Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-08 / 33. szám, kedd

y­Í955. február 8. UISZ0 Á Szovjetunió állami költségvetése a szovjet nép alkotó erejének hatalmas virágzását tükrözi A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ll. ülésszaka folytatja tárgyalásait. Mindkét képviselőházban, a Szövetségi Tanácsban és a Nemzetségi Tanács­ban az 1955. évi állami költségvetési javaslatot .tárgyalják. Az ülésAkon felszólaló valamennyi képviselő egyhangú nézete szerint a költségvetés visszatükrözi azokat a si­kereket, amelyeket az ország dolgozói elértek és biztosítja a népgazdaság gyorsütemű fejlődését,' valamint a kul­túra további virágzását. A Nemzetiségi Tanács ülésén Ivan Benediktov, a Szovjetunió földművelés­ügyi minisztere beszédében hangsú­lyozta az állattenyésztési termelés fo­kozásáról szóló határozat jelentőségét, amelyet e napokban a Kommunista Párt Központi Bizottsága hozott. Cerasszim Krugy képviselő beszé­dében tényeket sorolt fel, amelyek a moldavai őllamgazdaság fejlődéséről tanúskodnak. A Szövetségi Tanács február 5-i esti ülésén az Orosz Föderáció, a kö­zépázsiai, a szovjet baltividéki és Kau­kázusondtúli nemzetek képviselői szó­laltak fel. Valej Nabjullim (Baskir Autonóm Köztársaság) képviselő a köztársaság példáján rámutatott, hogy mily siker­rel fejlődnek a szovjet országban azok a területek, amelyek az Októberi For­radalom előtt a legelmaradottabb vi­dékekhez tartoztak. A Biaskir Köztár­saság ma a kőolaj, szén, gépipar és a fejlődő mezőgazdaság országa. Arif Armov képviselő (Uzbekisztán) hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió 1955. évi költségvetése visszatükrözi a szov­jet állam békeszerető politikáját. Jan Osztrov képviselő (Lett SZSZK) megelégedéssel beszélt arról, hogy a Szovjetunió költségvetése megmutat­ja a sok nemzetből álló szovjet állam gazdaságának és kultúrájának szün­telen fejlődését. A Szövetségi Tanács ülésén beszédet mondott P. Jugyin, a Szovjetunió épí­tőanyagipari minisztere. Megállapította, hogy a beruházási építkezés giganti­kus programja, amelynek teljesítése az ötödik ötéves terv keretében fo­lyik, nagymennyiségű legkülönbözőbb fajta építkezési anyagokat követel Csupán az elmúlt évben több mint 600 nagy ipari üzemet és több vil­lanyművet helyeztek üzembe. Számos lakóház, iskola, kórház és út épül. Az idén a beruházási építkezés még tovább bővül. Ez év­ben jelentősen emelkedik a ce­ment, tetőfedőanyagok és más épít­kezési anyagok termelése. A szovjet ország dolgozói munkaversenyt bon­takoztattak ki a munkatermelékenység további emelése, s az ötödik ötéves tervnek határidő előtti teljesítése ér­dekében. Ezt a munkaversenyt az élenjáró moszkvai üzemek kollektívái kezdeményezték. Äntoine PInayt bízták meg az új francia kormány megalakításával René Coty, a Francia Köztársaság elnöke a nyugati ügynökségek jelen­tése szerint február 6-án Antónie Pinay, független köztársaságpárti kép­viselőt bízta meg az új francia kor­mány megalakításával. Pinay, aki a miniszterelnökségi tisztséget már 9 hónapon át 1952-ben betöltötte, a megbízást elfogadta és megkísérli összeállítani a második világháború befejezése óta immár a 21. francia kormányt. Pinay a nemzetgyűlésben az úgy­nevezett „európai hadsereg" megala­kítása mellett szavazott és a párizsi egyezmények tárgyalásánál Nyugat­Németországnak az atlanti tömbbe való felvétele mellett. A nyugat-európai unió megalakításáról szóló tárgyalá­son tartózkodott a szavazástól. A nyugati ügynökségek közlése sze­rint Pinay szerdán akarja a nemzet­gyűlés elé terjeszteni az új miniszte­rek névjegyzékét. A Francia Kommunista Párt politikai bizottságának nyilatkozata a kormányválságról A Francia Kommunista Párt politi­kai bizottsága nyilatkozatot adott ki a kormányválsággal kapcsolatban. A közlemény hangsúlyozza, hogy Mendes-France kormányrajutása után nem sokkal elődeinek nyomdokába lépett és megkísérelte, hogy ered­ményt érjen el ott, ahol ezek kudar­cot vallottak. Ügy viselkedett, mint a nagytőke és az amerikai és a brit imperialisták agresszív politikájának kiszolgálója és végrehajtója. Mendes­France reakciós politikájának jellege — és ezt a politikát a Szocialista Párt állandóan támogatta — lassan, de feltartóztathatatlanul nyilvánvaló­vá vált azok-előtt is, akiket demagó­giája egy időre megtévesztett. A nemzet harca a Wehrmacht feltá­masztása és az atombo .iba ellen nem szűnt meg, sőt kiszélesedett. Ugyan­csak folytatódott a dolgozók bérhar­ca, küzdelme a háború és a nyomor ellen, valamint harca a világi oktatá­sért és ^gyéb követelésekért. Azok az illúziók, amelyeket Mende-France ter­jesztett politikájáról, nagymértékben szertefoszlottak a dolgozó nép köré­ben. A francia kapitalisták azért tekin­tették Mendes-Francet egyideig a legjobb miniszterelnöknek, mivel ilyen illúziókat tudott kelteni. Abban a mértékben azonban, ahogyan nyilván­valóvá vált, a nép előtt, hogy az ő politikája és elődeinek politikája lényegében ugyanaz, jgyancsak nagy erővel fellángoltak a burzsoázia kü­lönféle pártjai és pártcsoportjai közöt­ti ellentétek. Így a kormányválság egyidejűleg a népi tömegek akciójá­nak és a kapitalista osztály belső el­lentéteinek eredménye. A burzsoázia most megkísérli majd, hogy a válságot oly módon oldja meg, hogy azokat az embereket juttassa kormányra, akik ugyanazt a politikát folytatnák, csak más módszerekkel és más alakban. A kormányválság ismét kidomborít két döntő fontosságú gondolatot, ame­lyek mellé a franciák egyre számo­sabban felsorakoznak: 1. Az országban minden tényleges változás feltétele a külpolitika meg­változtatása; 2. Egy haladásra alapozott politiká­nak szükségszerűen a munkásosztály­ra kell támaszkodnia, valamint a népi tömegekre. A franciaországi helyzet Mendes-France kormánya bukása után Az imperialisták féltik a párizsi egyezmények sorsát Mendes-France kormányának, vagy­is a párizsi egyezmények és Nyugat­Németország felfegyverzése kormá­nyának bukása mind Franciaország­ban, mind az egész világon nagy vissz­hangot keltett. Mendes-France kormá­nyának bukása elsősorban annak az eredménye, hogy Mendes-France, mint a német militarizmus felújításának ak­tív híve elvesztette a nép bizalmát. „A most letépett álarc mögött — írja a „L'Humanité" — megjelent en­nek az embernek valódi arca, aki alá­írta a Wehrmacht felfegyverzéséről szóló szerződést és minden eszközt, még a legpiszkosabb eszközöket is felhasznált arra, hogy ezt az egyez­ményt országára rákényszerítse." A politikai hírmagyarázók nézete szerint a Franciaországban most ural­kodó kormányválságot a nagy politi­kai nehézségek okozták, amelyek a kül­és belpolitika kérdéseiből erednek. A külpolitikai problémák között az első a párizsi egyezmények, ratifikálásának kérdése a Köztársasági Tanácsban. A párizsi egyezmények hívei attől félnek, hogy Mendes-France lemon­dása jelentős mértékben megnehezíti helyzetüket Hasonló aggodalommal fi­gyelik az eseményeket a washingtoni, londoni és bonni kormánykörök is. Az United Press hírügynökség bon­ni tudósítójának híre szerint Mendes­France kormánya „megingatta a nyu­gatnémet kormányt". Hivatalos személyiségek aggodal­muknak adnak kifejezést. Ami pedig a párizsi egyezmények franciaországi ratifikálására való kilátásokat illeti, az ő nézetük szerint ezek a kilátások „sötétek". Mendes-France kormányának buká­sa, amint a tudósító jelenti, kudarcot jelent Adenauer számára, aki nagy