Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-23 / 70. szám, szerda

, Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. március 23. szerda 30 fillér VIII. évfolyam. 70. szám A mai számban: Julius Ďuriš pénzügyminiszter jelentése az 1955. évi állami költségvetésről a nemzetgyűlésben (3. 4. és 6, old.) Csehszlovákia népgazdasága fejlesztésének 1955. évi állami terve Otakar Simúnek miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének törvényjavaslatról beszámolója a nemzetgyűlés elé terjesztett Tisztelt nemzetgyűlés! A népgazdaság fejlesztésének 1955-i állami tervéről szőlő törvényjavaslat, amelyet ma vitatunk meg, Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvein épül fel. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki, hogy a munkatermelékenység szüntelen emelkedésének és az önköltségek csökkentésének alapján biztosítsuk az ipari és mezőgazdasági termelés továbbgyarapodását a népgazdaság arányos fejlődésének törvényével összhangban, biztosítsuk továbbá az életszínvonal emelkedését és a társadalom egyéb szükségleteinek kielégítését. A X. pártkongresszus ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozta a tüzelőanyag- és ércbányászat, valamint az elektromos energia termelésének fejlesztését és a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapítását. Ez az irányzat az első ötéves terv eredményeiből indult ki, tekintetbe vette a temelőerők nagyarányú gyarapodását, amelyet az első ötéves terv során elértünk, de nem felejtkezett meg azokról a fogyatékosságokról sem, amelyek a népgazdaság fejlődése során az elmúlt években felmerültek. Mivel politikánkban elsősorban a nehézipart igyekeztünk fejleszteni, mint egész népgazdaságunk fejlődésértek alapját, sikerült lényegesen emelnünk a lakosság anyagi és kulturális színvonalát és megszilárdítanunk országunk védelmi képességét. E munkákban minden téren a Szovjetunió nagyvonalú segítségére és arra a kölcsönös önzetlen együttműködésre támaszkodtunk, amely a béketábor országaival kapcsol össze bennünket. I. A népgazdaság fejlődésének legfontosabb eredményei 1954'ben A múlt évben mindenekelőtt lényegesen sikerült emelnünk az életszínvonalat. Emelkedett a városi és falusi lakosság jövedelme, az 1954-ik évi árleszállítások révén a lakosság 5,9 milliárd koronát nyert. A személyes fogyasztás 1953-hoz képest 16 százalékkal nőtt, vagyis lényegesen gyorsabban, mint az előbbi években. A fogyasztás emelkedése elsősorban a jobb minőségű árucikkeknél nvilvánult meg. A múlt évben 1953-hoz képest a cukor fogyasztása 19 százalékkal, a rizsé 112 százalékkal, a süteményeké 11 százalékkal, a vajé 29 százalékkal, a húskonzervek 34 százalékkal, a tojásfogyasztás 21 százalékkal, a kávéfogyasztás pedig 56 százalékkal növekedett. 1954-ben, az előző évhez képest, lényegesen emelkedett az ipari fogyasztási cikek eladása is, a választék bővült, az áruk minősége javult. Az ipari cikkek közül különösen a következők eladása emelkedett: gyapjúszövetek 51 százalékkal, gyapotszövetek 17 százalékkal, lenvásznak 21 százalékkal, börlábbeli 15 százalékkal, szappan 25 százalékkal, rádiókészülékek 114 százalékkal, kerékpár 28 százalékkal. A közszükségleti cikkek választéka újabb gyártmányokkal bővül, mint pl. távolbalátó készülék, új típusú rádiókészülékek. zománc- és alurniniumedények, újfajta szövetek és egyéb textiláruk. A társadalmi fogyasztás is emelkedett: nagyobb összegeket fordítottunk az egészségügy, a kulturális intézmények és az iskolaügy fejlesztésére. Az 1953 szeptemberi kormánynyilatkozatban és a népgazdaság fejlesztésének 1954-ik évi tervével azonban nemcsak az volt a célunk, hogy 1954ben emeljük az életszínvonalat, hanem hogy megteremtsük az életszínvonal további rendszeres és tartós emelkedésének feltételeit is. Ezért helyezett a kormány súlyt a tüzelőanyag, az energetika és ércalap, valamint a mezőgazdaság fejlesztésére. E téren is elértünk bizonyos sikereket. A nehéziparban főleg a szénfejtés és a villanyáramtermelés növekedett. Ezzel bizonyos mértékben csökkent ezeknek az ágazatoknak a lemaradása a nép szükségletei mögött. A kőszénbányászat 1953-hoz képest 6 százalékkal, a barnaszénbányászat 