Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-20 / 68. szám, vasárnap

2 lf J 1955. március 20. A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁKRÓL Az ipolysági járás növeli a mezőgazdasági termelést A mezőgazdasági termelés növelése rendkívül fontos. Ezt tudja pártunk minden tagja. Ebben a szellemben folyt le az ipolysági járási pártkonfe­rencia is. Értékelte a X. pártkongresz­szus határozatának teljesítését, fel­fedte a hibákat és megadta az irányt a további feladatok elvégzésére. — A párt X. kongresszusa irányelvei alapján kidolgozott állami termelesi terv szerint a járásnak 6,5 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági terme­lést. Ezt a munkatermelékenység fo­kozásával, a hektárhozamok növelésé­vel, a gazdasági állatok hasznosságá­nak fokozásával lehet elérni. Az ered­ménynek a beszolgáltatási kötelezett­ségek teljesítésében kell megnyilvá­nulnia — mondotta Kvak elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára. A növénytermelés terén EFSz-eink legnagyobb része már meggyőződött arról, hogy az agrotechnikai határidők betartásával és a haladó módszerek alkalmazásával növelni lehet a hektár­hozamokat. Az ipolyviski, nyéki, dé­méndi és más EFSz-ek, amelyek sűrü­vagy keresztsoros vetést alkalmaztak, bizonyítják ezt. A burgonyatermelés­ben jó eredményt ért el a szudi EFSz, amely fészkes ültetéssel 400 mázsás termést ért el hektáronként. A gazdasági állatok hasznossága fo­kozásának lehetőségét Letavaj elvtárs­nő, a magyarádi EFSz tagjának elért sikere is bizonyítja. Letavaj elvtársnő minden anyasertéstöl 15 malacot vá-. lasztott el. Ezzel lehetővé tette azt, hogy az EFSz felszabadulásunk 10. év­fordulója tiszteletére a köteles beadá­son felül 50 mázsa sertéshúst szolgai­tat be. Ez nem egyedüli jelenség a já­rásban. Bartal elvtárs, az ipolyviski EFSz elnöke felszólalása befejező ré­szében bejelentette, hogy szövetkeze­tünk május l-ig 50 mázsa, az év vé­géig pedig 300 mázsa sertéshúst szol­gáltat he terven felül. E szép eredmé­nyek nemcsak a sortésf n" é szté :ben mutatkoznak. Tejből 30 000 literrel, to­jásból 15 000-rel, gyapjúból június 1­ig 1078 kg-al adnak többet az ellátás részére, mint amennyit a terv előír. Ahol a pártszervezet tevékenyen harcol a párt- és kormányhatározatok megvalósításáért, ott jó eredményeket értek el nemcsak az EFSz-ben, de egyénileg dolgozó parasztjaink is. Ha­zánk felszabadulása 10. évfordulójá­nak tiszteletére a járásban eddig 410 egyénileg gazdálkodó tett felajánlást. Debnár János felsőtúri egyénileg gaz­dálkodq paraszt 1955. évi terméséből 100 kg búzát ajánlott fel terven felüt. Vállalta, hogy szarvasmarhaállományát eggyel, sertésállományát pedig kettő­vel fogja növelni. Ezektől az EFSz-ek­től és egyénileg gazdálkodóktól példát vgjietnek az alsószemerédi, tesmagi, tompái és más falvak szövetkezetei és egyénileg gazdálkodói, elsősorban pedig a kommunisták, akik még nem érvé­nyesítik a haladó munkamódszereket és nem tartják be az agrotechnikai ha­táridőket. Több felszólaló bírálta azokat a párt­szervezeteket és azokat az EFSz-ekben dolgozó kommunistákat, amely falvak­ban és EFSz-ekben nem végezték el a terv szerinti mélyszántást."Az EFSz-ek ugyanis csak 96 százalékban valósítot­ták ezt meg. Az egyénileg gazdálko­dóknál még ennél is rosszabb a hely­zet, pedig a múlt ősz rendkívül hosszú volt. Ennek részben az az oka, hogy a kommunisták és az erre hivatottak nem nyújtottak kellő segítséget, nem győzték meg az egyénileg gazdálkodó­kat arról, hogyha nem végzik el a mélyszántást, hektáronként 200—300 kg-al is kevesebb lesz a hektárhozam. Ez lényeges pártfeladat, hiszen az ipolysági járásban a kis- és középpa­rasztok kétharmada még egyénileg gazdálkodik. Hanovics elvtárs, a gép­állomás pártszervezetének küldötte több EFSz-t bírált, mert a kapásnövé­nyek, főleg a kukorica és a cukorrépa­termelés kiterjesztése ellen vannak, pedig ezek termelése jó jövedelmet biztosít. A cukorrépa ára mázsánként, kormányunk 1955. március 1-i hatá í rozata értelmében ebben az évben 15 korona lesz. A terven felüli cukorrépát pedig 50 százalékkal magasabb áron veszik át. Az ipolyviski EFSz-nek részben a cukorrépatermelés tette le­hetővé, hogy a tervezett 24 korona helyett' 28 koronát fizethettek egy-egy munkaegységre. Több\felszólaló bírálta a járási pártbizottságot, hogy kevés segítséget nyújt az alapszervezeteknek> ( A hiányosságok egyik oka az is, hogy nem ellenőrzik rendszeresen a határo­zatok végrehajtását. Vyletel elvtárs figyelmeztette a konferencia részve­vőit, milyen rossz hatással van a be­csületes kis- és középparasztokra az, ha riem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy minden gazda rend­szeresen tegyen eleget beszolgáltatasi kötelezettségének. A konferencia keveset foglalkozott azzal, milyen módszerekkel valósítot­ták meg feladataikat a pártszerveze­tek, hogyan valósították meg a X. párt­kongresszus és a párt Központi Bizott­ságának határozatait. A kritika általá­nos volt, önkritikát alig lehetett hal­lani. A konferencia elhatározta, hogy nép­gazdaságunknak a járásra eső, felada­tait feltétlenül teljesítik. Szorgalmazni fogják elsősorban a mintaalapszabály­zat betartását, megszilárdítják a mun­kaerkölcsöt és bebiztosítják a végzett munka utáni díjazást. Minden munka­szakaszon bevezetik és kiszélesítik a szocialista munkaversenyt, s azt rend­szeresen kiértékelik. Politikai tömeg­munkával megszilárdítják a munkás­paraszt szövetséget. Megjavítják és ki­terjesztik az üzemek védnöki tevé­kenységét az EFSz-ekben. Több figyelmet fordítanak az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokra, úgy termelési eredményeik emelése szempontjából, mint a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről való meggyő­zésük tekintetében. Száraz József Neveljük a párttagokat! A párkányi járás mezőgazdasági jellegű, s mondhatnánk a nyitrai ke­rület legtermékenyebb járása. A já­rási pártkonferencia beszámolója megállapította, hogy az elmúlt évi termés sokkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban, a tejhozam is csökkent, a járás a múlt évben nem teljesítette a beadást, különösen az állati termé­kekből. Vonatkozik ez a megállapítás a szocialista szektorra és az egyéni­leg gazdálkodókra is. A beszámoló részletezte a CsKP X. kongresszusa határozatainak nemtel­jnsltését, hiányosságok okait, melyek főképp abban rejlenek, hogy a földet nem művelik a haladó agrotechnika követelményeinek megfelelően, - nem alkalmazzák az új munkamódszereket sem a növénytermelésben, sem az állattenyésztésben, nem tartják be a jószág tervezett létszámát. A beszá­moló és a vita rámutatott arra, hogy az elvtársak látják a hibákat, de ke­veset foglalkoznak azzal, hogy a já­rási pártbizottság és az alapszerve­zetek mit tettek, vagy mit szándékoz­nak tenni a hibák eltávolítására. Ilyen szellemben folyt a vita is. Az elvtársak beszéltek arról, milyen hiá­nyosságokkal találkoznak, de keveset szóltak arról, hogyan távolítják el őket, vagy arról, hogy a falusi párt­szervezetek mennyire teljesítik a községekben, vagy a szövetkezetek keretén belül a X. kongresszus irány­elveit. Ezzel kapcsolatban pozitívan értékelhetnénk a búcsi szövetkezet tagjának, Marcsa elvtársnak vitafel­szólalását, aki megemlítette azt is, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a jövő évben nagyobb hektár­hozamokat érjenek el. Beszámolt még arról is, hogy a múlt évi ta­pasztalatok alapján az ;dén a múlt évi két hektár kukoricaföld helyett 124 hektáron vetnek fészkes módszer­rel. Nem mondhatnánk, hogy a beszá­molóban értékes és konkrét példa nem lett volna, de meg kell emlí­tenünk, hogy a járási pártbizottság és az alapszervezetek munkájában mu­tatkozó hibák okait nem tárta fel kel­lőképpen. Az elvtársak megeléged­tek egyes tények leszögezésével, esetleges ismételésével, mint pl. az­zal, hogy ahol a kommunisták jól dolgoztak, az ^eredmények is láthatók. A beszámoló bírálta a barti falusi pártszervezet kommunistáinak rossz munkáját. De nem részletezte, hogy mennyiben rossz a pártszervezet munkája, vagy ki a hibák okozója, s miért ilyen a helyzet. Fokozzuk a falusi pártszervezetek aktivitását Egyes párttagok és szervezetek munkáját bizonyos munkaszakaszok eredménye szerint lehet értékelni. A beszámolóban és a vitában egyes ta­gok és pártszervezetek passzivitásá­ról volt szó. Csaknem minden felszó­laló arról beszélt, hogy az ő párt­szervezetük passzív, munkájuk rossz stb. Egyes elvtársak, mint például Soóky, azon a véleményen voltak, hogy az ilyen párttagokat a párt soraiból tö­rölni kell. Soóky elvtárs, mint a já­rási pártbizottság irodájának tagja, ahelyett, hogy arról beszélt volna, hogy mit tett ő és a járási pártbi­zottság, vagy mit tesznek a jövőben, hogy ilyen passzív tagok helyett a pártnak aktív tagjai legyenek, a könnyebb útat választotta: a tagok nevelése helyett a párt soraiból való törlést. Ha ezt járása viszonylatban vizsgál­juk, látjuk, hogy a gyakorlat itt is uyen. A járási pártszervezet szerve­zés: Helyzetjelentésében többek közt a következő található: „A párt alapsza­bályzatának nem teljesítése miatt 1954-ben 47 tagot kizártunk és 35 ta­got és jelöltet töröltünk a pártból." Az ilyen eljárás helytelen. A párt­tagság nem lesz aktívabb azáltal, hogy a kevésbé aktív vagy passzív tagokat törlik, hanem csakis azáltal, hogy állandóan törődnek azzal, hogy a tagok elméleti^ színvonalát , emeljék, konkrét feladatokat adnak nekik, hogy a többi jó párttagok színvonalára ke­rüljenek. Elsősorban rá kell világítani arra, hogy a járási pártszervezet meg­tett-e mindent a párttagok aktivitásá­nak növelésére. A vita bebizonyította, hogy nem. A felszólalók túlnyomó ré­sze rámutatott a pártoktatási évben előforduló hibákra, .az év késői kez­detére, a gyenge létszámra, a propa­gandisták alacsony színvonalú tudá­sára, ami maga után vonja az elő­adások és viták alacsony színvonalát is. Ez kell, hogy arra intse a járási pártbizottságot, hogy a pártoktatási évre és általában a nevelőmunkára az eddiginél sokkal nagyobb súlyt he­lyezzen. Javítsuk a nemzeti b.zottságok irányító munkáját A járásban elért eredmények bi­zonyítják, hogy a nemzeti bizottsá­gok még nem tudták a dolgozó pa­rasztokat, szövetkezeti tagokat és a többi dolgozókat mozgósítani, aktivi­zálni, s figyelmüket a mezőgazdasági termelés növelésének szükségességé­re összpontosítani. Ezt bizonyítja Krá­lik elvtársnak, a járási nemzeti bi­zottság elnökének felszólalása is, aki többek közt a következőket mondot­ta: „Ha helyesen akarjuk értékelni az állami igazgatást, de különösen a já­rási nemzeti bizottság munkáját, meg kell állapítanunk, hogy a mi munkánk különösen irányítás tekintetében nem kielégítő. Ahelyett, hogy a szövetke­zeti tagokkal fenntartottuk volna a személyes kapcsolatot, csak körleve­lek, statisztikai és egyéb jelentések útján végeztük az irányítást. Különös­képpen elhanyagoltuk az egyénileg gazdálkodóknak nyújtandó segítséget. A mezőgazdasági termelés e szaka­szának magasabb színvonalra való emelésére csaknem semmit sem tet­tünk". Ezek komoly hibák. A járási nem­zeti bizottságon dolgozó elvtársaknak mielőbb ki kell küszöbölniük őket, s amint Králik elvtárs is mondja, lé­nyegesen jobb munkát kell végezniük. A járási pártkonferencia feltárta a pártszervezetek munkájában rejlő hibákat és most arra kell törekedni, hogy a kommunisták minden munka­szakaszon ismertessék őket, s a dol­gozók széles tömegeinek, a munkás­paraszt szövetségnek segítségével, kü­lönösképpen most, a tavaszi munkák előtt eltávolítsák őket, hogy a jövő járási pártkonferencia ne csak a hiá­nyosságokra, hanem az eredményekre is rámutathasson. Štefan Meňhart, az SzIKP KB dolgozója A nemzetgyűlés bizottságai befejezték az állami költségvetés tárgyalását Csütörtökön, március 17-én a költ­ségvetési ás gazdasági bizottság foly­tatta az 1955. évi állami költségvetés további fejezeteinek tárgyalását. Első­nek az Állami Ellenőrzési Minisztérium költségvetését tárgyalta meg és ter­jesztette a nemzetgyűlés plénuma elé. Megtárgyalták továbbá a Pénzügymi­nisztérium fejezetét és az általános pénztári beszámolót, valamint az 1955. évi költségvetési törvényt, amelyet szintén a nemzetgyűlés elé terjesztet­tek, javasolva elfogadásukat. A bizottság azután megtárgyalta az 1953. évi állami zárszámadást. Fran­tišek Tymeš képviselő előadói be­számolójában összegezte az 1953. évi gazdálkodás eredményeit és a zár­számadás jóváhagyását javasolta. A bizottság a zárszámadást jóváhagy­ta. Ezzel befejezték az 1955. évi ál­lami költségvetés összes fejezeteinek tárgyalását az" illetékes bizottságokban s azokat a legközelebbi napokban terjesztik a nemzetgyűlés plénuma elé jóváhagyás végett. Több mint 7 millió aláírás a Béke-Világtanács felhívására Pénteken, március 18-án ült ösz­sze Prágában a Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnöksége. Ján Muka­rovsky akadémikus, a Béke-Világta­nács elnökségének tagja az ülésen be­számolt a Béke-Világtanács elnöksé­gének március 11—13 között Bécs­ben lefolyt tárgyalásai eredményéről. Beszámolójában foglalkozott a Béke­Világ tanács felhívása aláírási kampá­nyának, lefolyásával és a békeerők kép­viselői nagy nemzetközi találkozá­sának előkészületeivel, amelyet május 20-ára hívtak össze Helsinkibe. A Csehszlovák Békevédők elnöksége foglalkozott továbbá a békevédők járá'si konferenciájának eredményeivel, ame­lyeket februárban rendeztek meg az egész köztársaságban, a békevédők kerületi konferenciájára való előké­születekkel, amelyeket minden kerü­letben március végén, vagy április elején hívnak össze, valamint a béke­védők III. csehszlovákiai kongresz­szusának előkészületeivel, amely ápri­lis 17-én lesz. Az elnökség a legnagyobb figyelmet a Béke-Világtanács atomháború elle­nes felhívása aláírásáért folyó kam­pánynak szentelte, amely Csehszlová­kiában február 28-án kezdődött meg. Az elnökség megállapította, hogy 1 köz­társaságunkban sikeresen folyik az aláírási kampány. A március 18-ig beérkezett jelentések szerint az atom­háborúellenes felhívást eddig 7 012116 személy irta alá. Üdvözlő távirat Fréderic Joliot-Curie-nek születésnapja alkalmából Szombaton, március 19-én töltötte be Fréderic Joliot-Curie, a Béke-Világ­tanács elnöke 55. életévét. Ebből az alkalomból a Csehszlovák Békevédők Bizottsága a következő táviratot in­tézte hozzá: „Kedves elnök úr, kedves barátunk! Kérjük, fogadja 55. születénapja alkalmából forró jókívánságainkat. Abban az évben tölti be 55. évét, amikor a népek az atomháború ellen harcolnak, amelyre az ön vezetésével hívta fel őket a Béke-Világtanács. Az egész csehszlovák nép tiszteli Önben a világszerte ismert tudóst, aki nemcsak korszakalkotó felfedezéseket tett az atomenergia felhasználásának terén, hanem, aki egész erejével az első évektől kezdve annak békés célok­ra való felhasználása mellett és a nemzetek közötti béke mellett áll. Mun­kájához a további években sok sikert kívánunk Önnek. A Csehszlovák Békevédok Bizottságának elnöksége". Magyar filmhét Csehszlovákiában A Magyar Népköztársaság állami ün­nepének hetében, április l-tgl 7-ig Prágában, Brnóban, Bratislavában és Kassán magyar filmhetet rendeznek. Mozijainkban ezen a héten bemutatják az új magyar filmeket, a magyar film­dolgozók alkotó munkájának bizonyíté­kait. A magyar filmhéten elsősorban Fáb­ry Zoltán filmrendező „Életjel" című filmjét mutatják be, amelyet a Kar­lovy-Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a munka díjával tüntettek ki. A film témája a beszakadt bányában maradt bányászok megmentésének lenyűgöző története. Bemutatásra kerül még Má­riássy Félix „Rokonok" című filmje is, amelyet Móricz Zsigmond hasonló cí­mű regénye alapján forgattak. A har­madik bemutatott film Radnóty László rendező „Hintónjáró szerelem" című filmjátéka lesz. Szlovákiában bemutatásra kerül ezenkívül még Herskó János „A város alatt" című filmje is, amely a buda­pesti földalatti vasút építésén dolgozó emberek sorsát mutatja be. n 1 1 1 W "ľ, f i r 1 n 1 1 S \K s: i k. MIRE KÉPESEK (D. V.) Vendéglátó üzemeinkben gyakori jelenség az ételkiállítás. Mar­tinban is a „Šlovan"-étterem sza­kácsai és cukrászai kiállításon mutat­ták be szaktudásukat. A széles asz­talokon szépen díszített saláták, hideg ételek és sütemények étvágyat ger­jesztettek a látogatókban. A sarokban hatszemélyes esküvőre terített asztal és mellette négyszemélyes teríték reg­gelihez a pincérek és az üzem veze­tőjének szakképzettségét igazolta. A cukrászkészítmények közül különösen megragadta ügyelmemet egy csokolá­déval bevont és rózsákkal díszített „panaszkönyvNem lapoztam bele, mert legfeljebb csak az ujjamat nyal­• * (g. e.) A CsISz kamoesai alapszerve­zete hazánk 10. évfordulójának tiszte­letére 1300 óra ledolgozására tett fel­ajánlást. Ezeket az órákat a falu szé­pítési akcióban kívánják ledolgozni. A fiatalok pontos munkatervet készítet­tek, amelynek alapján március 20-án megkezdik a munkát. Az első teendő­jük az utak kikövezése, javítása lesz. Utána pedig megkezdik az utak mellett a gyümölcsfaültetéshez szüksé­ges gödrök ásását. hattam volna utána és a panaszom úgy sem írhattam volna bele. Pedig tett volna mit beírnom a panasz­könyvbe. Amellett, hogy az üzem dolgozói jó munkát végeztek, arra is képe­sek hogy az ételkiállitás napján va­csorához nem adtak' és megrendelésre nem készítettek ételeket. Az étlapon feltüntetett kész ételek közül is este fél 7-kor minden második étel ki volt húzva. A kiszolgáló pincér, aki az ét-, lapot hozta, udvarias volt. Várt hogy mit választok- Biztos nem gondolt arra, hogy megdicsérem és egyben bí­rálom is őket. ÁPRILISBAN IS lesznek még fa­gyok. Az átmeneti meleg ido ut to­vábbi fagyokat yarnak, amelyek né­hány melegebb napot kivéve még áp­rilisban is tartani fognak. Feltehető, hogy a hegyek hótakarója hosszabb ideig megmarad. 22 284 llö KORONA értéket tesznek ki a besztercebányai kerületbeh tett kötelezettségvállalások hazánk felsza­badítása 10. évfordulójának t: zteleté­re. A kötelezettségvállalás ' '-ö^ül 12 összüzemi, 152 kollektív és 255 az egyéni kötelezettségvállalás.

Next

/
Thumbnails
Contents