Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-12 / 37. szám, szombat

4 m%m 1955. február 12. . Sz. Hruscsov beszélgetése W. R. Hearst, Kingsbury Smith és F. Conniff amerikai újságírókkal (Folytatás a 3. oldalról.) szerének kérdését magának az orosz népnek kell megoldania, ö, Hearst, azonban természetesen nem tulajdonltja magának azt a jogot, hogy megjósolja, milyen lesz a végső megoldás. Conniff megkérdezi, vajon N. Sz. Hr scsov megmondhatná-e, hogy véleménye szerint milyenek a távol-keleti béke megőrzésének esélyei, tekintettel arra, hogy Hruscsov Pekingben volt és beszélt a kínai kormány vezető tényezőivel. N. S z. Hruscsov azt válaszolja, hogy a kérdés ügy van feltéve, hogy ha ő válaszolna rá, a kínai kormány helyett kellene beszélnie és ez ellentétben állna azzal, amiben ők, és amerikai társaik megegyeztek, hogy ugyanis minden nemzetnek a maga nevében kell beszélnie. Ezért csak a saját személyében beszélhet, tekintetbe véve emellett a vezető kínai tényezők józan ítélőképességét, orszőgkormányzási művészetüket és helyes döntések elfogadására való képességüket. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy > népi Kína vezérei a belső reakció erői, a japán és a más imperialisták ellen folytatott 30 éves háború tapasztalataival rendelkeznek. A kínai nép tettekkel bizonyította be, hogy teljes mértékben támogatja az új Kína kommunista vezéreit. N. Sz. H r u s c s o v úgy folytatja, hogy tudja, kivel beszél, azonban ennek ellenére meg kell mondania, nem tudja megérteni az USA eddigi eljárását, nem tud rá mentséget találni. Tajvan és más Kínához tartozó szigetek nem kínai területté nyilvánítása ellentétben áll az érvényes nemzetközi egyezményekkel és a történelmi tényekkel is. Ez nem nevezhető másnak, mint szerződés szegésnek. Vajon Kína elismerheti-e az USA jogát arra, hogy igényeket támaszszon „ Tajvanra, vagy egyetérthet-e azzal, hogy az USA-nak szüksége van Tajvanra, védelmének biztosítására? Ha megnézzük, hogy milyen távolság van egyfelől a kínai szárazföld és Tajvan közt, másfelől pedig Tajvan ós az USA között, minden világossá válik. Az ő, Hruscsov véleménye szerint sz USA jelenlegi akciói Tajvan körzetében az amerikai nép történelmének szégyenletes lapjai. Valamennyi észszerűen gondolkozó ember, tekintet nélkül politikai nézetére, sohasem találhat mentséget az USA politikája következtében kiváltott konfliktusra. Ami azt illeti, hogyan fognak az események bonyolódni a jövőben, ebben a körzetben, ez magától az USA-tól függ. Vajon Kína elismerheti-e az USA, vagy az USA által odaállított semmirekellő Csang Kaj-sek jogát Tajvanra? Közben N. Sz. Hruscsov megjegyzi, hogy Csang Kaj-sek Pu Ji bábcsászárra emlékezteti őt, akit annakidején a japánok Manzsuria élére állítottak. A szovjet embereket — folytatja N. Sz. Hruscsov — megdöbbenti az USA kormányának eljárása, A Hitlerelleni háborúban Eisenhowerben partnerüket ismerték meg és tisztelték őt. Nem értik az USA politikáját a tajvani kérdésben és úgy vélik, hogy maga az amerikai nép sem igen értheti azt. Az USA Távol-Keleten példátlan akcióra vállalkozik, mesterségesen fokozza a feszültséget nyilvánvalóan a legreakciósabb körök hatására. Ha Amerika ebben a kérdésben egészséges megfontoltságot tanúsít, — Kína egészséges megfontoltságában ö, Hruscsov, nem kételkedik — akkor még további országok részvéteiével, amelyeknek érdeke a béke megtartása, lehetséges lesz a távol-keleti konfliktus megakadályozása. Kingsbury Smith kérdi, vajon úgy lehet-e ezt értelmezni, hogy az N. Sz. Hruscsov által említett további országok sorában ott lesz a Szovjetunió is. N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy ez nem kizárt dolog. A Szovjetunió érdeke a béke megőrzése. A maga részéről kész mindent megtenni, hogy hozzájáruljon a kérdés helyes megoldásához, az új háború meghiúsításához. Kinsgbury Smith megjegyzi, hogy véleménye szerint sem az amerikai kormány, sem az amerikai nép nem kételkecjnek abban a tényben, hogy Formőza, mint olyan, Kína része. V. M. Molotov, a Hearsttel és vele folytatott beszélgetés során felemlítette, hogy az USA elnöke 1950-ben újra kijelentette, hogy az USA véleménye szerint Formóza Kínához tartozik. Most azonban olyan kérdés merült fel, amely az amerikai vezető tényezők véleménye szerint (mégpedig az ő, Smith véleménye szerint az amerikai nép megérti álláspontjukat) közvetlen kapcsolatban áll a Csendesóceáni körzet biztonságának és a világbékének ügyével. Ezzel kapcsolatban ő, Kingsbury Smith meg szeretné említeni, hogy az USA a béke érdekében annak idején kivonta hadseregeit Koreából. Ezért az USA nem lesz hajlandó Tajvantól megvonni védelmét, amíg meg nem állapítja, hagy a béke biztosítva van, habár az USA Kínától nem akarja elvenni sem Tajvánt, sem más területét. Ez az indítéka a jelenlegi amerikai politikának. Kingsbury Smith a továbbiakban azt mondja, hogy ő és társai mély hálát éreznek N. Sz. Hruscsov iránt az őszinte véleménycseréért és úgy véli, hogy az ilyen véleménycsere csak hozzájárulhat az álláspontok kölcsönös tisztázásához. Hearst szintén köszönetét fejezi ki a barátságos és őszinte beszélgetésért. N. Sz. Hruscsov azt mondja, hogy szavait ki szeretné egészíteni. Világos előtte, milyen politikát követnek az Amerikai Egyesült Államok uralmon levő körei a Kínai Népköztársasággal szemben, úgy véli azonban, hogy ez a politika sem nem bölcs, sem nem előrelátó. Ennek a politikának szervezőit nyilvánvalóan n*m az egészséges ész, hanem a kínai nép iránti gyűlölet vezérli. Ez ugyanaz, mintha idegen házba fegyveres emberek érkeznének és kijelentenék: ha a gazda megkísérli kikergetni őket, nem lehet köztük kölcsönös egyetértés is beáll a verekedés veszélye. Természetes, hogy Kína nem hátrál meg ilyen fenyegetések előtt. Kína nagy és büszke hatalom, a kínai nép nem hajt fejet senki előtt és nem hátrál meg a zsarolás előtt. Ez természetesen nem az ő, Hruscsov ügye, de meggyőződése, hogy ha az USA ugyanilyen helyzetbe kerülne, visszautasítana az olyan megalázkodást, aminőt Kínától megkövetelnek és erre épp úgy joga volna, mint ma éppen a kínaiaknak. Ha már a múltról beszélnek, neki, Hruscsovnak, meg kell jegyezni, hogy véleménye szerint Koreában is a polgárháborúba való durva beavatkozásra került sor e s ez a beavatkozás nem járult hozzá az USA tekintélyének növeléséhez. Jó az, hogy a koreai háború befejeződött, hogy ott eloltották a tűzvészt és a Szovjetunió nem szeretné, ha az bárhol is újra kitörne. N. Sz. Hruscsov hozzáteszi, hogy ó épp úgy, mint amerikai társai meg van elégedve ezzel az összejövetellel és köszöni az őszinte beszélgetés^. Mi — mondja N. Sz. Hruscsov — különböző osztályokhoz tartozó emberek vagyunk és úgy gondoljuk, hogy mint embereknek van közös érdekünk is. ez pedig a béke. Ha segítjük a kölcsönös megértés elérését, ha igyekezni fogunk enyhíteni a nemzetközi feszültséget és kialakítani a normális együttélés feltételeit, ez hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Hearst azt mondta, hogy nincs más mondanivalója, mint hogy köszönetet mond a beszélgetésért és bocsánatot kér, hogy N. Sz. Hruscsovot oly sok idejétől megfosztotta. Ő, Hearst. szeretné megmondan., és ez nem propagandisztikus nyilatkozat vagy kérdés, hogy nem szeretné, ha N. Sz. Hruscsov abból indulna ki, hogy az amerikaiak gyűlölik a kínai népet. Ez helytelen feltevés volt. Ellenkezőleg. Vállvetve harcoltak az utolsó háborúban és egyébként már azelőtt is az USj

1 nem egyszer nyújtott segítséget Kínának. Amikor az amerikaiaknak a kínai nép iránti érzéseiről beszélnek, ezeket nem gyűlöletnek, hanem a legnagyobb jóakaratnak kell jellemezni. Kingsbury Smith kijelenti, hogy az amerikai népet természetesen nyugtalanítja az amerikai repülőkkel történt incidens, akiket Kínában fegyházbüntetésre ítéltek. Az amerikaiak ebben a koreai fegyverszüneti egyezmény megszegését látják és ez az incidens kétségtelenül hozzájárul a kínaiak elleni ellenszenv felkeltéséhez az amerikai népben. Conniff megkéri, hogy vajon N. Sz Hruscsov véleménye szerint létezik-e valamilyen lehetőség az amerikai repülők kérdésének megoldására, akiket., amint azt a Szovjetunió ENSz-beli képviselője is beismerte — egyenruhában fogtak el. Az olyan gesztus, mint például ezeknek a repülőknek szabadonbocsátása, az első lépést jelentené a helyzet megváltoztatásához. N. Sz. Hruscsov megjegyzi, hogy elsősorban válaszolni szeretne a kínai nép iránti jóakaratról szóló nyilatkozatról. Arról van szó — mondja — hogy a kínai nép a kapcsolatokat nem a szavak, hanem a tettek alapján értékeli'és az USA tettei olyanok, hogy háborúval fenyegeti Kínát. Hogyan egyeztethető ez össze a jóakarattal? Talán itt van arról szó. hogy különböző Kínákra gondolunk, s hogy amikor egyes amerikaiak Kínát mondanak, akkor ezen nyilvánvalóan Csang Kaj-«eket értik, de Csang Kajsek nem Kína, hanem Kína szemete. Az amerikai kormányköröknek azonban józanul kell szembenézniük a tényekkel és végre már meg kell iatniuk az igazi Kínát, a Kínai Népköztársaságot s kormányát,- élén Mao Ce-tunggal. Vissza kell hívniuk hadseregeiket a kínai terUletről, ami természetesen hozzájárulna a Kína és az USA közötti normális kapcsolatok létesítéséhez. Ami a repülőket illeti, ő, Hruscsov, e kérdésről semmit ssm mondhat. Hammarskjöld, az ENSz főtitkára, aki külön e kérdés megtárgyalása céljából repült Pekingbe, valószínűleg jobban ki tudná fejteni a Kinai Népköztársaság álláspontját, mint ő, Hruscsov, aki e kérdést a kínai vezető tényezőkkel nem vitatta meg. N. Sz. Hruscsov azt mondja, hogy meg tudja érteni e repülők honfitársainak érzéseit. Ez az ügy azonban összefügg a bíróság, az ország törvényeinek kérdéseivel. Ezért ő, Hruscsov úgy látja, ha az. amerikaiak több egészséges megfontolást tanúsítanának, ha az amerikaiak elismernék a kínai állam joghatalmát, akkor hamarább meglehetne találni e kérdés kedvező megoldását. Ő, Hruscsov újra hangsúlyozni szeretné, hogy — természetesen csak a saját véleményét fejezi ki — úgy véli, hogy