10 százalékkal, a lignité 13 százalékkal emelkedett. A népgazdaság tüzelőanyagellátása az előző évhez képest javult. A villanyenergia termelése 10 százalékkal nőtt és gyarapodása 1953-hoz képest megkétszereződött. A múlt évben fontos sikernek számít az is, hogy kedvező fordulatot értünk el a mezőgazdasági termelés anyagi ellátásában. így például a mezőgazdasági beruházások összessége, amely elsősorban mezőgazdasági épületek, gépállomások építését és a nehéz mezőgazdasági munkák gépesítését szolgálta, 1953-hoz képest köze! kétszeresére emelkedett. A traktorok száma 16 százalékkal, a lánctalpas traktoroké 38 százalékkal, a gabonakombájnoké 62 százalékkal, az istéllótrágyaszóróké 58 százalékkal, a vetőgépeké 55 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság további gépesítése érdekében előállítottuk a csehszlovák gyártmányú gabona- és répakombájhok prototípusait, továbbá a háromléces traktorvontatású aratógépek, kévekötőgépek, silókombájnok és számos más mezőgazdasági gép prototípusát. 1954-ben lényegesen több műtrágyát bocsátottunk a mezőgazdaság rendelkezésére. 1953-hoz képest 31 százalékkal több nitrogéntartalmú műtrágyát és 22 százalékkal több foszfortartalmú műtrágyát szállítottunk a mezőgazdaságnak. Kézzelfogható sikerek ezek, amelyek elősegítik fejlődésünket és megteremtik népgazdaságunk további sokoldalú felvirágzásának és az egész dolgozó nép életszínvonala emelésének feltételeit. Népgazdaságunk fejlődésében 1954 során komoly jelenség volt az, hogy nem volt kielégítő a munkatermelékenység emelkedése és az önköltségek csökkentése. Az iparban a munkatermelékenység csupán 2 százalékkal emelkedett. 1954-ben nemhogy általában és tervszerűen csökkentettük volna az önköltségeket, hanem ellenkezőleg egyes gyártmányok és egyes iparágak esetében e költségek nőttek. A kőszénbányászatban például az önköltségek 5,5 százalékkal, barnaszénbányáinkban 7,8 százalékkal emelkedtek. Hasonlóan 'kedvezőtlen fejlődés tapasztalható a gépiparban és a könnyűiparban is. Kevés gondot fordítottunk a nyersanyagmegtakarítás kérdéseire is. Meg kell érteni, hogy a feleslegesen nagy nyersanyag, üzemanyag és energiafogyasztás fékezi a feldolgozó iparágak fejlesztését, hogy a nyersanvagpocsékolás csökkenti nyersanyag alapunkat. Az ipari termelés fejlődésének üteme az első ötéves terv időszakához képest lassúit és a bruttó ipari termelés 1954-ben 4,4 százalékkal gyarapodott 1953-hoz képest. Elégtelenül alakult a munka termelékenysége is. 1954-ben megfontolandó jelenséggeknek számítottak a mezőgazdasági termelésben, különösen a növénytermesztésben tapasztalható fogyatékosságok, e téren — részben a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében is — nem értük e! a legfontosabb terményeiméi a tervbevett eredményeket. Az állattenyésztési termelés feladatait sem teljesítették kielégítően. Mindez azt mutatja, hogy 1954ben nem következett be mezőgazdaságunkban a szükséges kedvoző fordulat. Komoly fogyatékosságnak számít, hogy nem teljesítettük a lakásépítés tervét és általában a beruházás epírkezések tervét, amelynek kerete általában az 1953-ik év színvonalán maradt. Különösen kedvezőtlen jelenség, hogy nem helyeztünk üzembe egyes fontos üzemeket, amelyek termelésével a népgazdasági terv már számolt. Általában tehát az 1954-ik év eredményeit abban foglalhatjuk össze, hogy lényeges sikereket értünk el az életszínvonal emelésében, bizonyos eredményeket tapasztalhatunk a szénbányászat és a villanyenergia termelés fejlesztésében, de továbbra is komoly íogvatékosságok állnak fenn különösen a me/óoazdasági termelés, az építőipar fejlesztésében, továbbá a gazdasajoiság kérdéseinek ;nef? daasába-: a munkatermelékenység V'akulásábnn és a -ende kezésünkre r:'ló valamt.iny; lehetőség kihasználásáoan. II. A népgazdaság fejlesztésének legfontosabb feladatai 1955-ben A párt és a kormány irányelveivel egybehangzóan a népgazdaság fejlesztésének 1955. évi állami tervéről szóló törvényjavaslat fő feladatul azt tűzi ki hogy a termelés növelése a munkatermelékenység fokozása a gazdaságosság minden téren való szilárdítása, a népgazdaság tüzelőanyag, energetikai és nyersanyagalapjának