Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-05 / 31. szám, szombat

Ili SZÖ 1955. február Az SzKP KB telies ülésének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülésezése, amely Január 25-től 31-ig folyt le, N. Sz. Hruscsov beszámolója alapján határozatot fogadott el „Az állattenyésztési termékek termelésének fokozásáról". Az SZKP KB teljes ülésezése . megállapítja, hogy a KB szeptemberi, februári, márciusi és júniusi teljes ülései határozatainak teljesítése, valamint a párt és kormányhatározatok teljesítése terén a múlt évben jelentős sikereket értek el a népgazdaság további fejlesztésében és a dolgozók jólétének növelésében. Országunk mezőgazdaságában nagy változások állottak be. Kialakultak a szükséges előfeltételek a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatának további hatalmas fejlesztésére. Jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági beruházások térfogata és növekedett a gép- és traktorállomások, szovh^zok, valamint a kolhozok műszaki felszerelés®. A szocialista ipar 1954ben d mezőgazdaságnak 137.000 univerzális traktort (a traktorokat 15 lóerőre átszámítva), 46.000 kultiváclós traktort, 37.000 gabonakombájnt és más mezőgazdasági' gépek százezreit szállította. Sok minden történt a gépés traktorállomások szakképzett káderekkel való megerősítésére, úgyhogy most a gép- és traktorállomások Igazgatói, főmérnökei és műhelyvezetői rendszerint főiskolai és középiskolai képzettségű szakértők. A gép- és traktorállomásokon állandó alkalmazottként mintegy 2 millió traktoros, traktorbrigádvezető, a bonyotult mezőgazdasági gépek gépészei és más dolgozók dolgoznak. Jelenleg a termelésben közvetlenül a kolhozokban mintegy 120.000 agronómus és zootech iikus dolgozik. A határozat továbbá rámutat, hogy a múlt évben növekedett a gabonatermés összbegyűjtése a kolhozokban és a szovhozokban. A gabonabegyűjtés állami tervét a kitűzött határidő előtt teljesítették és a szárazság ellenére számos fontos körzetben sokkal több gabonát gyűjtöttek be, mint az 1953-as évben. Hála azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel megvalósították az SzKP KB szeptemberi teljes ülésezésének határozatait, az országban megnövekedett a hasznos gazdasági állatok valamennyi fajtájának állománya, növekedett a hús, tej és tojás termelése. A SzKP KB teljes ülése egyben elismeri, hogy az állattenyésztési termelés fejlesztésének jelenlegi színvonala, főleg az állatok hasznossága és állománya szempontjából nem elégíti ki a lakosság megnövekedett szükségleteit az állattenyésztési termelés termékei terén, valamint a könnyűés az élelmiszeripar nyersanyagszükségletét. A határozat rámutat, hogy az állattenyésztési termelés jelentős fokozásának feladatait nem lehet megoldani a gabonatermelés további lényeges fokozása nélkül, ami az egész mezőgazdasági termelés alapja. A szocialista mezőgazdaságnak ma minden szükséges előfeltétele megvan arra, hogy kihasználja országunk óriási forrásait az összgabonatermés lényeges fokozására. A legfontosabb népgazdasági feladat Az SzKP KB teljes ülése elhatározta: a legfontosabb népgazdasági feladatnak kell tartani a gabonatermelés kifejlesztését olyan méretre, amely biztosítja országunkban 1960-ig a leg-^ kevesebb 10 milliárd pud évi gabonaössztermést, A teljes ülés jóváhagyja az SzKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatát a parlagon heverő földek bevetésének kibővítéséről az 1956-os évben legalább 28— 3C millió hektárra. Tekintettel a kukoricavetés kibővítésének nagy jelentőségére, amely a gabona össztermés fokozásának mérhetetlenül fontos tartaléka, a plénum szükségesnek tartja 1960-ig a kukorica