Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-26 / 49. szám, szombat

1955. február 26. tfJSl® 3 Szlováki mezőgazdaságának kérdéseiről a CsKP KB februári iározatok biztosításának szempontjából tekezleten a farkasdi EFSz agronómusa azt mondta, hogy a Jói gondozott takarmánytermő területekről tavaly három ízben is gyűjtötték be a termést. A többi, nem gondozott területről csak egyszer. Ez azt bizonyítja, hogy a takarmánygazdálkodás eddigi fogyatékosságai elsősorban abból srednek, hogy kevés gondot fordítunk a mezei takarmánynövények és a takarmánykapások gonJozására. Tavaly ősszel jelentős lépést tettünk előre annak érdekében, hogy a takarmányalap bővítésére felhasználjuk a meglévő tartalékokat, elsősorban a kukoricakóŕót. Szövetkezeti tagságunk, az állami gazdaságok .dolgozót, a kis- és középparasztok egy része magáévá tette az SzlKP Központi Bizottságának és a Megbízottak Testületének felhívásét a kukoricaköró sílózására. Ez különösen a bratislavai és nyitrai kerületre vonatkozik, ahol a silózás tervét istállózott állatonként a kongresszus irányelvei értelmében nemcsak betartották, hanem túl is teljesítették. A többi kerület azonban nem biztosította a silózás tervét. Például a besztercebányai kerületben csak 25 százalékos eredményt értek el. A besztercebányai elvtársak nem értették meg, hogy a bratisiavai és nyitrai kerület EFSz-einek többsége éppen a kukoricakóró felhasználásává: és silózásával javította meg lényegesen téli takarmánytartalékát és biztosította az állatállomány áttelelését. Szlovákia déli és északi részén egyaránt elégtelenül használjuk ki réteinket és legelőinket a takarmánytermesztés gyors növelésére. A rét- és legelőgazdálkodás és ápolás eddigi módja oly elégtelen, hogy csak minimális termést biztosít. Ennek az a következménye, hogy sok esetben a gazdasági állatokat elégtelenül táplálják, hasznuk kevés, a tejtermelés alacsony, a felvásárolt vágómarhának alacsony a?, átlagsúlya. Ezért továbbra is sürgősen megoldandó feladatunk marad a rétés legelőgazdálkodás sürgős fejlesztése, különösen a hegyi legelőket kell feljavítanunk és kihasználnunk a növendékáilatok nevelésére, meg kell szerveznünk az állatok legeltetését. Mivel legelőinket nem használjuk ki, a takarmány javarészét nyáron etetjük fel és a téli hónapokban állandó jelenség a takarmányhiány. Az Erdőgazdálkodási és Faipari Megbízotti Hivatallal együtt felül kell vizsgálni és meg kell vitatni, hogyan használhatnánk fel az állatállomány legeltetésére az általuk gondozott legelőket is. Ügy vélem, különösen az állami gazdaságok növendék állatállományát nyáron a felsónyitraí és alacsonytátrai hegyi legelőkön helyezhetnénk el. Azt hiszem, ez a dolog megérdemli, hogy fontolóra vegyük. A CsKP X. kongresszusának irányelvei különösen nagy feladatokat tűznek mezőgazdaságunk elé az állattenyésztési termelés fejlesztésének és növelésének szakaszán. 1954-hez képest már 1955-ben 36 ezer tonnával több húst kell biztosítanunk; ebból 16 ezer tonnával több marhahúst és 20 ezer tonnával több sertéshúst. A tej termelését 45 millió literrel kell növelnünk. Az állattenyésztési termelés e lényeges gyarapítását elsősorban a gazdasági állatállomány hasznosságának növelésével kell elérnünk. Bár szlovákiai méretben száz százalékra teljesítettük az állatállomány tervét, nem lehetünk elégedettek a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiállomány elosztásával. 1955. január 1-vel a tervbe vett szarvasmarhaállományt Szlovákia egész mezőgazdaságában 100,2 százalékra teljesítettük, az EFSzek szakaszán azonban csak 80,6 százalékra. A kerületileg tervezett szektorban a tehénállomány 96,9 százalékot ért el, az EFSz-ekben csupán 70 százalékot. A kerületileg tervezett szektorban a sertésállomány 112 százalékos volt. az EFSz-ekben 95 százalékos A kerületileg tervezett szektorban az anyasertések állományának tervét 97.