további kibővítése és a mezőgazdasági termelés sürgős fejlesztése alapján biztosítsuk a lakosság életszínvonalának emelését és szilárdítsuk oiszágunk védelmi képességét. Pártunk és kormányunk az 19r>3 szeptemberi kormánynyilatkozatban, Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának határozataiban és az 1954 decemberi kormánynyilatkozatban hangsúlyozta a közszükségleti cikkek termelése fejlesztésének és a mezőgazdasági termelés fejlesztésének jelentőségét, mint az életszínvonal emelésének eszközét. Ugyanakkor azonban pártunk és kormányunk alapvető fontosságot tulajdonít annak, hogy elsősorban a nehézipart fejlesszük, amely az agasz népgazdaság, tehát a mezőgazdasági termelés és a kóz.szükseg tti cikkek gyáriása fejlesztésének is alapja. Ez kifejezésre jutott abban is, hogy anyagi eszközeinket már 1953-ban arra összpontosítottuk hogy megszüntessük a nehézipar legfontosabb nyersanyagtermelő ágazatainak lemaradását. Az 1955-ik évi tervben is a legfőbb súlyt a nehéziparra helyezzük és anyagi eszközeinket a tüzelőanyag-, energetikai és ércalap fejlesztésére összpontosítjuk. Ezzel tehát csak folytatjuk azt az utat, amely már gyakorlatilag bevált és amelyen első ötéves tervünkkel indultunk el. 1955-ben megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy 1956-ban, népgazdaságunk fejlesztése második ötéves tervének első évében teljes sikerre! folytathassuk munkánkat. 1955-ben a lakosság életszínvonalának emelése, országunk gazdasági és politikai erejének gyarapítása érdekében gyorsabb ütemben kell fejlesztenünk népgazdaságunkat, mint 1954ben. Ennek a feltétele az, hogy kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel népgazdaságunk rendelkezik. Amennyiben nem használnánk ki minden lehetőséget az ipar, a mezőgazdasági termelés, az építőipár és a közlekedés maximális fejlesztésére, úgy ez országunk gazdasági és védelmi erejének gyöngülését jelentené. Az 1955. évi népgazdasági tervről szóló törvény kormányjavaslata ezért mindenekelőtt a szénbányászat, a villanyai amtermelés fejlesztésével és az ércalap bővítésével számol, mivel ez taszi lenetövé az egész népgazdaság gyorsabb fejlesztését. Az 1955. évi terv értelmében a széniejtés 5 százalékkal, a villanyenergia termelése közel 10 százalékkal emelkedik. A kőszén és a barnaszén bányászatának fejlesztése érdekében a szénbányászati dolgozóknak, a minisztériumtól kezdve az egyes bányákig elsősorban biztosítaniok kell, hogy teljesítsék a gépesítés terén előttük álló feladatokat, ami egyben megkönnyíti bányászaink nehéz munkáját és növeli a munka termelékenységét. 1955-ben tehát lényegesen több szenet bányászunk a legkorszerűbb gépi berendezések, kombájnok segítségével. A szénbányászati dolgozók fontos feladata, hogy biztosítsák a terv teljesítését a rendes munkaidőben, hóvégi hajrák nélkül. 1955-ben biztosítanunk kell a szénbányászat további fejlesztésének feltételeit egyrészt az építkezések és feltárások tervének teljesítésével, másrészt a földtani kutatás feladatainak megoldásával, amelyek 1Ô55ben az eddigiekhez képest jelentősen megnőnek. Az erőmütelepek építésére is nagy figyelmei kell fordítanunk. Az en^gttikai dolgozóknak harcolniuk kell az üzemzavarok csökkentéséért, mirt csak így vehetik elejét az áramkikapcsoiá soknak. Nem szabad, hogy önelégültséget ébresszen bennük az idei év első hónapjainak aránylag kedvező helyezete. Az 1955. évi tervben biztosítjuk annak feltételeit, hogy minél előbb befejezzük a nagy villanymüvek építését. •\z energetikai alap lemaradásának megszüntetése és fejlődési előnyének biztosítása érdekében szüntelenül arra kell törekednünk, hogy idejében kidolgozzuk a további villanymüvek építkezési terveit. Az ércalap fejlesztése érdekében, ahol egyelőre a legnagyobb lemaradást tapasztalhatjuk, a terv nagy összegeket szánt az ércbányászat kiépítésére, bányák további gépesítésére és a földtani kutatásra. Fontos kulcsiparágunk a gépgyártás. Fő feladata, hogy iparunkat, mezőgazdaságunkat, építőiparunkat és közlekedési vállalatainkat ellássa a legkorszerűbb gépekkel, biztosítsa beruházási építkezéseinket és ezáltal döntő mértékben hozzájáruljon a munkatermelékenység növelésének