a repülők ügye nem olyan konfliktus, amely megoldhatatlan volna. Itt az ország szuverénitásáról van szó, és ezt meg kell értenie az USA kormányának. Kingsbury Smith azt mondja, hogy befejezésül egy nem hivatalos és talán szerénytelen megjegyzést szeretne tenni. A nyugati sajtóban, különösen a londoni „Times"-ben sokat írnak az N. Sz. Hruscsov és a G. M. Malenkov közti ellentétekről. Azonban amikor ő, Kingsbury Smith és barátai jelen voltak a Legfelső Tanács ülésén és látták, ahogy N. Sz. Hruscsov és G. M. Malenkov egymás mellett ülnek és barátságosan társalognak egymással, arra a végkövetkezetetésre jutottak, hogy mindezen hírek alaptalanok. N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy ezeknél a folyóiratoknál a kívánság a gondolat atyja. Kingsbury Smith megkérdi, vajon jogosultaknak érezhetik-e magukat hivatkozni N. Sz. Hruscsov ezen válaszára. N. S z. Hruscsov azt válaszolja, hogy ez tőlük függ. N. Sz. Hruscsov befejezésül élcesen megjegyzi, hogy ha Hearstet Amerikába való visszatérése után McCarthy bizottsága elé meghívják, ő. Hruscsov tanúskodhat majd érdekében, hogy Hearst a beszélgetés során aktívan védelmezte kormánya érdekeit. Törvény a Szovjetunió Legfelső' Tanácsa a Szovjetunió alkotmánya (alapvető törvénye) 77., 78. és 83. sz. cikkelyeinek megváltoztatáséról és kiegészítéséről, valamint a Szovjetunió minisztériumai létesítéséről és átalakításáról A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége döntéséinek jóváhagyásáról szóló törvényt a Szovjetunió alkotmánya 77., 78 és 83 sz. cikkelyeinek megváltoztatásáról és kiegészítéséről s a Szovjetunió minisztériumai létesítéséről és átalakításáról. A törvény így hangzik: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa így határozott: 1. cikkely. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének határozatait jóváhagyja: az 1954 május 18-i határozatát a nyersolajügyi össz-szövetségi minisztériumnak szövetségi köztársasági nyersolajügyi minisztériummá való változtatásáról; az 1954 augusztus 4-i határozatát a Szovjetunió közlekedési építkezésügyi össz-szövetségi minisztériumának (Mintransszroj) létesítéséről; az 1954 augusztus 4-i határozatát a Szovjetuniónak a városok és falvak építési szövetségi köztársasági minisztériumának létesítéséről; az 1954 augusztus 25-i határozatát a Szovjetuniónak á tengeri hajózási összszövetségi minisztériumának és a Szovjetuniónak a folyami hajózási összszövetségi minisztériumának létesítéséről ; az 1954 november 22-i határozatát a Szovjetunió villamosművei építése össz-szövetségi minisztériumának létesítéséről; az 1954 december 28-i határozatát az össz-szövetségi távösszeköttetésügyi minisztériumnak átváltoztatásáról a Szovjetuniónak szövetségi köztársasági távösszekötettésügyi minisztériumává; az 1954 december 29-i határozatát a főiskolák össz-szövetségi minisztériumának átváltoztatásáról a Szovjetuniónak szövetségi köztársasági főiskolaügyi minisztériumává; az 1955 január 29-i határozatát a Szovjetunió nyersölajipari vállalatai össz-szövetségi építésügyi minisztériumának létesítéséről. Ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy szükséges változásokat és kiegészítéseket eszközöl a Szovjetunió alkotmánya 77. és 78. számú törvénycikkelyével kapcsolatban e cikkelyek következő szövegével: „77, számú törvénycikk. Az összszövetségi minisztériumokhoz a következő minisztériumok tartoznak: repülőgépipari, gépkocsi-, traktor és mezőgazdasági gépipari, papíripari és fafeldolgozóipari, külkereskedelmi, földtani és ásványvédelemügyi, begyűjtési, gép- és készülékeket gyártó iparügyi, tengeri hajózási, védelmi ipari, közlekedésügyi, rádió-műszakiipari, folyamhajózási, középgépipari, megmunkáló gépek és eszközök gyártási, építési és útépítési gépipari, kohászati és vegyiipari vállalatok építésügyi, nyersolajvállalatok építési, villamosművek építési, hajóépítésügyi, közlekedési gépipari, közlekedési építészeti, nehéz gépipari, vegyiipari, villanyerőművek, villanyerőműszaki ipari minisztérium. 78. számú törvénycikk: A szövetségi köztársasági minisztériumök közé tartoznak a következő minisztériumok: gépkocsi szállítási és útügyi, belügyi, főiskolaügyi, a városok és falvak építésügyi, az állami ellenőrzés, egészségügyi, külügyi, kulturális ügyek, faipari, nyersolajügyi, védelmi, a hús- és tejtermékek, élelmiszeripari, építkezési anyagiparügyi, tömegszükségleti árucikkek ipari, halfeldolgozó ipari, távösszeköttetésügyi, mezőgazdasági, a szovhozok, építkezésügyi, kereskedelemügyi, széniparügyi, pénzügyi, színesfém kohászati, vaskohászati, igazságügyi minisztérium. 2. cikkely: A Szovjetunió alkotmányának 83. cikkelyét „az állami tervbizottság elnöke" szavaknál ki ' kell egészíteni a következő szavakkal „az állambiztonsági ügyek bizottságának elnöke a Szövetségi Köztársaság Minisztertanácsa mellett". K. Vorosllov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára. Moszkva, Kreml 1955. február 7.. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsa Genfben megkezdte V, ülésszakát A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsa február 10-én kezdte meg Genfben V. ülésszakát. Az ülésen 42 európai, latinamerikai, ázsiai és afrikai ország küldötte és tanácstagja vesz részt. Az ülésszak tárgysorozatában szerepel a nők harcának kérdése az egész világon jogaikért és a béke megőrzéséért. Az ülés részvevői meghallgatják többek között A. Minellnének Az NDNT főtitkárának jelentését „a demokratikus nőmozgalom fejlődéséről a nők világkongresszusa után és a NDNT feladatairól a béke, a nemzetek közötti barátság, a nők és gyermekek jogaiért való harcban". Bonnban február utolsó hetére tűzték ki a párizsi szerződések ratifikációs vitáját A bonni parlament állandó bizottságának Adenauer-párti többsége február 24., 25. és 26. napjaira tűzte ki a párizsi szerződések második és harmadik olvasásban történő tárgyalását. Az állandó bizottság elutasította a szociáldemokrata ellenzéknek azt a javaslatát, hogy bizonytalan időre napolják el a militarista szerződések második és harmadik olvasásban való tárgyalását. Ugyancsak elutasította a Szabad Demokrata Párt indítványát, hogy halasszák el a párizsi szerződések ratifikálásáról szóló javaslat harmadik, tehát utolsó olvasásban való tárgyalását, mégpedig a politikai helyzetre való tekintettel későbbi időpontra. Ä francia kormány betiltotta -i antifasiszta napok megünneplésére tervezett felvonulást Az 1934. évi antifasiszta napok megünneplésére tervezett felvonulás ügyében elvben már megegyezés jött létre a hatóságok és a felvonulás rendezőbizottsága között, de a francia kormány bejelentette, megtiltja a felvonulás megtartását. t r