Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-11 / 36. szám, péntek

1955. február 11 . gJJ §20 - 3 1 —————————— I. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén Képviselő Elvtársak! Nagy tiszteletet és bizalmat tanú­sítottak irántam azzal, hogy engem a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kévé neveztek ki. Köszönöm elvtársak az irántam tanúsított megbecsülést és biztosítom önöket hogy teljes erőm­ből arra fogok lótekedni, hogy bi­zalmukra méltó legyek. (1 aps.) Engedjék meg, hogy a Miniszter­tanács jövő működésének fo kérdései­vel foglalkozzam. (Taps.) Elsősorban biztosítanom kell a Leg­felső Tanácsot, hogy a Minisztertanács egész működésében továbbra is ren­díthetetlenül a kommunista párt által kidolgozott politikát fogja folytatni. (Taps.) Azt a politikát, amelyet forró helyesléssel fogad népünk — a kom­munista társadalom kiépítésének, a szovjet állam hatalma további meg­szilárdításának, a munkásosztály és a kolhozparasztok szövetsége erősítésé­nek, a béke és a biztonság megszilár­dításának politikáját. (Taps.) E politika megvalósítása biztosítja szocialista államunk további felvirág­zását és népünk életszínvonalának to­vábbi emelkedését. A kommunista párt és a szovjet kormány tevékenysége arra a nemes feladatra irányul, hogý a dolgozók életét minden tekintetben javítsa. Népgazdaságunk további emelkedésé­nek alapja mindig a nehézipar volt és az is marad. Ez ma majdnem három és félszer annyit termel, mint az 1940­es, háború előtti évben. Magas fejlettségű nehéziparunk a kommunista pártnak és a szovjet nép­nek nagy történelmi sikere. Mint ahogy ismeretes, nehéziparunk nagy­szerűen szolgálta a szocializmus épí­tését és hazánk függetlenségének megszilárdítását. A nehézipar orszá­gunk legyőzhetetlen védelmi képes­ségének és a mi hősi fegyveres erőink hatalmának alapja. Emlékezzenek elv­társaim a Nagy Honvédő Háború ne­héz éveire. Ha akkor nem rendelkez­tünk volna hatalmas gazdasági alappal, nehéziparral, nem győzhettük volna le az állig felfegyverzett ellenséget. A ne­hézipar biztosította hazánk szabadsá­gát és függetlenségét. A nehézipar biztosítja népgazdasá­gunk minden ágának — a mezőgaz­daságnak, a könnyűiparnak, az élel­miszeriparnak fejlődését és ezért a szovjet nép jóléte állandó növekedésé­nek kútforrása. Hogy a könnyűipar részére nyers­anyagot szállító mezőgazdaságot job­ban fejleszthessük, el kell látni ezt elegendő mértékben traktorokkal, kombájnokkal és más gazdasági gé­pekkel. Mindezt £sak a nehézipar nyújthatja számunkra. A nehézipar fejlesztésében minőig azok az irányelvek vezettek bennünket, amelyeket a nagy Lenin és 'művének hď követője, J. V. Sztálin írt elő szá­munkra. A szocialista építés egész le­folyása hazánkban megmutatta, hogy helyes volt az az irányvonal, amely a nehézipar fejlesztését előnyben ré­szesítette és helyes volt, hogy pártunk ezt az irányvonalat harcban megvédte az osztályellenség és ügynökei ellen. Ez az irányvonal megfelel a szovjet állam és népünk létérdekeinek. Ezért kormányunk gazdasági téren továbbra is tántoríthatatlanul a kom­munista párt vonalát fogja megvaló­sítani, amely a nehézipar sokoldalú fejlesztését tűzi ki. célul. (Hosszan­tartó taps.) A kormány nagyon fontos feladata azon intézkedések megvalósítása, ame­lyeket a kommunista párt a szocia­lista mezőgazdaság fejlesztésére kidol­gozott és amelyek arra irányulnak, hogy biztosítsák a lakosság részére az állandóan növekvő élelmiszerszükség­letet és az ipar részére az anyag­szükségletet. Ezzel kapcsolatban óriási jelentő­sége van a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nemrég megtartott teljes ülése határozatának, amely feladatul tűzte ki, hogy a leg­közelebbi öt-hat éven belül évente legalább tíz milliárd pud gabonater­mést érjünk el és az állattenyésztési termelés fő termékeit legalább két­szeresükre, vagy még többre emel­jük. - i A párt Központi Bizottságának tel­jes ülése rámutatott arra az útra és azokra az eszközökre, amelyek ál­tal egész