Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-04 / 30. szám, péntek

6 UJSZ0 ­1955. február 4. MI HIÁNYZOTT A BESZÁMOLÓBÓL ľ A tornaijai járás szövetkezeti konferenciájának tanulságai Már az a tény, hogy pártunk X. kongresszusa • a mezőgazdasági terme­lés fellendítésének kérdését behatóan tárgyalta és előtérbe helyezte, igen nagyjelentőségű dolog. Pártunk X. kongresszusa megadta az irányelveket a mezőgazdasági termelés két-három éven belül való növelésére, melynek értelmében lényegesen növelni kell a hektárhozamokat, az állatok hasznos­ságát. Azt mindannyian tudjuk, hogy hazánk dolgozóinak anyagi bevétele fokozatosan növekedik. Igaz, hogy a béreket nem emeljük, de az árakat fokozatosan csökkentjük. Mivel dolgo­zóink életszínvonala fokozatosan emel­kedik, ezzel párhuzamosan az igények is növekednek. Jobban akarnak ruház­kodni, több és jobb élelmiszert kö­vetelnek. Több húst, több zsírt, több húsból készített élelmiszert akarnak fogyasztani. Hogy az egyre növekvő Igényeket sikeresen ki tudjuk elégí­teni, halaszthatatlanul fontos fellendíteni a mezőgazdasági termelést A mezőgazdaság fellendítéséhez kor­mányunk minden segítséget megad. A gépesítés állandó növelésével és tö­kéletesítésével a mezőgazdasági kí­sérleti állomások útján segítő kezet nyújt a mezőgazdaságnak. Most az EFSz-ek II. országos kong­resszusa előtt a szövetkezetekben megtartott évzáró gyűléseken, a já­rási konferenciákon részletesen tár­gyalják ezeket a kérdéseket, hogy a konferencián megválasztott küldöttek a II. országos kongresszuson felszóla­lásukkal hozzájárulhassanak a további irányelvek kidolgozásához, melyek a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgálják majd az elkövetkező évek­ben. A tornaijai járás szövetkezetesei is ezekről a kérdésekről tárgyaltak a III. konferenciájukon. Már a beszámo­lóban is az első helyet foglalta el a szövetkezeti alapszabályzat betartásá­nak kérdése. Ha azonban helyesen akarjuk értelmezni a beszámoló e ré­szét. akkor meg kell mondanunk, hogy az alapszabályzat kérdését igaz ugyan, hogy felvetették, de kimerítően nem foglalkoztak az egyes problémákkal. Ez a hiba a beszámoló első oldalától egészen a végéig tapasztalható. Azok az elvtársak, akik a beszámolót ké­szítették, előzőleg nem foglalkoztak kellőképpen az egyes problémákkal. Nagyon sok problémát felvetnek és csak általánosságban beszélnek róla. Vannak azonban a beszámolóban olyan részek is, amelyek többször ismétlődnek A rosszul készített beszámolóknak a hatása a vitában is visszatükröző­dött. A vita szétforgácsolódott és a hibákról való általános szólamokon kí­vül konkrét javaslat a további mun­kákra alig volt. A beszámolóban mint jó ' példát a szövetkezeti alapszabályzat betartásá­ra Méhit. Szkárošt és Oldalfalvát hoz­zák fel. Már hogy ez a megállapítás mennyire helytelen, azt Sulák elvtárs, az oldalfalvai szövetkezet küldötte felszólalásában bebizonyította Sulák elvtárs rámutatott arra, hogy az ő szövetkezetükben a legnagyobb nehéz­ségek az alapszabályzat be nem tar­tásából erednek. Laza norma szerint dolgoznak és az érdemszerinti jutal­mazás helyett a „pofa szerinti" jutalmazás elve érvényesül. , Az sem támasztja alá a járási nemzeti bizott­ság elnöke beszámolójának helyessé­gét; hogy az alapszabályzattal el­lentétben egyes tagoknak még három­négy szarvasmarha is van tulajdoná­ban. Mire vezet