Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-26 / 49. szám, szombat

1955. február 26. III SZO 5 Szlovákia mezőgazdaságának kérdéseiről a CsKP KB februári plenáris ülésén hozott határozatok biztosításának szempontjából hatáskörébe kellett átirányítani, mivel nem volt megfelelő biztosítékunk ahhoz, hogy a mezőgazdaságban felhasználják őket. 1954-ben a beruházási. építkezések tervét 89,7 százalékra teljesítették. Feltétlenül szükséges, hogy a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kritikusan értékelje a beruházási építkezések fogyatékosságait és olyan szervezési és műszaki intézkedéseket tegyen, amelyek teljes mértékben biztosítják a beruházási építkezések tervének végrehajtását. A X. pártkongresszusnak a mezőgazdasággal kapcsolatos határozatai és irányelvei végrehajtásában nagy és felelős feladatok hárulnak a mezőgazdasági tudományos és kutatóintézetekre. Bár tudományos és kutatóintézeteink fejlődésüknek csak kezdetén tartanak, mégis lényegesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyakorlatban és minél szélesebb körben érvényesítsék a tudo-nány és a kutatómunka legújabb vívmányait. Szövetkezeti tagjaink, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói, valamint az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok szakszerű tanácsokat és segítséget vár iak a tudományos kutató dolgozóktól. Kívánatos, hogy a tudományos kutatók már most, nevezetesen a tavaszi munkák során kibővítsék ssgédállomásaik hál vatát az EFSz-ekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon és segítséget nyújtsanak nekik a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztéséért folytatott harcukban. Minél előbb és minél szélesebb köbben a".kalmazzuk a gyakorlati mezőgazdasági munkában a tudományos kutatás eredményeit, annál gyorsabban gyarapodik mezőgazdasági termelésünk. A Szlovák Tudományos Akadémiának, az Akadémia mezőgazdasági tagozatának a többi tudományos és kutatóintézettel, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával szoros együttműködésben javaslatot kellene kidolgoznia és a Megbízottak Testülete elé terjesztenie a mezőgazdasági termelés területi beosztásáról. A Tudományos Akadémiának mindama feladatok élére kellene állnia, amelyeket a szántóföldek és a mezőgazdasági termőterület termékenységének további fokozása érdekében meg kell oldani. A kerületi mezőgazdasági kutatóintézeteknek már az idén irányítaniuk kell azt a mozgalmat, amelynek célja a szovjet kolhozparasztok, szovhozok és gépállomások gazdag tapasztalatainak alkalmazása mezőgazdaságunkban és szakszerű tanáccsal kellenne támogatniuk szövetkezeti tagjainkat és a többi mezőgazdasági dolgozót. A bratislavai mezőgazdasági gazdálkodási kutatóintézetnek az EFSz-ekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon végzett eddigi munkáját kibővítve és általánosítva minden erejének megfeszítésével arra kell törekednie, hogy a mezőgazdasági termelés növelése és gazdaságosabbá tétele minden szövetkezeti tag, állami gazdasági és gépállomási dolgozó ügye legyen. Tudományos kutatóintézeteink segítségére a szocialista mezőgazdasági nagytermelésben azért van szükség, mert meggyorsítja a fejlődést és hozzájárul ahhoz, hogy szocialista mezőgazdasági nagytermelésünk valóban pé'.dát mutasson az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak. Annak érdekében, hogy tudományos kutatásunk ne maradjon el mezőgazdaságunk szükségletei mögött, tudományos dolgozóinknak még inkább és még intenzívebben kell foglalkozniuk a mindennapi élet felvetette szükségletekkel és munkájukban nem szabad elszakadniuk a gyakorlati mezőgazdaságtól. A legfőbb figyelmet elsősorban az emberre, a népi e keii íordltari'nk. aki a mezőgazdasági termelés tervének teljesítésében is a döntő tényező. Többet kell írni, többet kell b?szélni szövetkezeteink, állami gazdaságaink, gépállomásaink és általában falvaink élenjáró dolgozóinak kezdeményező munkájáról és