Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-22 / 69. szám, kedd

2 i m %w 1955. mžrdus 22. ^ PARTÉLET A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁKRÓL Kapcsolat a tömegekkel — a jó munka alapja Pártunk X. kongresszusa azt a célt tűzte elénk, hogy 2—3 éven belül lényegesen emeljük a mezőgazdasági termelést. A mezőgazdasági termékek termelésének tehát nem akármilyen emeléséről van sző, hanem olyanról, amelynek elérése megszünteti az aránytalanságot az ipar és a mezőgazdaság eddigi fejlettségi állapota között. Ennek a célnak elérése egyik gazdasági alapfeltétele a szocialista társadalmi rendszer építésének. Mindezen feladatok megoldása akkor sikerül, ha a párt mezőgazdasági politikája helyesen van megvilágítva a tömegek között, ha a pártszervek és szervezetek határozataikkal és gyakorlati munkáikkal biztosítani tudják a párt politikájának megvalósítását a mezőgazdaság vonalán. Itt arról van szó elsősorban, hogy a pártszervek és szervezetek szoros összefüggést lássanak a párttagság ideológiai fejlődése és a gazdasági feladatok megoldása között. A rimaszombati járási pártkonferencián elhangzott felszólalások éppen azt bizonyítják, hogy pártunk mezőgazdasági politikájának legnagyobb fékezője a párttagság ideológiai ne- . velésének hiányossága, és ezzel együtt a tömegek politikai nevelésének hiányossága. A felszólaló küldöttek beszéltek ugyan arról, hogy a falvak és városok dolgozói elértek gazdasági sikereket, mint pl. Nagytöréken, ahol sikerült megszilárdítani az EFSz-t. De ugyanakkor Kopek János elvtárs arról beszélt, hogy a párt ideológiai munkája hiányos, az évi pártiskolázás látogatottsága nem kielégítő s maga a párttagság sem tartja kötelességének ezen részt venni. Mindezek a fogyatékosságok arra vezettek, hogy a nagytöréki szövetkezetben nem tartják be a szövetkezeti alapszabályokat, amit mutat az, hogy a szövetkezet nem tartja be a tervezett állatállományt és az állatok összpontosításának tervét. Mindez azt bizonyítja, hogy a nagytöréki kommunisták nem váltak a párthatározatok megvalósításának élharcosaivá. Bizonyítja ezt az is, hogy a kommunisták nem tanulmányozzák kellőképpen a párt- és kormányhatározatokat, melyek a mezőgazdaság fejlesztésében egyik legfontosabb célul az állattenyésztés fejlesztését és ezzel együtt az állati termékek termelésének lényeges növelését tűzték ki. MindPz természetesen csak akkor érhető el az EFSz-ben, ha végrehajtjuk az állatállomány összpontosítását, ami lehetővé teszi az állattenyésztésnek és az állati termékek termelésének jó ellenőrzését, és nem utolsó sorban a szövetkezeti vagyon megőrzését. Ehhez szükséges, hogy a pártszervezet minden ilyen irányú határozata mellé odaálljon egy élő ember, egy kommunista, aki következetesen harcol ezek megvalósításáért. A múlt évben szép eredményeket ért el a símonyi pártszervezet, ahol 80 új tagot szereztek az EFSz-nek. A símonyi pártszervezet munkájának sikereit annak köszönheti, — mondja tono elvtárs — hogy az évi pártiskolázást jól szervezték meg és a pártszervezet levonta a tanulságot azokból a sikerekből, amelyeket személyes agitációval elértek a nemzeti bizottságokba való választáson. Ezekre a sikerekre támaszkodva valósították meg a szövetkezet megszilárdításának gondolatát is. Miből indult ki a pártszervezet ebben a munkában? Elsősorban abból, hogy a párttagság a személyes beszélgetések útján alaposan megismerte a parasztság véleményét a szövetkezeti gazdálkodásról és így rájöttek arra, hogy a magángazdálkodók, a kis- és középparasztok elismerően nyilatkoznak a közös gazdálkodásról. Rájöttek arra, hogy ők hajlandóságot mutatnak a szövetkezetbe való belépésre. Ennek a közhangulatnak