ez? Mire vezetett Oldalfalván? Arra, hogy az illető szö­vetkezeti tagok munkaegységeik után nem kaphattak annyi takarmányt, hogy három-négy marhának elég lett volna. Mit eredményezett ez? Azt, hogy a közösből lopkodtak takarmányt. Most kérdezzük meg, vajon az oldal­falviak betartják-e a szövetkezeti alapszabályzatot. Nem tartja be az alapszabályzatot például a rimaszécsi, otrokocsi, lőkös­házi és még néhány más szövetkezet. Itt már 5—6 szarvasmarha is van egyes szövetkezeti tagok tulajdoná­ban. A beszámoló megállapítja, hogy ez hiba és érthető, hogy ilymódon a szövetkezetek nem tudnak elérni ko­moly gazdasági eredményeket. De a beszámoló egyetlen egy szóval sem mutat irányt, hogy ezekről milyen formában tárgyaljon a konferencia, a jövőben hogyan szüntessék meg az ilyen hibákat. A beszámolóból kitűnik, hogy a tornaijai járás szövetkezeteiben a leg­nagyobb hibák az állattenyésztés terén észlelhetők. Erről tanúskodik az is, hogy a múlt évben a napi átlagos tejhozam járási méretben 1.7 liter volt. A konferenciának feladata lett volna, hogy ezeket a hibákat ne csak feltárják, hanem konkrét határozatokat hozzanak a hibák eltávolítására. Ilyen javaslat vagy hozzászólás azonban kevés esett. A szövetkezeti küldöttek többsége az árvízre hivatkozik. Panaszkodnak, hogy elvitte a víz a takarmányt. Igaz, hogy a megáradt Sajó nagy károkat tett, de nem olyanokat, hogy az na­gyobb kihatással lehetett volna a gaz­dálkodásra, ha a szövetkezeti tagok, a járási nemzeti bizottság komolyan vették volna a közös gazdálkodás ügyét. Kilik Mihály, a runyai szövet­kezet küldötte, saját maga elismeri, hogy náluk is rengeteg takarmányt megmenthettek volna, ha a tagság kö­zös erővel védte volna a közös va­gyont. A silózásra is kevés gondot fordítottak. Tagadhatatlan tény az, hogy a legtöbb szövetkezetben a ku­koricaszárat hagyták tönkremenni, ahelyett, hogy silózás útján értékes takarmányt készítettek volna belőle. A szövetkezeti alapszabályzat vilá­gosan meghatározza azt is, hogy a szövetkezetben nincs helyük a kulá­kokna-k, a falusi gazdagoknak. A be­számolóban erről is szó volt. De hiba volt az, hogy a kulákokról csak álta­lánosságban szóltak, beszéltek arról, hogy melyik faluban vannak kulákok, de névszerint egyet sem neveztek meg. Egy szóvar sem mutattak rá a kulákok káros tevékenységére. A szövetkezetek életében az idén hosszabb időre, vagyis három évre előre terveznek. Ez a tény a szövet­kezetek életébe lényeges változást hoz. A hároméves fejlesztési terv elő­re megmutatja a fejlődés útját. A szövetkezetek jóelőre tudják, hogy pl. az 1956-os évben milyen hektárhoza­mokat kell elérniök, milyen létszámra kell emelniök szarvasmarha, vagy ser­tésállományukat. Egyszóval a három­éves fejlesztési terv annyit jelent a szövetkezet életében, mint egy épít­kezésnél az előre elkészített tervrajz. Most azonban nem azt akarom el­mondani, hogy mire való az előre el­készített fejlesztési terv, hanem arra szeretnék bírálólag rámutatni, hogy a harmincötoldalas beszámolóban alig jutott hely ennek a fontos problémának, holott az lett volna a helyes, ha a beszámoló gerincét a hároméves fejlesztési terv képezte volna. A vitában nem esett szó arťól sem, hogy egyes szövet­kezetek hogyan készítették el ezt a rendkívül fontos tervet. Megelégedtek azzal, hogy a beszámolóban megem­lítették; hiba volt az, hogy a tervek