szemléltető példákkal keil rámutatni elírt ereaményeikre. Minden kutató intézetnek kapcsolatot kellene fenntartania bizonyos számú EFSz-szel ós allami gazdasággal és nagyobb földterületen kellene gyakorlatilag alkalmaznia a kutató intézetben elért eredményeket. Ľ téren az EFSz-ek ifjúsági szervezetének 2—3 hektáros termőterületet kellene rendelkezésére bocsátania, hogy alkalmazhassák a mezőgazdasági kutatómunka eredményeit. A mezőgazdasági propagandának a jelenségek felületes leírásáról és megállapításáról át kel! térnie a mező gazdasági termelés sikereinek és fogyatékosságainak következetes elemzésére, rá kell. mutatnia, mi okozta az egyes sikereket vagy a feladatok nem teljesítésének oka milyen hiányosságokban keresendő és hogyan szüntethetők meg minél e'.őbb e fogyatékosságok. Ez a mezőgazdaság! propaganda fontos feladata. Előadások, vitaesték, újságok, rádió, film, plakátok, röpcédulák és mezőgazdasági kiállítások, — mindez a propaganda hathatósságának eszköze Az előadások, vitaesték, újságok, rádióadások, filmek, kiállítások stb tartalma és minősége azonban attól függ, hogy ki végzi a munkát, politikailag helyesen, szakszerűen és elfogadható, érthető formában dolgozza-e fel az anyagot. Bizonyos, hogy a mezőgazdasági propaganda tartalmának és minőségének, valamint formáinak megjavításában döntő fontosságú, hogy agronómusaink, zootechniku saink bekapcsolódjanak a propagációs munkába és mozgósítsák az EFSz-ek, állami gazdaságok, gépállomások stb. gyakorlati dolgozóinak, levelezőinek széleskörű hálózatát. A mezőgazdasági propagandának sokkal nagyobb figyelmet és gondot kell fordítania a kis- és középpérasztjainkra is. Minden propagációs eszköz felhasználásával sokkal határozottabb harcot kell folytatni minden ártalmas kulákelmélet és maradi nézet ellen, amely káros hatással van a mezőgazdaság feladatainak teljesítésére. A CsKP KB titkárságának határozata alapján jelenleg hatalmas arányú kanw pány folyik „A mezőgazdasági termelés fejlesztése — minden szövetkezeti tag és paraszt hazafias feladata" jelszóval, amelynek keretében kis- és középparasztjaink kötelezettségeket vállalnak. E kampány jelentősége rendkívül nagy, ezért minden pártszervezetünknek kellő figyelmet kell rája fordítania. A kampány még januárban kezdődött, amikor a kerületi, járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek, valamint a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok megvitatták a vele kapcsolatos kérdéseket. A kampány sok szervező és politikai munkát igényel. Segítségével arra törekszünk, hogy még közelebb jussunk a parasztokhoz, tanáccsal és konkrét segítséggel támogassuk őket termelési feladataik teljesítésében, hogy ők is vállalják a termelés növelését. A kampány legyen fontos ügyünk, minden kommunista, minden szervezetünk ügye. A kampány nem egyszeri dolog. Olyan feladat ez, amellyel fel kell keltenünk parasztjaink hazafias érzését, és a termelési feladatok teljesítésére kell őket lelkesítenünk. Jó néhányszor kell beszélnünk parasztjainkkal és ők elfogadják jó tanácsainkat, hisz e tanácsokra szükségük is van. Ezt kell szem előtt tartania pártunk valamennyi szervezetének, minden kommunistának. Csakis így érhetjük el a mezőgazdasági termelés gyarapítását, csakis így teljesítetjük a X. pártkongresszus határozatait. Nagyon szemléltetően, lelkesedéssel és következetes türelemmel, kitartóan kell meggyőznünk a dolgozó parasztokat az előnyökről és a segítségről, amelyeket népi demokratikus államunk biztosít nekik a termelés gyarapításában azzal a céllal, hogy biztosítsa falvaink és egész népünk anyagi és kulturális színvonalának további emelését Nemzeti bizottságaink, különösen a helyi nemzeti bizottságok az eddiginél sokkal inkább érvényesítsék azt ar elvet, hogy ők néphatalmunk szervei Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogv mind az EFSz-eknek. mind az egvénilea gazdálkodó parasztoknak -íz eddiginél sokkal nagyobb