Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-19 / 67. szám, szombat

1955. március 5. ffl

IS

žfl s A nyárasdi szövetkezet íethívása a kukorica négyzetes-fészkes vetésére A kukoricának az állattenyésztésben igen nagy jelentősége van: mint mag és mint nedvdús silótakarmány kerül fogyasztásra. A nyárasdi szövetkezeti tagoknak (nagymegyeri járás) az átlagos tejhozamot 4,5 literrel segített növelni, s lehetővé tette, hogy terven felül 70 mázsa sertéshúst is beadjanak. 1955 első negyedében szabadáron további 100 mázsa sertéshúst adnak be terven felül az államnak. Viliam Široký kormányelnöknek a CsKP KB februári plenáris ülésén előadott beszámolója megvitatása után a nyárasdi szövetkezni tagok annak tudatára ébredtek, hogy a magra termelt és a silókukorica hektárhozamát növelhetik. A falusi pártszervezet kezdeményezésére a szövetkezeti taggyűlésen elhatározták, hogy felhívják az összes szövetkezetet és állami gazdaságot a kukorica négyzetes-fészkes módon való termelésében folytatandó versenyre. A nyárasdi szövetkezet felhívása a következő: a tervezett 26,6 mázsa kukorica helyett hektáronként 36,5 mázsát termelünk. Az említett terméshozam elérésére a szovjet kolhozok és szovhczók tapasztalatait, valamint szövetkezeteink és állami gazdaságaink eddigi gyakorlati ismereteit használjuk fel. A múlt év őszén az egész kukoricaföldön elvégeztük a mélyszántást. Most gondosan előkészítjük a vetőmagot. Kiválasztjuk a legjobb csöveket és csakis százszázalékosan csíraképes vetőmagot használunk. 55 hektáron heterózis vetőmagot teszünk a földbe. A kukorica vetésterületét tavasszal simítózzuk és 100 kg ammomumszulfáttal, 100 kg szuperfoszfáttal és 100 kg kálisóval műtrágyázzuk. Az elkészített kukoricaföldön a vetésig kultiválással harcolunk a gyom és a talajnedvesség kipárolgása ellen. A kukoricát a gép- és traktorállomások gépeinek segítségével négyzetes-fészkes módon április lf-tól 26-ig vetjük el. A 8—10 cm mély fészkekbe 3—4 magot vetünk. Amint a talajon kéreg keletkezik. megboronáíjuk. Ha a kukorica nagyobb lesz, a talajt sorok irányában rézsútosan boronáljuk és így megakadályozzuk a gyom burjánzását és a talajnedvesség elpárolgását. A második sarabolás előtt a kukoricát műtrágyával trágyázzuk. Ha a növénykék 4—5 levele kinő a fészket olyan módon egyeljük, hogy bennük a két legerősebb növény maradjon. Egyidejűleg a fészkeket kézikapával lazítjuk. Különös figyelmet fordítunk a heterózis vetőmag termelésére. Nagy súlyt helyezünk az ivartalanítás helyes és idejében való elvégzésére, ami igen fontos a vetőmag minősége szempontjából, így ióminőségű vetőmagot biztosítunk magunknak és a beadásra is. A kukorica betakarítását idejében, a mag érése után azonnal elvégezzük, hogy a silózáshoz szükséges kóró még elég nedvet tartalmazzon. A mezei munkacsoportok gyűléseiken még/további lehetőségeket tártak fel a kukorica hektárhozamának növelésével kapcsolatban és ezért hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére felajánlották: Az első csoport, — amelyet Forró Mihály vezet — 55 hektáron átlag 38 mázsás kukorica-magtermést ér el. Horváth Mihály csoportja 55 hektáron (morzsoltan) átlag 39 mázsás hektárhozamot ér el. A csoportvezetők a kukoricaföldeket a csoportok tagjai közt szétosztják A munka ilyennemű megszervezése a pótjutalmazások útián lehetővé teszi a tagoknak a maximális hektárhozamok elérésében való anyagi érdekeltségét. A tervezett hozamok túlteljesítéséért 26,6 mázsától 36,5 mázsáig a szövetkezeti tag 30 százalékos, 36,5 mázsán felül 50 százalékig terjedhető pótjutalmazást kap a terven felül termelt kukoricáért, mégpedig pénzben vagy természetben. Az egyes szövetkezeti tagok felajánlották, hogy még nagyobb hektárhozamokat érnek el, mint a csoportok. Például Kürti István, az első csoport tagja felajánlotta, hogy a rábízott földterületen 39 mázsás hektárhozamot, Laky Pál pedig 40 mázsás hektárhozamot ér el. A második munkacsoportból id. Varga Béla felajánlotta, hogy a rábízott földterületen 45 mázsás hektárhozamot, Szinghoffer József 45 mázsás, ifj. Varga Béla 41 mázsás, Szinghoffer János 40 mázsás, Nagy Imre 40 mázsás. Rózsa Ferenc és Lipkovics Imre 42 mázsás hektárhozamot ér el. A felajánlások alapján a szövetkezet termelése növekszik, de nagyobb a szövetkezet jövedelme is. Ez a jövedelemtöbblet 256 311 korona. Ebből pótjutalmazásra 86 996 koronát, vagy természetben 437 mázsa kukoricát fizetünk. A kukorica termelésében elérhető eredmények lehetővé teszik a takarmányalap lényeges bővítését és az állatok nagyobb hasznosságát. Már 1955-ben 226 mázsa sertéshúst adunk be terven felül, amiért 361 280 koronát kapunk. Már ez idén meggyőződtünk a silótakarmánynak a szarvasmarhaállomány fejlesztésében való nagy jelentőségéről. Különösen ami a fejősteheneket illeti, melyeknek tejhozamát sikerült 50 százalékkal növelni. Az eddigi jó tapasztalatok alapján 40 hektárra terjesztjük ki a silókukorica vetésterületét. A silókukoricát a kevésbé termékeny, felszántott rétek helyén termeljük 55 cm széles sorokba vetve. A kukoricát fejlődése folyamán szükség szerint saraboljuk és műtrágyával trágyázzuk. A silókukorica helyes gondozásával átlag 400 mázsás zöldtakarmánytermést akarunk elérni s ilyenmódon 16 000 mázsa silótakarmányt biztosítani. Ez a jó minőségű silótakarmány jószágonkénti 40 mázsás adagolásban 400 szarvasmarha téli takarmányozását fedezi. A silókukorica betakarítását a csövek tejes érettségében végezzük, amikor a kukorica' szemesnedvhús takarmány értékkel bír. A jó minőségű silótakarmány ter melésére összesen 1200 köbméter űrtartalmú silógödröket építünk, Az idén minden egyes szarvasmarha számára 50 mázsa és fiatal jószág számára 20 mázsa silótakarmányt biztosítunk. így 1956-ban 2555 literről 2920 literre növelhetjük a tehenenkénti átlagos évi tejhozamot s magasan túlteljesítjük a tejbeadást. A terven felül beadott tejmennyiségért 402 000 koronát kapunk. Hogy a nyárasdi egységes földművesszövetkezet lényegesen nö velhesse a kukorica hektárhozamát, arról gondoskodnak a kom munisták. a helyi nemzeti bizottságok tagjai s a nyárasdi trak torosbrigád dolgozói. A falusi pártszervezet bizottsága heti gyűlésein és a havi taggyűléseken megvitatja és kiértékeli a felajánlások tel jesítését s a szövetkezetben folyó munkálatokat és a párttagokat úgy irányítja, hogy példát mutassanak a szövetkezet minden tag jának. Ezenkívül biztosítja a felajánlások propagálását és kiértékelését. A helyi nemzeti bizottság tagjai a választási körzetükben lakó szövetkezeti tagokat arra serkentik, hogy a rájuk bízott kukoricaföldeket ideiében és jól megműveljék. Erre kihasználják a vá lasztókkal tartott