Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-19 / 67. szám, szombat

1955. március 5. ffl IS žfl s A nyárasdi szövetkezet íethívása a kukorica négyzetes-fészkes vetésére A kukoricának az állattenyésztésben igen nagy jelentősége van: mint mag és mint nedvdús siló­takarmány kerül fogyasztásra. A nyárasdi szövet­kezeti tagoknak (nagymegyeri járás) az átlagos tej­hozamot 4,5 literrel segített növelni, s lehetővé tette, hogy terven felül 70 mázsa sertéshúst is bead­janak. 1955 első negyedében szabadáron további 100 mázsa sertéshúst adnak be terven felül az államnak. Viliam Široký kormányelnöknek a CsKP KB februári plenáris ülésén előadott beszámolója meg­vitatása után a nyárasdi szövetkezni tagok annak tudatára ébredtek, hogy a magra termelt és a siló­kukorica hektárhozamát növelhetik. A falusi párt­szervezet kezdeményezésére a szövetkezeti taggyű­lésen elhatározták, hogy felhívják az összes szö­vetkezetet és állami gazdaságot a kukorica négy­zetes-fészkes módon való termelésében folytatandó versenyre. A nyárasdi szövetkezet felhívása a kö­vetkező: a tervezett 26,6 mázsa kukorica helyett hektáronként 36,5 mázsát termelünk. Az említett terméshozam elérésére a szovjet kolhozok és szov­hczók tapasztalatait, valamint szövetkezeteink és állami gazdaságaink eddigi gyakorlati ismereteit használjuk fel. A múlt év őszén az egész kuko­ricaföldön elvégeztük a mélyszán­tást. Most gondosan előkészítjük a vetőmagot. Kiválasztjuk a leg­jobb csöveket és csakis százszáza­lékosan csíraképes vetőmagot használunk. 55 hektáron heterózis vetőmagot teszünk a földbe. A kukorica vetésterületét ta­vasszal simítózzuk és 100 kg am­momumszulfáttal, 100 kg szuper­foszfáttal és 100 kg kálisóval mű­trágyázzuk. Az elkészített kukori­caföldön a vetésig kultiválással harcolunk a gyom és a talajned­vesség kipárolgása ellen. A kukoricát a gép- és traktorál­lomások gépeinek segítségével négyzetes-fészkes módon április lf-tól 26-ig vetjük el. A 8—10 cm mély fészkekbe 3—4 magot ve­tünk. Amint a talajon kéreg ke­letkezik. megboronáíjuk. Ha a ku­korica nagyobb lesz, a talajt sorok irányában rézsútosan boronáljuk és így megakadályozzuk a gyom burjánzását és a talajnedvesség elpárolgását. A második sarabolás előtt a ku­koricát műtrágyával trágyázzuk. Ha a növénykék 4—5 levele ki­nő a fészket olyan módon egyel­jük, hogy bennük a két legerősebb növény maradjon. Egyidejűleg a fészkeket kézikapával lazítjuk. Különös figyelmet fordítunk a heterózis vetőmag termelésére. Nagy súlyt helyezünk az ivarta­lanítás helyes és idejében való elvégzésére, ami igen fontos a ve­tőmag minősége szempontjából, így ióminőségű vetőmagot biztosí­tunk magunknak és a beadásra is. A kukorica betakarítását idejé­ben, a mag érése után azonnal el­végezzük, hogy a silózáshoz szük­séges kóró még elég nedvet tar­talmazzon. A mezei munkacsoportok gyűlé­seiken még/további lehetőségeket tártak fel a kukorica hektárhoza­mának növelésével kapcsolatban és ezért hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére fel­ajánlották: Az első csoport, — amelyet Forró Mihály vezet — 55 hektáron átlag 38 mázsás kukorica-magter­mést ér el. Horváth Mihály csoportja 55 hektáron (morzsoltan) átlag 39 mázsás hektárhozamot ér el. A csoportvezetők a kukoricaföldeket a csoportok tagjai közt szétoszt­ják A munka ilyennemű megszer­vezése a pótjutalmazások útián lehetővé