naponkénti segítséget nyújtanak termelési feladataik teljesítésében. Száz, sőt ezerszámra láthatjuk már annak példáit, hogy a kis- és középparasztok hazafias kötelézettségel-et vállalnak a termelés gyarapítására és i ezzel akarják megünnepelni hazánk a hős szovjet hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulóját. Arról van sző, hogy még jobban, még szemléltetőbben és a legérthetőbb formában igyekezzünk megnyerni minden dolgozó parasztot és asszonyaikat a mezőgazdasági termelés fejlesztését, az idei terv teljesítését és túlteljesítését célzó nagy hazafias munkaversenyre. A széleskörű szocialista munkiverseny megszervezését és fejlesztését minden EFSz-ben, állami gazdaságban és gépállomáson biztosítani kell. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok az EFSz-ek, gépállomások és állami gazdaságok, amelyek helyesen és széleskörűen alkalmazták a szo.-iulista munkaverseny elveit, jó gazdasági eredményeket értek el. Pártunk szervei és szervezetei, a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági apparátus dolgozói törekedjenek arra, hogy ne legyen egyetlen EFSz, állami gazdaság, gépállomás és falu sem, ahol ne vállaltak volna kötelezettséget hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából. Elvtársak! A nagy feladatokat, amelyeket pántunk X kongresszusa elénk tűzött, teljesítjük, ha a kerületi és járási pártbizottságok, falusi és üzemi pártszervezetek kommunistái emelik munkájuk politikai színvonalát, jó szervűzők lesznek, példát mutatnak a mezőgazdasági dolgozóknak és ha a mezőgazdaság minden szakaszán mozgósítják a dolgozókat, a parasztok széles tömegeit a kitűzött»feladatok teljesítésére. A párt kerületi és járási bizottságai, falusi és üzemi szervezetei e feladatok teljesítésében mind ez ideig elhanyagol ták munkájukat. A járási és kerületi pártbizottságok dolgozói, de az SzlKP KB földművelésügyi osztályának dolgozói is ahelyett, hogy az alapszervezeteket a feladatok teljesítésére mozgósították volna, az allami gazdaságok, vagy a gépállomások igazgatóit, a begyűjtési miniszter meghatalmazottait, vagy az EFSz-ek elnökeit látogatták sorra és kevés gondot fordítottak a falusi szervezetek, az állami gazdaságok, a gépállomások, a begyűjtési szervek üzemi szervezeteinek munkájára, bár elsőrendű feladatuk az, hogy mozgósítsák az alapszervezeteket. A kommunisták munkájának lényeges megjavítása érdekében a kerületi és járási pártbizottságoknak mindennapos rendszeres támogatásban kell részesíteniök a falusi pártszervezeteket. az állami gazdaságok, a gépállomások és a begyűjtési szervek üzemi pártszervezeteit. A párt küszöbönálló járájsi és kerületi konferenciái a kommunistákat arra mozgósítják majd, hogy lényeges javulást érjenek el a mezőgazdaság termelési és beadási feladatainak teljesítésében. Már a járási és kerületi konferenciákon meg kell vitatni a mezőgazdasági termelés megjavítása érdekében a téli időszakban elért eredményeket és az eddigi fogyatékosságok megszüntetésének módját. A nemzeti bizottságoknak a mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében végzett munkája lényeges megjavítására a kerületi és járási pártbizottságoknak az eddiginél sokkal hathatósabban és következetesebben kell ellenőrizniök a kommunisták munkáját a nemzeti bizottságokban. Rendszeres ellenőrzéssel kell ösztönözni a kommunistákat feladataik példás teljesítésére és elérni, hogy példát mutassanak a nemzeti bizottságok többi tagjának és dolgozójának az EFSzeknek, a kis- és középparasztoknak feladataik teljesítése érdekében nyújtandó támogatás biztosításában. A kerületi és járási pártbizottságoknak munkájuk lényeges részét arra kell fordítaniuk, hogy segítséget nyújtsanak a falusi pártszervezeteknek. Rendszeresen fel kell hívniuk a falusi szervezetek figyelmét fő feladataikra és segíteniük kell őket e feladatok biztosításában. Jelenleg a falusi pártszervezetek előtt nem áll fontosabb feladat, mint az, hogy