Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-20 / 68. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA­Bratislava, 1955. március 20. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 68. szám BÉKÉS ÉLETŰN KÉR T A Béke-Világtanács felhívása alapján indított aláírási kampányban elért eredmények bizonyítják, hogy népünk egységes a békeharcban. Köz­társaságunkban március 18-ig 7 012116 személy írta alá a békeívet. Szlovákiában az agitációs központok által irányított 70 503 agitátor 9 nappal a kampány befejezése előtt 2 237 475 aláírást gyűjtött az atom­háború veszélyének elhárítását, az atom- és hidrogénfegyverek meg­semmisítését, gyártásuk azonnali beszüntetését követelő felhívásra Nem egész három hét alatt 2040községben, több mint 2000 üzemben és 209 közép-, szak- és főiskolán befejezték az aláírási kampányt. A békeharcosok levelei A Béke-Világtanács felhívásának aláírásával egyidejűleg polgáraink gyűléseikről számos határozatot kül­denek a Csehszlovák Békevédök bi­zottságának. A vágbesztercei Klement Gottwald­üzem dolgozói levelükben határozot­tan tiltakoznak az ellen, hogy Aden­auer kormánya felújítsa a német kommunista párt plieni törvénytelen pert. Az üzem dolgozói magukévá tették a Béke-Világtanács felhívását és a világbéke megszilárdításához való hozzájárulásukat azzal mutatták meg, hogy az ez évi állami terv feladatait az első két hónapban 104 százalékra teljesítették. A brništei egységes földművesszö­vetkezet tagjai szintén tiltakoznak az atom- és a hidrogénfegyverek gyártá­sa ellen és azt akarják, hogy az atom­energiát békés célokra használják fel. Ahogy írják, szocialista kötelezettség­vállalásokkal fognak harcolni a me­zőgazdasági termelés növeleséért, ahogy ezt a CsKP X. kongresszusa feladatunkul tűzi ki. A prágai. Jirí Wolker-Színház dolgo­zói is felemelik hangjukat a világbéke védelmében. Követelik a párizsi egyez­mények visszavonását és minden tö­megpusztító fegyver betiltását. A Csehszlovák Békevédők Bizottsá­ga levelet kapott a népi demokratikus Lengyelországból, a vratislavi hőerő­központ csehszlovákiai dolgozóitól. Csatlakoznak a Béke-Világtanács fel­hívásához és ezt írják: „Lengyelország olyan városában élünk, amelyet a háború teljesen lerombolt. Munkánk­kal hozzá akarunk járulni a testvéri Lengyelország felépítéséhez -és meg­erősítéséhez, s ezzel a világbéke meg­szilárdításához." 8500 tonnával több szenet fejtenek Az orlovai Ludvik-bánya bányaszai február végéig 7000 tonnával tóbb szenet termeltek. Ezzel teljesítették a győzelmes február tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. Márciusban a Béke-Világtanács felhívásának alá­írása alkalmával megígérték a bánya élmunkáscsoportjai, hogy Csehszlová­kia felszabadítása 10. évfordulójának napjáig további 8500 tonna szenet fejtenek terven felül. Traktorosaink aláírják a Béke-Világtanács felhívását • Az aláírási kampány keretében po­litikai tízpercre gyűltek össze a skaš- -ticei gép- és traktorállomás trakto­rosai, hogy megbeszéljék a Béke-Vi­lágtanács felhívását. Az aláírások al­kalmából kötelezettségeket vállaltak, amelyek elősegítik majd évi tervük sikeres teljesítését. J. Skŕiček és J. Vanék kötelezettséget vállaltak, hogy az agrotechnikai határidőket a munka következetes megszervezésével és a gépek célszerű elosztása útján három nappal előbb teljesítik, a traktorosok tervüket 110 százalékra teljesítik s takarékoskodnak az üzemanyaggal. Az EFSz-ek megszilárdítása további fejlődésünk útja Falvaink dolgozói a békéért A szepesófalvi járás tizenhárom községében már alá­írták a Béke-Világtanács felhívását. Az aláírás alkalmá­val sok földműves értékes kötelezettségvállalást tett. Lysá nad Dunajcom-ban éppen akkor gyúlt ki először a villanyfény, amikor a Béke-Világtanács felhívását ír­ták alá. A kis- és középparasztok kötelezettségvállalásai több mázsa húst, és több ezer liter tejet jelentenek ter­ven felül. Allami felvásárlásra 33 sertést adnak és a