teszi a tagoknak a maxi­mális hektárhozamok elérésében való anyagi érdekeltségét. A ter­vezett hozamok túlteljesítéséért 26,6 mázsától 36,5 mázsáig a szö­vetkezeti tag 30 százalékos, 36,5 mázsán felül 50 százalékig terjed­hető pótjutalmazást kap a terven felül termelt kukoricáért, mégpe­dig pénzben vagy természetben. Az egyes szövetkezeti tagok fel­ajánlották, hogy még nagyobb hektárhozamokat érnek el, mint a csoportok. Például Kürti István, az első csoport tagja felajánlotta, hogy a rábízott földterületen 39 mázsás hektárhozamot, Laky Pál pedig 40 mázsás hektárhozamot ér el. A második munkacsoportból id. Varga Béla felajánlotta, hogy a rábízott földterületen 45 mázsás hektárhozamot, Szinghoffer József 45 mázsás, ifj. Varga Béla 41 má­zsás, Szinghoffer János 40 mázsás, Nagy Imre 40 mázsás. Rózsa Fe­renc és Lipkovics Imre 42 mázsás hektárhozamot ér el. A felajánlások alapján a szövet­kezet termelése növekszik, de na­gyobb a szövetkezet jövedelme is. Ez a jövedelemtöbblet 256 311 ko­rona. Ebből pótjutalmazásra 86 996 koronát, vagy természetben 437 mázsa kukoricát fizetünk. A kukorica termelésében elér­hető eredmények lehetővé teszik a takarmányalap lényeges bővítését és az állatok nagyobb hasznossá­gát. Már 1955-ben 226 mázsa ser­téshúst adunk be terven felül, amiért 361 280 koronát kapunk. Már ez idén meggyőződtünk a silótakarmánynak a szarvasmarha­állomány fejlesztésében való nagy jelentőségéről. Különösen ami a fejősteheneket illeti, melyeknek tejhozamát sikerült 50 százalék­kal növelni. Az eddigi jó tapasz­talatok alapján 40 hektárra ter­jesztjük ki a silókukorica vetéste­rületét. A silókukoricát a kevésbé termékeny, felszántott rétek he­lyén termeljük 55 cm széles so­rokba vetve. A kukoricát fejlődése folyamán szükség szerint saraboljuk és mű­trágyával trágyázzuk. A silókukorica helyes gondozá­sával átlag 400 mázsás zöldtakar­mánytermést akarunk elérni s ilyenmódon 16 000 mázsa silóta­karmányt biztosítani. Ez a jó minő­ségű silótakarmány jószágonkénti 40 mázsás adagolásban 400 szar­vasmarha téli takarmányozását fe­dezi. A silókukorica betakarítását a csövek tejes érettségében végez­zük, amikor a kukorica' szemes­nedvhús takarmány értékkel bír. A jó minőségű silótakarmány ter melésére összesen 1200 köbméter űrtartalmú silógödröket építünk, Az idén minden egyes szarvas­marha számára 50 mázsa és fiatal jószág számára 20 mázsa silótakarmányt biztosítunk. így 1956-ban 2555 literről 2920 literre növelhetjük a tehenenkénti átla­gos évi tejhozamot s magasan túl­teljesítjük a tejbeadást. A terven felül beadott tejmennyiségért 402 000 koronát kapunk. Hogy a nyárasdi egységes föld­művesszövetkezet lényegesen nö velhesse a kukorica hektárhoza­mát, arról gondoskodnak a kom munisták. a helyi nemzeti bizott­ságok tagjai s a nyárasdi trak torosbrigád dolgozói. A falusi párt­szervezet bizottsága heti gyűlésein és a havi taggyűléseken megvitat­ja és kiértékeli a felajánlások tel jesítését s a szövetkezetben folyó munkálatokat és a párttagokat úgy irányítja, hogy példát mutas­sanak a szövetkezet minden tag jának. Ezenkívül biztosítja a fel­ajánlások propagálását és kiértéke­lését. A helyi nemzeti bizottság tag­jai a választási körzetükben lakó szövetkezeti tagokat arra serken­tik, hogy a rájuk bízott kukorica­földeket ideiében és jól megmű­veljék. Erre kihasználják a vá lasztókkal tartott gyűléseket