népünk e feladata megold­ható. A terméshozam emelése és a veszteségeknek kiváltképp az aratás­ban való csökkentése mellett a leg­kézenfekvőbb és leggyorsabb eszköz erre a parlagon heverő földek meg­művelése. Már 1956-ban legkevesebb 28—30 millió hektár szűzföldet fo­gunk bevetni. A gabonatermelésnek hatalmas tartaléka a kukoricavetés térületének emelése három és fél mil­lió hektárról 28 millió hektárra. A kukoricaterrnelés és - különöseVi az olyan jól jövedelmező termény, mint a kukorica hozamának emelése, lehe­tővé teszi, hogy alapjában megoldjuk az állattenyésztés számára való takar­mányalap létesítésének kérdését. A mezőgazdaság ilyén nagyvonalú feladatainak megoldása 5—6 év lefo­lyása alatt teljesen reális és orszá­gunknak van arra elegendő ereje. Azonban . ehhez szükséges, mozgósí­tani kolhozparasztjaink, munkásosztá­lyunk és az egész szovjet nép igye­kezetét, hogy a mezőgazdasági ter­melés kultúráját új, magasabb szín­vonalra emeljük a legmodernebb tech­nika és a haladó, magas termelékeny­ségű munkamódszerek alapján, ame­lyeket tökéletesen uralnak legjobb .ut-zőgazdasági dolgozóink. Až ország minden részétől beérkező jelentések arról tanúskodnak, hogy vá­rosaink és falvaink dolgozói lelkesen helyeslik a Központi Bizottság teljes ülésének határozatát és készek annaK megvalósítására. A párt és a szovjeték szerveinek a harc élére kell állniuk a Központi Bi­zottság által előírt országos feladat teljesítésében és mindent meg kell tenniök, ami szükséges, hogy ezt 'a feladatot teljesítsék. A nehézipar további fejlesztése és a mezőgazdaság emelése alapján a nép szükségleti cikkeinek gyártását — ru­házat, lábbeli, élelmiszerek, a házi­és kultúrszolgálat szükségleteinek és tárgyainak készítését — ki fogjuk Tróvíteni. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a szovjet tudomány további fejlesz­tésének, még jobban be kell vonni azt a kommunista építés sürgős feladatai­nak megoldásába, még magasabb szín­vonalra kell emelni szerepét a műsza­ki haladásnak és a szocialista kultúra felvirágoztatásának megvalósításában. A népgazdaság összes fent említett feladatait, még olyan fontos felada­tokat is, mint amilyen a vasúti, fo­lyami és tengeri, valamint, egyéb köz­lekedés fejlesztése, a lakásépítés bő­vítése, a kereskedelem sokoldalú ki­szélesítése, az egészségügy javítása, a népnevelés fejlesztése, mind konk­réten kifejezi a hatodik ötéves terv­ben, amelyet ez évben kell elkészíte­nünk. Képviselő elvtársak! Legközelebbi feladatunk a népgaz­daság irányításában az állami terv ez évi teljesítése, amely az ötödik ötéves ter^ utolsó éve. A népgazdaság fejlesztésének 1955. évre szóló állami terve szerint a bruttó ipari termelés terjedelmét az 1954-es tervhez viszonyítva 9 száza­lékkal kell emelni. Ez évben az ipar 80 százalékkal többet gyárt, mint 1950-ben. Ez annyit jelent, hogy az ötéves tervet az iparban a megsza­bott határidő előtt teljesítjük. Még inkább növekszik a nehézipari termelés. A mostani ötéves terv fo­lyamán 84 százalékkal emelkedik, összehasonlítva a múlt évvel, növek­szik a vasúti, automobil, folyami és tengeri teherszállítás is. A mezőgazdaságban még ez idén nagy munkát kell elvégeznünk a párt Központi Bizottsága januári teljes ülé­se határozatának teljesítésére. A terv előírja a gabonaneműek, az ipari ter­mékek, a burgonya, a zöldség, a hús, a tej, a tojás és gyapjú termelés je­lentős fokozását. A mezőgazdasági neyrsanyagforrá­soknak az 1955. évi terv által előírt növelése biztosítja a népi szükségleti cikkek további termelésének kibőví­tését, ami összehasonlítva az 1950-es évvel 71 százalékkal emelkedik. Az 1955-ös év a nép anyagi jóléte és kultúrális színvonala további eme­lésének éve lesz. A nemzeti jövede­lem a múlt évivel szemben 18 száza­lékkal növekszik. Emelkedik a mun­kások és a többi alkalmazottak bér­alapja, növekszik a parasztok termé­szetbeni és pénzbeli jövedelme, kibő­vül a lakásépítés. A népgazdaság fejlesztése ez évj tervének teljesítése a meglsvő bel-' gazdasági