reményeket fűzött Mendes-France ama .képességeihez, amelyekkel Men­des-France a francia parlament ellen­állása dacára keresztülvitte a párizsi egyezmények megszavazását. A londoni hivatalos körök féltik a párizsi egyezmények sorsát A Reuter-ügynökség jelentése sze­rint a Mendes-France-kormány buká­sa „meglepte a londoni hivatalos kö­röket. Azonnal felmerültek a Nyu­gat-Németország felfegyverzésére vo­natkozó párizsi egyezmények sorsáért való aggodalmak, mert a párizsi egyez­mények a nyugati hatalmak európai politikájának alapját képezik." „Londonban attól félnek" — jelen­ti a Reuter ügynökség — „hogy ha a Köztársasági Tanács ragaszkodni fog a párizsi egyezmények pótindítvá­nyaj_ előterjesztéséhez vagy valóra váltja azt a fenyegetését, hogy az I egyezményekre vonatkozó szavazást elhalassza, az egész javaslat Mendes­France távollétében kudarccal végződ­het, mert e javaslatokat csakis az ő segítségével sikerült megszavaztatni." Az United Press ügynökség londoni tudósítójának közlése szerint a lon­doni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy Mendes-France volt miniszter­elnök bukása következtében „a nyu­gateurópai unió helyzete megingott." Az USA nyomást gyakorol Franciaországra Amint az amerikai sajtó hírmagya­rázóinak jelentéseiből kitűnik, a Men­des-France kormánya bukásáról szóló hír az" amerikai vezető körökben hara­gos ingerültséget keltett. A „New York Times" és „New York Herald Tribúne" siránkoznak a Mendes-France-kormány lemondása felett. Amint ismeretes,­ezek a lapok az USA vezető köreinek nézetét tolmácsolják és a múltban nagy reményekkel tekintettek Mendes­France működése effi az amerikai ag­resszív terveknek Európában való meg­valósításával kapcsolatban. Az újságok nem titkolják,, hogy Mendes-France kormánya bukásának fő oka nem az Észak-Afrikában folytatott politika volt, hanem az, hogy az Egyesült Ál­lamok befolyása alatt állott, amely igyekezett Franciaországra ráerősza­kolni a párizsi egyezményeket, tekin­tet nélkül a francia lakosság legkülön­bözőbb rétegeinek akaratára. Ezzel kapcsolatban az amerikai lapok komo­lyan féltik a párizsi egyezmények sor­sát és rámutatnak arra, hogy a fran­cia kormány bukása megerősítheti az ellenállást ezen egyezményekkel szem­ben nemcsak Franciaországban, hanem Nyugat-Németországban és más euró­pai államokban is. Ezzel összefüggésben annál figye­lemreméltóbb az a tény, hogy egyes körök az Egyesült Államokban arra törekszenek, hogy Franciaországra nyo­mást gyakoroljanak. A sajtóban is dur­ván támadják Franc»országot. Az Associated Press ügynökség washingtoni hírei szerint a „tényezők" hangsúlyozzák, hogy a párizsi egyezmé­nyek franciaországi ratifikálása vitájá­nak „bárminemű" további elhalasztása „komoly kárt okoz ' a nyugati hatalmak­nak és ez állítólag „Franciaországra nézve olyan következményekkel járhat, hogy Franciaország feladata a nem­zetközi kapcsolatokban jelentősen meg­gyöngülhet." V. M. Moíotov fogadta a Kínai Népköztársaság nagykövetét V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere február 5-én fogadta Liu Hszidot, a Kínai Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki a közeljövőben átnyújtja megbízólevelét a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnöksége elnö­kének. N. Sz. Hruscsov fogadta W. R. Hearst, Kingsbury-Smith és F. Connif amerikai újságírókat N. Sz. Hruscsov, az SzKP Központi Bizottságának első titkára február 5-én fogadta W. R. Hearst, Kingsbu­ry-Smith és F. Connif. amerikai új­ságírókat és huzamosabb ideig elbe­szélgetett velük. Gordon Schaffer londoni leve le: Az öngyilkosság politikája ellen Halstead az essext grófság egyik kisvárosa s történetesen R. A. Buttler úr választókerületéhez tartozik. Mivel Mr. Buttler úr Anglia pénzügyminisz­tere, energiájának nagy részét arra fordítja, hogy beszedje a szükséges pénzt olyan hadiköltségvetés számára, amely a hitleri fenyegetés idején fegyverkezésre kiadott összeget mint­egy hatszorosan felülmúlja. Pénzügyminiszterünk bizonyára ér­deklődéssel olvasta a helyi újságban, a Halstead Gazette-ben a város egyik orvosának levelét. Dr. W. A. L. Collier ugyanis azt állapltja meg levelében, hogy nem az angol nép, hanem az Angliában állomásozó amerikai had­erők döntik el, hogy bevezessék-e az angol- fegyvereket és háborúba keve­redjék-e Anglia. A 20. HARCI KÖTELÉK FELADATA Dr. Colliert az indította tiltakozás­ra, hogy a közeli wethersfieldi USA­légitámaszponton terjesztett Wingman című amerikai újság Martin A. Fos­ternek, az amerikai légierők őrnagyá­nak következő kijelentését közölte: „A légierő 20. harci kötelékének elsődle­ges feladata, hogy tervezzen, előké­szítsen, végrehajtson és támogasson taktikai atomfegyvereket felhasználó támadó légi hedmúveleteket ellensé­ges erők, hadfelszerelés és utánpótlási források ellen." Ez az orvos, aki nappalait és éj­szakáit a halsteadi férfiak, asszonyok és gyermekek egészségének védelmé­nek szenteli, nem sajnálta a fárad­ságot és utánanézett néhány olyan adatnak, amely arra vonatkozik, i mennyire sebezheti a különböző or­szágokat az atomfegyverek romboló ereje. A doktor nem talált semmi okot arra, hogy megnyugvással töltsék el városa amerikai vendégeinek atomhá­borús fenyegetései. Amint kiemeli, a Szovjetunióban és a vele szövetséges országokban, köztük Kínában átlag mintegy 20 személy jut egy négyzet­mérföldre, ugyanakkor pedig az Egyesült Államokban és Nyugat-Euró­pában a négyzetmérföldenkénti nép­sűrűség átlag 270 fő. Ha ezt azon­ban tovább bontjuk, akkor látjuk, hogy az Egyesült Államokban a mu­tatószám 50, Angliában pedig 550. TÖRÉKENY ÜVEGHÁZ Nem csoda hát, hogy a doktor így folytatja levelét: „Ez a bombasztikus háborús nyilatkozat rendkívül közel hozza hozzánk nemzeti szuverenitá­sunk eltörlését. Az atomháború szem­szögéből nézve a mi szigetünk .nem más, mint igen törékeny üvegház. Éppen ezért kövek hajigálásával fe­nyegetőzni nálunk igen veszélyes. Mindig is az volt a véleményem, hogy Angliában műiden atom-légtámasz­pontnak az angol kormány közvetlen ellenőrzése alatt kell állnia. Azonkívül kormányunknak félreérthetetlen nyi­latkozatban kell a világ tudomására hoznia, hogy Angliában nem vetnek be semmiféle atomfegyvert, hacsak előzőleg nem használja azt egy ellen­séges erő. Amíg nem hangzik el ilyen nyilatkozat, addig elkerülhetetlenül öngyilkosság elkövetésének gyanújába kerültünk, már pedig az öngyilkosság általában az őrület megnyilvánítsa." Ollenhauer nyilatkozata Mendes-Fr %ance bukásáról A DPA nyugatnémet ügynökség köz­lése szerint Herfordbán február 5-én Németország Szociáldemokrata Pártja kezdeményezésére gyűlést tartottak, amelyen Ollenhauer, a szociáldemok­rata párt elnöke tartott beszédet. Ki­jelentette, hogy Mendes-France kor­mányának bukása után „a párizsi egyezmények a levegőben függnek." A nemzetgyűlés valószínűleg kényte­len lesz még egyszer megtárgyalni a szerződéseket, mert feltételezhető, hogy a Köztársasági Tanács utólagos kívánságokkal áll elő. Kétséges azon­ban — mondotta Ollenhauer —, hogy Mendes-France nélkül a nemzetgyű­lés eléri a többséget, amely amúgy is csekély volt. Ollenhauer megismételte azt a kö­vetelését, hogy a négy nagyhatalom tárgyalja meg Németország egyesí­tését még a párizsi egyezmények ra­tifikálása előtt. Az áru és címkéje Amerika, amint éppen garantálja Franciaország biztonságát a német ag­resszió ellen. — ,. (Cik Damadian rajza,)

Next

/
Thumbnails
Contents