biztosítsák a mezőgazdaság termelési feladatainak és a begyűjtés feladatainak teljesítését Ezért a falusi pártj szervezeteknek nemcsak időről időre 1 és általánosságban kell megvitatniuk a termelési és beadási feladatok teljesítését, hanem bizottsági és taggyűléseiken rendszeresen kell foglalkozniuk e feladatok teljesítésének kérdéseivel. A falusi pártszervezetek bizottsági és taggyűléseiken vitassák meg, hogyan teljesítik az EFSz-ben vagy a faluban az állatállomány tervét, milyen az állatok hasznossága, hogyan oszlik meg az állatállomány a parasztok egyes csoportjai között és hogyan teljesítik a tejbeadást. Meg kell vitatniuk továbbá, hogyan teljesítik a sertésállomány tervét általában és az egyéni parasztgazdaságokban, hogyan oszlik meg az állomány a parasztok egyes csoportjai között és hogyan teljesítik a sertéshúsbeadást. Hasonlóképpen meg kell vitatni a baromfiállomány és a tojásbeadás tervének teljesítését, a juhállomány és a gyapjúbeadás tervének teljesítését, valamint az állattenyésztési termelés többi feladatát is. A falusi pártszervezetek az egész év folyamán foglalkozzanak gyűléseiken azzal a kérdéssel, hogyan biztosítsák a takarmányok termesztését és betakarítását. A tavaszi hónapokban megtárgyalják, hogyan gondozzák a réteket és a legelőket és hogyan folytatják le a tavaszi munkákat. A későbbi időszakban foglalkozzanak a takarmány betakarításának és tárolásának kérdéseivel, hogy a téli időszakra elegendő takarmányt biztosítsanak az egységes földművesszövetkezetek közös tenyészete és az egyénileg gazdálkodó parasztok állatai számára. A falusi pártszervezeteknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy biztosítsák az ipari növények termesztésének tervét. Ezért bizottsági és taggyűléseiken meg kell vitatniuk, hogyan hajtják végre az ipari növények, elsősorban a cukorrépa, a len és kender vetését, e növények ápolását, és hogyan biztosítják betakarításukat és a termés elszállítását a feldolgozó üzemekbe. A falusi pártszervezetek e feladatukat akkor teljesítik jól, ha a kerületi és járási pártbizottságoktól rendszeres támogatást kapnak. Ezért a falusi pártszervezetek oktatóiul a legalkalmasabb elvtársakat, a járási pártbizottság politikai irodájának tagjait, a járási nemzeti bizottság tanácsában dolgozó kommunistákat, az üzemek legjobb kommunista dolgozóit, a járási pártbizottság pártmunkásait kell kiválasztani és e?zel megteremteni annak előfeltételeit, hogy a falvakra küldött oktatók valóban hathatós segítséget nyújtsanak a falusi pártszervezeteknek. Az oktatók a bizottsági vagy taggyűlések előtt legalább fél nappal érkezzenek meg a faluba, hogy tájékozódhassanak a mezőgazdasági termelés megvitatandó ágazatának helyzetéről és a feladatok teljesítéséről. Ha pártszervezeteink megismerik a falu, vagy az EFSz gazdasági viszonyait, azt, hogy hogyan teljesítik feladataikat a gépállomások, vagy az állami gazdaságok, akkor a gazdasági viszonyok ismerete alapján hathatósan segíthetik, tanáccsal elláthatják és irányíthatják a nemzeti bizottságokbal, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon, a begyűjtési szervekben dolgozó kommunistákat, hogy munkahelyükön megfelelően biztosíthassák a rájukbízott feladatokat. A gazdasági viszonyok ismeretében az állami gazdaságok, gépállomások és begyűjtési szervek üzemi szervezetei érvényesíthetik majd ellenőrzési jogukat és helyesen mozgósíthatják a dolgozókat a termelési feladatok teljesítésére. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a pártszervezetek jó munkája a mezőgazdaságban csakúgy, mint az iparban döntő mértékben függ funkcionáriusaiknak és tagjaiknak szüntelen ideológiai fejlődésétől. Nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy az eszmei színvonal emelésének legfőbb eszköze a pártoktatási év. Különösen falun azonban a pártoktatási év folyamán komoly fogyatékosságok tapasztalhatók, sőt számos olyan szervezet is van, ahol a pártoktatási évet meg sem kezdték. Emellett meg kell állapítani, hogy nem mindig tudtunk gondoskodni olyan propagandistáról, aki egyszerű, érthető módon tudná megmagyarázni a falusi dolgozóknak a marxizmus-leninizmus elméletének és a párt gyakorlati politikájának legbonyolultabb kérdéseit is. Határozottan véget kell vetnünk annak, hogy csak beszélünk a párt ideológiai munkájának lebecsüléséről, ami a szociáldemokrat'ztnus veszélyes megnyilvánulása, de a kerületi és járási pártbizottságok, valamint az alapszervezetek bizottságai még mindig nem tesznek kielégítő, konkrét és hatásos intézkedéseket a párt ideológiai munkájának megjavítására. Határozottan meg kell javítani és el kell mélyíteni a kommunisták és a pártonkívüliek nevelését, és ezzel összefügg az a komoly feladat, hogjf a falusi pártszervezetek belső > elszigeteltségükből széleskörű politikai tömegmunkára, a falusi lakosság között végzett széleskörű népnevelő munkára térjenek át. Lényegében arról van sző, hogy pártunk a falvakon a szükkörü megbeszélésekről áttérjen az emberek között végzett munkára, hogy a párt határozatait ne csak néhány ember sajátítsa el, aki azt állítja magáról, hegy kész lenne biztosítani megvalósításukat, de többi polgártársuk reakciós gondolkozású és nem hajlandó teljesíteni e feladatokat. Arról van szó, hogy a kommunisták felhagyjanak az efféle szóbeszéddel és politikai munkát kezdjenek a kis- és középparasztok körében, hogy minden falusi dolgozót, kis- és középparasztot, szövetkezeti tagot, a gépállomôsok és állami gazdaságokon minden dolgozót a mezőgazdaság feladatainak teljesítésére mozgósítsanak. A párt népnevelői előtt harci feladat áll a szövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak nevelésében. Népnevelőkül a párt fejlett tagjait, a mezőgazdaság pártonkívüli példás dolgozóit kell kivőlasztani, akik a mezőgazdasági termelés fejlesztése feladatainak teljesítésében is személyes példát mutat-r r.ak. A pártszervezeteknek az a feladata, hogy biztosítsák a népnevelők képességeinek fejlődését és érvekkel vértezzék fel őket. El kell érnünk, hogy a népnevelő munka az egyes falvak, EFSz-ek, állami gazdaságok és gépállomások konkrét feladatain épüljön fel és azokra a kérdésekre válaszoljon, amelyeket az illető helység mindennapi élete vet fel. Ezáltal a párt politikai nevelő és meggyőző munkája eleven, időszerű és hatásos lesz é;; az őt megillető fontos szerepei tölti majd be a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ha a pártmunka súlypontját a falvakra, az alapszervezetekbe helyezzük át, ha minden kommunista rendszeres munkát végez a falu többi lakósainak körében, ha a kitűzött feladatok teljesítésére ösztönzi őket, akkor meglesz minden előfeltételünk ahhoz, hogy a következő időszakban biztosítsuk a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapodását. A CsKP KB és az SzlKP KB határozatainak biztosítása megköveteli, hogy valamennyi pártszerv és szervezet levonja a jelenlegi helyzetből a szükséges következtetéseket és olyan konkrét intézkedéseket fogenatosítsen, amelyek az EFSz-ekben, allami gazdaságokban és az egyéni parasztgazdaságokban is biztosítják a mezőgazdasági termeles növelését. A taggyűléseken, valamint a falvakon, gépállomásokon és állami gazdaságokban megtartott nyilvános gyűléseken konkrétan meg kell vitatni, mit tesznek az egyes párttagok és a többi dolgozók a hektárhozamoknak, az állatok hasznosságának növelésére. Biztosítani kell, hogy a nemzeti bizottságok, elsősorban a mezőgazdasági szakbizottságok tagjai tevékeny munkát végezzenek a parasztok kórében, hogy azok teljesítsék termelési és beadási feladataikat. A CsKP KB határozatainak politikai és szervezési biztosítása érdekében a Központi Bizottság utasításokat adoti ki, amelyek szerint minden kerületben, járásban, falus' pártszervezetben, a gépállomások, állami gazdaságok és üzemek alapszervezeteiben részletesen ki kell dolgozni a Köz(Folytatás a 6. oldalon.) I i <