elkészítésébe nem vonták be a szö­vetkezeti tagokat. A szövetkezetekben a munkafe­gyelem megszilárdítása is égető prob­léma. A vitában felszólaló elvtársak ezen a téren tettek ugyan értékes felajánlásokat, de sok volt az olyan felszólaló is, aki a radikális intézke­dések alkalmazását javasolta. A he­lyes megoldás az, hogy a szövetke­zetekben nem szabad eltérni az alapszabályzatban lefektetett pontoktól Az alapszabályzat a szövetkezetek­ben törvény. Azt pedig nem lehet tűr­ni, hogy bárki is megszegje a tör­vényt, mert ez a rend, a fegyelem megbontására vezet. Kelner Gyula, a recskei szövetke­zet küldötte, az EFSz-ek II. országos kongresszusa tiszteletére' a szövetke­zetesek nevében szocialista versenyre hívta a járás összes szövetkezeteit. A küldöttek egyhangúlag elfogad­ták a versenyfelhívást. A továbbiak­ban a járási nemzeti bizottság fel­adata, hogy rendszeresen kiértékelje a verseny menetét. Szarka István Kötelezettségvállalásokkal készülnek az EFSz-ek II. országos kongresszusára Egységes földművesszövetkezete­inkben megindult a kongresszus előtti szocialista munkaverseny; számos szö­vetkezet értékes kötelezettségválla­lásokkal köszönti az "EFSz-ek II. or­szágos kongresszusát. A kötelezettség­vállalások túlnyomó része a termelés emelésére, a beadási kötelezettségekre és az új munkamódszerek bevezetésé­re irányul. Jó példával járt elől a galántai járás legjobb szövetkezete, a galántai EFSz. A szövetkezeti tagok jól dolgoztak a múlt évben is, de ebben az évben még jobban akarnak dolgozni. így az EFSz­ek II. országos kongresszusa tisztele­tére kollektív kötelezettségvállalást tettek, hogy ez idén terven felül 100 mázsa sertéshúst, 130 mázsa marha húst, 40.000 liter tejet, 20.000 tojást szolgáltatnak be az államnak, hogy több élelmiszer jusson dolgozóink asztalára. A múlt évben is magasan túlteljesítet­ték beadási kötelezettségeiket nemcsak a húsnál, hanem a tejnél, tojásnál, cu­korrépánál és dohánynál is. A szövet­kezeti tagok becsületesen dolgoztak. A legjobbak közé tartozik Óvári Mihály, aki az év folyamán 1500 munkaegysé­get dolgozott le mint tehénetető és napi hét liter átlagos tejhozamot ért el. Hudi Ferenc sertésetető 160 darab sertést hizlalt. Mindketten szép össze­geket kapnak a zárszámadáskor, mert nekik is nagy részük van abban, hogy a szövetkezet jól halad előre. A szövetkezet tagjai vállalták még, hogy az idén az összes gabonaféléket sűrű- és keresztsorosan vetik el, a ku­koricát és burgonyát pedig négyzetes­fészkes módszerrel ültetik el. A kol­lektív kötelezettségvállaláson kívül egyéni kötelezettségvállalásokat is tesznek a tagok. De nemcsak a galántai, hanem a já­rás többi szövetkezetei is értékes fel­ajánlásokkal köszöntik kongresszusu­kat. így pl. a hodi EFSz elnöke, KuDÍk István az EFSz-ek járási konferenciá­ján kötelezettséget vállalt a szövetke­zet nevében, hogy szövetkezetük az első negyedév végéig 10.000 liter és az év végéig 30.000 liter tejet, 35.000 to­jást, 80 mázsa marhahúst, 50 mázsa sertéshúst ad be terven felül. A felsőszeliek sem akarnak lemarad­ni a kötelezettségvállalásban és ők is 10.000 liter tejet és 50 mázsa sertés­húst adnak be terven felül az állam­nak, ezenkívül vállalják, hogy a cu­korrépa hektárhozamát 10 mázsával, a kenderét pedig 5 mázsával emelik. Szövetkezeteink jó munkával készül­nek a II. kongresszusra és erős el­szántsággal arra