tartalékoknak és egész ná­pünk szorgalmas munkájának jobb felhasználását és maximális mozgósí­tását kívánja meg! A terv által előírt feladatok teljesí­tésében nagy jelentősége van a mun­katermelékenység további emelésének. A munkatermelékenység növelése a népgazdaság termelése emelésének, az önköltségek csökkentésének és az ak­kumuláció növelésének legfontosabb tényezője. Teljes nyíltsággal be kell azonban ismernünk, hogy ezen a fon­tos szakaszon még nagy hiányosságok mutatkoznak. A munkatermelékeny­ség növekedése elmarad az ötéves terv feladatai mögött. Elvtársak, nem szabad elfelejtkez­nünk. V. I. Leninnek a munkatermelé­kenység döntő feladatáról szóló irány­elveiről az új társadalom építésében.­Szem előtt kell tartanunk, hogy a fogyasztást csak oly mértékben fogjuk tudni emelni, amilyen mértékben nő az egész társadalmi munka termelé­kenység. Hazánkban már sokat tet­tünk a műszaki berendezésnek, a munka megkönnyítésének és a dolgo­zók képzettségének megjavítása érde­kében. Ezt a munkát a jövőben is folytatnunk kell. Javítanunk kell a munkaszervezést a termelésben és biztosítani az 1955. évre a munkater­melékenység emelésére előírt felada­tok teljesítését és túlteljesítését és emellett szem előtt kell tartanunk, hogy ezt a feladatot mint minimálisát tűztük ki. Az előttünk álló gazdasági felada­tok megoldása nagymértékben függ a haladó technikának a népgazdaság minden ágazatában való széleskörű bevezetésétől. Sikereink műszaki té­ren tagadhatatlanok. Az első atom­hajtású ipari villanyerőmű üzembehe­lyezése, amelyet szovjet tudósok és mérnökök terveztek és építettek, reá­lis lépést jelent hazánkban az atom­energiának békés célokra való kihasz­nálásában. Amint már közöltük, még­ennél is sokkal nagyobb atomhajtású villanyerőműveket építünk. Azonban bármily nagyok is sikere­ink a műszaki haladás terén, ezzel szemben sok nemzetgazdasági ágazat­ban komoly hiányok mutatkoznak. Sok tudományos, kutató és tervezési szer­vez3t késlekedik a magas termelé­kenységű gépek és azon termelőmód­szerek kidolgozásában, amelyek a je­lenkori világtechnika színvonalának megfelelnek és az üzemek gyakran elkésnek e rendszerek bevezetésével a népgazdaságban. Ezen a helyzeten javítani kell. A minsztériumok, tudo­mányos intézmények, mérnökök és technikusok munkáját ebben a tekin­tetben meg kell javítani úgy, hogy a technikai haladás országunkban évről évre meggyorsuljon. A miniszterek és a központi hivatal vezető dolgozói felelősek e követel­mény teljesítéséért, mely oly fontos állami feladat. A sikeres gazdasági építés feladatai közé tartoznak az ál­lam anyagi tartalékai. A tartalékok — ez a mi erőnk, ez országunk vé­delmi képességének megszilárdítása. Ezért megbocsáthatatlan hiba volna, ha nem szentelnénk elég figyelmet e fontos ügynek, vagy ha arra szán­nánk magunkat, hogy a részfeladato­kat, a folyó feladatokat, az állami tar­talékok rovására oldanánk meg. Leg­fontosabb feladatunk az, hogy a nyers­anyagok, a tüzelőanyag, az ipari ter­mékek és az élelmiszerek állami tar­talékait növeljük. A párt következetesen megvalósítja a nagy Szovjetunió minden köztársa­sága és területe általános gazdasági és kulturális fejlesztésének politikáját. Az utóbbi időben néhány minisztériumot általános szövetségiből, szövetségi köz­társasági minisztériummá alakítsttunk át. Ezzel kapcsolatban a vállalatok je­lentős részét a szövetségi szervek hatásköréből a^azövetségi köztársasági szervek hatáskörébe helyeztük át; a szovjet és gazdasági szerveknek ki kell használniuk az új szélesebbkörű lehe­tőségeket és egyúttal meg kell javíta­niuk a gazdasági és kulturáls építés irányítását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa által jóváhagyott 1955. évi állami költség­vetés teljesítése megkívánja az összes minisztériumoktól, vállalatoktól, épít­kezési szervektől,gazdasági szervezetek­től a legszigorúbb gazdaságosságot, a mindennapi gondosságot az önköltsé­gek csökkentése és a megállapított akkumuláció biztosítása végett. Törekednünk