Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-02 / 28. szám, szerda

2 m szó 1955. február 2. A kártevők, diverzánsok és terroristák bandája elleni per A prágai legfelső bíróság szenátusa e napokban Ítélkezett a fölött a tk-enhéttagú gonosztevő banda 0 fölött, amely 1950—1953-ig terjedő években terrorizálta Podébrad, Kolin, Cáslav, Kojetin vidékének és más vidékek nek lakosságát, gyilkolt és rabolt, az állam vagyonát fosztogatta és a sza­botáló akciók egész sorát szervezte meg. Hogy a banda tagjai fegyvereket és pénzeszközöket szerezzenek, ame­lyekre terrorista tevékenységükhöz szükségük volt, a közbiztonság két tagját és egy nemzeti vállalat pénz­tárnokát bestiális módon meggyilkol­ták. A csoport magvát durva terroristán és gyilkosok, a podébrádi Mašín test­vérek, Ctirád és Josef képezték, akik­nek az elkövetett gaztettek után Mi­lan Paumer csavargóval sikerült kül­földre szökr.iök. A csoport további tagjai munkakerülők voltak, mint .Cti­bor Novák, Zbynek Roušar volt szer­vezett fasiszta, Václav Švéda volt földbirtokos, Zbynek Janata, akit lo­pás miatt kitiltottak az iskolából, Egon Plech, a Hitlerjugend volt tagja, ezek családtagjai és más züllött ele­mek. A Mašin-testvérek a gonosztettek láncolatát Paumerrel kezdték meg. 1951. szeptember 13-án az éjszakai órákban Prágában taxit fogadtak, amelynek vezetőjét útközben össze­kötözték és az erdőben hagyták. A elrabolt autóval elmentek Chlumeo nad Cidlinou községbe, ahol a nem­zetbiztonsági állomáson orvul meg­támadták a szolgálatot teljesítő Old­ŕich Kašíkot, akit vasrúddal fejbe­vertek és végül két pisztolylövéssel agyonlőttek. A következő gyilkosságról Zbynek Janata vádlott tett vallomást a fő­tárgyaláson. Ctirád Mašínnal és Pau­merrel együtt baleset ürügye alatt kicsalták a prágai központi nemzeti .bizottság mentőállomásának autóját és a város körzetében fegyverrel kényszetí tették az autószemélyzet két tagját az autó átadására. A Prága mögötti erdőben a személyzet két tagját fához kötözték és kloroformmal elkábították, miközben egyiknek el­rabolták a pénzét. Az ellopott autó­val Čelakovicébe mentek, ahol autó­baleset ürügye alatt kicsalták a vá­rosból Jaroslav Honzátkot, a nemzet­biztonsági testület tagját. Itt sikerült öt lefegyeverezni, megkötözni és új­ra visszavinni a nemzetbiztonsági ál­lomásra, ahol kloroformmal elkábí­tották. Erre elrabolták a szolgálati fegyvereket és lőszert és távozás előtt Ctirád Mašín tőrrel elmetszet­te Honzátko nyakát. További tervbevett terrorista akci­ók egész sorának megvalósításához a banda tagjainak pénzre, motoros jár­művekre és robbanószerekre volt szükségük. Pénzt valamelyik ipari­vállalat, postahivatal kirablásával, vagy vasúti postakocsi megtámadásá­val vagy másképp akartak szerezni. Václav Švéda vádlott javaslatára vé­gül megegyeztek abban, hogy a Cás­lav vidéki hedvikovi Kovolis nemzeti vállalat autóját támadják meg abban az időben, amikor a pénztáros az al­kalmazottak fizetését hozza. Az em­lített vállalatban volt alkalmazva a további vádlott, Janata mint műszaki tisztviselő, aki a helyi viszonyokat jól ismerte. A rablást a nemzetbiztonsági szer­vek egyenruhájába öltözve akarták végrehajtani. Ezért 1952 nyarán Jo­sef Mašín, Zbynek Janata és Václav Švéda Olomoucba mentek, ahol egész nap követték a nemzetbiztonsági szerv néhány tagját, hogy egy elhagyatott helyen meggyilkolják őket és elra­bolják egyenruhájukat. Mivel ezek a gonosz terveik nem sikerültek, Václav Švéda az autó megtámadásakor a népi milicia egyenruhájába öltözött, amit testvére, Zdenek szerzett számára. Az autót Žleby község előtt egy elha­gyatott helyen támadták meg, ahol az autó személyzetének két férfitagját pisztolyokkal kényszerítették a ki­szállásra. Josef Mašín a pénztárost és a másik személyt az