törekszenek, hogy minél jobb eredményt tudjanak ebben az évben is felmutatni. A galántai, hodi és felsőszeli szövetkezetek értékes kö­telezettségvállalásai azt mutatják, hogy a szövetkezeti tagok megértették a kongresszus nagy jelentőségét és jő példát mutatnak a járás többi szövet­kezeteinek. H. S. Füleken nagy lelkesedéssel készülnek az L Országos Spartakiádra A szocialista 'sport felé vezető úton igen fontos lépés történt Füle­ken. A Spartak Test­nevelési Egyesü­let tartotta I. év­záró konferenciá­ját, melyen már az új tömegszerveze­ti egyesület körvonalai bontakoztak ki. megnyitva a lehetőségét annak, hogy a füleki dolgozók vállvetett mun­kával építhessék a szocialista spor­tot. Az egyes bizottságok megválasztá­sa után a konferencia által választott rnunka-elnökség elfoglalta helyét az emelvényen és Vinár Dezső vette át a konferencia irányítását. Szikora Ist­ván elnöki beszámolójában részlete­sen foglalkozott az egyesület múlt évi működésével, mely az egyesület eddigi legnehezebb éve volt. A szakosztályok működésének is­mertetése során kiemelte az elnöki beszámoló a birkózó-szakosztály érté­kes és gazdag munkáját, e szakosz­tály a teremhiány ellenére is nagy­szerűen szerepelt és sok dicsőséget szerzett a füleki sportnak. A labda­rúgó-szakosztály a lejtő legvégére került a múlt évben, amivel kapcso­latban Szikora elnök rámutatott arra, hogy 1953. őszén 26 aktív játékos vonult be tényleges katonai szolgá­latra, ami meggyengítette a csapatot. De a fő hiba a nevelés körül történt. Ezért sem az első, sem a második, de még az ifjúsági csapat teljesítménye sem volt kielégítő. A birkózó-szakosztály múlt évi nagysikerű szerepléséről Hegedűs La­jos edző adott részletes beszámolót, kiemelve, hogy V csapat-bajnokságban elfoglalt III. helyük mellett mind az ifjúsági, mind a, felnőtt korosztályú versenyzők is nagy sikereket értek el. így többek között Hegedős és Püs­pöki részt vettek az országos verseny­ben is, ahol egy harmadik és egy ötö­dik helyezést szereztek. Moczik Pál, az üzemi tanács elnö­ke részletesen foglalkozott a Sparta­kiád nagy jelentőségével, s rámuta­tott arra, hogy sikerét minél jobban biztosítani kell. Ezt követően Páleník László főmér­nök olvasta fel a négy pontból álló határozati javaslatot, melyet a kon­ferencia nagy lelkesedéssel, egyhan­gúlag elfogadott. 1. A Spartakiádra 120 részvevőt biztosítanak. 2. Ez évben megrendezik a műhe­lyek közötti üzemi bajnokságot, egye­lőre a. labdarúgásban és a röplab­dában. 3. Ez évbeix 150 új tagot toboroz­nak, ezenkívül 25 MHK I. és 15 MHK II. jelvényt szereznek. 4. 1500 munkaórát dolgoznak le a tagok az atlétikai pálya és az uszoda befejező munkálatainál, amihez a szál­lítási eszközöket az üzemi tanács ad­ja. Végül sor került a választásokra. Kovács Barna dr., a jelölő bizottság elnöke előterjesztette a bizottság ja­vaslatát, melyet a közgyűlés elfoga­dott. Az új vezetőség a következő: Egyesületi elnök: Vinár Dezső, helyet­tese : Dózsa László. A határozati javaslat elfogadása után a konferencia az alábbi táviratot küldte az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak Prágába és Bratisla­vába, valamint a Spartak Központjá­nak Prágába: Az ÖSSZ Spartak Fülek 1. konfe­renciája és a sportolók tábora harcos üdvözletét küldi. Megértve a mai fe­szült nemzetközi helyzet komolyságát, ígérjük, hogy becsületesen és alaposan