Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-12 / 37. szám, szombat

( 1955. február 12. Ml STO Ä Szovjetunió 1955. évi állami költségvetési törvénye Moszkva, februir 11. TaSzSz. Moszkvában nyilvánosságra hozták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö/etsége 1955. évi állami költségvetéséről szóló törvényt, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyott. A törvény értelmében a korriánv által előterjesztett állami költségvetést a következőképpen hagyták jóvá: Bevételek 590,192,622.000 rubel, kiadások 563.482,491.000 rubel. A bevételek 26.710,131.0"" r-béllel magasabbak a kiadásoknál. Az állami és szövetkezeti vállalatok bevételei 497.320A82.000 rubelt tesznek ki. A költségvetés a népgazdaság kiadásainak fedezésére 222.349,363.000 rubelt s ezenkívül az üzemek és gazdasági szervezetek saját pénzügyi eszközeitől 112.886,280.000 rubelt, öszszesen tehát 335.235,644.000 rubelt fordít. A nehézipar és az építkezési ipar további fejlesztésére szolgáló költségvetési kiadások összegét 101.198,006.000 rubelben állapították meg. Ezenkívül számítanak az üzemek és gazdasági szervezetek saját pénzügyi eszközeire 62.405,600.000 rubel magasságban, öszszesen tehát 163.604,606.000 rubelt fordítanak erre a célra. A mezőgazdaság további fejlesztését szolgáló költségvetési kiadásokat 65.191,205.000 rubelben állapították meg. Ebből 55.095,865.000-rubel a költségvetésre, míg az üzemek és gazdasági szervezetek saját pénzügyi eszközeire 10.035,340.000 rubel esik. A népi fogyasztási árucikkek termelésének további növelésére, minőséginek javítására és a kereskedelmi hálózat bővítésére irányuló intézkedésekre 27.935,287.000 rubelt fordítanak (a költségvetésből 11.448,447.000 rubelt és az üzemek, valamint gazdasági szervezetek saját pénzügyi eszközeiből 16.488,840.000 rubelt). A közlekedés- és távösszeköttetésügyi költségvetési kiadásait 22 milliárd 352,176.000 rubelben állapították meg és az üzemek, valamint gazdasági szervezetek saját pénzeszközeivel égyütt ez az összeg 40.469,436.000 rubelt tesz ki. A szociális és kulturális szükségletekre a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetéséről szóló törvény 146 milliárd 989,721.000 rubelt irányoz elő, ebből a népművelés és kultúra fejlesztésére 68.446,475.000 rubelt, az egészségügyre és testnevelésre 30 milliárd 485,116.000 rubelt Ezen az egészségügyre fordított kiadásokon kívül az állami társadalmi biztosítás költségvetéséből 2.238,774.000 rubelt fordítanak a dolgozók szanatóriumi és üdülőhelyi beutalásaira, az üdülőhelyek és szanatóriumok építésére és bővítésére, valamint a gyermekek nyári üdültetésére. A szociális biztosításban 45 milliárd 819,356.000 rubel kiadásra számítanak. Az állami költségvetés az állami kölcsönkötvények nyereségeinek kifizetésére és a kölcsön visszatérítésére 12.200,000.000 rubelt fordít. Az állami költségvetés a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának kiadásait 112.122,710.000 rubelben állapítja meg. Az 1955. évi szövetségi költségvetést a következőképpen hagyták jóvá: Bevételek 462.857,401.000 rubel, kiadások 436.147,270.000 rubel. A szövetségi köztársaságok állami költségvetéseinek végösszege 127 milliárd 335,221.000 rubel bevételt az ugyanannyi kiadást tesz ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ezenkívül jóváhagyta a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetése teljesítéséről szóló jelentést. A költségvetést a következőképpen teljesítették: Bevétel 539.810,069.000 rubel, kiadás 514.696.506.000 rubel, vagyis a bevételek 25.113,563.000 rubellel magasabbak a kiadásoknál. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének a Szovjetunió miniszterei kinevezéséről szóló döntéseinek jóváhagyásáról I Moszkva, február 11. TASzS?. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa úgy határoz, hogy jóváhagyja a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének döntéseit, amelyekkel: Jevgenyij Fjodorovics Kozsevnyikovot a Szovjetunió közlekedési, iparügyi miniszterévé; Ivan Kornyilovics Kozjulját a Szovjetunió város- és faluépitésűgyi miniszterévé ; Viktor Georgijevics Bakajevet a Szovjetunió tengeri hajőzásügyi miniszterévé ; Zoszim Alekszejevics Saskovot a Szovjetunió folyamhajózási miniszterévé; Alekszander Grigorjevics Seremetyjevet a Szovjetunió vaskohászati miniszterévé; Fjodor Georgijevics Loginovot a Szovjetunió villanyrnűépítésügyi miniszterévé ; Dmitrij Vasziljevics Pavlovot a Szovjetunió kereskedelemügyi miniszterévé; Michail Andrianovícs Jevszejenkot a Szovjetunió nyersolajipari vállalatai felépítésének miniszterévé nevezik ki. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára Németország Kommunista Pártja elnökségének V. M. Molotov beszédéről kiadott nyilatkozata Németország Kommunista Pártjának elnöksége nyilatkozatot adott ki V. M. Molotovnak a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió kormánya külpolitikájáról megtartott beszédéről. A nyilakozat ezt mondja: „Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1955. február 8-i ülésén mondott beszéde nagyjelentőségű. Világosan rámutat arra, hogy a Szovjetunió politikája tántoríthatatlanul a béke megőrzésére és a különböző társadalmi berendezésű államok békés együttélésére irányul. Molotov miniszter megállapította, hogy a Szovjetunió kormánya a német kérdés megoldását nagyon sürgősnek tartja és a német kérdésről tett 1955. január 15-iki szovjet nyilatkozatnak az az- értelme, hogy lehetővé tegye Németország békés egyesítését. Az a tény, hogy a szabad választásokat egész Németország területén már az 1955-ik évben le lehet folytatni, nagy jelentőséggel bír NyugatNémetország lakosságára. Feltételezi azonban azt, hogy a párizsi egyezményeket visszautasítják. Ratifikálás esetén a párizsi egyezmények a német kérdés megoldása felé vezető út főakadályát fogják képezni, mert a felfegyverzett militarista Nyugat-Németország egyesítése a békeszerető Német Demokratikus Köztársasággal lehetetlenné válik. Adenauernak azon állítása, hogy a párizsi egyezményekkel való egyetértés és Nyugat-Németországnak az északatlanti katonai tömbbe való bevonása elősegíthetné Németország újbóli egyesítését, szándékosan hamis. Adenauer kalandos „erőpolitikája" éppúgy, mint a hitleri uralom alatt, a német népet a legnagyobb katasztrófába sodorná. Adenauer február 6-án a Kereszténydemokrata Unió bizottságában tartott beszédében kijelentette, hogy minden eszközzel letörni szándéks/ík a nyugatnémet lakosság ellenállását, hogy február 24-tól 26-ig keresztülvigye a szövetségi nemzetgyűlésben a párizsi egyezmények ratifikálását. Ez azonban hazánk kettéosztottságát jelentené beláthatatlan időre. Ezért a német nép érdekében minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk a párizsi egyezmények ratifikálását. Legnagyobb erőnk a munkásosztály együttes fellépésében és a nagy népi mozgalomban rejlik, amely Németország békés és szabad választáson alapuló újbóli, egyesítését tűzte ki céljául. A nép akarata éppen e napokban teljesen világosan nyilvánul meg a népszavazások, a tüntetések, a felvonulások és a tiltakozó sztrájkok alkalmából. Korunk szava az, hogy ragadjuk meg azt a kezet, melyet a népnek a Szovjetunió a megértés jegyében nyújt. Ez megköveteli, hogy a párizsi egyezmények összes ellenzői tömörüljenek és egyesült erővel kényszerítsék ki azt a politikát, amely Németországnak békében és szabadságban való újraegyesítésére és a párizsi egyezmények, az újrafelfegyverzés és a német ifjúság besorozása ellen irányul." Az amerikai kongresszusi tagok tervei