erdőbe vitte, ahol Rošický pénztárost, aki a rábízott pénzt igyekezett megmenteni, agyon­lőtte Ezzel a rablótámadással és gyilkossággal a banda csaknem 900.000 koronát és két pisztolyt szerzett. A banda tagjai a rablott pénzt ma­guk között szétosztották és a fenn­maradó összegből négy motorkerék­párt vettek, amelyeket további ter­rorista tevékenységükben használtak fel. Ez a tevékenység igmeretes volt családtagjaik előtt is, akik a gyilkos­ságokat jóváhagyták és részt vettek a rablások és a további gonosztevő akciók előkészítésében is. így például a -íO.OOO korona részesedésből, amit Václav Švéda kapott, abból a pénz­ből, amelyhez embervér tapadt, fele­sége — volt földbirtokosnő — két rekamiét és egy villanyvízmelegítöt vásárolt háztartása részére. Az összejöveteleken, amelyeket túl­nyomó részben Zdénka Mašínovánál tartottak, tervezték ki a további ter­rorista akciókat, köztük egy vonat, villanytelep, finomító, jelentős köz­épületek és rádióállomások felrob­bantását. Ezek megvalósítására a Kutná Hora melletti Kaňk bányából 100 kilogramm donaritot tulajdonítot­tak el. A lopás Václav Švéda vezeté­sével Vladimír Hradec segítségével valósult meg, aki Mašínékat még az iskolából ismerte. Az ellopott donari­tot a banda további tagjai, František Mňuk és Jaroslav Cukr rejtették el, akik közül az első alkoholista és kár­tyás hírében, a másik feketéző híré­ben áll. A robbantóanyagok felrob­bantásához szükséges villanygyújtó­kat Egon Plech vádlott készítette. Az összes akciók hátterében Mašin nagy­bátyja, Ctibor Novák állt, aki az ösz­szes akciókról tudott, helyeselte azo­kat és az összejöveteleken tanácsokat adott a csoport tagjainak, hogyan hajtsák végre terrorista tetteiket úgy, hogy elkerüljék a tettenérést és megerősítette őket ama elhatározá­sukban, hogy további gaztetteket kö­vessenek el. Így tekintélyt szerzett az egész banda előtt és 1952-ben az egyik összejövetelen „vezérükül" vá­lasztották meg. Ugyanezen az ösz­szejövetelen megbízták Zdénka Ma­šinová kedvesét, Zbynek Roušart az­zal, hogy a banda egyes tagjainak gonosztévő akcióit a Kovolis nemzeti vállalatból elrabolt pénzből finanszí­rozza. Vladimír Hradec vádlott a főtárgya­láson beismerte, hogy a bandát az előkészített felforgató tevékenység­hez villanygyujtókkal, kloroformmal és méreggel látta el, amivel az EFSz-ek állatállományát akarták megmérgezni. A gyújtókat a Hana­vidéken tizenhét kazal felgyújtására használták fel, amelyekből tizenegy teljesen leégett. Ezzel a gyalázatos tettel gazdaságunkat egynegyedmillió koronával károsították meg. Ján Le­cián, a tűzoltótestület parancsnoka előtt Ctirád Mašin és Václav Švéda gyanúsakká váltak Üldözőbe vette őket. A védtelen Leciannak, akit a közös tulajdon megvédésére irányuló áldozatos törekvés vezetett, Mašin kilőtte a jobbszemét és átlőtte a mell­kasát. A gyilkoló fegyvert Švéda család­jának otthonában a Kojetin vidéki Pivínán rejtették el. A család tagjait beavatták a banda összes akcióiba és befolyásuk alá került František Horá­ček bádogos is, aki bádogdobozokat készített a fegyverek elrejtésére és segített megállapítani az egyik nem­zetbiztonsági parancsnokság létszá­mát, amelyet meg akartak támadni. A fegyverek rejtegetésében legna­gyobb része a Hradec-családnak volt. Mašinová bűnügyét önállóan fogják tárgyalni, mivel betegsége miatt nem vehetett részt a főtárgyaláson. A banda tagjai már bűnös tevé­kenységük folyamán foglalkoztak a' határokon túlra menekülés lehetősé­gével. Mikor aztán a biztonsági szer­vek szorgalmas munkája folyamán sikerült a banda nyomára jutni, No­vák és Roušer elhatározták, hogy Ma­šinék, Paumer, Janata és Václav Švéda átszöknek'a Német Demokrati­kus Köztársaságon keresztül Berlin nyugati övezetébe, onnan pedig Nyu­gat-Németországba, A szökés