Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-05 / 31. szám, szombat

1955. február 5. UJSZ0 3 A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése A CsISz II. kongresszusának második napja Antonín Novoinýnak, a CsKP KB első titkárának beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) feladata megtanulni, hogyan fejlesszük tovább a népi demokrácia vívmányait. Kinek másnak a hivatása megtanulni, hogyan tetőzzük be a munkásosztály és országunk dolgozó népének dicső győzelmeit és bővítsük őket a szo­cializmus győzelmében elért új, nagy­szerű sikerekkel. Ezért szükséges, hogy ifjúságunk tántoríthatatlanul ha­ladjon a szocialista építés első sorai­ban és hazánk összes dolgozóival együtt gyümölcsöző munkájával hoz­zájáruljon e harcos feladat teljesítésé­hez. Mindaz, amit népi demokratikus rendszerünk njnijt nekünk, az or­szágunkban születő új élet, megéri azt, hogy fáradhatatlanul harcoljunk érte. Történelmünkben ezelőtt sohasem találkoztunk a gazdaság, kultúra, tu­domány, művészet és művelődés ily rohamos fejlődésével, mint amilyen ma népi demokráciánkban van. Soha ezelőtt nem építettek nálunk annyi új lakást, iskolát, mozit, színházat, kul­túrházat, sportjátszóteret és stadiont, óvodát és gyermekotthont, kórházakat, tanintézeteket és internátusokat az if­júság részére, pionírotthonokat, soha ezelőtt nem építettek annyi könyvtá­rat, olvasótermet és más berendezést, mint ma. Ifjúságunk kulturális, gaz­dag és egészséges élete bizonyítéka annak a gondoskodásnak, amelyben pártunk és kormányunk, valamint az egész csehszlovák dolgozó nép ifjúsá­gunkat részesíti. Igen, elvtársak, azt akarjuk, hogy ifjúságunk az építőmunkában tökélete­sítse magát, hogy tanuljon, ismere­teket szerezzen az idősebb elvtársak­tól, munkatársaitól és szüleitől, hogy átvegyék azok tapasztalatait és ké­pességeit. Azt akarjuk, hogy új, szak­képzett munkások, szövetkezeti me­zőink magas terméseinek mesterei, technikusok, új írók és költők, új sportolók és világbajnokok, sportmes­terek fejlődjenek belőlük. Azt akar­juk, hogy új hősök, olyan emberek fejlődjenek belőlük, akik dicsőséget szereznek népünknek és népi demok­ratikus hazánknak az egész világon. Társadalmunk megadja ifjúságunknak ehhez az összes feltételeket. Emellett ifjúságunknak nagyszerű példaképe van: a lenini Komszomol. Attól kell állandóan és rendszeresen tanulnia és úgy dolgoznia, hogy ifjú­ságunk egész tevékenységét az a tö­rekvés hassa át, munkájával minél jobbon megközelítse a lenini Komszo­molt. Elvtársak, azt akarjuk, hogy min­„Elvtársak, elvtársnők, fiatal barátaink! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága őszinte jókívánatait küldi a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség II. kongresszusának. Forró üdvözleteit küldi a szövetség valamennyi tagjának és az egész csehszlo­vák ifjúságnak. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség fennállásának ideje alatt már sok tízezer ifjú lelkes és áldozatkész hazafit nevelt, a népi demokratikus köztársaság lelkes építőit. A fiatal emberek hősies munkájukkal az üzemekben, földeken és más munkahelyeken áldozatkész felkészülés­sel a haza védelmére a hadsereg soraiban és hatarain, valamint szocialista tulajdonunk védelmében és őrzésé­ben tanúsított hősiességükkel kivívták az egész dolgozó nép tiszteletét és szeretetét. Számosan közülük magas rendjeleket és kitüntetéseket nyertek. Ezt az időszakot, amelyben élünk, a Szovjetunió vezet­te békés erőknek gigantikus küzdelme jellemzi a hal­dokló, de annál aljasabb és ragadozóbb imperializmus ellen. Annál inkább előtérbe lép azonban annak fon­tossága, hogy minden fiatal hazafi tevékenyen részt vegyen ebben a harcban. Emellett nem kétséges, hogy mindnyájunk együttes ereje további pompás győzelme­ket vív ki. A fiatal emberek magasfokú szocialista ön­tudatát és hazaflságát fejezi 'ki minden teljesített és túl­szárnyalt termelési terv, minden talpalatnyi újonnan és jobban megművelt iöld, minden megvalósított feladat a hadseregben, iskolában vagy másutt. Ebben tükröződik ifjúságunk törekvése, ebben jut igazán kifejezésre ön­tudatos békeharca, odaadása és szeretete drága népi' demokratikus hazánk iránt. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség nagyon érdemes hi­vatása, hogy szilárdan egybetömörítse és vezesse egész ifjúságunkat és fáradhatatlanul nevelje és acélozza erre a harcra. A fiatal emberek közvetlen részvétele a szo­cializmus kiépítésének rohamos folyamatában elsőrendű nevelő tényező, amely az ifjúságot új szocialista típusú emberekké alakítja és kovácsolja át. A Csehszlovák If­júsági Szövetség feladata a tudományos világnézet szellemében, a népi demokratikus rendszer iránti oda­adásban és rendíthetetlen hűségben fáradhatatlanul fel­kelteni bennük a tudásvágyat és öntudatukba beoltani Marx, Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan forradalmi tanáit. Ifjúságunk számára a tanulság és a büszke szo­cialista hazafiság gazdag forrásává kell válniuk nemze­tünk dicső forradalmi hagyományainak és hazánk kiváló emberei életének is. Ifjúságuknak minden feltétele és eszköze megvan ahhoz, hogy nagyműveltségű, egészséges és testileg ügyes ifjúsággá legyen. A dolgozó nép az ifjúságtól joggal el­várja, hogy lelkesen és behatóan elsajátítsa az ismerete­ket az iskolákban és tanintézetekben, s egyre mélyítse műveltségét és fokozza -szakképzettségét munkahelyén. Ez az út' vezet a haladó tudomány és technika teljes elsajátításához, kihasználásához és további kibontakozta­tásához népgazdaságunk, a tudomány és á kultúra vala­mennyi területén. Ez az út vezet az örömteli élethez. Dolgozó népünk és a szocialista építés magasfokú ér­dekei megkövetelik, hogy ifjúságunk szép és ügyes, a den ember egyre jobb életet éljen. Ľrro a célra összpontosul a kommu­nista párt és a Nemzeti Front kor­mányának minden gondoskodása, tö­rekvése. Egész népünk tántoríthatat­lanul halad a szocializmus felé. Ifjú­ságunkra éppen itt vár nagy küldetés: lelkesen, rendíthetetlenül a szocia­lista építésért folytatott harc élén haladni a további sikerek eléréséért, népünk boldog élete és hazánk biz­tonsága biztosításának és megszilár­dításának érdekében. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget II. kongresszusa alkalmából a szövet­ség eddig végzett munkáját értékelve a Köztársasági Érdemrenddel tüntet­ték ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében jókívána­taimat fejezem ki ifjúságunknak eh­hez a magas kitüntetéshez. Nagyfon­tosságú megtiszteltetés ez, amelyben ifjúságunk részesül. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy egész csehszlovák ifjúságunkat még további bátrabb, hő­sies cselekedetekre buzdítja. Elvtársak, fiatal barátaink! Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága az önök -II. kongresszusához a "-következő levelet intézi: haza védelmére es a munkára jól felkészült legyen. Csehszlovákia Kommunista Partjának X. kongresszusa ki­tűzte országunk szocialista építése további előrehaladáv sának nagyvonalú perspektíváit. Az ifjúság hivatott art. ra, hogy szüntelen törekvése és alkotó kezdeményezése a kitűzött bátor célok megvalósítására összpontosuljon, elsősorban gazdaságunk döntő szakaszaira irányuljon- Ifjú­ságunknak az eddiginél nagyobb mértékben keil a szo­cializmus építőinek első soraiba állnia, meg kell tanul­nia a takarékosságot, a gyakorlatban kell érvényesítenie a haladó munkamódszereket és tömegesen részt kell vennie a szocialista munkaversenyben. A Csehszlovák If­júsági Szövetség hivatása, hogy egész ifjúságunkat első­sorban arra vezesse, hogy tevékenyen és tartósan bekap­csolódjanak szocialista építésünk legfontosabb és legne­hezebb szakaszába, a bányákban, a mezőgazdaságban, az építkezéseken stb. folyó munkákba. Ez legyen ifjúságunk becsületének és hősiességének szívügyévé. A csehszlovák ifjúság előtt sohasem sejtett és ra­gyogó perspektívák nyílnak. A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség feladata az egész ifjúságunkat fáradhatatlanul buzdítani és vezetni, hogy az összes előttünk álló fel­adatokat teljesítsük és merész céljainkat elérjük. A Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség eddigi munkájával és igye­kezetével bebizonyította, hogy képes e megtisztelő kül­detését teljesíteni. De ez megköveteli, hogy tovább foly­tassa munkájában az összes helytelen módszerek kikü­szöbölését, hogy szüntelenül bővítse és szilárdítsa so­rainak egységét, hogy erősítse és fokozza egész ifjúsá­gunkra gyakorolt befolyását. Elsősorban szükséges ki­tartóan bővíteni és szilárdítani a Szövetségnek az egész ifjúság legszélesebb tömegeivel való élő kapcsolatát. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség fordítson több gondot és gondos figyelmet az új legfiatalabb nemzedék nevelésé­re — a pionírszervezetekre. A Szövetség munkájában nagy segítség és támasz lesz, ha következetesebben merít tanulságot a Szovjet Össz­szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség gazdag és bevált tapasztalataiból. Csehszlovákia Kommunista Pártja és egész dolgozó né­pünk törhetetlenül bízik ifjúságunkban, erejében és al­kotó aktivitásában. Meg van győződve róla, hogy a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség vezetésével egész ifjúságunk még kitartóbban fog harcolni a szocialista építés szaka­szán a további sikerek eléréséért, a béke megtartásáért és hazánk védelmi képességének megerősítéséért. Éljen ifjúságunk és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség! Éljen ifjúságunk ragyogó példaképe — a Szovjet össz­szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség. Dicsőség drága népi demokratikus Csehszlovák Köztár­saságunknak! Bátran előre népünk boldog élete felé, szocialista ha­zánk további felvirágzása felé! Prága, 1955. február 4. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás a 2. oldalról.) szülékeké 149%-kal, a villanymosó­gépeké 3,7-szeresen, a villany-jég­szekrényeké 4,7-szeresen, a kerékpá­roké 27%-kal, a varrógépeké 150 százalékkal, a motorkerékpároké 52%-kal, a kar- és zsebóráké 113 százalékkal növekedett. A párt és a kormány gondoskodott a családi házak és a falusi települé­sek építéséről. Ez az építkezési anyag növekvő szállításában mutatko­zott meg. így pl. 166%-kal több ce­mentet, 11%-kai több téglát, 50%-­kai több meszet, 12%-kal több cse­repet, hatszor annyi gömbfát és 43 százalékkal több deszkát adtak el. A dolgozók építkezési anyagok Utáni keresletét azonban még nem elégí­tettük ki teljesen. Az állami szövetkezeti kereskeae­lem forgalmának növekedése mellett sokkal több baromfit, tojást, tejter­méket, zöldséget és gyümölcsöt ad­tak el a szabadpiacon is, ami jelen* tős mértékben hozzájárult a város es a falu közti áruforgalom növeléséhez, s ezzel kapcsolatuk elmélyítéséhez. A piacra kerülő újfajta fogyasztási árucikkek hozzájárultak az ellátás javításához. Az élelmiszerek új húsfajtákkal is halkészítményekkel, új péksütemény­fajtákkal, cukorkákkal és sajtokkal, stb. bővültek. Az ipari cikkekből új konfekciós áru, nem gyűrődő ruhaanyagok, új szvetter- és pullover-fajták, lábbeli, női sylon fehérnemű, sportöltönyök, férfi felöltők, újfajta mosógépek, há­rom új rádióvevőkészülék-típus, zo­máncozott és alumínium^ konyhaedé­nyek, új típusú bútor, játékok, sport­felszerelés, kozmetikai szerek kerül­tek eladásra. A piacot ipari és élelmiszerek be­hozatával is gazdagítottuk. Az élelmiszer és ipari árucikkek el­adásának növekvése mellett nem elé­gítettük ki néhány fajtában, elsősor­ban a kimért húsnál és hústermékek­nél a keresletet. Az élelmiszereknél a hiányosan megszervezett elosztás következtében helyi jellegű zavarok mutatkoztak, különösen a zöldséggel és gyümölccsel való ellátásban Az ipari árucikkek, különösen