vetési területeit legalább 28 millió hektárra kibővíteni. Az SzKP KB teljes ülése azon a nézeten van, hogy ha az ország elén a 10 milliárd gabonaössztermést, teljesen ki tudja elégíteni az egész gabonaszükségletet, nagyobb gabonakészletet tud összehozni, kibővítheti a külföldi országokkal való kereskedelmét és egyben az állattenyésztési szükségletek számára több, mint 4 milliárd pud gabonát tehet szabaddá és ezenkívül jelentős mennyiségű korpát, takarmányt és különböző takarmánykeverékeket. Az állattenyésztési termelés állandó alapot nyer fejlesztése szánjára, magasfokúan termelékennyé válik és magas piaci értéket ér el, az ország megkapja a szükséges mennyiségű állattenyésztési terméket a nép élelmiszerszükségletének kielégítésére és az ipar nyersanyagszükségletének fedezésére. Az állattenyésztési fő termékek termelése megkétszereződik A kommunista párt és a szovjet kormány feladatul tűzi. ki, hogy a legközelebbi években az állattenyésztési termelés fejlesztésének olyan színvonalát érje el, amely lehetővé tenné a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének és az ipar nyersanyagszükségletének biztosítását. E feladatmegoldásához szükséges, hogy a legközelebbi 5—6 évben az állattenyésztési fő termékek termelése megkétszereződjék vagy több mint kétszeresére emelkedjék. Az SzKP KB teljes ülése elhatározza, hogy a legfontosabb népgazdasági feladat az 1954-es évvel, szemben 1960-ig a hús- és zsírtermelést (valamennyi fajtában) és a tejtermelést is kétszeresére, a tojástermelést 2,2szeresére, a gyapjútermelést (Talamennyi fajtában) 1,8-szeresére emelni. A hústermelés emelését elsősorban a sertéstenyésztésnek és az állattenyésztési termelés leggyorsabb eredményű ágazatainak gyors fejlesztésével kell elérni, emellett a sertéshústermelésnek az ország egész hústermelésében 40—50 százalékot kell elérnie, a szarvasmarhák és juhok legeltetési hizlalásának jobb megszervezésével, a baromfitenyésztés intenzívebb fejlesztésével. A sertéshízlalás megszervezésére az ország valamenynyi övezetében nagymértékben kukoricát kell alkalmazni, mégpedig egyrészt magvakat, másrészt szilázsolt kalászosokat és jelentősen fokozni kell e célból a burgonyatermelést is. Az 1960-as év végéig ki kell bővíteni a szarvasmarha felnevelését, hizlalását és a legelőkön való hizlalását, valamint a sertéshizlalási mintegy 2,5-szörösére az 1954-es évvel szemben és jelentősen ki kell bővíteni a juh és baromfihlzlalást és biztosítani kell az etetéssel kapcsolatos munkák gépesítését. Az SzKP KB teljes ülése űgy véli, hogy a tejtermelés lényeges fokozását főleg a tehenek tejhozamának emelésével kell elérni. Biztosítani kell, hogy az 1960-as évig az átlagos tejterínelés az egész országban a kolhozokban egy tehéntől legalább 1700 kg legyen, és a szovhozokban legalább 3100 kg. Hogy fokozni lehessen a gyapjútermelést és főleg a finom és félfinom gyapjú termelését, jelentősen emelni kéli a juhok számát a kolhozokban és szovhozokban, és az átlagos nyiradékot a kolhozokban legalább 3 kg-ra, és a szovhozokban 4,2 kg-ra kell emelni. Az 1954-es évvel szemben 1960-ig a kolhozokban és szovhozokban a baromfiállományt 2,5—3-szorosára kell emelni és minden téren támogatni kell a baromfitenyésztés fejlesztését a kolhozparasztok, munkások és egyéb alkalmazottak gazdaságaiban, A baromfi-keltetőknek biztosítaniuk kell, hogy évente legalább 500 millió csirkét keltessenek. A Központi Bizottság teljes ülésének határozata intézkedéseket állapít meg az állattenyésztési termelés takarmányalapjának megszilárdítására és elegendő mennyiségű magvas, nedvdús és tartalmas takarmány biztosítására az állatok számára. Amint a határozat rámutatr a kukorica tömeges vetésének 1954. évi tapasztalatai bebizonyították, hogy ez a növény megfelelő gondozás mellett mindenütt magas termést ad és lehetővé teszi olyan munka elvégzése mellett, amely a többi növények körüli munkákhoz viszonyítva minimális, .kiváló minőségű magvas takarmány és szilázs biztosítását az állattenyésztési termelés számára. Hogyan emelkedik a takarmánytermelés A határozat a takarmánytermelés fokozását a kolhozokban és szovhozokban az 1960-as év végéig a következőképpen állapítja meg: a magvas takarmányokét legalább 65 millió tonnára, tehát több mint ötször akkorára, mint az 1953-as évben; a szilázsét legkevesebb 176 millió tonnára, vagyis. 5,5-ször többre, mint 1953-ban; kapásnövényekét, takarmánydinnyeféléket legalább 38 millió tonnára, vagyis négyszer annyira mint 1953-ban, a burgonyáét legalább 25 millió tonnára, vagyis másfélszer annyira, mint 1953-ban. A határozat továbbá kimondja, hogy a jelenlegi viszonyok között, amikor az ország legfontosabb feladata az állattenyésztési termelés lényeges fokozása, a gép- és traktorállomások szerepének és felelősségének a mezőgazdasági termelés ezen ágazatának fejlődésében lényegesen növekednie kell. El kell érni azt, hogy a legközelebbi időben épp úgy, mint a növényi termelésben, a hús, tej, gyapjú és más állattenyésztési termékek termelésében is döntő tényezővé legyenek a gép- és traktorállomások, hogy megvalósítsák , a takarmánytermelésben és a tenyésztési farmokon végzott munkák teljes gépesítését. A plenáris ülés elrendeli az illo tőkés minisztériumoknak, hogy három hónapon beiül terjesszék be a Szovjetunió minisztertanácsához és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához megtárgyalás végett azokat az intézkedéseket, amelyek az állattenyésztési termelésben és a takarmánytermelés szakaszán a fáradságos munkák gépesítését célzó berendezések és gépek gyártásának fokozására vonatkoznak. Az intézkedéseket úgy kell kidolgozni, hogy biztosítva legyen a gépállomány az ország különféle területei számára a takarmánytermesztésnek gépesítésére, a silózásnak, a vízellátásnak, a takarmányok előkészítésének gépesítésére és a farmokon a fáradságos munkák villamosítására. A határozatban meg van szabva a másfajta intézkedések egész sora, amelyek az állattenyésztési termelésbeli ' fáradságos munkák további gépesítését célozzák. A Központi Bizottság plenáris ülése megállapítja, hogy hála a párt- és a kormány intézkedésének, amely a mezőgazdasági termelés fellendítését célozza, jelentősen emelkednek a kolhozok és kolhoztagok jövedelmei. Most a kolhozok sokkal több eszközt használhatnak fel termeíégük, kiváltképp az építkezés növelésére. A kolhozok beruházásainak arra kell irányulniuk, hogy gazdaságaik színvonala emelkedjék és magas terméshozamokat érjenek el. Elsősorban istállókat kell építeni. A határozat előírja, hogy 1955-től 1960-ig a kolhozokban fokozni kell az épületek felállítását az állattenyésztési termelés számára a közös szarvasmarhaállomány nevelését biztosító méretekben, valamint a silózási berendezés és a helyi építkezési anyagok gyártását. Az állattenyésztési termékek termelése növelésében jelentős szerep jut az állami gazdaságoknak, a szovhozoknak. A határozat leszögezi, hogy sok szovhoznak gazdag földjei vannak, el vannak látva modern technikai berendezéssel, magas szakképzettségű káderekkel rendelkeznek és ezért a határozat megszabja, hogy a mezőgazdasági területeket teljes mértékben és gazdaságosan kihasználják, hogy továbbra is növeljék laz állattenyésztési termékek termelését és lényegesen csökkentsék a termelési önköltséget. A teljes ülés szükségesnek tartja, hogy a szovhozok 1960-ban az 1954-es évvel összehasonlítva a hústermelést legkevesebb 1,8-szer, a tejtermelést 2,8-szer, a gyapjútermelést 2,2-szer, a tojástermelést 4-szeresére emeljék. A határozat ugyancsak megszabja a fárasztó munkálatok jelentős gépesítését a nevelő farmokon és a szovhozok villamosításának fokozását. A határozat megállapítja, hogy hála az állattenyésztési termékek termelése és felvásárlása fokozódásának, az életszükségletek színvonalának további emelését értük el. A lakosságnak 1954ben, összehasonlítva az 1940-es évvel 2,8-szeresen több húst, 2,6-szeresen több zsírt, 1,4-szeresen több tojást és 3-szor annyi gyapjúanyagot adtak el. .z SzKP KB teljes ülése megszabja, hogy az állattenyésztési termelés hasznosságát és a szarvasmarhaállomány növelését 1960-ban az 1954. évvel/ összehasonlítva következőképpen kell elérni: a hús felvásárlását legalább 1,6-szeresére, a sertéshús felvásárlását legalább 2,8-szeresére, a tej- és tejtermékek termelését legalább 1,8(szorosára, a tojás termelését legalább 3 szorosára és a gyapottermelést legalább 2-szeresére kell emelni. A határozat külön fejezetet szentel a mezőgazdaság vezetésének r és a pártpolitikai munka megjavításának a falvakon. A határozat befejező része a következőket mondja: , A kommunista párt a szovjet állam hatalma további megszilárdításának harcában fő fe' datának tartja a riehézipar és ez alapon a népgazdaság összes ágainak további fejlesztését, valamint a szovjet nép életszínvonalának állandó emelését. A haialmas ipar mellett magasan fejlett mezőgazdaságra van szükségünk, amely képes lesz annyi élelmiszert és anyagot termelni, amennyi szükséges ahhoz, hogy a lakosságot folyamatosan elláthassuk közszükségleti árucikkekkel és az ipart nyersanyaggal. Ebben fontos szerepet kell játszania a közös állattenyésztési termelésnek. A kolhozokban folyó közös állattenyésztési termelés fejlesztése és megszilárdítása hozzájárul az egész mezőgazdaság fellendüléséhez, a kolhozok szervezési és gazdasági megszilárdításához, valamint a kolhozparasztok anyagi jólétének további emeléséhez. Az SzKP KB teljes ülése felhívja az összes kolhozparasztokat, a gépés traktorállomások, valamint szovhozok munkásait és szakdolgozóit, hogy minden erőfeszítést megtegyenek a mezőgazdaság és az állattenyésztési termelés további fellendítése érdekében kitűzött program teljesítésére, hogy az ország a legközelebbi években elegendő mezőgazdasági termékkel rendelkezzék. X Az SzKP KB "teljes ülése annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kommunista párt vezetésével a munkásosztály, a' kolhozparasztság és értelmiség, az összes szovjet emberek e fontos feladatot sikerrel és a legrövidebb idő alatt megoldják. Á Szovjetunió Legfelső Tanácsának II. ülésszaka A napirendet a képviselők egyhangúlag jóváhagyták Február 3-án Moszkvában, a nagy Kreml palotában megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsa IV. működési ülésszakának II. ülésezése. Delelőtt 10 órakor ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nemzetiségi tanácsa. Az ülésen részt vettek az öszszes szövetségi és autonóm köztársaságok, nemzetiségi kerületek és területek képviselői, valamint vendégekként a főváros dolgozóinak képviselői Az ülésen jelen voltak a diplomáciai testület tagjai, valamint a szovjet és külföldi sajtó tudósítói. Az ülést Vilisz Lacis képviselő, a Nemzetiségi Tanács elnöke nyitotta meg. Javaslatára egyhangúlag elhatározták, hogy a következő kérdéseket tárgyalják meg az ülésen: 1. A Szovjetunió 1955. évi állami költségvetése és az 1953. évi állami költségvetés teljesítése. 2. A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió kormányának külpolitikája. 3. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége határozatainak jóváhagyása. A Szovjetunió állami költségvetéséről szóló beszámoló a Nemzetiségi Tanács és a Szovjetunió Tanácsa K>zös ülésén hangzott el, amely február 3-án délután 3 órakor kezdődött. Délután 1 órakor megkezdődött a Szovjetek Tanácsának ülése. Az ülésen Alekszander Volkov képviselő, a Szov' jetek Tanácsának elnöke elnökölt. A Szovjetek Tanácsának képviselői egyhangúlag az ülés következő napirendjét hagyták jóvá: 1. Beszámoló a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetéséről és az 1953. évi állami költségvetés teljesítéséről. 2. Beszámoló a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió kormányának külpolitikájáról. / 3. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége határozatainak jóváhagyása. Február 3-án 17 órakor a két képviselőház közös ülést tartott, amelyen meghallgatták a Szovjetunió állami költségvetéséről szóló beszámolót. Megnyílt a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének új ülésszaka Szófiában február 1-én megnyílt a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének új ülésszaka. Az ülésszak megnyitásán megjelentek a kormány tagjai, élükön Vlko Cservenkovval, a minisztertanács elnökével. Az ülésszak jóváhagyta a nemzetgyűlés elnökségének a legutóbbi ülésszak óta kiadott törvényerejű rendeleteit. K. Lazarov pénzügyminiszter előterjesztette a Bolgár Népköztársaság 1955. évi költségvetésének tervezetét. Az előadó rámutatott, hogy a költségvetési tervezet biztosítja a népgazdaság valamennyi ágazatának további fejlesztését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelesét. A költségvetési tervezet bevételi oldalának összege 18,195,400.000 leva, kiadási oldala pedig 17.320,400.000 leva. A költségvetés fő bevételei a népgazdaság szocialista szektorának felhalmozásából kerülnek ki. A költségvetési kiadások 76';7%-a a népgazdaság céljaira, valamint kulturális és szociális intézkedésekre jut. Az előadó hangsúlyozta, hogy az 1955. évi mezőgazdasági beruházások 50%-kal lesznek nagyobbak az 1954. évieknél. K. Lazarov előadói beszéde alapján megkezdődött a vita. Az ülésszak folytatja munkáját. KÜLFÖLDI HÍREK Fernand Gigon, a „Le Monde" című francia lapban beszámol arról, hogy Formozán különféle elnevezések alatt amerikai kémszervezetek működnek. A cikkíró különösen hosszasan foglalkozik a Western Enterprise elnevezésű titkos szolgálattal, amelyhez körülbelül 160— 170 ember tartozik. A cikkíró azt is közli, hogy a WE tagjai képezik ki azokat a kémeket és szabotőröket, akiket a Kínai Népköztársaság területére dobnak le. *** Az indonéz sajtó nagy figyelmet szentel a Tajvan körzete nemzetközi helyzetének és e kérdés megtárgyalásának a Biztonsági Tanácsban. A „Harjan Rakjat" című indonéz lap vezércikkben ír arról, hogy Tajvan kérdése Kína belső ügye és senkinek sincs joga beavatkozni Kína belügyeibe. Dr. Willem Drees holland miniszterelnök a szenátushoz intézett memorandumában a nyugati országok és a Szovjetunió között folytatandó tárgyalások menete mellett foglalt állást. A „Gunzsenzsibao" című kínai lap vezércikkben ír arról, hogy a kínai nyilvánosság elítéli az USA beavatkozását Kína belügyeibe. A kínai nép hatarozottan támogatja a Szovjetuniónak a Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslatait és úgy értékeli őket, mint a legértelmesebbeket és legigazságosabbakat, mint olyan javaslatokat, amelyek a távolkeleti feszültség enyhülését és az új háború veszélyének kiküszöbölését célozzák. Tokiói jelentés szerint Japánban február 27-én tartják az általános választásokat. i l