s a házi agitációt is. A brigádközpont felajánlotta, hogy az egyes munkák agrotech­nikai határidejét betartja s a ku­koricát helyesen műveli. A szövetkezet vezetősége min­dennapos gyűlésein a brigádköz­pont vezetőjének jelenlétében ki­értékeli a munkák folyamatát, a kukoricatermelésben eléri eredmé­nyeket. Az előforduló hiányossá­gokat azonnal eltávolítja. Ä szö­vetkezet taggyűlése a felajánlá­sok teljesítését havonta egyszer kiértékeli. Dömény, a szövetkezet nevében, Lubiček, a HNB nevében. Kubík, a falusi pártszervezet nevében, Androvics, a GTA brigádja nevében. Büszke lehet rá a gazdaság minden dolgozója ndrovics Mihályék hosszú éve­ken át Nagyiéyen Széher Zsigmond földbirtokos uradalmában dolgoztak, nyomor, nélkülözés volt az osztályré­szük. A felszabadulás után c csákányi állami gazdaságba mentek. A családfő a tehenek, a feleség padig a sertések gondozását vállalta. A felszabadulás után ininden téren érezték, hogy megváltozott életük. Nemcsak rende­sebb lakást kaptak, de már bővebben jutott ruházatra, élelemre is. Munka­viszonyuk is megváltozott. Már nem hallják Széher Zsigmond ordítozását, nem látják, amint bikacsekkel a ke­zében lóháton nyargal a mezőn dol­gozó munkások között. A nép uralma győzött hazánkban. A korbácsot és bikacseket felváltotta a dolgozók ön­tudatos munkafegyelme. Meg is be­csülik ezt az életet Androvicsék. Mindketten példásan végzik munká­jukat a gazdaságban. A műit évben például Androvicsné a sertéstenyész­tésben olyan eredményt ért el, amire nemcsak ö, hanem a gazdaság minden dolgozója méltán lehet büszke. A gond­jaira bízott süldősertéseknél az előirány­zott 28 dkg helyett napi 40 dkg-os súlygyarapodást ért el. Hogyan érte el ezt? — Ügy, — magyarázza —, hogy a süldőket naponta ötször etettem. Mindig változatos, ízletes takarmányt készítettem. A takarmányt sosem ad­tam egyszerre az állatok elé és ügyel­tem arra, hogy jó étvággyal fogyasz­szaic el. Sikeres munkájának természetesen hasznát is látta. Örömtől sugárzó arc­cal mondja, hogy havi keresete a múlt évben a három, sőt négyezer koronát is elérte. Két lánya férjhez ment a múlt évben. Mind ajcettőt új bútorral, sok-sok ruhával látták el. A régi idők nyomora, szenvedése már csak emlékezetükben él. S ez kész­teti őket arra, hogy napról napra jobb munkával építsék a ddgozó nép új életét, amelyben az ő jobb éle­tük is benne van. Ez idén 26 anyasertéi gondozását vállalták. A rács mögött alig pár napos malacok ficánkolnak az anyák körül. Tisztáké jóltápláltak, Androvics elvtársnő munkáját dicsérik. És itt milyen eredményt akar elérni? tesz­szük fel a kérdést. Boldogan vála­szol. — A norma szerint 10 malacot kel­lene egy anyasertéstől elválasztanom. Én azonban vállaltam, hogy az év végéig minden kocától átlag 13 drb malacot választok el. Aztán elmond­ja, hogy szabad idejében mindig a szovjet szakkönyveket bújja. — Sokat lehet belőlük tanulni. A tanultakat most a gyakorlatban igyek­szem hasznosítani. Mindnyájunk kö­zös érdeke, hogy növeljük munkánk termelékenységét. Farkas Kálmán Az IIISZÖ válaszol az olvasók kérdéseire • • * Az iparból a mezőgazdaságba átment dolgozók toborzási jutalmáról Kérdés: Kérem az Üj Szó szer­kesztőségét, közölje velem, van-e igé­nyenf a mezőgazdaságba áttért mun­kásaknak járó toborzási jutalomra? 1954 október haváig a járási nem­zeti bizottságánál mint takarmányfele­lös dolgoztam. A járási nemzeti bi­zottság tanácsának határozata alap­ján otthagytam munkahelyemet. Tíz­hónapos agronómus és növényter­mesztési szakiskolám van. — Kaszo­nvi Sándor, Nagyráska, nagykaposi já­rás. ^ Felelet: A földmüvelésügyi minisz­ter által 1954. december ö-án kiadott 240.452/54. sz. rendelet első cikkelye, amely a mezőgazdaságnak munkaerők­kel és szakkáderekkel való megszilár­dításával és a nekik nyújtandó anya­g. előnyökkel (toborzási jutalom) fog­lalkozó december 2-i kormányrende­letet foglalja magába, a következő­képp szó!: „Ez a rendelet vonatkozik: a) szak-, műszaki is fizikai dolgozókra, akik 1954. június 15-én vagy esetleg 1954 január elseje után már átmentek, vagy ettől az időtől kezdve mennek át az ipafből a mezőgazdaságba, esetleg az adminisztsációbó! (nem mezőgaz­daságii) a mezőgazdaságba; b) és azokra e könyvelőkre, akik 1954. jú­nius 15-e után tértek át a mezőgaz­daságba és a szövetkezetesek köny­velését végzik." Ez annyit jelent, hogy ez nem vo­natkozik a fentnevezett kérdésre, mi­vel az illető kérdése szerint a mun­kahely elhagyásáig ŕs a mezőgazda­ságban dolgozott, tehát iiyen esetek­ben nem tarthat senki sem igényt 3 toborzási jutalomr* még akkor sem, ha önként ment át a mezőgazda sá{|­ba, mivel a mezőgazdasági adminiszt­rációbői ment át a termelésbe. A beadásról Kérdés: Az 1954-es esztendő utol­só negyedében megjelent egy cikk, hogy azok a földművesek, akik a múlt évben terven felül adtak be sertést — marhahúst, a felesleges meny­nyiséget átírják az 1955-ös évre szóló beadási kötelezettség törlesztésére. Több mint öt és fél hektár iöldön gazdálkodom. A múlt évben több húst adtam be az előirányzottnál és sze­retném, ha a felesleget átírnak az 1955. évre. Ebben az ügyben jártam a begyűjtési minisztérium vágsellyei járási meghatalmazottjánál, s ott azt mondták, hogy ez csak azokra vonat­kozik, akik öt hektárnál kevesebb föl­dön gazdálkodnak Helyes-e ez, vagy nem? — Varga Mihály. Deáki, vág­sellyei járás. Felelet: A fennálló rendelkezések értelmében a következő évre szóló át­írás csak azokra a földművesekre vo­natkozik, akiknek szántóterületük nem haladja meg az öt hektárt. Te­hát a szóbanforgó esetben helyesen járt el a vágsellyei járás begyűjtési meghatalmazottja, mivel Varga Mi­hály több mint öt és fél hektár föl­dön gazdálkodik. A házi disznóölések szabályozásáról Kérdés: Az Üj Sző 1955. január 11 -i számában megjelent egy rende­let a házi disznóölések szabályozásá­ról az 1955. évben. A cikk sok eset­hen félreértést okoz a lakosság köré­ben a zsírbeadási előírásokkal kapcso­latban. Ennélfogva kérném a szer­kesztőséget, hogy magyarázza meg a cikknek azon részét, aho! arról van szó, hogy „ötnél több 15 éven aluli gyermeke van" s ezt helyesbítse, hogy mindenki előtt világos legyen, ilyenformán, „akiknek ötnél több, va­gyis hat tizenötéven aluli gyermekük van." — Jókala Béla, Bős, dunaszer­dahelyi járás. Felelet: Szószerint idézzük a ren­delet idevonatkozó részét „Hasonló­képpen mentesek a zsír beszolgálta­tástól a naptári év első házi ölésé­ből azok a kérvényezők, akiknek öt­nél több 15 éven aluli gyermekük van." Ebből a mondatból mindenki megértheti, hogy csak akkor mente­sek a zsír beszolgáltatástól, ha ötnél több, vagyis nem négy, sem öt, hanem minden bizonnyal hat gyer­mekük van, tehát, mindazok, akiknek öt gyermekük van, még kötelesek a disznóölés utáni zsírt beadni, s csak azok mentesek ez alól a kötelesség alól, akiknek hat. hét vagy ennél több gyermekük van. Ki tarthat igényt a felemelt családi pótlékra ľ Kérdés: Tisztelt szerkesztőség! Szí­veskedjék felvilágosítást adni arra, hegy az Üj Szóban megjelent rende­let szerint jár-e családi pótlék az olyan szövetkezeti tagoknak, akik III., IV. típusú EFSz-tagjai és az alapsza­bályzat szerint fél hektár háztáji föld­jük van? Mi erre semmiféle értesí­tést nem kaptunk, ezért szeretnénk tudni, hogy jól értettük-e a rende­letet. — A balonyi szövetkezet veze­tősége, nagymegyori járás. Felelet: A rendelet azon része, amit nem értettek helyesen, így szól. „A felemelt családi pótlékra azoknak az alkalmazottaknak van igényük, akik­nek közös háztartásban éiő feleségei, esetleg családjuk más tagjai III. vagy IV. típusú EFSz-ek tagjai, feltéve, hogy háztáji gazdaságuk nem halad­ja meg a mintaalapszabályzatban meghatározott kiterjedést. Igazuk van a balonyiaknak, hogy ezt így, ebben a fogalmazásban nem mindenki érti meg. Miről is van itt szó? Helyes fogalmazásban úgy ír­hatnánk le: mindazok az egyének, akik nem dolgoznak a szövetkezet­ben, hanem m«idjuk gyárban, építé­szetben, vagy egyéb helyen és fele­ségeik vagy családtagjaik közül vala­ki tagja a szövetkezetnek, ha az alap­szabályzat értelmében fél hektárnál nincs nagyobb háztáji gazdaságuk ét ledolgozzák a kötelező munkaegysé­get, azok igényt tarthatnak a fel­emelt családi pótlékra. Ez gyakorlat­ban annyit jelent, mondjuk Kiss Pé­ternek van négytagú családja A csa­ládfő, Kiss Péter gyári munkás. Falu­ról jár be a munkahelyere. Felesége tagja az ottani III. vagy IV. típusa szövetkezetnek. A szövetkezettől fél hektáf háztáji földet kaptak. Kiss Pé­ter, mint gyári munkás jogosult a felemelt családi pótlékra. Ha Kiss Péternek valamelyik fia .s szövetke­zeti tag és fél hektránál nem nagyobb a háztáji földjük, akkor is hasonló az eljárás. De ha Kiss Péter is tagja volna a szövetkezetnek, nem tarthat igényt családi pótlékra, Bizonyos, hogy most már megérti mindenki. Azokra a szövetkezetekre, mint pl. az ipoiyviski is, amelyek családi pót­lékot adnak a tagoknak, a fentemlí­tett eljárás nem vonatkozik, mivel az ilietö szövetkezet saját szociális alap­jából juttat tagjainak családi pótlé­kot. Ha a balonyi szövetkezet is meg­javítja a gazdálkodását, s lesz anny: szociális alapja, s ha a tagok is meg­szavazzák, semmi akadálya nincs an­nak, hogy a tagoknak családi pótlékot adjanak. Egyénileg gazdálkodók kötelezettségvállalása A békealáírási akció alkalmával dolgozó parasztjaink is számos kötele­zettségvállalást tettek, hogy bebizonyítsák hazaszeretetüket és békevagyu­kat. Németh János dunaszerdahelyi három és fél hektáros kisparaszt öröm­mel írta alá a békeívet és kijelentetitek hogy nem elég csupán az aláirás, hanem dolgozni is kell a békéért. Kötelezettségvállalást tett, hogy ez év végéig terven felül egy 120 kg-os sertést, 200 kg búzát és 200 liter tejet ad be. Novák János 4 hektáros egyénileg gazdálkodó paraszt arra köte­lezte magát, hogy a tavalyi húsbeadásban való lemaradását, amit elemi csapások okoztak, az idén kiegyenlíti és az 1955-ös évre előírt mennyi­séget is beadja Ezenfelül még 200 kg árpát is ad terven felül és arra tö­rekszik, hogy egyéb terményekből is többet szolgáltasson be. Brandl Sándor, Dunaszerdahely

Next

/
Thumbnails
Contents