Az amerikai képviselőház szenátorainak és tagjainak egy csoportja, a kongresszus elé határozati javaslatot terjesztett, amely tulajdonképpen az USA északatlanti paktumban lévő szövetségeseit megfosztja nemzeti függetlenségüktől és az USA járószalagjára fűzi őket. A kongresszusi tagok felhívták Eisenhowert, hogy hívja össze az északatlanti paktum országainak konferenciáját és ez határozzon ezeknek az országoknak gazdasági és politikai unióba való „egyesítéséről", „atlanti föderáció" formájában. Az amerikai „demokrácia' A newyorki szövetségi bíróság Albert Kahn, ismert amerikai író ellen, a „bíróság semmibevevése" címen emelt vádat és hathónapi börtönbüntetésre ítélte. A bírósági eljárás alapját Albert Kahn ellen az a körülmény képezte, hogy a „Cameron and Co." kiadóvállalat, amelynek Kahn is tagja, elhatározta, hogy kiadja Matusovnak a könyvét, amely arról tartalmaz részleteket, hogyan készítik elö a vádat az Egyesült Államokban ' a kommunista funkcionáriusok ellen. Az USA igazságü.gyminisztériuma megkísérelte, hogy további leleplező machinációkat keverjen bele az USA kommunista pártja vezető funkcionáriusai elleni perbe és felkérte Albert Kahn-t, hogy terjessze a szövetségi bíróság elé mindazt az anyagot, amely ennek a könyvnek tartalmára vonatkozik. Kahn megtagadta ennek a kérésnek a teljesítését és .rámutatott arra, hogy az igazságügyminisztérium megkísérli a könyv kiadásának megakadályozását, amely leleplezést tartalmaz „magára a minisztériumra vonatkozólag". Ezért ítélte el Albert Kahn-t a szövetségi bíróság hathavi börtönre. v Agresszív szerződés az USA és Csang Kaj-sek között Mint az Associated Press hírügynökség washingtoni tudósítója jelenti, az amerikai szenátus február 9-én, 61 szavazattal, hat ellenében, jóváhagyta az USA kormánya és a csangkajsekisták közötti ú. n. „kölcsönös segítsegrôľ' szóló szerződést, melynek értelmében az USA segíti a csangkajsekistákat Tajvan szigetén és más kínai szigeteken, valamint egyéb területeken is. A békét szolgáié atom A Szíriai Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozata Mint a „Telegraph" című újság közli, a Szíriai Kommunista Párt főtitkára, Clialeb Bagdas, február 9-én a szíriai parlament ülésén kijelentette: „A szíriai nép visszautasítja a török-iraki szerződést, éppen úgy, mint minden más szerződést, amely háborúra vagy az angol-amerikai imperializmus terjesztésére vezet. Nem állhat fenn olyan szíriai kormány, amely nem respektálja a nép akaratát. A szíriai nép követeli, hogy a kormánya utasítson vissza mindennemű imperialista paktumot és szolgáljon mintaképül az arab államoknak az imperialisták és terveik elleni harcban. A szíriai nép ezért olyan kormányt követel, mely kifejezésre juttatja a nép akaratát, és amely egész politikáját a török-iraki szerződés visszautasítására alapozza. Tiszteletben kell tartanunk ezenkívül a demokratikus szabdságjogokat és meg kell valósítanunk azokat a reformokat, amelyeket a nép akar." Újsághír: A szovjet kormány felajánlotta a Kínai Népköztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, hogy mindenre kiterjedő segítséget nyújt nekik egyenként mintegy 5000 kiloivattos teljesítményű kísérleti atommáglyák és elemi részecske-gyorsítók tervezésében, az ezekhez szükséges berendezések szállításában és megépítésében. Tovább mélyül a kormányválság Franciaországban Pinay lemondott kormányalakítási kísérleteiről A franciaországi kormányválság tovább tart. Pinay arra irányuló kísérletei, hogy megalakítsa a „nemzeti egység kormányát" kudarccal végződtek, mert a befolyásos parlamenti csoportok visszautasították Pinay programjának támogatását és a kormányában való részvételt. A szocialisták és az MRP (népi köztársasági mozgalom) tagjai Pinay javaslatát viszszautasították. A radikális