után az öttagú felfegyverzett csoport folytat­ta a rablásokat és gyilkolásokat a Német Demokratikus Köztársaságban. A vádlott Janata és Švéda vallomása szerint a tagok megkísérelték elra­bolni egy német orvos autóját, akit kloroformmal elkábítottak. Amikor meglepték őket, lövöldözni kezdtek és a tett színhelyéről elszöktek. Fegyvert használtak továbbá a népi rendőrség tagjai ellen az uckroi vas­úti állomáson, ahol agyonlőtték a népi rendőrség egy tisztjét, további tag­ját pedig súlyosan megsebesítették. Janata vádlottat, aki a többiektől el­szakadt, másnap elfogták. Švéda vád­lott a Waldow falu melletti erdőben történt további lövöldözésnél, ahol a népi rendőrség további két tagját le­lőtték, megsebesült és letartóztatták. A többi gonosztevőknek, a Mašín fi­véreknek és Paumernek sikerült Nyu­gat-Németországba szökniük. A terrorista banda többi tagjainak letartóztatása után, akiknek lelkiisme­retét hat gyilkosság, néhány bűnügy és gyilkossági kísérlet, a szabotázsok egész sora, s a nemzeti tulajdon el­rablása terheli, két golyószórót, hét géppisztolyt, 14 puskát. 15 pisztolyt, 5 kézigránátot körülbelül 6000 töltényt, 300 kg donaritot, puskaport, pokol­gépeket, mérgeket és pusztító vegy­szereket találtak. A főtárgyaláson a főügyész helyet­tese záróbeszédében rámutatott a go­nosztevők igazi arcára, akik a henye élet és a munka nélkül szerzett jöve­delem utáni vágytól hajtva nem riad­tak vissza a leggyalázatosabb eszkö­zök felhasználásától sem polgártár­saik ellen, hogy elérjék céljaikat. Jel­lemző, hogy azok, akik kikerülték igazságos büntetésüket, éppen nyuga­tot keresnek védelmet, hogy továbbra is folytathassák gonosztevő tevékeny­ségüket saját nemzetük ellen. De, hogy gonosztevő céljaik végrehajtásá­ban sohasem találnak támogatásra dolgozó népünk körében, ezt bizonyít­ja Rošický pénztáros és Lecian tűz­oltóparancsnok példája, akik nem ha­boztak életüket áldozni állampolgári kötelességeik teljesítése közben. * A vádlottak a főtárgyaláson beis­merték vétküket és egész terjedel­mében a terhükre rótt bűncselekmé­nyeket. Ezenkívül ' bűnösségüket iga­zolták a tanúk, vallomások, bizonyí­tékok és bizonyító anyagok egész so­ra. A védőbeszédek és a vádlottak utolsó felszólalásai után a legfelső bíróság szenátusa meghozta ítéletét, amellyel Ctibor Novákot, Václav Švé­dát és Zbynek Janatát halálbünte­tésre; Zbynek Roušart életfogytiglani szabadságvesztésre, Vladimír Hrade­cet, Egon Plechet, František Mňu­kot, Jaroslav Cukrot, Vratislav Švédát, Ladislav Horáčeket, František Švédát, Ľudmila Švédovát, Zdének Švédát, Jo­sef Hradecet, Jiŕi Hradecet, Milada Hradcovát és Božena Cukrovát 4—22 évig terjedő szabadságvesztésre ítél­ték. Az összes vádlottaknál kimondták a vagyon és az állampolgári jogok elvesztését. Az ítélet, amelyet a jelenlevő pol­gárok mély megelégedéssel fogadtak, jogerőre emelkedett. I H-f SOMORJÄN, a Csemadok helyi cso­portja, a nemrég megnyílt kultúr­házban pénteken, január 28-án a tömegszervezetek együttműködésével színvonalas Ady-emlékestet rendezett. A kultúrtermet zsúfolásig megtöltő közönség nagy megelégedését fejezte ki az est rendezésével kapcsolatban. (L. A.) A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI FILM elkészítette „A Klement Gottwald múzeum" című dokumentáris színes filmet, amelynek rendezője Emánuel Kanéra. A film a múzeum építésének menetét, élenjáró képzőművészeink díszítő munkáját mutatja be, elkíséri a nézőt az egyes helyiségekbe, ame­lyekben országunk forradalmi moz­galma történelmének értékes doku­mentumai vannak kiállítva a huszita időktől kezdve egészen máig. A MÜLT ÉVBEN Szlovákiában az állami takarékpénztárakban a betétek összege az 1953. évhez viszonyítva csaknem 153,5 millió koronával emel­kedett. A betétkönyvek száma 231,5 ezerrel emelkedett. Most Szlovákiá­ban minden 4,21 lakosra esik egy betétkönyv. Legtöbb betétkönyvtulaj­donos a pőstyéni járásban van, ahol 1,68 lakosra esik egy betétkönyv. / KÖZTÁRSASAGUNK FŐVÁROSÁ­BAN, amely az elkövetkező napokban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség II. kongresszusának lesz színhelye, már megérkeztek az első külföldi vendé­gek. Vasárnap, január 30-án a Kínai Népköztársaság háromtagú küldöttsé­gét, hétfőn, január 31-én pedig a belga ifjúsági küldöttet üdvözölték Prágában a CsISz Központi Bizottsá­gának képviselői. VASÁRNAP, január 30-án fejező­dött be Gottwaldovban a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség levelezőinek kétnapos országos konferenciája, ame­lyen csaknem száz munkatárs vett részt köztársaságunk minden részéből. EZ AZ ÉV a csehszlovák allami film és a skandináv országok kine-, matografiája közötti egyre növekvő együttműködés időszaka. Ez az együttműködés e napokban két élen­járó finn filmdolgozó csehszlovákiai látogatásában nyilvánult meg. Erik Blomberg filmrendező és Mirjam Kuosmanen színésznő a „Fehér rén­szarvas" című filmjük bemutató elő­adására eljöttek Csehszlovákiába, hogy megismerkedjenek a csehszlovák filmgyártás legújabb műveivel és megtárgyalják finnországi bemutatá­suk lehetőségeit. Hárítsuk el az atomháború veszedelmét (Folytatás az 1. oldalról.) kell is hogy törvénytelenítsék az atom­fegyvert. De ehhez az szükséges, hogy a béke minden híve a lehető legna­gyobb erővel, a lehető legbátrabban, a lehető legtöbb kezdeményezéssel és a lehető legszervezettebben vegyen részt ebben a széleskörű és valóban tömeg­méretű mozgalomban, tanúsítson ál­landó éberséget a béke ellenségeinek mesterkedéseivel szemben, s eltökél­ten törekedjék minden nehézség és mindazok passzivitásának leküzdésére, akik még hisznek az atomlovagok ha­zug propagandájának. A béke védelméért folyó harc nem egy bizonyos párt, szervezet, vagy népcsoport ügye. Ez nemzetiségre, nemre, társadalmi helyzetre, politikai meggyőződésre és felekezetre való te­kintet nélkül minden békeszerető em­ber ügye. A pusztító atomháború ve­szedelme ellen harcra kell kelnie minden becsületes embernek, minden társadalmi szervezetnek. Ma a világ legtöbb országában sok­ezer megyei, járási, városi, üzemi és falusi békebizottság működik. Ezekre a bizottságokra felelős feladat hárul. E világméretű kampány sikere szem­pontjából rendkívül fontos, hogy a békebizottságok élő, mindennapos kapcsolatot teremtsenek városuk, fa­lujuk, lakónegyedük, lakóházuk min­den lakosával, minden dolgozójával, megszervezzék a Béke-Világtanács felhívásának széleskörű megvitatását, s mindenütt megindítsák az aláírás­gyűjtést. A kommunista és a munkáspártok, amelyek a népek jobb jövőjéért vívott harcot elválaszthatatlannak tekintik a béke megvédésével és meg­szilárdításával kapcsolatos feladatok­tól, minden erejükkel küzdenek e vi­lágraszóló ügy teljes sikerének bizto­sításáért. A dolgozó tömegekkel szo­ros kapcsolatban lévő kommunista és munkáspártok fáradhatatlanul mun­kálkodnak, hogy megteremtsék a munkásosztály akcióegységét és a la­kosság minden rétegének együttmű­ködését a békéért és az atomháború veszedelme ellen vívott harcban. Mindenki, akinek kedves a béke, hatalmas lelkesedéssel írja alá a Bé­ke-Világtanács fölhívását. Az aláírások milliói és milliói élő tanúbizonyságai annak az izzó haragnak, amelyet a néptömegek éreznek azok ellen, akik szörnyű katasztrófába akarják sodor­ni a világot, s annak az elszántság­nak, amellyel a népek az atomháború gyújtogatói által szőtt bűnös tervek meghiúsítására törekszenek. A népek egységes, erélyes akciói meg fogják védeni és meg fogják szilárdítani a ! békét! * A Tartós békéért, népi demokráciáért című lap legújabb vezércikke A komáromi Magyar