ismeretére támaszkodva szervezte meg a pártszervezet az agitációt, melynek eredménye bizonyítéka annak, hogy milyen fontos a párttagság kapcsolata a tömegekkel, mert csakis így tud helyesen és időben reagálni a tömegek kívánságaira és nézeteire. Mindezen sikerek ellenére azonban vannak a símonyi szövetkezetben hiányosságok is. A helyi pártszervezet a mai napig is tűri, hogy a szövetkezetbán kulákok vannak. Ez a hiba azonban nemcsak itt van meg. Előfordul a rimaszombati járás több szövetkezetében is. Ezeknek a pártszervezeteknek a jövőben szilárdabban kell az osztályharc álláspontjára helyezkedniük, és nem szabad megfeledkezniök arról, hogy a proletár-diktatúra egyik ismérve az, hogy a tömegeket el kell szakítanunk a burzsoáziától, ami azt jelenti, hogy naponta kell harcot folytatni a burzsoá Ideológia és hordozói, az osztályellenség ellen, és le kell leplezni őket a tömegek előtt. Ott azonban, ahol megtűrik a kulákok jelenlétét a szövetkezetben, módot és lehetőséget adnak nekik arra, hogy ellenséges nézeteikkel befolyásolják a szövetkezet tagságát, és továbbra is befolyás alatt tartsák a kis- és középparasztságot, mindez végső fokon arra vezethet, hogy meglazul a munkafegyelem, amely minden EFSz fejlődésének alapja. Pártunk mezőgazdasági politikájának végrehajtásában nagy feladatok hárulnak az üzemek dolgozóira is. A védnökségi üzemeknek segíteniük kell az F.FSz-eket feladataik végrehajtásában. A rimaszombati járás üzemei ezen a téren szép eredményeket értek el. Pl. a RISO munkásai 1200 órát dolgoztak le a gesztei EFSz-ben. A védnökségi üzemek munkájában azonban az a hiányosság, hogy tevékenységüket jórészt a brigádórák ledolgozására korlátozzák és keveset törődnek az EFSz tagságának politikai nevelésével. A rimaszombati járás pártszervezetei ^elátták, hogy csakis széles alapokon megszervezett tömegpolitikai munkával, a tömegszervezetek, a nemzeti bizottságok aktivizálásával és ezekben a szervezetekben a párt vezető szerepének megvalósításával érhetnek el egyre nagyobb eredményeket. Varga János, az SzlKP KB dolgozója. A nagykaposi járási pártkonferenciáról A nagykaposi járási pártkonferen- j cián a CsKP X. kongresszusa, valamint a CsKP KB februári ülése határozatai szerint értékelték az utolsó konferencia által kitűzött feladatok teljesítését. Az eredmények méltatása mellett feltárták mindazokat a fogyatékosságokat is, amelyek az utóbbi időben felmerültek, különösképpen a mezőgazdasági termelés növelése terén. Miután a járás teljesen mezőgazdasági jellegű — eltekintve egynéhány helyi érdekű kisebb' üzemtől —, a konferencia részletesen foglalkozott a mezőgazdaság problémáival. A beszámolóban, valamint a felszólalásokban feltárták a hiányosságokat, de beszéltek az elért szép eredményekről is. A járásban 1954-ben három EFSz alakult, mégpedig Bésen, Nagyráskán és Dobőruszkán. Az EFSzek taglétszáma 102 személlyel, a mezőgazdasági terület pedig 600 hektárral bővült. Nagymértékben javult a szövetkezeti tagság életmódja is. Ezt legjobban az a tény bizonyítja, hogy 1954-ben 6 koronával volt magasabb a munkaegység értéke, mint 195*3-ban. A jómódú, megelégedett szövetkezeti tagok száma napról napra emelkedik. Szép eredményeket értek el az állattenyésztésben a mocskakerészi, pálóci, deregnyői és a nagykaposi EFSzek. A növénytermelésben kiváló eredményeket ért el deregnyői EFSz, ahol 220 mázsa burgonyát termeltek hektáronként. Pálócon a prosenicei mozgalom bevezetésével 444 mázsa cukorrépát termeltek egy hektáron. Nagykaposon 80 mázsa kendert termeltek hektáronként. Pályinban pedig 28 mázsás búzatermést értek el egy hektáron. Ezek az eredmények a falusi pártszervezetek jó agitációs és propagációs munkájáról tanúskodnak. Az eredmények mellett azonban bőven akad hiba is. Ezekre Janus elvtárs mutatott rá. Janus elvtárs bírálta ama falvak kommunistáinak munkáját, ahol az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok nem teljesítették a termelési és beadási tervet. Hangsúlyozta, hogy egyedül a kommunisták tömegpolitikai munkája fogyatékosságának róható fel, hogy 1954ben a magánszektor nem teljesítette a termelési és beadási tervet. Lemaradást állapított meg a konferencia a haladó munkamódszerek és a szocialista verseny bevezetésénél. Pályinban, Mogyoróson és Budaházán éppen a kommunisták voltak azok, akik ezt hátráltatták. Bírálták a JNB mezőgazdasági szakosztályát is, amely nem nyújt elég segítséget az EFSz-nek. Még sok olyan EFSz van, ahol nem ismerik a kukorica és burgonya négyzetesfészkes ültetési módszerét, sem pedig a prosenici mozgalmat. A fogyatékosságokat legtöbb esetben nem ott keresik, ahol tulajdonképpen kell, hanem a falusi dolgozókat hibáztatják. Pedig a járás nem kevesebb mulasztást követ el, mint a kommunisták, amire Papp elvtárs, a nagykaposi EFSz elnöke vitafelszólalásában világosan rámutatott. — Nemcsak hangoztatni kell a mezőgazdasági termelés növelését — mondotta —, hanem az illetékes szervek részéről minden lehető támogatást is meg kell adni ennek biztosítása érdekében. Nagy hiányossága volt a konferenciának, hogy mind a beszámolóban, mind a felszólalásokban keveset foglalkoztak az egyénileg gazdálkodó kisés középparasztokkal. Nem hangzott el konkrét javaslat, hogy mit tesznek majd az év folyamán annak érdekében, hogy ők is növeljék a termelést, úgy, mint ahogy azt pártunk X. kongresszusa feladatul tűzte. Mint a mezőgazdasági termelés eg'yik fő tényezőjéről, a GTÁ-ról is sok sző esett. Bár sokban javult a GTÁ-ok munkája, még nagyon sok tennivalójuk van ott a kommunistáknak, hogy valamennyi traktoros a szocialista nagyüzemi termelés apostolává váljon a falun. Jó munkát kell végezniök. A GTÄ üzemi pártszervezetének gondoskodnia kell a dolgozók politikai és szakmai neveléséről. Nem utolsó sorban jobban kell segíteni az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat. Felvásárlási vonalon is sok fogyatékosság merült fel. Míg a szocialista szektor túllépte a tervezett beadásokat, addig a magánszektor még a tervezetteket sem érte el. Ez arra figyelmezteti a járás pártszervezeteit, hogy több aktivitást vigyenek a felvásárlási szervek , munkájába. Elsősorban arról kell gondoskodni, hogy a falusi pártszervezetek kommunistái legyenek példaadók a beadásban. Az agitációt és a propagandát magasabb színvonalra kell emelni. Bővíteni kell a személyes agitációt a kis- és középparasztok körében. Nagy feladat áll a nagykaposi járási pártbizottság előtt. A párt vezető szerepének gyakorlati alkalmazásával biztosítani kell a konferencián nozctt határozatok végrehajtását. Lényegesen javítani kell a NB-ok és a tömegszervezetek munkáját. A tavaszi munkák küszöbén meg kell tenni minden előkészületet, főként a parlagon heverő földek megmunkálására. Fokozni kell a szövetkezeti tagság szakmai tudását, javítani kell az agitációs és propagációs munkát és egy percre sem szabad engedni a kulákok elleni harcban. K. I. Az óvodák tanítónőinek ösz-sziovákiai konferenciája Március 21-én összegyűltek Bratislavában az óvodák tanítónői első össz-szlovákiai konferenciájukra. A konferencián az iskolaügyi minisztérium képviselőjének, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, az állami pedagógiai intézet képviselőjének részvételével értékelték eddigi munkájukat, amelyet szocialista korszakunk embereinek formálásában végeztek. Az óvodai tanítónők előtt álló feladatokról Ján Kotoč, az iskolaügyi megbízott Helyettese beszélt. Azt mondta többek között, hogy iskoláink hatalmas fejlődése mellett növekedett óvodáink hálózata is. Amíg 1937-ben Szlovákiában csak 166 óvoda volt, 1954/55-ben számuk 1722-re nőtt. Nyolc pedagógiai iskolában majdnem nyolcszáz új tanítónő tanul. Az óvodákat elsősorban a városokban, az új településeken, az iparközpontokban, az állami gazdaságokban és a példás EFSZ-szel rendelkező falvakban rendezik be. Nagy figyelmet kell szentelni a napközi otthonoknak is, amelyek feladata a mezőgazdaságban dolgozó asszonyaink gyermekeinek nevelése. Az óvodák dolgozói szép eredményt értek el nevelő munkájukban. A tanítónők sorai között sok példás dolgozó van. Egyik közülük M. Ferjenčiková, „az építésben szerzett érdemekért" kitüntetés viselője, továbbá M. Korcová és mások. A nevelési folyamat megjavításának feltétele — mondotta záróbeszédében J. Kotoč — a tanítási rend betartása, a szovjet pedagógiai irodalom tanulmányozása és az Iskola szoros kapcsolata az élettel. Pártunk és kormányunk gondoskodása, a pedagógusok munkája, alkotják az óvodák további fejlődésének alapját. A szebb Bratislaváért Szlovákia fővárosa napról-napra változtatja arculatát. Azokon a helyeken, ahol még nemrégen kis egészségtelen kopott viskók, a múlt szomorú emlékei állottak, ma egészséges, korszerű lakások épülnek dolgozóink száméra. Hogy az új lakásokban még kellemesebb legyen az élet, a város közigazgatása gondoskodik arról, hogy az építőanyag-hulladékok maradványait eltávolítsák, hogy a járdákat kijavítsák, amelyek mellé (ákat és füvet, bokrokat ültetnek, hogy a házak környéke szép zöld legyen, ha az élstudó tavaszi nap élettel tölti meg a fiatal hajtásokat. Sok munka vár Bratislava polgáraira a kultúra és pihenés parkjának építésénél, amely nemcsak emeli városunk szépségét, hanem igazi üdülőhellyé változtatja. E gyönyijrű park minél előbbi kiépítése öregeink és fiataljaink, munkásaink és értelmiségünk szívügye. Még nem tűnt el a hó, de a bratislavai technikai főiskola építéí ü fakultása első évfolyamának hallgatói Szorgalmasan dolgoznak a Dunaparton épiilő kultúra és pihenés parkban. Új Autógumi javító üzem Bratlslaváhan Bratislava-Récsén szombaton, március 19-én Štefan Šebestának, a Megbízottak Testülete alelnökének és Jozef Gajdosíknak, a helyi gazra' a megbízottjának jelenlétében megnyitották az új autógumi javító ü emet. Képünkön Josef Bednarík látható, a nagynyomású prés működésének ellenőrzése közben. A helyi szervek felelőssége a mezőgazdasági termelés növelésében (Folytatás az 1. oldalról.) Amit a falusi pártszervezetek és a nemzeti bizottságok felelősségéről mondtunk, érvényes a járási szervezetekre is. A mezőgazdaság fejlesztésének alapfeltételei megvannak minden járásunkban. A JNB-k dolgozóinak fő feladata most az, hogy jól gazdálkodjanak azokkal az eszközökkel, amelyeket az állam mezőgazdaságunknak nyújt. Ismernünk kell minden községben a valóságos helyzetet, mert csak így helyezhetjük szét jól az erőket és az eszközöket, amelyek a járás rendelkezésére állanak és csak így segíthetünk a nemzeti bizottságoknak ott, ahol azt a helyzet n-.: kiköveteli. Szükséges, hogy szakemtr mk jól vezessék a munkát. Légi kötelességük megtanítani szövetkezeti tagjainkat és többi földműveseinket a haladó termelő módszerekre. Üjból és újból ismételnünk kell, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének súlypontja a falvakon, járásokban, a vidéki dolgozók és az általuk választott szervek tagjainak kezében van. Használjunk ki minden lehetőséget, amelyet a mezőgazdaságnak pártunk és kormányunk megadott, higyjünk saját erőnkben s elsősorban erre támaszkodjunk, akkor a siker nem maradhat el.