kell az állami apparátus további tökéletesítésére és olcsóbbá tételére., Javítani kell az állami appa­rátus munkáját azzal, hogy megszün­tetjük a papírháborút és az irányítás bürokratikus módszereit, valamint az­zal, hogy az összes vezető helyeken nö­veljük a munkaszervezés és felelősség színvonalát. Az apparátus munkája to­vábbi tökéletesítésének döntő feltétele az összes vezető dolgozókban; mind a nagyokban, mind a kisebbekben, kifej­leszteni minden új, haladó irányzat megértését, kihasználni a dolgozó tö­megek kezdeményezését és sokoldalúan' fejleszteni a bírálatot és az önbírálatot. Állami ténykedésünk, gazdasági és kulturális építésünk minden terén még sok hiány mutatkozik, amelyek ki­küszöbölése még sok munkát követel meg. Az állami költségvetéshez hozzá­szóló képviselők a helyes bíráló hozzá­szólások egész sorát intézték a minisz­tériumok és a központi hivatalok címé­re. A kormány felülvizsgálja a kép­viselők beszédeit és végrehajtja azon hiányok eltávolítását, amelyekre rámu­tattak. Képviselő elvtársak! Tegnap Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere szólt önökhöz. Be­szédében helyesen ismertette a jelen­legi nemzetközi helyzetet és részletesen beszámolt a szovjet kormány külpoliti­kájáról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselői egyhangúlag jóváhagyták a szovjet kormány külpolitikáját. Ez is­mételten azt bizonyítja, hogy ez a poli­tika kifejezi népünk létérdekeit. Egy­szersmind azonban megfelel nemcsak a mi népünk, hanem a többi államok né­pei vágyainak és törekvéseinek is. A népek nem óhajtanak semmit sem annyira, mint a békét. A szovjet kormány egész működésé­vel bebizonyította és bebizonyítja, hogy a béke mellett van és a békét védi, es új meg új hozzájárulással segíti elő a nemzetközi feszültség enyhülését és az összes népek közötti rendes kapcsola­tok megszilárdítását. A többi állammal való kapcsolataink kiépítésében a béke megszilárdítására való törekvések vezetnek bennünket. Emellett betartjuk a más államok bel­ügyeibe be nem avatkozás elvét. Olyan eljárás hívei vagyunk és olyan egyez­mények megkötésére törekszünk mas államokkal, amelyek a nemzetközi kap­csolatok feszültségének enyhülésére vezethetnek. Az csak természetes, hogy minden tárgyalás csak akkor le­het sikeres, hogyha a másik tárgyaló fél is megegyezésre fog törekedni. Azon a véleményen vagyunk, hogy a jelenlegi helyzetben ez az egyedüli reális út, amely pozitív eredményekre vezethet. A szovjet kormány továbbra is kö­vetkezetesen meg fogja valósítani a béke és az általános biztonság meg­szilárdításának a gyakorlatban bevált politikáját, az összes nemzetek közöt­ti baráti kapcsolatok politikáját. A nemzetközi helyzet normalizálása és az országok közötti kapcsolatok meg­javítása hozzájárulnak az egyenjogú és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok létesítéséhez az érdekelt államok között. Minden ország szaba­don kell, hogy eladhassa azt, amit el tud adni és kell, hogy megvehessen mindent, amire szüksége van a többi államtól, mindennemű diszkrimináció nélkül. Ami a mi országunkat illeti, az összes országokkal való széleskörű szabad kereskedelem mellett vagyunk, állami és társadalmi berendezésükre való tekintet nélkül. Mindenki előtt világos az, hogy a kereskedelem nél­kül, am^ely tiszteletben tartja a köl­csönös érdekeket, nem létezhetnek az országok között normális kapcsolatok. A nemzetközi kereskedelmi kapcsola­tok kibővítése és azon gátak eltávo­lítása, amelyek a reális gazdasági együttműködés útjában állnak, jelentős mértékben hozzájárulhatna az államok közötti kapcsolatok javításához. Hisszük, hogy a kapitalista orszá­gokban léteznek olyan egészséges erők, amelyek megtalálják azokat' az eszkö­zöket, amelyekkel megjavíthatják az országok közötti kapcsolatokat a né­pek békéje és biztonsága megőrzésé­nek érdekében. A Szovjetunió békeszerető ország. Senkit sem veszélyeztet és nincs szán­dékában senkit sem megtámadni. Po­litikai, gazdasági és kulturális kap­csolatokat