gyűléseket s a házi agitációt is. A brigádközpont felajánlotta, hogy az egyes munkák agrotechnikai határidejét betartja s a kukoricát helyesen műveli. A szövetkezet vezetősége mindennapos gyűlésein a brigádközpont vezetőjének jelenlétében kiértékeli a munkák folyamatát, a kukoricatermelésben eléri eredményeket. Az előforduló hiányosságokat azonnal eltávolítja. Ä szövetkezet taggyűlése a felajánlások teljesítését havonta egyszer kiértékeli. Dömény, a szövetkezet nevében, Lubiček, a HNB nevében. Kubík, a falusi pártszervezet nevében, Androvics, a GTA brigádja nevében. Büszke lehet rá a gazdaság minden dolgozója ndrovics Mihályék hosszú éveken át Nagyiéyen Széher Zsigmond földbirtokos uradalmában dolgoztak, nyomor, nélkülözés volt az osztályrészük. A felszabadulás után c csákányi állami gazdaságba mentek. A családfő a tehenek, a feleség padig a sertések gondozását vállalta. A felszabadulás után ininden téren érezték, hogy megváltozott életük. Nemcsak rendesebb lakást kaptak, de már bővebben jutott ruházatra, élelemre is. Munkaviszonyuk is megváltozott. Már nem hallják Széher Zsigmond ordítozását, nem látják, amint bikacsekkel a kezében lóháton nyargal a mezőn dolgozó munkások között. A nép uralma győzött hazánkban. A korbácsot és bikacseket felváltotta a dolgozók öntudatos munkafegyelme. Meg is becsülik ezt az életet Androvicsék. Mindketten példásan végzik munkájukat a gazdaságban. A műit évben például Androvicsné a sertéstenyésztésben olyan eredményt ért el, amire nemcsak ö, hanem a gazdaság minden dolgozója méltán lehet büszke. A gondjaira bízott süldősertéseknél az előirányzott 28 dkg helyett napi 40 dkg-os súlygyarapodást ért el. Hogyan érte el ezt? — Ügy, — magyarázza —, hogy a süldőket naponta ötször etettem. Mindig változatos, ízletes takarmányt készítettem. A takarmányt sosem adtam egyszerre az állatok elé és ügyeltem arra, hogy jó étvággyal fogyaszszaic el. Sikeres munkájának természetesen hasznát is látta. Örömtől sugárzó arccal mondja, hogy havi keresete a múlt évben a három, sőt négyezer koronát is elérte. Két lánya férjhez ment a múlt évben. Mind ajcettőt új bútorral, sok-sok ruhával látták el. A régi idők nyomora, szenvedése már csak emlékezetükben él. S ez készteti őket arra, hogy napról napra jobb munkával építsék a ddgozó nép új életét, amelyben az ő jobb életük is benne van. Ez idén 26 anyasertéi gondozását vállalták. A rács mögött alig pár napos malacok ficánkolnak az anyák körül. Tisztáké jóltápláltak, Androvics elvtársnő munkáját dicsérik. És itt milyen eredményt akar elérni? teszszük fel a kérdést. Boldogan válaszol. — A norma szerint 10 malacot kellene egy anyasertéstől elválasztanom. Én azonban vállaltam, hogy az év végéig minden kocától átlag 13 drb malacot választok el. Aztán elmondja, hogy szabad idejében mindig a szovjet szakkönyveket bújja. — Sokat lehet belőlük tanulni. A tanultakat most a gyakorlatban igyekszem hasznosítani. Mindnyájunk közös érdeke, hogy növeljük munkánk termelékenységét. Farkas Kálmán Az IIISZÖ válaszol az olvasók kérdéseire • • * Az iparból a mezőgazdaságba átment dolgozók toborzási jutalmáról Kérdés: Kérem az Üj Szó szerkesztőségét, közölje velem, van-e igényenf a mezőgazdaságba áttért munkásaknak járó toborzási jutalomra? 1954 október haváig a járási nemzeti bizottságánál mint takarmányfelelös dolgoztam. A járási nemzeti bizottság tanácsának határozata alapján otthagytam munkahelyemet. Tízhónapos agronómus és növénytermesztési szakiskolám van. — Kaszonvi Sándor, Nagyráska, nagykaposi járás. ^ Felelet: A földmüvelésügyi miniszter által 1954. december ö-án kiadott 240.452/54. sz. rendelet első cikkelye, amely a mezőgazdaságnak munkaerőkkel és szakkáderekkel való megszilárdításával és a nekik nyújtandó anyag. előnyökkel (toborzási jutalom) foglalkozó december 2-i kormányrendeletet foglalja magába, a következőképp szó!: „Ez a rendelet vonatkozik: a) szak-, műszaki is fizikai dolgozókra, akik 1954. június 15-én vagy esetleg 1954 január elseje után már átmentek, vagy ettől az időtől kezdve mennek át az ipafből a mezőgazdaságba, esetleg az adminisztsációbó! (nem mezőgazdaságii) a mezőgazdaságba; b) és azokra e könyvelőkre, akik 1954. június 15-e után tértek át a mezőgazdaságba és a szövetkezetesek könyvelését végzik." Ez annyit jelent, hogy ez nem vonatkozik a fentnevezett kérdésre, mivel az illető kérdése szerint a munkahely elhagyásáig ŕs a mezőgazdaságban dolgozott, tehát iiyen esetekben nem tarthat senki sem igényt 3 toborzási jutalomr* még akkor sem, ha önként ment át a mezőgazda sá{|ba, mivel a mezőgazdasági adminisztrációbői ment át a termelésbe. A beadásról Kérdés: Az 1954-es esztendő utolsó negyedében megjelent egy cikk, hogy azok a földművesek, akik a múlt évben terven felül adtak be sertést — marhahúst, a felesleges menynyiséget átírják az 1955-ös évre szóló beadási kötelezettség törlesztésére. Több mint öt és fél hektár iöldön gazdálkodom. A múlt évben több húst adtam be az előirányzottnál és szeretném, ha a felesleget átírnak az 1955. évre. Ebben az ügyben jártam a begyűjtési minisztérium vágsellyei járási meghatalmazottjánál, s ott azt mondták, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik öt hektárnál kevesebb földön gazdálkodnak Helyes-e ez, vagy nem? — Varga Mihály. Deáki, vágsellyei járás. Felelet: A fennálló rendelkezések értelmében a következő évre szóló átírás csak azokra a földművesekre vonatkozik, akiknek szántóterületük nem haladja meg az öt hektárt. Tehát a szóbanforgó esetben helyesen járt el a vágsellyei járás begyűjtési meghatalmazottja, mivel Varga Mihály több mint öt és fél hektár földön gazdálkodik. A házi disznóölések szabályozásáról Kérdés: Az Üj Sző 1955. január 11 -i számában megjelent egy rendelet a házi disznóölések szabályozásáról az 1955. évben. A cikk sok esethen félreértést okoz a lakosság körében a zsírbeadási előírásokkal kapcsolatban. Ennélfogva kérném a szerkesztőséget, hogy magyarázza meg a cikknek azon részét, aho! arról van szó, hogy „ötnél több 15 éven aluli gyermeke van" s ezt helyesbítse, hogy mindenki előtt világos legyen, ilyenformán, „akiknek ötnél több, vagyis hat tizenötéven aluli gyermekük van." — Jókala Béla, Bős, dunaszerdahelyi járás. Felelet: Szószerint idézzük a rendelet idevonatkozó részét „Hasonlóképpen mentesek a zsír beszolgáltatástól a naptári év első házi öléséből azok a kérvényezők, akiknek ötnél több 15 éven aluli gyermekük van." Ebből a mondatból mindenki megértheti, hogy csak akkor mentesek a zsír beszolgáltatástól, ha ötnél több, vagyis nem négy, sem öt, hanem minden bizonnyal hat gyermekük van, tehát, mindazok, akiknek öt gyermekük van, még kötelesek