a mezőgaz­daság számára szükséges cikkek ke­resletét nem elégítettük ki, amiben nemcsak a termelés, hanem az állami és a szövetkezeti kereskedelem is hi­bás volt. A lakosság jobb ellátásához hozzá­járult több városi elárusító központ létesítése, a falvakon pedig a keres­kedelmi hálózat bővítése. A közös élelmezést biztosító üzemekben 1953­hoz viszonyítva, a vendéglőknél és a többi' nyilvános étkezőknél 13%-kal, az üzemi étkezőknél és kantinoknál 4%-kal növekedett a forgalom. A közüzemi gazdálkodás terén fo­kozott gondot fordítottak új parkok és ligetek létesítésével a községek csi­nosítására. A lakosságnak nyújtott közszolgáltatások még nem fedik a dolgozók szükségleteit. A mosodák kapacitása 1953-mal szemben 24%-kaI növekedett és teljesítményük a kimo­sott fehérneműt tekintve, 45%-kal nőtt. A mosodákban és tisztítókban azonban még nem kielégítő a munka minősége. 1954-ben bővült a városi közleke­dési hálózat. Jobban kihasználták a személyforgalmi gépkocsi parkot. A csúcsforgalom idején azonban a köz­lekedési vállalatok gyakran még nem tudták biztosítani a forgalom rend­szeres lebonyolítását. 195-l-ben tovább bővítették a vízvezeték- és csatorna­hálózatot. 1953-hoz viszonyítva a víz­vezetékhálózat 7%-kal, a csatorna­halózat 30/b-kal bővült. A vízmüvek jelentős mértékben növelték a víz­szolgáltatást. 1954-ben további ötven községet kapcsoltak be a villanyhálózatba és 1954 vége felé további 54 községben folytatták a villany bevezetésére irá­nyuló munkálatokat. Hozzáláttak a közüzemek, a szövet­kezeti gazdaságok, az egész szocia­lista és magánszektor házainak tata­rozásához. 1954-ben tovább fejlődött az is­kolaügy és növekedett a művelődés­ről és a kultúráról való gondosko­dás. Az általános iskolák hálózata 17 nyolcéves és 7 tizenegyéves iskolával gyarapodott. 1953-hoz viszonyítva az általános iskolákon 380-nal növeke­dett az osztályok száma és elérte a 17.234 osztályt, amelyekben majd­nem 569 ezer diák tanult. Egy osz­tályra átlag 33 diák jutott. Bővült a valamennyi fajtájú szak­iskolák kapacitása is. Aüí ipariskolá­kat majdnem 15 ezer diák látogat­ja. 3946 diák tanul a mezőgazdasági iskolákban, 497-tel több, mint az 1953 —54-es iskolaévben. A szakiskolákból több mint 6 ezer végzett ember került a népgazdaság különféle ágazataiba, illetve folytat­ta tanulmányait. Ebből a számból 212-en a négyéves mezőgazdasági is­kolát és majdnem ezren a többi me­zőgazdasági iskolát fejezték be. 1954-ben 8207 szakmunkás, az ál­lami munkaerőtartalékok iskoláinak végzett növendéke került az iparba és az építkezésekre. Az 1954. december 31-i állapot sze­rint további 16 ezer diák tanult kü­lönféle foglalkozási ágakat az állami munkaerőtartalékok tanintézetein. A főiskolákon majdnem 14 ezer hallgató, vagyis 6%-kal több tanul, mint a múlt évben. Ezenkívül 5 ezer hallgató távtanulást folytat, vagy­pedig az esti főiskolákra jár. Több mint kétezer egyetemi, vég­zettségű dolgozó kerül a gyakorlat­ba és a kutatóintézetekbe. Állandóan bővül a tudományos és kutatóintézetek hálózata, növekszik a tudományos dolgozók száma. A Szlo­vák Tudományos Akadémia 53 tudo­mányos kutató intézetében 357 tudo­mányos munkaerő dolgozik. 1954-ben 1393 könyvet adtak ki 11 millió példányszámban. Ebből 4,6%-ot tesz ki a marxi-lenini irodalom, 31,8%-ot a műszaki és szakirodalom, 15,9%-ot a szépirodalom, 7%-ot a gyermekirodalom, 18,3%-ot a tanköny­vek és 22,4%-ot az irodalom többi műfajai. 1954. végén 614 folyóirat jelent meg. Tíz állandó színházban 4414 elő­adást tartottak, amelyet 1,697.000 né­ző tekintett meg. A Csehszlovák Állami Film 1954-ben 940 mozgóképszínházzal, ebből 108 vándormozival rendelkezett. Ezekben a mozgóképszínházakban 215 ezer elő­adást tartottak, vagyis 3%-kal töb­bet, mint 1953-ban. A nézők száma 30 millió volt, vagyis 12%-kal több, mint 1953-ban. Ezenkívül a Forra­dalmi Szakszerve/.eti Mozgalom és a többi tömegszervezetek további 445 moziban vetítettek. 1954-ben tovább javult és mélyült a gondoskodás a lakosság egészségé­ről az egészségügyi szolgálat minden szakaszán. Átadták küldetésének a myjavai kórházat, a čadcai kórház szülészeti osztályát, trenčíni és beszter­cebányai kórházak új pavilonjait. 1953-hoz viszonyítva 10%-kal gyara­podott a kórházi ágyak száma. A kór­házi kezelést biztosítja az, hogy ezer lakosra 5,2 kórházi ágy jut. Az év folyamán növekedett a gyógyintézetek befogadóképessége is. Pozsony-Püs­pökin kerületi TBC-kórház nyílt metj és két TBC gyógyhelyet létesítettek alacsonyabb fekvésű helyeken. A gyógyintézetek befogadóképessége több mint 15 ezer ágy. Lényegesen elmé­lyült a megelőző egészségügyi gon­doskodás a falvakon. Az 1953-as év­hez viszonyítva a rendelőkben az or­vosi helyek száma 25%-kal növeke­dett. Ügyszintén növekedett az orvo­sok száma az üzemi egészségügy ke­retén belül is. Az anyáról és gyermekről való gon­doskodás abban nyilvánult meg, hogy gyarapodott a szülészeti osztályok, a kórházakban pedig a gyermek és cse­csemőosztályok ágyainak száma, még­pedig az utóbbinál az 1953-as évhez viszonyítva 11%-kal. A falvakon hit új szülőotthon létesült és számuk az év végén elérte a 21-et. Az ágyak száma ezekben a szülőotthonokban az 1953-as évet véve alapul 83%-kal nőtt. Az anyáról és a gyermekről való intézeti gondoskodás kibővítése hrzzájárul a halálozási arányszám csökkentéséhez az anyáknál, az új­szülötteknél és a csecsemőknél. 1953-hoz viszonyítva 27%-kal növe­kedett és az 1937-e<- évet véve ala­pul, hétszeresére nőtt az intézeti szü­lések száma. A fokozott gondoskodás­sal kapcsolatban 1954-ben 1937-hez viszonyítva 61%-kal csökkent az új­szülöttek elhalálozási arányszáma. A dolgozók egészségének megőrzé­séhez nagymértékben hozzájárult az állami fürdőhelyeken és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üdülőköz­pontjaiban lehetővé tett gyógykeze­lési, illetve üdülési tartózkodás. 1951­b<:ii több mint 50 ezer dolgozó töl­tötte el üdülőhelyeken szabadságát, ami 1953-hoz viszonyítva 29%-os nö­vekedést mutat. 1954-ben több mint négyezer szövetkezeti tag és egyéni­leg gazdálkőaó paraszt üdült rekreá­ciós központokban. Ugyanebben az év­ben 48 ezer dolgozó és családtagja ré­szesült fürdői gyógykezelésben. Nagy gondot fordítottunk a dolgo­zók sportéletére is. Az önkéntes sportszervezetekben 301 ezer tag, vagyis 19 ezerrel több tömörül, mint i — 1— az 1953-as évben. E szám 40 száza­lékát a tanulóifjúság képezi. Az 1953. évet véve alapul, 22 szá­zalékkal nőttek a betegsegélyző biz­tosításra fordított kiadások és egy­bevéve 1,169,000.000 koronát tettek ki. Ebből különleges gyógykezelésre, a betegsegélyző járulékokra és az inté­zeti kezelés során kifizetett járulé­kokra 295 millió koronát fordítottak. Az állami járadékbiztosítás kereté­ben a kiadások az 1954. év folyamán 1,251,000.000 koronát tettek ki és az előző évhez viszonyítva 11 százalék­kal nőttek. A járadékok száma ebben az évben az 1953-as évhez viszonyít­va 5 százalékkal emelkedett. A dolgozó emberről való fokozott gondoskodás, az egyészségügyi intéz­kedések megmutatkoznak a lakosság halandóságának csökkenésében, amely I elérte a Szlovákiában eddig feljegy­zett legalacsonyabb szintet: ezer la­kosonként 9,4-et. A légzőszervek gümőkórjának ha­landósága az 1954-es évben ezer la­kosonként 0,41-re csökkent, ami az 1948-as évet véve alapul 58 százalé­kos csökkenést jelent. Nagy sikert értünk el a csecsemő­halandóság csökkentésében is, amely 1954-ben ezer élveszületett gyermek­ből 49-et, míg 1953-ban 62-t tett ki. A lakosság természetes szaporulata 1954-ben csaknem elérte a 2 százalé­kot. Az 1954-ben elért sikerek megte­remtették a CsKP X. kongresszusának irányelvei alapján a népgazdaság to­vábbi fejlesztésének, a dolgozók anya­gi és kulturális színvonala emelésé­nek feltételeit. SZLOVÁKIAI STATISZTIKAI HIVATAL / K i

Next

/
Thumbnails
Contents