pártiak megígérték támogatásukat, de e kérdésben közöttük komoly ellentétek merültek fel. A szocialista köztársaságiak és a független köztársaságiak között is, akik közé Pinay is tartozik, ugyancsak ellentétek mutatkoztak. A demokratiküs sajtó hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kormányválság alapja az ország mély elégedetlensége azzal a politikával, amelyet MendesFrance folytatott és amely politika útján akart haladni Pinay is. „A kormányválsággal — írja a l'Humanité — felmerül az egész francia politika kérdése, annak a politikának kérdése, amely Franciaországnak és népének iövőjét veszélyezteti. Meg van a lehetőség annak az elérésére, hogy más politika valósuljon meg, mint amilyen Mendes-France és Pinay politikája volt." Miután Antoine Pinay lemondott arról a kísérletről, hogy kormányt alakítson, René Coty, a köztársasági elnök február 10-én új tárgyalásokat kezdett a miniszterelnökjelölt kiválasztására vonatkozólag. Ezzel kapcsolatban fogadta Schneitert, a nemzetgyűlés elnökét, Monnvervillet, a Köztársasági Tanács elnökét és szándékában van tanácskozni Edouard Herriottal, a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnökével is. • * * A Reuter hírügynökség jelentése szerint René Coty köztársasági elnök az új kormány megalakításával Piérre Pflimlint, népi köztársaságpártí képviselőt bízta meg. Pflimlin mezőgazdasági miniszteri tisztséget töltött be nyolc kormányban, az 1947-től, 1951ig terjedő években és a tengerentúli területek minisztere volt 1952-ben. A francia nemzetgyűlésben a Nyugat-Németország újbóli felfegyverzésére vonatkozó párizsi egyezmények ratifikálása szavazásánál ez egyezmények mellett adta le szavazatát. áttérés a köteles katonai szolgálat rendszerére A kínai népi felszabadító hadsereg megerősítése A népi képviselők összkínai gyűlése állandó bizottságának ülésén, február 8-án elfogadták a kínai népi felszabadító hadsereg tisztikarénak katonai kiképzéséről szóló határozatot. Hsu Li Cin, a népi felszabadító hadsereg főkáderosztályának főnökhelyettese az ülésen indokolta a kínai népi felszabadító hadsereg megerősítésére irányuló intézkedéseket. „Tekintettel országunk védelmi képességének és biztonsága biztosításara, valamint á béke megszilárdítására a Távol-Keleten és az egész világon, elhatároztuk — mondotta Hsu Li Cin —, hogy áttérünk a hadseregben teljesített önkéntes katonai szolgálatról a kötelező katonai szolgálat rendszerére." A kínai sajtó február 9-én közölte Mao Ce-tung-nak, a Kínai Népköztársaság elnökének azon rendeletét, amely érvényb° lépteti a kínai népi felszabadító hadsereg tisztikarának katonai kiképzéséről szóló határozatot. E határozat értelmében a kínai népi felszabadító hadseregben bevezetik a többi között a tiszti és tábornoki rangokat és egyszersmind bevezetik a Kínai Népköztársaság generalisszimusza és tábornagya katonai rangfokozatokat. Az angol külügyminisztérium meghazudtolta Ádenauert Adenauer nemzetközi politikai botrány középpontjába került. A bonni kancellár a CDU vezetőségének vasárnapi értekezletén azt állította, hegy felkérte az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányát, forduljanak a szovjet kormányhoz a német kérdésre vonatkozó január 15-i szovjet kormánynyilatkozat jelentőségének tüzetesebb megvilágítása érdekében. Adenauer ezután sző szerint a következőket mondotta: „A válasz, amelyet később erre kaptam, teljesen negatív volt." Az angol külügyminisztérium hivatalosan megcáfolta Adenauer szavait és megállapította, hogy a bonni kancellár közlése nem fedi a tényeket. A cáfolat hangsúlyozza: „A brit kormányt nem kérték fel arra, hogy diplomáciai lépéseket tegyen Moszkvában a német kérdésre vonatkozó szovjet kormánynyilatkozat jelentőségének bővebb megvilágítása érdekében." * i