M százalékra teljesítették, az EFSz-ekben 89,2 százalékra. Az állattenyésztési termelés fejlesztése döntő fontosságú tényező abban, hogy biztosítsuk lakosságunk ellátását a szükséges állati termékekkel, hogy megszilárdítsuk az EFSz-eket és gyarapítsuk jövedelmüket. Az EFSz-ek gazdálkodásának eredményei azt bizonyítják. hogy éppen azokban a szövetkezetekben érik el a munkaegység nagy értékét, amelyek teljesítették a gazdasági állatok állományának tervét és megfelelő hasznosságot is érnek ol így pl. a božetechovi EFSz, amely teljesítette a gazdasági állatok állományának tervét, most, a téli időszakban is napi 7 liter tejhozamot ér el egy istállózott tehéntől, tavaly egy-egy anyasertéstől 15 malacot nevelt fel és Surikov módszerének alkalmazásával B sertéshízlalásnál állatonként 76 dekagrammos napi súlygyarapodást ért el. Terven felül 12 ezer liter tejet, 51 mázsa sertést, 50 mázsa szarvasmarhát adtak be és elérték, hogy egy munkaegység után 21 koronát fizethi ttek ki a tagoknak. Szép eredményeket mutathat fel a farkasdi EFSz is, amely tavaly a beadott vágómarháknál állatonként 635 kilogrammos átlagsúlyt ért el és öszszesen 512 mázsa húst adott be. A feltűntetett adatok világosan tanúsítják, hogy az állattenyésztési termelésben a tervezett feladatokat nemcsak teljetjük, hanem túl Is szárnyalhatjuk. Pártunk járási bizottságainak a falusi pártszervezeteket és a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunistákat a leghatározottabban arra kell ösztönözniük. hogy fokozott igyekezetet, az eddiginél több gondot fordítsanak a szarvasmarhatenyésztésre. Különösen az EFSz-eknek komoly fogyatékossága, hogy kevés gondot fordítanak a növendékállatok felnevelésére. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kimutatása szerint a növendékei 1U,tok, különösen az üszők több, mint 50%a nem üti meg az átlagos mértéket, ami komoly következményekkel járhat a fejőstehenek tenyésztésében. EFSz-einkben és állami gazdaságainkban biztosítani kell a szarvasmarhaállomány, elsősorban a tehénállomány kiegészítését és pedig sajátnevelésú állatokból, esetleg vásárlás újtán, az EFSzekben pedig az állatok összpontosításával is, mert nem ritkán előfordul, hogy a háztáji gazdaságokban 3—4 szarvasmarhát is tartanak. Nagy gondot kell fordítani az állatok hasznosságának növelésére, elsősorban a tehenek tejhozamának fokozásával, amely igen alacsony és állatonként csak négy és fél liter. A tejhozam növelése a szövetkezetekben és a paraszti magángazdaságokban is lehetővé teszi nemcsak a tervbe vett tejbeadás teljesítését, hanem a borjak és malacok nevelésének megjavítását is. Jelenleg rendkívüli gondot kell fordítani a gazdasági állatállomány jó átteleltetésére, hogy ne álljanak be veszteségek súlyban és hasznosságban, hanem, hogy az állatok súlya és hozama a téli hónapokban is gyarapodjék. Nagy tartalékok állnak rendelkezésünkre a tervbe vett marhahústermelés biztosítására és nagy lehetőségeink vannak a vágómarha súlyának növelésére. Ezért széleskörűen meg kell szervezni a vágásra szánt szarvasmarhaállomány hizlalását. Továbbá meg kell javítani és ki kell bővíteni az állatok hizlalását a cukorgyárak, a mezőgazdasági iskolák gazdaságaiban, az Élelmiszeripari Megbízotti Hivatal és a Begyűjtési Minisztérium hizlaldáiban. 1954-ben ugyan növeltük az anyasertések hasznosságát, úgyhogy 1953hoz képest a múlt évben egy anyasertéstől hat helyett kilenc malacot választottunk el. Meg kell azonban állapítani, hogy nem kielégítő a t<ínyész-anyasertések elosztása. Az EFSz-ek közös gazdaságában nem érik el a száz százalékot, de túllépik a háztáji gazdaságokban és az olyan tenyésztőknél, akiknek a terv szerint nem kellene kocákat tartaniok A múlt év folyamán jelentős javulást értünk el a sertésállomány tervének teljesítésében, a tervezett állományt túlhaladtuk, mégsem mondhatók kielégítőknek a sertéshús termelésében elért eredmények. A helytelen etetés az oka, hogy a hizlalás során nem érjük ei a tervbevett súlygyarapodást. Különösen az állami gazdaságokban és az EFSz-ekben alkalmazzák helytelenül a hízlalási módszereket. az elválnsztott malacokat ás a süldőket ugyanazokkal a takarmányokkal etetik, mint a hízósertéseket Az állatok lényegében abraktakarmanyt kapnak, nem használják fel a sertéshízlalásra alkalmas hazai takarmányforrásokat és háztartási hulladékokat A sertések hizlalása, különösen pedig előhizlalása során biztosítanunk kell, hogy kihasználják a szálas- és nedvdús takarmányokat, amelyek olcsóbbá teszik a hizlalást és egyben a póthizlalásra abraktakarmányt takarítanak meg. A zootechnikai és állatorvosi szolgálat dolgozói magyarázzák meg a szövetkezeti tagoknak és a többi parasztnak a szálas- és nedvdús takarmányokkal való etetés előnyeit, különösen a süldők etetésénél. A juhtenyésztés terén az utóbbi időben sikerült jelentősen növelnünk az állatok számát, de a tervbevett állatállományt még nem értük el. A juhtenyésztés további fejlesztése és hasznosságának gyarapítása érdekében kívánatos, hogy biztosítsuk az állatok helyes takarmányozását télen is Nálunk Szlovákiában gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk a juhtenyésztés terén, amelyek arra tanítanak, hogy viszonyaink közt a juhtenyésztés igenis kifizetődik. A hústermelés fokozása céljából még ez idén lényegesen növelnünk kell valamennyi EFSz-ben és állami gazdaságban a vízi- és kapargáló szárnyasok, valamint a pulykák állományát. Az EFSz-ekben és az állami gazdaságokban meg kell szervezni a kacsák és más baromfiak nagybani hizlalását, amivel egyrészt lényegesen hozzájárulunk piacunk hústermékekkel való ellátásáriak megjavításához, másrészt pedig növeljük a mezőgazdasági dolgozók jövedelmét is. Szlovákiában mind ez ideig kevés figyelmet fordítottunk a folyók és újonnan épült vízduzzasztók kihasználására a haltenyésztés fejlesztése érdekében. Jelentősen elmaradtunk halastavak létesítésében is, és a meglévő halastavak sem szolgálják tulajdonképpeni rendeltetésüket. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatalnak, valamint az Erdőgazdálkodási és Faipari Megbízotti Hivatalnak a haltenyésztés fejlesztése érdekében minél előbb módozati tervet kell kidolgoznia a folyók, újonnan épült vízdúzzasztók és halastevak halállományának gyarapítására, hogy vizeink népgazdaságunk javát szolgálják. A CsKP KB politikai irodája már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Pártunk járási és kerületi bizottságainak nagyobb figyelmet kell forditaniok e kérdésre. Az állattenyésztési termelés említett feladatainak biztosítására feltétlenül meg kell javítani a zootechnikai és állatorvosi szolgálatok munkáját. Zooteehnikusaink és állatorvosaink nyújtsanak több segítséget szövetkezeteinknek, kis- és középparasztjainknak az állattenyésztési termalés problémáinak megoldásában, további fejlesztésének és gyarapításának biztosításában. Nem lehetünk elégedettek a zootechnikusok és állatorvosok eddigi munkájával. Száz tehéntől a tervbevett 62,8 borjú helyett csupán 58,7 borját neveltünk fel. A borjak elhullása még mindig igeji nagy és 6,1 százalékot tesz ki. Az elhullás az EFSz-ekben a legnagyobb (14,2 százalék), az állami gazdaságoktan pedig 8,14 százalék. Hasonló a helyzet a malacok esetében is. Ez arról tanúskodik, hogy zootechnikai és állatorvosi szolgálatunk nem valami sok gondot és munkát fordít a növendékállatok felnevelésére. A zootechnikusok és állatorvosok fokozott gondosságának meg kell nyilvánulnia majd abban, hogy fokozódik a gazdasági állatállomány hasznossága, véget vetünk az újszülött állatok nagyarányú elhullásának és általában megjavítjuk a fajtenyésztéssel kapcsolatos munkát. Nagyobb mértékben kell érdekeltté tennünk az állatgondozókat a hasznosság tervének teljesítésében. Mind ez ideig kevés gondot fordítunk az állatgondozók politikai és szakmai fejlődésére. Már néhányszor hangsúlyoztuk, hogy az állami gazdaságokban és az EFSz-ekben egyaránt a hasznosság szerint kell díjazni, illetve jutalmazni minden állatgondozót. Mind ez ideig azonban ez még az állami gazdaságokban sem történt meg, noha e rendezésnek minden feltétele megvan. A mezőgazdasági termelés tervének teljesítésével kapcsolatban, amellyel az SzlKP KB mai ülésén foglalkozunk, rá kell mutatni a mezőgazdasági termékek begyűjtési tervének teljesítésében mutatkozó veszélyes lemaradásra. A CsKP KB e? év február ll-i határozatában felhívta a szlovákiai párt- és állami szervek figyelmét a mezőgazdasági termékek begyűjtése torén tapasztalható komoly fogyatékosságokra és azt követeli, hogy ezeket a fogyatékosságokat határozottabban szüntessék meg. A mezőgazdasági termékek begyűjtésében Szlovákiában a CsKP X. kongresszusa után sem következett be lényeges javulás. Nem küszöböltük ki még azokat a bürokratikus módszereket. amelyek befészkelődtek begyűjtési apparátusunk munkájába. A begyűjtést még mindig nem biztosítottuk politikailag helyesen, és nemzeti bizottságaink sem ismerték még fel a begyűjtési terv teljesítésének politikai és gazdasági jelentőségét, amint azt az elért eredmények is bizonyítják. A múlt évben nem teljesítettük a gabonabegyújtés tervéi. A burgonya begyűjtését 65,9 százalékra, a cukorrépáét 83,9 százalékra, a zöldségét 65,7 százalékra teljesítettük. A marhahús begyűjtését 97,3 százalékra, a sertéshúsét 83,2 százalékra, a tejét 64,9 százalékra, a tojásét 75,9 százalékra teljesítettük. Emellett meg kell jegyezni, hogy a cukorrépa begyűjtésének tervét a kassai kerületben 44,9 százalékra, az eperjesi kerületben 29,4 százalékra teljesítették, aminek következtében Szlovákiában nem teljesítették a cukorgyártás tervét és a tőketerebesi cukorgyár 11 nap alatt fejezte be a kampányt. A kassai és eperjesi kerüli tben dolgozó elvtársaknak kell megszüntetniök ezt a fogyatékosságot. A begyűjtés eredményei ez év januárjában sem kielégítők, a tervet a következőképpen teljesítették: szarvasmarha 93,1 százalék, borjú 89,3 százalék, sertés 78,6 százalék, tej 82,2 százalék, tojás 52,8 százalék. Február első három hetében a begyűjtési terv teljesítése még ennél is rosszabb. A szarvasmarha begyűjtési tervének teljesítésében veszélyesen lemaradt az eperjesi, a zsolnai, kassai és a besztercebányai kerület. Szlovákia egyetlen kerülete sem teljesíti a sertésbegyűjtés tervét. Februárban a teljesítés a 60 százalékot sem éri el. A feketevágások száma azonban egyre nő. Elvtársak, nem téveszthetjük szem elől, hogy a falvakon még mindig gyakori jelenség az üzérkedés, az állami fegyelem megsértése, ami abból is látható, hogy gyakran olyan falvakból is sok terményt hoznak piacra, amelyekben a begyűjtési feladatokat nem teljesítették. Erről tanúskodik a fekete,vágások nagy száma is, amelyekről természetesen, kézenfekvő okokból, nincs pontos statisztikánk. Hozzávetőleges becslés szerint Szlovákiában tízezer számra vágják le feketén a sertéseket. Hasonló a helyzet a borjaknál is. Pártszervezeteink és a nemzeti bizottságok szervei nem harcolnak az állami fegyelem megsértésének eme jelenségei ellen, nem folytatnak megfelelő politikai meggyőző munkát a parasztok körében. Különösen nem kielégítő a tej- és a tojás begyűjtése az eperjesi és a kassai kerületben. Januárban az eperjesi kerület a tejbegyűjtés tervét 40,5 százalékra, a tojásét 12,6 százalékra, a kassai kerület pedig a tejbegyűjtés tervét 59 százalékra, a tojás begyűjtését 26,8 százalékra teljesítette. Az említett két kerületben nem tapasztalható javulás a tej- és tojásbegyűjtés szervezési biztosításában sem. Hogyan magyarázzuk azt a tényt, hogy az eperjesi kerület, amely még 2—3 evvel ezelőtt Szlovákiában a legtöbb tejet termelte, ma komolyan lemarad a begyűjtésben, és hogyan magyarázzuk azt, hogy a mezőlaborci, svidniki és sztropkói szabadpiacon a begyűjtési árnál olcsóbban vásárolhatjuk a tojást, bár a begyűjtést nem teljesítik Tavaly decemberben az volt a helyzet, hogy Eperjes ellátásának biztosítására a bratislavai és nyitrai kerületből k'.Ilett szállítani a tejet. Nem tűrhetjük tovább a begyűjtési terv olyatén teljesítését, amint azt az ez évi eredmények mutatják, még azokban a kerületekben és járásokban sem, ahol az elvtársak abban bizakodtak, hogy ellátásukat a központi tartalékalapokból biztosítjuk majd. Ha a kerületben és a járásban nem teljesítik a begyűjtési feladatokat és ugyanakkor azt követelik, hogy a központi tartalékalapok terhére biztosítsák folyamatos hús- és tejellátásukat, akkor ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy T.ások szamlájára élnek. Az efféle gyakorlat semmi esetre sem biztosíthatja a termelési és begyűjtési feladatok teljesítését. Az említett elvtársak abban reménykednek, hogy bár ők nem is teljesítik a begyűjtési tervet, de az állam központi szervei kötelesek biztosítani a közellátást. Ez elsősorban a kassai és besztercebányai kerület egyes járásaira vonatkozik. Pártunk és kormányunk nagy előnyöket biztosít az EFSz-eknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak; ezeket az előnyöket azonban nem használják ki megfelelően annak érdekében, hogy felkeltsék a parasztok kezdeményezését és biztosítsák a beadási feladatok teljesítését. A szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a sertés- és marhahízlalási szerződések megkötésénél biztosított nagy előnyöket nem magyarázzák meg eléggé és e feladatot politikailag sem biztosítják kielégítően. A begyűjtési miniszter szlovákiai meghatalmazottjának munkatársai is a szerződéses hizlalás politikai biztosítása helyett matematikai számításokkal bizonygatják, hogy a hízlalási szerződések megkötése nem fizetődik ki a parasztnak. Gyakran üzérkedés: nézetek és hangulatok uralkodnak el rajtuk. Távolról sem kielégítőek azok az eredmények, amelyeket a szarvasmarha-, borjú és sertéshizlalási szerződések megkötésében eddig elértünk. A begyűjtési vállalatok és a helyi begyűjtési bizottságok mellett nagy szsrepük van a begyűjtésben az élelmiszeripari, kereskedelmi, könnyűipari vállalatoknak és a fogyasztási szövetkezeteknek is. Valamennyiüknek különös érdeke kell, hogy fűződjék a begyűjtési terv teljesítéséhez. Az élelmiszeriparnak az eddiginél jobban kell gondoskodnia a hús, a tej és a tojás begyűjtéséről, mert e termékek begyűjtési tervének teljesítésétől függ az élelmiszeripar gyártási tervének teljesítése. Mindazok a dolgozók, akik kapcsolatba kerülnek a parasztokkal, viseltessenek irántuk őszinteséggel, adjanak tanácsokat nekik és így erősítsék a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. A begyűjtési szervek, pártunk szervei és szervezetei, a nemzeti bizottságok érezzék magukat teljes mértékben felelősnek a begyűjtési terv teljesítéséért. Arra ösztönözzék a begyűjtési dolgozókat, hogy következetesen teljesítsék kötelességeiket a begyűjtés biztosításával kapcsolatos politikai és szervezési munkában. A begyűjtési dolgozók tartsanak fenn állandó kapcsolatot az EFSz-ekkel, a kis- és középparasztokk'i'l és támogassák őket a termelési feladatok elvégzésében. A mezőgazdasági igazgatóságok és szakosztályok dolgozói sem szigetelődhetnek el munkájukban, hanem váljék a mezőgazdasági termékek begyűjtése munkájuk 'Iválaszthatatlan részévé. Nem elég, ha csak számbelileg értékeljük a gazdasági állatállományt, hanem gondoskodni kell arról is, hogy iciöbeiileg is biztosítsuk a szarvasmarha és sertéshizlalást, valamint a mezőgazdaság egyéb piaci termelését. A politikai szervezőmunka sürgős megjavításával a be&yújtés sziüaszán meglesz minden feltételünk ahhoz, hogy száz százalékra teljesíthessük a beguijttsi időtervet. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében jelentős szerepet játszanak EFSz-eink, sokuk már gyakorlatilag bebizonyította a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit Sok EFSz-ünk gazdálkodásának eredménye igazolja a szocialista falu építésében ..övetett útunk helyességét. Szlovákiában a