tej­beafclást, amelyet 155 százalékra teljesítenek, 180 szá­zalékra emelik. Hasonló kötelezettségvállalásokat tettek Majeryn, Červený Kláštoron, Relovén, Lesnicén és a szepesófalvi járás más községeiben. A Stará Lubovňa-i járás Lackóvá községében a Béke-Világtanács felhívása aláírásának alkalmából a földművesek kötelezettséget vállaltak, hogy állami felvásárlásra 80 mázsa sertéshúst, 3500 tojást, 1 vagon burgonyát és 10 métermázsa ga­bonát adnak be. ' A nagykaposi járásban földműveseink a felhívás alá­írásakor 300 egyéni és több kollektív szerződést kötöt­tek. Beadnak 14 417 liter tejet, 50 000 tojást, 4813 kilo­gramm marhahúst, 17 000 kg burgonyát és más termé­nyeket. A Béke-Világtanács felhívása aláírásának alkalmá­ból felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére a szövetkezeti tagok és a kis- és középparasztok az egész járásban 8318 kötelezettségvállalást tettek. r,yl4i bajcsiak pedig ezéri írluk alá..." Hárman ültünk a bajcsi állami gazdaság egyik csöndes irodahelyi­ségében. A szoba sarkában vidá­man duruzsolt a kis fekete vas­kályha s mi a világ eseményeiről beszélgettünk. így fordult a szó lassacskán hazánk nagy megmoz­dulására, az atomháborúellenes békeívek aláírására. — Hát, szó ami szó, nagyon el­kelnek már ezek a békealáírások — veszi át a beszéd fonalát Ilcsik Gyida bácsi, az állami gazdaság idős kályhafűtője. — Tudják, elv­társak, én már két világégést is átvészeltem, hát igazán se testem, se lelkem nem kívánja az újabb háborút. Meg aztán azt a régi „jó­fajta" világot se akarnám mégegy­szer megérni, amiben nekünk, a volt mezőgazdasági cselédeknek részünk volt. — Hallótt-e már, öcsém, az ak­kori hírhedt négyes konyháról? — folytatta a szót, hozzám fordulva Ilcsik bácsi, az egykori kocsis. — Hát ez olyan konyha volt, amely­ből jobbról is, meg balról is két­két fcis padlózatlan szobácska nyí­lott. Osztán mindegyik „szobában" egi'-egy család húzta meg magát. Volt olyan szoba is, amelyben 16 ember iakott, de nyolcon alul aztán nem igen lakták ám. A négy család asszonyäinak pedig az egyetlen kö­zös konyhán kellett főzögetniük, ha éppen futotta az időből. Mert nem egyszer megesett bizony, hogy a kasznárné, vagy az ispán úr ép­pen ebédfőzés közben rendelte fel valamelyik asszonyt egy kis házi­munkára. Hát ilyen volt az a régi gyönyörűséges élet, az isten süly­lyesztené el még az emlékét is. — És ezt az életet akarják visszaállí­tani. Lassanként elhal az öreg ajkán a múltat idéző beszéd. Némán, el­gondolkozva meredünk a kályha fel-fellobbanó lángjába, majd szin­te önkéntelenül az iroda óriási ab­laka felé téved a tekintetünk. És az ablakon keresztül hívogatva mosolyognak felénk a csinos, pi­rostetös házacskák. Aztán Mészáros János, az álla­mi gazdaság főlaboránsa töri meg a reánk nehezülő csendet. — Bizony, elvtársak, mi baj­csiak ezért a mostani életünkért írtuk alá a békeívet. Mert látja — tüzesednek meg szájában a szavak — ezeket az új családi házakat, ezeket a felénk mosolygó boldog otthonokat mind mi építettük, mi, az azelőtt megvetett, megrugdosott cselédemberek. Ma már bizony csak emléke él a régi hírhedt né­gyes konyháknak és a többi nyo­morúságnak. A felszabadulás óta már több mint 43 korszerű, fürdő­szobás lakással ajándékoztuk meg Az utolsó hónapokban az EFSz-ek és azok gazdasági eredményei egyénileg gazdálkodóink és kis- és középparaszt­jaink figyelmének középpontjában ál­lottak. A földművesek összehasonlítot­ták a szövetkezetek eredményeit saját jövedelmükkel és megállapították, hogy a szövetkezeti tagok több jutalmat kapnak, mint amennyit ők keresnek. Ez az összehasonlítás sok kis- és kö­zépparasztot a szövetkezetbe vezetett, így volt ez például az eperjesi járás Nagysáros községében is, ahol öt föld­műves határozta el, hogy belép az EFSz-be. Közöttük van Andrej Kožár, aki eddig 7 hektáron gazdálkodott, to­vábbá Štefan Tomašik, Helena Madiová, Margita Babušcáková, Mária Šebecho- vá kisparasztok is. A szövetkezet