akarunk kifejleszteni mindazon országokkal, amelyek hason­lp kapcsolatokat akarnak létesíteni a Szovjetunióval. A fasiszta Németország ellen folyta­tott háború éveiben a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia között szoros együttműködés volt, ebben az együtt­működésben később részt vett Francia­ország is. És amint ismeretes, ez az együttműködés pozitív eredményeket hozott. Ezt folytathatnánk most a béke idején is. Nem a mi hibánk, hogy a helyzet megváltozott. Az USA kormánya ma kapcsolatait velünk nem a kölcsönös m e9 é rtésen, hanem az „erőpolitika" alapján kísérli meg ki­építeni. Ez a politika veszedelmes; nem vezet együttműködésre, hanem a kapcsolatok kiéleződésére, nem ve­zet a fegyverkezés csökkentésére, ha­nem lázas fegyverkezésre éi az új háború szításának veszedelmét rejti magában. Az USA agresszív politikáját és az új háború szításának előkészítését, nem szabad lebecsülnünk. Az Egyesült Államok és a tőle füg­gő országok reakciós körei a német militarizmus felújítására és a felfegy­verzett Nyugat-Németországnak a nyugati hatalmak agresszív katonai tömbjeibe való bevonására töreksze­nek. Ázsiában is katonai tömböket lé­tesítenek, provokációkat szerveznek a Kínai Népköztársaság ellen és be­avatkoznak Kína belügyeibe. Az amerikai kormány a tajvani kör­zetben a helyzet kiéleződésének veszé­lyes útján halad. Haderőit — a hadi­tengerészetet és a légierőket — nö­veli és folytatja a háborús provoká­ciók politikáját. Nem törődve a Kínai Népköztársaság törvényes jogaival és porba tiporva a nemzetközi egyezmé­nyeket, az Egyesült Államok bitorol­ja a kínai terület oszthatatlan részét, a Tajvan-szigetet a távol-keleti há­borús provokáció tűzfészkévé tette. Csodálkoznunk kell azon az állás­ponton, amelyet az Egyesült Nemze­tek Szervezete ebben a kérdésben el­foglal. Mind ez ideig nem ítélte el az USA agresszív akcióit Kína ellen, nem követelte az USA-tóirhogy hal lanul vonja vissza fegyveres erőit Tajvanról és hogy tegye lehetővé a Kínai Népköztársaság törvényes jogai­nak felújítását. A kínai kormánynak e kérdésben folytatott politikáját nálunk teljes mértékben elfogadjuk és támogatjuk. A Kínai Népköztársaság a szovjet népek és az egész haladó emberiség rokonszenvét megnyeri éppen azért, mert igaz ügyért harcol, hazája becsü­letéért és függetlenségéért. A kínai nép nemes törekvésében számíthat hű barátjának — a nagy szovjet népnek — segítségére. (Hosszantartó taps.) Az Amerikai Egyesült Államok to­vábbra is kibővíti haditámaszpontjai hálózatát a békeszerető országok kö­rül és folytatja az intenzív, ^lázas fegyverkezést. Emellett a fő súlyt a katonai légierők és az atomfegyver fejlesztésére fordítja. Az Amerikai Egyesült Államokban már régóta a-háborús hisztéria lég­köre uralkodik. Politikai és katonai tényezők nagyon gyakran tesznek har­cias nyilatkozatokat és fenyegetőznek. Némelyik még arra is merészkedik, hogy nyíltan felhívást intéz az atom­fegyver alkalmazására a békeszerető államok elleni háborúban. Felelősségre kell vonni azokat az őrülteket, akik az atomfegyverrel fe­nyegetőznek. Ezt kívánják a népek és egy állam kormánya sem hagyhatja ezt figyelmen kívül. (Taps.) A kapitalista tábor agresszív erői­nek politikája nem találja népeinket készületlenül. Az agresszorok bizonyá­ra komolyan gondolják, hogy minél többet fognak fenyegetőzni, annál in­kább megijesztenek bennünket. Hallottunk már sok mindenféle fe­nyegetőzést, de a szovjet nép nem fél és senkinek sem sikerül őt megfélem­lítenie. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió a jelenlegi helyzetben továbbra is őrizni fogja a békét és fokozza védelmi képességét. A Szov­jetunió kormánya megszilárdítja együttműködését és testvéri barátsá­gát a Kínai Népköztársasággal és az összes többi népi demokratikus állam­mal. Törekedni fog Németország egy­ségének visszaállítására békeszerető és demokratikus alapon, bővíteni és szilárdítani fogja a kereskedelmi és (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents