Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-08 / 33. szám, kedd

UISZ0 1955. február 8. Csehszlovákia dolgozóinak egységéért, a szocialista kultúráért és a békéért" 19 Népeink szilárd egységééri Lőrincz Gyula elvtárs elnöki beszámolóját a külpolitikai helyzet ismertetésével, a békeharc fejleményeinek és eredményeinek vázolásával kezdte. Ezután így folytatta: Felejthetetlen Gottwald elvtársunk örökül hagyta" ránk: „Építsd hazádat, — ezzel erősíted a békét". Ez a rövid kis mondat hatalmas programot, célkitűzést jelent hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság minden egyes becsületes, békeszerető polgára számára. Mikor a háborús uszítók, az imperialisták háborús törekvéseiről beszéltünk, mikor másfelől rámutattunk az egyre erősebb és hatalmasabb béketábor harcára, a Szovjetunió és hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság békepoltikájára, szükséges, hogy számot adjunk V. közgyűlésünkön arról, hogy a mindnyájunkra kötelező gottwaldi programból a mi szakaszunkon, a Cseh zlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének munkaterületén mit végeztünk hazánk építése, a béke erősítése érdekében. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének egyik legfontosabb feladata gondoskodni a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális színvonalának emeléséről, feltárni és terjeszteni a népművészetet. Ápolni és elmélyíteni az őszinte, baráti kapcsolatot hazánk más nemzetiségű dolgozóival, elsősorban a szlovák nemzetiségű lakossággal olyannyira, hogy ez a testvéri együttélés mindinkább kifejezésre jusson minden nemzetiségünk közös hazájának, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságnak lelkes építésében. Megállapíthatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók többsége lelkesen részt vesz hazánk szocialista építéseoen. Nem elszigetelt jelenség, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók kezdeményezői az új munkamódszerek bevezetésének munkahelyükön, hogy kezdeményezői a szövetkezeti mozgalomnak falvainkon. Kormányunk, köztársasági elnökünk a csehszlovákiai magyar dolgozók közül nem egyet részesített magas kitüntetésben kiváló munkájáért s a múlt esztendőben Szigl Mária magyar nemzetiségű agronómusnő, nemzetgyűlési képviselő megkapta a Csehszlovák Békedíjat. Csehszlovákia Kommunista Pártja, valaríftnt kormányunk, mikor a kassai kormányprogram értelmében építi a csehek és szlovákok, e két testvérnemzet hazáját, a lenini-sztálini nemzetiségi politika tanítása értelmében biztosítja minden nemzetiségű. így tehát a magyar nemzetiségű polgárok teljes politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének lehetőségét. Ennek köszönhetjük, hogy Csehszlovákia magyar nemzetiségű lakosságának politikai, gazdasági és kulturális élete nagy fejlődésen ment át, virágzásnak indult. A nagy magyar költő, Ady Endre Magyar Jakobinus dala című költeményében az úri magyar világ ellen lázadva és lázítva így kiáltott fel: Ezer zsibbadt vágyból mért nem leSlz végül egy erös akarat? Hiszen magyar, oláh. szláv bánat mindigre egy bánat marad. A nagy magyar lázadó kérdése nem maradt pusztába kiáltott szó s az elnyomott szlovák nemzet nevében a legnagyobb szlovák költő, Pavel Országh Hviezdoslav így válaszol Adynak: Igen, te virradó idők heroldja: — egy akarattá forrjon hát a vágy. Lőrincz Gyula elnöki beszámolója a Csemadok V. közgyűlésén A Csemadok V. országos közgyűlése vasárnap, február 6-án folytatta munkáját. A galántai, kékkői, somosai, kassai kUldöttek falvaink, városaink, egyre terebélyesedő kultúréletéről számoltak be. Felszólalt többek között Fábry Zoltán, szlovákiai író, aki az újfasizmus kultúra-, békeellenességéről beszélt, és dr. Sas Andor egvetemi tanár, aki a Szovjetunió szeretetére hívta fel a magyar dolgozók figyelmét. Ezután a közgyűlés Lőrincz Gyula elvtárs, nemzetgyűlési képviselőt, az Cj Szó főszerkesztőjét újra elnökké választotta. Vezetőtitkár Pathó Károly lett. Az új Központi Bizottság megválasztása után Lőrincz Gyula elvtárs összefoglalta a vita eredményeit és válaszolt a vita folyamán felvetett kérdésekre. Ezután a közgyűlés elfogadta a határozati javaslatot, amely röviden magában foglalja-a Csemadok jövőbeni feladatait. A táviratok jóváhagyása után a Csemadok V. közgyűlése az Internacionálé eléneklésével véget ért. elnyomott szlovák nemzetnek álmodja a dolgos haza májusát. Lenin és Sztálin könyörtelenül lelepleztek a mindenféle irányzatú nacionalistákat, akik arra törekedtek, hogy elválasszák a kultúrát a politikától, leleplezték azokat, akik az osztályok .ogalmát a nemzetiség fogalmával cserélték fel és megbontani igyekeztek a dolgozók nemzetközi egységét. Semmivel szebben, mint ebben az esetben Ady és Hviezdoslav versével, nem tudnánk igazolni a leninizmus páratlan helyes és elfogadható tanítását a kulturális egység kérdésében. Lenin tagadta a burzsoázia hazug jelszavát, hogy a kapitalizmusban is létezhetik egységes nemze kultúra. Rámutatott, hogy az antagonista osztályokra szakadó kapitalista társadalomban nem lehet ezeket az osztályokat egyesítő kultúra. Lenin az egységes nemzeti kultúra burzsoá jelszavával a nemzetközi kultúra jelszavát állította szembe, amely minden nemzeti kultúrában meglévő következetesen demokratikus szocialista elemekből tevődik össze. A bolsevik párt a nemzeti kultúra kérdésével kapcsolatban abból a lenini tételből indult ki, hogy minden nemzetben két nemzet van, minden kultúrában két kultúra. Sztálin hangsúlyozta, hogy a reakciós Oroszorszán mellett létez' f t a forradalmi Oroszország, a Ragvistyevek, Cscrnisevszkijek és Uljanovok Oroszországra és a meglévő orosz de"'•v't"-><s kultúra ennek a forradalmi Oroszors-'pnak az eszmei és szellemi törekvéseit fejezte ki. A lenini törvényszerűséget és igazságot alkalmazva a mi viszonyainkra, láthatjuk a fenti példából hoi.iv az úri Magyarországban volt egy másik a koldusok Magyarországa Ezeknek irodalma és művészete volt a Petőfik, Adyk, József Attillák, Munkácsyk irodalma és művészete A szlovák'nemzetben két nemzet, a szabadságharcosok nemzet,?, a nemzeti ébresztők Jankó Král'ok, Hviezdoslavok és Jilemnickýk kultúrája. A cseh nemzetben két nemzet, a nemzeti elnyomás és sötétség ellen harcoló rášekek, Havlíček Borovskýak, Wolkerok és Alešok forradalmi nemzeti kultúrája. Nemcsak a cári Oroszországban, hanem nálunk is és mindenütt, ahol osztálytársadalom volt vagv van, nincs és hem lehet nemzeti egység és kultúregység, mert az osztályellentétek lehetetlenné tesznek mindenfajta egységes nemzeti művészetet, egységes nemzeti irodalmat. De megvolt és megvan a dolgozók nemzetközi egysége. A cseh nemzet hős fia, a fiatal Fučík 1931-ben a csehszlovákiai magyar haladó ifjúsághoz szólva tóbbek között ezeket mondta: „ ... A nemzet melynek tagjaként vagyok itt. uralkodó nemzet ebben az országban Nem vagyok azonban tagja e nemzet uralkodó kisebbségének, nem is ez a? uralkodó kisebbség küldött eng< m. Küldetésem feladata, hogy e nemzet elnyomott és szenvedő túlnyomó többségének üdvözletét tolmácsoljam Önöknek. ... S nem lesz több elnyomott s megvert testvéri béke új parancsot á d; jog s kötelesség egy lesz; aki munkál, jóllakva kél az érdem asztalétól,és anyánk nyelvén friss madárdalunk száll; zengve a dolgos haza májusát... a bátor A magyar és szlovák találkozik itt, közös akaratban. Ady fájó feljajdulására Hviezdoslav a testvéri bélié, a dolgos haza májusát zengi. Két nemzet elnyomottjainak képviselői találkoztak itt egy közös akaratban. Ady nem a nemzeteket elnyomó úri Magyarország nevében, hanem a bús koldusok Magyarországa nevében szól Hviezdoslav az akkor még hazátlan, Önök a nemzeti felszabadulásért küzdenek, a nemzetiségi elnyomás ellen harcolnak. Rátaláltak a helyes útra, ha tudják, hogy ez a felszabadító harc a forradalmi proletariátus ügye De tudniok kell, hogy az Önök ^'dalán, a magyar munkáVí és dolgozó parasztok oldalán, ott álinak a cseh munkások és dolgozó parasztok is Önök ' nerik a cseh cs-.-ndőröket és a cseh végrehajtókat, az elnyomásnak eme eszközeit. Nos, szükséges, hogy megismerkedjenek azokkal is, akik szöv tségesei önöknek, akik tudják, hogy kötelességük Önökkel együtt küzdeni... ... Önök nem szabadok. Mi sem. S nem szónoki fogás, ha azt mondom, hogy az Önök felszabadulásának napja jelenti számunkra is a szabadság napját." Fučík kettéválasztja a cseh nemzet uralkodó kisebbségét a nemzet elnyomott és szenvedő túlnyomó többségétől. IWanarra tanított bennünket, mint Lenin. A következtetés az, hogy hamis, hazug burzsoá világszemlélet, világnézet volt az, amely egységes nemzetről, egységes nemzeti kultúráról beszélt a letűnt osztálytársadalomban és igyekezett népeinket szembeállítani egymással. Látjuk, hogy a nemzeteken belüli nemzetek a szenvedő túlnyomó többségek, az elnyomottak ügye, célja közös volt, egy volt: a szabadság kivívása. Igaza lett Fučíknak, mikor azt mondta, hogy „az önök felszabadulásának napja jelenti számunkra is a. szabadság napját." Ha ezt tudatosítjuk magunkban, ha ezt ismerjük, az ellenség nem verhet éket nemzeteink és nemzetségeink közé. Egymás kölcsönös megismerésé, népeink közös harca a múltban, közös alkotó munkája a jelenben a legjobb eszköz ahhoz, hogy ápoljuk és elmélyítsük őszinte barátságunkat hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság más nemzetségei, de különösen a velünk szorosan együttélő szlovák nemzetiségű lakosság iránt. A Csemadok népnevelő tevékenysége Lőrincz Gyula elvtárs ezután felsorolta, hogy a Csemadok öt történelmi vonatkozású előadás kiadásával világította meg a szlovák és magyar nép évszázados kapcsolatait és harcát a jobb, emberibb jövőért. Az elmúlt évben ezenkívül 55 előadást adott ki, melyek közül 25 politikai jellegű, 16 mezőgazdasági, 10 tudományos-ismeretterjesztő és 4 kulturális-irodalmi tárgyú volt. A jó népművelés nagyban hozzájárult ahhoz — folytatta Lőrincz Gyula elvtárs —, hogy a járás minden községe teljesítette beadási kötelezettségeit. A járásban nincsen egyetlenegy olyan község sem, ahol ne folyna kultúrmunka, nem volna könyvtár, tánccsoport, énekkar, vagy zenekar. Jellemző a járásra, hogy a járási kul túrversenyen 13 község képviseltette magát, A nagy megyeri járáson kívül figyelemreméltó előadási tevékenység folyik a tornaijai járásban is.Itt is jó együttműködés van a járási kultúrszakosztály és a Csemadok között. Az elmúlt őszön a járásban gyakori állatmegbetegedések fordultak elő. A járási kultúrszakosztály a Csemadok járási vezetőségével karöltve megbeszélést hívott össze, amelyen részt vettek a járás legjobb előadói és elhatározták, hogy decemberben a Csemadok által kiadott előadást „A gazdasági állatok betegségeinek elhárításáról" megtartják mindenütt, ahol az állatok betegsége felütötte a fejét. Decemberben több, mint 9 községben volt ilyen előadás, amelyeken közel 500 dolgozó paraszt vett részt. Szakszerű népművelési munka folyik Magyarbélen is, ahol a helyi nemzeti bizottság és a Csemadok szorosan együttműködve rendszeresen előadásokat tart. Az utóbbi időkben a silózásról tartott előadást a szövetkezet egyik tagja. Más alkalommal a sertéshízlalásről tartott előadást a körzet állatorvosa. Ezeket az előadásokat rendszeresen nagy tömeg látogatja, mert a Csemadok segít a megszervezésben, az előkészítésben és minden előadásra megfelelő kultúrprogramot biztosít. A surányi járásban Baracska község határéban állandó problémák vannak, mert a dombos részeken nem tudnak megfelelő terméseredményeket elérni. A község lakosságának legnagyobb része szövetkezeti tag, s így nagy "lehetőség nyílik arra, hogy a meredek dombokat gépekkel jobban megművelhessék. A Csemadok aktivistái is tudatában vannak armak, hogy a gépesí tés mellett a szakszerű gazdálkodással sokkal nagyobb terméseredményeket lehet elérni. A Csemadok taggyűlésein számtalan esetben felvetették ezt a kérdést. Az egyik gyűlésen határozatot hoztak, hogy az egységes földművesszövetkezettel közösen megszerveznek egy növénynemesítéssel foglalkozó szakkört. A szakkör céljául tűzte W. hogy olyan gabonaféléket termeijent,c itt, amelyek a határ dombos részein is gazdag termést adnak. Enne

1' a szakkörnek 36 tagja van és vezetője a Csemadok egyik legaktívabb tagja, Cziria Sándor. Terveik első részében szerepel az, hogy előadásokat, tartanak a növénynemesítésről. Ezek közül az előadások közül már néhányat meg is tartottak. A verebélyi járásban Nagyhind környéke jó gyümölcstermő vidék. A környék dolgozói, így a Csemadok aktivistái is szivükön viselik a gyümölcstermelés fejlesztését. A Csemadok legaktívabb tagjai Farkas elvtárs vezetésével egy szakkört alakítottak, közösen tanulmányozzák a gyümölcstermelés légújabb módszereit és gyümölcstermelési kísérleteket folytatnak. Több ismeretterjesztő és népszerű tudományos előadást is adtunk ki, mint például „Hogyan keletkezett a föld", „Anyag ép energia", „A föld őskorából", „Volt-e kezdete, lesz-e vége a világnak", „Tudomány és vallás", „Az atom a háború és a béke szolgálatában." A csehszlovákiai magyar dolgozók materialista világnézetének fejlesztése érdekében számtalan tudományos előadást tartottunk, hogy a természettudományok megismerésén keresztül rávezessük dolgozóinkat a helyes politikai nézetekre. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a népszerű tudományos és természettudományi előadások örvendenek a legnagyobb érdeklődésnek. Határozott fejlődés mutatkozik ezen a téren és népművelőink új meg új szakköröket alakítanak. Csúzon például Mészáros István vezetésével csillagászati szakkört alakítottak a Csemadok aktív tagjai. A szakkör már megkezdte előadássorozatát, amely iránt különösen nagy érdeklődés mutatkozik a községben. Jó népművelési munka folyik még a somorjai járás falvaiban is a kevésbé jó járás székhelyén. Több járási titkárunk elhanyagolja a népművelő előadások szervezését és nem építi ki a kapcsolatot a járási népművelési szakosztállyal, mint például Szencen, Párkányban .és így volt ez Komáromban is, ahol csak az utolsó hetekben állt be javulás. Ének- és zenekaraink, tánc- és színjátszócsoportjaink működése A múlt 'évben jelentős munkát végeztünk a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális színvonala emelésedének terén azzal is, hogy sok új ének-, zenekar-, tánc- és színjátszó csoportot alakítottunk, aktivizáltuk a régieket s a Csemadok agitációs kultúrbrigádjai jelentős segítséget nyújtottak a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésében, különösen a tavaszi, nyári és őszi munkák alkalmával. Agitációs brigádjaink műsoraikkal köszöntötték a legjobb dolgozókat és csasztuskáikban megtréfálják a lemaradókat. A múlt évben 896 esetben léptek fel a kultúrbrigádok. Különösen az aratási kultúrbrlgádokban ljöunk szép fejlődést. Amíg 1951-ben 2Í 1952-ben már 47, 1953-ban 94, és 1954-ben 156 esetben léptek fel az aratási munkálatoknál. Jó agitációs kultúrbrigádok alakultak Somorján, Szencen, Rozsnyón, Kassán, Nagykaposon, Komáromban, Nagysallőn,' Rimaszombatban és még sok más helyen. Vajka községben nem valami nagy jelentőséget tulajdonítottak az aratási munkálatokkal kapcsolatban összehívott gyűlésnek, ezért a somorjai kultúrbrigád elhatározta, hogy meglátogatja a falut. Augusztus egyik vasárnapján meglátogatták a községet, ahol néhány ember volt található az utcán, egypáran pedig az iskola udvarán lévő fák hűs árnyékában pihentek. Nem sokáig tartott a tárgyalás azzal a pár emberrel, aki az iskola udvarán volt, a kultúrbrigád tagjai a lakossággal együtt máris hordták az egyik ház padlásáról a padlódeszkákat. Rövidesen összeállították a színpadot, megszólalt a zene. ének és hamarosan megtelt az iskolaudvar. Az aratók a nehéz munka után a nóta pattogó hangjaira felfrissültek, meghallgatták az előadást és jobb kedvvel folytatták az aratást. A kultúragitációs brigádok műsorválasztása szintén jelentős fejlődést mutat. Míg a múltban leggyakrabban tartalmatlan, üres slágereket adtak elő kultúrbrigádjaink, addig ma már igényes, tartalmas, vidám műsorokkal szerepelnek. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a kultúrbrigádok támogatására rendszeres műsorfüzeteket állítunk össze, amelyeket az -egyes akciók alkalmával megküldünk valamennyi kultúrbrigádnak. így például farsangi műsort, május elsejére, a nemzeti bizottsági választásokra, az aratási munkálatokra, a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójára, a nemzetgyűlési és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokra, a csehszlovák-szovjet barátság hónapjára, a szilveszteri esztrád-estre, stb. való műsorfüzeteket állítottunk össze. Az 1954-es évben 1719 kultúrfellépést tartottak agitációs kultúrbrigádjaink. Járási titkáraink decemberi jelentéséből megállapíthatjuk, hogy a bratislavai kerületben van 27 népi zenekarunk, 34 énekkarunk, 47 tánccsoportunk. A nyitrai kerületben 29 népi zenekar, 17 énekkar, 21 tánccsoport. A besztercebányai kerületben 16 zenekar, 10 énekkar, 34 tánccsoport. A kassai kerületben 8 zenekar, 12 énekkar és 24 tánccsoport. Tehát Szlovákia méretben összesen 80 zenekar, 72 énekkar és 126 tánccsoport működik. Műkedvelő népi együtteseink egyre nagyobb segítségére vannak népi szerveinknek az agitációs munkában. A helyi nemzeti bizottságokkal kiépített szoros kapcsolat következtében mind gyakoribbak az olyan helyek, ahoi a lakosság minden szórakozási és tanulási lehetőséget megtalál a kultúrotthon keretén belül. így van ez a kékkői járásban Rérősmulyadon is, ahol a Csemadoknak van zenekara, színjátszó köre, valamint sakköre. A kultúrházban mindennap összejönnek és szórakoznak, vagy tahulriak. A helyi nemzeti bizottság minden segítséget megad és így szorosan együttműködve a Csemadokkal ápolják, emelik a falu lakosságának kulturális színvonalát. Ugyanez a helyzet Csúzon és Andódon is, ahol a nagy kultúrház gyakran megtelik hallgatósággal, mert a Csemadok állandóan rendez szórakoztató és tanulságos kultúrestet. Andódon Mészáros és Czuczor elvtársak aktivitásának köszönhető, hogy így fellendült a dolgozók kulturális élete. A helyi nemzeti bizottság és a Csemadok között létrejött szoros kapcsolat folytán- hasznos munkát fejt ki a sajógömöri kultúrbrigád is. A sajógömöri kultúresoport vezetője, a 60 éves Tóth István, fáradságot nem kímélve szorgoskodik azon, hogy megteremtse községükben a szlovák és magyar lakosság testvéri barátságát, (Folytatás az 5. oldalon.)