tag­jai az éwégi taggyűlésen maguk közé fogadták őket. Más falvakban is sok új tag jelent­kezik az EFSz-ekbe. Például a nyitrai kerület EFSz-einek tagsági alapja az év elejétől 455 új taggal bővült. Mind­ez azt mutatja, hogy amilyen mérték­ben szilárdulnak az EFSz-ek, olyan mértékben nő földműveseink bizalma az EFSz-ek közös gazdálkodásával szemben. dolgozóinkat. S ma már nem kell gyermekeinknek és a felnőtteknek esöben-hóban 5—6 kilométert gya­logolniuk. Nincs olyan tanya, ahol ne lenne iskola, minden települé­sen kultúrházakban szórakozhat­nak dolgozó társaink, embereinket saját autóbuszunk hordja munká­ba és a szórakozóhelyekre és alig van már olyan ház az állami gaz­daságon, amely ne lenne rádióval is felszerelve. De ez még mind csak a kezdet kezdete! Az 1956—57-es évre újabb 500 kétszobás-fürdő­szobás korszerű lakást építünk, az idén megnyitjuk gyönyörű kultúr­házunkat, amelyben mozj, színház és társalgó hirdeti majd a múlt és a jelen közötti különbséget, a jövő év végére pedig elkészül már az a nagy szociális épületünk is, amely­ben többek között egy 120 szemé­lyes éttermet is magukénak mond­hatnak majd a dolgozók, — fejezi be szavait az egyszerű mezőgazda­sági cselédből lett főlaboráns. És bár a derék ember nem beszél többet a békeívek aláírásáról, tüzes tekintete a legékesebb szónoki be­szédnél is érthetőbben fejezi ki: Én, Mészáros János' főlaboráns a bajcsi állami gazdaság minden dolgozója nevében beszélek akkor, amikor azt kiáltom afelé a másik világ felé: — Nem akarok soha többé háborút! Neumann János A prerovi répatermelők a prosenicei mozgalom kiszélesítésével 100753 mázsával több cukorrépát termesztenek az idén A prerovi járásban hagyományosba cukorrápatermelés. Ezt bizonyítja az is. hogy itt keletkezett a prosenicei mozgalom, amelynek elveit köztársa­ságunk számos cukorrépatermelő he­lyén alkalmazzák. Mindenütt beváltak s mindenütt terjednek. A járásban, most terjed a szövet­kezeti tago-k, az állami gazdaságok dolgozói, a kis- és középparasztok hazafias kötelezettségvállalási mozgal­ma a nagyobb cukorrépa-hektárho­zam eléréséért. Felajánlásaikkal meg­mutatják, hogyan biztosithatjuk leg­jobban a CsKP X. kongresszusa irány­elveinek teljesítését. Kötelezettséget vállaltak, hogy a cukorrépatermést terven felül tizen­három EFSz-ben összesen 14 395 má­zsával, 888 két hektáron felüli terüle­ten gazdálkodó földművesnél össze­sen 42 991 mázsával, 446 két. hektá­ron aluli területen gazdálkodó répa­termelőnél 31777 mázsával, az álla­mi gazdaságokban 7600 mázsával és a szocialista szektor többi üzemeiben 3990 mázsával, összesen 100 753 má­zsával emelik. Ez a felelete szövet­kezeti tagjainknak és földműveseink­nek kormányunk és pártunk mező­gazdaságról való gondoskodására és a cukorrépa, a hús és más mezőgazda­sági termények felvásárlási árának legutóbbi emelésére. A prerovi cukue­répatermelók minél nagyobb terüle­ten a prosenicei mozgalom elvei sze­rint akarják a cukorrépát termesz­teni. A járás EFSz-eiben az összes vetésterületek 92 százalékán, a föld­műveseknél 71 százalékban termesz­tik ily módszerrel a cukorrépát. A felajánlások azt jelentik, hogy az egy­séges földművesszövetkezet földjei­nek hektárhozama 60 mázsával, a földművesek földjeinek hektárhozama 40 mázsával emelkedett. A kötele­zettségvállalások összegezése a ter­melés növelésében azt jelenti, hogy az egységes föidművesszövetkézetek 220 vagon, a földművesek pedig 874 vagon cukorrépával többet adnak át a cukorgyárnak, ami összesen 175 vagon cukortöbbletet jelent. A cukor­termelés növelésével a termesztök jö­vedelme 2 millió koronával emelke­dik, nem beszélve a nyert értékes takarmányról, amely lehetővé teszi a tej- és hústermelés növelését. A pro­senicei szövetkezeti tagok voltak az elsők, akik aláírták a cukorrépater­melés emelkedése érdekében tett kö­telezettségvállalásokat. ^37,66 hektá­ron átlag 394 mázsa cukorrépát ter­melnek hektáronként, ami a terve­zett termelésnél 3380 mázsával több. A cukorrépatermelés növelésének elérésére jól felkészültek. A földeket istállótrágyával trágyázzák meg, egy hektárra 350 mázsia trágyát horda­nak ki. A vetés előkészítésekor min­den hektárra 150 kg mésznitrogént, 100 kg ammoniumszulfátot hordanak ki és az egyes területeken szükség szerint emelik a szemcsézett szuper­foszfát, a kálisó és a káliumfoszfát mennyiségét. A cukorrépaföldeket száradás után azonnal simítózzák. A talaj előkészí­tését a traktorállomás a henger, a borona és a tárcsák kombinálásával végzi el. A vetést egyvégtében hatsoros ve­tögéppel végzik, amint a napi hőmér­séklet eléri az öt-hat celsius fokot. A sorközi távolság 45 cm lesz. Hat hektáron jarovizált magot vetnek. A vetésterületet idejében megtisztítják a kártevőktől. A cukorrépa vetésterületét ríét munkacsapat között osztják fél. A munkacsapat vetésterületét felosztják az egyének között, akik a rájuk bí­zott részen az első kapálástól egészen a betakarításig gondozzák a répát. Minden dolgozótól külön-külön veszik át a termést és az eredményeket feljegyzik, mert eszerint osztják ki majd a jutalmakat. Hogy a dolgozók érdekelve legyenek kötelezettségvál­lalásuk teljesítésében és túlteljesíté­sében, bevezetik a pótjutalmazást. A megállapított alap túlteljesítése esetén a pótjutalmakat a következő­képpen fizetik ki: az alap 10 száza­lékos túlteljesítése esetén a jutalom a megnövekedett jövedelem 20 száza­léka, az alap 20 százalékos túlteljesí­tése esetén a megnövekedett jövede­lem 30 százaléka lesz a pótjutalom. 20 százalék felett pedig 40 százalék. A kötelezettségvállalások teljesítését a traktorállomások, a HNB és a cukorgyárak segítségével biztosítják. A benövi cukorrépatermelők jó pél­dát mutattak az egyénileg gazdálko­dó parasztoknak. A község 62. földmű­vese 95 hektáron 7220 mázsa cukorré­pával termel többet. További 17 föld­műves, akiknek nincsenek tervezett feladataik a cukorrépából, kötelezett­séget vállaltak, hogy 1679 mázsa ré­pát termelnek. A beňovi répatermelők felhívására legelőször a henčlovj ré­patermelők válaszoltak. Itt 43 földmű­ves kötelezte magát, hogy 78 hektá­ron 3693 mázsa cukorrépával termel többet. A kötelezettségvállalások teljesíté­sében az egységes földmüvesszövet­kezetek és a többi répatermelök min­den segítséget megkapnak. A járási mezőgazdasági raktárak dolgozói gon­doskodnak arról, hogy földműveseink idejében megkapják a műtrágyát. A gép- és traktorállomások a szerződé­sek alapján jól előkészítik a talajt a cukorrépa termesztésére. A gép- és traktorállomások és a járási nemzeti bizottságok agronómusai minden ré­patermelőnek segítséget nyújtanak. A cukorgyárak dolgozói állandó érintke­zésben lesznek a termelőkkel, taná­csokkal látják el őket, s a növényvé­delmi szolgálattal karöltve megismer­tetik őket a cukorrépa kártevői és betegségei elleni harc módjával. Szak­előadásokat készítenek elő a munka­helyeken és a földeken úgy. hogy a fejlődés idején szemléltetően mutat­hassák meg a termelőknek, hogyan kell az egyes munkákat végezni, ho­gyan kell célszerűen trágyázni és a cukorrépát veszteség nélkül begyűj­teni. A prerovi járás szövetkezeti tag­jai, az állami gazdaságok dolgozói, a kis- és középparasztok felhívják köz­társaságunk többi járásainak cukorré­patermelőit, hogy kövessék példájukat és így biztosítsák a níi fehéraranyunk termesztésének legnagyobb eredmé­nyességét. A dolgozó nők országos konferenciája Prágában Hétfőn, március 21-én ül össze a prágai Szláv Házban a dolgozó nők országos konferenciája. A konferencián, amelyet a Szakszervezetek Központi Tanácsa hívott össze, részt vesznek népgazdaságunk minden ágának dol­gozó női. Meghívták továbbá azon üzemi tanácsok elnökeit és azon üze­mek igazgatóit, amelyekben túlnyomó részben nők dolgoznak. A konferen­cia fő beszámolóját Marié Trojanová, a Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak titkára tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents