Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-26 / 49. szám, szombat

4 m%m 1935. február 26. Szlovákia mezőgazdaságának kérdéseiről a CsKP KB februári plenáris ülésén hozott határozatok biztosításának szempontjából statisztikai adatok szerint 1423 III. és IV. típusú EFSz van, amelyek 745 652 hektár mezőgazdasági termőterületen gazdálkodnak, vagyis az öszszes termőterület 27,5 százalékán, ebből szántóföld 529 913 hektár, vagyis az összes szántóföld 30 százaléka. Egyes típusok szerint a szlovákiai EFSz-ek száma a következőképpen oszlik meg: 94 IV. típusú EFSz, 1329 Hl. típusú EFSz, 27 II. típusú EFSz és 118 I. típusú EFSz. Az EFSz-ek fennállásuk néhány éve alatt megmutatták nagy előnyeiket, évről évre erősödnek politikailag és gazdaságilag egyaránt és megjavítják munkájukat. A termelés növelése alapján rendszeresen emelkedik a munkaegység értéke. A lemaradó szövetkezetek száma évről évre csökken 1953-ban még 820 szövetkezet kért haladékot a hitelek törlesztésére, 1954-ben már csak 400-nál valamivel több EFSz nyújtott be hasonló kérelmet. Az EFSz-ek gazdálkodásának helyzete azonban sokkal jobb lehetne, ha nagyobb gondot fordítanának rájuk, ha következetesebben betartanál; a? EFSz-ek mintaalapszabályzatát, ha rendszeresen megvitatnák az EFSzek tagjaival és biztosítanák a párt és kormány határozatainak, a CsKP X kongresszusa határozatainak végrehajtását. Az EFSz-ekben végrehajtott ellenőrzések során megállapították, hogy nem tartják be elég pontosan a mintaalapszabályzatot és hogy a háztáji gazdaságokban még mindig 6548 szarvasmarhával és 8605 sertéssel többet tartanak, mint amenynyit a mintaalapszabályzat megenged. 274 EFSz-ben nem tartják be a mintaalapszabályzat rendelkezését a háztáji gazdaságok nagyságáról. Ez aláássa a munkafegyelmet, a szövetkezeti vagyon niegdézsmálására vezet és kedvezőtlenül befolyásolja az EFSz gazdálkodását. Ennek az állapotnak határozottan véget kell vetni. A szövetkezeti mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak fejlődése nem egyenletes, a lemaradás különösen az állattenyésztési termelésben tapasztalható, a növénytermesztésben a takarmánytermesztés helyzete a legkevésbé kielégítő. A végzett munkáért való jutalmazás szocialista elvének érvényesítése alapvető feltétele annak, hogy növeljük a munka termelékenységét és ezzel a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát is. A munkában elért eredmények szerinti szocialista jutalmazás bevezetése megszilárdítja a munkafegyelmet, megjavítja a munkaszervezést, fokozza a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét a munkák idejében való és jó elvégzésében, a terv teljesítésében. Szövetkezeteink az év folyamán még mindig nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy teljesítik-e a termelési tervet. Nem értékelik és nem ellenőrzik rendszeresen az évi termelési terveket, a szövetkezeti tagok havi gyűlésein nem méltatják rendszeresen a termelési terv teljesítését. Ezért fokozott t gyeimet kell fordítani az évi termelési tervek teljesítésének ellenőrzésére. A havonkénti ellenőrzés biztosítja, hogy a tervteljesítés minden szövetkezeti tag ügye lesz Természetes, hogy ezt a feladatot politikailag kell biztosítani. Egyes EFSz-ekben tavaly az egész év folyamán érezhető volt a munkaerőhiány, aminek következtében a szövetkezetek elkéstek bizonyos munkák elvégzésével. Az EFSz-ekben tapasztalható munkaerőn'a.'iy nem minden esetben indokolt. Nem beszélhetünk pl. munkaerőhiányról akkor, ha rem vonták be a munkába a fďuhan r-ndíikezésre álló valamenny. munkaerőt, nem kapcsolták be a mezei munkák elvégzésébe elsősorban a szövetkezeti tagok feleségeit és <i többi falusi nőt. A CsKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítése, amely a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztését tűzte ki feladatul, az egész dolgozó nép ügye, és az egész téli kampány arra irányul, hogy megmagyarázzuk a mezőgazdasági termelés növelésének jelentőségét és fontosságát, s már ez évben biztosítsuk e feladatot. E célból dolgozzák ki az l"FSz-ek hároméves terveiket is. Az ĽFSz-ek 19í";5. évi termelési terveinek is biztosítaniuk kell, hogy már az idén megkezdik az EFSz mezőgazdasági termelésének lényeges fejlesztését. A járási szövetkezeti értekezletek megmutatták, hogy a szövetkezeti gondolat falvainkon mély gyökereket ver, hogy a szövetkezeti tagok büszkén számolnak be munkájuk eredményeiről és ezzel bizonyítják, hogy a CsKP X. kongresszusának határozatai nemcsak teljesíthetők, de túlszárnyalhatok is, amint azt az EFSz-ek országos kongresszusa is igazolta. Most biztosítani kell, hogy a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok gondoskodjanak az EFSz-ek országos kongresszusán hozott határozatok konkrét kidolgozásáról valamennyi szövetkezetben, hogy minden szövetkezeti tag pontosan ismerje feladatát a kongresszusi határozat végrehajtásában. A párt szervei és szervezetei politikailag biztosítsák e feladat teljesítését és ellenőrizzék végrehajtását. Szövetkezeti tagjaink sorában már százszámra nőttek fel az új emberek, a mezőgazdasági termelés kiváló szervezői. A párt feladata, hogy nagyobb gondot fordítson a szövetkezeti tagok nevelésére. Mindenekelőtt nagyobb figyelmet kell fordítani a vezető szövetkezeti funkcionáriusok nevelésére, mivel ez a legfontosabb feladatok egyike, amely feltétele a mezőgazdasági termelés növelésének, a CsKP X. kongresszusán hozott határozatok teljesítésének. E téren még mindig nagy hiányokkal küzdünk például abban is, hogy a mezőgazdaság irányító szervei még mindig nem értékelik kellően a szövetkezeti munkaiskolák jelentőségét. Fokozni kell a vezető mezőgazdasági szervek felelősségét a szövetkezeti tagok nevelésében és oktatásaban. Most pedig hadd emlékezzem még néhány szóval a védnökségi üzemek munkájáról. A védnökségi üzemeknek fontos szerepük van a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításában, az EFSz-ek alapításában és szilárdításában, tagságuk bővítésében ŕs a mezőgazdasági termelés feladatainak biztosításában. Segítségüknek elsősorban a munka irányításával és megszervezésével kapcsolatos kérdésekre, a haladó munkamódszerek bevezetésére és a szövetkezeti tagok nevelésére kell irányulnia. Szövetkezeteink a munkásosztály segítsége nélkül nem teljesíthetnék feladataikat. Meg kell jegyezni, hogy a védnökségi üzemek még nem teljesítik kielégítően feladatukat. Ebben azonban bizonyos mértékben mezőgazdasági apparátusunk munkájának is része van, különösen a járási szervek tevékenységének. Az is előfordul, hogy a mezőgazdasági apparátus egyes dolgozóinak nincs áttekintésük a védnökség munkájáról, nem tudják, meljik üzem melyik EFSz fölött vállalt védnökséget, stb. így volt ez pl. a somorjai járási bizottságon, ahol a járási bizottsági tanács földmüvelésügyi szakosztályának vezetője nem tudta, melyik üzem melyik EFSz fölött vállalt védnökséget. Pártunk valamennyi szervének és szervezetének törődnie kell az ĽFSz-ek megszilárdításával, gazdálkodásával, tagságuk gyarapításával. Elsősorban a járási pártbizottságoknak és a falusi pártszervezeteknek, a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunistáknak, a falvakon lakó és üzemekben dolgozó kommunistáknak kell sokoldalú támogatásban részesíteniük az EFSz-eket. A járási pártbizottságoknak szakítaniuk kell azzal a gyakorlattal, nogy csak általánosságban értékelik EFSz-eink és falvaink viszonyait. Az állami gazdaságok dolgozói, a cukorgyárak szakértői, a tudományos kutató intézetek dolgozói az eddiginél nagyobb mértékben támogassák tanácsokkal és gyakorlati munkával EFSz-einket a mezőgazdasági termelés biztosításában és fejlesztésében. Az eddigi támogatás, különösen a szakszerű segítség, amelyben az EFSzeket részesítették, nem volt kielégítő. A mi feladatunk az, hogy gondoskodjunk falvaink szövetkezeti nagytermelésének további felvirágoztatásáról. Ennek érdekében biztosítani kell. hogy a meglévő EFSz-ek vonzó mintaképek legyenek a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok előtt. A szövetkezeti tagok kötelessége, hogy támogassák az egVénileg gazdálkodó parasztokat termelési feladataik teljesítésében és az őszinte kölcsönös segélynyújtás alapján szorosabbra fűzzék kapcsolataikat. Ezért következetes politikai harcot kell folytatni minden szektáns irányzat ellen, amely a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok viszonyának kérdésében károsan éreztethetné hatását. Nem konzerválhatjuk azt, ami van, hanem biztosítanunk kell, hogy falvaink'oan egyre nagyobb .méreteket öltsön a szövetkezeti gazdálkodás. Ehhez meg kell teremteni a szükséges politikai és gazdasági-politikai előfeltételeket. Szüntelenül szem előtt kell tartanunk e feladatot és biztosítanunk kell teljesítését. Mezőgazdasági termelésünk anyagi és műszaki bázisai a gépállomások Gépállomásaink igen fontos szerepet töltenek be mezőgazdaságunk átalakításában. A legfőbb eszközül szolgálnak, amelynek révén munkásosztályunk támogatja a kis- és középparasztokat. A gépállomások jelentős szerepet játszanak falvaink új termelési viszonyainak fejlesztésében és megszilárdításában. Az a feladatuk, hogy jó munkával biztosítsák a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapítását, a hektárhozamoknak és a gazdasági állatok hasznosságának a növelését, a haladó mezőgazdasági tudomány és a technika vívmányainak alkalmazásával. A gépállomás jó munkája hatással van a parasztok gondolkozására is és rávezeti őket a gazdálkodás szövetkezeti formáira. Mindehhez azonban elsősorban hathatós politikai és szervező munkára van szükség. Gépállomásaink e feladatot mind ez ideig elégteleftül teljesítik, noha már valóban nagy munkát végeztek falvaink szocialista átalakításában. A gépállomások üzemi pártszervezetei sem értették meg mindenütt a gépállomások jelentőségét mezőgazdaságunk átalakításában. Minden gépállomáson, különösen pártunk üzemi szervezetei ben még a tavaszi munkák megkezdése előtt részletesen meg kell vitatni minden kérdést, amely összefügg a kis- és középparasztoknak nyújtandó segítséggel és külön figyelmet kell fordítani az egyénileg gazdálkodó parasztok támogatására, amelyet az eddiginél nagyobb mértékben kell végrehajtani. Pártszervezeteinknek a gépállomások minden dolgozójában, a traktorosokban, az ag ronómusokban fel kell kelteniük annak tudatát, hogy nagymértékben az ö szakmai és politikai támogatásuktól függ, hogyan biztosítjuk a mezőgazda sági termelés fejlesztését. Jelenleg a gépállomások legfontosabb feladata, hogy előkészítsék az öszszes gépeket és vontatott felszerelést, segítséget nyújtsanak az EFSz-eknek a gépjavítások elvégzésében és jól felkészüljenek a tavaszi munkákra. A téli gépjavítások eddigi eredményei meglehetősen kielégítőek és már a gépállomásoknak több mint fele eleget tett e feladatának. A foganatosított intézkedések alapján megvan minden feltételünk ahhoz, hogy azok a gépállomások is, amelyek még nem teljesítették a téli gépjavítások tervét, munkájukkal a legközelebbi napokban elkészüljenek. A gépállomásokon a tavaszi riiurkák során és az év többi hónapjaiban jobban kell biztosítani a karbantartás és javítások elvégzését. Vándor javítóműhelyeket kell felszerelni, hogy azok közvetlenül a földeken helyrehozhassák az erő- és munkagépek kisebb üzemzavarait. Nem engedhetjük meg, hogy a traktorok jelentéktelen üzemzavarok miatt néha napokon át vesztegeljenek csak azért, mert nem szervezték meg eléggé tettrekészen a javításokat. A gépállomások dolgozóinak szüntelenül szem előtt kel! tartaniuk, hogy szövetkezeti tagjaink, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjaink az idei tavaszi és más mezőgazdaság: munkák során az eddiginél sokkal gondosabb és jobb támogatást várnak és kívánnak tőlük. Ugyanezt várja el a gépállomások dolgozóitól pártunk ís. A gépállomások agronómusai előtt az a halaszthatatlan feladat áll, hogy valóban a mezőgazdasági termelés szervezői legyenek és gondoskodjanak lényeges fejlesztéséről. A szakaszagronómusóknak meg kell szervezniük a munkát, szakszerű tanácsokkal és gyakorlati segítséggel kell támogatniuk EFSzeinket, kis- és középparasztjainkat. A járási pártbizottságaink, különösen pedig a gépállomások üzemi pártsze:- j vezetei, valamint a falusi pártszervezetek nyújtsanak az eddiginél sokkal hathatósabb segítséget a bngádközpontokban elhelyezett traktorosok irányításában és ösztönözzék őket arra, hogy mindennapi munkájukban kitartóan harcoljanak a bőséges termésért. Ezért a gépállomások, az üzemi pártszervezetek, n szakszervezeti és ifjúsági szövetségi csoportok kor.munista dolgozóinak és funkcionáriusainak az lesz a feladatuk, hogy széleskörű, szocialista munkaversenyt szervezzenek a munkák jó elvégzéséért az előirt agrotechnikai határidőkben, az üzemanyag megtakarításáért és a gépállások csökkentéséért. Gépállomásainkon még egy súlyos hibával állunk szemben: ez a gazdaságosság kérdése iránt megnyilvánuló közömbösség. A gépállomások tavaly néhány tízmillió koronával maradtak adósai állami költségvetésünknek csak azért, mert nem gondoskodtak arről, hogy megkapják a végzett munkák díját. Továbbá nincs rendben leltári nyilvántartásuk és könyvelésük sem. A gazdaságosság megjavítása érdekében a gépállomásokon és a brigádközpontokban az eddiginél határozott tabban és nagyobb mértékben kell alkalmazni az üzemen belüli elszámolás rendszerét, a dunahidasi brigádközpont példája szerint. A gépállomások dolgozóinak meg kell érteniök, hogy felelősséggel tartoznak a gépállomás gazdasági eredményeiért is, mert csak akkor taníthatnak gazdálkodni másokat, ha ők maguk is jó gazdák lesznek. Röviden szólok az állami gazdaságokról is. A CsKP X. kongresszusának irányelvei az állami gazdaságoknak kötelességévé teszik, hogy már 1955-ben a következőképpen fokozzák termelésüket: búzából 13,6 százalékkal, rozsból 26,5 százalékkal, árpából 24,5 százalékkal, cukorrépából 11,8 százalékkal, tejből 5,8 százalékkal, sertéshúsból 9,6 százalékkal, gyapjúból 7,9 százalékkal, tojásból 14,1 százalékkal. E feladatok teljesítésére áliami gazdaságaink már ősszel aránylag jől felkészültek. A mélyszántás tervét száz százalékosan végrehajtották. Mindez azonban még nem elég ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célokat. Az állami gazdaságok dolgozóinak is gondoskodniok kell arról, hogy megteremtsék a hektárhozamok növeléséhez szükséges feltételeket, különösen tengeriben, burgonyában és takarmánynövényekben, amelyeknek termesztése az állami gazdaságokban aránylag alacsony színvonalon mozog és nem felel meg azoknak a termelési lehetőségeknek, amelyekkel állami gazdaságaink rendelkeznek. Az állami gazdaságoknak fokozott, gondot kell fordítaniok elsősorban saját takarmányalapjuk biztosítására, ami annyira szükséges az állattenyésztési termelés további fejlesztéséhez és gyarapításához. Az állami gazdaságokban is biztosítani kell a mag- és silókukorica nagyobb termését. Lényegesen meg kell javítani a rétek és legelők gondozását és megművelését. Az állattenyésztési termelés szakaszán az állami gazdaságoknak ki kell egészíteniök a gazdasági áliatok, különösen a tehenek állományát, fokozott gondot kell fordítaniok a növendékállatok felnevelésére, hogy növekedjék a gazdasági állatok hasznossága az állami gazdaságokban. Szélesebb körben kell alkalmazni Malinyina, Ljuszkova és Surikov haladó munkamódszereit, valamint a többi b vált módszert a gazdasági állatok nevelésében és gondozásában. Az állami gazdaságokban még nem eléggé fejlett a fajtenyésztés és a kiváló minőségű állatok nevelése, bár ehhez állami gazdaságainknak megvan minden feltételük Az állami gazdaságok legyenek a legjobb fajtenyésztők és elégítsék kl nemcsak a maguk, hanem az EFSz-ek és a többi kis- es középparaszt szükségleteit is. Az állami gazdaságok dolgozóinak meg kell érteniük, hogy kis- és középparasztjaink tömege figyelemmel kíséri munkájuk eredményeit és azok szerint alkot magának véleményt a szocalista mezőgazdasági nagytermelésről. Ezért az állami gazdaságok jó gazdálkodása nagy hatással van a szocialista falu építésére. A kommu- j nistá-k, az üzemi pártszervezetek, a szakszervezeti és ifjúsági szövetségi csoportok feladata, hogy az állami gazdaságok dolgozóit rávezessék feladataik teljesítésére, hogy állami gazdaságaink valóban példát mutassanak. Ezt el is várjuk állami gazdaságainktól. Pártunk és kormányunk rendkívül nagy összegeket fordít a mezőgazdasági beruházási építkezésekre. Mezőgazdaságunk beruházási építkezési célokra csak az utóbbi évek során több, mint egymilliárd 200 millió koronát kapott. Csupán az EFSz-ek 1172 új szarvasmarhaistállót, 1045 sertéshizlaldát, 1617 anyasertésólat, 215 juhhodályt, 345 dohányszárítót építettek. Ezenfelül több tízezernyi szarvasmarha elhelyezését szolgáló gazdasági épületek tatarozását és más gazdasági építkezéseket is elvégeztek. A párt és a kormány támogatása ellenére a beruházási építkezések lassan haladnak előre és e téren még mindig sok a hiány. 1954-ben nem teljesítették az EFSz-ek beruházási építkezéseinek tervét és 1955-ben 344 tehénistállót, 122 fiatal állatok elhelyezésére szolgáló istállót, 200 sertéshizlaldát, 261 anyasertésólat, 156 lóistállót, 118 juhhodályt, 466 baromfitelepet, kukoricaszárítót, silógödröt, vízvezetéket és más, a szövetkezeti termelést szolgáló épületet kell befejezni. Az EFSz-ek beruházási építkezéseinek komoly fogyatékossága volt, hogy nem has2inálták a különféle építőanyagfajták minden helyi forrását, ami jelentős mértékben hozzájárult volna az egyes építkezések költségvetéseinek csökkentéséhez. Parasztjaink, szövetkezeti tagjaink a múltban elég tapasztalatot szereztek arra nézve, hogyan használhatják fel a különféle, látszólag kisebb értékű építőanyagokat megfelelő mezőgazdasági létesítmények építésére. Az Agroprojekt, a mezőgazdasági építkezési tervező iroda dolgozóinak az eddiginél nagyobb mértékben kell felhívniuk szövetkezeteink figyelmét az olyan építőanyagok felhasználására, amelyek az EFSz rendelkezésére állnak, vagy amelyeket kedvező feltételek mellett beszerezhetnek. Met,"állapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági létesítmények túlnyomó részét különösen Szlovákia déli vidékein a múltban olyan anyagokból építették, amelyek ma valamennyi EFSzünk számára hozzáférhetők. E tapasztalatok kihasználása és alkalmazása ma is a szövetkezeti tagok érdekében áll, mivel nemcsak olcsóbbá teszi, hanem meg is gyorsíthatja az EFSzek szükséges építkezéseit. így pl. az očovai és a perbetei EFSz maga égette a téglát a szövetkezeti létesítmények építéséhez, a farkasdi EFSz pedig vert agyagból épít2tte fel istállóját. Az EFSz-ekben nagy gondot kell fordítani az állattenyésztési termelés munkálatainak gépesítésére. Az EFSz-ek valamennyi új gazdasági épületében minél nagyobb mértékben biztosítani kell az épületen belüli munkák, a takarmánykészítés stb. gépesítését. E feladattal a múlt évben a gépállomásokat bízták meg, amelyeknek sokkal hathatósabb intézkedéseket kell tenniük, hogy e téren eleget tegyenek feladataiknak. EFSzeinkben az állattenyésztési termelés munkáinak gépesítése igen sürgős, tekintettel EFSz-eink munkaerőszükségletére is. Kétségtelen, hogy az állattenyésztési termelés munkáinak gépesítése lehetővé teszi, hogy megoldjuk a munkaerőhiány egyes kérdéseit is. Mezőgazdasági szerveink, élükön a Földművelésügyi Megbízotti Hivatallal már néhány éve nem tudták biztosítani a beruházási építkezések tervének 100%-os teljesítését. Ez egyaránt vonatkozik az állami gazdaságokra és a gépállomásokra is. Hogy nem teljesítették a beruházási építkezés feladatait, annak oka főleg abban keresendő, hogy az egyes állami gazdaságok és gépállomások igazgatóit :ierr. ösztönözték eléggé határozottan a beruházási építkezések elvégzésérc és nem biztosították idejében a szükséges építkezési terveket és költségvetéseket. 1954-ben pl. csak azért, mivel nem készültek el idejére az építkezési tervek és nem állították össze a költségvetést, bizonyos beruházási összegeket más megbízotti hivatalok < É f i