Területi Színház új bemutatója A komáromi Magyar Területi Színház Zápolská Gab­riella lengyel klasszikus írónő vígjátékának, a „Finom úriház"-nak bemutatója előtt áll. Ez lesz a színháznak ez évi második premierje. ,,A szevillai borbély" a sike­res komáromi előadások után rövidesen elindul útjára Szlovákia városaiba, és átadja helyét unnak a színész­csoportnak, amely a Zápolská-vígjátékot próbálja na- ' ponta a színpadon. E vígjátékot a> szlovák közönség „Dulszká asszony erkölcse" címen ismeri. Iró.ia ebben a századeleji lengyel kispolgárok életéről, hamis erköl­cseiről rántja le a leplet és teszi őket nevetségessé. A darab főpróbái megkezdődtek. Főként az együttes nőtagjait foglalkoztatja e vígjáték, mivel csupán két férfi szereplője van. Üj rendezőt is avat a színház a „Finom úriház" bemutatójával. Ugyanis e vígjátékot Riszdorfer László rendezi, akinek ez az első önálló ren­dezése. Nagy öröme a szlovákiai magyar színjátszásnak, ha rendezőkádere tehetséges művészekkel bővül. A szí­nészek igyekeznek munkájukkal támogatni a rendezőt, s mindent megtesznek a siker érdekében. Hisz az ő sikere a színház sikere is, és színházunk együttese előtt csak egy fontos: a kollektív siker. A bemutató február 5-én, szombaton lesz Komárom­ban. A szereplők lelkesen készülnek rá, számolják a na­pokat, alig várják, hogy bemutathassák tudásukat és sokheti munkájuk eredményét. Szívből kívánjuk' nekik, hogy a „Finom úriház" a legnagyobb sikert arassa a be­mutatón. Megérdemlik. Színházunk együttesének az a csoportja, amelyik „A szevillai borbély"-t alakítja, a vígjáték hangulatának megfelelően jókedvvel, fáradságot nem ismerve, nagy sikerrel játszik. Komáromban a bemutató óta hatszor ke­rült színre telt ház előtt e darab, de a színház újabb komáromi előadásokat tervez, hogy a nagy érdeklődést kielégítse. Komáromon kívül a kerület székhelyén, Nyit­rán és nyugatszlovákiai magyar városokban tervezzük e vígjáték előadását. Rövidesen látja munkánk eredmé­nyét Léva, Érsekújvár, Párkány és a töt|bi kedves hely, melyeket meglátogatunk darabunkkal. A ínom úriház" bemutatója után mindkét vígjáték­kal újra Kelet-Szlovákiába indulunk, és Kassán terve­zünk hosszabb vendégjátékot. Alaposan felkészülve in­dultunk neki az új esztendőnek, hogy jó darabokkal szó­rakoztassuk, neveljük a közönséget. Az újabb~~darabok mellett műsoron tartjuk Egri Viktor államdijas írónk „Pünkösdi királyság" című komédiáját, valamint a Csi­kóst is, és bemutatjuk azokon a helyeken, ahol ez ta­valy még nem volt lehetséges. Művészgárdánk rövidesen megkezdi Jókai Mór „Az aranyember" című regénye színpadi változatának pró­báit is. Ezt Gregor Martin, a bratislavai Nemzeti Szín­ház művésze rendezi, mint vendég. A színház együttese nemcsak játszik, próbái és utazik városból városba, hanem szorgalmas önképzéssel neveli, tökéletesíti művészi tudását is. Ez év elején megnyitot­tuk az önképző szakmai iskolázást. Ennek keretében a tagok elsajátítják azokat, az ismereteket, melyek to­vábbi munkájukhoz szükségesek. 4eles előadógárda biz­tosítja az iskolázás sikerét. Ez iskolázásnak lelkes szer­vezője, Konrád József, legfontosabbnak a szép rnagyar beszéd elsajátítását tartja. Mindenki örömmel tanul, lel­kes szorgalommal képezi magát, hogy a magyar közön­ségnek, minél tökéletesebbet, szebbet és jobbat adhasson, és ezzel szolgálhassa a csehszlovákiai magyar színját­szás ügyét. Bízunk benne, hogy fáradozásunk sikerrel jár és a Magyar Területi Színház művészegyüttese eléri majd azt a művészi színvonalat, hogy nemcsak a magyar közön­ség, hanem a hivatalos szlovák színházkritika legtel­jesebb elismerését és megbecsülését is kivívja. És ezért érdemes küzdeni, tanulni és alkotni. Siposs Jenő, a Magyar Területi Színház tagja. ť

Next

/
Thumbnails
Contents