felkészülünk az I. Orszáyos Sparta­kiádra és részünkről biztosítjuk ennek nagysikerű lefolyását. Szá/húsz spor­tolót készítünk elő, ekként is hozzá­járulva a béke megőrzéséhez és szo­cialista hazánk kiépítéséhez. ÖSSZ Spartak Fülek. Apátfalván jól halad a gyakorlatozás Az apátfalvi Poľana nemzeti vál­lalatban, ha lassabban is, de biztosan halad az előkészítő munka az ez évi Spartakiádra. Az üzem CsISz-szerve­zete iá" komolyan foglalkozik ezzel a kér­déssel, és minden egyes vezetőnek és tagnak kötelességévé tette, hogy a Spartakiád sikere érdekében, minden tőle telhetőt megtegyen. Az üzemben eddig már 111 gyakorlatozó készül a Spartakiádra, akik közül 36 nő és 25 férfi, a többiek pedig ifjúsági gyakor­latozók. A női gyakorlatozók minden hétfőn délután az üzemben gyakorlatoznak. A nők vezetője Ruzsicska Elvira. A fér­fiak minden csütörtökön a losonci ipariskola tornatermében gyakorlatoz­nak. Hanes János kerületi vezető irá­nyításával. Az ifjúság hetente hétfőn és szerdán Ruzsicska L. kerületi vezető irányításával a losonci Pedagógiai gim­názium tornatermében gyakorol. A gyakorlatok elsajátítása szépen halad előre s remélni lehet, hogy a létszám, a gyakorlatozók létszáma mtg emelkedni fog. A 111 gyakorlatozó kö­zül' már 80 takarékoskodik a Sparta­kiádra, s ezenkívül közös munkájuk bevételét, 570 koronát, a takarékpénz­tárban helyezték el, mint a kollektív első nagyobb jövedelmét. Apátfalván is egy a jelszó: Mindenki, az idei I. Országos Spartakiád sikeré­ért. (S. L.) Asztalitenisz-verseny Rimaszombatban Rimaszombatban hármas asztalitenisz csapatversenyt rendeztek a Tatran Fü­lek, Slavoj Rimaszombat és Tatran Rimaszombat részvételével. A hármas csapatversenyben a rimaszombati Tat­ran csapata Gaál, Andrási és Bútora játékosokkal biztosan és megérdemel­ten az első helyre került, legyőzve a Tatran Fülek csapatát 5:1 arányban és a Slavoj Rimaszombat csapatát 5:0 arányban. A második helyen a Slavoj Rimaszombat csapata végzett, ameny­nyiben a Tatran Fülek csapata ellen 5:4 arányban győzött. Átszervezik a magyar labdarúgó NB-t Az 1954. évi magyar labdarúgó-baj­nokság küzdelmei a svájci VB miatt csak 1955. januárjában értek véget, az 1955. évi vetélkedés pedig már 1655. február 27-én mégkezdódik. A magyar labdarúgás vezetői már most foglalkoznak a melbournei olimpiai labdarúgó-tornával kapcsolatos problé­jr.í.kkal, így többek között az 1956. évi bajnokság tartamával. Tekintettel arra, hogy a melbournei labdarúgó-tor- I nára valószínűleg már november kö- | zepe felé sor kerül, jóval előbb kell a bajnokságot befejezni, hiszen az utolsó előkészületek és az út is bizo­nyos időt igényelnek. Éppen ezért úgy' döntöttek, hogy az 1955-ös baj­noki év végén az eddigi kettő he­lyett négy egyesület esik ki a Nem­zeti Bajnokságból, úgyhogy az 1956. évi vetélkedés mezőnye csak 12 egye­sületből áll majd, az NB II-bőJ felke­rülő két sportkörrel együtt. Az NB II. két csoportjából az 1955. bajno­ki év végén 3—3 egylet esik ki, OJ SZÔ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős Lórincz Gyula főszerkesztő Szerkesztőség Bratislava Jesenského 8—10. telefon 347-16 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon: 337-28. Előfizetést díj havonta Kčs 6.60 Terieszti a Posta Hírlap szolgálata Megrendelhető minden postahivatal­A 60049 nál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents