vezető dolgozók vonják le a hiányos munka tanulságait és következményeit és cselekvőképesen küszöböljék ki az akadályokat, használják ki jogaikat, éljenek hatáskörükkel és ne bízzák a döntéseket felettes szerveikre olyan ügyekben, amelyeket a maguk hatáskörében is megoldhatnak. Csakis így javíthatjuk meg állami és gazdasági apparátusunk gazdasági szervező munkáját. Ezzel kapcsolatban fontos szerepet játszik a népgazdaság tervezése. Meg kell állapítanunk, hogy már 1954-ben — elsősorban a Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusán elhangzott bírálat következtében — e téren a munka bizonyos megjavulását és elmélyülését tapasztalhatjuk. A tervezés módszerei leegyszerűsödtek elsősorban a mezőgazdasági termelés szakaszán és bizonyos decentralizációt hajtottunk végre, különösen az anyagi-műszaki ellátás szakaszán. A kerületi nemzeti bizottságok nagyobb mértékben bekapcsolódtak a terv előkészítésébe. Ennek ellenére népgazdaságunk tervezésében még bizonyos komoly problémák állnak fenn, különösen a bruttó termelés szervezésében. E téren az állami tervben névlegesen nem szereplő gyártási folyamat esetében alacsonyan szabják meg a termelés fejlesztését, ezáltal nem biztosítják népgazdaságunk szükségleteinek teljes kielégítését és lehetővé teszik, hogy egyes vállalatok és minisztériumok könnyűszerrel túlteljesítsék a tervet. Ezeket a jelenségeket nem mindig sikerült idejeben lelepleznünk. A kormány úgy véli, hogy továbbra is folytatni kell a tervezés decentralizálását és az állami terv mutatószámainak korlátozását. E téren megtettük a szükséges előkészületeket annak érdekében, hogy 1956-ban és a további években egyszerűsítsük a tervezési módszereket. A jelenlegi helyzet alapján azzal számolunk, hogy az

% állami tervben megnevezett feladatok számát 40 százalékkal, a műszaki és anyagi ellátás terve alaptételeinek számát egy harmadával csökkentsük. Kétségtelen, hogy a tervezés decentralizálása lehetővé teszi mind a központi szervek, köztük az Állami Tervhivatal, mind pedig a vállalatok és népi közigazgatási szervek munkájának leegyszerűsítését. A decentralizáció a központi hivataloknak lehetőséget nyújt arra, hogy tüzetesebben foglalkozzanak a népgazdaság legfontosabb problémáival, gondosabban vizsgálhassák felül a terveket és biztosíthassák teljesítésüket. A decentralizáció lehetővé teszi azt is, hogy a helyi szervek a feladatok megállapításánál nagyobb mércékben vegyék tekintetbe a helyi adottságokat, messzemenőbben használják ki a helyi segédf orrá sokat, amjlyekről a központi szervek nem tudhatnak. A kormány elvárja, hogy a decentralizáció emeli a tervezési munkák színvonalát, minden fokozaton megjavítja egész népgazdaságunk munkájának minőségét és színvonalát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tervezés decentralizálása új feladatokat állít különböző fokozatú tervezési szerveink elé. A hatáskör bővítése növeli a felelősséget is. E felelősség elsősorban a tervezés operatív jellegére és az illető munkaszakasz irányítására vonatkozik. Valamennyi szerv kezdeményezésének fejlesztését ezért arra kell irányítani, hogy valóra váltsuk a népgazdaság fejlesztését célzó állami terv legfőbb irányelveit. • * • Az 1955. év a népi demokratikus Csehszlovákia fennállásának 10. éve. E tízéves időszakban, amely országunknak a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadításával vette kezdetét, megvetettük a szocializmus építésének biztos alapjait, megszilárdítottuk a dolgozó parasztsággal szövetkezett munkásosztály államhatalmát és megerősítettük országunk védelmi képességét. Az 1955. év a csehszlovák népgazdaság fejlődésének fontos éve lesz. A népgazdaság fejlesztésének ötéves terve, amelyet most dolgozunk ki, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági fejlődése egybehangolásának eredménye lesz. A népgazdaság fejlesztését célzó 1955. évi állami terv teljesítése és túlteljesítése újabb bizonyítéka lesz annak, hogy helyes az az út, amelyen Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya vezet bennünket. A kormány megvan győződve arról, hogy e fontos feladat teljesítésében számíthat a nemzetgyűlés képviselőinek, a néphatalom valamennyi szervének és Csehszlovákia egész dolgozó népének teljes támogatására. A kormány nevében javaslom, hogy a nemzetgyűlés hagyja jóvá a népgazdaság fejlesztését célzó állami tervről szóló törvényjavaslatot.