a disznóölés utáni zsírt beadni, s csak azok mentesek ez alól a kötelesség alól, akiknek hat. hét vagy ennél több gyermekük van. Ki tarthat igényt a felemelt családi pótlékra ľ Kérdés: Tisztelt szerkesztőség! Szíveskedjék felvilágosítást adni arra, hegy az Üj Szóban megjelent rendelet szerint jár-e családi pótlék az olyan szövetkezeti tagoknak, akik III., IV. típusú EFSz-tagjai és az alapszabályzat szerint fél hektár háztáji földjük van? Mi erre semmiféle értesítést nem kaptunk, ezért szeretnénk tudni, hogy jól értettük-e a rendeletet. — A balonyi szövetkezet vezetősége, nagymegyori járás. Felelet: A rendelet azon része, amit nem értettek helyesen, így szól. „A felemelt családi pótlékra azoknak az alkalmazottaknak van igényük, akiknek közös háztartásban éiő feleségei, esetleg családjuk más tagjai III. vagy IV. típusú EFSz-ek tagjai, feltéve, hogy háztáji gazdaságuk nem haladja meg a mintaalapszabályzatban meghatározott kiterjedést. Igazuk van a balonyiaknak, hogy ezt így, ebben a fogalmazásban nem mindenki érti meg. Miről is van itt szó? Helyes fogalmazásban úgy írhatnánk le: mindazok az egyének, akik nem dolgoznak a szövetkezetben, hanem m«idjuk gyárban, építészetben, vagy egyéb helyen és feleségeik vagy családtagjaik közül valaki tagja a szövetkezetnek, ha az alapszabályzat értelmében fél hektárnál nincs nagyobb háztáji gazdaságuk ét ledolgozzák a kötelező munkaegységet, azok igényt tarthatnak a felemelt családi pótlékra. Ez gyakorlatban annyit jelent, mondjuk Kiss Péternek van négytagú családja A családfő, Kiss Péter gyári munkás. Faluról jár be a munkahelyere. Felesége tagja az ottani III. vagy IV. típusa szövetkezetnek. A szövetkezettől fél hektáf háztáji földet kaptak. Kiss Péter, mint gyári munkás jogosult a felemelt családi pótlékra. Ha Kiss Péternek valamelyik fia .s szövetkezeti tag és fél hektránál nem nagyobb a háztáji földjük, akkor is hasonló az eljárás. De ha Kiss Péter is tagja volna a szövetkezetnek, nem tarthat igényt családi pótlékra, Bizonyos, hogy most már megérti mindenki. Azokra a szövetkezetekre, mint pl. az ipoiyviski is, amelyek családi pótlékot adnak a tagoknak, a fentemlített eljárás nem vonatkozik, mivel az ilietö szövetkezet saját szociális alapjából juttat tagjainak családi pótlékot. Ha a balonyi szövetkezet is megjavítja a gazdálkodását, s lesz anny: szociális alapja, s ha a tagok is megszavazzák, semmi akadálya nincs annak, hogy a tagoknak családi pótlékot adjanak. Egyénileg gazdálkodók kötelezettségvállalása A békealáírási akció alkalmával dolgozó parasztjaink is számos kötelezettségvállalást tettek, hogy bebizonyítsák hazaszeretetüket és békevagyukat. Németh János dunaszerdahelyi három és fél hektáros kisparaszt örömmel írta alá a békeívet és kijelentetitek hogy nem elég csupán az aláirás, hanem dolgozni is kell a békéért. Kötelezettségvállalást tett, hogy ez év végéig terven felül egy 120 kg-os sertést, 200 kg búzát és 200 liter tejet ad be. Novák János 4 hektáros egyénileg gazdálkodó paraszt arra kötelezte magát, hogy a tavalyi húsbeadásban való lemaradását, amit elemi csapások okoztak, az idén kiegyenlíti és az 1955-ös évre előírt mennyiséget is beadja Ezenfelül még 200 kg árpát is ad terven felül és arra törekszik, hogy egyéb terményekből is többet szolgáltasson be. Brandl Sándor, Dunaszerdahely