és a termelés műszaki színvonalának emelés'éhez. Gépiparunk már számos gép- és gépi berendezés prototípusát készítette el energetikai, elektrotechnikai, szén- és ércfeldolgozó, vegyi, fa-, papir- és élelmiszeriparunk számára és megvan minden feltétel ahhoz, hogy e feladatát teljesítse. Gépiparunk fontos szerepet játszikkülkereskedelmünkben is. Gyártmányai döntő részét alkotják kivitelünknek és ezért gépiparunk termelésétől függ nagyrészt a szükséges behozatal biztosítása. Gépiparunknak ezért határidőre kiváló minőségű gyártmányokat kell külkereskedelmünk rendelkezésére bocsátania. Az idén lényegesen növeljük a pótalkatrészek gyártását is. 1954-hez képest e termelést egyharmadával növeljük és ezzel megteremtjük annak feltételeit, hogy biztosítjuk az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság szükségleteit, valamint a szükséges pótalkatrészek kivitelét is. 1955-ben lényegesen nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy megjavítsuk a gépipari gyártmányok minőségét és betartsuk a gépek és berendezések szállításának határidőit. Gépiparunk termelőképessége, szakképzett káderei és nagyszerű hagyományai biztosítékul szolgálnak ahhoz, hogy eleget tegyen feladatainak. Az egész népgazdaság arányos fejlődése lehetetlen a mezőgazdaság fejlesztése nélkül. Országunk dolgozóinak egyre gyarapodó jóléte, a kiskereskedelmi árak rendszeres leszálítása nem lehetséges a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztése nélkül. A népgazdaság fejlesztésének 1955. évi állami tervéről szóló törvényjavaslat elsősorban azt kívánja mezőgazdaságunktól, hogy a termelés gyarapítása érdekében 120 000 hektárral növelje a termőterületet. Kétségtelen, hogy -t a feladat reális és teljesíthető. Hisz a termőterület bővítéséért folyó harc nemcsak a földműveseknek, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozóinak ügye, hanem magáévá teszi egész dolgozó népünk, amint azt ezer meg ezer fiu és leány példája bizonyítja, akik önként jelentkeznek a határvidéki parlagon heverő földek megművelésére. A mezőgazdasági szervek és a nemzeti bizottságok feladata, hogy megszervezzék a fiatal emberek lelkesült kezdeményezését és megteremtsék annak feltételeit, hogy az általuk felajánlott segítség állandó tényezőként járuljon hozzá mezőgazdasági termelésünk fejlesztéséhez. Az 1955. évi terv azzal számol, hogy lényegesen növeljük mezőgazdasági termelésünk belterjességét. Az idén a legfontosabb gabonafajták hektárhozamait egyötödével, az olajos növények hektárhozamait 30 százalékkal, a komló hektárhozamát 10 százalékkal kell növelni. Nem kevésbé fontos tervfeladat az is, hogy fokozzuk a takarmánynövények termelését és az állatállomány hasznosságát; e feladatok teljesítésétől függ, hogyan fokozzuk a hús, a tej, a tojás és más mezőgazdasági termények termelését. A terv messzemenő anyagi segítséget biztosít mezőgazdaságunknak. Mezőgazdaságunk még soha sem kapott annyi műtrágyát és annyi gépet, mint azt az 1955. évi terv számításba veszi. Ezek az anyagi eszközök azonban csak részben biztosítják a mezőgazdasági termelés gyarapítását. Most elsősorban arról van szó, hogy jó politikai és gazdasági szervezőmunkával biztosítsuk, hogy ezek a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök valóban biztosítsák az élelmiszer és ipari növények többtermelését és ezáltal a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok életszínvonalának emelését. Említettem, hogy tavaly növeltük a mezőgazdaság műtrágyaellátását. A leltározások során azonban megállapítást nyert, hogy a mütrágyakészletek sokkal nagyobbak, mint eredetileg feltüntették, ami arról tanúskodik, hogy az illetékes mezőgazdasági szerveknek nincs kellő áttekintésük arról, hogyan gazdálkodnak a "műtrágyával a valóságban. A mezőgazdasági termelés jelentős mennyiségekkel csökkent és ezáltal kisebbedik a parasztok jövedelme is, mivel nem használjuk ki megfelelően az istállótrágyát és nem tartjuk be az agrotechnikai határidőket. Teljesen ki kell használni a haladó munkamódszereket, amelyek gyakorlatilag alkalmazzák a tuddmány vívmányait, élenjáró mezőgazdáink, valamint a fejlett szovjet mezőgazdaság tapasztalatait. Mind\